Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-25 / 199. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! GORBACSOV VÁLASZA A HATOKNAK PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évi. 199. szám Ára! 1,80 Ft 1986. augusztus 25. hétfő Atomkonferencia Bécsben Mától mintegy 600 nukleáris szakember tanácskozik Bécsben a reak­torbalesetek tanulságairól, megelőzésük módjairól. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) keretében rendezett ötnapos konfe­rencia egyik kezdeményezője a Szovjetunió, amely már a csernobili baleset után néhány nappal közölte a szervezettel: az okok kivizsgá­lása után részletes jelentést terjeszt az ENSZ-intézmény elé. Ez a csaknem 400 oldalas jelentés, amelyet a napokban Moszkvában ismer, tettek, immár az IAEA-tagállamok rendelkezésére áll. A konferencián egyúttal, amint szovjet részről hangsúlyozzák, általában foglalkoznak majd az atomreaktorokban bekövetkezett balesetekkel, üzemzavarok­kal, hogy — a tapasztalaitokat kicserélve — megelőzzék a további ka­tasztrófákat. A tanácskozásokon magyar küldöttség is részt vesz. Az atomügynökség keretében folyó nemzetközi együttműködés álta. tában nagy lendületet kapott. Tíz napja ért véget Bécsben egy másik nagyszabású tanácskozás, amelyen nemzetközi szerződések tervezetét dolgozták ki, a nukleáris balesetek kötelező jelzéséről, illetve a balese­teknél való segélynyújtásról. A tervezetek szeptember végén az IAEA vezetőtestülete, majd közgyűlése elé kerülnek. Minden remény meg­van arra, hogy a két egyezmény, amelyek egyebek között az atom­fegyverekre és velük folytatott kísérletekre is kiterjednek, hamarosan életbe lép. A világűrt csak békés célokra szabad felhasználni Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra az úgynevezett új-delhi Ha­tokhoz intézett válaszüzenetében leszögezte: teljes mértékben egyetért azzal a megállapítással, hogy Földünk védelméért min­den nép egyaránt felelős. A szov­jet vezető üzenetét a moszkvai televízió szombat esti híradójá­ban hozták nyilvánosságra. Mint arról már hírt adtunk, Argentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország és Tanzánia államfői augusztus elején a mexikói Ixtapában megtartott ta­nácskozásuk befejeztével felhí­vást intéztek Mihail Gorbacsov- hoz és Ronald Reagan amerikai elnökhöz, amelyben azt javasol­ták, hogy a Szovjetunió hosszab­bítsa meg a nukleáris robbantá­sokra meghirdetett moratóriu­mát és ehhez csatlakozzon az Egyesült Államok is, legalább a következő szovjet—amerikai csúcstalálkozóig. (A Szovjetunió egyébként a napokban 1987. ja­nuár 1-ig meghosszabbította a moratóriumot) Ma nincs fontosabb feladat, mint a nukleáris kísérletek be­szüntetése — állapította meg válaszában Mihail Gorbacsov, és rámutatott: ezt a célt kell szol­gálniuk a Genfben megkezdett szovjet—amerikai tárgyalások­nak. A kérdésről folytatott sok­oldalú megbeszélések fontos fó­ruma lehet a leszerelési értekez­let, amennyiben megszűnnek azok a mesterséges akadályok, amelyek a mindenfajta kísérle­ti robbantást betiltó megállapo­dás tervezete hatékony előkészí­tésének útjában állnak. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete — amelynek napirendjén több mint 30 esztendeje szerepel a nukleáris fegyverekkel folyta­tott kísérletek betiltásának kér­dése, nem merítette még ki le­hetőségeit a kérdés megoldásá­ban, s ezeket, a lehetőségeket te­vékenyebben kellene kihasznál­ni. Az erőfeszítéseket minden irányban meg kell tenni — vé­lekedett válaszában Mihail Gor­bacsov. „Akárcsak Önöknek, nekünk is meggyőződésünk, hogy a világ­űrt kizárólag békés célokra, az egész emberiség javára szabad felhasználni” — hangsúlyozta a szovjet vezető. A Szovjetunió sík- raszáll a rakétaelhárító rend­szerek korlátozásáról szóló meg­állapodás előírásainak megszi­lárdítása mellett, mivel ez a je­lenlegi körülmények között a stratégiai stabilitás alapja. Igen fontos, hogy minél előbb megál­lapodás szülessen a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a világűr—Föld és a világűr—vi­lágűr osztályú világűrbeli csa­pásmérő fegyverek, s a műhold­romboló fegyverzetrendszerek betiltásáról, ideértve a mindkét félnél meglevő ilyen fegyverek likvidálását is — állapította meg a szovjet vezető. Mihail Gorbacsov szólt üzene­tében arról is, hogy a Szovjet­unió egy újabb szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó mellett van, ennek azonban a két ország kö­zötti kapcsolatok normalizálását, a nemzetközi légkör javulását, a fegyverzetek csökkentéséről folyó tárgyalások menetének meggyorsítását kell szolgálnia. „Készek lennénk a csúcstalálko­zón megállapodást aláírni a nuk­leáris kísérletek betiltásáról” — hangsúlyozta Gorbacsov. A szov­jet—amerikai csúcstalálkozót va­lós tartalommal kell megtölteni, ez a lényege a két ország veze­tői között Genfben megszületett megállapodásnak — hangsúlyozta végezetül a szovjet vezető a Hatok felhívására adott válaszá­ban. Film, történelem, nemzeti önismeret A sikeres épületfelújító vállal­kozásairól ismert Bácsépszer Vál­lalat a Borgazdasági Kombinát központjában végzett munkánál 1s nagyobb fába vágta a fejszé­jét, amikor aláírta a kecskeméti Katona József Színház műszaki állapotának helyreállításáról szó­ló kivitelezési szerződést. Egy ilyen létesítmény ugyanis szín­padtechnikai berendezései, va­lamint a nézőtér és a folyosók sajátos szakértelmet kívánó stuk­kódíszei, nem különben a foko­zott tűzvédelmi előírások miatt, a szokásosnál jobban feladja a leckét a vállalkozóknak. A hazai színházfelújítási gya­korlatra ez idáig a munka elhú­zódása, a határidők túllépése a jellemző. A Bácsépszer (vala­mint a tervezők és lebonyolítók) tevékenysége ezért is áll a szak­ma állandó és kritikus figyel­mének középpontjában, hiszen az épület átadását — szokatlanul gyors munkát ígérve — 1987. de­cember 31-re vállalták. A hely­színen járva olyan lendületet tapasztaltunk, ami előrevetíti: a Bácsépszer most is komolyan ve­szi, amit ígért. Boros Pál építész tervező sze­rint a neheze ugyan még hátra­van, de ha az eddigi ütemben ha­ladnak a munkával, akkor nem lehet különösebb baj. Turkus József építésvezető elmondta, hogy a színház mögött levő üzem­viteli épületen január 27-én kezd­ték az átalakítást, s a szerződés szerint a jövő év március 31-ig kell elkészülniük. A munka je­lenlegi állása szerint azonban remény van rá, hogy még az idén átadják rendeltetésének a szo­baszínházként is használható,» (Folytatás a 2. oldalon.) Véget ért Baján a közművelődési fórum Szombaton délben Raján, a József Attila Művelődési Köz­pontban dr. Kormos Sándornak, a Művelődési Minisztérium köz- művelődési főosztályvezetőjének szavaival zárult az V. országos közművelődési filmfórum. A csü­törtökön kezdődött rendezvényen a rövidfilmek gyártói és felhasz­nálói gyűltek össze tapasztalat­cserére: a" hivatalos forgalmazók, az oktatásban tevékenykedők, s a különböző kulturális intézmé­nyek szakemberei. Idén, az V. fórumon sem vál­tozott a cél, hogy valamennyi ér­tékes rövidfilm a szervezett fel­használás útján eljusson közön­ségéhez, Milyen eredményt ho­zott a közművelődési filmek ter­jesztése? György István filmrendező, a fórum1 vitavezetője úgy nyilatko­zott; bár mérhető adatok egye­lőre nincsenek, mindenképpen eredménynek könyvelhető el, hogy az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kaptak a rö- vidfiilmek, ami felhasználásuk mértékét is növelte. Az elsősor­ban a közművelődési munka se­gítésére hivatott fórum kiváló le­hetőség arra is, hogy a szakma részéről — a felhasználók köré­ben — megpróbálja „letapogat­(Folytatás a 2. oldalon.) • . * i * * iS r Reklám és piacérzékenység Bevezetőként két, sokat­mondó adatot: vagy 200 ezer magyar gyártmányú fogyasz­tási cikk kapható ma a bolt­jainkban, s ezek közül mint­egy 1500 viseli a KAF (Ki­váló Aruk Fóruma) bizalom­ébresztő háromszögű emblé­máját. Bár a hazai áruk mi­nősége még észrevehetően el­marad a legfejlettebb orszá­gok áruinak színvonalától, azért mégiscsak előbbre tar­tunk ennél az 1500-as szóim­nál. Többször ennyi kiváló árunk lehetne, ha a gyártó­cég ezt a címet egyáltalán megpályázná. Az átlagembert persze kissé tanácstalanná teszi ez a mon­dat, hiszen ha hazamegy es­te, és bekapcsolja a tv-készü- lékét, azt tapasztalja: valóság­gal harsog a reklám. Már a tv-hiradó és a filmvetítés kö­zé is beiktatnak öt percet... Ha ennyit költenek a cégek erre a célra (4—26 ezer fo­rint között változik a percen­kénti tarifa, a műsoridőtől függően), akkor még kézen­fekvőbbé válik a kérdés: miért csak 1500 a megkülönböztetett áru? Hogy teljes legyen a válasz, újabb kérdéssel kell folytat­nunk: mit is reklámoznak ná­lunk egyáltalán? Cégek, válla­latok „névjegyét” sulykolják a fejünkbe, valamilyen gyorsan megjegyezhető vállalati emb­léma kíséretében. Nem szabad lebecsülni ezt az üzleti propagandát sem, mert a múlthoz képest ez is fejlődés. Amikor megkérték a hazai vásárlók egy csoportját, sorolják fel a tíz legismertebb magyar vállalat nevét, a győ­ri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár 712 pontot kapott, a középmezőnyben helyet fog­laló Ganz-MÁVAG 470-et, a 10. helyre sorolt Tiszai Vegyi Kombinát pedig csupán 178- at. Érthető hát, hogy a cégek tudatni szeretnék a tisztelt vásárlókkal: mi is létezünk... A mintegy ötezer hazai gaz­dálkodó szervezet közül egye­lőre így is csak néhány száz tartja fontosnak, hogy a. lété­ről hírt adjon. Mindez már azért sem túl lélekvidító, mert bennünket nem a cég fantázianeve érde­kel leginkább, hanem a konk­rét termék, s vele együtt per­sze, a minőség. Arra lennénk kíváncsiak: ugyan mit, miket akarnak eladni voltaképpen? S minthogy a cégreklám még nem termékreklám, a legtöbb hirdetési műsor adós marad ezzel a válasszal. S hogy miért marad adós, az újabb kérdésre felelve el­jutunk odáig, hogy bármilyen nagy számnak is látszik a ma- OVar gazdaság által gyártott 200 ezer fogyasztási cikk, még mindig kevés. Még most sem akkora a választék, mint sze­retnénk. Még napjainkban is visszatérő bosszúságot okoz­nak számunkra a hiánycikkek, vállalataink nagyobbik fele még nem tart ott, hogy inten­zíven reklámozza termékcsa­ládjait. Mindettől függetlenül, a vagy ötezer gazdálkodó szer­vezetnek még így is több le­hetne a hirdethető terméke. Ha igaz az, hogy nem 1500, hanem többször 1500 magyar áru nyerhetné el á kiváló mi­nősítést, akkor az is tény: sok vállalatunk még a színvonalas termékével sem akar büsz­kélkedni. Ügy véli: enélkül is el tudja adni, akkor miért „erőlködjék”? S nem pályáz­za meg a háromszögű emblé­ma jogát, mert nem óhajt, vagy pedig nem mer garan­ciát vállalni azért, hogy tartós marad termékének a jó minő­sége. A KAF-emblémához va­ló jog ugyanis ilyen kötele­zettségekkel jár, ismétlődően ellenőrzik a gyár termékét. A reklámnál kezdtük, és el­jutottunk oda, hogy a vállala­taink zöme még nem igazán piacérzékeny. Időre, évekre lesz szükség ahhoz, hogy a ré­gi, beidegződött szokások meg­változzanak, s az eladók pia­ca helyett a vevők piaca vál­jék meghatározóvá. Magyar László Folyamatos termelés A lajosmizsei Kossuth Termelőszövetkezet műanyagfeldolgozó üze­me egyike a megyében legrégebben működő hasonló profilú mellék­üzemeknek. Az első félév jól sikerült, az árbevétel 52 millió forint volt, a nyereség megközelítette a 10 millió forintot. A korszerű fóliar- fúvó gépsor folyamatosan dolgozik éjjel-nappal, hétköznap és ünnep­nap. Műszakonként 850 kilogramm alapanyag felhasználásával 7—8 ezer félkész zsákot állít elő. (Pásztor Zoltán felvétele) BÁCS KISKUN CSAPATA A SPARTAKIÁI) DÖNTŐJÉN Hét országos bajnoki címet szereztek Az elmúlt hét végén Kecs­kemét volt a házigazdája a| Falusi Dolgo­zók 35. Sparta- kiádja orszá­gos döntőjé­nek. A tizen­kilenc megyé­ből érkezett mintegy nyolc­száz résztve­vőt Fekete László, a me­gyei tanács testnevelési és sportosztá­lyának veze­tője köszön­tötte pénteken este a városi tanácsháza előt­ti téren, majd dr. Geri István, a megyei ta­nács elnökhe­lyettese meg­nyitotta a ver­senyt. Az ün­nepélyes meg­nyitón részt vett dr. Varga- Sabján László, az Állami Ifjú­sági és Sporthi­vatal elnökhe­lyettese, Terbe Dezső, a me­gyei pártbizottság titkára és dr. Bodóczky László, a kecskemé­ti városi pártbizottság első titká­ra. A versenyek szombaton kez­dődtek és vasárnap a döntőkkel zárultak. A maroknyi Bács-Kis- kun megyei csapat a spartakiá- dok 1951 óta íródó történetének egyik legfényesebb sikerét aratta. • A női spaprtakiádváltó Rács-Kiskun megyei győz­tesei átveszik az aranyérmet Fekete Lászlótól, ,a me­gyei sportosztály vezetőjétől. (Tóth Sándor felvétele> Versenyzőink közül az atléták hét versenyszámban szereztek országos bajnoki címet, s ezzel — harminc év után —, a sportág legeredményesebbjeinek bizo­nyultak. Az országos spartakiádról ké- szült részletes beszámolónkat la­punk 7. oldalán találhatják meg olvasóink. FÉLÉVES MÉRLEG AZ ÁFÉSZEKNÉL Fellendülőben a hízófelvásárlás A MESZÖV-nel összesítették a megyei fogyasztási szövetkezetek el_ sö félévi felvásárlási eredményeit. Szilágyi László mezőgazdasági ta­nácsos elmondja, hogy az idei első félévben mintegy 25 százalékkal többet vásároltak fel, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ha a főbb cikkeket nézzük — elsősorban az időjárás hatására — igen dif­ferenciált a kép. Burgonyából például ugyanannyit vettek át. mint ta­valy. Uborkából, paradicsomból, zöldpaprikából viszont jóval többet. A különbségek a gyümölcsfé­léknél is szembetűnőek. összes­ségében több volt a felhozatal, mint tavaly. Sárgabarackból vi­szont igen keveset vettek át. A meggy gazdagon fizetett és a tervezettnek többszörösét vásá- reüták fel. örvendetes, hogy a sertéste­nyésztés-ben is javulás tapasztal­ható. A hízófelvásárlás fellendü­lőben van. Egyre erőteljesebb az a törekvés, hogy a kisgazdaságok­ban lecserélik a vegyesállományt és a piacképesebb fehér hússer­tés tenyésztésére térnek át. Ha­sonlóképpen növekvő mennyisé­get mutat a vágónyúlágazat is. Most már nemcsak az olaszok, hanem a franciák is érdeklődnek a nyúlihús iránt. Az úgynevezett vegyescikkek közül a gyógy- és fűszernövé­nyek termesztése a külföldi pia­cok igényének csökkenése miatt jelentősen visszaesett. A galamb- tenyésztésben az árrendezés sem hozott javulást. A tőkés export — az ismert korlátozó intézkedések ellenére — csaknem kilenc százalékkal volt magasabb értékű az első félévben a megye áfészei ál­tal felvásárolt árukból, mint ta­valy. Főként a friss gyümölcs- és zöldségfélék iránt nőtt a keres­let. A rubelelszámolású orszá­gok exportelőirányzatait nem teljesítették az áfészek, de ezt a lemaradást a második félévben pótolni tudják. A kereskedelmi szerződések ugyanis főként a má­sodik félévi szállításokra szól­nak. Máris megkezdődött a téli alma szállítása a Szovjetunióba. K. S. i JÓL HALAD A SZÍNHÁZFELÚJÍTÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents