Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-25 / 174. szám
gQzdQ/ógpoliükQ * munko y Idjc/ílmcny ck f • PETŐFI NÉPE • 5 1986. július 25. TERVEK — PÁLYAÍVEK Pénzre váltott szellemi tőke A Kunszentmiklósi Háziipari Szövetkezet sok éven keresztül aránylag jó lehetőségekkel tudta értékesíteni termékeit, amelyek közül a bébi. és gyermekruhák voltak leginkább ismertek. Időközben azonban egyre több versenytárs jelentkezett a szakmában, a termelés feltételei nehezedtek, a piac igényeivel egyre nagyobb gond volt lépést tartani. A kun- szentmiklósiak tudomásul vették: mást kell gyártani, kelendőbb, több nyereséget hozó cikket. Csakhogy — mint a legtöbb gazdálkodó szervezet hasonló helyzetben, — szemben találták piagukat a konok tényekkel: a termék- váltáshoz sem anyagi, sem szellemi tőke nem állt rendelkezésükre. • Bíró Józsefné a kempingsátorba akasztható polcos szekrénykét varrja, Sebők Ferencné ellenőrzi az elkészült terméket. (Gaál Béla felvétele) — Ezért vettük fel a kapcsolatot az Innovatext Kutató-Fejlesztő Vállalattal — mondja Horváth Lászióné, a szövetkezet elnöke. — Javaslatot kértünk tőlük arra, hogy sajátságos helyzetünket, lehetőségeinket figyelembe véve, mit érdemes gyártanunk. A sajátságos helyzetünket egyrészt az jelentette, hogy az általunk foglalkoztatottak hetven százaléka bedolgozó. Többnyire szakképzetlen nők, akik a mezőgazdasági kistermelés mellett, vagy azért varrnak, mert családi körülményeik arra kényszerítik, hogy otthon dolgozzanak. Másrészt pénzünk sem volt a termelés fejlesztésére, a piac igényeit, lehetőségeit sem ismertük kellőképpen. Az alapanyag-beszerzés nehézségeiről viszont annál „gazdagabb” tapasztalataink voltak. Tudtuk: kis szervezet lévén, nem vagyunk eléggé .felkészültek arra, hogy mindenhez hozzájussunk, ami az új termékek gyártásához kell. Ezért nemcsak javaslatot kértünk a vállalattól, hanem megbíztuk az alapanyag-beszerzéssel, a technológia korszerűsítésével, az új termékek menedzselésével, a folyamatos piackutatással, valamint a piac ellátásával. — A megbízáshoz volt pénzük? — Nem. Volt viszont lehetőségünk arra, hogy haszonrészesedése» szerződést kössünk. Ez azt jelenti, hogy az új termékeken képződött nyereség 40 százaléka a vállalatot illeti. — Megéri la iszövetkezetnek? — Mindaz a munka, amit a vállalat végez, nekünk is pénzbe kerülne: Egyébként is arról van szó, hogy mi ezt a feladatot nem tudnánk megoldani. Együttműködésünk mindeddig sikeresnek bizonyult. A vállalat javaslata alapján csupa keresett óik-/ keket gyártanak, ezeket a Skála-Coop forgalmazza. Például a kempingsátorba akasztható kis polcos szekrényt, partvédelmi zsákot, vegyiszűrőt stb. Gyorsan népszerű lett a Skála-emblémával forgalmazott levegőillatosíitó szőrmefigurájuk. Pedig csak egy kerek, „szőrös” arc, ragasztott szemekkel, mégis, érdekes. Illata kellemes, tartós; alapanyaga tőkés importból származik. — Valóban sikeres termékünk volt, de a forgalmazók azt tapasztalták, lanyhult iránta az érdeklődés, ezért már el is kezdtük a levegőillatosító festett válzonállatkák gyártását. Ügy gondolom, ezt is hamar megkedvelik majd a vásárlók. — Egyébként — folytatja az elnökasszony — a vállalattal való együttműködésünk révén olyan tapasztalatokra tettünk szert, olyan ismeretségeket kötöttünk különböző cégekkel, amelyeknek más munkánkban Is hasznát vesszük. Fő termékünk továbbra is a gyermekruha. Butikjellegűek, jó minőségűek, mindig a legújabb divatnak megfelelőék. Kis tételű megrendelést is elfogadunk, így tudunk ezzel a termékünkkel versenyképesek maradni. A szövetkezet összes árbevétele évi 35 millió forint, ebből csupán kétmillió forintot tesz ki az új termékekből származó bevétel. Ennek a kétmilliónak viszont nagy a nyereségtartalma. És legalább ennyire fontos: a kutató-fejlesztő vállalatnak is közvetlen érdeke, hogy mindig kelendő cikket dobjanak piacra. Almás! Márta SIKERES RAJT Egyéves a vezetői minőségkör-mozgalom Egy éve indult útjára az Országos Vezetőképző Központ (OVK) úttörő kezdeményezése, a vezetői minőségkör-moz- galom. A japán munkás-minőségkörök sikerei nyomán az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is gyorsan tért hódított a minőségkor — „divat”; méghozzá nemcsak a munkások, de a vezetők körében is. E fórum kötetlen formában gyakorlati tapasztalatok, módszerek, információk cserelehetőségét nyújtja. Ezt az új formát, a vezetőképzés e sajátos módját kereste az OVK, mikor nálunk is meghonosította a vezetői* minőségkör-mozgalmat. Az első év tapasztalatai röviden: 1800 vezető jelentkezett az OVK felhívására a régi hallgatók közül, hogy szívesen bekapcsolódna a meghirdetett mozgalomba, hiszen az már nevében is a vezetői munka minőségét hirdeti. A számítógépektől a szabályzókig A jelentkezettek 46 minőség- kört alakítottak; 18 minőségkör a megyékben működik. Egy év alatt több mint ötszáz összejövetelt tartottak; mindegyiken időszerű, a vezetői munkát közvetlenül érintő kérdésekről cseréltek eszmét. A minőségkörök autonómok, vagyis összejöveteleik helyét, gyakoriságát, időpontját és programját maguk a tagok döntik el. Nincs tehát egységes séma, éppen ezért igen változatosak a választott témák. Egyetlen negyedév, ez év elejének „étlapjáról” röviden: Salgótarjánban a Nógrád megyei számítástechnikai helyzetet vitatták meg. A tatabányaiak is a komputerekkel foglalkoztak: a vállalati számítógépes adatfeldolgozás tapasztalataival. A borsodi vezetők az ipari és mezőgazdasági üzemek kapcsolatát elemezték, és új munkahelyek létesítésének lehetőségét vizsgálták^ Az egri minőségkör tagjai a tőkeáramlás új formáiról hallgatták meg az MNB Heves megyei igazgatóhelyettesének ismertetőjét. A pécsi kör fehér asztal mellett a „pécsi kesztyű” divatbemutatóját nézte meg, és a világ bőrruházati irányzatával ismerkedett. Élénk vitába is bonyolódtak a vállalati tanácsok működéséről. Győrben a Graboplast külkereskedelmi tevékenysége került terítékre. A szegediek a szabályozás és a vállalati gazdálkodás összefüggéseiről tanácskoztak, az ülést az Országos Tervhivatal küldöttje vezette. Lankad a kezdeti buzgalom? A témaválasztásban nagy szerep jut a minőségkör vezetőjének. öt a tagok választják meg soraikból. A vezető „első az egyenlők közül”; szerepe az, hogy az összejöveteleket előkészítse, szervezze. A sok szép és jó mellett azonban a kezdeti buzgalom mintha kissé lankadna. Az OVK illetékeseinek az a véleménye, hogy a hatékony működés döntő feltétele a körök vezetőinek és a munkájukat segítő OVK - patr ónusoknak személye és együttműködése. (Az. OVK- patrónusok tapasztalt oktatók és kutatók.) Kezdetben nagy volt "a lelkesedés a körökben, de mostanában ez kissé alábbhagy. Az első időszakban talán még nem jól mérték fel, hogy a minőségkörök „Igazgatása” milyen elfoglaltságot jelent; vagy a tisztségvállalás óta a munka- és életkörülményekben bekövetkezett esetleges változások is nehezíthetik a feladat ellátását. E mandátumok idejének meghatározása, a körültekintőbb • választás majd e gondokon is segíthet. Nélkülözhetetlen fórum A vezetők elfoglaltsága is veszélyeztetheti az eddig sikeresen bontakozó mozgalom jövőjét. A megnövekedett követelmények, a vezetői feladat- és felelősségmegosztás még nincs megfelelő szinten, s ezért vezetőink — sok minden más mellett — az idővel is szűkölködnek. Ha pedig kevés az idő, akikor elsők között mondják le a nem kötelező, kötetlen vezetői mtnőségkör-összejöve- telt. Pedig a gazdaságirányítási rendszer és a vállalatvezetési formák újdonságai, a gyors alkalmazkodás követelménye és mindaz, ami imái életünkben a vállalatok, szervezetek vezetőinek vállára nehezedik, szükségessé — sőt elengedhetetlenné — teszi a vezetői ismeretek korszerűsítését. Ennek pedig igen hasznos, kevés időt felemésztő kötetlen formáját kínálják a vezetői mi- nősógkörök. Érdemes hát e fórum összejöveteleire elmenni, a vitákban aktívan részt venni, 'hiszen új és nélkülözhetetlen Ismeretekkel gyarapodik a vezető. Huszti Vera M inden csinnadratta nélkül, június végén megnyílt Miskolcon, ia Búza téren a Zöldért nagybani piaca. A létrehozásában {közreműködő vezetők sem a protokoll kedvéért keltek hajnalok hajnalán, hanem sok.- kal inkább azért, hogy figyeljék a fogadtatást, S a továbbiakra tapasztalatokat gyűjtsenek. TANULJUNK EGYMÁSTÓL Alacsony árakból is meg lehet élni Bács-Kiskun megyéből a Búza térre Zöldség—gyümölcs- kereskedelem Miskolcon — Nem odázhattuk el tovább a nyitást. A Bács-Kiskun megyei partnereik már így is türelmetlenkedtek: azt hitték, nem is gondoljuk komolyam az üzletet. De időbe telt, míg megszereztük és rendbe tettük ezt az épületet. Hatvan négyzetméter még hiányzik belőle, egy használaton kívüli, egykori asztalosműhely kiköltözésére még várni kell — mondja Matlák Zoltán, a Borsod megyei Zöldért igazgatója. Az utolsó simítások tehát még hátravannak. Az épület előtt kicserélik a napellenző műanyagfedelet, így egy fokkal ismét szebb lesz a Búza tér. Ennél jobban — ILesz-e ebből \hasznuk a háziasszonyoknak? \Nem fogjuk-e viszontlátni az itt vásárolt zöldséget és gyümölcsöt dupla áron? — Ha az egész épületet birtokba vesszük, nyitni akarunk itt egy kiskereskedelmi részleget is. Minden lesz benne, ami a nagybani piacon kapható, s az áraörüLhetünk azonban az itteni áraknak. — A gazdasági bizottság határozata sürgeti a nagybani piacok létrehozását. A városi tanács még keresi a jobb megoldás lehetőségét, de átmenetileg ez is ígéretesnek látszik — magyarázza Pollner Gusztáv igazgatóhelyettes. — A Bács-Kiskun megyei Zöldérttel közös ez a vállalkozásunk. Azért kötöttünk velük egyezséget, mert ott az üvegházi primőröktől kezdve mindem megterem, s nem is kevés. A nagybani piac elsősorban a közületek és a magán-kiskereskedők jobb és olcsóbb ellátását szolgálja. kát alig tartjuk magasabbra, mint ott. A befőzési szezonban pedig ugyanúgy nagybani áron adjuk a háziasszonyoknak az uborkát, az őszibarackot, a sárgabarackot, a körtét, a paprikát és a paradicsomot,- ha legalább egy rekesszel vesznek — ezzel a jó hírrel szolgált az igazgatóhelyettes. melőkkel szerződünk, nincsenek lépcsők, láncszemek. — Sokan úgy vélik, hogy nem bírják majd szusszal, pontosabban áruval — Van bőséggel árualapunk* itt is és az országban mindenütt. Nagyon sok termelővel kötöttünk szerződést. Csak egy példa: vöröshagymából 1600 tonnát kötöttünk le. — (Úgy tűnik, hogy a Skálastandok már most szűkösnek bizonyulnak. Hogyan tovább? — Ha sikerrel zárjuk az első időszakot, akkor valóban bővítenünk kell, mert ezekben a bódékban nem tudunk igazi áru- választékot kínálni. Távlatilag az is elképzelhető, hogy részt veszünk a Búza téri piac rekonstrukciójában. Termelői kapcsolat A premier első óráiban ott volt Kovács Gábor, a Miskolci Vá- rosi Tanács kereskedelmi osztályának vezetője is. — (Sokan azt mondják a zöldség-gyümölcs szakmában, hogy a tanács ezzel az üzletkötéssel meg akarja „ölni" a kiskereskedőket ... — Szó sincs erről. Csali azt szeretnénk, hogy normális piaci árak alakuljanak ki, és legyen bőven jó minőségű áru. Hozzá tehetem, hogy’télen is, mert akkor a főleg primőröket forgalmazó kiskereskedők visszavonulnak a piacról, a Skála azonban télen is marad. Egyébként egy, az utóbbi időben általánossá vált árszinttől alacsonyabbra való áttérés nem jelenti azt, hogy ne lehetne nagyon tisztességesen megélni a zöldség-gyümölcs kiskereskedelemből ... Arról is informálódtunk, hogy a Skála rendszeresen szervez majd akciókat, egyes zöldség-, gyümölcsféléket leszállított áron kínálva. Ami pedig a sokat firtatott árualapokat illeti, a Skála nemcsak szerződéseket kötött, hanem például termálvizes primőrprogramot kíván megszer- vezmi Békéscsabán, és segíteni akarja a termelőket szaporítóanyaggal, technológiával. Valami megmozdult a Búza téri piacon, hiszen a Skála tőszomszédságában nagybani piacot nyitott a Zöldért, s pár lépéssel odébb egy termelőszövetkezet is nagybani árusítással kezdett el foglalkozni. Úgy jellemezhetnénk a helyzetet, hogy a versenytársak tapogatóznak, kivárnak. Oláh—Kiss Mindennap friss áru — Mi azonban nem árszabá- yozó céllal jöttünk a miskolci >iacra, elsősorban a forgalmunkat akarjuk növelni, mert bőven ran árúnk — mondja Geday úászló, a Bács-Kiskun megyei Sóidért osztályvezetője. — An- íak viszont örülni fogunk, ha mégis alakithatünk az árakon, íiszen tudjuk, hogy a miskolci >lfec híres a drágaságáról. Ügy szerződtünk, hogy együtt sírunk, agyütt nevetünk. Fele-fele arányáén osztozunk a hasznon, s — remélem nem kerül rá sor — a veszteségen is. Hétfő kivételével, amikor zárva tart az itteni piac, ha igény van rá mindennap, akár vasárnap is útnak indulnak az autóink Miskolcra. L/aczkó Gyula, a Bács-Kiskun megyei Zöldért kiskunfélegyházi kirendeltségének vezetője ugyanolyan elégedett az első nap sikerével, mint Kerbolt Gyula, az itteni raktárvezető, ök állnak majd napi munkakapcsolatban. Órák alatt elkelt az őszibarack, a paradicsom és a paprika; Kerbolt Gyula mindezekből már kétszer annyit rendelt, mint a premier napján. Egy új, az eddigieknél kedvezőbb lehetőség teremtődött tehát a lúza téri piacon. A zöldértesek tudják, hogy lesz hozzá versenytáruk, az Agro Skála, amellyel tartani kell majd a lépést. Skála-kínálat Július 11-én megnyílt az első ét Skála zöldség-gyümölcs stand Liskolcon, a Búza téri piacon. A ír jelentőségét különösebben lígha kell ecsetelni, hiszen a vá- irlók jól tudják már, hogy az gro Skála a megszokott piaci raknál olcsóbban árusít nagy íennydségű, jó minőségű zöldsé- Bt és gyümölcsöt. A Skála megjelenése egyébmondanl szokás — felkavarta az állóvizet... Erdei Ferenc, az Agro Skála termeltetési igazgatója: — A Skála a Búza téri piacon kísérletképpen jelent meg. Most esak az alapvető zöldség-gyümölcs cikkeket forgalmazzuk, mert erre van hely, lehetőség. Nem.is kívánok ígérgetni árakat, választékot, jobban szeretjük, ha a vevők a magúk szemével győződnek meg arról, hogy érdemes a Skálánál vásárolni. — Mi az olcsóság titka? — Az, hogy közvetlenül a térA háziasszonyok haszna mssmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Műtrágyatermelés és -felhasználás 2000-ben Az Akadémiai Kiadó A nagyüzemi gazdálkodás kérdései című sorozatában jelenít meg egy külsőségekben igen szerény, terjedelmében is kicsiny, tartalmában azonban rendkívül érdekes munka. Az ENSZ Ipari Fejlesztési Szervezete (UNIDO) felkérésére éj| az Országos Tervhivatal megbízásából készítette el a szerző. Mészáros Sándor a 2000. évig szó'ó prognózist, amelyet a fejlett és a fejlődő országok csoportjára részletezve, több változatban egy ökanometriai modell alapján, számítógép segítségévei dolgozott ki. A műtrágyatermelés és -felhasználás kérdései azonban természetesen nem vizsgálhatók önmagukban: egy hosg- szú távú előrejelzésben nélkülözhetetlen mindazoknak a közvetett hatótényezőknek a figyelembevétele, amelyeknek lényeges hatásuk van a folyamöt alakulására. A könyv egyes fejezetei ezért sorra veszik az élelmiszer-fogyasztási, a gabonatermelés. a műtrágyatermelés és -felhasználás hatótényezőit. ösz_ szetevőit. bemutatva jelenlegi helyzetüket, várható alakulásukat és hatásukat. A könyv számos igien érdekes tényt, 'illetve ezekre épülő prognózist; közöl. Az első fejezet inkább csak a szakemberek számára érdekes: az előrejelzés ökanometriai modelljét mutatja be. A második és harmadik fejezet a legfontosabb élelmiszerek fogyasztására, és ezen keresztül a kenyér- és takarmánygabona-keresletre vonatkozó prognózist tartalmazza!, amely két alapvető tényezőn, a népesség számának és • a gazdaság bruttó termelésének növekedésére tett feltételezéseken alapszik. A népesség számát az ezredfordulón 6,2—6,5 milliard főre teszi, s levezeti, hogy a világ 1980. évi 1,6 milliárd tonnás gabonakereslete a 2000. évre 2,7— 2,9 milliárd tonnára emelkedik. A gabonatermelés kilátásainak fontos tényezője a művelt területek alakulása: az 1965—75 közötti ütem szerint az ezredfordulóig 400 millió hektár új terület művelésbe vonására kerülhetne sor, ami azonban irreálisan magas költséggel lenne fedezhető. hiszen a növekedés csak a sivatagok, mezők és erdők rovására végezhető él. Reálisabb tehát ennék csupán a felével számolni. De ha mégis megvalósulna a 400 milliói hektár művelésbe vonása, a feji’ődő országokban akkor is az egy főre jutó művelt: terület az 1975. évi 0.28 hektár helyett csak 0.24 hektár tenne az ezredfordulón. Ezért az egyetlen járható út. a gabona-termésátlagok. növelése. Az egves termelési nsiszetevők előrejelzése alapján a világ gabona- termelése az elkövetkező k4t évtizedben 79—111 Bzázateklkail növekedhet s ez az emelkedés az alsó határán is fedezi a kereslet növekedését. A szerző prognózisa szerint az 1978. évi 100 millió tonnás ve- gyeshatóanyag-felhasználás az ezredfordulóra két-háromszoro- sára növekszik, 2:1:1 nitrogén— foszfor—káli um arányhoz közel eső hatóanyag-összetételt valószínűsítve. A műtrágyatermelésre vonatkozó prognózis kiemeli, hogy 2000-ig nyersanyaghiány nem akadályozhatja komoly mértékben a műtrágyázás fejlesztését. Az 1976. évi világpiaci árakból kiindulva évi 2—3 százalékos emelkedést tételez fel a kész műtrágyák árainál, ez yiszoht a gyártás kapacitás fokozatos fejlesztését eredményezi a fejlett és fejlődő országokban egyaránt. A fejlődő országok aránya a világtermelésben a nitrogénnél —tőkeexport hiányában —i 2000-ben sem hailadja meg a 26—27 százalékot, a foszforműtrágya-ter- melésben viszont 32—35 százalékot ér «L A szerző — saját bevallása szerint — a nem modellezhető tényezőket nem használta fel a prognózis készítése közben. Nem vizsgálta tehát a műtrágyázásnak a természeti környezetre gyakorolt hatását sem, így a vizek nitnittartalmának a növekedését. De azt sem vizsgálta, hogy a fejlődő országok fizetési mérlege vaj on kémes lesz-e elviselni az éVlmiszerek és a műtrágyák importjából adódó terheket. H. J.
