Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-04 / 156. szám
1986. július 4. • PETŐFI NÉPE » 3 VITA A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRŐL Folytatjuk vitánkat az egészségügy és a társadalombiztosítás nem ellentmondásmentes kapcsolatáról, ennek gazdasági kihatásairól, együttműködésük korszerűsítésének lehetőségeiről. A korábbiakban a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát és az egészségügyi szakszervezet képviselőinek véleményét közöltük, az alábbi hozzászólás pedig az Állami Biztosítótól érkezett. Szívesen adnánk helyet az egészségügyi vezetés és a társadalombiztosítás megyei illetékesei álláspontja ismertetésének is. (Dr. Gréczy Imre vitaindító cikkét június 24-i számunkban találják olvasóink.) Hatékonyabb betegségmegelőzés szükséges Dr. Gréczy Imre főorvos cikke időszerű problémával foglalkozik. Célszerű megoldásokat kereső javaslatait néhány gondolattal kiegészíteném. 'A 80-as évek derekán a biztosítás intézménye a társadalmi érdeklődés középpontjába került. Ma a lakosság csaknem egészére kiterjedő társadalombiztosítási ellátás feszültségei ismeretesek. Ezek feltárását, megszüntetésének kezdetét az MSZMP XIII. kongresszusa a VII. ötéves népgazdasági terv feladatává tette. A VI. ötéves tervidőszakban a gazdasági (helyzet alakulása következtében a társadalombiztosítás szolgáltatásai egy részének reálértékét nem tudta megőrizni. Ma még a társadalombiztosítás anyagi’ lehetőségei korlátozottak, belátható időn belül nem lesz mód arra, hogy e szolgáltatási rendszeren olyan változtatásokat eszközöljenek, melyek nagyobb összegű térítést nyújtanának. A társadalombiztosítás szolgáltatásainak öngondoskodásból történő kiegészítése már régen felmerült igény. Személybiztosításra és annak különböző változataira a szocialista társadalomban hosszú ideig szükség lesz, mindaddig, amíg a (társadalom gondoskodása az egyénről olyan mértékűvé nem válik, hogy a teljes szükségletet fedezze. A betegbiztosítás hazánkban 1929-től 1968-ig társadalombiztosítási monopólium volt. Az 1968-as esztendő jelentős fordulópontként vonult be a felszabadulás utáni magyar gazdaság- történetbe, de a biztosítási szakma számára is jelentős előrelépést eredményezett. Az Állami Biztosító történetében a személybiztosítás új korszakát jelentette a CSÉB-család keretén belül a betegségbiztosítási kockázat bevezetése. Kialakult az önkéntes .betegségbiztosítás kezdeti rendszere. Hazánk munkaképes korú lakossága az elmúlt évtizedekben megismerte és szükségesnek tartja a CSÉB szolgáltatásait, ezek közül is a CSÉB/80 és CSÉiB/150 szolgáltatási rendszere vált közkedveltté. E biztosítások népszerűségét jelzi, hogy a bérből és (fizetésből élők mintegy kétharmada, illetve minden családiban átlagosan egy személy tagja e közösségnek. Azok a szolgáltatások tettek vonzóvá, amelyeket a biztosítottak életükben gazdasági hátrányaik kiküszöbölésére, vagy mérséklésére hasznosíthatnak. Széleskörű tehát a .magyar állampolgárok betegségi biztosítása — milliós nagyság- rendű a CSÉB-tagság —, de a betegségi szolgáltatás mértéke a táppénz által okozott kéreset- veszteséghez viszonyítva kevés. Az 1985. január 1-jével bevezetett új táppénzrendszer nem váltotta be a hozzáfűzött reményt, nevezetesen azt, hogy ettől csökkenni fog a betegállományban töltött .napok száma. Ausztriában, ahol nyugat-európai viszonylatban is különösen fejlett a táp- pénzszaibályozás — igen ritka a .táppénzcsalás, nemcsak az ellenőrzés, hanem a magas munkamorál miatt is —, a betegállományban töltött napok évi száma hasonló a magyarországihoz, vagyis 15 nap körüli. A táppénzes napok számának lefaragását tehát .nem a tényleges betegeket anyagilag sújtó adminisztrációs intézkedéssel, hanem a valós okok megszüntetésével lehetne elérni. A lakosság általános egészségi állapotának javítása — az alkoholizmus, a dohányzás elleni hathatós küzdelem — vezetne eredményekhez. A betegségmegelőzés, illetve az egészséges életmódra nevelés is társadalmi méretű feladat, melybe az Állami Biztosító kár- megelőzési .programja intézményesen kapcsolódik be. Az ÁB tavaly személybiztosítási károk megelőzésére 16 millió forintot fordított. A részesülendő intézmények közül pár nevet említenék: Magyar Vöröskereszt, Pécsi Orvostudományi Egyetem, Országos Traumatológiai Intézet, Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége. A lakosság egészségi állapotának javítása érdekében folytatni kell az egészségügyi .intézményhálózat mennyiségi és minőségi fejlesztését. Napirendre kell tűzind az egészségügyi ellátás irányításának, működési mechanizmusának korszerűsítését, a szocialista érdekeltségi rendszer szélesebb körűvé tételét. Az egészségügyben az egységes irányítási rendszer és az egységes koncepció kialakítása a rendelkezésre álló személyi, anyagi és dologi eszközök leghatékonyabb felhasználását tenné lehetővé. Remélhetőleg a jövőben nagyobb, nyitottabb lehetőség kínálkozik az önkéntes személy- biztosítás és a társadalombiztosítás kiegészítésére, kapcsolódására. Dr. Móczár József az Állami Biztosító megyei igazgatója Tó NAGYBARACSKÁN . | NEM IS 0LYAN NEVETSÉGES Trolibusz-közlekedés * Kecskeméten? Még a múlt év őszén illetékes helyen felvetődött — tegyük hozzá: nem először, sőt már évtizedekkel ezelőtt is —, hogy vizsgálatot kellene végezni a kecskeméti trolibuszhálózat megvalósítása érdekében. Két közlekedési szakember két várost — Szegedet és Debrecent — keresett fel, ahol egyrészt forgalomban vannak ilyen járművek, másrészt már rendelkeznek tapasztalatokkal a hálózat-kiépítéssel, az üzemeltetéssel kapcsolatban. Szegeden a hetvenes évek közepétől folyamatosan építették ki a trolibuszhálózatot. A járműpark 46 kocsiból áll, s a 14 kilométeres vonalon esetenként 2—10 perccel követik egymást. Az építés költségei már akkor rendkívül magasak voltak, ugyanis az oszlop, a járművek, a táp- és a munkavezetékek, a járműtelep, a villamostelep összesen 225 millió forintba került. Debrecenben a múlt évben kezdődött a trolibuszközlekedés, amely 6,2 kilométeres szakaszon szolgálja az utazók kényelmét. A tizennégy kocsi 3—5 percenként indul. A megvalósítás ezen a 6 kilométernél valamivel hosz- szabb szakaszon elérte a 210 millió forintot. Az üzemeltetési költségekről sem Debrecenben, sem Szegeden nem tudtak pontos képet adni, mert az együtt szerepel a villamosköltségekkel. Utalás azonban történt arra, hogy a trolibuszközlekedés nem rentábilis. Az említett két szakember Győrben is járt, ahol a hetvenes évek elején a városi tanács pályázatot írt ki a trolibuszközlekedés megvalósítására, s a beérkezett 5 pályázat közül 4-et elfogadtak. A kivitelezést azonban az igen jelentős beruházás és járulékos költségek miatt elvetették. Mindezek birtokában mit lehetne tenni Kecskeméten? A trolibuszközlekedésnél alapvető követelmény, hogy az elsőrendű minőségű útburkolat mellett, az út alatt legyenek a közművek, mivel ezek építés esetén a trolibuszok más útvonalon nem tudnak közlekedni. A számítások alapján száz trolibusz felett rentábilis a megvalósítás, amely önmagában is több mint 100 millió forintot jelentene. Kecskeméten nehezítené a kivitelezés megvalósítását az út- és közműhálózat jelenlegi helyzete, amely igen sok kívánni valót hagy maga után. Mindezek ellenére talán nem kellene sajnálni azt a félmillió forintot — ennyit kér a Győri Távközlési és Műszaki Főiskola vagy a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedési tanszéke —, amelyért egy vizsgálattal összekötött tanulmány készülne erről. Trolibuszközlekedés Kecskeméten? Ma talán mosolygunk rajta, pedig nem is olyan nevetséges. Kényelmünket szolgálná... Gémes Gábor • Két éve készült el a nagyharacskai Haladás Termelőszövetkezet 180 hektáros halastava. A négy medencéből álló tórendszerhez húsz- vagonos teleltető Is tartozik. Tavaly csak 70 százalékos vízmennyiséggel dolgoztak, hogy kíméljék az új gátakat, de így is 13 vagonnyi halat értékesítettek. Az idén már 25 vagon szépen fejlett, jó ízű halat adnak át a kereskedelemnek. M inden mozgásban van ezen a világon, nincs megállás egyetlen egy pillanatra sem. Természetesen ez érvényes a szabadidő ésszerű eltöltésére Is. B valóban, ha az ember könyv eltet, dkJcefcet olvas a témáról, könnyen abba a tévedésbe eshet, hogy már elfutottunk szabadidős tevékenységeink csúcspontjára. lŰJat már nem lehet kitalálni, s mekkorát csalódhatunk! Hiszen Itt van például Igei úr, aki állandóan csak azon töri a fejét, ho- 8y*n tudná még jobban kihasználni szabadidejét, s eszébe la jutott valami kolosszális dologi A pálinkás üveg nyakára mintkomputernH kombinált Jto8zivangoo mélységmérőt szerelt fel. ■z az ördögi berendezés egy gombnyomásra hangot bocsát az üveg beak's!« felé, amely a pálinka felszí- o«Toil bizonyos idő múlva visszaverő« dUc. A kibocsátás és a visszaverődés közötti Időkülönbségből a mlnlszá- mltógép kiszámítja és kinyomtatja a dnék honpolgár véralkoholszintjét. ? korszakalkotó találmány olyan mély benyomást gyakorolt az emberekre. hogy sokan csupán e készülék A szabadidő ésszerű eltöltése kedvéért kezdtek el Inni, míg mások, akik már megfogadták, hogy nem Isznak többét, újra elkezdték a szesz ved elését. Sajnos, azonban Igei úr felesége nem tudott felnőni férje zsenialitásához. O mindig csak azt hajtogatta, hogy a házasság, a családi élet Is hasznos elfoglaltságot jelent a szabadidőben. ez azonban természetesen hülyeség. Az Idevágó szakirodalomban sehol sem találunk utalást arra vonatkozólag, hogy az ember szabadidejében a családi életével is kezdhetne valami hasznosat. S Igeiné, mivel nem bírta tovább elviselni a korszakalkotó ötleteket, elvált férjétől. Igei úr, családjától megszabadulva, most már minden Idejét éa energiáját a szabadidő legteljesebb és leghasznosabb eltöltésére fordíthatta. Egy szép nyári hétvégén, amikor a kicsiny városban fúrás, faragás, kaüapácsolás, fűrészelés, motorzúgás hangját lehetett mindenhonnan hallani, Igei úr a parkban ült. egy széles lombozatú fa árnyékában. Valószínűleg azon gondolkodott, hogyan lehetne még hasznosabban eltölteni a már Igencsak így is hasznosan eltöltött szabadidőt. Oda Is ültem hozzá, s megkérdeztem, hogy vajon tényleg Így van-e? O azonban csak sejtelmesen rázta a fejét. — Igei úr, engem nem lehet olyan könnyen átverni — mondtam neki kicsit sértődötten. — Azok az emberek, akik ebben a pillanatban Is, mint a megszállottak, fúrnak, faragnak, kalapálnak, hegesztenek, forrasztanak, nem fogják elhinni, hogy önnek semmilyen új ötlete nincs! ön, aki 30 éven át valamennyi hétvégén, Ünnepnapon egyetlen "egy percet sem vesztegetett el csak úgy hiába a szabadidejéből, akinek egész életét az ötletek töltötték ki, most nem gondolna semmire? Lehetetlent — Nem lehetetlen, uram — közölte Igei nyugodtan. — Azt nem lehet mondani, hogy éppen nem csinálok semmit, fogalmazzunk talán úgy: most próbálok megszabadulni a szabadidőmtől. — Zseniális — kiáltottam —, éreztem, hogy valami fenomenális dolgon gondolkozik. Ez tényleg valami egészen új! S még hosszan beszélgettünk a szabadidő eltöltésének eme új formájáról. Amikor az emberek egy árnyékos fa tövében nyugodtan üldögélhetnek, legeltethetik szeműket a csodálatos zöld mezőn, hallgathatják a szél zúgását, a patakok csobogását. S rájövünk, hogy az emberi kapcsolatoknak, a családi életnek is döntő jelentősége lehet a szabadidőnkben. Természetesen hosszú még az út ennek megvalósításáig. De Igei úr már megtette az ejső lépést, a őt bizonyára követik majd a többiek, bármilyen áldozattól jár is majd. S nem lehet eléggé hangsúlyozni: az előrelépést kivételesen nem a tudománynak, hanem egy egyszerű embernek köszönhetjük! Ez Is bizonyltja, milyen ötletgazda«, kiváló emberek élnek közöttünk. Hell Busse (Fordította: Szab A Béla) ÖT SZÁZALÉKNÁL TARTUNK Félévi gyorsmérleg az árakról Elérkezett a félév. Ideje tehát ismét, ahogy szoktuk, mérleget vonni. Mit sikerült elérni a terv időarányos célkitűzéseiből, mely területen maradtunk adósak teljesítésével. Mindennapi életünkben természetesen az árnövekedés ütemére figyelünk leginkább; arra, hogy mennyivel többet fizetünk ugyanazért az áruért bevásárlásaink során avagy hány hónapig, netalán évig kell takarékoskodnunk egy szines tévére. Az idei esztendő minden tekintetben fordulópont a gazdasági reform történetében, hiszen a kormányzat a korábban meghirdetett antiinflációs politika részeként a fogyasztói áremelkedést 5 százalékos szinten kívánja tartani a hatóságilag szabályozott, tehát kötött áraknál. Mi teljesült ebből? Az első félév statisztikái nagyjából egyező, időarányos áremelkedést mutattak, alig valamivel több mint 5 százalékkal növekedtek a hatóságilag szabályozott fogyasztói árak. Ez mindenképpen megfelel tehát a tervezett szintnek, ám nagy hiba lenne, ha pusztán egyetlen szám alapján bírálnánk el, vajon megvalósult-e az antiinflációs gazdaságpolitika, vagy sem. Hiszen éppen a magyar gazdaságtörténet ismer olyan időszakokat, amikor a hatóságilag szabályozott, tehát kötött árak nem emelkedtek, viszont alig sorakozott árü az üzletek pultjain. (S olykor alapvető termékeket hivatalos áron nem lehetett kapni, a szabadpiacon viszont a megállapítottnál sokkal többért árulták. Ez az úgynevezett rejtett infláció, amely szétzilálja a gazdaság belső struktúráját, mert felmérhetetlen, irányíthatatlan.) Az antiinflációs gazdaságpolitika — amelyet tavaly hirdetett meg a kormány — célja, hogy több mint fél évtizedes sorozatos áremelkedés után a gazdaságnövekedésére, a hatékonyság javulására alapozva teremtse meg hosszabb távra is az árak növekedését mérséklő mechanizmust. Kínálkozott egy másik lehetőség is: az árstop, amikor az árak befagyasztásával szintén a kívánt mértékre lehetett volna csökkenteni az áremelkedést. Ám ez nem alakította volna át a gazdaság szerkezetét, ami nélkül elképzelhetetlen mindenfajta antiinflációs politika sikere. A hangsúly tehát a gazdaság teljesítményének növekedésén, a belső szerkezet átalakulásán van. t Ha az antiinflációs politikáról beszélünk, annak sikeres vagy sikertelen voltát próbáljuk megítélni, akkor ezeket a mutatókat kell szemügyre venni. Sajnos, ebből a szempontból már nem egyértelműen pozitív a kép: az állami szektor első féléves teljesítménye elmarad a tervezettől. Nem elsősorban a naturális mutatók alakultak a vártnál rosszabbul, inkább nagyon nehezen halad a hatékonyság növelése, a nyersanyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazása, a munkaidő jobb kihasználása, s a sort folytathatnánk tovább. A gazdaságpolitika másik fő célja teljesült, a külső egyensúly megmaradt, de az export emelkedése elmarad a várttól, ahogy a cserearányok sem javultak. Vagyis, mind több és több termék exportálása révén érhetik el a vállalatok a korábbi bevételt. Tehát kevesebb árú marad itthon, miközben a vásárlóerő a teljesítményeket és a tervezettet is jócskán meghaladó ütemben áramlik ki. Nem véletlen, hogy a kormányzat néhány közvetlen intézkedéssel próbálta megakadályozni a teljesítménynyel nem arányos jövedelmek kiáramlását. Ha az igy vásárlóerőként kiáramló milliárdok mögött nem áll megfelelő teljesítmény, akkor veszélybe kerül az antiinflációs politika, sőt, megindul az áremelkedés. Talán e néhány probléma felvázolásából is jól látható, milyen nehéz a gazdaság adott helyzete mellett az egymásnak olykor ellentmondó célokat megvalósítani. De az teljesen egyértelmű, hogy akár az egyensúly megőrzéséről, akár az antiinflációs politika sikeréről beszélünk, csak a gazdaság teljesítményének radikális növelése, a szerkezetátalakítás felgyorsítása hozhat hosszabb távon eredményt. Enél- kül elképzelhetetlen, hogy akár a legtökéletesebb szabályozás elérje, amire vásárlóként mindannyian várunk: az üzletben legalább a kötött árak hónapokra, sőt, netalán évekre stabilak maradjanak. L. M. Üdülőszövetkezet alakul A Coophotels, a fogyasztási szövetkezetek közös vállalata, bővíti hálózatát: új üdülőszövetkezet szervezését kezdte meg, Fonyódon pedig új szállodát nyitott. A vállalat a zalakarosi társasüdülőbe utazó tagjait, illetve a a fizetóvendégeket Budapestről és környékéről különjáratú,, bérelt autóbusszal szállítja a helyszínre turnusváltá.skor. Az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklődés a fővárosi üdülés iránt Ennek akar megfelelni a Coophotó’s, ezért a meglevő mellett, egy újabb budapesti szövetkezeti társasüdülő szervezéséhez látót) hozzá, Óbudán. a Fő tér melletti Laktanya utcában a harminchárom lakosztályos, 75—80 ágyas üdülő építését ősszel kezdik meg. Ezzel, s az Egerben, Ültetve Hajdúszoboszlón ugyancsak szervezés alatt levő üdülőszövetkezetekkel együtt, a jövő évi üdülési szezonra több mint 200-zal gyarapszik a Coophotels férőhelyeinek száma. A közös vállalat bérbe vette a fonyódi Sirály_ Szálloda épületét, amelyet átalakítás után — mint első saját üzemeltetésű, egycsillagos hotelt, most újra megnyitott. 31 szobájában 65 vendéget fogadhatnak Konyhája és étterme alkalmas arra, hogy nyáron 400— 450 ember étkezhessen náluk. A Coophotels őszitől bekapcsolódik a belföldi turistaforgalom szervezésébe, elsősorban az üdülőszövetkezeti tagok számára hirdetnek többnapos utakat az ország nevezetesebb tájainak és kulturális központjának látogatására. Ormánsági görögdinnye Szedésre érett a görögdinnye hazánk legdélibb termőtáján: az Ormánságban. A következő napokban, hetekben mintegy hatmillió kilogrammot szednek fel a homokról a termelők. Mint már néhány éve, az idén is az ormánsági dinnye jelent meg elsőnek az ország piacain. Elsősorban a nagyvárosokba és a fürdőhelyekre, mindenekelőtt a Balaton partjára szállítják a termést, de jut belőle exportra is. A helyszínen — az ormánsági utak mentén — kilónként negyven forintért árusítják most a görögdiny- nyét. h uhuméLiGVHRzi Centrum Áruház fljnninTA ~ 40% ENGEDMÉNNYEL VASABOLHATÖK egyes bútorszövetek, „BERKES” asztalterítők tm garnitúráik, amíg a készlet tart. 30% ENGEDMÉNNYEL KAPHATOK jíllus 4-tti 12-ig rövidujjú kamasz- és fiúingek, bakfis hálóingek, egyes takarók VARJUK VÁSÁRLÓINKAT! 493
