Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-02 / 181. szám
II 1986. augusztus 2. • PETŐFI NÉPE • 3 A háztáji a közös szerves része Beszélgetés Hegedűs Lajossal, a hartai Erdei Ferenc Tsz Eötvös-díjas elnökével* Hartához közeledve az út mentén tábla fogad. Nem az erre járó vendéget köszönti, hanem arra kéri az úton hadadókat, törődjenek környezetükkel, ne szemeteljenek. Ahogy tovább megyek, az aláírásból már csak azt látom, hogy az Erdei Ferenc Termelőszövetkezet egyik szocialista brigádja szól így a vándorhoz. A hátralévő kilométerek arról győznek meg. hogy a felhívás megértésre talált, valóban, mintha tisztább lenne az út menti árok. Hegedűs Lajost, a termelőszövetkezet elnökét először erről kérdezem. — Az út menti táblákat valóban az egyik szocialista brigádunk tette ki. Azt hiszem, ez is jól tükrözi tagságunk szemléletét. Gazda módjára gondolkodnak, s a jó gazda a kerítésen túl is szereti a rendet. Vigyáznak környezetükre, mert az a munkahelyük is egyúttal. — Néhány éve azt írták, hogy a hartai emberek nem ingáznak. Hogy függ ez össze a termelőszövetkezet eredményeivel, s milyen szerepe van ebben a téesz elnökének? — Talán az adottságoknak megfelelő termelési szerkezettel lehetne magyarázni, s azzal, hogy a szövetkezet vezetése előtt a folyamatos foglalkoztatás feladata mindig ott lebegett. Időben egy kicsit vissza kell lépnünk, hogy ezt megértsük. A napjainkban 5600 hektáron gazdálkodó és mintegy kétezer tagot, illetve alkalmazottat foglalkoztató nagyüzem története a többi termelő- szövetkezetéhez hasonlóan az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején kezdődött. Ekkor, 1959- ben alakultak meg Hartán és Dunatetétlenen a szövetkezetek, amelyek egyesüléseiből jött létre az Erdei Ferenc Termelő- szövetkezet. Minden egyesülés után — mivel a lépés a tagság egyetértésével és támogatásával találkozott — felgyorsult a fejlődés. — Nagy hatással voltak rám az 1960- as évek. Akkor voltam pályakezdő. Még tanultam a szakmát, s máris a lehető legjobban kellett dolgozni, mert felelősek voltunk azért, hogy az embereknek, a tagságnak minél jobb dolga legyen. Hart a nemzetiségi település. Itt az emberek igényesebbek és szókimondóbbak is egyúttal, szólnak, ha nem tetszik valami, s azért is, ha nincs munkájuk. — A feladatokat ezért könnyű volt megfogalmazni. A cél a folyamatos foglalkoztatás megteremtése és a rendszeres árbevétel elérése lett, mindezt emberibb munkakörülményekkel. A termelőszövetkezet gyakorlatilag a nulláról indult, 's azt, amit ma itt látni, mind a tagságunk hozta létre. Az 1960-as években a növénytermesztést fejlesztettük. Búzából már 1967-ben 5 tonnás átlagtermésünk volt, cukorrépából pedig — igaz, kézi szedéssel — 50 tonnát takarítottunk be hektáronként. Gépesítettünk, de ennek az lett a következménye, hogy egyre kevesebb kézi munkaerő kellett. A tagság követelte az ipart. Az emberek véleményét pedig komolyan kell venni. Épp ezért az 1970-es évek elején a közös jövedelem nagy • Megjelent a Magyar Mező- gazdaság 1986. évi 30. számában. részét az ipartelepítésre fordítottuk, s ezzel leraktuk a folyamatos foglalkoztatás alapjait. — Az Erdei Ferenc Termelőszövetkezet mégsem az iparáról hires, hanem az állattenyésztéséről, és a háztáji Integrációs tevékenységéről. — Az állattenyésztés fejlesztésére csak az utolsó egyesülés után — 1974-et követően — kerülhetett sor. Mindig azt tartottuk ugyan, hogy a mezőgazdasági termelés csúcsa az állattenyésztés, de a kedvező természeti adottságok és személyi feltételek ellenére sem jutott rá pénz. Ma viszont ott tartunk, hogy a 4000 hektár 30 aranykoronás szántó — 13 százalékát leszámítva, melyen cukorrépát és napraforgót termesztünk — teljes egészében az állattenyésztést szolgálja. Ezen a területen évente 2,5 millió liter tejet, 2600—2700 tonna csirke-. és 3600—3800 tonna sertéshúst állítunk elő. — S ha már itt tartunk, feltétlenül el kell mondanom, hogy a biztonságra, a biztonságos termelésre folyton ügyeltünk. Mindig párokban gondolkodtunk, mert az nehezen képzelhető el, hogy két különböző ágazat közül egyik sem sikerül. Ezért a kalászos gabonák mellett a kukorica, a cukorrépa mellett a napraforgó áll, a baromfinak a sertés, a cipőfelsőrész-gyártásnak pedig a tésztagyártás a párja. Talán az egyetlen kivétel a tehenészet. Ju- hászatunk nincs, de ennek errefelé nem is volt hagyománya. Egyébként nemcsak az ágazatok egészítik ki egymást. A termelő- szövetkezet eredményéhez ugyanis egyformán járul hozzá a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ipari tevékenység. így az esetleges fennakadást nem, vagy csak alig érzi meg a termelőszövetkezet, a tagság. — Ez év február 20-án a Magyar Tudományos Akadémián az agrár- és élelmiszer-termelő ágazatok VII. ötéves tervfeladatai címmel országos tanácskozást rendeztek, amelyen felszólalásában a következőket mondta: „Tapasztaltuk, hogy az át nem gondolt, a nagyUzem szerkezetével és adottságaival össze nem illő háztáji tevékenység a közös munkát hátráltatja, így gátolja a nagyUzem fejlődését.” Mondana erre egy példát? — Tagjaink közül sokan termesztettek paprikát a teljes háztáji területen, s ennek szedése egybeesett a legfontosabb őszi munkákkal. Emiatt időzavarba került a nagyüzem. Ha megtiltjuk a háztáji paprikatermesztést, Hegedűs Lajos negyedszázada dolgozik Hartán, tíz éve elnöke ,a szövetkezetnek. Ezért nem Is csodálkozom azon, hogy — amikor magánéletéről kérdezem — minduntalan visszakanyarodik a termelőszövetkezet sorsához, jövőjéhez, a tagsághoz, a hartai emberek mindennapi életéhez. Orbán András akkor romlik a tagság hangulata, ha engedjük, a közös munka nem halad. Akkor is kedvetlenek az emberek, ha rossz a termés. Ez sugallta a megoldást. Csak 200 négyszögöl paprika termesztését engedélyeztük, viszont kerestünk egy másik, hasonló munkaigényes növényt — a hagymát — amelynek termesztése nem akadályozta a nagyüzemi munkát. Lényegében tehát a háztájit is kétlábra állítottuk. Sőt, még egy dolgot nyertünk a hagymán. Ennél a növénynél a munka dandárja augusztusban van, azaz még tart a gyerekek szünideje. Miközben szüleiknek segítenek, megtanulnak dolgozni, s ennek végeredményben később a szövetkezet is hasznát látja. — Sokáig féltettem a közöst a háztájitól, ma pedig már ott tartunk, hogy a háztáji a közös szerves része. Olyannyira, hogy nálunk nincs is külön háztáji ágazat. A szervezési, irányítási és szaktanácsadási munkát az állattenyésztésben és a növénytermesztésben dolgozó szakembereink látják el. Vonatkozik ez a háztáji sertéshús-termelésre is; A termelőszövetkezet állítja elő a tenyészanyagot és a közösben folyik a hizlalás is, a háztájiban pedig fiaztatással és a malacneveléssel foglalkoznak a tagok. így a nagy- és a kisüzemben reilő előnyök egyidejűleg kihasználhatók. A tevékenység fejlődését jól szemlélteti, hogy az 1981. évi 8 ezerrel szemben az idén 38 ezer sertést értékesít és 33 ezer. átlagosan 20 kilogrammos malacot vásárol fel az integráció keretében a termelőszövetkezet. — Az elmondottak azt mutatták, hmry a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet tói használta ki a helső tartalékokat. Milyen területeken vannak még kihasználatlan lehetőségeik? — Mindenekelőtt szeretnénk a már meglevő dolgainkat minél jobban kihasználni, a fejlesztési eszközeinket nedig a szűk kana- oitácok megszüntetésére fordítani. Tervezzük a magtár, a vető- aénnark és a takarmánykeverő bővítését. — Van még tartalékunk a belső érdekeltségi rendszerben is, bár ebben az utóbbi években az átlagosnál többet léptünk előre. A közösből származó jövedelmek elősegítik annak az elvnek az érvényesítését, hogy aki többet dolgozik, többet is keressen. Az egyéni jövedelmekből az év végi részesedés aránya 22 százalék, amelyet tovább szeretnénk növelni. Az év végi részesedésnek négy összetevője van. Figyelembe vesz- szük a szövetkezetben eltöltött időt, külön értékeljük az ágazatokat és az egyéni teljesítményeket. A negyedik tétel a vezetői prémium. Ennél volt a legnehezebb a megfelelő mérőszámot kialakítani. Végül úgy döntöttünk, hogy az adottságokhoz viszonyított eredményt, az adott terület rendjét és a vezetőkhöz tartozó emberek hangulatát vesz- szűk figyelembe. Az érdekeltségi rendszer természetesen összhangban van a tervezéssel. Az ágazatok vezetői az adottságoknak megfelelően kapják meg, hogy 1 forint munkabérrel mennyi eredményt kell elérni (például az idén a barom- íiágazatban 2 forintot, a tésztaüzemben pedig csak 30 fillért). Az értékelésnél az időjárásra — mivel annak hatása több év átlagában kiegyenlítődik — az alacsony fluktuáció miatt nem vagyunk tekintettel, csak a szabályozó-rendszerben bekövetkező nagymértékű változást vesszük figyelembe. CSELEZŐ JÁTÉKOS Sportkommentátor: — Mit tudna mondani a mérkőzésről? Hogy történhetett meg, hogy így szétmorzsolták válogatottunkat? Játékos: — Igen... Tudja, elöljáróban mindjárt meg kell jegyezni, hogy csapatunkat nagyon szerencsétlenül helyezték el a szállodában. A matracok túl puhák voltak, a csönd is túl gyanús. Aztán meg az itteni közönség, elmondhatjuk, nem a mi közönségünk, és maga is megértheti, milyen bosszantó, ha a nézők olyasmit kiabálnak be a pályára, amit nem ért az ember. Ehhez tegye még hozzá, hogy a csukám is törte a lábamat, különösen a balt, és nekem pont a bal lábam, a legerősebb. És még az sem biztos, hogy tényleg veszítettünk-e, mert a nekünk lőtt gólok közül legalább négy rendkívül gyanúsnak látszott onnan, ahol álltam ... Azaz ... akarom mondani, futottam. Különben is, úgy vettem észre, hogy a pályán mifelénk hajlott a fű, és világos, hogy ilyen körülmények között jóval bonyolultabb támadni. — És mi a helyzet a támadójátékkal? — Támadójáték? Tudja, ennek a stadionnak más a fekvése, mint a miénknek, ezért csatáraink elveszítették a tájékozódóképességüket, és nem tudták megállapítani, hol az ellenfél kapuja. Ráadásul a mérkőzés folyamán végig jó idő volt. Ez persze ellenfelünk malmára hajtotta a vizet, hiszen mi jobban szeretünk sűrű ködben játszani, amikor a labdát se lehet látni. Mindehhez vegye még hozzá, hogy a divat miatt hosszú hajat növesztettünk, ami a legdöntőbb pillanatokban folyton a szemünkbe lógott, így hát megértheti, miért vesztettünk, habár jóval erősebbek voltunk ellenfelünknél. Tage Danlelsson Fordította: Zahemszky László Visszatért a kánikula • A Reszelőgyár az elmúlt időszak legjobb félévét zárta június végén: 68 millió forintos termelés mellett 5 és fél millió volt a nyereség. 38 millió forint értékű reszelőt gyártottak, ebből 16 és fél millióért exportáltak. A tőkés kivitelük meghaladta a 10 millió forintot. Télen is jó meleg van a kovácsműhelyben, most pedig hiába a ventillátor, 50j fok körül áll meg a hőmérő higanyszála. Ko- vácsné Bakó Sára három éve kovácsolja a modem körkalapáccsal a reszelőket. • Csütörtökön megkezdődött a paradicsomszezon a Kecskeméti Konzervgyárban. Az idén 40—45 ezer tonna feldolgozására készülnek. A nyersanyagból egyebek közt sűrítményt gyártanak, mely. bői mintegy 2000 tonnát tőkés exportra szánnak. Fontos a jó minőség: Váczl Károly gépkezelő a 40 fokos hőségben Is állandóan ellenőrzi a? berendezéseket. • A strandoláshoz persze kívánni sem lehetne jobb időt, mint az elmúlt heti kánikula. Pancsoló kislányok és kisfiúk a széktói fürdő gyermekmedencéjében. • Kecskemét belvárosában, a helyi járatú buszok pályaudvarán csak úgy sütött az aszfalt, az elmúlt napokban. Aki csak tehette, a várakozás Idejében a pár tenyérnyi árnyékos helyre húzódott. Onnan még nézni Is kellemesebb volt az épülő bnsiváró tetején serénykedő ácsokat. Szintetikus állatoknak Több gazdaságban sikeresen próbálták ki az állatállomány gyógyítására és takarmányozására a mesterséges U-vitamint, amelyet a Reanal Finomvegy- szergyárban állítanak elő. Ennek az egyébként csak a káposztafélékben előforduló vitaminnak jótékony hatása az emberi szervezetre agyomorfekély gyógyításában régóta közismert, állattenyésztési célokra való felhasználásának lehetőségét azonban csak néhány éve vizsgálják a kutatók. Az első kísérleti eredmények azt bizonyították, hogy ez a vitamin gyógyítja a sertések gyomorfekélyét is, aminek kialakulására — az intenzív tartás körülményei között — fokozottan hajlamosak az állatok. A készítményről azt is megállapították, hogy a takarmányba keverve növeli az állatok étvágyát és meggyorsítja súlygyarapodásukat. A sertések gyógyításánál, hizlalásánál tapasztalt kedvező eredmények alapján takarmányadalékként több nagyüzemben és U-vitamin háztáji gazdaságban megkezdték a készítmény kipróbálását, majd rendszeres alkalmazását más állatfajtáknál is. U-vitamint etettek például hizlalásra tartott bárányokkal és szarvasmarhákkal, valamint különféle baromfikkal, ami az esetek többségében az állatok szokásosnál gyorsabb súly- növekedését váltotta ki. Hasonló tapasztalatokra tettek szert a som- bereki Béke Őre Mgtsz-ben is, ahol előbb a sertésállomány gyógyítására használták a vitamint, majd elkezdték adagolni a hízómarháknak és broiler csirkéknek is, fejlődésük meggyorsítására. Megpróbálkoztak a vitamin adagolásával az egyik angóranyúltartó szakszövetkezet tagjai is, és azt tapasztalták, hogy az így kiegészített táplálék hatására mintegy 10 százalékkal fokozódott az állatok gyapjúhozama és csaknem ugyanilyen mértékben nőtt az első osztályú gyapjú aránya, A növekvő igények kielégítésére a Reanalban a gyártás megkezdése óta már csaknem háromszorosára bővítették a szintetikus úton előállított U-vitamin termelését. FIGYELEM! Árengedményes alkatrészvásár a Kecskeméti Alföld Szakszövetkezetben Közületek és magánfogyasztók részére 1986. augusztus 1-tól EGÉSZ HÓNAPBAN, MINDEN KEDDEN ÉS CSÜTÖRTÖKÖN alkatrészár ásítást tartunk! ÉRTÉKESÍTÉSRE KERÜLNEK: Z1L 110 «lisl tgk-alkatrészek, IFA W 50 tgk-alkatrészek. ROBUR tgk-alkatrészek, V ZUK tgk-alkatrészek. AVIA tgk-alkatrésiek, Csepel D 740 trk-alkatrésxefc. Az értékesítés helye: Kecskemét, Alsón ék tó 70. (Izsáki ét) ügy intésé: Rapcsányl István, tel.: Z3-01S. Telex: SÓ-U0. 1084
