Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-10 / 161. szám

1986. július 10. • PETŐFI NÉPE © £ VITA A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRŐL Több beérkezett hozzászólás közül két olvasónk levelé­ből közlünk az alábbiakban részleteket: mindketten hason­ló gondokat érintettek, de más-más szemszögből közelítet­ték meg azokat. Kiindulópontjuk: a táppénzes napok szá­mának csökkentése az „álbetegek” kiszűrése és a munka­egészségügyi előírások betartása révén. (Az egészségügy és a társadalombiztosítás kapcsolatát vizsgáló vitaindító cik­künk a Petőfi Népe június 24-i számában jelent meg.) Mire szól az alkalmasság? Nem is vitaindító, hanem Szi­geti Jánosnak, a Kecskeméti Bor- gazdasági Kombinát osztályve­zetőjének véleménye — mely lap­juk június 26-i számában olvas­ható — késztetett a levélírásra. Az általa felhozott példák bizto­san megtörtént esetek, de még­sem jellemzők. Régen is előfor­dultak, s vannak ma is táppénz­csalók, akik sikeresen vezetik félre a jó tudású orvost is, aki­nek szemét és tudását esetleg a humánus magatartás homályo- sítja el. Ideig, óráig. Többszöri ismétlődés már kétséges. Más té­ma, hogy a felülvizsgálaton mi­ért nem akadnak fenn ezek a személyek, s ha fennakadnak, visszatéríttetik-e velük a jogtala­nul felvett táppénzt. Tagadom, hogy azért sok az álbeteg, mert „az egészségügyi kormányzatnak kevés a pénze a fejlesztésre”. Vagyis, hogy az or­vos azért veszi a „betegeskedőt” is táppénzre, mert nincs sztetosz­kópja, vérnyomásmérője, láz­mérője, vagy mert éppen régen voltak mázolva az orvosi rende­lő és a váró ablakai. Ha valahol tartósan sok a nem valódi be­teg, akkor itt valakik nem értik a dolgukat. Nem jó diagnoszták, vagy ... Vagy befolyásolták az orvost?... * Ami az orvosi munkaalkál- massági bizonyítvány kérdését illeti: rendelet írja elő, kik és hol végezhetnek a KÖJÁL által is elfogadható munkaegészség­ügyi vizsgálatokat. Ez hatósági feladat, mégis szeretik egyes kör­zetekben figyelmen kívül hagy­ni. Mondván: én is végzett or­vos vagyok, meg tudom állapíta­ni, hogy a munkára jelentkező alkalmas-e az elvégzendő feladat­ra. Igaz, az ügyvéd és az ügyész is jogász, a bíró is jogi doktor, mégis más és más teendők ellá­tására vannak képesítve, kije­lölve. Nagy a vállalat felelőssége is, hogy pontosan jelölje meg: az alkalmassági vizsgára jelentke­zőket milyen szakmai területen, annak is mely ágában kívánja foglalkoztatni. A továbbiakban pedig azt kell gondosan figye­lemmel kísérnie: csakis azt a munkafolyamatot, s annyi idő­ben végzl-e a dolgozó, amit az orvos engedélyezett. A munka­helyi egészségkárosodások jó ré­sze ugyanis egészen más tevé­kenység végzése során követke­zett be, mint amelyre az alkal­massági bizonyítvány szólt. Harmos Jenőné, KÖJÁL munkacgcszségügyi ellenőr Kiskunhalas Több mint 20 éves táppénzes felülvizsgálói gyakorlatomra hi­vatkozva állíthatom, hogy orvosi oldalról nézve is igen nagy gon­dot jelent a táppénzkérdés. A gyakorló — és táppénzrevételi joggal rendelkező — orvos mun­kaidejének egyre nagyobb hánya­dát nem gyógyítással, hanem ke­resőképesség-megállapítással töl­ti. Igen sok esetben a látszattal ellentétben egyáltalán nem egy­szerű annak eldöntése, hogy va­laki keresőképes, vagy nem. A klinikai kép alapján ez sokszor nem egyértelmű. Az orvos két utat követhet: vagy fenntartás nélkül hisz a betegnek a vizsgá­lat során és akkor utólag kide­rülhet, hogy becsapták, vagy ele­ve komoly fenntartásai vannak. A két rossz közül, ha a lelkiis­meretére hallgat, az előbbi mód­szert választja. Azért is célrave­zetőbb ez számára, mert egy egészséges szimulánsról bebizo­nyítani, hogy nem beteg, legalább háromszor annyi idő szükséges, mintegy tényleges betegnél he­lyes diagnózishoz jutni... Nem értek egyet azzal, hogy a vállalat csak kis mértékben tud-, ja befolyásolni a táppénzes na­pok számát. A munkahelyi lég­kör jó vagy rossz volta igen fon­tos tényező. Az olyan munkahe­lyen, ahol az emberek szívesen dolgoznak, jó a közérzetük, sok­kal hamarabb és könnyebben le­het őket munkába állítani. Ilyen­kor tapasztalunk olyat is, hogy a még nem teljesen gyógyult dol­gozó saját felelősségére kéri mun­kába állítását. Számtalan esetben, ha a beteg fogyatékosságát figyelembe vé­ve számára „méretre szabott” munkakört kapna, szívesen el­menne dolgozni. De a tapasztala­tunk az, hogy a rehabilitációs kérelmek igen nagy százalékát a vállalatok elutasítják, nyilván gazdasági okokból. Ebből egye­nesen következik, hogy viszony­lag kis mérvű munkaképesség­csökkenés esetén is a megoldás: a táppénz, a járadék. Gyakori eset, hogy a táppénzes idő azért hosszabbodik, mert a beteg nem tartja be az orvos uta­sításait: dolgozik, italozik, nem diétázik, stb. Ennek ellenőrzésé­re az egészségügyi apparatus elégtelen, és ha be is bizonyoso­dik a beteg kifogásolható maga­tartása, az orvosnak gyakorlati­lag semmiféle szankcióra nincs lehetősége. Ugyancsak probléma sok eset­ben a munkaalkalmasság meg­ítélése is. A munkára 'jelentkező eltitkolhatja panaszait, régebbi betegségeit. Például egy ritkán jelentkező eszméletvesztáses rosz- szullét csak hosszabb idő után derül ki. dr. Homoky István Rendelőintézet, Dunavecse MEGÉRTÉS, BÉKE, HALADÁS Eszperantó világkongresszus Kínában A földkerekség legnépesebb országában, a Kínai Népköztársaságban rendezi meg idei — sorrendben a hetvenegyedül — kongresszusát az. Eszperantó Világszövetség. Az eseménysorozatra július 26. és augusz­tus 2. között kerül sor Pekingben. Az Eszperantó Világszövetség munkáját 1980 óta magyar főtitkár, a Pécsett élő Felsőné dr. Szabó Flóra ügyvéd irányítja:. A nemzetközi szervezet élén először áll nő, és először tölti be ezt a magas tisztségei szocialista országbeli eszperantista. Dr. Szabó Flórát családja és hiva­tása Pécshez köti, ennélfogva a* mecsekaljai városból intézi az Univer­sal Esperanto Asocio (UEA) hivatalos ügyeit, köztük a világtalálkozó előkészítését. A kongresszusról Pekingbe utazása előtt nyilatkozott az MTI munkatársának. — Jövőre ünnepeljük uz esz­perantó nemzetközi nyelv es moz­galom megszületésének 100. év­fordulóját — mondotta —, tehát a pekingi kongresszus — ame­lyen több mint ötven országból 2200 eszperantista vesz reszt — lesz az utolsó nagy találkozó a világméretű megemlékezés előtt, ezert a centenáriumi rendezvény- sorozat nyitányának is tekinthe­tő. Az UEA második alkalommal rendezi kongresszusát Ázsiában, korábban Tokió volt az egyik nemzetközi találkozó házigazdá­ja. A világszövetséget kettős meggondolás vezette, amikor el­fogadta Peking jelentkezését. Az eszperantó mozgalom sokáig Európa-centrikus maradt, amit az is tükrözött, hogy kongresszusai­nak többségét európai városok­ban rendezte meg. Az utóbbi években határozott nyitás történt a földkerekség minden tája felé, ezt jelzik a világtalálkozók hely­színei is: Brazília, Kanada. Kína, majd 1990-ben — először a moz­galom történetében — Afrika. A pekingi helyszín mellett szólt továbbá az a tény, hogy a Kínai Népköztársaságban robbanássze­rűen terjed az eszperantó. Az „El Popola Cirwo” című eszpe­rantó lap szerint az utóbbi tíz évben 220 ezer kínai sajátította el a nemzetközi nyelvet. Kína eszperantó szervezetét 1980-ban felvették a világszövetség tag­jainak sorába, és azóta tevékeny részt vállal a mozgalomban. A kongresszus Pekingben történő megrendezésével lehetőséget kí­vánnak nyújtani a kínai eszpe- rantistáknak, hogy tömegesen és közvetlenül találkozhassanak a nemzetközi mozgalommal, hasz­nálhassák frissen szerzett nyelv­tudásukat. A 71. Eszperantó Világkong­resszus központi gondolata: meg­értés, béke, haladás. Mint isme­retes, az ENSZ 198H-ot a béke évévé nyilvánította, ennek szel­lemében erőteljes hangot kap a népek közötti egyetértés és a vi­lágbéke gondolata a pekingi kongresszuson is. A találkozó egyik napja békenap lesz, ami­kor nemzetközi békehangver- senyi rendeznek, kiállítás nyílik a békével kapcsolatos műalko­tásokból, bemutatják a békéről szóló eszperantista nyelvű nem­zetközi verseskötetet. FILM JEGYZET hívta két kollégáját, akik 2 perc alatt üzemképessé varázsolták az új, forgódobos csodát. A január 20-án megérkező vál­lalati szerelő már messziről meg­állapította, hogy jó munkát vég­zett a két amatőr kolléga. E po­zitív példa ellenére azonban nem nézhetjük tétlenül, hogy vannak még olyan vásárlók, akik nem hajlandók ennyi rugalmasságra, s közreműködésre. Itt van például Müller úr esete is. Megrendelt a Tüzép vállalattól 20 mázsa sze­net, amelyet a vállalat szakem­berei tévedésből házától két ut­cával odébb pakoltak le. Hősün­ket udvarias levélben tájékoztat­ták a tévedésről, s megkérték, hogy szállítsa el saját kis házá­hoz. Ezután pedig küldjön érte­sítést a vállalatnak, hogy a mun­kát rendben elvégezte. De Müller úr e levél ellenére sem volt hajlandó egyetlenegy ujjal sem hozzányúlni a szénhez. Hát ki érti ezt az állampolgá­ri hozzáállást? Manfred Schrehl Fordította: Szabó Béla ÜDÜLŐTERÜLETI ŐRJÁRAT Tiszakécskén, a folyóparton Az ideális vásárló Semmi okunk a lelkesedésre, de már túlzás nélkül állíthatjuk, hogy vannak olyan ideális vásár­lók, akik kereskedelmi és szol­gáltató vállalatainkat sikeresen támogatják feladataik megvaló­sításában. Ilyen példamutató vásárlónak bizonyult Schneider asszony is. A háztartási gépeket értékesítő vállalattól tavaly decemberben megvásárolt mosógépének szál­lítását január 10-re vállalták. Er­re a napra szabadnapot vett ki, t izgalommal várta az új gépet szállító tehergépkocsit. Am csa­lódnia kellett. A tehergépkocsi ugyan megérkezett, de a vezető közölte Schneider asszonnyal, hogy a mosógépen súlyos mű­szakig hibát fedeztek fel. Így az új gép helyett csak a raktár te­lefonszámát kapta meg. Sőt, a szerelőt is fel kellett újra hívnia. S ezzel elkezdődött a kálvária. A következő szállítási nap január 15. volt. Üjból szabadnapot kel­lett kivennie, s türelemmel leste házának ablakából a vállalat te­hergépkocsiját. A második alka­lom kísértetiesen hasonlított az elsőhöz. A kocsi megérkezett, de a vezető közölte, hogy kevesebb mosógépet szállítottak ki, s Schneider asszonynak már nem jutott a napi szállítmányból. Am megígérte, hogy másnap minden­képpen gondol öszes hajú, szim­patikus hősünkre. S csoda tör­tént: január 16-án Schneider asz- szony megkapta a mosógépet. Felmerült azonban a kérdés: ki csatlakoztatja a fürdőszobai vízvezetékhez, mivel hősünk egye­dülálló. A szerelő csak január 20-ra vállalta a komoly, felelős­ségteljes, majdnem 1 percig tar­tó munkát. De Schneider asz- szony példamutató vásárló lé­vén, nem ült ölhetett kézzel. El­Sokan kedvelik az élő Tiszát, a tiszakécskei üdülőterületet. Akiik az idei nyáron ott töltik szabad idejüket, azok több újdonság mellett még kifogásolnivalókat is találnak. A szép kis város igazi „paradicsoma” a sport- ligetnél, a kisvasút végállomásánál kezdődik. A könnyezel ligetes, rendezett. S aki a panorámás minivonat helyett a gyalogtúrát választja, an­nak kellemes sétában lehet része. Az első ka­nyarnál lévő gyermekjátszótér azonban már nem valami felemelő látvány. Ha a hinták mi­nőségére és a környezetre is annyira odafigyel­nének, mint a „mit, mire, ki használhat” fel­iratok gondos kifüggesztésére, akkor akár pa­zarnak is minősíthetnénk a játszóteret. A hinták kellemetlenül nyekeregnek, a piciké ferde, lánc­nélküli, a deszkamászó használata pedig jelen­legi állapotában senkiinek nem ajánlatos. Pe­dig ez a környezet ezzel a felszereléssel megér­né a nagyobb törődést. A vasút végállomásánál lévő gyorsétkezőket kibővítették. Az egyik — csupa természetes anyagból épített, nádtetős, nyitott — étikezőhely mindenkit megállásra késztet. A közelben, a má­sik oldalon ugyanilyen szépen kialakított, fris­sen meszelt az autóbuszváró és mögötte a sok­féle rendeltetésű, többszektorú kereskedelmi egy­ség. Közöttük található az új fagyialtozó. A he­lyi Solohov Tsz termálfürdője új gyermekme­dencével bővült, s elkészült a büféhez vezető járda is A strandtól nincs messze az üdülőterület leg­nagyobb vendéglátóhelye, ahol gyors és udva­rias a kiszolgálás, friss ételek, hűtött Italok vár­ják a vendégeket. Azonban a mögötte lévő sza­badkempinghez, illetve a Tisza-parthoz vezető lejtős, poros út még az 5 kilométer sebességjel­ző tábla ellenére sem „életbiztosítás”. Egyéb­ként csúcsidőben 50—60 sátrat is levernek itt. Innen kijelölt út vezet a vízparthoz, amelyet elláttak a fürdés aranyszabályaira figyelmezte­tő táblákkal. Ottjártunkkor viszont még nem láttunk öltözőfülkéket, tusolókat. A meglévő néhány hinta is kevésnek bizonyul a gyerekseregnek. Dicséretes viszont a fürdőzők egész napos hivatalos felügyelete, a használható vízterület gondos kijelölése. Ugyanakkor a hely­hez méltatlanok az ősrégi WC-helyök, amelyek már messziről elkerülésre késztetik az embert. Kétségtelen, az utóbbi időben sokat tett a vá­ros azért, hogy az odalátogatók valóban kelle­mesen üdülhessenek, de az is igaz, hogy akad még tennivaló bőven ennek érdekében. P. S. Uár a jelek egyértelműek, egészséges örömre, derű­re semmi ok, a kiegyensúlyo­zottságra utaló cím természete­sen idézőjelben értendő: a pro­dukció túlságosan is illik a ta­valy készült magyar filmek so­rába. Csak annyira veendő ko­molyan, amennyire Xantus Já­nos második elkészült filmje cí­mének állítása: „A hülyeség nem akadály”. Tímár Péter első és Xantus János második nagyjá­tékfilmje arra a kérdésre válasz, hogy lehet-e ma Magyarorszá­gon burleszket csinálni? Bizo­nyára nem véletlen, hogy mind­ketten a Balázs Béla Stúdióban készítették első — hasonlókép­pen sikeres! — rövidfilmjeiket. A megoldás persze mindkettőjük­nél egészen más. Az Egészséges erotika a műfaj eddig még ismeretlen összefüg­géseit kutatja. — Űj szabályt sze­rettem volna létrehozni, be nem járt utakon kalandozni — mond­ja a rendező, Tímár Péter. „A bohózat tulajdonképpen nem egyéb, mint a komikai hely­zetek és jellemek túlzása... Nem a jellemrajz pontosságával hat, hanem a jellemző vonások éles kiemelésével, túlzásával, éppen mint a torzkép. A hűséget és a valóságot éppen a pontatlanság és a túlzás fejezi ki...” — véli a bohózatról, mint műfajról Gyu­lai Pál. Az Egészséges erotikában nem csak az elemek keverési aránya, hanem maguk az elemek sem ké­szen kapottak. A közel százhúsz perc folyamán egyetlen ép mon­dat sem hangzik el. A befejezet­len, mindig csak félig, háromne­gyedig végigmondott mondatok Egészséges erotika szinkronban vannak a mozgás hozzájuk rendelt elemeivel, me­lyek szerint a szereplők „közle­kednek” a filmben. Feltehetően nem véletlen, hogy a rendező ko­rábban trükkoperatőrként is dol­gozott, ugyanis úgy forgatták le az egyes epizódokat, hogy a va­lóságban hátrálva jártak a szí­nészek, majd az egészet megfor­dították (a film befűzésével). így az előremozgások teljesen szokat­lanok: imbolygóak, tévetegek, komikusak lettek. A filmben az is szokatlan, hogy szinte ugyan­olyan jelentőségű a történet, mint a számos új technikai találmány. A komédia ezúttal nemcsak ürügy, a rendező a film komplex egészében gondolkodott. A törté­netnek lényegesen határozottabb, élesebb a társadalmi mondani­valója, mint a műfaj képviselői­nek általában. A film: tükör, amelybe a társadalom belenéz. Ha a tükör nem jó, ha hazudik, az a mi felelősségünk, mondja a rendező. Történetének színhelye egy Magyarországon bárhol fellelhe­tő ládagyár, ahol az üzemvezetőt kivéve csak nők dolgoznak. Az igazgató mellé hamarosan egy fia­tal tűzoltó érkezik, aki pályafu­tását azzal kezdi, hegy megva­lósít egy nem mindennapi ötle­tet. Tűzvédelem címén tévéka­merákat szerelnek fel titokban a nőik öltözőjébe, és megkezdődik a nagy leskelődés. Az irodában elhelyezett monitorok előtt az ér­deklődő funkcionáriusok, bará­tok csak egy ideig élvezhetik in­gyen a rendkívüli sztriptízt. Rö­videsen a leselkedés feltételei kö­zé tartozik, hogy az eladhatat­lan ládák vevőre találjanak. A lódák egyik napról a másikra természetesen igen kelendőnek bizonyulnak, a gyár nyereséges lesz, melyen a vezetőség oszto­zik. A dolog persze nem marad­hat sokáig titokban, s mikor már politikai botrány fenyegeti a te­repet, újabb ügyetlenkedésük következtében porig égetik a gyá­rat ... Károlyi Júlia A HAGYOMÁNYÁPOLÁS PÉLDÁJA Orgoványi emlékezés A Hazafias Népfront orgová­nyi körzeti bizottsága és a Re­formátus Egyházközség presbité­riuma közösen emlékezett meg a kitűnő képességű néptanító, tu­dós, lelkipásztor Molnár Gergely halálának 50. évfordulójáról. A község fejlődését kezdeményezé­seivel gyorsító Molnár Gergely sírjánál dr. Bartal József állat­orvos, a helyi népfrontelnök mondott beszédet. Kiemelte: „Nemcsak egyházi vezető volt, hanem kivívta Orgovány lakói­nak tiszteletét mint közéleti sze­mélyiség. Fiatalos lendülettel fo­gott hozzá az egykori puszta ar­culatának megváltoztatásához. Makai Mihály pedagógussal együtt addig jártak a felsőbb szervekhez, míg azok betelepíté­sek révén benépesítették az egy­kori pusztát. Nekik is köszönhe­tő, hogy 1901-ben Orgovány visz- s/.akapta községi rangját. Részt vett a községi posta megszerve­zésében, a falu lakosságát tanyai iskolák építéséhez mozgósította.” A továbbiakban a jeles közéle­ti személyiség bölcs magatartá­sát emelte ki a szónok. Refor­mátus lelkész létére, ő javasolta a váci püspöknek, hogy a köz­ségben katolikus plébániát léte­sítsen. Jelentős szerepe van ab­o Akire méltán emlékezlek: Mol­nár Gergely. ban, hogy sikerült megakadá­lyozni Böszörményi Istvánnak, a proletárdiktatúra időszakában a Tanácsok Országos Gyűlése tagjának, igazgató-tanító refor­mátus kántornak a kivégzését. A kát világháború között a műveltség növelésére vállalt sze­repet a helyi iparos és gazdakör megalapításában, szervezett me­zőgazdasági előadásokat. A Kamara szerepe a felszámolási eljárásban A Magyar Kereskedelmi Kamara eljárási szabályokat dolgoz ki a .fizetésképtelenné vált vállalat fel­számolási eljárását megelőző, a hitelezőkkel folytatandó egyez­tetési tárgyalásokra. Az Elnöki Tanács rendelete sze­rint ugyanis a felszámolási eljá­rás megindítását egyeztetési eljá­rásnak kell megelőznie. Az álla­mi bírósági eljárásokra csak ak­kor kerülhet sor, ha bebizonyo­sodott : nines más lehetőség a gazdálkodó szervezet fizetőképes­ségének helyreállítására. arra, hogy az adós és a hitelezője köl­csönös megelégedésre rendezze az ügyet. A hazat vállalatok ér­dekképviseletét ellátó Magyar Ke­reskedelmi Kamara arra vállal­kozik. hogy megszervezi a felszá­molási eljárást megelőző egvezte- tési tárgyalásokat, a tartósan Mt retésképielenné vált vállalat és a hitelezők közötti megbeszélése­ket. Ehhez, fórumot biztosit a vál­lalatoknak. meghívja a tárgyaló frlrket. gondoskodik gazdasági-jo­gi kérdésekben jártas jogászokról, illetve az adott terméket, vállala­tot Ismerő szakértékről Is. A ka­mara ezáltal konzultációs lehető­séget biztosit a partnereknek. Le­vezeti a megbeszéléseket, és el­végzi az adminisztrációs felada­tokat is. A tárgyalásokról legyző- könvvet Is készít. Amennyiben si­kertelenek a megbeszélések. a kamarai iegyzökönvv alantén In­dítható meg a szanálási. Illetve a felszámolási eljárás. Az egyezte­tést eljárást a kamara 3# napon belül bonyolítja le. H. N. Beteg vagy nem beteg?

Next

/
Thumbnails
Contents