Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-03 / 155. szám

Ez mai loitfiivkiiil KECSKEMÉT NEGYVEN ÉVE — Kecskeméten járt Zilahy Lajos, a Magyar—Szovjet Mű­velődési társaság elnöke. Zi­lahy Lajost számos baráti kapcsolat fűzi Kecskeméthez. A városi bölcsődét negyedszá­zad előtt a „Süt a nap” című színdarabjának jövedelméből alapozta meg. Az író Kecs­kemétről Ágasegyházára uta­zott, ahol Hénes Imre föld- birtokos vendége volt. — Városunk soha sem di­csekedhetett a „jó és bővizű város” irigyelt jelzőjével. Min­dig gondot okozott a kutak fenntartása, panasz volt a közkutakra. De olyan sok köz­kút soha nem volt használha­tatlan, mint most. Hosszú ut­cákat, kilométereket kell gya­logolni vízért, rengeteg mun­kaóra és munkakedv megy így el. Haladéktalanul hozzá kell tehát fogni a kutak javításá­hoz és helyreállításához. Ez legyen a város egyik legfon­tosabb feladata. Addig is, amíg a kutak elkészülnek, a jó víz­zel rendelkező háztulajdono­sokat kérjük, ne tiltsák meg a vízhordást udvarukból. — A közelmúltban Kecske­méten megalakult a Szabad Művelődési Tanács. A pártok, iskolák és kulturális intéz­mények közös értekezleten választották meg a tanács tag­jaiul a következőket: dr. De­zső Gyuláné, Gaál Dezső, Joós Ferenc, Kovács Bálint, Lő,- rincz Béla, Makláry Lajos dr., Merétey Sándor, dr. Mi­hó Ida, Puky Margit, Szaba­di Sándor, Szabó Ambrus dr., Tóth Endréné, Tóth Tibor dr. és Vogrincsics Gézáné. — Az áprilisi szárazság és a májusi kedvező időjárás ha­tására ebben az évben tíz nappal korábban kezdődik az aratás. A héten a korai rozso­kat és az őszi árpát aratják, majd a többi gabonaneműt. A tavaszi gabona, a zab és árpa azonban gyenge lesz. Kapá­sokból a répa kivételével jó termés mutatkozik. A répát a bolha, a répabogár pusztítot­ta igen nagy mértékben. — Kevesen tudják, hogy Kecskeméten már az Árpád­házi királyaink uralkodása idején tanyájuk volt a csikó­soknak, gulyásoknak és ju­hászoknak. A tanya szó a ta­nácsi jegyzőkönyvekben 1592- ben széré'pel ilyen formában: „taniaira menoet” — tanyájá­ra ment. •— A kecskeméti vadászat, amely a háború előtt ismere­tes volt egész Európában, az utóbbi két évben erősen visz- szaeesett. Mint Fejtő János, a vadászati felügyelőség veze­tője közölte, a földművelés- ügyi miniszter nagy változá­sokat léptetett életbe a vadá­szat terén. Mindenekelőtt megszűnt a külön községi és magánvadászat, s a vadászte­rületeket államosították. Kecs­keméten ma tíz vadásztársa­ság működik 18 területrészen, 261 taggal 168 ezer katasztrá- lis holdon hódolhatnak ked­venc szenvedélyüknek. A mai vadászok nyolcvan százaléka azokból kerül ki, akik a múlt­ban valamilyen okból kifo­lyólag nem vadászhattak. — A budapesti népbíróság szombaton hirdetett ítéletet a Sallai Imre és Fürst Sándor felett annak idején törvény­telenül ítélkező bírák ügyé­ben. A volt bíróság tagjait: Krayzel Miklóst, Méhes Ig­nácot, Pailay Gyulát és Pálffy Eleket két-két évi fegyházra, Zsitvay Tibort, az akkori igaz­ságügyminisztert pedig két és fél évi fegyházra ítélte. — A tisztviselők tengődésé- ről és ezer gondjáról oldala­kat lehetne írni. Az élet ször­nyű bajainak viseléséhez ma nemcsak erős fizikum, de aka­rat és kitartás is kell! gye­sek nem bírják és rettegve kérdik önmaguktól: mi lesz holnap? A szívósabbak küz­denek és nem adják föl a harcot. A polgári iskola há­rom vállalkozó szellemű ta­nára cipészműhelyt rende­zett be és a kezdeti kísérle­tezés után hamar belelendült a munkába. Ma már vígan gyártják a fatalpú cipőket és műhelyük egyre nagyobb lá­togatottságnak örvend. — Zsúfolásig megtelt csü­törtökön a színház, ahol az újonnan földhöz juttatott gaz­dák tartottak igen fegyelme­zett gyűlést. Szabó Ferenc, a Földigénylő Bizottság elnöke vezette le a gyűlést. Macská­sa József nemzetgyűlési kép­viselő, a központ kiküldöttje történelmi jelentőségűnek nyil­vánította a szervezkedést. Bás- ti Ágoston MKP járási tit­kár a gyakorlati kérdéseket ismertette, mely után megala­kították az UFOSZ helyi cso­portját. Ennek elnöke Szabó Ferenc lett. W. D. LESZ TÉRZENE IS Nyári programok Több száz féle programot kínálnak Kecsíkeméten a nyáron — di rül ki abból a képes füzetből, amely a napokban került az újság» pavilonokba. Somos László fe szép fotójával a főtérre csalogatjuk o vasóinkat. A Kecskeméti Zenés Nyár 1986. elnevezésű sorozatba ugyanis több koncertet itt rendeznek, most vasárnap délelőtt 10 ór: kor. Közreműködnek a dunaújvárosi önkéntes tűzoltók fúvósai. Kéményháború Kecskeméten Alig van valami, amiről többet beszélnek manapság Kecs­keméten, mint a termofor kémények ügye. A Széchenyiváro- si Lakásszövetkezet 8 épületének 179 gyűjtőkéményét zárat­ták le, azaz 642 család maradt meleg víz nélkül. Az előz­mény: egy lakó átalakíttatta a lakását, melynek során a für­dőszobából konyha, a konyhából pedig fürdőszoba lett. A gázsz.erelvény bekötésével nem lehetett minden rendben, mert egy lakó ezután különös szagra kezdett panaszkodni. Az azonnal elrendelt vizsgálat derítette ki, hogy a kémények közvetlen életveszélyt okozhatnak, mert a füstnyomáspróba során mind rossznak bizonyultak. Ha így állnak a dolgok — azaz, ha valóban rosszak a kémények —, természetesen jogos az intéz­kedés, melynek értelmében kiik­tatták a fürdőszobai vízmelegítő­ket és konvektorokat (Az más kérdés, hogy vajon feltétlenül barbár módra kell-e kiszakítani a falból a jobb sorsra érdemes berendezéseket, amint az néhány helyen történt.) A lakók azonban hitetlenked­nek. — Miért egyszerre romlott el az összes kémény? — kérdik. — Rendszeresen fizetjük az átalányt az időszakos ellenőr­zésért, lehetetlen, hogy csak most derült ki a baj — teszik hozzá mások. — Rendiben van, rosszak a ké­ményeink. De akkor miért jók az ugyanilyen kémények a taná­csi és az OTP-lakásokban? — érvelnek tovább a szövetkeze­tiek. — Akadnak, akik kétségbe von­ják a füstnyomáspróbák ered­ményét — tájékoztat a szövet­kezet műszaki ügyintézője, Kelő János (mellesleg: igazgatósági tag is). Helytálló-e a Bács-Kiskun Me­gyei Kommunális Szolgáltató Vállalat tüzeléstechnikai ágaza­tának megállapítása, hogy a ké­mények életveszélyesek? Minden arra mutat, hogy igen. A szövet­kezet ugyanis az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (ÉMI) épületgépészeti osztályát kérte föl szakvélemény készítésére. Képviselőjük — inkognitóját megőrizve, mert, mint mondta, csak igazgatói engedéllyel nyilat­kozhatna — a vizsgálat előtt akként fogalmazott: „több éve köztudomású, hogy ezek a ké­mények konstrukcióshibásak, nincs okom azt hinni, hogy ne ez derülne ki most is”. Azóta — nem hivatalosan — arról is tájékoz­tatást kaptunk, hogy az ÉMI helybenhagyta a tüzeléstechni­kusok megállapításait. Egyebet máskülönben aligha tehetett volna. Az egyesített falú gyűjtőké- ményekről (ez a termofor kémé­nyek hivatalos elnevezése) ugyan­is már csaknem egy évtizede köztudomásúi hogy hibásak. Oly annyira, hogy 1977—78-ban — tucatnyi haláleset után — az egész országban megvizsgálták őket — a számuk egyébként 104 580 volt akkor. — A gáz égésterméke idővel széteszi a kéményelemeket össze­kötő habarcsot, miáltal szénmo- noxid juthat a szellőzőbe, azon keresztül a lakásba — tudom meg a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Tüzeléstechnikai Tan­széke által összeállított jelentés lényegét Oberst Bélától, a Bács- Kiskun Megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat tüzeléstech­nikai ágazatának vezetőjétől. Annak idején a megyében 4588 termofor kéményt vizsgáltak át — 22 volt közülük tökéletes, ám a hibák — akkor — nem okoz­tak életveszélyt. (A javítás kür­tőmagasítással, szellőzőtorok fölszerelésével volt megoldható). Kecskeméten ma csak az át­építés jöhet szóba. A mára ki­kísérletezett eljárások közül leg­érdemesebb az utólagos bélés- csövezést választani, mert ez örök életre szól, ellentétben a szintén választható úijrahabar- csozással, mely pár évig jelent­het megoldást. Nem mindegy per­sze, hogy mivel végzik a bélés- csövezést: a spirálkorcolt alumí­niumcső mérete száz forint kö­rül van — ám ha csak saválló acélcsövet lehet szerezni, öt-hat­szorosára rúgnak a költségek. A pillanatnyi helyzet: a kez­deti egy, majd kettő helyett már négy brigádja dolgozik a tüzelés­technikásoknak, és működnek hirdetésre (kimondva-kimondat- lanul: a nyereségre számító) je­lentkezett vállalkozók is. Utób­*> Béléscsőkészlet egy lépcsőház­hoz. Az alumíniumcső métere száz forint — lenne. Acélt hasz­nálnak. öt-hatszor ennyiért. (Fo­tó: Straszer András) . ibiak munkáját leminősítették a tüzeléstechnikai szakemberek. A Molnár Erik utca 12—14—16. szám alatt Vári Zoltánék' dolgoz­tak, ám az általuk helyreállított kéményeket nem vették át, mert az előírt 20 helyett csak 18 centi- méteres béléscsövet alkalmaz­tak. Váriék arra hivatkoznak: a gyakorlatban nemigen valószí­nű, hogy az egész házban egy­szerre használják a vízmelegítőt és a konvektort, azaz, elég az égéstermék elvezetésére a 18 cen­tis kéményátmérő is. Oberts Béla erre azt mondta: egyáltalán nem valószínűtlen ez a helyzet, gon­doljunk csak a téli estékre ... Ez a vita még nem dőlt el (lehetsé­ges. hogy az ÉMI újabb vizsgá­lata tesz csak pontot a végére), az azonban biztos, hogy a lakók zúgolódnak (és az is biztos, hogy a felújított, ám a szabványnak nem megfelelő kémény öt klasz- szással jobb a réginél...) • A pusztítás (azazhogy: a bé­léscsövezés) képe. Képzelhető mi a véleménye annak az ember­nek, aki most költött több mint százezret a lakására, mint pél­dául Varga Ferencné (Néphadse­reg u. 16. III/38.). Felvételünk az egyik — tavaly felújított — Gőz­hajó utcai otthonban készült. Hegyis ne zúgolódnának: itt a nyár, ők meg kénytelenek a kony­hában fazekakban melegített víz­zel fürdetni a gyerekeket Mikor lesz vége a tortúrának? A pesz- szimisták szerint két évig is el­húzódnak a munkák. A lakásszö­vetkezet ügyvezető igazgatója, Tóth Sándor a derűlátók közé tartozik, szerinte a hivatalos ok­tóber 15-i határidőt egy egész hóndppal meg lehet rövidíteni. Oberst Béla csak annyit ígér: ha kell, hat tüzelésteohnikus brigá­dot is a helyszínre irányít. A lakók tartózkodása mind­amellett érthető. Lehet ugyan, hogy pontos ütemterv készült a felújításról, ám erről sokan nem tudnak, ök annyit látnak: előbb itt dolgoznak, aztán azonban nem a következő házban, hanem egy másikban — vagy pedig se­hol és sehogy sem... Az pedig a végsőkig feszíti a húrt, hogy nincs rendezve a felelősség kér­dése. A szövetkezet ódzkodik a költségek vállalásától, mondván, nem ő tehet a kémények meghi­básodásáról. Számukra kifeje­zetten kapóra jött, hogy a kémé­nyek megbontásakor kivitelezé­si hiányosságok derültek ki. Az építő vállalat jogutódja, a Dutép arra hivatkozik: érvényes szab­ványok szerint dolgozott, ezek alapján átvették tőle a házakat, azóta csaknem két évtized eltelt. — A felelősséget csak akkor vállaljuk, ha erre bírósági ítélet kötelez bennünket — foglalta össze álláspontjukat Andrássy Ákos. termelési igazgató. A kérdések kérdése persze to­vábbra is az: ha életveszélyesek a szövetkezetiek, hogyhogy nem azok a többi termofor kémények? Az ügybe e ponton a városi ta­nács is beavatkozott, magára vállalva az egyeztetés nem köny- nyű feladatát. Az első intézke­dés — információink szerint — szúrópróbaszerű ellenőrzést kér Kecskemét nem szövetkezeti ter­mofor kéményeiről. A teendők azután válnak világossá. (Ballai—Váczi) FEKETE SAROK Ahogy erősödik az újságokban a csatazaj a hőszige­telési szabvány szigorú előírásainak — meg vagy meg nem felelő nyílászárók — ügyében, úgy vesz erőt raj­tam a riadalom. Mi lesz, ha egy szép napon hőellenőrök jelennek meg nálam? És önnél, Önöknél, akik szintén lakótelepi pa­nelben éldegélnek, melynek — ha erkélyes — pozdor- jából vagy más efféle faféléből van az egyik főfala. A hőszabvány megsértésének alapesete forog fenn — mondja majd a hőellenőr szigorúan. Nincs kizárva, hogy talán meg is büntet egy komoly összeggel. Amit aztán lehet, hogy kénytelenek leszünk kifizetni, minthogy valószínűleg hiába hivatkozunk majd arra: állami vál­lalat, állami szabványok szerint építette olyanra a la- * kásunkat, amilyen, állami szervezet vette át tőle. No igen, hogy megbüntessenek, az aligha lehetséges, ez csak játék volt egy gondolattal: hogy vajon minden­kinek, minden esetben kötelező-e betartani valamit, ami egyébként fontos. Fontos — lenne! • — if. ÁRAK ÉS NÉGYZETMÉTEREK * Lakásátadások előtt Hosszabb sízünet után ismét 1 akás átad ás ők r'a kerül sor. Az Országos Takarékpénztár saját beruházásában a Széchenyivá- rosban a Március 15. utcában, illetve a Kristály téren (ez gya­korlatilag egy tömb, a tér a ház­csoport belső része), továbbá az Árpádvárosban, a Batthyány ut­cáiban több száz otthon készült el. A kialakult szokásoknak megfeielőem, egy részüket a ta­karékpénztár azoknak adja el, akik a legtöbbet ajánlják — készpénzben — értük, van bizo­nyos kerete' a KISZ városi bi­zottságának ás, míg a maradékot a lakásgazdálkodási osztály utalja ki a névjegyzékre vett igénylők­nek. A teendő tulajdonosok legtöbb­je már túl van az egyeztetés hi­vatalos aktusain — és alighanem a pénzhez jutás legmegfelelőbb módozatain töri a fejét. Törnie is kell, hiszen az áremelkedés talán itt érhető' leginkább tet­ten. 1982. márciusában a szé- cheniyLvároisi Lóverseny utcában például 570 ezer forint volt egy 63 négyzetméteres, 2,5 szobás la­kás. Most, a Batthyány utcáiban a 33 négyzetméteres, konyha nél­küli (főzőfülkés) garzonért kere­ken 600 ezer forintot kérnek. Íme az árak. Széchiemyiváros. 3 szobás, 73 négyzetméteres I. emeleti: 1 mil­lió 60 ezer (III. emeleten: 1 mil­lió 10 ezer), 3 szobás, 74 négy­zetméteres I. emeleti: 1 millió 40 ezer (a harmadikon 1 millió 20 ezer — a III. emeleti árak a továbbiakban zárójelben). Két és fél szobás, 63 négyzetméteres 865 ezer (815), 2 szobás, 52 négy­zetméteres 750 ezer (710), egy­szobás, 33 négyzetméteres 565 ezer (535), egy szoba, plusz két fél szobás, 64 négyzetméteres 880 ezer (830). Az épületek földszint­jén kialakítottak nagyobb, 62 négyzetméteres, 2 szobás laká­sokat is, ezek árai 815—790 ezer forint közöttiek, összesen 3 szo­básból 28, 2,5 szobásból 4, 2 szo­básból 44, egyszobásból 16, 1+2 félszobásból 60 épült Itt. A Batthyány utcai tömbben 198 otthon van. Az árak itt a kö­vetkezők: 3 szobás, 72 négyzet- méteres 1 millió 200 ezer (a ne­gyedik emeleten 1 millió 100 ezer, a zárójelben a továbbiak­ban ds az e szintre vonatkozó adatot közöljük). Két szoba há­lófülkés, 61 négyzetméteres 910 ezer (840). Egy szoba, két fél­szobás, 63 négyzetméteres 955 ezer (885), 2 szobás, 53 négyzet- méteres 870 ezer (800), 1 szobás, 33 négyzetméteres 600 ezer (540). Mindezek az árak azt jelen­tik, hogy annak a fiatal házas­párnak, aki ide akar költözni, és imuntoaihiell.yii támogatást nem kap, kétszázezernél is többel.kell rendelkezni, és akkor csak két­szobás lakásna gondolhat! A be­költözésről egyelőre pontos hírt még senki sem tud, illetve csak annyit: bizonyára lesz olyan'ott­hon. amit karácsonyra foglalhat­nak el tulajdonosaik. lapszél TEHO NÉLKÜL A városi tanács legutóbbi ülésének egyik mindenkit érintő híre: Kecskeméten nem lesz településfejlesztési hozzájárulás. Bár az első részeredmények még valami­vel több mint 50 százalékos „igen” szavazatot tartalmaz­tak, de néhány ezer család véleményét nem tartalmaz­ták. Végül is 30 231 családot kerestek fel a szervezők. 11 004 nem és 10 549 igen — ez lett a végeredmény. „Az 50- százaléknyi „igen” szava­zat elvileg elérhető lenne ugyan — hangzott a tájékoz­tatás a tanácsülésen —, de ez nem adná meg a szándékolt eredményt, hogy a családok többsége vállalkozna a tele­pülésfejlesztési hozzájárulás fizetésére, ezért a szervező- munkát tovább folytatni nem tartjuk indokoltnak. A szer­vezés során olyan tapasztala­tot is szereztünk, hogy a la­kosság körében a TEHO miatt kedvezőtlen hangulat terem­tődött, ami rányomja bélye­gét a tanács és a lakosság egyébként megfelelő, jól gyümölcsöző kapcsolatára.” PÓTTANACSTAGBÓL TANÁCSTAG A 47. tanácsi választókerület­ben tavaly Kecskeméti Sándort tanácstaggá, Káli Lajost pedig póttanácstaggá választották. Most Kecskeméti Sándor lemondott tisztségéről, mert új szolgálati helyet kapott, s ezért elköltözött a városból. A tanács elfogadta a lemondást. A 47. választókerü­letben a továbbiakban Káli La­jos végzi a tanácstagi teendőket. ŰJ BOLT A Hunyadivárosban a Fehér­vári utcában nyit új üzletet az Univer áfész. A hónap végén nyi­tó boltban a tervek szerint gyü­mölcsöt, zöldséget és egyéb élel­miszert árusítanak. A nyáron fel­újítják ÁBC-jüket is, a Tinódi Utcában a tatarozás idejére pe­dig az üzlet udvarán levő faházban árusítják majd az élel­miszereket. MOZIK — NYÁRON A Széchenyivárosi Szabadidő- központban július 14-én kezdi meg a Moziüzemi Vállalat a rend­szeres. filmvetítéseket. Esténként fél 9 órakor szórakoztató, vidám alkotásokat mutatnak be. A már megszokott helyen, a Lánchíd ut­cai iskolában az idén is lesz mo­zi, július 7-től folyamatosan. A Városi mozi politikai filmklub­jában a videovetítéseket ugyan­csak a pihenni vágyó, szabadsá­gon lévő nézőknek szánják. SZEGFŐ: SZÁZEZERSZÁMRA A kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövetkezet­ben nagyüzemi módon termesz­tik a szegfűt, évente mintegy 350 ezer szálat. A növényeket első­sorban két ünnepre: nőnapra és anyák napjára, valamint három — hagyományos — névnapra: Máriára, Erzsébetre és Katalin­ra virágoztatják, juttatják el a ke­reskedelembe. KERÉKPÁROSOK KÉPZÉSE Az elmúlt hetekben az Autór közlekedési Tanintézetben kecs­keméti gyerekeket oktattak & kerékpáros- és gyalogosközle­kedési ismeretekre. A tizenegy iskolából jelentkezett kétszáz­hetven gyermek — általános is­kolás — tizenhárom órás oktatás keretében tanulta meg a kerék­párosokra vonatkozó közlekedé­si szabályokat és a gyalogosok­nak szóló tudnivalókat. A rövid tanfolyam végén a gyerekek szá­mot adtak ismereteikről, majd igazolványt kaptak: ismerik a közúti forgalom rájuk vonatko­zó szabályait. A tanintézet ve­zetői a soron következő tanév­ben valamennyi kecskeméti is­kolából várják majd a jelentke­zőket az új tanfolyamokra. Szerkeszti: Ballai József ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEM CSÁK KECSKEMÉTIEKNEK — J98é. JÚLIUS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents