Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-22 / 197. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! TISZTAVATÁS, VÍZI- ÉS LÉGIPARÁDÉ, NAGYGYŰLÉSEK ORSZÁGSZERTE Alkotmányunk ünnepén A szocializmus fejlődése meggyorsítható Berecz János ünnepi beszéde Kalocsán A nagygyűlés elnöksége. PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 197. szám Ára: 1,80 Ft 1986. augusztus 22. péntek Nemzetközi rákkongresszus Budapesten Ünnepélyes külsőségek között csütörtökön megkezdődött Bu­dapesten a XIV. nemzetközi rák­kongresszus. A Nemzetközi Rák­ellenes Szövetség világtalálko­zóját dr. Lapis Károly, a kong­resszus elnöke nyitotta meg a Budapest Sportcsarnokban, majd Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a konferencia fővédnöke üdvözölte az Elnöki Tanács és a Magyar Népköztársaság kormá­nya nevében a rákkutatás és -gyógyítás 82 országból érkezett csaknem 8 ezer tudósát. — Megtiszteltetés számunk­ra, hogy a nemzetközi orvostudo­mány egyik legrangosabb tanács­kozása, a nemzetközi rákkong­resszus Magyarország főváro­sát, Budapestet választotta ülé­se színhelyéül — mondotta. Az itt egybegyűlt kiváló kutatókat, gyakorló orvosokat egy közös cél vezérli: az emberi egészség egyik legkonokabb veszedelme, a rák­betegség leküzdésében elért leg­újabb felismerések, eredmé­nyek, kudarcok megvitatása. Losonczi Pál a rák elleni küz­delem hazai eredményeiről szól­va kiemelte: a Magyar Népköz- társaság, az egészségügyi tárca különös gondot fordít e küzdelem sikerét előmozdító- intézkedé­sekre. Fontos elhatározások szü­lettek a kutatás támogatására, a szűrés hatékonyságának növe­lésére. korszerű sugárforrások beszerzésére, de egyre szélesedő társadalmi megmozdulások is jelzik a magyar nép azon törek­vését! hogy a kormány- program­ját minden eszközzel támogassa. Bár Magyarország méreteinél fogva nem tartozik a nagy orszá­gok sorába, kutatási és gyógyítói tevékenysége alapján számon tartja a tudományos világ. Jelen­tős kutatási eredmények fűződ­nek külföldön élő magyar rákku­tatók nevéhez is: örömünkre szol­(Folytatás a 2. oldalon.) Az alkotmány ünnepén, szer. dán az Országház épülete előtt több ezer érdeklődő jelenlétében immár 18. alkalommal avatták fel ünnepélyes külsőségek között a Magyar Néphadsereg új tiszt­jeit. A hagyományos eseményen a Kossuth Lajos Katonaj Főis­kolán, a Zalka Máté Katonai Mű­szaki Főiskolán és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán vég­zettek, valamint a Karikás Fri­gyes katonai kollégiumhoz tar­tozó végzős egyetemi és főisko­lai hallgatók tettek tiszti foga­dalmat. Az Állami Zászló előtt díszőr­ség sorakozott fel, a térre bevo­nultak néphadseregünk új tiszt­jel. Az emelvényen elfoglalták helyüket az ünnepség meghívott­jai: Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Czinege Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, továbbá politikai és társadalmi életünk más vezető személyiségei. A Himnusz hangjai után felol­vasták a honvédelmi miniszter­nek a tisztavatás alkalmából ki­adott parancsát. Ezt követően az ifjú tisztek fogadalmat tettek ne­mes hivatásuk teljesítésére: ne­vükben Figura László főhadnagy mondta a tiszti fogadalom szö­vegét. Ezután a szózat követke­zett, majd Kárpáti Ferenc vezér- ezredes, honvédelmi miniszter mondott beszédet. * Az ünnep egyik leglátványo­sabb és ■ legnépszerűbb esemé­nye a fővárosban a dunai vízi- és lógiparádé, amelyet immár 25. alkalommal rendezett meg a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség a Magyar Néphadsereg kijelölt ala­kulatainak, valamint Budapest állami és társadalmi szerveinek közreműködésével. * Hazánkban több helyütt tartot­tak alkotmány napi nagygyűlést. Jászberényben Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter volt a nagygyűlés szónoka, Zalaeger­szegen dr. Markója Imre igaz­ságügy-miniszter mondott beszé­det, Nagyatádon Borbély Sán­dor, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka beszélt, ópusztaszeren, a nemzeti törté­neti emlékparkban Kordinesz Mihály, a Központi Bizottság tag­ja, a Magyar Televízió elnöke méltatta az ünnep jelentőségét. MEGYEI DIÁKOK EREDMÉNYEI Nem vallottak szégyent építőtáborozóink A hét végén zárják be kapuikat az építőtáborok, mindenhonnan ha­zatérnek. s pár nap múlva elsőrendű munkájukhoz, a tanuláshoz fog­nak ismét a* fiatalok. Bács-Kiskunból ezen a nyáron 1300-an kereked­tek fel, hogy mezőgazdasági munkával töltsék szünidejük két hetet. Három turnusban, összesen há­romszázan szedtek barackot, se­gédkeztek a szőlő zöldmunkáiban és a palackozóüzemben a Gyön- gyösdomoszlói Állami Gazdaság Hort-Fáy építőtáborában. Leg­jobb teljesítményt a kiskunfél­egyházi, kecskeméti, kunszent- miklósi középiskolásokból ver. buvált második csoport ért el — „segített” nekik a barackdömping is —, 130 százalékban állapodott meg a tábori átlag. Közülük is legeredménve'ebben a félegy. házi gépészeti szakközépisko­lások dolgoztak. Zalaegerszegen június 29. és július 12. között kétszáz megyénk, beli fiatal bizonyította, hogy legény a talpán. A mostanihoz hasonló kánikulában átlagosan 110 százalékos teljesítményt ér­tek el a málna-, illetve ribizli- szüret során. Itt a kalocsai I. Ist­ván Gimnázium diákjai szerezték meg a legjobb brigádnak járó emlékzászlót. A kiskunhalasi II. Rákóczi Fe­renc Mezőgazdasági Szakközép- Iskola tanulói a Mezőhegyesi Me­zőgazdasági Kombinát földjein kukoricacímerezésben bizonyul­tak a legjobbnak. De szinte a fel­nőttekéhez mérhető teljesít­ményt értek el a megye más vá­rosaiból érkezettek is, amit az is igazol, hogy táborozáskor átlago­san 1300 forintot kapott kézhez minden diák. (Átlagosan, mert hiszen a kiválóak ennél többet, a lustábbak kevesebbet érdemel­tek.) Szigorú normáknak kellett ele­get tenni fiataljainknak a Nagy­kőrösi Konzervgyárban is: a gyü­mölcsöt, zöldséget szállító szalag — no, és a munkát ellenőrző meós —, nem lehetett tekintettel az idénymunkások tapasztalat­lanságára, hiszen a fogyasztók által támasztott minőségi igé­nyek a gyár termékeivel szemben ugyancsak nem tesznek különb­séget aszerint, kinek a keze alól került ki az áru. Itt szerényebb volt az átlagkereset, 800 forint. A táboroztatok közül viszont ta­lán a konzervgyár áldoz legtöb­bet a fiatalok szabadidejének hasznos eltöltésére: a tábor fenn­tartásának egyéb költségein fe­lül az idén mind a négy Bács- Kiskun megyei turnusnak csak. nem 20—20 ezer forintot jutta­tott kulturális célokra. Nem vélet­len, hogy szeretnek is itt táboroz­ni középiskolásaink. Nyelvi tudásukat is gyarapít- hatták a Balatonboglári Állami Gazdaság lengyeltóti építőtábo­rában részt vevő Bács-Kiskun me­gyei diákok: NDK-beli és nica- raguai fiatalokkal dolgoztak együtt a barackosban, a szőlőso­rok között. De nemcsak mi fo­gadtunk külföldieket: a halasi kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakmunkásképző 20 tanulója az NDK-beli Cottbusban, 30 megyei főiskolás pedig a jugoszláviai Pa_ licson építőtáborozott. Jövőre hasonló lehetőségek közül válogathatnak a megyei fiatalok, de akad majd néhány új munkaforma is. A KISZ Bács- Kiskun Megyei Bizottsága sze­retné továbbfejleszteni, több he­lyén beindítani az — elsőként az idén. Kalocsán megszervezett — építőipari szaktábort, s tobo­roznak táborozókat kerékpár­út-építésekhez is. Hasznosnak bizonyultak a ke­reskedelmi szakközépiskolások közreműködésével üzemeltetett ÉT-hotelek is, a jövő feladata az, hogy a kereslet és kínálat még in­kább egymásra találjon, azaz a fiatal turisták jobban ismerjék meg és használják ki a pénztár­cájukhoz méretezett, olcsó szállás- hélyeket. Sz. K. KIDŐLT FÁK, LETAROLT KUKORICATÁBLÁK BÁCS-KISKUN DÉLI RÉSZÉN Súlyos jég- és viharkárok Országos közművelődési filmfórum Baján Tegnap a bajai József At­tila Művelődési Központban megkezdődött a V. országos közművelődési filmfórum. Résztvevői a film történelmi, közművelődési jelentőségével, a nemzeti önismeret alakítá­sában és az oktatásban betöl­tött szerepével kapcsolatos kér­déseket vitatják meg. A ki­egészítő filmvetítéseket a város új stúdiómozijában tart­ják. Az Alföldön nemcsak Szege­den pusztított ítéletidő — mint az országos tájékoztatásból' is­mert —, hanem megyénk déli ré­szén is, augusztus 19-én, a kora esti órákban. Kiskunhalas, Kun- fehértó, Jánoshalma, Tompa, Katymár, Gara, Vaskút, Csátal- ja, Érsekcsanád és Sükösd azok a helyek, ahonnét a mezőgazda- sági üzemek, illetve a lakosság károkat jelzett az Állami Bizto­sító kiskunhalasi és bajai fiók­jainak. A biztosító megyei köz­pontjában Tóth László osztály- vezető tájékoztatott arról, hogy a kukorica-, napraforgó-, paprika- ós gyümölcstermést érte jég. és viharkár az említett települések többségében. Azonban a terület nagysága, a ■ veszteség értéke még nem ismert, tegnap kezdték meg a felmérést a biztosító szakem­berei. Eddig a kiskunhalasi tér­ségből 25, a bajaiból 161 épület­kár^-bejelentés érkezett. A jánoshalmi Petőfi Tsz érte­sítése szerint 1437 hektáron ter­mő kukoricában akozott jelen­tős pusztítást a jégverés, illetve a vihar. A tompái Kossuth Tsz almaültetvényén a termés fele földre került. Ugyancsak jelentős az épületekben keletkezett kár. Kidöntött fák és villanyoszlopok, tető nélkül maradt házak sora jelzi az elvonult vihar útját. A tegnap estig szerkesztősé­günkbe érkezett információk még nem elégségesek ahhoz, hogy az ítéletidő következményeiről tel­jes képiét alkossunk, de annyi máris bizonyos, hogy sok milliós veszteség érte most is — a tava­szi fagyok, a július 24-i vihar után és az immár négy éve tar­tó aszály következtében — a me­gye mezőgazdaságát. Kalocsa la­kóit vidám fú­vószene ébresz­tette az ünnep reggelén. Tíz órakor kezdő­dött meg síz al. kotmánynapi nagygyűlés Városkertben. Az eseményre a környékbeli te­lepülésekről is sokan eljöttek. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Berecz János, az MSZMP KB titkára, Ro- mány Pál, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, az Elnö­ki Tanács tagja, a megyei tanács elnöke, dr. Paskai László koadjutor érsek, a Magyar Római Katolikus Püspöki Kar elnöke, a Hazafias Népfront országos elnökségének tagja, valamint » megye társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői, a környék országgyű­lési képviselői, s több ismert, a népfrontmozgalom, ban tevékenykedő közéleti személyiség. A Himnusz hangjai és Nagy Attila érdemes mű­vész szavalata után a nagygyűlés szónoka, Berecz János lépett az emelvényre O Berecz János: A VII. ötéves terv társadalmi program, amelyet teljesíteni kell! A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, Nép- köztársaságunk kormánya és a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa nevében tisztelettel köszön­tőm augusztus 20-i nagygyűlé­sünk minden résztvevőjét, egész dolgozó népünket. Szép hagyomány, hogy ezen a napon évről évre megemléke­zünk a magyarságot az állami szervezet keretei közé tömörítő István királyról, megszegjük új, friss kenyerünket és országszer­te megünnepeljük a dolgozó nép hatalmát és felemelkedését kife­jező szocialista alkotmány élet- beléptetésének évfordulóját. Augusztus 20. a szövetségi po­litikán alapuló nemzeti egység jelképe is. Kifejezi hazánkban a szövetséges dolgozó osztályok, ré­tegek, társadalmi csoportok, a különböző származású és világ­nézetű emberek együttműködé­sét és törekvését társadalmunk gyarapításáért, népünk felemel­kedéséért. Nemzetünket történelme során gyakran osztotta meg ellentét, belviszály. Népünk haladó erőit egy szándék azonban mindig ösz- szekötötte a történelmi időben, a haza fenntartásának és felvirág­zásának érdekében: a nemzet egy­ségének megteremtését biztosí­tó eszme és politika szolgálata. Nemzeti értékek — társadalmi haladás Az államalapító I. István ki­rály a fennmaradásért küzdött, s a magyarságnak helyet biztosí­tott Európa fejlődésnek indult nemzetei sorában. Az a szentist- váni gondolat, hogy a kor leghala­dóbb eszméihez kell csatlakozni igaz, s így büszkén vállaljuk e mához is szóló útmutatást. Az államalapító végérvényesen el­foglalta helyét az örök emléke­zet és kegyelet magyar panteon­jában. Kalocsa népének különösen jelentős az államalapító király emléke, hiszen már 1009-ben vá­rosként említettetett ez a helység. Asztrik apát, aki elhozta a pá­pától István számára a koronát, lett Kalocsa első érseke. Ettől kezdve a város a magyar törté­nelem emlékezetes és nevezetes helyévé vált. Ezer évvel ezelőtt a letelepe­dés, a földművelés, az új uralko­dó eszme, a kereszténység elfo­gadása volt a fennmaradás lehe­tősége. A mai kor sorskérdése a történelem leghaladóbb eszméjé­nek, a szocializmusnak kiteljesí­tése és megvalósítása. A mi néüünk 41 évvel ezelőtt, a felszabadulással kapott lehe­tőséget arra, hogy a szocializmus útját válassza és élt is a lehető­séggel. E 41 év sikerei és meg­torpanásai, örömei és tragédiái, nagy sodrású átalakulási folya­matai és politikai küzdelmei kö­zepette összekovácsolódott, egy­ségbe forrt a magyar társadalom. Ez a nép, a mi népünk, az utób­bi évtizedekben szabadon élhette meg a nemzeti lét kiteljesedését, átérezbette nemzet mivoltát, s minden gondunk ellenére büszke lehet eredményeire, hírnevére. A mi nemzeti létünk elválaszt- 1 íatatlan a szocializmustól. Ez a rend képes minden dolgozónak megadni a nemzethez tartozás örömét, a tisztességes életet. Csak a szocializmus tudja összekap­csolni a nemzeti értékeket a prog­resszióval, a társadalmi haladás­sal. Az ország alaptörvénye, együttélésünk, együttműködésünk minden írott szabályának forrá­sa, az alkotmány is egyszerre ki­fejezője szocialista törekvése­inknek és nemzeti létezésünknek. Az államalapító István király törvényei után — amelyek a nem­zeti lét korszerű gondolatait meg­fogalmazva kapcsolták orszá­gunkat az akkor ismert világ, a haladás folyamatába — egy év­ezred harcaiban kovácsolódott akarattá újra meg újra a nép igénye: elemi léte mellett joga is legyen ezen a földön. Ezt fejez­te ki Petőfi Sándor nagyszerű gondolata: haza csak ott van, hol jog is van. Ilyen szellemben tettek kísérletet a magyar jako­binusok az első polgári alkot­mány létrehozására; ezért dol­goztak ki alkotmánytervezetet az 1848-as szabadságharc veze­tői, s ezért született meg 1919. június 28-án, a Magyar Tanács- köztársaság alkotmánya, az az alapokmány, amely nyilvánvaló­vá tette a történelem vastörvé­nyét: a haza, a jog és a dolgozó osztályok hatalmának szoros ösz- szetartozását. Kiteljesedő közmegegyezés Az 1949-ben törvénybe iktatott, módosításokkal ma is érvényes alaptörvényünk kimondja: a munkásosztály „a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült pa­rasztsággal, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó réte­gével együtt gyakorolja.” A tör­vény a kialakult állapotot rögzí­ti: az elmúlt évek során megal­kotott szocialista nemzeti egysé- r get, a társadalomban a különbö­ző érdekek azonosságára épített széles körű összefogást. Egyben irányt is mutat. A munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, a fiatalok es az idősebb korosztályok, a párttagok és pártonkívüliek, a vallásos és ateista emberek kö­zös erőfeszítéseire, szívós és szorgalmas munkájára van szük­ség, hogy a társadalmi közmeg­egyezés a jövőben még jobban kiteljesedjék. Történelmünk folyamán nem volt még soha ilyen esélyünk a valóságos társadalmi egyetértés­re, mint e legutóbbi korszakban, s talán soha nem volt akkora szükség az egységre, mint nap­jainkban. Magyarországon megszűntek azok a viszonyok, amelyek a tár­sadalom egyes csoportjait élesen és kibékíthetetlenül szembeállí­tották egymással. Nincs kizsák­mányolás, nincsenek öröklött előjogok, megszűntek a mamut- vagyonokat birtokló urak és a mindenből kisemmizett szegé­nyek. Minden állampolgárnak alapvető érdeke fűződik a szo­cialista haladáshoz, a gaz­dasági gyarapodáshoz, a kul­túra kincseinek elsajátításához és a műveltség emeléséhez. Ez az érdekközösség teszi tartóssá a szocialista nemzeti egységet ha­zánkban. Am nem csekély a kihívás sem, amelynek meg kell felelnünk. Ezekben az években dől el, hogy képesek vagyunk-e megteremte­ni a gyorsuló technikai-technoló­giai fejlődés anyagi forrásait, vagy kényszerűen konzerváljuk termelési eljárásainkat. Próbára tevő idő A gazdasági gyarapodás, a he­lyes életszínvonal-politika, az ésszerűen megválasztott nemzeti célok világnézetileg távolálló- embereket közelítettek egymás­hoz. De nem rendül-e meg az egyetértés, amikor közös tarso­lyunk a javaktól észrevehetően kevésbé duzzad? Fenntarthat­juk-e a nemzeti közmegegyezést, amikor az egész társadalomra egyaránt kiterjedő, egyenletes életszínvonal-emelkedést lehetet­len garantálni, és amikor nőnek az elosztás egyenlőtlenségei? Tu­dunk-e egyetérteni, amikor az árak emelkedése egyes rétegeket súlyosabban, másokat — nagyobb jövedelmük révén — kevésbé érint? Az ilyen jellegű kérdések so­kasodtak az elmúlt néhány év­ben és különféle nehézségekre utalnak. Valóban embert és nem­zetet próbára tevő időszakot élünk. Hazánk történelmében — a kor­ral mérve — soha nem voltunk a fejlettség ilyen magas szintjén. Az utóbbi harminc év pedig nem­zetünk legeredményesebb idő­szaka. De gondjaink is nagyok. Múltunkhoz mérve jól él nemze­tünk. De a jövőért érzett aggoda­lom kísér bennünket. Negyven­éves fejlődésünket értékelve mondhatnám, hogy gazdagok va­gyunk, de bizonyos összefüggé­sekben egy kicsit szegénynek is érezzük magunkat. Az ezer év fo­lyamán a becsületesen dolgozó magyar ember soha nem érezhet­te azt a létbiztonságot, mint ami most van e hazában és mégis ag­gódik az alacsony teljesítmények és annak következményei miatt. A mezőgazdaságban dolgozók — az egész ország együttérző fi­gyelmével kísérve — aggodalom­mal telve próbálják elhárítani az immáron harmadik éve tartó­aszály súlyos következményeit. Mindnyájan tudjuk, hogy pár év­tizeddel ezelőtt egy ilyen aszály családok ezreit juttatta koldus­sorsra. Ma erről szó sincs. De a közös ügy, az ország tervezett gazdasági fejlődése, a felemelke­dés üteme és aránya sínyli meg az aszály következményeit, és ez már nemzeti ügy. Sorolhatnám a' próbára tevő idő gondjait, de mi mindig előre nézünk és a kiutat keressük. A hatékony kiút rúegtalálása nem egyszerű dolog. Akadnak ilyenkor hamis próféták és van­nak siránkozók, sopánkodók is jócskán. Az ilyen emberek lebe­csüléssel nyilatkoznak megtett utunkról, leszólják eredményein­ket. Bizalmatlanságot és kishi­tűséget terjesztenek. Mepróbál- Ják kikezdeni eredményeink legfontosabb forrását: az alkotó- és cselekvő nemzeti egységet, a hazánk haladásába vetett bizal­mat, a nép önbecsülését. A so- pánkodás sem kevésbé veszélyes, hiszen lefegyverző, kedvét szegi a dolgozóknak és passzivitásra kárhoztat. A mi magatartásunk­nak ez nem mutathat irányt. Van reális programunk A magyar nép már sokszor megmutatta, hogy élni és fejlőd­ni akar, s hogy képes a világ élvonalába emelkedni. Vannak hozzá jó adottságai, szellemi ké­pességei és erkölcsi tartása. S ha van soraiban olyan erő, amely vezérlő eszmét hordoz és hirdet, Magyarország a legsúlyosabb ne­hézségekkel is megbirkózik. Ma van ilyen erő. Ez a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely az elmúlt évtizedekben bizonyította (Folytatás a 3. oldalon.) V ín f o Várható Időjárás ma estig: Túlnyo­UUJAKAS móan napos, száras Időre számltha­tunk. Mérsékelt, változó Irányú szél várható. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10, 11 fok. A leg­magasabb nappali bőmérséklet 22 és 27 tok között alakul.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents