Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-08 / 159. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI Mitterrand Moszkvában MOSZKVA Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke — felesége társaságában — hétfőn hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének meghívására. A francia államfőt és feleségét a moszkvai repülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke és felesége, Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügymi­niszter és felesége, valamint más hivatalos személyiségeik fogad­ták. Mint a TASZSZ jelentette, a repülőtéri fogadtatást követően a baráti ország vezetője a Kreml­be hajtatott. (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Tegnap a megyeháza nagytermében ülést tartott a Magyar Szocialista Munkás­párt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Faluvégi La­jos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. A testület tagjait Romány Pál, a Köz­ponti Bizottság tagja, a megyéi pártbizott­ság első titkára tájékoztatta a Központi Bizottság legutóbbi üléséről, majd a párt- bizottság Szakolczai Pál megyei titkár elő­terjesztése alapján megtárgyalta és elfo­gadta az időszerű gazdaságpolitikai kérdé­sekről szóló tájékoztatót. Végezetül Romány Pál előterjesztésében beszámoló hangzott el a megyei párt vb és a munkabizottságok tevékenységéről, a je­lentősebb megyei rendezvényekről. Az ülésről közlemény jelenik meg. A pártbizottság ülése után Faluvégi La­jos, a megye vezetőinek társaságában ellá­togatott a Pannónia Film-, Rajz- és Ani­mációs Stúdió kecskeméti műtermébe, ahol Mikulás Ferenc műteremvezető tájékoztat­ta a vendégeket az alkotóműhely munká­járól. ' AM MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XU. évf. 159. szám Árai 1,80 Ft 1986. július 8. kedd Termékszerkezet-bővítés ovnnrt bütü-parketta, CS expuri fürészpor-brikett TARLÓÉGETÉS - CSAK ENGEDÉLLYEL Megyeszerte aratnak O A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben ké­szülnek a körbálák. (Gaál Béla felvétele) Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására teg­nap rövid munkalátogatáson hazánkban tartózkodott Milos Jakes, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága elnökségének tagja, a KB titkára. Kádár János, az MSZMP főtitkára fogadta a csehszlo­vák vendéget. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára megbeszélést folytatott Milos Jakessel. Az elvtársi, baráti légkörű tárgyaláson kölcsö­nösen tájékoztatták egymást az MSZMP XIII., illetve a CSKP XVII. kongresszusa határozatai végrehajtásának menetéről és a gazdasági épí­tőmunka időszerű feladatai­ról. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a magyar— Tizenegyedszer ad otthont Kecs­kemét a fuvaroztatók nyári egye­temének, amelyet a Közlekedési Minisztérium, a Központi Szál­lítási Tanács titkársága, a Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, valamint a megyei szál­lítási bizottság rendezett. Ez az egyhetes tapasztalatcsere a szál­lítással foglalkozó dolgozók fel­ső szintű szakmai továbbképzé­sét szolgálja, de egyben lehető­séget teremt arra, hogy' az or­szág különböző vidékein élő szakemberek kicseréljék gondo­lataikat, és újabb ismeretségek szülessenek. Hétfőn délután Tohai László, á megyei tanács általános elnök- helyettese, a megyei szállítási bi­zottság elnöke nyitotta meg a hagyományos rendezvénysoroza­tot. A megyei tanács elnökhe­lyettese emlékeztetett arra, hogy Kecskemét, és Bács-Kiskun me­gye nagy örömmel házigazdája e továbbképzésnek. Az előadássorozatot Takács Béla, az MSZMP Központi Bi­zottsága alosztályvezetője nyi­totta meg, aki elemezte időszerű gazdaságpolitikai feladatainkat. Nagy érdeklődés előzte meg Ur- b&n Lajos közlekedési miniszter előadását. A közlekedési kor­mányzat vezetője azokkal az ak­tuális tennivalókkal, kérdések­csehszlovák viszony az élet minden területén kedvezően alakul. Véleményt cseréltek a magyar—csehszlovák gaz­dasági és műszaki—tudomá­nyos együttműködésről. Hangsúlyozták, hogy mind­két fél érdekelt a jól fejlődő gazdasági kapcsolatok sokol­dalú elmélyítésében, a kor­szerű gazdálkodást előmozdí­tó, kölcsönösen előnyös együttműködési formák fel­tárásában és alkalmazásában. Budapesti programja során Milos Jakes felkereste a Ma­gyar Optikai Műveket, ahol találkozott a nagyüzem gaz­dasági és társadalmi vezetői­vel. A csehszlovák vendég dél­után fővárosunk nevezetessé­geivel ismerkedett, majd programja befejeztével az es­ti órákban elutazott hazánk­ból. kel foglalkozott, amelyek ma az ország közlekedését jellemzik. Az első nap délutánján még két előadás hangzott el. Dr. Ud­vari László, az Országos Tervhi­vatal csoportfőnöke a közleke­dés VII. ötéves terve megvalósí­tásának főbb kérdéseiről tájé­koztatta a hallgatóságot. Dr. Ivány Árpád, a Közlekedési Mi­nisztérium főosztályvezetője a közlekedés feladatairól szólt a változó gazdasági helyzetben. Ma kereskedelmi témák szere­pelnek napirenden. Dómján Sán­dor, a Belkereskedelmi Minisz­térium főosztályvezetője a ke­reskedelempolitika időszerű kér­déseiről, dr. Rácz Albert állam­titkár, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnöke Foglalko­záspolitikai feladatok a VII. öt­éves tervben címmel tart elő­adást. Dr. Pásztor György, a Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola intézeti igazgatója, Hrebik Ferenc, a SZÖVOSZ fő­osztályvezetője, dr. Szigeti Abris, a Belkereskedelmi Szállítási Vál­lalat vezérigazgatója és Jánosi István, a Duna Füszéft vezér­igazgató-helyettese kap szót. A kora esti órákban Lehotka Gá­bor orgonaművész előadásában gyönyörködhetnek a résztvevők. G. G. A Kecskeméti Parkettagyártó Vállalat szalagparkettája már tíz esztendeje keresett termék a ha­zai mellett a tőkés piacokon is. E termékekből már az idén csak­nem ötvenezer négyzetméternyit szállítanak az NSZK-ba, Svéd­országba és Finnországba. Az üzem azonban nem elégszik meg az elért eredményekkel. Mint azt Gyulai László műsza­ki igazgatóhelyettestől megtud­tuk, az NSZK-bői lízing útján augusztusban szereznek be egy gépsort, amellyel új termékek gyártását kezdik meg szeptem­ber elejétől. Az úgynevezett bütü-parketta, amely különösen finom meg­munkálást igényel, komoly siker­re számíthat a nyugati vásárlók körében. A gépsor beszerelését követően az idén ebből tízezer négyzetméternyi szállítását ter­vezik az NSZK-ba. Ugyancsak az idén húszezer köbméter mo­zaikparketta értékesítésére is szerződést kötöttek, azonban a hazaitól eltérő méretű parkettát kórt a nyugatnémet megrendelő. Ezért a meglévő gépsort — mű­szaki fejlesztés keretében — az üzem tmk-sai átalakították. Az exportpiacok magas minő­ségi követelményei miatt szük­ség volt a gyárban a szárító­kapacitás bővítésére. Az év ele­jén, saját terveik alapján, külső tervezők bevonásával, új auto­matikus szárítóberendezést állí­tottak üzembe. Az egy év alatt megvalósult hatmillió forint ér­tékű beruházást három kecske­méti kivitelező; a Kossuth' Tsz építőbrigádja, az Egyesült Szö­vetkezet lakatos részlege és a Közúti Építő Vállalat végezte el példásan együttműködve. A parkettagyártó vállalatnál a termelés során nagy mennyisé­gű fahulladék és fűrészpor kép­ződik. Ebből a kazánüzem éven­te négyezernégyszáz tonnányit hasznosít. A megmaradó ezer­száz tonna fűrészporból — ame­lyet korábban baromfitelepekre szállítottak — lízing útján be­szerzett új berendezésekkel bri­kettet préselnek osztrák export­ra. G. B. A megyében nagy erőkkel vég­zik a mezőgazdasági üzemekben az aratást. A Kiskunság gazdasá- gaibarf az őszi árpa-termés átla­gosan nem éri el a tervezettet. Az utóbbi napok csapadéka las­sítja az aratást, a búzatáblákon a közelmúltban indultak el a kombájnok. A szalma betakarítása az idén nem jelent — sajnos — akkora gondot, mint az elmúlt években, hiszen mennyisége a rövid szár ■ miatt sokkal kevesebb. A tarló égetését csupán ott végzik az üzemek, ahol a monokultúrás ter­mesztés növényegészségügyi kí­vánalmai miatt szükséges. A Városföldi Állami Gazda­ság 211 hektáros őszi árpájának termése már a tárolókban van, a 777 hektárra vetett búza mint­egy harmadát már levágta a négy Claas Dominátor. Az eddigiek azt mutatják, hogy a tervezett 5 ton­nás termésátlagot elérik. A ga­bonatáblákon a kombájnokat máris követik a nagybálázók, majd a nagy teljesítményű Rá­ba 250-es traktor, amely a tár­csázást és a gyűrűs hengerezést végzi. Az imrehegyi Uj Élet Terme­lőszövetkezetben a tagoknak ve­tett 15 hektáros őszi árpát már levágták, a búza és a rozs aratá­sát ezen a héten kezdik meg. Miután a közösben nincs szük­ség a szalmára, a teljes mennyi­séget a tagoknak adják el. A Bácska és Duna mellék ter­melőszövetkezeteiben már befe­jeződött 7200 hektár őszi árpa aratása. A májusi szárazság miatt a tervezettől hektáronként mint­egy 1 tonnával marad el a beta­karított termés. Néhány gazda­ságban azonban kiemelkedően jól fizetett ez a gabonanövény, 5 ton­nán fölüli átlagot értek el pél­dául Kalocsán, Hercegszántón, Felsőszentivánon. A búza aratását a nagy esőzé­sek miatt késve kezdték meg a körzetben, így nagyon fontos, hogy a betakarítást minél job­ban felgyorsíthassák az üzemek, mert napról-napra gyomosabb lesz, így a gépek teljesítménye csökkenhet. A legkorábban lekerülő kalá­szosok után a tarlómunkákat fo­lyamatosain végzik, úgy számít­ják, hogy 2000 hektáron silókuko­ricát vetnek majd a térségben.^ Madarason a Béke Termelő- szövetkezetben a 276 hektáros őszi árpa hozama hektáronként 0,8 tonnával maradt el a terve­zettől, aminek oka legfőképp, hogy a rekultivált területen az aszály miatt rendkívül alacsony volt a termés. A múlt héten meg­kezdték a búza aratását is, az első tábla vágási eredményei sze­rint a tervezett mennyiséget el­érik. A gazdaságban a gépek „fél­gőzzel” dolgoznak, mert a búza víztartalma 20—22 százalékos és a szárító fogadóképessége nem elegendő a napi 800 tonna gabo­na előfeldol,gozásához. A Bács-Kiskun Megyei Tűzol­tóparancsnokságon megelégedés­sel nyugtázták a betakarítást megelőző tűzvédelmi szemlék eredményeit. Az aratás ideje alatt eddiig, szerencsére, egyetlen ki­sebb tűzeset fordult elő, amikor egy bálázógépben gyulladt meg a szalma. Ez az eset is arra fi­gyelmeztet, hogy a bálázógépek­ben a súrlódástól hő keletkezik, amit csökkenteni a berendezések napi karbantartásával lehet. Vé­szesen közeledik a tarlóégetések „füstös” ideje. Igaz, sok szakem­ber ellenzi ezt a tevékenységet, néhol azonban növényegészség- ügyi okok miatt elvégzik. E mun­kát azonban csak olyanokra sza­bad bízni, akik 'zsebében a me­zőgazdasági üzem vezetőjének en­gedélye lapul. Tavaly jogszabály született az utak menti ’ tarlók égetéséről, mely szerint az eh­hez való engedélyt csak a Köz­úti Igazgatóság adhat ki. A kör­nyezet, az útmenti fák, az uta­kon közlekedők biztonsága azon­ban nemcsak a rendelkezés be­tartásától, az engedélyeztetéstől függ. hanem elsősorban az * e munkát végző emberek figyel­métől. G. E. • Műsza­konként 800—900 négyzet- méternyi szalag- parkettát gyártanak az NSZK gépsoron. A barátság első kongresszusa „Vasárnap már a kora reg­geli órákban tömegesen érkez­tek a Zeneakadémiára a kongresszus résztvevői. Már jóval a kezdés időpontja előtt zsúfolásig megtelt a nagy hangversenyterem, olyannyi­ra, hogy a későbben érkezők­nek már csak a folyosókon ju­tott hely”. Negyven évvel ez­előtt, 1946. július 9-én, a Sza­bad Nép e mondatokkal kezd­te tudósítását a Magyar—Szov­jet Művelődési társaság el­ső országos kongresszusáról. Az ekkor egyéves szervezet — mint a neve is tanúsítja — a szovjet kultúra magyaror­szági megismertetését és nép­szerűsítését tekintette a leg­fontosabb feladatának. Az 1945 nyarán alapított MSZMT elnökségében találjuk Szent- györgyi Albertet, Zilahy La­jost, Bajor Gizit, Kodály Zol­tánt, Illyés Gyulát, Szakosíts Árpádot, és a magyar kultu­rális élet számos más kiváló­ságát. A négy évtizeddel ezelőtt — 1946. július 6. és 9. között — megtartott kongresszuson a felszólalók elismeréssel szól­tak a társaság nemes hivatá­sáról, s már bizonyos ered­ményekről is beszámolhattak. A kultúra kereteit azonban csakhamar szétfeszítette a bővülő együttműködés sok-sok új hatása. Az 1949-ben Ma­gyar—Szovjet Társaság névre keresztelt szervezet már a Ikét ország és nép közötti sokolda­lú kapcsolatok ápolására és elmélyítésére tette a hang­súlyt. 1957 után a tömegmoz­galomként tevékenykedő Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság a politikai felvilágosítást és nevelést tűzte célul. Az MSZBT mindenütt jelen van, ahol kapcsolatok szö­vődnek magyar és szovjet em­berek, vállalatok, városok vagy akár megyék között. So­kan vannak, akik egy barát­ságvonattal megtett szovjet­unióbeli utazás felejthetet­len élményeit őrzik. Az elmúlt évben hetvenezer középisko­lás izgulta végig a Ki tud töb­bet a Szovjetunióról? című ve­télkedő fordulóit. Az egyete­misták és a nyelvtanárok kö­zött népszerűek a nyelvi to­vábbképző tanfolyamok. Mind­ez csupán néhány részterüle­te az MSZBT szerteágazó te­vékenységének. A magyar—szovjet együtt­működés a munkahelyeken, a kis közösségekben I kovácso- tódik őszinte barátsággá. Je­lenleg az MSZBT-nek 1800 munkahelyi tagcsoportja van szerte az országban. A testvér­üzemek között gyakoriak a tapasztalatcserék, a baráti ta­lálkozók. Magyarországnak valameny- nyi megyéjét testvéri szálak fűzik egy-egy szovjet terület­hez, autonóm köztársaság­hoz. A városok között is gyü­mölcsöző az együttműködés. A Szovjetunióról és a szov­jet emberekről szinte vala­mennyien őrzünk kedves em­lékeket, kellemes benyomá­sokat. Ebben nagy szerepe van a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saságnak, amely most ünnep­li első országos kongresszusá­nak negyvenedik évfordulóját. H. K. Megnyílt a fuvaroztatók nyári egyeteme Közlekedési szakemberek tapasztalatcseréje Kádár János fogadta Milos Jakest

Next

/
Thumbnails
Contents