Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-29 / 177. szám

• PETŐFI NÉPE • * QQzdQ/ÓQpolib'kQymunko yldjc/ílmcnycK f' BAROMFI OLCSÓBBAN — ELLENALLÖBB ROZSFAJTA —MINTAGAZDASÄG Költségcsökkentő törekvések A gabonaipar és a szövetkezetek együttműködése A megyei gabonaipar sokoldalú kapcsolatot ala­kított ki a mezőgazdasági nagyüzemekkel. Szinte egyedülállóak a bócsai mezőgazdasági szövetkeze­tekkel létrejött megállapodások. Még 1980-ban egyeztek meg a bócsai Petőfi Termelőszövetkezettel. Eszerint, a kölcsönös érdekeltség alapján szervezik meg a baromfitenyésztést, amely a közös gazdaság meghatározó üzemága. iA gabonaiparral történt kap­csolatfelvétel lényege, hogy a kölcsönös érdekeltség érvényesüljön, tehát a felek a szerződés betartása­kor anyagi juttatásban részesüljenek. • Szállítják a gabonát a Szőlőskert Szakszövet­kezetből. • A Petőfi Termelő- szövetkezetben Mucsi Gyuláné turnusonként 4 ezer pecsenyecsir­ke érté­kesítésére szerződött! | A KÖVETKEZŐ ÁLLOMÁS A BALOGH-TANYA Jó utat, mozgóbolt! A szocialista együttműködés­hez csatlakozott a rémi Dózsa Termelőszövetkezet. Mint a na­poscsibe szállítója vállalta: gon­dot fordít a minőségre, és arra, hogy az előírt technológia betar­tása esetén az első tíz napban az elhullás két százalékon belül ma­rad. A vertikális együttműködés­ben részt vesz a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat is. Az átvételt minden esetben a jelzett szállítási napon megszervezi. Amennyiben a baromfi minősége nem éri el a szerződésben meg­határozott első osztályt, azonnal reklamál a partnernél. A gabonaipar a baromfinevelő mezőgazdasági üzemmel közösen kidolgozta a tartási és a takar­mányozási technológiát, gondos­kodik kifogástalan minőségű ba­romfitápról. Évről évre fejlődött az ágazat a termelőszövetkezet­ben, elég ha megemlítjük, hogy a háztáji gazdaságokban is sikerült jól megszervezni a közös irányí­tással az állomány növelését. Ta­valy 590 tonna, az idén már 850 tonna pecsenyebaromfit nevel­nek a kisgazdaságokban. Az ér­deklődés olyan nagy, hogy ebben az évben a közös támogatásával újabb ólakat építenek. A termelőszövetkezet megkö­zelítőleg kétezer tonna pecsenye­baromfit szállít ’a feldolgozóipar­nak az esztendő végéig. A gabo­natröszt javaslatára további in­tézkedéseket tettek a keverékta­karmány összetételének javítá- / sára. A Biogál- Salvana magyar— NSZK cég hatékonyabb recepte­ket kísérletezett ki.. Ezeket a her­ceghalmi kísérleti gazdaság szá­mítógépes programokban tovább finomította, és gyártásra a gabo­naipar kecskeméti üzemének ren­delkezésére bocsátotta. A herceghalmiak segítsége a Petőfi Termelőszövetkezet veze­tői szerint azt eredményezte, hogy az eddiginél még johb eredmé­nyeket értek el, és egy forinttal olcsóbb egy kilogramm baromfi­hús előállítási költsége. Ez is to­vább növeli a tenyésztési kedvet. A gazdaságban alapelvként fo­galmazódott meg, hogy a háztáji csirkenevelés azonos a közösben végzett tevékenységgel, csak sa­ját taggal köt szerződést a szövet­kezet. Egy-egy állattartó 3—5 ezer férőhelyes ólat építhet, és köte­les egész évben folyamatosan szállítani. Az állattartót 100 kilo­gramm húscsirke szállítása után 6 óra munkaidő-jóváírás illeti meg. Kisebb mértékben foglalkoz­nak pecsenyeliba- és pulykate­nyésztéssel, az idén először a kül­kereskedelmi vállalat közvetí­tésével mintegy 3 ezer pecsenyeli­bát szállítottak NSZK-ba. Bócsán a Szőlőskert Szakszö­vetkezetben is jó termelési kap­csolatot alakított ki a gabonaipar, az elmúlt évben már bevált a lengyel eredetű Dankovszky-rozs. Előnyei: ellenálló a betegségekkel szemben, nem dől meg. Az idén már 625 hektáron termesztették. Amíg a jobb területeken vetett búza hektáronként 1900 kilo­gramm termést adott, addig a gyengébb homokon az említett rozsfajta 2000 kilogrammon felül termett. Vetőmag céljára termesz­tették, és a közéli termelőszövet­kezeteket is ellátják szaporító­anyaggal. Három év tapasztalatai alapján biztonsággal állítják a szakszövetkezet vezetői, hogy ér­demes foglalkozni ezzel a jobb fajtával. Megtakarítják a nö­vényvédelmi költségeket, job­ban tudják értékesíteni a szalmát, és nem utolsósorban magasabb a hozama. Az idén 120 tonna rozs átadására kötöttek megállapodást a gabonaiparral. A baromfihoz hasonlóan a ser­téstenyésztést is segítik a jobb táp- takarmány-keverékekkel. A szak- szövetkezet a gabonaiparral együttműködve új sertéstenyész­tő mintagazdaságot alakított ki Tóth István és Vincze Imre tagok közreműködésével. Az utóbbi gazdától szerzett információ szerint a jobb takarmányok ha­tékonyabbak, csökkentik a hiz­lal ási költségeket. K. S. Reggel, 8 óra. Érezni, hogy meleg napja lesz Szabó Ferenc­nek, az Un.iver Áfész kerekegy­ház! ügyvezetőségének sárga utánfutó« mozgdboltjáibam. Az indulás percére várunk. Az alsó polcon 100 kenyér, odábti 80 li­ter tej, 72 doboz tejföl), 20 kilo­gramm itúrój 350 kilogramm cu­kor és Íriszt, hat fajta cigaretta, hintőpor, borotva, mustár, sava­nyúcukor, gyufa... sokféle napicikk. Amikor arra gondo­lok. hogy a vezető már csukja az ajtót, a mozgójáratot kiszol­gáló 106-os számú önkiszolgáló holt raktárajtájából Gulyás Sán_ dómé vezetőhelyettes még fél­szól: — Ferikém, 150 kifli, két és háromnegyed kilogramm trap­pista sajt, a Ráma és a vaj még idelent van! Fehér köpenyes eladó siet kifelé az üzletből, kezeiben re­kesszel, hogy végül az abban le­vő áruik is a kocsiba kerüljenek. Kész...? Nem. Egy láda üdítő­nek és egy nyaláb megyedkilós Karaván kávénak Szabó Ferenc még helyet szorít. Itt a pillanat az iiidulásra, amikor Pálinkás András körzeti autószerelő érkezik kismotorral. Az első vevő ma. — Nescafét kérek! De most már tényleg menni kell, hogy a mozgó járat első ál­lomásán ne várakozzanak soká a vásárlók! Kunpuszta. A régi vegyesbolt egy éve zárva. Ajtaján vaspánt. Gégéiét levették. A villamykönte- foglarilat Is üres. Az azelőtt vesz­Tojás helyett növényi fehérje Kutatóintézetről lévén szó, a különböző részlegek elnevezése is tudományos szakemberekre vall. Az egyik -részleget például élel­miszertechnológiai főosztálynak hívják, amelynek több laborató­teségesen működött, kihalt üzlet falán tábla tudatja, hogy a moz_ góbolt hétfőn- szerdán és pénte­kien 8.30—9.30 óra között itt áru­sít. Kati néni, vagyis Bacsa Lász­ióné, lép föl elsőként a boltba. Kenyeret, öt doboz Symphoniót, 'Gyöngy üdítőt, két palack Kőbá­nyai világos sört, savanyúcufcor- kát és egy 250 grammos Kara­ván kávét vesz. Jönnek a töb­biek is. „Egészségére, Péter bá­tyám!" — -kívánja egy üveg Kő­bányai sörhöz Szabó üzletvezető. Bereute Tibor, betanított aszta­los a Kossuth Szakszövetkezet­ben. két. üres szőlőmárkás üve­glet cserél vissza telire. Nem ő az egyetlen, aki fizetés után azt mondja: — Itt szinte mindent liehet kapni. — Azóta eszünk nagy kenye­ret, Kecskemétről való kétfcilós -Bácskait, mióta a vegyesüzletel bezárták, és a Feri jár hozzánk — hallom Somodi Krisztinától és Kiss MihálytáH. — Annyi fajta áruból lehet itt választani! Lekváros-, túrósbukta, negró, keksz, csokoládé, fűszerek, del. sodorok, és még sokféle fogyasz­tási cikk így jut él a tanyaiak­hoz. A 1.1 éves Csabai Pisti, Kecs­kemétről, iitr, nyaral, fcunpusztai nagymamájánál. Többedmagával kenyérért, rizsért, étolajért, meg margarinért jött. Vásárlás után sietnek hazafelé, mert amint a fiú élújságolja: — Azt mondta a mama; hogy ma süt. rriuima van. Dr. Petres Jolán osz­tályvezető-helyettes kalauzol ben­nünket ebben a kis „birodalom­ban". — Iliit a növényi íebérjakészí-t- miényeket vizsgáljuk — mutat körbe az első laborban. Mégpedig az olyan — borsóból előállítható — nagy fehérjetartalmú liszteket, koncent-rátumoka-t, amelyek egy­aránt alkalmasak húskészítmé­nyek és ibúzaliszt-termékék minő­ségének javítására és biológiai értékének növelésére. A második laborban egy fiatal­ember — majd’ azt mondtam — tésztát gyúr, de ez így nem lenne pontos: -kockatésztát gyárt egy ügyes masinán. Tojás helyett — növényi fehérjékkel. Ezt a -vá­lasztékbővítési és itápértékmövelé- si célokat szolgáló alkalmazott kutatást a székesfehérvári tészta- gyár megbízásából végzik. Mellesleg: a növényi fehérjék­kel dúsitoft száraztészta kániku­lában sem okozhat szalmonella­fertőzést ... A műszerszobában az osztály szemef-énye, az amino sav-katali­zátor teszi a dolgát. Az pedig nem más, mint a -különböző élel­miszeripari nyersanyagok és kész­termékek a minósav-összetételének meghatározása ,jn vitro” — vagyis laboratóriumi körülmé­nyek között. A dolog megértéséhez tudni kell, hogy az anyagcseréhez nél­külözhetetlen eszenciális amimó- savaikat szervezetünk nem képes maga előállítaná; ehhez fehérjék­re van szüksége, amelyeket állati és növényi forrásokból nyer. E fehérjeforrások eltérő aminósa.v- összetételét és -arányát vizsgálja e műszer, az optimális keverék­fehérjék kialakítása céljából. Mikroelektronika és automatizálás Az intézeti kutatások egyik fon­tos programja: a gyártásfejlesztés. Ennek részleteibe Sárkány Péter tudományos titkár igyekszik be­avatni: — Akik ezzel foglalkoznak. Télinek a szatyrok és a kosarak. Az egyik férfi zsebéből szörpös- üveg néz” kifelé. Akárcsak egy kispiacon, jóízűen csevegnek, viccekkel is -traktálják egymást az emberek. Üde színfolt és nagyon szük­séges járat e mozgóbolt a szö­vetkezeti kereskedelemben. Amo­lyan köldökzsinór a Kunpusztán a Balogh-tanya, a szintén bezárt másik, „háromszögű” vegyesbolt, a Kiss-,-. ,ia Tóth-, az Endrész- tanya környékéin, a Csemus-dűlő- ban, a köncsögi vasútállomás -kö­zelében. s a Galaimbházán élő la­kosok és a nagyközség, Kerekegy­háza között. A napi cikk-ellátáson tói a járatvezető más módon is nászt vállal a tanyai fogyasztók éiletlkörü-lményei niek javításában. — Szabó Lajosné kérte, hogy vegyek neki fél kilogramm ser- téscamibot — meséld a fiatalem­ber. — Ma megkapja. Tegnap egy idős asszonynak feltöltött akiku- miulátont vittem, hogy nézhesse a -tévéjét. Száüí-tcititam -konyhai tűzhelyet, hűtőszekrényt, magnót, vetőmagvakat és kicserélt (-teli) gázpalackot a vásárlóknak. Her­ceg némi tanyájára- is toivdititem nemrég egy tűzhelyet. Kerekegy­házi születésű vagyok. Ott nőttem fel. Sok embert ismerek. Miért ne segítenék rajtuk, ha tehetem? Szabó Ferenc az idén húsz vi­harlámpát is eladott, és — airrtí külterületen főképpen figyelmeit érdemel — foefőititesüvegek kivéte­lével mindenfajta üres üveget át­vesz. Gönigyölegraktára a sárga pótkocsi. Lejár az idő. Véget ér az egy­órás árusítás. -Kumpuszta után a következő állomás a Balogh- fcanya. Jó utat, mozgóbolt! azoknak céljuk az anyag- és ener­giai elhasznál ást mérséklő feldol­gozási technológiák és műveletek kifejlesztése; a fokozott környe­zetvédelem; az élelmiszeripari hulladékok -és írnél lékitermékek továbbfelhasználásának kutatása, vagy pélldáuj a biotechnológiai módszerek ólelmiszeiriLpari alkal­mazásának szélesítése. Világszerte növekszik az igény a ikorszeíű élelmiszer-feldolgozás és -tárolás iránt. Termékeink kül­piaci versenyképessége nagymér­tékben étitől is füigg. A kutatás ezért újabb technikai megoldások feltárására irányult, így jutott el a mikroelektronikához. — Bizony, a mikroelektroniká­nak nagyon fontos szerepe van az élelmiszeripari műveletek au­tomatizálásában, a gyors és ron. csolásmentes összetétel-mérések­ben. Vagy újabb ilyen technikai megoldás az élelmiszer-tartósítás, aminek a különböző enzimes fo­lyama tok gátlásában,, a mikroor­ganizmusok csökkentésében, illet­ve elpusztításában van nagy je­lentősége. — Hol használják ezt a gyakor­latiban? — Például a zöldségféléknél^ a csírázás gátlására; a baromfihús­nál és a -hús-készítményeknél szai- momel lamenitesíitésre. Jön a Csokis Robi Nincs módomban a KÉKI mind a 15 főosztályát, illetve osztályát bemutatni, de feltétlenül szólná kell pár szót a technológiai fő­osztályról, ahol az energiaszegény és diétás üdítőitalok, egv része született, s ahal az export szem­pontjából nagy jelentőségű kor­szerű csomagolástechnológiai ku­tatások folynak. Itt foglalkoznak a szójaalapú —''állomány- és mi­nőségjavító — adalékanyagok húsipari felhasználásának lehető­ségeivel is. Végül néhány példát az intézet újdonságaiból. Nemrég fejezték, be két élelmiszeripari terrtiék elő­állításának kísérleteit: egy zöld­ség—gyümölcsből készült italét és egy különleges eljárással előállí­tott pombaporét. A két újdonság szabadalmaztatott receptjét hasz­nosításra és értékesítésre az inté­zet átadta az Alkotó Ifjúság Egyesülésinek. Valamivel korábbi eredetű az a tejfehérje-koncentrátum, amit dr. Kiss Ernő vezetésével állítat­tak elő az enzimnológiaii osztályon. Ezt a tejporszerű, gyorsan felszí­vódó, roboráló és teljesítményfo­kozó készítményt — amelyet első­sorban a sportolóknak ajánlanak — már gyártja két vidéki tejipari vállalat. Sport Robi néven. Ennek kakaóval izesitett változata az idén forgalomba kerülő Csokis Rdbl, amit a gyerekek bizonyára hamar megkedvelnek. Nyíri Éva KÖZGAZDASÁGI KISLEXIKON Miért az export? Korszaknak érezzük, pedig jószerével leg­feljebb egy évtizede, hogy exportkényszer ne­hezedik a magyar gazdaságra. Exportálnunk kell, esztendőről esztendőre mennyiségben és értékben egyaránt többet. E követelmény köz­vetlen célja, hogy a külkereskedelmi mérleg mind a konvertibilis, mind a rubelelszámo­lású forgalomban többlettel, aktívummal zá­ruljon. A konvertibilis devizákban jelentkező aktívumra a nemzetközi fizetési kötelezettsé­gek, az esedékes hitel- és kamattörlesztések teljesítéséhez van szükségünk, a rubelaktí­vumra pedig azért, mert hosszú időn át a KGST-országokkal is egyensúlyhiány jegyében alakult árucsere-forgalmunk. Ezek a- mostani exportkényszer alapvető okai, amelyeket amo­lyan teendőket, követelményeket sűrítő szán­dékkal a külgazdasági egyensúly javításaként szokás említeni. Kivitel nélkül nincs import Társadalmi közóhaj, bárcsak túllennénk már az egy helyben topogás esztendein, s azokon a nehézségeken, jelenségeken, amelyek a közel­múltat, a jelent, s várhatóan még a közeljö­vőt is jellemzik. Sokan úgy képzelik el gaz­dasági fejlődésünk normalizálódását, kedvező távlatait, hogy mindaz, amit ma terhesnek érzünk, kiiktatódik, megszűnik. Példának okáért a gazdaság egészére, minden ágazatá­ra, a termelők, a gazdálkodók többségére ne­hezedő exportkényszer is. Ennek a feltételezésnek a racionalitása ah­hoz tapad, hogy napjainkban a gazdaságpoli­tika mindenekfeletti prioritása, a külgazdasá­gi egyensúly javítása, akarva-akaratlanul el­homályosítja, mintegy feledteti azokat az ok— okozati kapcsolatokat, amelyek kedvezőtlen, és jó egyensúlyi helyzetben egyaránt arra utalják, kényszerítik a magyar gazdaságot, hogy — jelképesen szólva — együtt éljen a világgazdasággal, boldogulásának, fejlődésé­nek lehetőségeit a nemzetközi munkamegosz­tásba illeszkedve keresse és hasznosítsa. Termelésünk több mint fele Ha a gazdasági reálfolyamatok — termelés, bővített újratermelés, végső felhasználás — tükrében vizsgáljuk a magyar gazdaságot, megállapítható, hogy már a fodyó termelés fá­zisában sem nélkülözi, nem is nélkülözheti a nemzetközi munkamegosztásban való részvé­telt. A folyó termelés, a gazdasági vérkeringés újbóli indításának tágabb értelemben vett üzemanyagát — az energiahordozók, a nyers- és alapanyagok jelentős részét az import fe­dezi, bocsátja rendelkezésre. A reálfolyama­tok másik fázisában, a bővített újratermelés­ben, a felhalmozásbían-iberuházásban ugyan­csak perdöntő az import, a modern technika, technológia átvételének, meghonosításának szerepe. Az anyagi ágazatokban évente megtermelt javak végső felhasználásának objektív lehe­tőségei a nemzetközi munkamegosztásba való beilleszkedés másik irányát körvonalazzák. Valamikor annak tulajdonítottunk meghatá­rozó jelentőséget, hogy kis ország és gazdaság vagyunk, s ezért számos okból — egyebek kö­zött a foglalkoztatottság érdekében — a bel­ső szükségleteket meghaladó termelési kapa­citásokat kellett létrehozni. Ma már nem a kis ország és gazdaság a determináló tényező, sokkal inkább az, hogy a nemzetközi munka- megosztás az integrálódás jegyében halad, fej­lődik; nemcsak a kis-, hanem a közepes és nagyméretű gazdaságok is mindinkább export- orientáltak. A mai magyar gazdaságot irreális lenne ex­portorientáltnak minősíteni, bennünket most az exportkényszer állapota jellemez. Kitűnik, ez az anyagi termelés végső felhasználásából is. Az ipari termelés végső felhasználásában ugyanis az export az első számú felvevőpiac — 1985-ben mintegy 310 milliárd forinttal —, részesedése meghaladja az 50 százalékot. Ha figyelmen kívül hagyjuk az élelmiszeripart, a végső realizálás exporthányada 61—62 száza­lék, az élelmiszeriparban ez 20 százalék. A mezőgazdaság bruttó termelésének 22—24 szá­zalékát értékesíti külpiacokon. A végső értékesítés fázisában, legalábbis az iparban, az összes belföldi felhasználás — a lakosság fogyasztása és a beruházások együt­tesen — az ipari javaknak kisebb hányadát képes felvenni. S hogy ne legyen félreértés, ez nem a belső felhasználás elmúlt évekbeni visz- szafogásának a következménye, már ezt meg­előzően is a jelenlegivel megegyező arányok jellemezték a végső értékesítés belföldi fel- használás—export közötti megoszlását. A növekedés forrása Mindebből szükségszerűen következik, bármilyen is a külgazdasági egyensúlyi hely­zet, kedvezőtlen avagy éppenséggel jó, gazda­sági növekedést csak az export gerjeszthet; az ipari termelés bővítésének ez a kizárólagos lehetősége, forrása. S bár az élelmiszergazda­ság exporthányada nem szembetűnően ma­gas, ennek az ágazatnak a fejlődése, fejlesz­tése is alapvetően függ — pozitív és negatív előjellel egyaránt — a külpiaci értékesítés­től. A gazdaságpolitika a külgazdasági egyen­súlyjavítás követelményéhez kapcsolódva je­lölte ki első számú célnak, prioritásnak az ex­portot, annak növelését nemcsak mennyiség­ben, hanem hatékonyságban is. Ez a kiemelés és minősítés nem azt jelenti, hogyha majd túl leszünk a dolgok nehezén, az export elveszti gazdaságpolitikai jelentőségét. A nemzetközi munkamegosztási kapcsolatok mélyen beépül­tek a magyar gazdaság reálfolyamataiba, a kül­piaci értékesítés a vállalati és népgazdasági szintű gazdálkodás szerves része. Ez az az ob­jektív adottság, körülmény, amely minden gazdasági helyzetben megszabja, valósággal determinálja az export jelentőségét, népgaz­dasági szerepét. Garamvölgyl István Kohl Antal BEMUTATJUK A KÉKI-T Értékesebb élelmiszerek — az ország konyhájából Nem messze a Budapest körszállótól, valahol a Pasarét és Rózsa­domb találkozásánál lelt egykor otthonra a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet (KÉKI). Mondhatnánk, az ország konyhája ez, ahol — a szokványos konyháktól eltérően — persze mégsem az a cél, hogy csillapítsák több-kevesebb ember ismétlődd éhét Itt nem a megszo­kott ételreceptek az irányadók, itt többnyire laboratóriumokban folyik a munka. Dr. Biacs Péter főigazgató vezetésével mintegy száz szak­ember fáradozik azért, hogy ízletesebb, tápláikozás-élettanilag korsze­rűbb élelmiszerek kerülhessenek az asztalunkra és persze, külföldre. A hetedik ötéves terv ugyanis arra kötelezte őket, hogy a maguk esz­közeivel fokozzzák a magyar élelmiszerek nemzetközi versenyképessé­gét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents