Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-09 / 160. szám
gozdQ/QQpoliükQ j munko y Icljg/ilmcnyck PETŐFI NÉPE 1986. július 9. ALAKOSOK ÉRDEKEIT KÉP VISEL VE Boltok, szolgáltatók — rugalmas munkarendben Falun Is pénzt ér a munkával töltött idő. Gondoljunk csak az aratokra, a zöldség- és gyümölcsszedőkre, a délelőtti, vagy délutáni műszakba járó dolgozókra, ■ azokra, akik naponként utaznak lakó- és foglalkoztatási helyük között. Okét érinti — segíti vagy hátráltathatja feladataik végzésében —, hogy a települések tanácsai menynyire hatékonyan működnek közre a Minisztertanács egy, a múlt év végén hozott rendeletének végrehajtásában. Mint ismeretes, a kormány intézkedett, hogy június 15- től legyen a hétnek olyan napja, amikor az emberek a szokásosnál tovább vásárolhatnak az üzletekben, munkaidőn túl is intézhetik ügyeiket, és igénybe vehetik a különböző szolgáltatásokat. DÉLELŐTT ÉS DÉLUTÁN IS ... A kialakulóban lévő gyakorlat szerint a legtöbb helységben hétfő vagy csütörtök a nyújtott nyitva- tartás napja. A megyei tanácsnál ezt nevezik követésre érdemesnek. Dunapatajon Schramm Gábor tanácselnök arról tájékoztat, hogy a két legforgalmasabb .üzlet közül a 49.~es önkiszolgáló ABC-ben hétfőn 6-tól 18,a háztartási és iparcikkboltban csütörtökön szintén ugyaneddig lehet vásárolni. Figyelemmel voltak arra, 'hogy a lakosságnak délelőtt és. délután is legyen alkalma szükségleteit beszerezni. Így a gázpalack-cseretelepen hétfőn, csütörtökön meg szombaton 7—11, kedden é9 pénteken 13—17 óra között árusítanak. Szerda szabadnap. » A tüzépet — sokéves tapasztalat szerint — hétfőn .bezárják, míg a többi napon, péntekig 8—16 és szombaton 8—13 óra között .tartják nyitva, Tekintve, hogy Dunapataj és környéke a Szelidi-tóval egyben üdülőövezet is, a nyaranként ott pihenő száz- húszezer vendég jobb ellátásáért a községben a tsz üzemanyagkútjá szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig áll az autósok rendelkezésére. A házi műhelyekben dolgozó kisiparosok ugyancsak alkalmazkodóképességükről tesznek tanúságot. MISKÉN ÍGY CSINÁLJÁK A .helyi sajátosságokhoz igazították a heti nyitvatartási .Misikén is. Mezőgazdasági településről lévén szó, az emberek kora reggel indulnak a határba, a Március 15. Tsz földjére, és csak estefelé térnek haza. Nyilvánvalóan egyféle —; helyes — megoldással képes ellátni az állampolgárokat a falu keresikedeLme: úgy, hogy reggel hat órakor már árusítanak tejet, kenyeret és más napi élelmiszereket, s felkészülten v rják a .munkából 17 óra után hazaérkezőket. Például az egyműszakos élelmiszerüzletet osztott nyitvatartással, 6-tól 11 és 17- től 18 óráig üzemeltetik. — .Misikén úgy alakult a helyzet, — mondja Pi- risiné Tordai Zsuzsanna vib-titkár —, hogy bevált a megyei tanács elnökének ajánlása a hétfői nyújtott idejű tanácsi ügyintézésre. Ezen a napon 7—19 óra között fogadjuk a hozzánk forduló embereket. ÍEh.hez igazítja munkáját a takarékszövetkezett és a húsbolt, ahol 18, s az abc, amelyben .még később, 19 órakor Zárnak. HAJÓS: ÉLNEK A JOGUKKAL A hajósi tanácsnál Melcher Antalné igazgatási előadó örömmel beszél azokról a változásokról, amelyek a kormányrendelet nyomán születtek a községben. — Amikor érvénybe lépett a rendelet, jogunkká vált, hogy a lakosság érdekeit képviselve 'még inkább beleszólhassunk a kereskedelem és a szolgáltatók nyitvatartási idejének megállapításába. Balaton Lászlóné áfész-ügyvezető és én sorra elmentünk mindenhová, igyekeztünk meggyőzni a dolgozókat: a minisztertanácsi rendelet közérdekű és támogatást érdemel. Az eredmény: rugalmas munkarend a kereskedelemben és a szolgáltatóknál. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát hild- pusztai hűtőháza és borkombinátja dolgozói részére árusító egyik élelmiszerbolt hétfőtől .péntekig • Melcherné fáradhatatlanul érvelt a lakosság érdekeinek megfelelő nyitvatar- tás mellett. 0 Ezek U hozzátartoznak a fogyasztók helyes tájékoztatásához! (Feliratok a hajósi ABC és vas- edényüzlet ablakán.) (Stra- szer András felvételei) 7-től 16 óráig, míg a másik, a hajósi keddtől péntekig délelőtt és délután is nyitva tart, 5, illetve 3 órán keresztül. Az érsekihalmi vegyesbolt — szerdai szabadnapja kivételével — 7 óra 30 perctől délelőtt üzemel, szombaton viszonit már reggel fél hatkor kinyitják, hogy a kis településen hét végére jókor vásárolhassanak árut. Ami a két belterületi élelmiszerboltot illeti: azokban osztott .műszakban várják a vevőket. Az ABC-ben, sajnos, betegség és létszámhiány miatt még nem tudtak áttérni az új nyitvatartási rendre. Jelentős eredménye a rendeletnek, hogy a sütőüzemi kenyéilboltban ugyancsak osztott .műszakban, reggel 5 és 10, valamint 17 'és 19 óra között szolgálják ki a vásárlókat. Így, akinek napközben elfoglaltsága van, választhat, mikor vegye meg a kenyeret. SOK MÜLIK A TANÁCSOKON A hajósi szolgáltatók közül a takarékszövetkezet ajtaja, hétfőn 7-től 18 óráig áll .nyitva az ügyfelek számára, míg a postahivatalé 17-ig. önkéntelenül is adódik a kérdés, hogy ebben az esetben szerda helyett miért nem hétfőt tették meg a tanácsnál — akárcsak Miskén — a 7-től 18 óráig tartó .nyújtott idejű .ügyfélszolgálat napjává? Menet közbeni változtatásra természetesen van lehetőség. Az a fontos, hogy a kormányrendelet ne csupán írott malaszt legyen sem Hajóson, sem másutt. Sok múlik a .tanácsokon, a helyi önkormányzat apparátusának olyan fáradhatatlan dolgozóin, mint Melcher Antalné, akinek sikerélményt hozott a minisztertanácsi rendelet végrehajtásában való részvétel. — Arra büszkék vagyunk — jelenti ki örömmel —, hogy szombaton minden boltunk nyitva van. Kohl Antal H ÄS Hl ■ A jelentős olajtermelő és exportáló országok szenvedik el a legnagyobb veszteségeket az olajárak eséséből — állapítják meg egybehangzóan a szakemberek, az olajpiac pangásából hasznot húzó országok, országcsoportok felsorolásakor azonban már sokkal óvatosabbak az értékelők. Nem automatikus ugyanis az árhatás: a gazdaságpolitikánk eltérései, a kormányzati döntések rugalmassága, a különböző távlati és rövid távú energetikai célok rangsorolása, az alkalmazott kormányzati eszközök eltérései mind meghatározzák, milyen „helyezést érnek el” — az országok az olajpiac ismételt átrendeződésének hatására. Az elemzések abból indulnak ki, hogy ösz- szehangolt termelési és értékesítési politika híján a hordónkénti olajár valószínűsíthetően még évekig a 15—20 dolláros szint között ingadozhat, ami azt jelentené, hogy egyes termelők, köztük például Szaúd-Arábia, az Emirátusok, Kuvait, vagy Nigéria eddigi teljes állami bevételének egynegyedét, egyhar- madát is elveszítheti. A vásárlók aduja Főképp az olajat nem termelő fejlődő országok viszont lélegzethez juthatnak, mivel „megspórolhatják az olajszámla” jelentős tételeit, nem beszélve arról, hogy a dollár mostani gyengélkedése további kiadásoktól mentesíti őket. Mivel „a folyékony aranyat” dollárban számlázzák, az amerikai valuta árfolyamcsökkenése automatikusan is tovább mérsékli az olajkiadásokat, a múlt évi helyzettel szemben, amikor az erős dollár és a drága olaj egymást erősítő hatással súlyosan terhelte az importőrök fizetési mérlegét. Igaz, a fejlődő országok esetében e kedvező fejlemények hatását ellensúlyozza, hogy kevesebb árut is értékesíthetnek az olajtermelők piacain, sőt nem számíthatnak a jövőben az arab országoktól kapott bőkezű anyagi támogatásra sem. Az olajtermelők elmaradó bevétele, a mintegy 100 milliárd dollárra becsült tőke főképpen a legfejlettebb tőkés országokba vándorol, — ott fölhalmozódik vagy a világgazdaság egészére fejt ki pozitív hatást. „Korszakos kérdés” — vallják gazdasági elemzők, hogy mi történik a többletjövedelmekkel, felélik az országok a milliárdokat, vagy távlatokban gondolkodva gazdálkodnak velük. Nyilvánvaló, hogy az olajexportőrök annak reményében hagytak föl az árak védelmével, hogy ezzel ismét lökést adjanak az olaj iránti keresletnek, és újabb, későbbi áremelés előtt készítsék elő ezzel a terepet. Csakhogy az „ár- és termelési harcban” a vásárlónak is megvan a maga aduja, megteheti, és a gyakorlatban a többség meg is teszi, hogy semlegesíti az árhatást, úgy tesz a belgazdaságban, mintha semmi sem történt volna a világpiacon. Toyábbra is: takarékosság Nagy-Britanniában például növelik az új költségvetésben a benzin adóját. A tervek szerint ez persze nem közömbösíti teljes egészében az olajárcsökkenés hatását, az állami intézkedés szándéka azonban egyértelműen a hatások semlegesítése. Azzal kívánják elejét venni más országokban is a kereslet élénkülésének, hogy az áresést nem közvetítik a fogyasztókig, az állam különböző módszerekkel elvonja az importon keresett hatalmas jövedelmeket. Egy sor országban már hoztak ilyen jellegű intézkedést, mások ilyen elképzeléseket fontolgatnak. Svájcban például erősen növelték a fűtőolaj és a földgáz vámját, a benzin forgalmi adóját. Az állami elvonás révén jelentősen mérsékelhetik az állami költségvetés hiányát, és forrásokat teremtenek arra, hogy a kormány a különböző fejlesztési célokat — köztük éppen az energiatakarékossági programokat — az eddiginél is nagyobb pénzeszközökkel támogassa. Az olajár csökkenése a beáramló többletjövedelem és kereslet révén természetesen fontos konjunktúraösztönző, hatására a legtöbb országban felfelé módosították a növekedési célokat — az adók emelése elvben keresztezheti a konjunktúra javításához fűzött szándékokat. A költségvetési bevételek növelése bővíti az állam mozgásterét, több és olcsóbb hitelt nyújthat a fejlesztésekhez, és ezzel ösztönözheti a konjunktúrát. Olaszországban ilyen megfontolásokból kívánják adóval közömbösíteni a világpiaci olajárak hatását. Technikai részletkérdésnek tűnhet, jóllehet rendkívül fontos gazdaságpolitikai döntés, hogy az árcsökkenés „begyűrűzése” elé adóval, vagy vámokkal állítanak-e az országok akadályokat. Takarékosságra főként a fogyasztókat kell ösztönözni, a termelőkkel ellenkezőleg érzékeltetni kell a változásokat, hiszen mind az alternatív energiaforrások termelőinek, mind az olaj feldolgozóinak versenyképeseknek kellene maradni a jövőben is. Á termelői szektornak nyújtott vámemelés és „vámvédelem” helyett ezért tartják megfelelőbb eszköznek az adóemelést. Gondolnak a jövőre A lényeg mindenesetre: a legnagyobb olajfelhasználó országok el akarják kerülni a csapdát, hogy az olajfogyasztás gyeplőjének elengedésével később bekövetkezzék a gyors áremelkedés. A mértéktartó olajfelhasználásra épülő stratégiát már csak azért sem adják föl, mert az energiatermelő, feldolgozó beruházások rendkívül drágák, hosszú a megvalósítási idejük, — így ha most az ipar kedvét szegik, később aligha lehet a befektetőket megint a fejlesztésekre ösztökélni. A jelentős olajfogyasztó országok azzal számolnak, hogy a mostani ártendenciák néhány éven belül nem igen változnak meg, a nyolcvanas évek végétől viszont ismét emelkedhetnek az árak. Számunkra sem közömbösek ezek a prognózisok, hiszen a tartós ártendenciák a mi behozatali árainkban is érvényre jutnak, így néhány éven belül mi is szembesülhetünk majd az olcsóbb olaj okozta újabb gondokkal. Figyelemreméltó, hogy a hetvenes években körvonalazott legfontosabb energetikai célokat az ipari országok most sem fogalmazzák újra: az olaj olcsóbbodásából nyert tőke egy részét új energiaforrások kifejlesztésére, a fogyasztás hatásfokának javítására fordítják. M. J. lendrassik György badlángos gyújtószerkezetet helyettesítették. A mad gyújtógyertyák elődjének nevezhető konstrukcióval lehetővé vált az addig (a roibbainásvesizélyességa miatt) mellőzött benzin használata üzemanyagként. A motoruk további új eleméi voltaik: a zárt förgáttyúsház és a szelepek, amelyek alkalmazásával & világhíres konstruktőrt, Ottót is megelőzitek, Mindezeknek aiz ötleteknek köszönhető, hogy a Ganz által gyártott motorjukat az akkori világ 'legjobbjának tartották. Az első használható gázturbina A turbinák kifejlesztésiében Magyarország az élen járt. lend, rassik György (1898—1954) gépészmérnök 1938. december elején helyezte üzembe kísérleti gázturbináját, amely percenkénti 16 400-as fondulatszámon majdnem száz lóerős teljesítményt Csonka János adott le. Jendrassik maga szerényen nyilatkozott a kísérleteiről szóló beszámolójában: „Az új gázturbina már régóta ismert munkaeljárás alapján dolgozik, az alkalmazott szerkezetek nagy része elvben ismert. Ami új raj- .tia, aiz tulajdonképpen csiak az a -mód. ahogy egyes fontos elemeik, minit a kompresszor, a turbina és a hőikücserélő meg vannak szerkesztve,, és azek az eszközök, amelyek alkalmazásával ezek helyes működése és az eddigieknél jobb hatásfoka biztosítva van.” Bár Jendrassik szerényen nyilatkozott, az eredménye világszerte nagy elismerést aratott. Az „Engineering” londoni kiadvány is úgy vélekedett a Jend- r.as sík-turbináról, hogy „az ©lső volt a miaga nemében, amely egyenletesen és kielégítően működött”. Jendrassik munkássága az együk fontos láncszeme annak, hogy a turbina korunk egyik legfontosabb erőgépévé válhatott. Galamb József Az autókirály jobbkeze: egy elfelejtett konstruktőr Kevesen tudják, hogy a T— Ford típusú személygépkocsi (amely az 1910-es években az amerikai életforma nélkülözhetetlen tartozékává vált) egy magyar gépészmérnök, Galamb József alkotása. E két szót: „kevesen tudják”, sajnos, nem az újságírói hatás- keltés kedvéért használjuk. Galamb nevét még Magyarországon — ahol pedig minden nemzetközi sikert elért magyart számon tartunk — sem nagyon ismerik. „A gépkocsi regénye” cimű tudós monográfia például hosszú fejezetet szentel Henry Fordnak, a T-modellnek és a gyár világhírű futószalagjának, ám egyetlen szót sem ejt a Ford „jobbkezéről”. a T-modell és a futószalag létrehozójáról, a gvár főmérnökéről — Galamb Józsefről. Galamb Makón született, mint Pulitzer József, a neves amerikai lapkiadó. A diósgyőri vasgyárban kezdje meg gépészmérBónlti Donét nötei működését, majd az aradi MARTA (Magyar Automobil RT., Arad) gyárban tanulmányozza a gépkocsigyártást. Ezt követően a németországi Adiler- automobilgyámál dolgozik, 1903- ban kerül az- Égy es ült Államokba. A következő évben már a Ford detroiti üzemének mérnöke. 1908-ban kezdik gyártani az. általa konstruált T—Ford gépkocsit, amelyet szellemesen egyszerű konstrukció és magas fokú megbízhatóság jellemez. A kocsi szokatlanul alacsony áron kerül a. piacra, ezt az teszi lehetővé. hogy Galamb megszervezi a gépkocsik futószalagon történő gyártását, De Galamb pás területen is kiemelkedő alkotást hoz létre: 1919-ben megtervezi a Ford,son traktort, arnély mintaképül szolgál az, amerikai traktorgyártás számára. Az 1955-ben Detroitban elhunyt Galamb József megérdemli, hogy nevét a világ leghíresebb feftalálói között tartsuk számon. Balázs Adám—Pokorny István Golamb Jótsef, a T~Ford konUruktore ai első traktort íj aj Esvesüít Államokban A Bcmki-Csonkc podosíió, o világ első ouiókorburáioro
