Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-19 / 195. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-K1SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 195. szám Ára: 1,80 Ft 1986. augusztus 19. kedd AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB GÁZIPARI CSOMÓPONTJÁN Nyári karbantartás Városföldön Ha Bács-Kiskunban kőolaj vagy földgáz ke­rül szóba, rendszerint fúrótornyokra, olajkutakra és bányászokra gondolunk. A föld mélyéből kitermelt szénhidro­gént azonban el is kell juttatni a felhasználókhoz, amit — első lépésben —, a Gáz- és Olajszál­lító Vállalat (GOV) végez. A megyében a siófoki központú cég Középmagyarországi Üzemcso­portjának kecskeméti 22. számú üzeme található. Ide tartozik a városföldi kompresszortelep is, amely a legnagyobb ilyen létesít­mény az országban, de nem ta­lálunk nagyobb gázipari csomó­pontot sem. A nyári karbantartási munkákról, s a telep műszaki ér­dekességeiről szóló Írásunk az 5. oldalon olvasható. FOGYASZTÁSI CIKKEK — 34 ORSZÁGBÓL Egy hónap múlva nyit az őszi BNV Egy hónap múlva, szeptem­ber 19-én nyitja kapuit és szep­tember 28-án zár az Őszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakvására. Az előzetes jelentések szerint Magyarországon kívül 34 or­szág kiállítói mutatják be fo­gyasztási cikkeiket, összesen mintegy 75 ezer négyzetméteren. A legnagyobb külföldi kiállító a Szovjetunió, amelynek köz­társaságai közül ezúttal a Grúz Szocialista Köztársaság mutat­kozik be külön kiállításával. Első ízben ismerkedhetnek meg a BNV látogatói Indonézia áru­cikkeivel. Nemzeti kiállítóként ugyancsak első alkalommal je­lentkezik Olaszország, Kína pe­dig a tavalyinál kétszer nagyobb területen vesz részt a vásáron. Az idei őszi BNV-n 14 áru­csoportban mutatják be a kiál­lítók termékeiket. Szakosítva állítják ki a textil-, bőr- és ruhá­zati termékeket, szőrméket; a bútorokat és lakástextíliákat; a lakásberendezési és -felszerelé­si cikkeket; a háztartás-vegyi- pari, papíripari és kozmetikai termékeket; az élelmiszeripari és élvezeti cikkeket; a kultúr- cikkeket; a sport- és kemping- felszereléseket; a járműveket és azok felszereléseit; az ajándé­kokat és népművészeti tárgya­kat; a családi és hétvégi háza­kat; barkácsfelszereléseket; já­tékokat; az oktatási eszközöket; a 14. árucsoportban pedig a máshová be nem sorolható ter­mékeket tekinthetik meg a kiál­lítás látogatói. A BNV-vel együtt két szakkiállítást is rendeznek —, a Hoventa VII. Nemzetkö­zi Kereskedelemtechnikai és Vendéglátóipari Kiállítást, va­lamint a Protenvita V. Nemzet­közi Vízgazdálkodási és Kör­nyezetvédelmi Kiállítást. A tavalyihoz hasonlóan az idén is négy szakmai délelőtt lesz. Ezek időpontja szeptember 22., 23., 24., 25., ezeken a napokon délelőtt 10-től délután 14 óráig a vásárt csak a szakközönség lá­togathatja, az erre a célra ki­bocsátott jegyekkel, bérletek­kel és állandó belépőkkel. A nagyközönség a vásárt 10-től 19 óráig, a szakmai napokon 14 Órától zárásig keresheti fel. Meghosszabbított moratórium Gépbemutató a halasi erdőben Gépdübörgés törte meg az erdő délelőtti csend­jét a kánikulai melegben a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Kiskunhalasi Erdészetében. Apró zöld lánctalpas masina forgolódott meglepő ügyességgel a 26—29 éves fenyőfák között. Elejé­re erősített karjaival átkarolta a fát, majd egyet­len erős szorítással tőben elvágta a törzsét. Pár perc leforgása alatt valóságos utcát vágott a sű­rűben. Az út szélén gallyazott, méretre darabolt rönkök mutatták: nemcsak erdőt tud irtani a be­rendezés. A kiskunhalasi erdészetben az ötvenes évek közepétől hatalmas fenyőerdő-telepítésbe kezdtek. Ezek napjainkra megértek a nevelő vágásra, amely egyre több gondot okoz a szakembereknek. A ré­gi módszerrel — motoros fűrésszel — már egyre kevésbé győzik a munkát. Ezért új, termeléke­nyebb berendezéseket kerestek a feladatok meg­oldására. Így jutottak el a finn Harvester-gép- hez, amellyel tegnap délelőtt gépbemutató kere­tében ismerkedhettek meg. Az érdeklődésre jel­lemző, hogy a Lignimpex Külkereskedelmi Válla­lat segítségével megrendezett bemutatóra a Ge- menci Erdő- és Vadgazdaságtól, a Délalföldi Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaságtól, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnak pedig vala­mennyi erdészetéből érkeztek szakemberek. A hidrosztatikus berendezés kiválóan mutatkozott be a halasi fenyvesben is: finn kezelője irányítá­sával bizonyította, hogy könnyedén képes elvé­gezni akár 12—15 ember nehéz, balesetveszélyes munkáját is. A kedvező tapasztalatok alapján a kiskunhalasi erdészet hamarosan vásárol az ügyes fakitermelő gépből. Képünkön: A finn gép köny­35. FALUSI SPARTAKIÁD nyedén vágott utat magának a 10—12 méteres fe­nyőfák között. G. B. Országos döntök Kecskeméten _ Augusztus 22—24. között Kecskemét látja vendégül a Falu­si Dolgozók Spartakiádja országos döntőinek résztvevőit. A községekben élők és dólgozók részére először 1951-ben ír­ták ki ezt a versenyrendszert, ami ma is népszerű, nagy töme­geket mozgósító sportesemény. Kecskeméten, de egész Bács- Kiskun megyében szép hagyomá­nyai varrnak a falusi spartakiád versenyeinek. A legkisebb köz­ségek is bekapcsolódtak a küz­delmekbe. Megtisztelő feladat­nak tekintik, hogy 1970 után Is­mét ez a megye érdemelte ki a rendezés jogát. A hétfői sajtótájékoztatón el­hangzottak szerint a háromnapos esemény központja a kecskeméti Széktói stadion, amely új salak­borítást kapott. Felújították az ugróhelyeket is, valamennyi tech­nikai feltételt megteremtettek a zavartalan lebonyolításhoz. A megnyitóra augusztus 22-én, 20 órakor a városi tanácsháza előtt kerül sor. A műsorban atlétikai verseny­számok mellett kispályás labda. rúgó-, kézi- és röplabda-mérkő­zések szerepelnek. A döntő szer­vezőbizottságának elnöke Marthy Gábor, az AISH osztályvezetője, aki már sok tömegsportesemény előkészítésében és lebonyolítá­sában segédkezett. Az ünnepélyes eredményhir­detés, díjkiosztó és záróünnepség augusztus 24-én 12 órától lesz a Széktói stadionban. Az esemény résztvevői megismerkedhetnek a táj szépségeivel, a város neveze­tességeivel is. A művelődési köz­pontban, valamiint az úttörő, és ifjúsági otthon számos lehetősé­get biztosítanak számukra a sza­badidő hasznos eltöltéséhez. Mihail Gorbacsov televíziós beszéde MOSZKVA A Szovjetunió úgy döntött, hogy a nukleáris kísérletekre vállalt egyoldalú moratóriu­mot 1987. január 1-ig meg­hosszabbítja — jelentette be Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára hétfőn a szovjet televí­zióban azzal kapcsolatban el­hangzott beszédében, hogy augusztus 6-án lejárt a szov­jet moratórium határideje. Abban bízva tesszük meg ezt a lépésünket, hogy az emberek a világ valamennyi országában, a politikai körök és a nemzetközi nyilvánosság helyesen értékeli a hosszú ideje tartó csendet a Szov­jetunió nukleáris kísérleti tere­pein — mondotta Mihail Gorba­csov. A Szovjetuniónak lett volna elég oka nukleáris kísérleteinek felújitására. Mégis, most is meg vagyunk arról győződve, hogy a nukleáris robbantások beszünteté­se nemcsak a Szovjetunió, ha­nem az Egyesült Államok által is Valós áttörés lenne a nukleáris fegyverkezési verseny megállítá­sának irányában és meggyorsíta­ná az atomfegyverek felszámo­lását. A logika egyszerű: ha nin­csenek kísérletek, a felhalmo­zott nukleáris fegyverek tökélete­sítésére sem kerül sor. Mihail Gorbacsov utalt arra, hogy az Egyesült Államok, amely az elmúlt 40 évben a legtöbb nukleáris kísérletet hajtotta vég­re, ebben az évben, amelynek fo­lyamán a szovjet moratórium ér­vényben volt, további 18 nukleá­ris robbantást végzett, s ezek­ből hármat be sem jelentett elő­re. Az Egyesült Államok külpoli­tikája különböző fordulatai és retorikája ellenére továbbra is veszélyes tévedésekre épül, a Szovjetunió és a többi szocialista ország, a felszabadított államok lebecsülésére és a saját lehetősé­geinek túlértékelésére. Ez a táp­talaja a technológiai önelégült­ségének és annak a politikai fel- tételezésnek, hogy az Egyesült Államok mindent megengedhet magának. Azt a körülményt, hogy a Szov­jetunió részt vesz tárgyalásokon, némely amerikai politikus az Egyesült Állarhok növekvő kato­nai hatalma és a SDI-prograrr» (Folytatás a 2. oldalon.) ÜNNEPI TANÁCSÜLÉS BAJÁN Társadalmi munkások kitüntetése Felavatták III. Béla szobrát Tegnap délután ünnepi tanács­ülésen emlékeztek meg Baján alkotmányunk és az új kenyér ünnepéről. A megemlékezésen részt vett Péter János, az. Ország- gyűlés alelnöke, dr. Gajdócsi Ist­ván, a megyei tanács elnöke, a város országgyűlési képviselője. A Himnusz elhangzása után dr. Kincses Ferenc városi tanácsel­nök mondott beszédet. Hangsú­lyozta, hogy az idei ünnepen a jól végzett munka után jogos elégedettséggel mondhatjuk: né­pünk békében él és kenyere biz­tonságban van. Ezt követően a város tanulóif­júsága adott színvonalas műsort, majd a bajai Augusztus 20. Tsz képviseletében Sztrikinácz Sán­dor, a termelőszövetkezet elnöke és Homonnai László párttitkár átadta a friss, illatos új kenyeret Péter Jánosnak, aki megköszön­te az ajándékot és kifejezte örö­mét, hogy Baján és környékén az átlagosnál jobb volt a búza­termés. Az elmúlt öt esztendő össze­vont értékelése szerint Baja a megyei településfejlesztési ver­senyben a városok kategóriájá­ban a harmadik helyet nyerte el. A Bács-Kiskun Megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága emlékérmet adományo­zott az e téren legjobb munkát végzőknek. A Településfejleszté­sért emlékérmet dr. Gajdócsi Ist­ván adta át a Ganz Electric ba­jai gyára Háner József szocialis­ta brigádját képviselő Vízi Mi­hály brigádvezetőnek, valamint a Kismotor és Gépgyár 5. számú gyára Major Máté brigádját kép­viselő S. Nagy Gábor brigádveze­tőnek. A Településfejlesztésért emlékéremben részesült még Jarmaczki Andrea, Keresztes Fe- rencné, Miks Tamásné, Papp György, dr. Stang Jenő, Szemző Ferencné és Varga Árpád, vala­mennyien tanácstagok. A Haza­fias Népfront Bács-Kiskun Me­gyei Bizottsága dr. Stang Jenő­nek, a Baja Városi Tanács vb- titkárának „Kiváló Társadalmi Munkás” kitüntetést adományo­zott. Végezetül dr. Kincses Ferenc átnyújtotta a megbízólevelet Zsámboki Józsefnek, a 609. Szá­mú Ipari Szakmunkás Intézet — és Nitschmann Helmutnénak, a Frankel Leó Német Nyelvű Gimnázium igazgatójának. A Szózat elhangzása után a tanács­ülés résztvevői megtekintették a város jövőjét bemutató „Baja 2000-ig” című kiállítást. Baja új köztéri szoborral gaz­dagodott. Az avatáson, amelyen részt vett Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára is, Pé­(Straszer András felvétele) tér János leplezte le Kő Pál szob­rászművész III. Béla királyról készült alkotását, amelyet a nagy országfejlesztő uralkodóról el­nevezett gimnázium előtt állítot­tak fel. Ezután Hegedűs D. Gé­za színművész tolmácsolta Garal Gábor Hazám című versét, majd dr. Szakáig Ferenc történész mél­tatta III. Béla tevékenységének történelmi jelentőségét. A III. Bé­la Gimnázium énekkara Kővári Andrea vezényletével Kodály- műveket énekelt. Az átadási ünnepség befejezé­seként dr. Kincses Ferenc a mű­alkotás kivitelezésében kiemel­kedő érdemeket szerzett Kő Pál szobrászművésznek, Novák Ist­ván tervezőnek, Agfalvy György térkivitelezőnek, Kocsis János kivitelezőnek és Bálint László gimnáziumigazgatónak emlék­plakettet adott át. G. Z. Becsüljük forrásainkat! Forrásvédelemről, tisztítási módszerekről és általában víz­ről a múlt évtizedben nem na­gyon beszéltünk. Az óvó, fi­gyelemfelhívó, időnként már riadt cikkeknek, tanulmá­nyoknak, közös cselekvésre mozgósító akcióknak, úgy tű­nik, csak most jött el az ide­jük. Mintha az ENSZ már elő­re látta volna a korábbi pa­zarló évek, évtizedek okozta bajokat: a nyolcvanas éveket a víz évtizedének nyilvánítot­ta. Mozgósította a tagállamo­kat, hogy az ezredfordulóra tiszta ivóvízhez juthasson minden ember. Ügy igazán csak most tu­dom átérezni az ENSZ-irány- elvek valódi jelentőségét, ami­kor első emeleti lakásomban percre be kellett osztani a csa­lád tisztálkodási programját. A csapok ugyanis csak cérna- vékonyan engedik a nedűt. A lassan megtelő pohárba lan­gyos és zavaros ital jut. Elcsépelt szólamnak hat, ha leírom: vigyázzunk víz­készleteinkre!? Szerintem nem lehet elégszer hangsú­lyozni ezt egy olyan ország­ban, ahol a víz sokáig nem számított értéknek. Létezé­sére egyszerűen nem figyel­tünk, amíg bőven volt. Azt hittük: kiapadhatatlanok for­rásaink. A komor tények azonban kikerülhetetlenek és figyelmeztetőek. Igaz, mi lai­kusok még gyakran nyugtat­gatjuk magunkat: a gondokat majd megoldják a szakembe­rek. Pedig csak néhány adat­ra kellene jobban odafigyel­nünk. Például arra, hogy a becslések szerint országosan 54 ezer tonna nitrogén szeny- nyezi a felszín alatti vizein­ket. Ellátó rendszereink nyolc­van százalékában pedig ilyen vizet hasznosítanak! Vízter­melő kapacitásunk gyorsan szennyeződik, megközelítően egy tizede már ma veszélyez­tetett. Víztermelő területeink hatvanöt százalékát fenyege­ti — nem is kevéssé — a kör­nyezetszennyezés. Amit nyerünk a vámon, ab­ból a révnél sokat elvesztünk. Mert tudjuk: nemzetközi hír­neve van korszerű technoló­giával dolgozó mezőgazdasá­gunknak. De hogyan dicsérjük az ágazatot akkor, ha tudjuk: a hozamok növelése érdeké­ben sokszor fölösen kiszórt vegyi anyag éltető forrásain­kat mérgezi. Sokan elfelejtik a mértéktelen kemizálás hívei közül, hogy nincs víz, amelyik ne kerülne pénzbe. A pusztán fél óra alatt fúrt műanyag csöves nortonkút is ezrekbe kerül, pedig csak egy háztar­tást lát el úgy-ahogy vízzel. Milyen sokba kerül a közös­ségnek a mélyfúrású vízmű! 1985-ben ötmilliárd forint került ki az államkasszából azért, hogy ne legyenek med- dőek csapjaink. Vagyis az el­szennyeződött kút felér egy természeti csapással. Mi még­sem vigyázunk? E$y 1980-ban készült felmérés 354 megvizs­gált közműves vizkivételi hely kevéssé védett egykilo- méteres sugarú körében 314 jelentős veszélyeztető forrást talált. Konkrét példák tucat­jait sorolhatnám, de úgy hi­szem, elég, ha egy közismert problémát, a használaton kí­vüli kutakba vezetett — több tízezer hektáros területeket fertőző — házi szennyvizek ügyét említem. A korábban kiválónak hitt talajadottságokban is csalód­tunk. Megyénkben körzetek szenvednek a nitrátos, arzé- nes vizek miatt. A túlzott vas­tartalom oly sok helyen teszi zavarossá, élvezhetetlenné a közkutak nedűjét, hogy azt többen már természetesnek tartják. Felnőnek gyerekek, akik úgy tudják, az igazi ivó­víz sárgás színű. Mennyiségi problémákkal is küzd számos vízmű, különösen ilyenkor, kánikulában, aszályban. A meglevő készleteink és forrásaink védelme, a kapa­citásbővítés és a szennyezés mértékét kedvezően befolyá­soló szennyvíztisztítás és csa­tornázás sürgető feladatai most együttesen jelentkeznek. A tervezőasztalokon már számos Bács-Kiskun megyei település tisztitómüvét raj­zolják. Megvalósításukhoz a lehetőségekkel jól élő, fele­lős, a tömegek támogatását élvező tanácsi vezetőkre, ál­dozatkész lokálpatriótákra van szükség. A szemléletvál­tás nem megy egyik napról a másikra, de elodázhatatlan. Jogos az állampolgárok pana­sza: ne kérjék támogatásukat, pénzüket, társadalmi munká­jukat még iskolaépítéshez sem, amíg elegendő tiszta víz nincs. Ahol pedig van kielé­gítő ellátás, tudjunk élni ve­le: szűnjön meg a pazarlás és végre legyen a kutak tá­ján rend. FarkM P. József ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents