Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-26 / 175. szám

* • PEföFI Népe m 1986. július 26. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ; Gorbacsov fogadta Moszkvában Genscher nyugatnémet 'kül­ügyminisztert. — Desmond Tutu püspök találkozott Botha dél-af- aTi'icad államfővel. — Andreotti visszaadta kormányalakítási meg­bízatását, újra Craxi próbálkozik Rómában. KEDD: II. Hasszán marokkói király Perese izraeli miniszterelmökkel tárgyalt. — Letette az esküt az új japán kormány. — Addisz Abe. bábán összeült az Afrikai Egységszervezet külügyminiszteri taná­csa. — Reagan beszéde a dél-afrikai kérdésről. KZE'&DA: Sir Geoffrey Howe Johannesburgban tárgyalt Botha dél- aírikai államfővel, — Az aráb közvélemény nagy része elítéli II. Hasszánnak az izraeli kormányfővel folytatott tárgyalásait. — Reagan két küldötte, Nitze és Rowney az USA szövetségeseivel konzultál a Gorbacsovnak küldendő válasz szövegéről. CSÜTÖRTÖK: Genscher tárgyalásai Washingtonban. — Záróközle­ményt adtak ki II. Hasszán és Peresz „véleménycseréjéről”. — Oízbrálk—bajor vita Franz-Josef. Straussnak Waldheim elnökhöz intézett barátságtalan hangú levele miatt. PÉNTEK: Genfben szovjet és amerikai szakértők az atomkísérletek megszüntetéséről kezdtek tárgyalást. — Norvégia teljes gazdasági bojkottot hirdetett a Dél-afrikai Köztársaság ellen. — Sir Geoff­rey Howe Zambiában. — A Közös Piac szakértői találkozót java­sok a KGST-nak. A hét három kérdése: Valóban lehet-e Nyugat- Európának nagyobb szerepe « kelet-nyugati, azaz k szovjet—amerikai tárgyalások alakításában? Egy vagy másfél évtizeddel ezelőtt gyakran lehetett hallani Nyugat-Európában olyan véle­ményeket, hogy a szovjet külpo­litika célja leválasztani a NATO európai országait az USA olda­láról, s így gyöngíteni1 az ame­rikai tárgyalási pozíciókat, így késztetni fontos engedmények­re Washingtont. Ezekben a he­tekben, amikor azt láthatta a világ, hogy Moszkva rendkívüli jelentőséget tulajdonít a nyugat- európai vezetőkkel való párbe­szédnek — hiszen egymás után került sor Mitterrand f,randa elnök moszkvai útjára, Sevard- madze szovjet külügyminiszter londoni tárgyalásaira és Gen­scher nyugatnémet külügymi­niszter moszkvai eszmecseréire —, most, ez a régi feltételezés újra előtérbe került. Jelenleg azonban nemcsak a szovjet fővárosban cáfolják ezt, hanem az Egyesült Államok nyugat-európai partnerei, szö­vetségesei is tagadják ezt a fel- tételezést. Ugyanakkor az is fi­gyelemre méltó, hogy a franciák, angolok, nyugatnémetek nyom­ban tájékoztatják a Szovjetunió vezetőitől hallottakról a wa­shingtoni Fehér Házat. Így tehát újszerű szerephez jut Nyugat-Európa: nem közve­títő, hiszen az Atlanti Szövet­ségben az USA szövetségese, ugyanakkor az elsőként és leg­jobban tájékoztatott tárgyalópart­nere a Szovjetuniónak, mindad­dig, amíg az Egyesült Államok maga nem tud, vagy nem akar közvetlen magas szintű tárgya­lásokba bocsátkozni. Az persze természetes, hogy Párizs, London KUBA ÜNNEPEN és Bonn urai megerősödhetnek eddig is vallott meggyőződésük­ben, hogy a kelet-nyugati pár­beszéd során Nyugat-Európa csak nyerhet! Ennek alapján pedig meg le­het kockáztatni a megállapí­tást, hogy Moszkvában jól szá­mítottak, ha a Nyugat-Európával való eszmecserét ilyen intenzív­vé téve az amerikai kormány­zatra közvetve bizonyos nyomást akartak gyakorolni. Kétségtelen, hogy az európai fegyverzetkor­látozási megállapodások új le­hetőségeinek, a közepes hatótá­volságú rakétafegyverek korlá­tozását. célzó közbülső megegye­zés gondolatának ismeretében a franciák, angolok és nyugat­németek egyaránt képesek lesz­nek sürgetni amerikai szövetsé­gesüket a maga készségének fo­kozására. Lesznek-e hát szankciók a Dél-afrikai Köztársaság ellen? A szankciók, vagyis büntető intézkedések — mondjuk, gazda­sági- megszorítások, a hitelnyúj­tás megszigorítását vagy megtil­tását kimondó döntések — álta­lában ritkán szokták igazi ha­tással lenni. Viszont önmagában az a tény, hogy valamely állam ellen más országok ilyen szank­ciókat kimondanak, politikailag, erkölcsileg jelentős. És fordítva: az is beszédesen jelzi egy állam magatartását, ha e szankcióktól magát elhatárolja, azokban részt venni nem akar — hiszen ezzel a „megbüntetendő” ország oldalá­ra áll, annak politikai gyakor­latát helyesli vagy éppen támo­gatja is. Ez az értelme annak a vitának, amely a nyugati világban most a körül folyik, hogy Washington­ban és Londonban is meghirdes­senek-e szankciókat a fajüldöző dél-afrikai rendszer ellen. Még a Közös Piac országainak több­sége is emellett lenne már, de egyelőre az amerikai és a brit álláspont annyira elutasító, hogy még azok sem nagyon mer­nek fellépni a pretoriai rezsim ellen, akik már elvben így dön­töttek. Persze, ennek a vitának eddi­gi lefolyása is mutatta, hogy akárcsak a Dél-afrikaii Köztársa­ság maga, az USA és Nagy-Bri- tan-nia is amolyan hátvédharcot folytat. Előbb-utóbb engedniük keil a pretóriai fehér fajüldö­zőknek. S abban a pillanatban, amikor ők ott meghátrálásra kényszerülnek, egészen bizo­nyos, hogy Washington és Lon­don is csatlakozni fog az apartheidet elítélőkhöz... Mindenesetre ma még Pieter íBotha, a pretóriai államfő csu­pán homályos megfogalmazás­ban ígér bizonyos változásokat. Tutu püspök, a Nobel-,békedíjas színes bőrű főpap csalódottan tá­vozott utolsó találkozásuk után, mint ahogyan Reagan elnök leg­utóbbi, Dél-Afrikával kapcsola­tos állásfoglalása hallatán Is azt mondta: a Nyugat ismét meg­mutatta, hogy nem törődik az ottani feketék sorsával. Szűnhetnek-e González, az újból beiktatott spanyol kormányfő fondjai? Felipe González tulajdonkép­pen elégedett lehetne sorsával. Négy évre ismét megerősítették kormányfői tisztében, miután megnyert egy népszavazást a NATO kérdésében és megnyerte a parlamenti választásokat. A Cortes bizalmat szavazott neki. Tulajdonképpen azt is siker­ként könyvelheti el, hogy az ame­rikai—spanyol támaszpont-tár­gyalások kezdetekor máris ígé­retet kapott az USA-tól, hogy a Madrid melletti Torrejon bázis­ról 500 amerikai távozik. Gon- záleznek reménye van arra, hogy kevesebb amerikai katona ma­rad spanyol földön. De marad, mert ez az USA-nak fontos ér­déke! Kell repülőtér és kell ki­kötő a Pentagonnak. González bizonyos támoga­tást kapott Párizsból is. Már a szocialista kormány sem zárkó­zott el az elől, hogy a francia földön tevékenykedő baszk sze- paratistákat felelősségre vonja, most aztán a jobboldali belügy­miniszter már szíves-örömest túlad rajtuk. A terrorista cselek­mények szervezésével gyanúsít- hatőkat egyhamar kiadják a spanyol hatóságoknak. De egye­lőre ez még az ETA szélsősége­seit meg sem rémíti, meg sem bénítja. Egymást érik a meg­döbbentően súlyos terrortáma­dások, robbantások, amelyek felháborítják a spanyol közvéle­ményt, az pedig a González-kor- mánytól keményebb fellépést követel. Az ország gazdasági gondjai sem csekélyek. A Közös Piacihoz történt csatlakozás csak a legdi­namikusabban fejlődő ipari _ága­zainknak kedvez és a mezőgaz­daság egy részének. Más terüle­teken épp a konkurencia növe­kedett. S nem csökken a munka- nélküliség sem. Megkönnyíti viszont González és szocialista pártja dolgát a Cortesben, hogy a választási ve­reség után máris széthullott a jobboldal pártjainak összefogá­sa. Vetélytársa — egyelőre — nincs. Pálfy Ijőzsef Megemlékezés Moncadáról _ Kubában Santiago de Cubá városát tart­ják a forradalom bölcsőjének, s nem is alap­talanul, 33 évvel ezelőtt kubai hazafiak egy maréknyi csoportja megrohamozta az itt le­vő Moncada laktanyát, hogy véget vessen a gyűlölt Batista diktátor uralmának. A Fidel Castro vezette akció akkor elbukott, de a forradalmárok a börtön és a száműzetés után is. visszatértek, s 1959-es győzelmükkel új időszámítás kezdődött a Karib-tengeri sziget- ország történelmében. A szocialista eszmék győzelme az ameri­kai kontinensen, ráadásul az Egyesült Álla­mok tőszomszédságában, természetesen 'ki­vívta Washington nemtetszését. Az egymást követő amerikai vezetők egyike sem sajnál­ta a fáradságot és pénzt, hogy valamilyen módon — katonai akciótól kezdve a gazda­sági blokádig — megfojtsa a haladó havan­nai rendszert. A forradalom győzelme óta eltelt esztendők egyértelműen bizonyították, hogy Kuba népe nem hátrált, s a jövőben sem hátrál meg a külső nyomás és a belső nehézségek elől. A gyarmati majd félgyarmati örökségen túllépve Kuba ma már korántsem az a mo­nokultúrás agrárország, amelynek egyetlen említésre méltó terméke a cukor volt. Bár a cukornádtenméstől és a cukor világpiaci árának alakulásától még ma is sok függ, a szigetország mezőgazdaságával párhuzamo­san már szépen fejlődik a szocialista nagy­ipar is. Az analfabetizmus felszámolása és az ingyenes közegészségügyi ellátás — amely Latin-Amerifcáhan egyedülálló — megszer­vezése után a vezetés most egyre nagyobb fi­gyelmet fordít a dolgozók életszínvonalának emelésére is. Igaz, e téren mutatkoznak még hiányos­ságok, ennek okai a külső nehézségeken kí­vül a gazdasági fejlődés egyenetlenségeiben keresendők. Az ország vezetése látja a hi­bákat, s az idén tartott III. pártkongresszu­son, valamint az azóta eltelt időszak külön­böző fórumain is feltárta és bírálta a gazda­ságirányítás és a tervezés elégtelenségeit, a gazdaságban idestova egy évtizede tapasz­talható torzulásokat, s ezek megszüntetését szorgalmazza. Tény, hogy a kubai gazdaság teljesítőképességének megtorpanása, a foko­zódó pénzügyi nehézségek miatt Havanna a közelmúltban kérte külföldi adóssá,gainak át­ütemezését. s több szigorú gazdasági intéz­kedést vezettek be. (Felszámolták egyebek közt ^szabadpiacot és a magántulajdonú in- gatlafikereskedést.) A mostani intézkedések lényegét úgy lehetne összefoglalni, hogy Ku­bában a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet­ben szeretnék visszahozni a forradalom első éveinek — akikor lendítőerőként ható — er­kölcsi légkörét. A szocialista közösség szilárd, elkötelezett tagja Kuba, nemzetközi politikájában az egyik meghatározó vonás az internacionalizmus: erejéhez mérten aktív segítséget nyújt a nemzeti függetlenségért küzdő testvérnépek­nek. Kuba eredményeit a magunk sikerének is tekintjük, gondjaira közös aggodalommal figyelünk. A szigetország ma a megvalósult szocializmust jelképezi Latin-Amerikában, s történelmi tanulságokat jelent minden ha­ladó mozgalom számára. Nemzeti ünnepü­kön kívánjuk a kubai népnek, hogy az át­meneti nehézségeket mielőbb legyűrve to­vábbra is sikerrel építse szooialista államát Szovjet—kínai konzultáció Pekingben szovjet—kínai kon­zultációt tartottak a fegyverke­zési verseny világűrbe történő kiterjesztésének megakadályozá­sáról és a leszerelés más problé­máiról. A nyílt és tárgyszerű lég­körben tartott megbeszélés a TASZSZ jelentése szerint előse­gítette egymás nézeteinek jobb megértését. A konzultáción szovjet részről Viktor Karpov, a külügyminisz­térium leszerelési és fegyverzet­korlátozási főosztályának veze­tője, kínai részről pedig Li Tao- jö, a nemzetközi szervezetekkel foglalkozó külügyminisztériumi főosztály vezetője vett részt. »0 Pokolgépes merénylet Bajorországban Pénteken, alig két héttel a Siemens-cég igazgató tanácsá­nak tagja, Beckurts és gépkocsi- vezetője Groppler ellen elköve­tett gyilkos merénylet után, is­mét hallatott magáról a Vörös Hadsereg Frakció (RAF), a ma­gát szélsőbaloldalinak feltüntető nyugatnémet terrorszervezet. A Bajorország déli csücskében el­terülő Immenstaadban a nagy Dornier vállalat központjának gépkocsiparkolójában felrobban­tottak egy pokolgépet, amely azonban — minthogy négy perc­cel korábban egy telefonáló elő­re bejelentette az akciót — em­beréletben nem okozott kárt. Az anyagi veszteség azonban tete­mes. Szerdán Aachenben a Franuen- hofer-társaság kutatóintézetében hajtottak végre két robbantást, melynek következtében szintén csak anyagi kár keletkezett. Kurt Rebmann főállamügyész egy nappal korábban sajtóérte­kezleten adott hangot annak • véleményének, hogy baljós je- lyek, illetve akik szerinte katonai számának növekedésére lehet következtetni. A RAF változat­lanul olyan vállalatokra és sze­mélyekre akar lecsapni, ame­lyek, illetve akik szerinte katonai vonatkozású tevékenységet is vé­geznek. Lengyel amnesztia VARSÓ Csaknem ezer személyt bocsá­tottak szabadon Lengyelországban az amnesztia életbe lépését kö­vető első két napon. A július 23- tól érvényes amnesztia értelmé­ben szabadlábra helyezik az ál­lam és a közrend elleni bűncse­lekmények elkövetőit, ha ígéretet tesznek: nem fognak elkövetni hasonló bűncselekményt. Elen­gedik továbbá, vagy mérsékelik a társadalmilag kevéssé veszé­lyes köztörvényesek büntetését. Az első két napon 974 elítéltet, illetve előzetes letartóztatásban lévő személyt bocsátottak szaba­don, köztük 271 nőt. Az amnesz­tia az igazságügy-minisztérium becslése szerint körülbelül 20 ezer személyt fog érinteni, s a szabadonbocsájtandókat szep­tember 15-ig kell kiengedni a büntetésvégrehajtási intézmé­nyekből. Gazdasági bírság jogellenes munkavégzésért A tiszaalpári Tiszatáj Tsz hárommillió forintot fizet Pénteken ülést tartott a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság. A .napirendi témák között szere­pelt a tankötelezettségi törvény végrehajtása, s ennek 1978 óta szerzett tapasztalatairól Köpe- czi Béla művelődési miniszter tájékoztatta a bizottságot. A KNEB a vizsgálati jelentést és a miniszteri tájékoztatóit megvi­tatta és elfogadta. Az ülés másik fő témájaként jóváhagyták az erdő- és fagaz­dálkodás helyzetét, fejlesztési feladatait elemző KNEB-vizs- gálat programját. Eszerint — a KNEB második félévi mumka- terve alapján — 8 megyei és a fővárosi népi ellenőrzési bizott­ság bevonásával megvizsgálják az erdő- és fagazdálkodás hely­zetét, fejlesztési feladatainak összehangoltságát. A vizsgálat kiterjed 9 erdőgazdaságra, 44 erdőgazdálkodó és fafeldolgozó állami, szövetkezeti gazdaság­ra, 8 érd őfel ü gyei őség re, 6 fafel­dolgozó vállalatra, továbbá fa­anyagot nagy tételben felhaszná­ló 13 építőipari egységre. Vizs­gálják az állami irányítószervek tevékenységét is. Az elfogadott program alapián szeptemberben kezdődnék a hely­színi vizsgálódások. Arról is szó volt a KNEB ülé­sén,hogy a fővárosban, a XVIII. kerületi népi ellenőrzési bizott­sághoz érkezett több közérdekű bejelentés alapján a népi ellen­őrök megvizsgálták a kerület nagyvállalatainál, miként dol­goznak itt egyes vidéki termelő- szövetkezetek tagjai. A vizsgá­lat megállapította, hogy a terme­lőszövetkezetek lényegében mun- kaerő-„'kereskedelemmel” fog­lalkoznak. Több tsz-ágazat vagy szakcsoport vezetői személyi kapcsolataik révén felvették a vállalati rendelést, majd hirde­téssel, toborzással vagy munka­erő-csábítással igyekeztek elő­teremteni a szükséges létszámot. Előfordult olyan eset is, amikor a vállalattól elcsábított dolgo­zó a szakcsoport tagjaként került vissza' eredeti munkahelyére. Megesett, hogy a szóban forgó te­vékenység „legalizálására" a vállalat és a szövetkezet, szak­csoport olyan vállalkozási szer­ződést kötött, amely nem felelt meg a vállalkozásról szóló — a Polgári Törvénykönyvben és egyéb jogszabályokban megha­tározott — előírásoknak. E szer­ződésekben nem rögzítették a konkrét munkaered,ményt, ha­nem általánosságban írták kö­rül az elvégzendő feladatokat. A vizsgálat több szövetkezetre terjedt ki, s közülük 7 ellen gaz­dasági bírság kiszabását kezde­ményezte a területileg illetékes megyei bíróságoknál a KNEB el­nöke. A bíróságök megállapítot- . ták egyrészt a munkaerő-csábítás tényét, másrészt azt, hogy a jog­szabályok megkerülésével ki­alakított szerződéses kapcsola­tok tisztességtelen jövedelmek forrásává váltak. Külön is ki­emelték a bíróságok a jogellenes tevékenység árfelhajtó szerepét, valamint azt a nemkívánatos je­lenséget, hogy az ipari üzemek­nél a képzett szakember mellett dolgozó képzetlen szakcsoport­tag esetenként 40—50 százalékkal magasabb jövedelemhez jutott. Az illetékes megyei bíróságok a gyulai Munkácsy Mgtsz-t 174 ezer, a poresalmai Szatmár Mgtsz-t 647 ezer 541, a tiszapal- konyai November 7. Mgtsz-t 4 millió 291 ezer 226, a felsőgagyi Virágzó Mgtsz-t 239 ezer 656. a bodrogolaszi Búzakalász Mgtsz-t 440 ezer 570, a tiszaalpári Tisza­táj Mgtsz-t 3 millió, a mártélyi Fürst Sándor Mgtsz-t 360 ezer 776 forint gazdasági bírság megfize­tésére kötelezték. A KNEB a vizsgálatról és a bí­rósági eljárásokról szóló tájékoz­tatót tudomásul vette, s felhívta a figyelmet a valószinűleg széle­sebb körben gyakorolt jogellenes munkavégzés megszüntetésére. Korszerűsítik a közvilágítást (Folytatás az 1. oldalról.) tál támogatja. A két esztendeje megkezdett fejlesztés első sza­kaszában az Energiafelügyelet pá­lyázatot hirdetett a tanácsok ré­szére. úgynevezett próbaüzemi közvilágítási berendezések fel­szerelésére. Országosan 11 helyi tanács kapott anyagi segítséget ahhoz, hogy az újonnan kifejlesz­tett fényforrásokat megvásárol­ja és a balesetveszélyes átkelő­helyeken- felszerelje. A kiválasztott mintaterülete­ken kívül hazánk minden váro­sának, valamint a községek egy- harmadának legbalesetveszélye- sebb átkelőhelyein felszerelték a nátriumlámpás fényforráso­kat. Ezzel egyidejűleg az EL-CO, a Villamos Készülékek és Sze­relési Anyagok Gyárában kifej­lesztettek egy korszerű elektro­nikus ‘gyújtóelőtétet, ami új mó­don oldja meg a fényforrások bekapcsolását. A kutatási-fejlesztési program idén megkezdődött és '1988-ban befejeződő második ütemében tovább korszerűsítik * a nátrium- lámpákat. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Háborús bűnös halálos ítélete. A horvátországnegfelsőbb bíróság pénteken elutasította Andrija Artuikovios háborús bűnös fellébbviteli kérelmét, egyben megerősítette a zágrábi kerületi bíróság május 14-én hozott döntését, amely a bal­káni hóhért a II. világháborúban elkövetett tetteiért halálbüntetéssel sújtotta. Ezzel az Antukovicsra kiszabott halálos ítélet jogerőre emel­kedett. Az 1941. áprilisában létrehozott hitlerista horvát bábállam egykori bel- és igazságügyminiszterének intézkedései, utasításai alapján szer- bek, zsidóik, cigányok és antifasiszták százezreit irtották ki az usztasa— fasiszta bábállam területén létrehozott 22 megsemmisítő táborban. Artukovics legalábbb hétszázezer ember meggyilkol ásóért felelős. A 86 éves háborús bűnöst az Egyesült Államok, ahol 1948 óta élt, ez év februárjában adta ki Jugoszláviának. • Fidel Castro, az ország első számú vezetője a Kubai KP IU. kongresszusán. és szolgáljon követendő példaként más nem­zetek számára is. • A magyar vezetők táviratban üdvözölték a Kubai Köztársaság vezetőit, országuk nem­zeti ünnepe alkalmából. ÉRTESÍTJÜK tisztelt gAzfogyasztöinkat, hogy A FÖLDGÁZÜZEMŰ gázfűtőkészülékek (konvektorok, egyes gázkazánok, cirkogejzírek) javItAsAt, és karbantartAsAt 1986. szeptember 15-Ig 40% MUNKADÍJKEDVEZMÉNNYEL VÉGEZZÜK. Még a fűtési szezon előtt kérjék gázkészülékeik karbantartását. üzemegységeink és kirendeltségeink várják megrendeléseiket. DÉL-ALFÖLDI GAZSZOLGALTATÓ VÁLLALAT SZEGED 1672

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents