Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-23 / 198. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 198. szám Ára: 1,80 Ft 1986. augusztus 23. szombat SZOVJETUNIÓ—USA Újra találkoznak a leszerelési szakértők A Szovjetunió és az Egyesült Államoík leszerelési szakértői, múlt heti moszkvai megbeszéléseik folytatásaként, szeptember 5—6-án, Wa­shingtonban találkoznak — jelentette be Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője csütörtökön a (kaliforniai Santa Barbarában. A The Washington Post csütörtöki 'közlését cáfolva a szóvivő leszö. gezte, hogy a tanácskozás témái között nem szerepel a tervezett újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó időpontjának megvitatása. Mint je­lentettük, a lap fehér házi forrásokra hivatkozva azt állította, hogy a második Gorbacsov—Reagan találkozóra november 17. és december 5. között kerülhetne sor, ha a két fél a közeljövőben megállapodásra jut. „Egyelőre nem folytatunk megbeszéléseiket a csúcstalálkozó időpont­járól” — hangsúlyozta Speakes. A leszerelési szakértők újabb találkozójának, s az elmúlt napokban bejelentett többi szovjet—amerikai megbeszélésnek célja a két kül- ttgymimiszter szeptember 19—20-án sorra kerülő tárgyalásainak elő­készítése. 16,5 MILLIÓ FORINT LAKOSSÁGI MEGTAKARlTÄS Vásár után a szövetkezeti és az állami kereskedelem Elkészült a megye ruházati kereskedelme kéthetes augusztusi vásá­rának mérlege. Az árusítás, a helyi kínálattél és a kereslettől függően, harminc-negyven százalékos árengedménnyel településenként eltérő forgalmat eredményezett. A rádió és a televízió műso­ra szombattól jövő vasárna­pig. 5—6. oldal. Képünkön: je­lenet a gyerekeknek szóló Vi­rágbolygó című, vasárnap 8 óra 50 perckor kezdődő műsor­ból. KÉP és HANG Pozitív jelek Stockholmban Több pozitív jel, s általában a tárgyalások légkörének javulá. sa tapasztalható az utóbbi napok­ban az európai bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedésekkel, valamint a leszerelés kérdései­vel foglalkozó stockholmi kon­ferencia munkájában — írjók pénteken a TASZSZ Stockholm­ba kiküldött tudósítói, Vlagyimir Bogacsov és Nyikolaj Vukolov. — Mindazonáltal — figyelmeztetnek — mindmáig egy sor olyan fon­tos probléma maradt tisztázat­lan, amelyeknek megoldását az Egyesült Államok és NATO-szö- vetségesei akadályozzák. A kato­nai tevékenység korlátozásával kapcsolatos intézkedéseket vizs­gáló munkacsoportban például Washington obstrukciós állás­pontja gátolja, hogy eredményt érhessenek el a nagyobb hadgya­korlatok létszámszintjének, szá­mának és időtartamának megha­tározásában. A katonai szemben­állás csökkentése szempontjá­ból pedig rendkívül jelentős len­ne, ha a konferencia ..profiljából” fakadó követelményeknek megfe­(Folytatás a 2. oldalon.) RÖVIDEBB PARADICSOMSZEZON Sok az uborka, kevés a gyümölcs A Kecskeméti Konzervgyár előtt napok óta hosz- szú sarokban várják .% paradicsommal megrakott te­herautók. hogy terhűktől megszabadítsák őket. ' Az idén sajátságos helyzet alakult ki —■ mondta Csiz- már József, a gyár termelési főosztályának vezetője. — Nem nagy a termés, az időjárás miatt viszont gyorsított ütemben szedik a gazdaságok. A feldol­gozás szezonja várhatóan nem tart a szokásos ideig, szeptember derekáig beérkezik a harmincezer tonna paradicsom, ami a szerződött mennyiségnél mintegy 17 ezer tonnával kevesebb. tonf termelők szállítják legna­gyobb mennyiségben. A paprika egyik alapanyaga a vegyes savanyúságoknak is, ame­lyek közül többől nem hiányoz­hat az uborka sem. A tavalyi na­gyon gyenge év után az idén mennyiségben és minőségben egyaránt sokat hoz ez a növény. A gyár 2200 tonnára szerződött — zömmel Győr-Sopron megyei termelőkkel — és 4000 tonnát várnak, amelynek legnagyobb ré­sze már „kerítésen belül” van. Ezt a zöldségnövényt szólóban is konzerválják, az idén kapósnak mutatkozik a másfél literes üve­gekbe töltött termék, úgy a ha­zai fogyasztók, mint a szovjet és NDK-beli megrendelők körében. Pénteken befejeződött a zöld­bab feldolgozása. Nagyon kevés érkezett ebből a zöldségből, mint­egy fele a szerződöttnek. A do­bozokba és üvegekbe töltött zöld­babot elsősorban belföldön kí­nálják a vásárlóknak. Az idén a gyümölcsök jelentik a konzervgyárban a „kritikus alapanyagot”. Egyetlen fajtából sem jött be, illetve várható a szerződöttnek megfelelő mennyi­ség. Cseresznyéből, sárgabarack­ból szinte csak mutatóba került be, de a most érkező őszibarack és szilva sem túl sok. Az összes gyümölcsszerződést, ami 16 ezer tonnára szólt, csupán 50—60 szá­zalékban tudják teljesíteni a ter­melők. A feldolgozást ezért úgy alakítják, hogy a gyümölcsökből nagyobb arányban készítenek ivólevet, dzsemet, ízeket. Befőtt­ből a hazai és külpiacon nem tud a gyár az eddig megszokott meny- nyiséggel megjelenni. Az első becslések óriási termést jeleztek, aminek nagy részét az aszály „takarította” be. A for­ráskúti, a tompái, a lászlófalvi tsz- ekből és a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaságból (ezek a leg­nagyobb termelők) — naponta ezer tonna paradicsom érkezik, ami a gyártási sor kapacitásának körülbelül megfelel. Gond akkor jelentkezik, ha az ütemezéstől eltérően nagyobb mennyiséget szállítanak. E többlet fogadása meghaladja az ilyenkor három műszakban, sőt hét végén és ün­nepnapon is dolgozó üzem lehe­tőségeit. Az idén megfelelő szárazanyag­tartalmú paradicsom legnagyobb részéből sűrítményt állítanak elő. E termékből Ausztriában, az NSZK-ban, a skandináv orszá­gokban fogadnak legtöbbet. A sűrítmény porítását a hetvenes években kezdték meg a konzerv­gyárban, azóta is nagy a keres­let iránta, főként a tengerentú­lon, Amerikában, Kanadában, va­lamint Svájcban és az északi ál­lamokban. O Készül a püré. (Pásztor Zoltán felvételei) A hazai fogyasztói igényeknek megfelelően ma már különféle ízesítéssel készülnek a paradi­csom-ivó Ievek. A bazsalikomos, zelleres, pritaminos levekből 500 —800 tonna félliteres és 500 ton­na ötliteres üvegekben kerül for­galomba. A kecskeméti gyár biztonságo­san értékesíthető terméke a le­csó, amihez természetesen pap­rikára is szükség van. Az idén a gyár 1700 tonnára kötött szer­ződést, és várhatóan 2200—2400 tonna érkezik. A többlet oka, hogy megnőtt a termelési kedv és a paprikát mindenütt öntözni tudják. Az étkezési paprikát Tom­pán és Szabadszálláson kívül a közeli, a megyehatáron túlról pe­dig a cibakházi és kunszentmár­*> Elektronikus vezérlésű garatra öntik a paradicsomot. G. E. Bács-Kiskun 22 áfésze, az Al­föld Áruház és az Alföld Szövetkezeti Kereskedelmi Vál­lalat 24 millió forint értékű ru­házati cikket kínált. Ennek kö­rülbelül a háromnegyed részét vették meg a fogyasztók, főként a falvak lakói, akik így az ere­deti árakhoz képest több mint öt­millió forinttal költöttek keve­sebbet — kaptunk tájékoztatást Kovács Miklóstól, a MÉSZÖV ke­reskedelmi tanácsosától. Baján és öt környékbeli köz­ségben a szövetkezeti kereskede­lem kedvezményes árukínálata meghaladta a kétmillió forint ér­téket. A termékeknek négyötöde elkelt. Nagyrészt férfiingeket, női, férfi- és gyermekpólókat, bakfis- ruhát, vászonszoknyát, szandá­lokat és utcai papucsokat vásá­roltak. Hasonló értékű árukész­lettel várta a lakosokat öt üzle­tében, a Kiskunmajsa és Vidéke Áfész is, amely a 30 százalék ár- csökkentéssel forgalomba került termékeknek 70 százalékát érté­kesítette; főleg nyári ingeket, fürdőruhákat és szandálokat. Ja­varészben ilyen öltözködési cik­keket kerestek a Jánoshalma és Vidéke Áfész hat üzletében is. Ezekben az engedményesen áru­sított 1 millió 200 ezer forintnak megfelelő ruhanemű kétharma­da elfogyott. Bácsalmáson és a város körze­tébe tartozó hét községben a nyá­ri vásár 1.7 millió forint értékű termékeinek nagyobb hányadát eladták. Kiskőrösön és hét kör. nyező településen a szövetkezeti kereskedelem 1 millió 350 ezer forint értékű ruhafélével adott lehetőséget — 30 százalékos ár­engedménnyel — a kedvezményes vásárlásra. Míg a megyének eb­(Folytatás a 2. oldalon.) MEGNYITOTTAK A SPARTAKIÄD ORSZÁGOS DÖNTŐJÉT Ma kezdődnek a versenyek Amint már korábban is hírt adtunk róla, augusztus 22—24. között Kecskemét látja vendégül a Falusi Dolgozók Spartakiádja 35. országos döntőjének részvevőit. A versenyrendszert 1951-ben írták ki először, s azóta sem csökkent népszerűsége. Bács-Kiskun megye számos közsé­gében még manapság is jelentős társadalmi eseményként tartják szá­mon a spartakiád versenyeit. Nem véletlen tehát, hogy a megyeszék­hely ezúttal másodszor lehet házigazdája az országos döntőnek. Szombaton és vasárnap a tizenkilenc megye mintegy nyolcszáz spor­tolója — közöttük a megyebeli atlétáik és a ibácsbokodi röplabdacsapat — (küzd az elsőségért, az előkelő helyezésekért. A versenyzők az atlé­tika különböző versenyszámai ban, kispályás labdarúgásban, kézilab­dában, röplabdában mérik össze tudásukat, felkészültségüket. A Falusi Dolgozók 35. Spartakiádjának országos seregszemléjét, teg. nap este nyitották meg ünnepélyes külsőségek között a kecskeméti városháza előtti téren. Ma, 9 óráitól a Széktói stadion különböző pá­lyáin megkezdődnek a versenyek. Az első .napon atlétikában az idő- futamokra, a labdajátékokban a csoportmérkőzésekre kerül sor. A döntőket vasárnap rendezik. Az ünnepélyes eredményhirdetés, díjki­osztás és záróünnepség vasárnap 12 órától a Széktől stadionban lesz. Érték- és érdekvédelem A néhány éve megújult, tár. sadalmunk időszerű kérdé­seit mind következetesebben, elmélyültebben elemző Szak. szervezeti Szemle áprilisi szá­mában rövid megjegyzéssel kö­zölte Papp Zsolt Érték-prob­lémák című tanulmányát: „Szerkesztőségünk az alábbi cikket vitaindítónak szánja. Az értékrendek problémája olyan kérdéskör, amely kívá­natossá és szükségessé teszi a nyílt eszmecserét. Várjuk ol­vasóink hozzászólását”. Az MSZMP Központi Bízott, sága Társadalomtudományi Intézetének főmunkatársa írásában egyebek között az ál­landóság hiányával magya­rázta napjaink fejfájditó ér­tékválságát. „Az elmúlt há­rom évtizedünket megelőző fél évszázadban a magyar tár. sadalom majd féltucatnyi tár. sadalmi formán és értékmasz. szirozáson ment keresztül. ... A politikai erők. igézetek és elgörcsösödések erélyesen el­lentétes értékrendeket kínál­tak”. A tudományos folyóiratban eddig megjelent hozzászólások ■ a felvetett problémák sajná­latosan sürgető időszerűsé­gét bizonyítják. Ezt tanúsította a Szakszer, vezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsa és a Szakszervezeti Szemle közös szervezésű an. kétja. A vitavezető Kárpáti Sándor főszerkesztő-helyettes a tartalmas eszmecsere végén örömmel tudatta: rövidített formában közük a hozzászó­lásokat, a vita fontos megálla­pításait, az olykor igen szem­léletesen megfogalmazott ér. veket. Jó néhányan egyetértettek Papp Zsolt következtetésével: a mindent „felülről" váró ma. gatartás a rövid életű ötvenes évek következménye, mert „közgondolkodásunk az dk. kor meglódult gyakorlat fog­lya". A „Tied az ország” jel­szó sokak számára csak any- nyit jelent: mindent megcsi­nálnak helyetted. A jelenlévők mindenesetre maguk próbálták ki okoskod­ni, hogy most — amikor a né­hány éve még egyedül üdvö­zítő jelszavak elvesztik látszó­lagos vagy valóságos érvé­nyüket, amikor olyan, koráb­ban ki sem ejthető szavak. fogalmak kerülnek az érdek­lődés középpontjába, mint a refprm, a vállalkozás, piaci mechanizmus — az értékek át­rendezéséről, az értékek csök­kenéséről, értékkínálat-változ- tatásokról beszélhetünk. Aligha vitatható — hangoz­tatták —, hogy sem a munka, sem a közélet, sem a kultúra világában nincs kívánatos összhangban az érték és az ér­dek. A társadalom a kívána­tosnál kisebb hatékonyság­gal hívja elő az emberekben, a közösségekben, rendszerünk, ben adott jó, előrevivő adott­ságokat, lehetőségeket, ké­pességeket. Meg kell vizsgálnunk: való­ban leértékelődött-e a társa­dalmi munka, fel kell tárnunk a szocialista brigádmozga. lomban tapasztalható bizony­talanságok és az értékválság összefüggéseit. Nem kevésbé fontos, az ér­tékes teljesítmények őszin­tébb, kézzelfoghatóbb meg­becsülése, támogatása. Valaki megjegyezte: többen nyug­talankodtak teljesítménycent­rikus, kisebb-nagyobb közös­ségek és az ország jólétét eme­lő vezetők egyik-másik talán- talán vitatható, túlzó, ám két­ségtelenül a kor követelmé­nyeivel lényegében összhan- gos intézkedései, tnint a ha­nyagságot, a nemtörődömsé. get, a lustaságot, a művelet- lenséget eltűrő, mindnyájun­kat súlyosan károsító felelőt­lenségek miatt. Bajba kerülhe. tünk — mondták többen is —, ha továbbra is csökken a tu. dás, a szakmai ismeret, a mű­veltség tekintélye, társadal­mi megbecsülése. Legszívesebben megtapsol­ták volna azt a felszólalót, aki szenvedélyesen követelte a régi és a kívánatos új értékek dialektikus szemléletét, tá­mogatását. Tarthatatlan, hogy egy-egy új, kívánatos értékért meglévő, nélkülözhetetlen vív. mányokat, állapotokat ron­gálunk. A nők egyenjogúsítá­sának gyönyörű feladatát — például — a családok gyengítése nélkül ts teljesíthettük volna. A rengeteg válás, a sok prob­lémás gyerek részben annak a következménye, hogy elhal­ványult a családok, mint ér­tékteremtő műhelyek szerepe. örvendetes, hogy éppen a milliókat képviselő magyar szakszervezetek folyóirata adott nagyobb nyilvánossá­got, teremt újabb és újabb fórumokat az értékrendünk, ről kívánatos vitáknak, és köz. remüködik a tudati és gyakor­lati változtatásokban. Helt&i Nándor ® Megszépült a hajdani iskola, épület. (Straszer András fe!vétele> Alkotóház Jakabszállás határában Jaikab&zállás határában kelle­mes környezetben, árnyas fáik tö­vében húzódik meg a hajdani ta­nyai iskola, melyet népművészek vettek birtokukba. Már koráb­ban megfogalmazódott a gondo­lat, hogy alkotóházat kellene be­rendezni a dűlöutak keresztező­désében. A Népművészeti Egyesület Bács- Kiskun Megyei Szervezetének tagjai .társadalmi munkában vé­gezték el az épület rendbehoza­talát, s más szakemberek is se­gédkeztek a vízvezetékek kiépí­tésében, a festésben, a csernpé- zéstben. A ház berendezéséről pe­dig az évenkénti íafaragótábor résztvevői gondoskodtak: pado­kat, asztalokat, székeket farag­tak, amelyek a jakabszállási al­kotóházba kerültek. Fazekasok, kékfestők, szövők is ajándékoz­tak munkáikból. A nagyterem­ben alakították ki a faragómű­helyt. Tavaly májusban díszka­put állítottak fel, a fából fara­gott kapu jelzi: itt népművészek szorgoskodnak időnként. Nem­csak nyáron gyűlnek össze egy hétre a megyebeli alkotók, ha­nem az év más időszakában is; alkalmi összejöveteleket, tovább­képzéseket tartva a Jakabszál­lás határában álló épületben. A 4 létesítmény pihenésre is alkal­mas. Ott jártunkkor szorgos munká­ban találtuk az alkotókat, min­denkinek a kezében szerszám volt, az utolsó simításokat végez­ték faragásaikon. Ugyanis augusz­tus 16-tól Jakabszálláson töltöt­te az időt húsz fafaragó népmű­vész. Tizenkettedik alkalommal szervezte meg a tábort a kecske­méti Erdei Ferenc Művelődési Központ és a Népművészeti Egye­sület Bács-Kiskun Megyei Szer­vezete. Régebben Kígyóson alkot­tak egy-egy hétig, mostantól pe­dig Jakabszállást választják helyszínül, hiszen a táborozás fel­tételei adottak már az alkotóház- ban is. Tegnap este házi ünnepséget tartottak a résztvevők a Wol­ford dűlőiben, megnyitották a ja­kabszállási alkotóházat. A mű­sorban közreműködött Kórsai Zsigmond és felesége, valamint Budai Ilona népdalénekes. A fa­faragótábor ma fejeződik be, de ez nem jelenti azt, hogy egy esz­tendőre elnéptelenedik a fehér falú ház. Akad még tennivaló bőven, a helyiségek berendezé­seit tovább kell bővíteni, még ottthonasabbó varázsolni az alko­tásra csábító környezetet. r t.

Next

/
Thumbnails
Contents