Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-10 / 161. szám

QQzdQ/QQpolitikQ j munko y lelje/ílmcnyek # PETŐFI NÉPE » 5 1986. július 10. TERVEK — PÁLYAÍVEK Hasznos a növekvő önállóság A Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat igazgatója Körösi And­rás, a kunszentmiklósi gyáregy­ségükről a következőket mondot­ta: — Termelési érték és létszám tekintetében vállalatunk 10 gyár­egysége és üzeme között a má­sodik helyen áll a kunszentmik­lósi. Ami a közösségi szellemet, a szocialista verseny eredményes­ségét illeti, ők a legjobbak. A százötven dolgozót foglalkoz­tató gyáregység tavalyi termelé­si értéke kereken 40 millió fo­rintot tett ki, az üzem fennállá­sa óta ez volt a legmagasabb. Ezt megelőzőién 1984 közepén nyug­díjba ment a gyáregység vezető­je és a helyét egy fiatalasszony, Könnyű Vil mosná foglalta el. — Ez az első munkahelyem — mondja. — Fizikai munkásként kezdtem, voltam tésztaüzemi csoportvezető, árukiadó, majd üzemi nyilvántartó, végül veze­tőhelyettes. Amikor Kovács Jó­zsef gyáregységvezető nyugdíjba ment, meghirdettük az állást, de senki sem jelentkezett. A vezető posztok többnyire nem kapósak egy sütőüzemben. És akkor a vállalat vezetői meg a község vezetői velem beszéltek. 1984 júniusában megbízott, 1985 au­gusztusában pedig kinevezett ve­zető lettem. Akik bizalmat szavaztak neki, nem csalatkoztak. Beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Vezeté­se alatt tovább fejlődött a gyár­egység mind termelési érték, mind pedig termékstruktúra te­kintetében. Magáról nemigen, az üzemről szívesebben beszél. — Tevékenységünk három irá­nyú. Fő profilunk a sütés: há­romféle kenyeret és sokféle pék­süteményt állítunk elő. Ellátási körzetünk Kunszentmiklóson kí­vül Tass, Szalkszentmárton, Kun- adacs, Kunpeszér és Kunbábony. Mintegy húszezer ember asztalá­ra jutnak el sütőipari terméke­ink. A másik ágazat a tésztagyár­tás. Kézi tarhonyát és eperleve­let, valamint babapiskótát gyár­tunk és Kalocsán készített Fin- csi csemegét csomagolunk. Leg­újabb termékünk az Aranyhor­dó sürpompon. Tésztaüzemünk termékeit az egész országban forgalmazzuk, míg harmadik részlegünk, a cukrászüzem Kun- szentmiklós lakosságát látja el torta- és süteményfélévei, itt a legújabb sláger a gyümölcstorta- karika. A gyáregységvezető „stábja” mindössze két művezetőből, egy adminisztrátorból és két gyártás­közi ellenőrből áll. — Szabadságra úgy megyek, hogy pontosan meghagyom, mi­kor, hol vagyok elérhető. Bizony nem napi nyolc órát, hanem jó­val többet dolgozom. Nálunk nem fordulhat elő, hogy nem jön be valaki, vagy elromlik vala­mi, és másnap nincs kenyér. Mindezt nem panaszként mon­dom, de bizony elkelne egy talp­raesett helyettes, remélem hama­rosan találunk is ilyet. Annál is inkább kellene a segítség mert a feladatok nőnek, mind összetet­tebbé válnak. Tavaly január 1- től például önelszámoló egység lettünk. Magunknak kell gazdál­kodnunk, megszűnt a „nagykalap” rendszer. Év elején megkapjuk az irányszámokat mind a terme­lési érték, mind a költségek te­kintetében, a többi aztán már rajtunk múlik. Havonta van el­számoltatás, negyedévenként pe­dig értékelés. Ha sikerült a ter­melékenységünket fokozni és jól is gazdálkodtunk, jelentős több­letprémiumhoz jutunk. Ellenke­ző esetben viszont megcsappan- . nak a mozgóbérek, de nálunk er­re még nem volt példa. Tény, hogy tavaly, miután valamennyi gyáregység és üzem önelszámoló lett, az előző évihez képest meg­duplázódott a vállalati nyereség. Könnyű Vilmosné azt már em­lítette, hogy nem maradhat ke­nyér nélkül hat település lakos­sága. Ám — természetesen — az sem mindegy, milyen az a ke­nyér. A kunszentmiklósi sütőüzem termékei köztudottan jó minősé­gűek, mégis előfordul olykor egy- egy panasz. — Természetesen arra törek­szünk, hogy a vásárlók elégedet­tek legyenek. Sajnos azonban vannak dolgok, amelyeken nem­igen tudunk változtatni. A leg­nagyobb baj, hogy a sütőüzem­ben nem kellő a munkaerő-után­pótlás. A három műszak, a va­sárnapi, ünnepnapi munka, a fi­zikai erőkifejtés még a viszony­lag magasabb keresetek mellett sem teszi vonzóvá ezt a szakmát. Csupán abban bízhatunk, hogy megépül a most tervezés alatt álló, mintegy 70 millióba kerü­lő új kunszentmiklósi kenyér­gyár. Ezzel megszűnik a nehéz fizikai munka, jelentősen javul­nak a munkakörülmények, s mód lesz nők foglalkoztatására is a sütödében, ahol jelenleg csak fér­fi pékek dolgoznak. A gyáregységvezető bízik a kö­zösségben. A tíz szocialista bri­gád közül kettő az idén is arany­érmes, három ezüstöt, három pe­dig bronzot szerzett. Sitkéi Béla 4 Szabó Ferencné tészta- üzemi csoport- vezető, Kácser Lászióné és Szabó Zsuzsanna „eper­levelet” készítenek. Ez a munka megfelelő­képpen gépesítve van. Népszerű vállalkozás — Az ország másik végéből is idejárnak Növényorvoslás * * Kecskeméten tt A gyors vizsgálathoz elég a mikroszkóp is. Lippainé Körösi Mária cseresznyeágat figyel. • Farkas Mihály: — Szerencsére ide jöhetek növényeim bajával. Kis sárga meghívó tudatta, hogy május 4-én Kecskeméten, a Halasi úton, az Agroker központja előtt nö­vényegészségügyi szakrendelő nyí­lik. Azóta eltelt két hónap. Az egyik hétfő délelőtt állítottam be a kis alu- mínlumházba. Az előtérben ventilátor kavar­ta a kánikulai forróságot. Farkas Menyhért, a szakrendelő vezető­je éppen könyvelt. Egy helyiség­gel beljebb Lippainé Körösi Má­ria, a növényvédelmi és agroké­miai állomás szakelőadója mik­roszkóp alatt vizsgálta a levél- tetveket egy cseresznyehajtá­son. Alig kellett néhány percet várni, míg az első páciens kerék­párral megérkezett. Akkurátu­sán letámasztotta járművét, majd táskájából össze göngyölt újságpapírt halászott elő. Az új­ságból levelek, hajtások kerültek elő. Elmondta gondját, baját. Míg a vizsgálat tartott, beszélgetni kezdtünk. — Farkas Mihály nyugdíjas út­építő vagyok — mutatkozott be. — Alsószéktón van egy kis ker­tem. Megleli ott a krumplitól a szőlőig mindazt, amit csak elbír ez a homok. Mosúaz a bajom, hogy a szilva levele lyukad, a zöldbab hüvelye meg rozsdásodik. Eljöttem megkérdezni, mivel permetezzek. — Azelőtt hogy volt? — kér­deztem. — A boltosokat nyaggattam, akik annyira nem értenek hozzá, mint itt. Olvastam én szakköny­vet is, van egy jó pár, de hát ne­hezen. igazodok ki rajtuk. Jártam én iskolába, tanultam számolni, de hogy mérjem ki a 0,075 gram­mot. Egyszer ennyi kellett egy vegyszerből. Akkor még a saját • Farkas Menyhárt naponta figyeli a kínálatot. fejem után mentem, no, mondom magamnak, Mihály, ez egy kiska- nálnyi. Három nap múlva egy le­vél sem volt a fán. Leperzsel­tem ... — Tessék csak mondani! — fi­gyelt már Lippainéra, mert el­készült a diagnózis. Előkerült egy formanyomtatvány, amire fel­íródott sok egyéb mellett az is, hogyan kell permetezni. A re­ceptfélével indult is Farkas Mi­hály a közeli boltba, de még visz- szafordult. — Tudja, nagyon kellett ez a ren­delő ide, én figyeltem, amikor épült. De küldtem már ide jó pár szomszédot is. Míg újabb kuncsaft érkezett, a vendégkönyvet lapozgattam. így írt mindjárt a második ügyfél: „1986. V. 5. Igen kedves és szolgálatkész felvilágosítást kaptam. Szőlő- levél-károsodás miatt kértem szaktanácsot, ami a törteli kis­kertemben jelentkezett. Kun Gábor, Törtei Vörös Hadsereg u. 13.” — Nemcsak a környékről jár­nak ide? — kérdeztem Farkas Menyhértet, aki, ahogy a válasz­ból kitűnt, közben egy kis szám­vetést is készített. — Hetente százhúszan, száz­ötvenen keresnek fel minket. Van, akinek ez útba esik, más viszont direkt ezért jön Kecske­métre. Ügyfelünk érkezett már Hódmezővásárhelyről, Kelebiá­után, darabonként 10 000 már­kát fizet a feltaláló örököseinek. Zeppelin, mint a lexikonok megírják, 1898-ban kezdte meg a kísérleteit az úgynevezett me­rev rendszerű léghajóval, s 1900- ban repült először. Helikopter a levegőben A helikopterek fénykorát él­jük. Ezt bizonyítja, hogy még a filmipar is remek üzletet lát ben­nük, sorra születnek a mindentu­dó szuper-csoda helikopterekről szóló kalandfilmek. Valóban, meglepő teljesítmé­nyekre képes ez a megszokottól eltérő formájú repülőszerkezet. De az is meglepő, hogy szárnyas testvéreihez képest viszonylag későn született meg. Míg amazok már évtizedek óta repkedtek a levegőben, addig az egy helyből felszálló, egy helyben lebegni tu­dó gép problémáival sehol a vi­lágon nem tudtak megbirkózni a konstruktőrök. A helikopter első valóban hasz­nálható, szabadon repülő és ma­nőverező mintapéldánya 1928. szeptember 9-én emelkedett a le­vegőbe. A helyszín: az akkori Budapest és Kispest között elte­rülő füves terület. A helikopter tervezője, Asbóth Oszkár erre a pillanatra így emlékszik vissza könyvében: „Első rántásra indult a motor és kihagyás nélkül szépen duru­zsolt. A gép körül négyen álltak. Mindenkit a mező szélére küld­tem. Én is vágy húsz lépésnyi távolságban mentem... Az A. H. 1. egyszer csak embermagas­ságra felugrott. A megbeszélés szerint négyen felnyújtott karral fogták, hogy ha a gép bármilyen okból oldalra billenne, vagy bár­milyen rendellenes mozgást vé­gezne, akkor a „legénység” ezt kézzel korrigálja. Igen ám, de a labdák ^egyszer csak kicsúsztak a kezükből, s mind a négyen fel­emelt karokkal, felszegett fejjel topogtak egy helyben: most mit csináljanak, hisz létra nélkül nem tudnak a gép után menni...” 1928. szeptember 9-e, vasárnap, délután három óra ... Csak évek hosszú sora után lehetett a nem­zetközi szakirodalomból vitatha­tatlanul megállapítani, jegyzi meg Asbóth Oszkár a könyvében, hogy ekkor szállt fel pilótával az egész világon először ez a heli­koptertípus, amely ezt követően a további mintegy kétszáz felszál­lása alkalmával hosszabb ideig lebegett egy helyben, illetve vég­zett különböző repülési manő­vereket. S nem is akármilyen nézőközönség előtt: 1930. szep­tember 27-én az angol Air Mi* nistry bizottsága, majd néhány hónap múlva, december 8-án, a francia Ministére de l’Air kül­döttsége nézte végig a helikopter felszállását. A helikopter készítőjének, As­bóth Oszkárnak az élete is, ahogy mondják, „kész regény”, tele fan­tasztikus eseményekkel ugyan­úgy, mint megpróbáltatásokkal, csalódásokkal. Csak egyetlen pél­da. Az aradi születésű Asbóth egészen fiatal emberként ismer­kedett meg az aviatikával, s ma­ga is kísérletezett egy repülőgép építésével. Kezdő repülőgép­konstruktőrként koncessziót szer­zett — 1913-ban — a török had­sereg lágierejének megszervezé­sére, megelőzve a repülésben élenjáró francia hadügyminiszté­riumot. Asbóth az első világháború idején az Osztrák—Magyar Mo­narchia fischamendi katonai légcsavargyárának lett az egyik vezetője. Az általa tervezett lég­csavarokkal szerelték fel a mo­narchia légierejének legtöbb gépét. Ezeknek a tapasztalatok­nak alapján állított elő a húszas években olyan helikopter-légcsa­vart, amely az eddiginél sokkal nagyobb húzóereje révén lehe­tővé tette az általa tervezett he­likopter repülését. Asbóth 1929-es sikere új len­dületet adott világszerte a koráb­ban sikertelenül folyó helikop­terkísérleteknek. A hangsebességen felül A hangsebességen felüli repü­lés atyja címmel Kármán Tódort (1881—1963) tüntette ki a nem­zetközi tudományos világ. Az aerodinamika világhírű tu­dósa 1902-ben a budapesti Mű­egyetemen kapta meg az okleve­lét, majd a Ganz-gyárban dolgo­zott kutatómérnökként. 1906-ban a göttingeni egyetemen. Ludwig Prandtl oldalán végzett kutató­munkát. Itteni tevékenységéből ma is számon tartják a „Kármán- féle örvénysort”, amelyben a vi­lágon először mutatott rá arra, hogy az áramlásba helyezett test­ről váltakozva leszakadó örvé­nyek rezgések forrásai lehetnek. Ez az elmélet a légcsavarok és a repülőgépszárnyak tervezésé­nél fontos szempont. Az első világháború idején ő is a fischamendi katonai kutató- intézetben dolgozott, majd Aa­chenben, az ottani Műszaki Fő­iskolán hozott létre egy európai hírű aerodinamikai kutatóinté­zetet. 1930-ban végleg elhagyta Németországot és áttelepült az Egyesült Államokba. A Guggen­heim Aeronautical Laboratory ve­zetője lett. Az általa kialakított színvonalra jellemző, hogy míg az akkori (1935) leggyorsabb re­pülőgépek is csak fél hangsebes­séget értek el, intézetében már a hangsebességen felüli repülés elméleti és gyakorlati problémáit vizsgálták. Ekkortájt alkotta meg a határfelület elméletét, s ezzel kapcsolatban a hangsebességen felüli repülőgépek szárnyfelü­letének alakítását és méretezé­sét. 1963-ban megkapta az USA legnagyobb tudományos kitünte­tését, a First National Medal of Seien ce-t. (pokorny) (Folytatás a hétfői lapszámunkban.) A Schworti-féle léghajó KHELL CSÖRSZ RAJZAI A HADTESTHEZ A gondolat xVx Rhvitve rjccEszri I THt CAA IS AT7ACHCD 70 THl boor IN A «»CIO WAV J CROSS Sí CT ION I LATIAM MtOniLÍA " I BUT TH£ PLANS ALUMÍNIUM fAAMÍWOAK (SILT MAC INC MATIAIM) INS Ti AD Of At Atbóth Ottkér teoerte helikopter a levegőben Kópén határéban 1929-ben ról, Sátoraljaújhelyről, Szen­tesről. Tiszaföldvárról. Hogy mennyire szükség van erre a szolgáltatásra, bizonyítja ez is. Száz kilométereket utaznak szaktanácsadásért. Aki itt telje­sít szolgálatot, annak nagyon fel­készültnek kell lenni. De várjon, keresek erre is példát — újabb dossziéköteg került elő. a recep­tek másolatai. — Itt 'van például ez az ügy­felünk. Nád gyomirtására kért tanácsot. Vagy ez a másik. Fol­tos lett a dáliája levele. Eddig huszonkilenc növényfajjal fog­lalkoztunk: borostyán, mályva, fenyő. sorolhatnám tovább. Egyébként nem ingyen dolgo­zunk. Egy sima szaktanácsadás ára húsz forint, míg a bonyolul­tabb levélanalízis, talajvizsgá­lat értéke elérheti a négyszázhar­minc forintot is. ezt egyébként a növényvédő állomás laborató­riumában készítik. így mi az ösz- szeget számlán átutaljuk. Tevé­kenységünkhöz hozzátartozik az is, hogy csak olyan szert javas­lunk, ami a szomszédos Agroker- boltban meg is vásárolható. Űjabb kertész érkezett. Három levelét vesztett paprikapalán­tát csomagolt ki egy nejlonzacs­kóból. Ezeket hosszabb vizsgálat­ra itt fogták. A betegség gyógyí­tásáról többnapos laboratóriumi vizsgálattal döntenek majd. — Gál András vágyóit — mondta a fiatalember. — Nagy­kőrösön lakom, hatszázhuszonöt négyszögöl paprikám van, most csinálom először. Azt hiszem, ki­csit sok műtrágyát kapott. A fe­leségem a napokban szült a kecs­keméti kórházban, ott mondta va­laki, hogy van ez a rendelő. Ma ahogy jöttem látogatni, elhoztam ezeket a palántákat is. Megmu­tattam én ezt korábban minden­kinek, akiről úgy tudtam, ért hozzá, mondtak is ezt-azt, hogy mit csináljak, azután a saját ká­romra kísérletezhettem volna. Itt legalább biztos választ kapok. Ahogy lecsendesült a 'rendelő, folytattuk a beszélgetést Farkas Menyhérttel. — Sokan vannak, akik csak be­kukkantanak. Prospektust kér­nek. érdeklődnek, mennyi egy vegyszer várakozási ideje, má­soknak permetezési napló kell, amit (kötelező vezetni, és az ős­termelőknek a piacon bemutatni. Egyébként tőlük nem kérünk pénzt. Dr. Mormer Miklóssal, a kecs­keméti Agroker Vállalat igaz­gatójával a rendelő megnyitásá­nak körülményeiről beszéltünk. — Az elmúlt években hihetet­len méreteket öltött a kiskert­mozgalom. Ezzel egyenes arány­ban nőtt — fogalmazhatok úgy is — az amatőrök növény védő­szer-felhasználása. Sok háztar­tásiba bekerült a vegyszer, a mé­reg. Felesleges használatuk ve­szélyeztetheti az egészséget, szennyezheti a környezetet. Mi­vel. mikor, miért — és hol kap­ható? Ezekre a kérdésekre ko­moly szakembertől kaphat vá­laszt itt a kistermelő, és nem egv folyosón, egy szőnveg sarkánál áldva, esetleg kapkodva, félváll­ról. A Bács-Kiskun Megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Ál­lomás szakemberei egymást váltva másodállásban látják el a rendelőben az ügyeletet. Egyéb­ként ez az első ilyen vidéki szak- tanácsadó iroda, egy már van a fővárosban, nekünk az épület fel­állítása kétszázezer forintba ke­rült. az első hónán bevétele hét­ezer forint volt. Ez is bizonyítja, hogv nem an vagi érdekek vezé­reltek a létrehozásakor. Agrár­kultúránk növelése miatt szükség van az ehhez hasonló létesítmé­nyekre. szolgáltatásra. Czauner Péter

Next

/
Thumbnails
Contents