Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-10 / 161. szám

QQzdQ/QQpolitikQ j munko y lelje/ílmcnyek

# PETŐFI NÉPE » 5

1986. július 10.

TERVEK — PÁLYAÍVEK

Hasznos a növekvő önállóság

A Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat igazgatója Körösi András, a kunszentmiklósi gyáregységükről a következőket mondotta:

— Termelési érték és létszám tekintetében vállalatunk 10 gyáregysége és üzeme között a második helyen áll a kunszentmiklósi. Ami a közösségi szellemet, a szocialista verseny eredményességét illeti, ők a legjobbak.

A százötven dolgozót foglalkoztató gyáregység tavalyi termelési értéke kereken 40 millió forintot tett ki, az üzem fennállása óta ez volt a legmagasabb. Ezt megelőzőién 1984 közepén nyugdíjba ment a gyáregység vezetője és a helyét egy fiatalasszony, Könnyű Vil mosná foglalta el.

— Ez az első munkahelyem — mondja. — Fizikai munkásként kezdtem, voltam tésztaüzemi csoportvezető, árukiadó, majd üzemi nyilvántartó, végül vezetőhelyettes. Amikor Kovács József gyáregységvezető nyugdíjba ment, meghirdettük az állást, de senki sem jelentkezett. A vezető posztok többnyire nem kapósak egy sütőüzemben. És akkor a vállalat vezetői meg a község vezetői velem beszéltek. 1984 júniusában megbízott, 1985 augusztusában pedig kinevezett vezető lettem.

Akik bizalmat szavaztak neki, nem csalatkoztak. Beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Vezetése alatt tovább fejlődött a gyáregység mind termelési érték, mind pedig termékstruktúra tekintetében. Magáról nemigen, az üzemről szívesebben beszél.

— Tevékenységünk három irányú. Fő profilunk a sütés: háromféle kenyeret és sokféle péksüteményt állítunk elő. Ellátási körzetünk Kunszentmiklóson kívül Tass, Szalkszentmárton, Kun- adacs, Kunpeszér és Kunbábony. Mintegy húszezer ember asztalára jutnak el sütőipari termékeink. A másik ágazat a tésztagyártás. Kézi tarhonyát és eperlevelet, valamint babapiskótát gyártunk és Kalocsán készített Fin- csi csemegét csomagolunk. Legújabb termékünk az Aranyhordó sürpompon. Tésztaüzemünk termékeit az egész országban forgalmazzuk, míg harmadik részlegünk, a cukrászüzem Kun- szentmiklós lakosságát látja el torta- és süteményfélévei, itt a legújabb sláger a gyümölcstorta- karika.

A gyáregységvezető „stábja” mindössze két művezetőből, egy adminisztrátorból és két gyártásközi ellenőrből áll.

— Szabadságra úgy megyek, hogy pontosan meghagyom, mikor, hol vagyok elérhető. Bizony nem napi nyolc órát, hanem jóval többet dolgozom. Nálunk nem fordulhat elő, hogy nem jön be valaki, vagy elromlik valami, és másnap nincs kenyér. Mindezt nem panaszként mondom, de bizony elkelne egy talpraesett helyettes, remélem hamarosan találunk is ilyet. Annál is inkább kellene a segítség mert a feladatok nőnek, mind összetettebbé válnak. Tavaly január 1- től például önelszámoló egység lettünk. Magunknak kell gazdálkodnunk, megszűnt a „nagykalap” rendszer. Év elején megkapjuk az irányszámokat mind a termelési érték, mind a költségek tekintetében, a többi aztán már rajtunk múlik. Havonta van elszámoltatás, negyedévenként pedig értékelés. Ha sikerült a termelékenységünket fokozni és jól is gazdálkodtunk, jelentős többletprémiumhoz jutunk. Ellenkező esetben viszont megcsappan- . nak a mozgóbérek, de nálunk erre még nem volt példa. Tény, hogy tavaly, miután valamennyi gyáregység és üzem önelszámoló lett, az előző évihez képest megduplázódott a vállalati nyereség.

Könnyű Vilmosné azt már említette, hogy nem maradhat kenyér nélkül hat település lakossága. Ám — természetesen — az sem mindegy, milyen az a kenyér. A kunszentmiklósi sütőüzem termékei köztudottan jó minőségűek, mégis előfordul olykor egy- egy panasz.

— Természetesen arra törekszünk, hogy a vásárlók elégedettek legyenek. Sajnos azonban vannak dolgok, amelyeken nemigen tudunk változtatni. A legnagyobb baj, hogy a sütőüzemben nem kellő a munkaerő-utánpótlás. A három műszak, a vasárnapi, ünnepnapi munka, a fizikai erőkifejtés még a viszonylag magasabb keresetek mellett sem teszi vonzóvá ezt a szakmát. Csupán abban bízhatunk, hogy megépül a most tervezés alatt álló, mintegy 70 millióba kerülő új kunszentmiklósi kenyérgyár. Ezzel megszűnik a nehéz fizikai munka, jelentősen javulnak a munkakörülmények, s mód lesz nők foglalkoztatására is a sütödében, ahol jelenleg csak férfi pékek dolgoznak.

A gyáregységvezető bízik a közösségben. A tíz szocialista brigád közül kettő az idén is aranyérmes, három ezüstöt, három pedig bronzot szerzett.

Sitkéi Béla

4 Szabó Ferencné tészta- üzemi csoport- vezető, Kácser Lászióné és Szabó Zsuzsanna „eperlevelet” készítenek. Ez

a munka megfelelőképpen gépesítve van.

Népszerű vállalkozás — Az ország másik végéből is idejárnak

Növényorvoslás * *

Kecskeméten

tt A gyors vizsgálathoz elég a mikroszkóp is. Lippainé Körösi Mária cseresznyeágat figyel.

• Farkas Mihály: — Szerencsére ide jöhetek növényeim bajával.

Kis sárga meghívó tudatta, hogy május 4-én Kecskeméten, a Halasi úton, az Agroker központja előtt növényegészségügyi szakrendelő nyílik. Azóta eltelt két hónap. Az egyik hétfő délelőtt állítottam be a kis alu- mínlumházba.

Az előtérben ventilátor kavarta a kánikulai forróságot. Farkas Menyhért, a szakrendelő vezetője éppen könyvelt. Egy helyiséggel beljebb Lippainé Körösi Mária, a növényvédelmi és agrokémiai állomás szakelőadója mikroszkóp alatt vizsgálta a levél- tetveket egy cseresznyehajtáson. Alig kellett néhány percet várni, míg az első páciens kerékpárral megérkezett. Akkurátusán letámasztotta járművét, majd táskájából össze göngyölt újságpapírt halászott elő. Az újságból levelek, hajtások kerültek elő. Elmondta gondját, baját. Míg a vizsgálat tartott, beszélgetni kezdtünk.

— Farkas Mihály nyugdíjas útépítő vagyok — mutatkozott be. — Alsószéktón van egy kis kertem. Megleli ott a krumplitól a szőlőig mindazt, amit csak elbír ez a homok. Mosúaz a bajom, hogy a szilva levele lyukad, a zöldbab hüvelye meg rozsdásodik. Eljöttem megkérdezni, mivel permetezzek.

— Azelőtt hogy volt? — kérdeztem.

— A boltosokat nyaggattam, akik annyira nem értenek hozzá, mint itt. Olvastam én szakkönyvet is, van egy jó pár, de hát nehezen. igazodok ki rajtuk. Jártam én iskolába, tanultam számolni, de hogy mérjem ki a 0,075 grammot. Egyszer ennyi kellett egy vegyszerből. Akkor még a saját

• Farkas Menyhárt naponta figyeli a kínálatot.

fejem után mentem, no, mondom magamnak, Mihály, ez egy kiska- nálnyi. Három nap múlva egy levél sem volt a fán. Leperzseltem ...

— Tessék csak mondani! — figyelt már Lippainéra, mert elkészült a diagnózis. Előkerült egy formanyomtatvány, amire felíródott sok egyéb mellett az is, hogyan kell permetezni. A receptfélével indult is Farkas Mihály a közeli boltba, de még visz- szafordult.

— Tudja, nagyon kellett ez a rendelő ide, én figyeltem, amikor épült. De küldtem már ide jó pár szomszédot is.

Míg újabb kuncsaft érkezett, a vendégkönyvet lapozgattam. így írt mindjárt a második ügyfél: „1986. V. 5.

Igen kedves és szolgálatkész felvilágosítást kaptam. Szőlő- levél-károsodás miatt kértem szaktanácsot, ami a törteli kiskertemben jelentkezett.

Kun Gábor, Törtei Vörös Hadsereg u. 13.”

— Nemcsak a környékről járnak ide? — kérdeztem Farkas Menyhértet, aki, ahogy a válaszból kitűnt, közben egy kis számvetést is készített.

— Hetente százhúszan, százötvenen keresnek fel minket. Van, akinek ez útba esik, más viszont direkt ezért jön Kecskemétre. Ügyfelünk érkezett már Hódmezővásárhelyről, Kelebiáután, darabonként 10 000 márkát fizet a feltaláló örököseinek.

Zeppelin, mint a lexikonok megírják, 1898-ban kezdte meg a kísérleteit az úgynevezett merev rendszerű léghajóval, s 1900- ban repült először.

Helikopter a levegőben

A helikopterek fénykorát éljük. Ezt bizonyítja, hogy még a filmipar is remek üzletet lát bennük, sorra születnek a mindentudó szuper-csoda helikopterekről szóló kalandfilmek.

Valóban, meglepő teljesítményekre képes ez a megszokottól eltérő formájú repülőszerkezet. De az is meglepő, hogy szárnyas testvéreihez képest viszonylag későn született meg. Míg amazok már évtizedek óta repkedtek a levegőben, addig az egy helyből felszálló, egy helyben lebegni tudó gép problémáival sehol a világon nem tudtak megbirkózni a konstruktőrök.

A helikopter első valóban használható, szabadon repülő és manőverező mintapéldánya 1928. szeptember 9-én emelkedett a levegőbe. A helyszín: az akkori Budapest és Kispest között elterülő füves terület. A helikopter tervezője, Asbóth Oszkár erre a pillanatra így emlékszik vissza könyvében:

„Első rántásra indult a motor és kihagyás nélkül szépen duruzsolt.

A gép körül négyen álltak. Mindenkit a mező szélére küldtem. Én is vágy húsz lépésnyi távolságban mentem... Az A. H. 1. egyszer csak embermagasságra felugrott. A megbeszélés szerint négyen felnyújtott karral fogták, hogy ha a gép bármilyen okból oldalra billenne, vagy bármilyen rendellenes mozgást végezne, akkor a „legénység” ezt kézzel korrigálja. Igen ám, de a labdák ^egyszer csak kicsúsztak a kezükből, s mind a négyen felemelt karokkal, felszegett fejjel

topogtak egy helyben: most mit csináljanak, hisz létra nélkül nem tudnak a gép után menni...”

1928. szeptember 9-e, vasárnap, délután három óra ... Csak évek hosszú sora után lehetett a nemzetközi szakirodalomból vitathatatlanul megállapítani, jegyzi meg Asbóth Oszkár a könyvében, hogy ekkor szállt fel pilótával az egész világon először ez a helikoptertípus, amely ezt követően a további mintegy kétszáz felszállása alkalmával hosszabb ideig lebegett egy helyben, illetve végzett különböző repülési manővereket. S nem is akármilyen nézőközönség előtt: 1930. szeptember 27-én az angol Air Mi* nistry bizottsága, majd néhány hónap múlva, december 8-án, a francia Ministére de l’Air küldöttsége nézte végig a helikopter felszállását.

A helikopter készítőjének, Asbóth Oszkárnak az élete is, ahogy mondják, „kész regény”, tele fantasztikus eseményekkel ugyanúgy, mint megpróbáltatásokkal, csalódásokkal. Csak egyetlen példa. Az aradi születésű Asbóth egészen fiatal emberként ismerkedett meg az aviatikával, s maga is kísérletezett egy repülőgép építésével. Kezdő repülőgépkonstruktőrként koncessziót szerzett — 1913-ban — a török hadsereg lágierejének megszervezésére, megelőzve a repülésben élenjáró francia hadügyminisztériumot.

Asbóth az első világháború idején az Osztrák—Magyar Monarchia fischamendi katonai légcsavargyárának lett az egyik vezetője. Az általa tervezett légcsavarokkal szerelték fel a monarchia légierejének legtöbb gépét. Ezeknek a tapasztalatoknak alapján állított elő a húszas években olyan helikopter-légcsavart, amely az eddiginél sokkal nagyobb húzóereje révén lehetővé tette az általa tervezett helikopter repülését.

Asbóth 1929-es sikere új lendületet adott világszerte a korábban sikertelenül folyó helikopterkísérleteknek.

A hangsebességen felül

A hangsebességen felüli repülés atyja címmel Kármán Tódort (1881—1963) tüntette ki a nemzetközi tudományos világ.

Az aerodinamika világhírű tudósa 1902-ben a budapesti Műegyetemen kapta meg az oklevelét, majd a Ganz-gyárban dolgozott kutatómérnökként. 1906-ban a göttingeni egyetemen. Ludwig Prandtl oldalán végzett kutatómunkát. Itteni tevékenységéből ma is számon tartják a „Kármán- féle örvénysort”, amelyben a világon először mutatott rá arra, hogy az áramlásba helyezett testről váltakozva leszakadó örvények rezgések forrásai lehetnek. Ez az elmélet a légcsavarok és a repülőgépszárnyak tervezésénél fontos szempont.

Az első világháború idején ő is a fischamendi katonai kutató- intézetben dolgozott, majd Aachenben, az ottani Műszaki Főiskolán hozott létre egy európai hírű aerodinamikai kutatóintézetet. 1930-ban végleg elhagyta Németországot és áttelepült az Egyesült Államokba. A Guggenheim Aeronautical Laboratory vezetője lett. Az általa kialakított színvonalra jellemző, hogy míg az akkori (1935) leggyorsabb repülőgépek is csak fél hangsebességet értek el, intézetében már a hangsebességen felüli repülés elméleti és gyakorlati problémáit vizsgálták. Ekkortájt alkotta meg a határfelület elméletét, s ezzel kapcsolatban a hangsebességen felüli repülőgépek szárnyfelületének alakítását és méretezését. 1963-ban megkapta az USA legnagyobb tudományos kitüntetését, a First National Medal of Seien ce-t.

(pokorny)

(Folytatás a hétfői lapszámunkban.)

A Schworti-féle léghajó

KHELL CSÖRSZ RAJZAI

A HADTESTHEZ A gondolat xVx Rhvitve rjccEszri

I THt CAA IS AT7ACHCD 70 THl boor IN A «»CIO WAV J CROSS Sí CT ION I LATIAM MtOniLÍA

" I BUT TH£ PLANS ALUMÍNIUM fAAMÍWOAK (SILT MAC INC MATIAIM) INS Ti AD Of

At Atbóth Ottkér teoerte helikopter a levegőben Kópén határéban 1929-ben

ról, Sátoraljaújhelyről, Szentesről. Tiszaföldvárról. Hogy mennyire szükség van erre a szolgáltatásra, bizonyítja ez is. Száz kilométereket utaznak szaktanácsadásért. Aki itt teljesít szolgálatot, annak nagyon felkészültnek kell lenni. De várjon, keresek erre is példát — újabb dossziéköteg került elő. a receptek másolatai.

— Itt 'van például ez az ügyfelünk. Nád gyomirtására kért tanácsot. Vagy ez a másik. Foltos lett a dáliája levele. Eddig huszonkilenc növényfajjal foglalkoztunk: borostyán, mályva, fenyő. sorolhatnám tovább. Egyébként nem ingyen dolgozunk. Egy sima szaktanácsadás ára húsz forint, míg a bonyolultabb levélanalízis, talajvizsgálat értéke elérheti a négyszázharminc forintot is. ezt egyébként a növényvédő állomás laboratóriumában készítik. így mi az ösz- szeget számlán átutaljuk. Tevékenységünkhöz hozzátartozik az is, hogy csak olyan szert javaslunk, ami a szomszédos Agroker- boltban meg is vásárolható.

Űjabb kertész érkezett. Három levelét vesztett paprikapalántát csomagolt ki egy nejlonzacskóból. Ezeket hosszabb vizsgálatra itt fogták. A betegség gyógyításáról többnapos laboratóriumi vizsgálattal döntenek majd.

— Gál András vágyóit — mondta a fiatalember. — Nagykőrösön lakom, hatszázhuszonöt négyszögöl paprikám van, most csinálom először. Azt hiszem, kicsit sok műtrágyát kapott. A feleségem a napokban szült a kecskeméti kórházban, ott mondta valaki, hogy van ez a rendelő. Ma ahogy jöttem látogatni, elhoztam ezeket a palántákat is. Megmutattam én ezt korábban mindenkinek, akiről úgy tudtam, ért hozzá, mondtak is ezt-azt, hogy mit csináljak, azután a saját káromra kísérletezhettem volna. Itt legalább biztos választ kapok.

Ahogy lecsendesült a 'rendelő, folytattuk a beszélgetést Farkas Menyhérttel.

— Sokan vannak, akik csak bekukkantanak. Prospektust kérnek. érdeklődnek, mennyi egy vegyszer várakozási ideje, másoknak permetezési napló kell, amit (kötelező vezetni, és az őstermelőknek a piacon bemutatni. Egyébként tőlük nem kérünk pénzt.

Dr. Mormer Miklóssal, a kecskeméti Agroker Vállalat igazgatójával a rendelő megnyitásának körülményeiről beszéltünk.

— Az elmúlt években hihetetlen méreteket öltött a kiskertmozgalom. Ezzel egyenes arányban nőtt — fogalmazhatok úgy is — az amatőrök növény védőszer-felhasználása. Sok háztartásiba bekerült a vegyszer, a méreg. Felesleges használatuk veszélyeztetheti az egészséget, szennyezheti a környezetet. Mivel. mikor, miért — és hol kapható? Ezekre a kérdésekre komoly szakembertől kaphat választ itt a kistermelő, és nem egv folyosón, egy szőnveg sarkánál áldva, esetleg kapkodva, félvállról. A Bács-Kiskun Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakemberei egymást váltva másodállásban látják el a rendelőben az ügyeletet. Egyébként ez az első ilyen vidéki szak- tanácsadó iroda, egy már van a fővárosban, nekünk az épület felállítása kétszázezer forintba került. az első hónán bevétele hétezer forint volt. Ez is bizonyítja, hogv nem an vagi érdekek vezéreltek a létrehozásakor. Agrárkultúránk növelése miatt szükség van az ehhez hasonló létesítményekre. szolgáltatásra.

Czauner Péter