Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-22 / 197. szám
ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPÉN------------------------------------------------- ■ --------------;------------------------------------------------------------—---------K ecskemét (Folytatás az 1. oldalról.) elhivatottságát a társadalom vezetésére. Pártunkat e vezető szerep betöltésére alkalmassá teszi, hogy bár jellegénél fogva munkáspárt, politikája az egész nép érdekeit kifejezi, s így az egész nemzet pártja is. Éppen a párt által kivívott bizalom az a tényező, amelynek birtokában helyes választ adhatunk a kihívásokra, s amely cementként tartja össze a nemzeti egyetértést a sűrűbb érdekütközések közepette is. E bizalom alapja, hogy az emberek jól ismerik az MSZMP elveit. A párt a marxizmus—leni- nizmus eszmei talaján áll, része a világ kommunista és munkásmozgalmának. Ugyanakkor az egész magyar nemzet pártja. Sajátjaként ápolja magyar hazánk történelmét és hagyományait, s vállalja minden előző korszak progresszív szellemi örökségét. Természetesen a párt, mint a dolgozó nép pártja elsősorban a volt kizsákmányolt, elnyomott osztályok törekvései folytatójának vallja magát, de tisztelettel és hálával tekint mindazok emlékére, akik előbbre vitték a magyarság ügyét, tetteikkel az ország felvirágoztatásáért, szebb jövőjéért hoztak áldozatot. Az ország lakossága azt is tudja, hogy a párt nagy felelősséggel, s az emberek véleményére élénken figyelve, a nagy többség valóságos érdekeinek megfelelően foglal állást a nemzet sorsát érintő ügyekben. Ma nehezebb a bizalomnak megfelelni. Gazdásági nehézségeink vannak, s lassan egy évtizede szorító gondunk a megbomlott egyensúlyi viszonyok helyreállítása. A nyolcvanas évek elején kényszerűen vissza kellett fognunk a növekedés ütemét. Az utóbbi másfél évben is csak szerény eredményeket mondhatunk magunkénak, pedig már az élénkülés idejét vártuk s terveztük. E helyzetben felelősségünket növeli az emberek felfokozott érdeklődése, amely a politikai döntéseket, a gazdasági és társadalmi folyamatok alakulását kíséri. A várakozás mögött — kimondva vagy kimondatlanul — eddigi vívmányaink féltése, a jövővel kapcsolatos aggodalom is rejlik. A magyar dolgozók, egész népünk, a kommunisták és a pár- tonkívüliek egyaránt azt várják, hogy helyzetünket reálisan elemezzük, beszéljünk világosan és mutassuk meg a céljaink eléréséhez vezető utat. Ez a legfőbb feladatunk és ennek akarunk megfelelni. Meggyőződésünk, hogy a szocializmus fejlődése, a gazdasági, tudományos, műszaki haladás meggyorsítható, és a felzárkózás vagy lemaradás dilemmáját számunkra kedvezően tudjuk megoldani. Nincs igazuk azoknak, akik kétségbevonják céljaink, terveink megvalósítását. Rendelkezünk a szocialista fejlődés olyan reális programjával, mint az MSZMP XIII. kongresszusának határozata és a VII. ötéves terv. Az e dokumentumokban rögzített célokat nincs okunk megváltoztatni. Igaz viszont: a jelenleginél nagyobb erőfeszítésekre van szükség valamennyiünk részéről, hogy a feladatokat teljesíteni tudjuk. Programunk erőfeszítést követel az egész társadalomtól, a kormányzattól éppen úgy, mint minden dolgozótól; egységes, összehangolt cselekvést kíván az irányítás és a végrehajtás valamennyi szintjén. Mindieniki érezze, hogy a VII. ötéves terv társadalmi program: amelyet teljesíteni kell! Előrehaladásunk, belső és külső stabilitásunk tehát a tét. * Szerkezetváltást a gazdaságban A dolgok a termelésben dőlnek el. Természetesen a hatékony gazdálkodás feltételeit is létre kell hozni. Ennek része, hogy a gazdaságirányítás törekedjen határozottabban a gazdaság szerkezeti átalakítására, ösztönözze erőteljesebben és — ha szükséges — kényszerítse a gazdálkodó szervezeteket a termelés, a gyártmányszerkezet korszerűsítésére. Műszaki haladás és új technológiák bevezetése nélkül nem tudunk előre lépni. Ugyanakkor az irányításban dolgozó szakembereken múlik, hogy megfelelő külső feltételek vannak-e a vállalatok működéséhez. Olyan környezet kialakítása a feladat, a követelmény, ahol a vállalatok nem a szabályozás kiskapuit keresik, nem az egyedi támogatásokért, kivételes elbírálásért harcolnak. A gazdaság- irányításnak a jelenlegi szabályozás körülményei között olyan viszonyt kell kialakítania a gazdálkodó szervezetekkel, amely helyesen és időben orientál, így segíti a vállalati tervezést, a vállalati munkát. Ehhez jelentősen változni kell a gazdaságirányítás munkastílusának, módszereinek is. A gazdálkodás alapvető színtere továbbra is a termelés, a vállalat. A nem gazdaságos termelés hasznossá tételét, illetve visszaszorítását, a veszteségek felszámolását, a nem hatékony munkaeszközök megszüntetését vagy átalakítását, a munkaerővel való okos gazdálkodást a vállalatoknak imagukinak kell kez- d emén yezind üik. Figyelemre méltó tény, hogy a közel azonos feltételekkel dolgozó vállalatok és szövetkezetek között egyaránt vannak kiemelkedően jól és veszteségesen gazdálkodók is. Tehát a vállalat vezetőin és dolgozóin múlik, hogy a kollektíva mennyire képes megtalálni a helyi körülményeknek, adottságoknak leginkább megfelelő módszereket, a hasznos és nyereséges gazdálkodási tevékenységet, mennyire képes perspektívát, anyagi és társadalmi megbecsülést nyújtani a hatékonyan, fegyelmezetten dolgozó embereknek, fellépése mennyire következetes a hanyagul, a gondatlanul, a fegyelmezetlenül dolgozókkal szemben. Régi tapasztalat: a kollektívák mindig is megbecsülték és becsülik a következetes, határozott vezetést, amely maga mögött tudhatja a párt- szervezetek, szakszervezetek támogatását is. A nagyobb követelmények, a szigorú gazdálkodás feltételeinek megteremtéséhez jelentős segítséget nyújthatnak a dolgozók széles körű részvételével működő vezető testületek, a munkahelyi demokrácia további elmélyítése. Gazdasági helyzetünk sajátossága, hogy gazdálkodó szervezeteinknek egyszerre igen sokirányú, esetenként egymásnak is ellentmondó követelményeknek kell egyidőben eleget tenni. A hosszú és rövid távú célok, a társadalom, a kollektívák és az egyének érdekei könnyen keresztezhetik egymást. A szabályozó- rendszer ezeket az ellentmondásokat csak részben tudja feloldani. Ezért a párt gazdaságpolitikája megvalósításához olyan társadalmi légkörre van szükség, . amelyben támogatást kapnak általános erkölcsi értékeink, s amelyben mind szélesebb körben érvényesülnek szocialista elveink; azaz csak a valóságos teljesítmények, csak az egyén és a társadalom javát egyaránt szolgáló munka lehet az érvényesülés eszköze. Rátermettség, hozzáértés A nemzet többsége támogatja az ország politikai és gazdasági vezetését abban, hogy erősítsük társadalmunk szocialista jellegét, őrizzük a munkáshatalmat, az ipari, mezőgazdasági üzemek, bankok társadalmi tulajdonát, hogy ugyanakkor keressük a rugalmasabban működő közösségi tulajdonformákat, a hatásosabb érdekeltségi rendszert, s a szigorúan a munkán alapuló elosztás módjait. Azt akarjuk, hogy a rátermettség, a hozzáértés legyenek a legmegbecsültebb emberi tulajdonságok, s mindinkább megfelelő anyagi javadalmazást kapjanak. A mai helyzetben kialakult életszínvonal-különbségek ugyanakkor sokakat irritálnak. Egyre többen látják viszont, hogy valamennyiünk javára szolgál, ha .a munka értéke szerint, teljesítményeket serkentően nőnek a jövedelmek. Kétségtelen azonban, sokat kell még tennünk a nem munkával szerzett haszon visszaszorításáért. Dühösek és kemény kifejezéseket használnak az emberek a korrupcióból, a csalásból eredő jövedelmek, a nem munkából szerzett vagyonok növekedése miatt. Igazuk is van! De az is igaz, hogy nemcsak felfelé kell mutogatni. A mi dolgozó társadalmunkban a rend, a fegyelem, az igazságosság és a törvényes jövedelemszerzés mindenkitől függ, a párttagtól, a kormány tagjától, minden állampolgártól. Egyetlen intézmény sem tud, nem képes rendet teremteni, ha a dolgozó milliók csak várakoznak és mindig másoktól várnak valamit. De abban viszont igazuk van, hogy a körülmények a párttól és a kormánytól határozott intézkedéseket, pontos útmutatásokat és példamutató magatartást követelnek. És ha bíráló megjegyzések hangzanak el amiatt, hogy pártunk XIII. kongresszusa határozatának végrehajtását szolgáló intézkedések késnek, nem készülnek el idejében, akkor ezt el kell fogadnunk, mert igaz, és meg kell szívlelnünk. Kenyér és béke Hagyományosan ezen a napon, az új kenyér ünnepén köszöntjük az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek dolgozóit is, és mindazokat, akiknek részük van az eredményes nyári betakarításban. Parasztságunk ebben az évben is megmutatta erejét, nemzedékről, nemzedékre öröklődő hozzáértését. A mezőgazdasági dolgozók becsülettel végezték dolgukat a földeken, hogy megteremjen és magtárba kerüljön az „élet” — ahogy hazánk sok táján még ma is nevezik a szemmel teli kalászt, a kenyeret adó búzát. A mai aratás kevésbé iz- zadságos, mint hajdanában, amikor egy-egy falu egész népének jelentett kemény próbatételt a betakarítás. De a földeken éjjelnappal dolgozó kollektívák ma is odaadóan, önmagukat nem kímélve végzik dolgukat, mert tudják: minden elhullatott kalásszal, kipergetett szemmel nemcsak gazdaságuk, hanem az ország is szegényebb lenne. A magyar mezőgazdaság termésátlagai alapján a világ országainak rangsorában előkelő helyet foglal el. Biztonsággal gondoskodik az ország élelmiszer-ellátásáról, kiveszi részét az exportból is. A termelőszövetkezeti parasztok, az állami gazdaságok dolgozói eredményeikkel kivívták az ország tiszteletét. E megbecsülés jegyében köszöntik őket országszerte a mai napon, mert az emberek hazánkban sokra becsülik, nagyra értékelik a jó kenyeret. Az előző és a ma élő nemzedékek erőfeszítései nyomán ma már nem kell aggódnia senkinek az orsz'ágban: lesz-e holnap is kenyér? Lesz-e munka, kereset, lesz-e a családnak megélhetése? A kenyérrel, az élettel testvérfogalom a béke. Ha jövőnket kutatjuk, joggal kérdezzük: lesz-e béke? Elkerülhetjük-e a pusztító háborút? A világ, amelyben élünk, hullámzó feszültségekkel terhes. Két világrendszer létezik, amelyek között katonai, gazdasági versengés, ideológiai harc folyik. A tőkés világban változatlanul működnek olyan politikai erők, amelyek nem adták fel a szocializmus felszámolásának ábrándját, s a katonai-ipari komplexum érdeke pedig egyértelműen a fegyverkezéshez, a feszültségek szításához fűződik. Ügy vélem, mi mégis megalapozottan bízhatunk a békés jövőben. A világ népei nem akarnak háborút. A béke záloga az is, hogy a szocialista világrend- szer, amely természetéből adódóan a béke híve, rendelkezik azzal az erkölcsi, politikai, gazdasági és nem utolsósorban katonai erővel, amellyel megakadályozhatja a világméretű háborús konfliktus kitörését. Bizakodásunkat arra is alapozzuk: noha éles ellentétek vannak a két világrendszer, s azok vezető nagyhatalmai között, a Szovjetunió az emberiség sorsáért viselt felelőssége tudatában újra és újra tárgyalásokat javasol, állhatatosan küzd az atomfegyvermentes világért. Friss példa erre, hogy a Szovjetunió ismét meghosszabbította önkéntes, egyoldalú atomkísérleti tilalmát. Kedvező jelnek tartjuk azt is, hogy több csatornán folyik a párbeszéd a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői között. A nemzetközi színtéren a Szovjetunió, a Varsói Szerződés országai rendre olyan kezdeményezéseket tesznek, amelyek elpl egyre nehezebben térhetnek ki a tőkés országok, ha nem akarják tekintélyüket elveszíteni a világ közvéleménye előtt. Ebben a nemzetközi párbeszédben, a kapcsolatok fenntartásában és bővítésében mi magyarok erőink és lehetőségünk szerint, szövetségeseinkkel szorosan együttműködve veszünk részt. Hisszük, hogy a józan megfontolás, a népek valóságos érdekeinek felismerése végül is uralkodóvá válik a politikai gondolkodásban, s a fegyverkezés újabb hulláma tárgyalások, megegyezések útján megállítható. Kedves Honfitársaim! Augusztus 20-án, befejezésül, mit kívánhatnék önöknek illőbbet e naphoz, mint békét, eredményeket a munkában, sikereket a közéletben, családi boldogságot és jóízű, illatos, ropogós héjú, frissen sütött kenyeret mindnyájunk asztalára. És azt, hogy ez a jövőben is így legyen! « » • A nagy tapssal fogadott beszéd után kalocsai és nemzetiségi népviseletbe öltözött fiatalok nemzetiszín szalaggal átkötött, új búzából sütött kenyeret adtak át Berecz Jánosnak. A madarasi gyermek fúvószenekar bemutatója következett, majd pedig a Kalocsai Népi Együttes felnőtt és gyermek táncosai adtak színes műsort a szabadtéri színpadon. A Városkertben egész napos rendezvénysorozattal ünnepelték az üzemek, szövetkezetek dolgozói az új kenyér és az alkotmány napját. Az együtt ünneplő, szórakozó kollektívákat Berecz János is felkereste, s többek között megkóstolta a főzőverseny egyik résztvevőjének főztjét, a homokmégyi Agócs János birkapörköltjét is. Délután a szabadtéri színpadon felléptek a környékbeli — hajósi, géderla- ki, solti, uszódi — néptáncegyüttesek, sportbemutatók, vetélkedők váltották egymást. A megyeszékhelyen a korábbi évekhez képest kevesebb volt a látványosság, de talán több jutott a mélyebb politikai tartalomnak. Az alkotmány (napja tiszteletére a kecskeméti Magyar —Szovjet Barátság, a Törekvés; a Dózsa, valamint a Kossuth Termelőszövetkezetben rendeztek munkás—paraszt—értelmiségi találkozókat, jó néhány ipari üzem dolgozóinak részvételével. Tíztizenöt fős küldöttségek jártak a mezőgazdasági szövetkezetekben, például a konzervgyárból, a baromfifeldolgozó vállalattól, a Fémmunkás Vállalattól, a Mezőgéptől, a Zománc- és Kádgyárból. A találkozók egy része kiterjedt a megyeszékhelyet övező településekre is, így többek köA kétezer lakosú Ágasegyházán a fél község megjelent szerda délután azon az ünnepségen, amelyet a Mathiász János Szak- szövetkezet rendezett meg igen színvonalasan. A szabad téren összegyűlt érdeklődők előtt dr. Sztrapák Ferenc országgyűlési képviselő mondott beszédet, majd kulturális műsor és divatbemutató következett. Ekkor vették birKiskőrös a városi tanács ünnepi ülésen emlékezett meg az államalapítás, az alkotmány és az új kenyér ünnepéről. Az ülés szónoka Ferró Imre, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke volt. A megemlékezés után a tanácstagok és a meghívott vendégek átsétáltak a Petrovics és Martini utcák sarkára, ahol Rékák László, a KIOSZ megyei titkára átadta rendeltetésének a Tempó szolgáltatóházat. Az épületben — többek között —, fodrászüzlet, kozmetikai és testápoló szalon, villanyszerelőműhely, építési iroda, divatárubolt, kőfaragóműhely és ötvösműhely található. A földszinten és a tetőtérben egyaránt 570 négyzetméter alapterületű létesítmény Major József tervei szerint készült, építésére a tulajdoBócsán már a korábbi években kialakultak az augusztus husza- diki ünnepségek helyi formái, szokásai. Vonzó, még a szomszédos községekben élők érdeklődését is fölkeltő jókedvű összejövetelre, mulatságra hívják és várják mindazokat, akik örülnek alkotmányunknak, az új kenyérnek. A Domus még bútorvásárt is szervezett. Sok százan, talán ezren hallgatták Hegedűs Istvánnak, az SZMT megyei titkárának, a község megyei tanácstagjának közvetlen hangú beszédét, figyelték, amint Pióker Ignác, a legendás hírű élmunkás, a hajdani Nemzetiszínű zászlók a házak többségén. Ünnepelt Jánoshalma nagyközség is A nagyközség tanácsának ünnepi ülésén, amelyen dr. Hónig Ferenc, a pártbizottság titkára elnökölt, Dobos Ivett gimnáziumi tanuló szavalata után Somogyi László, a Hazafias Népfront helyi elnöke mondott beszédet. Harmincnyolcadik esetben gyűltek egybe, hogy megüljék az alkotmány létrejöttét, és az új kenyér napját. A forróság ellenére nem vallottak szégyent a helyi búzatermesztők, hiszen a községi átlag meghaladta a hektáronkénti 58 mázsát. zött a ladánybenei Zrínyi és a jakabszállási Népfront Szakszövetkezetekre is. Valamennyi közös gazdaságban jó hangulatban, kedvező politikai légkörben zajlott le a baráti találkozó. Egyes szövetkezeteknél az alkalmat arra is felhasználták, hogy a rövid történelmi áttekintés és az ünnepi köszöntő után a munkában élenjáró kollektíváknak és dolgozóknak elismeréseket nyújtsanak át. Arra is mód nyílt több helyen, hogy a gyári vendégek egyfes szövetkezeti üzemrészeket vagy gazdasági egységeket látogassanak meg. Valamennyi munkás—paraszt—értelmiségi találkozó színhelyén természetesen megszegték az idei búzából sütött új kenyeret is. tokba a sportpálya új öltözőjét is. A 90 négyzetméteres alapterületű létesítményen 200 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a helybeliek, szövetkezeti dolgozók, kisiparosok és mások. Az áldozatkész összefogás eredményeként javulhatnak a felnőtt tömegsport és az iskolai testedzés feltételei. nosok és üzemeltetők szövetkezetei hoztak létre, Tömör János kőfaragónak, a KIOSZ megyei elnökének vezetésével. 1984 szeptemberében kezdték ásni az alapokat, s az átadást követő számlaösszesítés 7 millió forint körüli végösszeget mutat majd. A költségekhez a megyei tanács 400 ezer forinttal, az OTP 2,2 milliós kölcsönnel, a város kisiparosai 250 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. A többit a tulajdonosok — részint munkavégzéssel —, saját maguk fedezték. A közművesített, szilárd burkolatú utakon megközelíthető telket a város kedvezményes áron biztosította, hiszen a létesítmény nagyban hozzájárul lakossági szolgáltatási igények színvonalasabb kielégítéséhez. munkaversenyek egyik hőse megszegte az új lisztből házilag sütött kenyeret. A bócsai hagyományoknak szerves része az immár nyugdíjas újpesti munkásember meghívása, részvétele. Szakszövetkezeti és termelőszövetkezeti gazdák régi, jó ismerősként köszöntötték a rokonszenves vendéget, aki sokakat név szerint ismer. Megosztották vele örömeiket, gondjaikat, mint közéjük tartozóval. így búcsúztak: viszontlátásra, jövőre, az ideinél remélhetően jobb aratás után. Az ünnep egyben alkalom volt arra is, hogy elismeréssel jutalmazzák a nagyközség közéletében tevékeny településfejlesztőket és az érdemes társadalmi munkásokat. Hiszen nekik köszönhető az, hogy a megyében zajló versengésben a VI. ötéves tervidőszakban, majd az elmúlt esztendőben Bács-Kiskunban második helyezettek lehettek. De szereplő volt a nemzetiszínű szalaggal átkötött új kenyér is. A község örömében részt vett és felszólalt dr. Weither Dániel, a megyei pártbizottság tagja, a. nagyközség díszpolgára. Ágasegyházá Kiskőrös Kiskőrös lakossága birtokba vehette a mutatós kUlsejű Tempó szol- gáltatóházat. (Tóth Sándor felvétele) Bocsa Jánoshalma • A nagygyűlés résztvevői. (Straszer András felvéielei) • A Kalocsai Népi Együttes táncosai adtak, színes műsort.
