Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-30 / 178. szám
QQzdQ/QQpolitiko v munko y Icljc/ilmcnyck • rwrrOri Mr* • » 1980. július 38. TENGIZBE IS SZÁLLÍT A FÉMMUNKÁS GYÁR Rossz indulás után dicséretes folytatás As Husiik most késsitik c)s< félévi Mérlegüket: teljesítették-« e két kéaepre m«fhatáresett tervet? A FéuuUi Vilisiet Kecske- ■éti Gyárában is (sssefesték eddigi asukijok eredMéayét. Hervátk Januárban »ég nese ledőlt konkréteteket nendeal es ltad-ee elképzelésekről, agjremis kevés Megrendelést kaptak, amire . ^«éU ToU *é,d*- Decemberben a bel- és kfllfSIdi partnereik Mladüssse 2« minié forint értékű termék gyártására kététtek velük ssersédéet. „Fíjfájós” hűtek — Mtért c sappantak meg « megrendelések? — Joérdezttük most Laczy István termelési fő- miémöJotdl. — Alapvető oika ez voll hogy nálunk, s legjobb külföldi megrendelőinknél, a> szovjeteknél is Új ötéves tervidőszak kezdődött, s ami« pocvtosan ki nem alakultak az elképzeléseik, addig nem jelentkeztek, illetve érdeklődésünkre még nem tudták elmondani igényeiket. — Tehát rosszul indult gz ivük. Hogyan folytatódott? — A „fejfájós” ihleteik után szerencsére szaporodni (kezdett a megrendelések száma, s ennek, valamint dolgozóink becsületes helytállásának eredményeként az első félévre tervezett 325 millióval szemben 332 millió forint értékű szerkezeiteket gyártottunk. — Elsősorban hova? — Elsősorban a szovjet partnereinknek, akikkel több mint tíz éve szoros kapcsolatunk van, s Igényeiket mindig pontosain kielégítettük. Az első félévben 15 szol- gáltatóházait gyártottunk nekik. Hű millió forint értékben. Ezen kívül 8 ipari csarnok-szerkezeteit «állítottunk a Szovjetunióba. Ugyancsak 8 hűtőházat is készítettünk megrendelésükre. Az osztrákoknak kisebb méretű acélszerkezetet, a nigériaiaknak gabo- naimalmot gyártottunk. Mintegy 70 millió forint értékű terméket a belföldi partnerek megrendelésére készítettünk. — A belföldi cégeknek mii szállítottak? — Az Ikarusz székesfehérvári gyárának festő- és raktárcsarnokot, a Szabadság-hegyen' épülő televízióstúdióhoz acélszerkezeteket, a szekszárdi sportcsarnokhoz különböző vasvázasait, a Beton- ós Vasbetonipari Művöknek sza- laghidakat, a megyei Mezőgépnek silószerkezeteket és tisztítógéphá- zakat. — A „fejfájás" hetek után sikeresen zárták az első félévet. — Igen, dolgozóink fokozott erőfeszítésével. De azt is el kell mondanom, hogy a rossz indulás miatt az ölső félévben a korábbiaknál vékonyabb borítékot vihettünk haza mábdannyiain, Az erediroényék, s az előttünk álló feladatok viszont megteremtették annak lehetőségét, hogy a második félévben ismét magasabb jövedelmet érjünk el. A Kaszpi-tenger partján — Milyen megrendeléseket kaptak a második félévre? — kérdeztük Tóth Mihály műszaki főmérnöktől. — A szovjetek ismét kiértek tőlünk ipari csarnokokat, szolgáltatóházakat, s etgy ú.i beruházásukhoz is adtak megrendelést. A Kasz.pl-tenger északkeleti partján, Tengiztoen olaj- és íöldgázfeldolgozó kombinátot alakítanak ki, s ehhez 40 ezer négyzetméteres épület gyártására adtak megbízást. Ebből a második félévben 20 ezer négyzetméternyit szállítunk majd. • NSZK megrendeléere kél sitik i 1? eaer nágysetméteree gyártócsarnokot . (Straeser Anűráa felvétele.) — Vannak-e új partnereik? — Igen. A vállalat és a gyár piackutató munkája eredményeképpen felvettük a kapcsolatát az NSZK-beli világhírű automata sebességváltó-gyárra! a Friedrich- safen városban működő Z. F. céggel. Kint voltam náluk, június elején kezdődtek a kereskedelmi tárgyalások. Megkérdezték, hogy eddig milyen nyugati exportunk volt. Elmondtam, hogy egy hamburgi cégnek, s az osztrákoknak dolgoztunk, aztán e két helyen leinformáltak bennünket. Számunkra kedvező válaszokat kaptak munkánkról, majd eljöttek körülnézni, hogy az úgynevezett DIN-szaibványnak megfelelünk-e. Egymillió dollár, négymillió márka — Ez mit jelent? —Azt, hogy a hegesztő szakembereink, berendezéseink, technológiai utasításaink megfelelnek-e az 6 követelményeiknek. Megfeleltünk, s a Z. F. cég fejlesztéséhez 17 ezer mégyzeitméteresi csarnok gyártásával bíztak meg bennünket. A 945 tonnányi acélszerkezetet 'Igen rövid idő alatt kell L elkészítenünk, ugyanis augusztus 10. és szeptember 12. között kell az elemeket szállítani, s a Fémmunkás Vállalat Építésszerelési üzemének dolgozói hat hét alatt szerelik majd össze. — Mennyit kapnak érte? — Egymillió dollár értékű munkát Végzünk az NSZK-beli cégnek. A tengi» megrendelés és az újabb piac lehetővé tette, hogy az éves 860 millió forintos tervünket 20 millióval megemeljük. Bízunk abban, hogy d olgozóink folytatják korábbi nagyszerű helytállásukat és így teljesíteni tudjuk az éves (tervünket. Horváth János igazgató hozzátette: — Egyik üzlet hozza a másikat, ugyanis a múlt héten szintén NSZK megrendelésre elvállaltuk egy erőművi acélszerkezet gyártását, melynek szállítási határideje 1987 első féléve. A 2 ezer tonnányi szerkezet értéke 4 millió nyugatnémet márka. A jövő évet reményteljesnek ítélt meg az igazgató, mert a már Ismert megrendelés-állomány értéke elérte a 850—700 millió forintot, vagyis a gyár várható jövő évi tervét. Tárnái László "ÖG5--.Í TANULJUNK EGYMÁSTÓL — Hogy érzik magukat a tehenek? — mosolyogtató a kérdés Mandula Károlyhoz, a nyírbátori Oj Barázda Tsz önelszámoló szakosított szarvasmarhatelepének vezetőjéhez. Derül, de „veszi" a lapot. — Amióta a „zsebünkből”, a „zsebünkre” esznek, úgy érzem, jobban. 1— Hogy érti ezt? — Egyszerű. Régebben, amikor valóban a .semmi sem drága” elv alapján etettük a kiváló takarmányt, akkor nemcsak hogy nem fedtünk annyi tejet, mint most, hanem a tehenészeik sem kerestek. Az állomány is szegényes volt. • Megjelent a Kelet-Ma- gyarorazág 1986. jún. 20-1 számában. Ötletből pénzt kovácsolnak*-- t. U Közei a legelőhöz , ■■ f §s| Wffimk Wmí® ^ '4 Ideális helyen, a Firicsébe^ futó út mentén, a kövér legelőhöz közel építették meg a szarvasmarhatelepet. A közös gazdaság szarvasmarha-állománya 1200, ebből 500 tehén. — öt évvel ezelőtt tehenenként csupán 2800 liter tejet fejtünk. És akkor 40 dekával több takarmányt etettünk egy liter tejhez, mint most, amikor jóval a 4000 liter felett stabilizálódott a fejési átlagunk — summázza az eredményt a szakagronómus főágazatvezető. — Most minden deka takarmányra ügyelnek a tehenészek, mert értéke van. Vásárolják. Szó szerint — magyarázza Petis Mihály tsz-elnök. — Olykor kemény alkudozás folyik, míg FIGYELEM! Árengedményes alkatrészrásár a Kecskeméti Alföld Szakszövetkezetben KSzületek és magánfogyasztók részére 1986. augusztus 1-tól EGÉSZ HÓNAPBAN MINDEN KEDDEN ÉS CSÜTÖRTÖKÖN alkatrészárusítást tartunk! ÉRTÉKESÍTÉSRE KERÜLNEK: ZIL. 130 dízel tgk-alkatrészek, IFA W 50 tgk-alkatrészek, ROBUR tgk-alkatrészek, ZUK tgk-alkatrészek, AVIA tgk-alkatrészek, Csepel D 740 tgk-alkatrészek. Az értékesítés helye: Kecskemét, Alsósiéktó 79. (Izsáki út) ügylntézó: Rapcsányl István, tel.: 23-035. Telez: 26-329. 1084 megegyeznék az árban a növénytermesztők és az állattenyésztők. Megállapítottuk a kiváló, a jó, közepes és a gyenge takarmány árait. Gazdaságunkban mindennek belső maximált ára van. Mindenki számláz mindenkinek, dolgozóinkkal szerződést kötöttünk. Működik a tehenészetben vgm is. — Előfordult, amikor a „vásárra” ráfizettünk — veti közbe Mandula Károly. — A következőben már jobban megnéztük, mennyiért vesszük meg a takarmányt a növénytermesztéstő! Két év kísérlet — Abhoz. hogy az érdekeltséget javítani lehessen, tanítani kell a vezetőknek. Egyik napról a másikra nem lesz okosabb az ember — vallja az elnök az ön- elszámolásról, az érdefkeltségl rendszerről. — Megszüntettük a fix fizetést az irányítói munkakörben. ötesztendős kísérlet bizonyítja a szar vas miarhatenyész- ítésben az önelszámolásra épült érdekeltségi rendszer előnyeit. — Két év volt a kísérlet, a szoktatás, három a bizonyítás, Zsinórban nyereséges azóta a szarvasmarha-tenyésztés. Pedig közismert, hogy országosan válságágazat — érvel Mandula Károly a módszer előnyei mellett. — Tavaly értük el a legnagyobb eredményt, 3 millió 600 ezer forint nvereséget hozott a tehenészet. öt éve ez volt a legtöbb, pedig a telep már csaknem 15 éves, s a fenntartási költségei is magasabbak, mint korábban — fűzi hozzá. — Tíz éve vagyok tehenész — mondja Demeter Mihály. — Ebből öt évet az önelszámolási rendszerben dolgoztam, Pdncés, összkomfortos lakást építettem, központi fűtéssel, vízzel, s egy- egy szobába 100 ezer forintos bútort vásároltam. Mind az utóbbi években kerestem — így a tehenész. Akik ismerik e táj mostoha adottságait, azok értékelik igazán. mit is jelent a 4 ezer literes tejtermelési átlag magyartarka állománynál. Korábban gond volt a borjúneveléssel, sok volt az elhullás. Most alig 2,5 százalék. Pedig a borjúszaporulat 85 százalék fölött van. — Ahol borjú van, ott van eredmény is, jövő is — jegyzi meg Mandula Károly. — Most jobban észrevesszük az ivarzást, vemhességet, az esetleges tőgygyulladást, szóval mindent. Ha már kétszer elbógi magát a tehén, azonnal szólok az állatorvosnak, nézze meg — magyarázza Demeter Mihály. — S figyelmeztertjjük is egymást, mert tudjuk, az eredmény egymás munkájától vagy mulasztásától is függ. — Márpedig itt 53 ember tehenész, takarmányáé munkájának a jó összehangolásáról és elbírálásáról van szó — összegez a főágazatvezető. Országos különdíjat nyert ez a tehenészet. A magyartarka szarvasmarha-állománnyal rendelkező gazdaságok közötti versenyben a megyében a III. lett az Üj Barázda Tsz a tejtermelésben. Önelszámolási és érdekeltségi rendszerüket megismeri az ország, még Zalából is jönnek, és sok helyen alkalmazzák sikeresen. x ' * ' ' % ^ -A: Tapasztalatcserék — Csapatostul járnak hozzánk az ország legkülönbözőbb gazdaságaiból elnökök, főágazatveze- tők, tehenészek. Olykor egész tsz-vezérkar érkezik — tájékoztat Petis Mihály. — Harminc- negyven tsz-szel közvetlen kapcsolatunk is van. Ez jó, mert ők is „pofozgatnak”, finomítanak a módszereken, tökéletesítik, saját körülményeikhez alkalmazzák és mi is taniáumk belőlük. — Csak ennyit profitált e módszerből a tsz? — Ó, nem! Termelőszövetkezetünk ötezer forintért adja el d módszert. Egy-egy tapasztalat- csere üzemlátogatással, szaktanácsadással is jár. Ez sok időt igényel tőlünk. Olykor már fárasztó is, de tudjuk, hogy hasznos szívesen csináljuk — mondja aiz elnök. ötletből kovácsolnak pénzt Nyírbátorban. Szép summát, hiszen 100 gazdaságnak adták el eddig. Petis Mihály felajánlotta a nyírbátori szisztémát a BOS- COÓP-nak, a Taurinának és a Debreceni Állattenyésztési Vállalatnak. Elsőként a debreceniek jelentkeztek. Farkai Kálmán VILÁGGAZDASÁG Keleti kereskedelem — nyugati embargó Nem egyszerűen az árucsere. a kelet—nyugati hagyományos kereskedelmi kapcsolatok bővítésére mutatnak hajlandóságot a szocialista országok, de az intenzív, vállalatközi kapcsolatok bővítésére is. A kiáehb kelet-európai országok mellett a Szovjetunió is kifejezte szándékát, hogy a gazdaságfejlesztési tervéit a korszerűbb együttműködési formákkal, nevezetesen vegyesváHalatok alapításával támassza alá. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara szervezésében Kit vezető nyugati üzletember tanulmányozta a közelmúltban az e téren adódó szovjet pia ci lehetőségeket, közvetlen tapasztalhatták a nyugati résztvevők is, hogy a Szovjetunió különösen az elektronika, az elektrotechnika, a textilipar, a mezőgazdaság, az üzemanyag- és energiaipar, valamint a szerszámgépgyártás terén számít a fejlett technikára. Közöl Piac kontra USA Nyilvánvaló, hogy ha a jövőbeni a kelet—nyugati együttműködés túllép az egyszerű és ma még meglehetősen jellemzőnek mondható „nyersanyagot, félkészterméket — technológiáért” árucserén, meg kell szüntetni számos létező kereskedelmi korlátozást. A vállalatközi együttműködés, a tőkés és szocialista cégek vegyesválla- lataimak létrehozása szoros műszaki, pénzügyi egymásrautaltságot. és főképp bizalmat feltételeznek, és ezek a vállalkozások aligha működtethetők az embargó légkörében. . A szándékok napjainkban ugyanis meglehetősen távol esnek a tényleges lehetőségektől. Nyugat-Európa országai úgy védik, hogy az Egyesült Államokban túlzásba viszik az eddig követett export- ellenőrzés gyakorlatát. Kontinensünk nyugati félén is egyetértenek persze a katonailag érzékeny technológiák eladásának korlátozásává! de mind élesebben bírálják a kereskedelem felesleges, indokolatlan hátráltatását. Az úgynevezett Europaparlament határozatban bélyegezte meg nemrégiben az Egyesült Államokat, amiért egyre gyakrabban folyamodik a technológiák titokban tartásához, a kivitel ellenőrzéséhez és a titoktartás szerződéses előírásához. Mindennek következtében — írják a parlamenti képviselők —, az amerikai technológia csak üggyei-bajjal, vagy csak hosz- szú idő eltelte után áll a nyugat-európai szövetségesek rendelkezésére, ami hátráltatja az Egyesült Államokba irányuló exportjukat, és az onnan származó importjukat. A szocialista országokkal szemben elrendelt intézkedések ígv ütnek vissza a nyugati szövetségesek közti kapcsolatokra. Kinek árt a COCOM-lista ? Nyugat-Európa nehezményezi, hogy a párizsi székhelyű exportellenőrzési szervezet, a COCOM játékszabályai évről évre szigorodnak, egyre hosszabb azoknak a termékeknek a listája, amelyek nem szállíthatók a Keletre. Ugyanakkor a listáról a legritkább esetben törölnek egyes árukat és főképp csak akkor, ha az az amerikai exportőrök érdekeit szolgálja. Ahhoz, hasonlóan, ahogy ez. a múltban a Szovjetunió ellen elrendelt gabonaszállítási tilalom feloldásakor történt, egyértelműen az Egyesült Államok húzott hasznot ebből egyidejűleg- azzal, hogy fenntartották a technológiai szállítási tilalmat, ami viszont főképp a nyugat-európai vállalatokat sújtotta. Közismert, hogy a nagy tőkeerővel és belső piaccal rendelkező Egyesült Államok számára nem annyira életbevágó a külkereskedelem, és ezen belül a szocialista országokkal folytatott árucsere, mint az. európai partnerek számára. Mindössze 5 millió dollárt tett ki 1984-ben a kelet-európai országokba szállított amerikai áru. főként a gabonaszállítmányok értéke, a nyugat-európai országok ugyanebben az évben viszont 30 milliárd dollár értékben értékesítették termékeiket, a KGST országaiban. Húsba vá- góak a keleti üzletek, hiszen például a nyugatnémet bá- nyaberendezósek 40. a textilgépek 10, a cipő- és bőripari gépek 20 százaléka talált a szocialista országokban vevőre. | Jószerével csak az amerikai érdekeket mérlegelte az Egyesült Államok az export- ellenőrzési szabályok tervezett újabb módosításával, amelyeket ugyan kereskedelmi könnyítésnek miinősítettek, a lényegen azonban aligha változtatnak bármit is. Az amerikai kereskedelmi és hadügyminisztérium azt tervezi, hogy Igazolást ad a „megbízható” nyugat-európai vállalatoknak arról, hogy azok eddig sem továbbították, és a jövőben sem fogják exportálni a szocialista országokba a tengerentúlról érkező termékeket. Ha valamelyik nyugat-európai vállalat felkerül erre a „megbízhatósági listára”, esélye lesz arra, hogy amerikai szállító part--, nerétől azonnal megkapja a. kívánt terméket, nem kell várakoznia az export engedé- lyezésére. „Kritikus" technológiák Jelenleg az a helyzet, hogy minden egyes szállítmányt az exportőrnek külön jóvá kelj hagyatnia a hatóságokkal. Szabad utat kapnak tehát az amerikai szállítók az értékesítésre — kivéve természetesen „a kritikus technológiákat”, amely rendkívül tag fogalom. Meg is jegyzik a szakemberek, ihogy a polgári, katonai alkalmazás lehetősége aligha választható szét a legújabb gyártmányok, például eigy számítógép-vezérlésű esztergagép, vágj' más korszerű eljárás esetében. Megszünteti az amerikai kereskerelml minisztérium a Szovjetunióiba Irányuló export ellenőrzését is olyan termékeknél, amelyek csak húsz százaléknál kevesebb — és értelemszerűen elvben exportálható — amerikai alkatrészt tartalmaznak. Jelenleg ezekre is engedélyt kell kérni az adott nvugst-europai termelőnek részben saját knr- mánvától. részben az amerikai kormányzattól, ha a szocialista országba szállítandó ár” eneeHiitv alá eső alkatrészt tartalmaz. E .könnyítések” elégtelenek ahihoz, hogy lendületet adjanak az egyenlő előnyökön alapuló technológiai együttműködésnek Kelet és Nyugat között. A tervezett rendelkezések — amelyeket ec''éhként az amerikai kormányzati körökben sokan megkérdőjeleznek — semmiképpen sem ösztönzik a nyugati vállalkozókat a kapcsolatok intenzívebbé tételére. M. J. Ruhaipar világszínvonalon A hazai ruhaiparban eddig nem alkalmazott csúcstechnológia várja hamarosan a Szegedi Ruhagyár egyik üzemrészének kollektív szabadságról visszatérő dolgozóit. Távollétükben szerelik fel ugyanis azokat a konfekcióipari berendezéseket, amelyekhez az NSZK-beli Pfaff céggel kötött kölcsönbérleti szerződés révén jutott a vállalat. Ezek a szenzoros varrógépek, varróautomaták, félautomata ikapcsozógépek a szalagmunkában időnként elfáradó ember helyett is „figyelnek”: a beépített automata például nem engedi, hogy a varrat vége véletlenül „leszaladjon”, ügyel rá, hogy a dolgozó a helyes irányba fordítsa a varratot. Munkába állításuk a minőség javítása mellett várhatóan húsz- százalékos termelékenységnövekedést eredményez. Egy amerikai céggel kötött hasonló szerződés alapján hamarosan a gyártáselőkészítést is korszerűsítik. Olyan kisszámítógépes berendezést szerelnek fel, amely egytlzedére rövidíti a szériázás és termékrajz- készítés idejét.
