Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-04 / 156. szám

« PETŐFI NÉPE *t 1986. júliu s i SZÖVETKEZET A LAKOSSÁGÉRT Tisza-parti kereskedelem és vendéglátás Valamikor az ínségéről volt nevezetes a Kecske­méttől kissé távolabb fekvő Kapásfalu. A század- forduló tájékán két sor téglára alapozott vályog- és vert falú boltja még ennek az emlékét őrizte február elejéig. Akkor fog­tak hozzá a kőművesek a régit lebontani, s egy nagyobb vegyes­üzletet építeni, miután a megbí­zó Univer Áfész pályázattal -r e kistelepülés kereskedelmének fejlesztésére — megszerezte a SZŐ VOSZ erre a célra felhasz­nálható egymillió forintos támo­gatását. A romok helyén... Ma barna lábazatú, világossár­ga falú, szép, boltíves ablakú üzlet áll szemet gyönyörködtető- en a hajdani szegénység romjai helyén. A korábbi 80-ról 125 négyzetméter alapterületűre bő­vített vásárlóhely berendezve im­már 1 millió 600 ezer forintot ér. A fűszerek és az egyéb háztartá­si áruk faliállványokon. A szá­razpult közelében csemege-, tej­hűtő és két hűtőláda: egy a jég­krémnek, egy a baromfiipari ter­mékeknek. Vegyiáru-raktárat és szociális helyiségeket is találunk. (Azelőtt egyik sem volt.) A tu­lajdonos, az Üniver Áfész, a te­lepülésen lakók és az ilyenkor Kapásfalut útba ejtő nyaralók szükségleteit figyelembe véve, alapvető élelmiszereken kívül kerti szerszámokat, műanyag edé­nyeket, szappantartót, pólót, zoknit, cipzárat, cérnát, cipőfű­zőt, petróleumot és gyertyát is kínál az alacsony lélekszámú fa­lu hétfőn megnyitott vegyes­boltjában. A Tisza közelsége, s az, hogy az Univer'lakiteleki ügy vezető­sége 20 kilométeres körzetben 28 üzlettel vesz részt az üdülőterü­let ellátásában, Kapásfalu után másutt is érdeklődést kelt: mi­lyen a kereskedelem és a ven­déglátás folyónk e szakaszán? Nagy a töltelékáru-választék Lakitelek központi szerepet vál­lal a nyaralók és az itt élők ke­reskedelmi ellátásában. ABC- jében, a 201-esben minden 100 forint bevételből 25-öt üdülők és átutazók fizetnek. A választék bőséges: zöldség- és gyümölcs- féléket községi termelőktől vesz­nek, csak ritkán fordulnak a Zöldérthez — tudjuk meg Su- bicz Kár oly né vezetőtől. Így ol­csóbb az uborka is. Hat forint ötven kilogrammja. Mégsem elégedettek minden­nel a 201-esben! Ennek az az oka, hogy a több százezer forint értékű hűtőberendezéseket a gyártók mintha csak egy nyárra készítették volna. Vagy még any- nyira sem ...? Látogatásunk nap­ján a tejtermékhűtő „gyengél­kedett”. A 80 ezer forintba ke­rült Mirköz hűtőgépnek meg olyan hitványul vékony és a kel­leténél keskenyebb méretű a műanyag fedele, hogy visszatéve, minduntalan a tartályba pottyan. Így n!éz iki egy tartós fogyasz­tási cikk...? Útba esik jövet-menet... nem­csak a takarékszövetkezet, de a tőserdei 207-es számú élelmiszer- csemegebolt is. Egy szabadságát nemrég a Ti­szánál töltő nyaralónak feltűnt, hogy reggelivásárláskor mi­lyen kevés itt a töltelékáru. Szó- vátettte. S inem hiába, mert — ezért és az időközbeni forgalom- növekedés következtében — ha­marosan javult a húskészítmény­• Kapásfa­lu új ve­gyesboltja *— akár egy szép, víz­part! nya­raló ... (Straszer András fel­vételei) • ... hét. főtől már vásárol­hatnak. kínálat. Tüdős hurka, krinolin, sós szalonna, lecsókolbász, disz­nósajt; sümegi sonka, bácskai hurka, nyári felvágott, sonkás felvágott, párizsi, mortadella, bácskai májas, hartai kolbász, s még vagy négyféle füstölt termék közül lehet választani. E gazdag kínálat láttán Szamosi Zoltán vevő mégsem állja meg, hogy azt ne mondja: — Egész héten át, legyen min­dig ilyen jó az ellátás! Vállalva a veszteséget is i • * Az üzletet tavaly festették. Az idén szeletelőgépet állítottak munkába a fogyasztók gyorsabb és higiénikusabb kiszolgálásá­ért. Áramszünet idején a pénztá­ros keze ügyében egy zsebszámo­lógép, hogy a fizetőhelyen a sor ilyenkor is haladjon. A szeszes italok mellett 20-féle üdítő kap­ható. Ajándékcsomagok házhoz szállítását is vállalják. Azonban a boltban — hiába, az eladótér­ben az áruk és a hűtő nagy he­lyet elfoglalnak — olykor meg­történik, amit Deák Mária ve­zetőtől hallunk: — Nyitáskor kint lóg a sor vé­ge. az ajtónál. Az üdülőterületen szeszélye­sen ingadozik a kereslet. Erről bővebben Bosznainé László Er­zsébet, az Univer Áfész kereske­delmi osztályvezetője és Tóth Je- nőné, a lakiteleki ügyvezetőség áruforgalmi előadója tájékoztat. Aszerint, hogy milyen az idő, kisüt-e a nap vagy beborul, a kereskedőknek másképp kell ké­szülniük a napi ellátásra. Áru­pótlás — liszt, cukor, zsír, sör, üdítő, bor stb. beszerzése — cél­jából a lakiteleki ügy vezetőség hétvégeken ügyeletet tart. Nem ilyen egyszerű a helyzet a tejjel. Azt, hogy mennyire lesz szük­ség — egy napig értékesíthető termékről lévén szó — lehetet­len pontosan meghatározni. Így a szövetkezeti kereskedelemé az ezzel járó kockázat (és veszteség). (Noha a magánárusoknak sem tiltják, ők nem vállalják a tej- forgalmazást.) Májusban 2000 liter tejet küldtek vissza Kecs­kemétre Lakitelekről és környé­kéről. Viszont hasznot hoz a vízparti kereslethez igazodó egyéb ke­reskedelmi tevékenység. A 204- es lakiteleki áruház eladója, Kiss Ferencné, a Holt-Tisza-parttól nem messze kitelepült egy pavi­lonba. Ajándéktárgyakat, cse­csemőknek való játékokat, lab­dákat, kerti székeket, fürdőruhá­kat, napozószereket, úszógumi­kat és más strandcikkeket áru­sít. — Tavaly félmillió, az idén májustól 100 ezer forint bevétele volt ennek a kis pavilonnak. — újságolja Kissné. — A legtöbb áruból van elegendő, azonban kempingágyból keveset kapunk. Olcsó, sokan keresik. A vendéglátás jelene és jövője A tóparti vendéglátás egyik pavilonja a 264-es. Szerződéses üzlet. Váradi Béla bérlő napi be­vétele 5—20 ezer forint, az idő­járástól és a kereslettől függően. Hurkán, kolbászon és virslin kí­vül zsíroskenyeret is tud adni. Ártáblája jól látható mindenki számára. Arrébb, egy negyedosztályú borkóstoló — zárva. Néhányan bosszúsan mennek el onnét, mond­va: — Ez a hordó sosem nyit ki? A tőserdei vendéglátás „erős vára” lesz majd a Tölgyfa étte­rem, ha a tervezett korszerűsíté­sét szeptembertől elvégzik, öt­millió forintot szánnak a felújí­tására, hogy a régi épület meg­újulva, nagyobb és higiénikusabb konyhával és az eddiginél széle­sebb körű vendéglátóipari szol­gáltatással várja a Tisza-part la­kosait és vendégeit. i Kohl Antal GYÓGYSZERGYÁRTÁSUNK HELYZETE Tét: a világhír Támogatások és gondok ■ Jurnex, Arduan, Tobanum, Pelsonin, Eri- mycin, Zyxorin, Trelibet, Loderix, Ovurelin, Redivur — tíz név, amelyre méltán lehet büszke a hazai gyógyszerkutatás. A felsorolt nevek ugyanis .gyógyszereket takarnak. Még­pedig olyan eredeti magyar készítményeket, amelyek 1981—85 között kerültek fogalomba. Nagy szellemi munkát összpontosító ered­ményék az egyik oldalon, elavult műszerek, csomagolóanyaghiány a másikon. Így jelle­mezhetnénk legjobban a hazai gyógyszer- ipart. Magától értetődő tehát a kérdés: mi várható a tervidőszak végére? Feloldódik-e az érzékelhető ellentmondás? Megtarthat­juk-e kutatás-fejlesztéseink aktivitása alap­ján elért kilencedik helyünket a világrang­listán ? Központi program Mindig jelentős iparág volt a gyógyszer- ipar hazánkban. Magyarországon a világon ötödikként alakult gyógyszervállalat 1867- ben. Bár ez negyvenötévesen megszűnt, a svájci Wander budapesti leányvállalata, Rich­ter Gedeon üzeme, és, az Alka Vegyészeti Gyár tovább dolgozott. A második világhá­borút megelőző időszakra jellemző, hogy a gyógyszerkülkereskedelmi egyenleg még az 1933-as nagy gazdasági válság idején is po­zitív volt. A felszabadulást követően két gyár épült itthon, 1950—52 között a Biogal, és 1954-ben a Reanal. A hazai gyógyszeripart az 1981-ben indí­tott központi fejlesztési program erősebben segítette. Ennek érzékeltetésére néhány adat. A fejlesztési program hatására megkétszere­ződhetett a gyógyszergyártás. Forgalomba ke­rülhetett a bevezetőben említett tíz eredeti gyógyszer. A Juméxet, a Parkinson-kór gyógyszerét az amerikaiak, a csontritkulást akadályozó Ipriflagonit pedig a japánok vet­ték meg tőlünk. Az eredeti készítményeken alapuló termelés részaránya 15 százalék volt az elmúlt esztendőben idehaza. Négyszer több szabadalom jut egy kutatóra a gyógyszeripar­ban, mint a többi iparágban. Ez a sok szaba­dalom jól érzékelteti a koncentrálódó szelle­mi munkát és tudást. A múlt évben lezárult központi fejlesztési program lehetővé tette, hogy a magyarok gyorsan alkalmazkodjanak a világpiac igé­nyeihez. Növelték a külföldi eladásokat, a szocialista exportot száz, a tőkés kivitelt 31 százalékkal fokozták az elmúlt tervidőszak­ban. Magyarország megközelítőleg 2,7 száza­lékkal részesedik a világ gyógyszer-külkeres­kedelméből, az egy lakosra jutó export alap­ján pedig az ötödik helyet foglalja el a világ­ranglistán. Ebben már benne van a KGST- szakosodás is, hiszen több mint 100 gyógy­szer termelését és szállítását vállalta Magyar- ország a KGST keretében. Tény, hogy a szellemi munka csak megfe­lelő műszerek segítségével tud sikereket elér­ni. pontosabban: eredeti 'készítményeket pro­dukálni. Sajnálatos, hogy megromlott a kuta­tók eszközellátottságai. A tőkés országokból származó berendezések, műszerek napjainkra többnyire már elavultak. . Hátráltató tényező az is, hogy a háttéripar nem képes követni a gyógyszergyártókat. A csomagolóanyag hián.ya már többszer okozott gyógyszerhiányt is. Különösen 1983—84. . ben volt súlyos a gond. Ebben az is szerepe' t játszott, hogy minimálisra kellett csökkente - ni a külföldön vásárolt termékeket. A szak ;- emberek szerint azonban más, hasonló hat< í- sú gyógyszerrel sikerült pótolni a hiányz 6- kat. Mindezeken túl az időnkénti anyaghiá ny nehezítette, olykor meg is akadályozta a 1 fo­lyamatos gyógyszertermelést. Ilyen helyzetből indult a magyar gyógy­szeripar 1986-ban, a VII. ötéves tervidőí ;zak elején. A változtatáis elkerülhetetlen,. A tét: világhírnevünk. Mindenki tudja, az es etle- ges visszaesést hosszú ideig nem lenne k .épes kiheverni a magyar gyógyszeripar. Túlságo­san nagy léptekkel halad a világ. Mi várható tehát a tervidőszak végiéig;? Az előzetes elképzelések szerint az ipari á tlagot meghaladó mértékben fejlődik a veg,yipar, ami értelemszerűen hat a gyógyszergyártás­ra is. Ezt segítendő világbanki hitel el cet is kértünk. Továbbra is érvényben ma radnak az állami támogatások, amelyek fejlesztésék­re fordíthatók. Egy adat szerint ebbent a terv­időszakban összesen ötmitiliárd forint ért vá­sárolhatnak műszereket a gazdálkod ó szer­vezetek. Ebből nyilván jut a gyógys zeripar- nak is. Hogyan tovább? A szakemberek, állítják, mindezek még nem elegendőek az ériért színvonal ta rtásához. Körtvélyes István ipari miniszter helyettes mondotta egy nemrégiben tartott ta: íácskozá- son, hogy pénzbőségről nem besz élhetünk. Ahhoz, hogy a;s üvegipari csomag« jlóanyag­hiány megszűnjön, 800 millió forintot kellene fordítani beruházásra. » Milyen jövő vár tehát a gyógyszeriparra? Mindenekelőtt igen alapos elemző munkára van szükség, amely részletesen ki mutatja a magyar gyógyszeripar gyenge pont jait. S ter­mészetesen a tanulmánynak tartalmaznia kell a feszültségek feloldásának leheti égés mó­dozatait is. Eícek ismeretében születhet meg a végleges válasz,, a hogyan tovább kérdésére. Népgazdasági érdek, hogy ne csökkenjen az export, sőt, az a jó, hanövekszik a hazai ellátás javítása mellett. A tanulmány elké­szülte után aiz országgyűlés ipari bizottsága ismét napirendjére tűzi a gyógyszeripar hely­zetét, és állást foglal a legjobbnak tartott megoldás mellett. H. Tervszerűbben — a munkaerővel Az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal megállapítása szerint az idei év első hónapjaiban az ország mun­kaerőhelyzete összességében a ko­rábbiaknál kiegyensúlyozottabb volt. Az iparban — főként az állami ipar­ban — stabilizálódott a létszám. A tapasztalatok szerint azonban a vál­lalatok munkaerőgazdálkodása még mindig nem eléggé tervszerű. A lét­szám — elsősorban a kvalifikált szak­emberek — megtartására töreked­nek sok esetben akkor is, ba a ter­melés munkaerőigénye ezt nem in­dokolja. A nem eléggé körültekintő munkaerőgazdálkodás is közreját­szik abban, hogy nem növekszik megfelelően a népgazdaság teljesítő­képessége. Az Idei népgazdasági terv az álilami vállalatoknál, szövetke­zeteknél foglalkoztatottak szá­mának 0,8 százalékos csökkené­sével számolt. Ezen belül terme­lő népgazdasági ágakban 1,3 százalékos csökkenést, a nem termelőkben pedig 0,8 százalékos növekedést irányzott elő. Az év első negyedében a termelésiben foglalkoztatottak száma 2 száza­lékkal, a számítottnál nagyobb mértékben csökkent. Az eltérés döntően abból adódott, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekben 6,3 százalékkal — a számítottnál lényegesen jobban — fogyott a létszám. Viszonylag nagy lét­számcsökkenés tapasztalható az építőiparban, az állami mező- és erdőgazdálkodásban, valamint a belkereskedelemben is. A számí­tottnál kevésbé fogyott viszont az iparban dolgozók száma, s je­lentős a létszámnövekedés a hír­közlésben. Az előrejelzések szerint a főbb ágazatok létszám-alakulásában várhatóan folytatódnak az előző évekre jellemzi) tendenciák. A mezőgazdaságba® ez évben is számottevően — öt-hat százalék körül — csökken a foglalkozta­tottak száma. Az iparban a szá­mítottnál valamivel kisebb, az építőiparban és a belkereskede­lemben pedig valamivel nagyobb mértékben csökken a létszám. Éves szinten összességében a' ter­vezettnél valamivel nagyobb, egy százalék körüli létszámcsökke­nés várható az állami vállala­toknál és szövetkezeteknél. Elkészült a háromezredik Rába traktor TALÁLÉKONY EMBEREK SZABADSZÁLLÁSON Devizát takarít meg a Béke szocialista brigád A szabadszállási Lenin Terme­lőszövetkezet Béke műszaki szo­cialista 'brigádja — 1968-ban ala­kult — az idén másodszor 'kapta meg az Országos Béketanács em­lékplakettjét. Az ötszörös arany- koszorús kollektíva jó munkájá­val hozzájárult a közös gazdaság eredményeihez, s a tavalyi sike­red alapján elnyerte a kiváló cí­met. Molnár Vilmos elnök minősí­tése: — Tavaly a legjobb eredmé­nyeket érte a munkaverseny­ben a húsztagú kollektíva. Több százezer forint értékű alkatrészt újítottjaik fel, gyermekintézménye­ket patronálnak, társadalmi mun­kát végeznek, de a legnagyobb érdemük a számos újítás amely­nek értékét pénzben nehéz kife­jezni. Annyi biztos, hogy több millió forint értékű gépet, beren­dezést készítettek. Főként olya­nokat, amelyeket importból kel­lett volna megvásárolnunk. A gépesítési ágazatvezető, Koz­ma István így nyilatkozik: — A csapat rendkívül sokoldalú, talá­lékony. Miután megkapnak egy feladatot, addig nem nyugsza­nak, míg meg nem oldják. A szántóföldi gépektől kezdve a szá­rítóüzemünk kiegészítő gépso­ráig találkozunk kezük, munká­jával. Én mindig azt szoktam mondaná, hogy nélkülük nem bol­dogulnánk. A brigádvezető Huszár Károly szerény, szűkszavú ember. Ter­mészetesnek találja, hogy a bri­gád valamennyi tagja minden erejét latbavetve igyekszik vég­rehajtani a feladatokat. A lelki- ismeretesen és pontosan veze­tett brigádnaplót együtt lapoz­gatva, megtaláljuk a tavalyi újí­tások felsorolását. A szántóföl­di termesztéshez ásó-boronát, küllőskapát készítettek. A szárí­tóüzem berendezését lengőszi­tával, zöldségtörővei, mosó- és szeletelőgéppel, kaporszelektáló­val egészítették ki. — A legújabb feladatunk egy hidas traktor összeállítása — ma­gyarázza. — A termelőszövetke­zetünk ugyanis hibridkukorica­Elkészült a háromezredik Rá­ba traktor a Rába Magyar Va­gon- és Gépgyár győri erőgép­gyártó üzemében. A 250 lóerős motorral felszerelt Rába trak­torok első darabjai 1974-ben hagy­ták el a gyárat. A nagy teljesít­ményű, korszerű erőgépeket az amerikai Steiger cégtől vásárolt licenc alapján kezdték gyártani, a motorok és a futóművek kez­dettől fogva saját termékek vol­tak. Az évek során egyre több alkatrész gyártását kezdték el házon belül, néhány felszerelést viszont, például a vezető fül!: légkondicionáló berendezését to vábbra is a licencet eladó cégű vásárolják. A győri nagyvállalat berendez­kedett a nagy teljesítményű trak­torokhoz való ekék és egyéb tn- lajmegmunkáló eszközök és ve­tő gépek gyártására is. Az idén 400 Rába traktort ren­deltek a mezőgazdasági terme lési rendszerek és a gazdaságok Kétszázat már le is gyártottak, • sorozatból került ki a háromez­redik erőgép is. • Napi eligazítás a kollektíva egy részének. A kép jobb oldalán a brigádvezető. Huszár Károly. (Méhest Éva felvétele) magot állít elő. A .beporzás után az apasorokat el kell távolítani. Ehhez szükséges a gép. Bízunk benne, hogy ezt a feladatot is ha­marosan meg tudjuk oldani. Kimegyünk a műhelybe, ahol a brigádvezető ellenőrzi a napi tennivalók elvégzését. Ügy tű­nik: elégedett a munkával. Kereskedő Sándor az Április 4. GÉPIPARI MÜVEK felvételre keres gyakorlattal és szakvizsgával rendelkező vállalati jogtanácsost, vezető jogtanácsosi munkakörbe. A vállalat „A” kategóriás. Bérezés: az 5/1983. (XI. 12.) ME. számú utasítás 4. sz. mel­léklete szerint. Besorolás vezető II. A munkakör premizált. Lakásmegoldást szükség szerint biztosítani tudunk. Jelentkezéseket: írásban — önéletrajz, a szakmai tevékenység le­írásával és a fizetési igény megjelölésével — kérjük eljuttatni a hirdetés meg­jelenését követő tíz napon belül a vállalat személy­zeti és oktatási osztályára. Cím: Április 4. Gépipari Művek Kiskunfélegyháza, Csanyi út 2. 1073 \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents