Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-31 / 179. szám

Ez már történelem! Tildy Zoltán köztársasági el­nök július 1-jén nagygyűlést tartott Kecskeméten. Ebben említette: „En nagyon régóta járok Kecskemétre és mindig ismerősként jövök ide. Sok ré­gi küzdőtársam és barátom él ebben városban... Gyü­mölcs . ülünk ma itt. Hadd . ,uk itt ma szimbólu­mot is. Gyümölcsfát csak az az ember ültet, aki nem na­pokban gondolkozik és nem esztendőkben, messze, a nép jövendője felé tekint... A magyar demokrácia fája még csemete, fiatal, erőtlen és gyen­ge, ne várják tőle azt a hitet­lenek, azok, akik nem akar­nak «dolgozni érte, azok, akik csak a bajokat szemlélik, ne várják tőle, hogy már az első esztendőben dús gyümölcsöt adjon. De ebben az új szabad világban higgye minden be­csületes, dolgozó magyar em­ber, megnő ez a fa, gyümöl­csöt fog hozni, szépet, csillo­gót, díszeset. A törvényhatósági bizott­ság közgyűlésén az MKP ré­széről Sándor György a rua- pirehd előtt kemény szavak­kal bélyegezte meg a magyar demokrácia ellen törő reakció mesterkedéseit, melyek épp­úgy megnyilvánulnak a spe­kulációban, a hazug hírek ter­jesztésében, az antiszemitiz­musban, mint a beszolgáltatás és a jó pénz elleni izgatásban. Kedden a reggeli órákban futótűzként terjedt el a hír Kecskeméten arról, hogy Bánó Mihályt, a délpestvármegyei főkapitányság volt vezetőjét Budapesten halálos kimenete­lű motorkerékpár-baleset ér­te. A megdöbbentő halálhírt nemsokára hivatalosan is meg­erősítették. A temetési szertar­tást Baranyai László apátplé­bános végezte két pap segéd­letével. A sírnál beszédet mon­dott az MKP délpest megyei szervezetének képviselője, Básti Ágoston, Kovács Jenő, a szociáldemokrata párt és Zalai Sándor, a szaks.-orvezet titkára. A borbélyiparban hosszú hetek óta adópengő-díjszabás volt érvényben olyképpen, hogy a borotválás díja 10 ezer, haj vágás 25 ezer adópengő volt. Ezért fodrászok új fod­rászipari díjakat állapítottak meg. Üj valutára tértek át, a tojásszámításra. Egy borotvá­lás két tojás, a hajvágás vi­szont öt tojásba kerül. Az infláció már olyan mére­teket öltött, hogy a naponként kibocsátott új bankjegyek la­birintusában már elvész az is­kolázott ember is. Már alig le­het megnevezni, mennyit ér­nek a bankjegyek és érthető, ha általánossá lett a színek szerinti értékjelzés: zöld, kék, lila, piros ... Vagyis 100, 1000, 10 000, és 100 ezer billiós, vagy ha jobban tetszik Bpengő. A minap idősebb hölgy lé­pett be a Kecskeméti Lapok szerkesztőségébe és kétségbe­esve panaszkodott a tisztvise­lők lealázó nyomoráról. El­mondta, hogy Szabó Irén, a nagy magyar író az „Elsodort falu” alkotójának nővére, ta­nítónői nyugdíjából él. A kecskeméti postán vettem fel nyugdíjamat, 120 000 adópen­gőt. Szegedről jövök, az uta­zási költségeket az író tisz­telői adták össze. Most itt ál­lok tehetetlenül. Kénytelen vagyok gyalog folytatni uta­mat, mert senkitől sem kapok támogatást. Szabó Dezső nő­vérének jajkiáltása csak egy a sok közül. A lerongyolódott^ egyre súlyosabban szenvedő .tisztviselőréteg így fuldoklik a nyomor óceánjában. A KMTE, Kecskemét má­sodik legrégibb sportegyesü­lete vasárnap ünnepli fenn­állásának 35. évfordulóját. A jubileumra nagy előkészülete­ket tesz a munkás sportegye­sület vezetősége és nagyszerű sportélményeket készít elő. A városházi tisztviselők B- lista bizottságai közül most fejezte be munkáját a máso­dik. Különböző szempontok és irányelvek alapján a felül­vizsgált 157 városi alkalma­zott közül negyvenkettőt bo­csátott el azonnali hatállyal. Kecskeméten megközelítő pontossággal 2500 iparos és ke­reskedő van, akik körülbelül ugyanannyi embert foglalkoz­tatnak állandóan. Ha mind­egyikükre két további család­tagot számítunk, akkor kitű­nik, hogy az ipar és a keres­kedelem 15 ezer embernek ad állandó megélhetést. A városházán a Nemzeti Bi­zottság szerveként 1945 első hónapjaiban működött az El­lenőrző Bizottság, mely nem­csak a hivatalok felett fejtett ki működést, hanem bizonyos igények elbírálásánál is ön­álló hatáskörrel működött. A bizottság főként a nehéz hó­napokban kifejtett körülte­kintő tevékenységért minden dicséretet megérdemel. (Forrás: a Kecskeméti La­pok 1946. júliusi számai.) W. D. NEM LESZ GOND A FŰTÉSSEL Fejlemények kéményügyben Kéményháborúról írtunk a Me­gyeszékhely legutóbbi számá- ' ban, s arról, hogy fel kell gyor­sítani az életveszélyessé nyilvá­nított kémények javítását. Most, egy hónap múltán, újra meg­kérdeztük az illetékeseket, hogy mi történt azóta? Bognár István, a városi tanács munkatársa: — A mi feladatunk itt a koordinálás, a munka figye­lemmel kísérése. De ha kérik, s már kérték, segítünk az anyag- beszerzésben is. Miután megke­restek minket további kivitelezők, ezt közöltük is a lakásszövetke­zettel, de ott nem tartottak rá­juk igényt. A legfontosabb a jú­lius 17-i emlékeztető szerint az érintett 642 lakásból 107-ben el­készült a kéményjavítás, s 98 la­kásban rövidesen végeznek. Gon­dok mutatkoznak viszont néhány háznál, ahol csak az előírtnál ki­sebb átmérőjű cső fér el a ké­ménykürtőben . Cs. Varga Imréné, a lakás- szövetkezet munkatársa: — Nem­régiben megjött az engedély a Molnár Erik utca 12—16. számú ház 9 vitatott kéményére, s ez­zel egy kényes ügynek kedvező vége lett. A kivitelezők: a Fi­lantróp vállalat brigádjai, a lász- lófaivi és a ladánybenei szövet­kezetek szakcsoportjai folyama­tosan dolgoznak. Anyagproblé­mánk nincs, a fűtési idény kez­detére mindenütt kész leszünk, de szeretnénk már augusztus vé­gére, szeptember elejére befejez­ni a munkákat. Azt tudjuk, hogy jelentkeztek újabb kivitelezők, de nékünk érvényes szerződésünk van mind a 180 kémény felújítá­sára. Oberst Béla, a Filantróp vál­lalat fűtéstechnikai ágazatvezető­je: — A mi brigádjaink az ösz- szes kémények egyharmadát csi­nálják, s a részünkkel legkésőbb a jövő hétre elkészülünk. Au­gusztus 15-lg mind a 215 lakás­ban használhatják a lakók a gáz­készülékeiket. Egyébként foly­tatjuk a városban a kémény-fe­lülvizsgálatokat, s felajánlottuk azít is, hogy még további 20 ké­ményt megjavítunk, de úgy tűnik, nincs rá szükség. B. J.—V. T. FEKETE SAROK Straszer Andris felvétele érzékletesen mutatja, mit és hogyan lit a Járművezető, ha a Halasi úton érkezik Kecskemétre. Em­ber legyen a talpin, akit — e távolságból — eligazítanak az er­re azolgiló táblák, amelyekbe rendesen beleharapott az Idő (és a környezetszennyezés) vasfoga... ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL - NEM CSAK KECSKEMÉTIEKNEK - 1986. JÚLIUS BIZOTTSÁG VAN, HÁZHELY NINCS Lesz-e telek a baromfitelep helyén? • Nyolcszáz méterre a Vízmű utcai kereszteződéstől. Nincs könnyű helyzetben az, aki otthont szeretne teremteni magá­nak Kecskeméten. Ha igényét pa­nellakással óhajtja kielégíteni, egyike lehet a 3712 várakozónak — és aligha számíthat arra, hogy 4—6 évnél hamarabb tető kerül a feje fölé. Időközben azonban akkora áremelkedéseket kell el­viselnie, amelyeket a fizetése képtelen követni (a belvárosban 600 ezer egy 30 négyzetméteres, egyszobás lakás, 1 millió 200 ezer a 72 négyzetméteres, emberibb léptékű). Ennyi pénzből pedig már érdemes belevágni az épít­kezésbe is. Ehhez azonban telekre van szükség. Akii nem sajnál két forintot egy telefonra, S azt a kérdést teszi föl a tanácsi itisatvisielő- nek: „hol van porta”, ne szá­mítson hosszú válaszra. Telek ugyanis pillanatnyilag sehol sincs Kecskeméten, legalábbis olyan telek, ahol egy-két héten (hóna­pon) belül el lehetne kezdeni az építkezést. (Márpedig a gyorsa­ság ma már első számú szem­pont: aki időt nyer, megelőzi az áremelést). Sokan abban is ál­lampolgári jogaik csorbítását látják, hogy igénylésüket bizott­ság bírálja el — igazuk is van, hiszen ha lenne elég házhely, semmiféle bizottságra nem vol­na szükség. Ráadásul néhány év alatt a te­lekáraik is magasba szöktek. Csak januárban számolt be a Kecskeméti Szemle arról a vég­rehajtó bizottsági döntésről, amely a Daróczi közön az ere­detileg számított 396 forintos négyzetméterenkénti ár helyett 292 forinban állapította meg a tartós használatbavétel díját (egy-egy teleknek itt tehát átla­gosan 219 ezer forintra jött ki az ára). Hamarosan isimét dönt a testület, ezúttal a Külső Vacsa- hegyi út végéin kialakított tel­kek áráról — itt, vízzel, vil­lannyal és gázzal 313 forint lett volna az er edeti javaslat, ám va­lószínű, hogy a szennyvízcsator­nát is számításba kell venni, ez esetben 657 forintra rúg majd a négyzetméterenkénti ár — a Da- róczi közinél jóval kintebb eső területen, Leghamarabb jövőre számít­hatnak portára, akik az Alsó- széktóban szeretnének építkez­ni — és szerencsések lesznek,’’ha a bizottság a javukra dönt, szá­mottevő ugyanis a .túljelentke­zés. Pillanatnyilag mintegy fél­ezren várnak telekre, ám ki tudja, hányán adnának be igény­lést, ha lenne telek? Sok indok szól amellett tehát, hogy a városnak új területeket kell magánépítési célokra kije­lölni. minél hamarabb. Ugyan­ennyi indok húzza alá: helyes lenne házhellyé alakítani azt a területet, ahol jelenleg egy ba­romfitelep működik. A Hullám vendéglőnél Hetényegyiháza felé fordulva. 800 méterre a keresz­teződéstől találjuk ezt a helyet. A városközponttól számítva kisebb a távolság idáig, mint — mondjuk — az István király körútig, a Mérleg utcáig. Egy­szerűbb és rövidebb idáig jönni, mint az alsószóktói Homok ut­cáig —■ közelebb van a Széche­nyi város új (alsólajosmizseinek csúfolt) szegleténél, Katonate­lepnél. Ménteleknél, Kadafalvá- nil. A területet már reges rég épí­tési tilalom alá vette a városi tanács, ám a kisajátítást meg­előző konkrét tárgyalások csak nemrég kezdődtek meg. A leg­főbb kérdés természetesen anya­gi .természetű: aki itt telket akar kialakítani, annak előbb megfe­lelően kártalanítania kell a je­lenlegi gazdát, jelen esetben a jakabszállási Népfront Mezőgaz­dasági Szakszövetkezetet, amely a 37 116 négyzetméteres telepen 20 dolgozóval évi 16 millió to­jást ermel; a tojótyúkok száma 72 ezer. A Szegedi Ingatlanköz­vetítő Vállalat Inlak fantázia- nevű leányvállalatának ingatlan- forgalmi osztálya június 24-iki keltezéssel küldte el szakértői véleményét a telep értékéről. Az épületeket 21—23 millióra, a tel­ket magát 8—9 millióra, a tele­pet mindenestől, 35 millió 65 ezer 209 forintra értékelte. E terüle­ten persze csak 53 telket lehet­ne kiosztani, ennyiért pedig sen­ki sem 'tudna ilyen horribilis összeget fizetni. De nem ás kell, hiszen van itt egy 134 983 négyzetméteres taná­csi terület is: a kettő együtt 179 099 négyzetméter, azaz, 700 négyzetméteres házhelyeket szá­mítva (ebben már az útra szük­séges hely is benne van.) éppen 245 telket lehetne kialakítani. A kisajátítás költségeihez hozzá kell még számítani a művelési ág változtatásának díját (20 Ft/négyzetméter), így összesen 38 millió 507 ezer 189 forintnál tar­tunk — egy telekre tehát 158 ezer 339 forint jut. Az út, a vil­lany, a víz és a gáz idevezetése természetesen nem maradihat el, ám. ha ez mondjuk duplájára is növelné a kereken száméivá 160 ezer forintos kiindulási összeget, még mindig alacsonyabb lenne (mintegy kétharmada) a leendő Külső Vacsihegyi úti telekár­nak. Nagy Béla, a jakabszállási Népfront Mezőgazidasági Szak- szövetkezet elnöke azt mondja: ők a maguk részéről nem tá­masztanának akadályt a város- rendezési tervek elé. ám jogos járandóságukhoz ragaszkodnak. (Mindemellett — nekik — kész ráfizetés új helyen építkezni, mert ugyanezt „tudó” telepet csak mintegy 75 millióért tudnak létrehozni!) Nem menne egyik napról a másikra a dolog, de talán két-három évnél hamarabb házépítésre állhatna készen a te­rület. Hogy szükség van rá, azt aligha lehet kétségbe vonni. A városi tanács augusztus 25-ig tervezi újabb egyeztető tárgya­lás megtartását — sokan örül­nének annak, ha hamar sikerül­ne megállapodást kötni. Végül is nincs akkora telekkínálat Kecs­keméten. hogy ne kéne megvizs­gálni a legapróbb lehetőséget is — ez pedig éopenihogy a legje­lentősebb lehetőségek közé tar­tozik. ha ugyan nem a legjelen­tősebb! Parkettaháború a Vacsi közben Magyar Jánosék január 18-án költöztek be 1 millió 260 ezer forintért vásárolt új lakásukba a Vacsd közben. Magyar Jánosék azonban nem a Dohnányi Ernő (Marosszéki) utca 8. szám alatt laknak. Ha­nem a Pákozdi csata utca 10- iben, egy Coaptourist-lakásban. Napi 600 forint a bérleti díja a Pákozdi csata utcai otthonnak — és ne higgyük azt, hogy Ma­gyar János olyan gazdag, hogy úri jókedvében potyára fizetne havi 18 ezret. A Kossuth Terme­lőszövetkezet kőművese annak örülne, ha maradhatott volna a Dohnányi utcában, az egymillió- kétszá.zhatvanezres lakásában. De nem maradhatott, mert az egymülió-kétszázhatvanezres la­kás a beköltözés után pár ;hó- naopaí már lakhatatlan. Ezt az ügyet nevezik Kecske­méten PARKETTAHÁBORŰ- NAK. — Képzelje el, hogy egyik nap­ról a másikra feljön a lakásá­ban a Dárketta — Mondja Ma­gyar János. — Még elképzelni is rossz. — Hát még elszenvedni! Negy- ven-ötven centis púp a szoba kellős közepén?! A legutóbb átadott 14 lakás közül 12-ben történt valami ha­sonló. Bár hivatalosan még nem záródott le az okok kiderítésére indított műszaki vizsgálat, anél­kül Is nyilvánvalónak látszik, hogy kivitelezési hibák miatt 'következett be a pamkettakrach. (Az épületek generálkivitelezője a Dutép volt, a parkettát alvál­lalkozóként a fővárosi II. Álla­mi Építőipar) Vállalat fektette le.) „Elfelejtették”, hogy a szi­getelő izolit fölé védőfólia kell, ráadásul pedig az izolit meg­ázott, — ennyi már sok ás a hi­bához. — Olyan magasra feljött a parketta — meséli Magyar Já­• Nagyszobakép csata közben — Magyar Jánosék étkezője és nagy­szobája. nos —, hogy a gyerekek azt ját­szották, hogy puffal legurultak róla. Mulatságosnak hangzik, de a lakók nem mosolyognak. Sőt! Nem éppen sima ügymenet után végre úgy látszik, sínen van a megoldás. A kivitelező el­ismeri a hibát, s rögtön hármas javaslatot tett: 1. Megcsinálja úgy a parket­tát, ahogy a lakó kéri. 2. Felszedi a parkettát, he­lyette szalagparkettát fektet le. 3. Pénzben váltja meg a mun­kákat, ez esetben a lakó úgy, és azt csináltat meg, ahogy és aki­vel alkarja. Szelei Menyhért — asztalos a szakmája — pénzt kér. — Én már csak úgy vagyok: ha valaki valamit elront, én ab­ban nem bízom többé. Gyorsa Zoltán magát a javas­latot nem érti. — Miért tőlem kérdezik, hogy mit csináljanak? Egyszer már fizettem, első osztályú munka árát. Olyanok ezek az alternatí­váit, mint ha az ember bevinné a szervizbe a tévéjét, és ott tőle kérdeznék meg. melyik javítási módszerre voksol. Az OTP (a lakók ugyanis a ta­karékpénztárral át'.miak kapcso­latban) műszaki főelőadója. Pó­lyák Antal leszögezi: — Mi a javításhoz ragaszko­dunk, és föl is hívtuk a lakók figyelmét arra, hogy ha a kár­térítést választják, akkor a ké­sőbbiekben hátrányba kerülhet­nek a szavatossági jogaik érvé- sítésekor. — A lakóknak tetemes plusz- költségeik adódnak a váratlan hibából. Ki fedezi ezeket? — Az indokolt költségeket mi, és majd áthárítjuk a kivitele­zőre. — A Jcérdes csak az: mit te­kintenek indokoltnak. Van lakó, aki szabadságot kénytelen ki­venni, mert — jogosan — félti az otthonában levő értékeket. Más azt panaszolja, hogy garázst kel­lett bérelnie a bútorainak. A pénzben ki sem fejezhető bosz- szúságról, kényelmetlenségről már ne is szóljunk. — Ezek fölött alighanem a bí­róságinak kell döntenie. A munkák haladnak, a tech­nológiai sorrendet most már azért is biztosan be fogiák tar­tani, mert minden munkafolya­mat végén külön ellenőr tart vizsgálatot, és ad engedélyt, a to­vábbiak megkezdésére. Hírünk van arról, hogy a felelősök meg­felelő módon érzékelik majd, hogy minőségen aluli munkát végeztek. Ez'azonban egyelőre még nem lelent heppiendet. Múlt csütör­tökön épp akkor jártunk a hely­színen. amikor megérkezett a te­herautó a beépítendő izoRt- tömbökkel (ezek ekkor szigetel­nek jól. ha szárazaik.) Utrve kitalálták, hoev minden ize’ittömb nedves volt?! B. J. LÁPSZÉL LAKÁSHlREK A városi tanács végrehajtó bi­zottsága legutóbbi ülésén lakás­kérdésekben is, döntött. Jóváhagy­ták azokat a névjegyzékeket, amelyek az anyagi támogatást, az OTP-lakások tulajdonosainak ki­jelölését. illetve a fiatal házasok otthonába való bekerülést tartal­mazták. A névjegyzék a Kecske­méti Szemle néhány nap múlva megjelenő augusztusi számában hiánytalanul megtalálható. Amit még tudni kell: a rajta szereplők zöme számíthat arra, hogy az Idén otthonhoz jut. Kecskeméten egyébként pillanatnyilag 3712 la­kásigénylőt tartanak nyilván. ÜJ ÜGYFÉLFOGADÁSI rend Kecskemét Város Tanácsának elnöke újra szabályozta a szak- igazgatási szervek ügyfélfogadási rendjét. Augusztus elsejétől kezd­ve hétfői és keddi napokon 7.30- tól 11.30-ig tart az ügyfélfogadási idő, csütörtökönként 7 órától 19 óráig, pénteken pedig a hétfőihez hasonlóan, 7.30-től 11.30-ig. Az ügyfélszolgálati iroda a hét vala­mennyi munkanapján teljes mun­kaidőben fogadja az állampolgá­rokat. A városi tanácsot munka­idő alatt korlátozás nélkül felke­resheti a lakosság minden olyan ügyben, amelyben az azonnali in­tézkedés késedelme elháríthatat­lan kárral vagy veszéllyel járna. hatvanhét BOLTNYITAS Az idén eddig hatvanhét új üz­letet nyitottak meg a megyeszék­helyen: huszonöt állami és szö­vetkezeti, valamint negyvenkét magánboltot, a legtöbben divat­cikkeket kínálnak. Előreláthatóan augusztusban nyitják meg a Hor- nyik János utcai teázót, a pavilo­nok sorában a harmadikat. Újabb négy üzlethelyiséget alakítanak ki a helyi autóbusz-pálypudvar épületében, ahol virágot, újságot, ajándéktárgyat és trafikárut kí­nálnak majd az utasoknak. MÉZEXPORT Hatszáznegyven iá got számlál a Kecskeméti Méhész Aflász. Ezek­ben a napúkban túlvannak az akác-, a vegyes virág-, a vaddo- hány-méz begyűjtésén, és javában folyik a napraforgó-méz gyűjtése. Az idei „tenmésit” jó közepesnek ítélik, biztosnak .látszik, hogy a Hungaronakitárnak sikerül átadni 40—45 vagon mézet, aminek leg­nagyobb részét exportálják, illet­ve Békés megyei üzemükben mé­zeskalácsot, cukorkát gyártanak belőle. TORMA — HÖKEZELVE A Pásztortűz Élelmiszeripari Kisszövetkezet eddig kilenc ter­méket hozott forga’omba, „Fen- ség-s” márkajellel. Napokon be­lül új technológiával, tartósító­szer nélkül készült, hőkezelit re­szelt tormáit hoznak forgalomba, amelynek szavatossági ideje egy egész esztendő. A mintegy négy­száz mázsa újdonságot 200 és 500 grammos üvegekben forgalmaz­zák hazánkban. A továbbiaíkiban cékláiból készült tenmékek gyártá­sát tervezik, a, tormához hasonló­an, csak hőkezeléssel tartósítva. CITOMAT-CSOMAGOLÄS A Kecskeméti Baromfifeldolgo­zó vállalat az eddig használt- hungarocell-tálcákon való csoma­golás helyett új, korszerű, export­képes csomagolást vezetett be. a CITOMAT-rendszerűt. A külön­böző méretű, formázott műanyag tálcákra darabolt csirkét és pe­csenyekacsát helyeznek, majd színes polietilén tasakot húznak rá, és légmentesen lezárják. Az újfajta csomagolás sikerét jelzi, hogy 50 tonnányi baromfihúst már ebben az „új ruhában” szál­lítottak Ausztriába, illetve Svájc­ba. Előreláthatóan hamarosan a hazai kereskedelemben is forga­lomba kerül a korszerűen csoma­golt baromfi. CIPŐK ÜJ TECHNOLÓGIÁVAL. Női pömt-clpőből «0 ezer párat ex­portálnak ax Mén a szovjetunióba a Kecskeméti Cipóipari Kisszövetke­zetből. A ragasztott technológiával, előregyártott formatalppal készülő lábbelik Iránt az érdeklődés lanka­datlan, a Jövő esztendőre a szovjet megrendelő 30 ezer pár női szandált rendelt meg. A kisszövetkezet kollek­tívájának rugalmasságát dicséri, hogy az exportból kimaradt cipőket őt kecskeméti Javitórészlegükben adják el. STÜDIÓSOK SIKERE A Pécsett tartott Kerámia Bien- nálén két, a Kecskeméti Kerámia Stúdióban alkotó: Benedek Olga és Babos Pálma munkáit díjaz­ták. A két művész a stúdió meg­bízásából készítette el a bienná- lén bemutatott alkotásokat, iay azok az intézmény tulajdonában maradnak. A tervek szerint szep­temberben megkezdik az alap- anyagtermékek próbaüzemét, majd később kisszériás funkcio­nális termékeket is kívánnak gyártani. Szerkeszti: Ballal József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents