Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-25 / 174. szám

vrk >< •» f T» f Előrejelzés az ország területére ma IjOJAnAS estig: A felböátvon irtásokból futó zá­áLTWil /ínrtij por várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet lt és 23 fok között lesz. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK'NAPILAPJA XLI. évf. 174. szám Ára: 1,80 Ft 1986. július 25. péntek Építő­táborozók Palicson (3, oldal) Család — otthon — szabad idő * (4. oldai) SPORT (7. oldal) Csirke, kacsa,liba Kiskunhalasról A Kiskunhalasi Baromfifeldol­gozó Vállalatnál évente 30 ezer tonna szárnyast dolgoznak fel. Az idén az első félévben az át­meneti exporttilalom miatt — 40 százalékban teljesítették az 1986-ra tervezett nyugati kivitelt. Ezeken a piacokon megnőtt a darabolt baromfitermékek irán­ti kereslet, aminek a vállalat igyekszik a lehetőségeihez ké­pest minél jobban megfelelni. A rubelelszámolású megrendelések­re szintén ilyen arányban sike­rült szállítani. Ezek az adatok a tavalyiakhoz hasonlóak, amel­lett, hogy a belföldi értékesítés nagyobb volt. A vállalathoz csirkéből érke­zik a legtöbb: az összes barom­finak 80 százaléka. Ezenkívül ezer tonna tyúk, a kacsa és a li­ba együtt ötezer tonna. A feldol­gozásra szánt árualapot zárt kör­zetből, kis távolságra fekvő köz­ségek, városok mezőgazdasági nagyüzemeiből szállítják. A hízott liba 98 százalékát azonban áfé- szek integrálásában dolgozó kis­termelőktől vásárolják fel. A baromfitermelés VII. ötéves tervben szereplő tervszámai a feldolgozó vállalatokat is jelen­9 A feldolgozósor. tősen érintik. Mint Halason mondták: nem akkor kell bőví­teni a gyártókapacitást, amikor az állatok már a vállalat udva­rán vannak. Miután a Kiskunha­lasi Baromfifeldolgozó Vállalat (Pásztor Zoltán felvétele) 1980 óta azonos mennyiségű szár­nyas levágására alkalmas, most tervbe vettek egy évenkénti 5000 tonnás kapacitásnövelő rekonst­rukciót. G. E. KÜZDELEM A LÁNGGAL, FÜSTTEL Több milliós kár Kecskeméten Tegnap délután negyed három körül sűrű, fekete füstoszlGp go- molygott föl a kecskeméti Rákóczi városban. Néhány perccel később megszólaltak a tűzoltóautók szirénái a Kiskörúton. Az ügyeletes egy­ségek elindultak a helyszínre. A tűz a Zöldért Vállalat Kurucz körúti telepén keletkezett. A portán 14.20 órakor észlelték a füstöt és riasz­tották a tűzoltóságot. Munkatársunk a helyszínen követte az esemé­nyeket. 14 ÖRA 30. A füst a Zöldért-telep végében go­molyog, az utolsó raktár vasút felőli oldalán. 20—30 méterrel odébb futnak a sínek, nem messze pedig itt a hűtőház és a transz­formátorállomás. A szél szerencsére az üres vasúti töltés felé sodorja a lángo­kat. A töltés túloldalán is meggyulladt már néhány bokor. A tűzoltók megkez­dik fecskendőikkel a kör­nyezet hűtését. A szomszé­dos raktárban még folyik a . munka. Személyi sérülés I szerencsére eddig nem tör­tént. , 14 ÖRA 45. A lángok egyre magasabbra csapnak. A helyszínre érkezik dr. Mező Mihály tanácselnök, aki a városháza ablakából vette észre a füstfelhőt. Az oltást irányító Szabó József tűzoltó százados kö­rül rögtönzött haditanács. In­tézkedések egész sora születik. A tanácselnök értesíti a MÁV-ot, hogy készüljenek fel a vasúti for­galom leállítására, és segítséget kér a honvédségtől. A tűzoltók a raktár belsejének megvédésére koncentrálják erőiket. 'Ez most a legfontosabb feladat. Benn a raktárban 200 vagonnyi gumi­alapanyag. A TAURUS megbízá­sából tárolja és csomagolja ex­portra a Zöldért. A rendkívül gyúlékony anyagból több vagon- nyinak a külső fal mentén ju­tott hely. Ez ég most, és a köze­lében lévő ládák, rakodólaphal­mok. Már úton vannak a kör­nyékbeli tűzoltóegységek. Ceg­lédtől Kiskunhalasig mindenkit, riasztottak. 15 ÖRA. Lezárják a vasúti köz­lekedést, Kecskemét és Város­föld között autóbuszokkal szál­lítják az utasokat. Megkezdődik a raktár részleges kiürítése. Fér­fiak, nők kézről kézre adogat­ják a veszélyeztetett helyről a (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János Nógrád megyében • Kádár János a salgótarjáni kohászati üzemben üdvözli a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádjai címmel kitüntetett kollektíva tagjait. Aktívaülés Salgótarjánban Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára tegnap Nógrád megye életével is­merkedett, tájékozódott a csak­nem 240 ezer embernek otthont, munkát adó északi országrész politikai és gazdasági eredmé­nyeiről, az ott jélők sikereiről, gondjairól. Kádár János délelőtt fél li­kőr érkezett meg a megyeszék­helyre, Salgótarjánba. A főtit­kárt az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának épületénél Pet- rovszki István, a Központi Bi­zottság párt- és tömegszerveze­tek osztályának vezetője, Géczi János, a megyei pártbizottság el­ső titkára és Szalai László, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára fogadta. Az üdvözlő szavakat követően a házigazdák rövid tájékoztatást adtak a nóg­rádi medence politikai és gaz­dasági helyzetének — idősze­rűségét tekintve — legfonto­sabb lényeiről. A mintegy bemu­tatkozásnak szánt helyzetelem­zés, tájékozódás után az MSZMP főtitkára — vendéglátói kíséreté­ben — felkereste a salgótarjá­ni kohászati üzemeket. Itt kap­csot ódott a programhoz Brutyó János, az MSZMP KB tasia. Sal­gótarján 2. választókerületének országgyűlési képviselője. A nagyüzem bejáratánál C. Becker Judit, Salgótarján ta­nácselnöke, Szabó István vezér- igazgató, Krajcsi József, a gyár pártbizottságának titkára, Ná- dai István, a vállalati tanács el­nöke, Mertóíc Ervin szakszerve­zeti és Kovács Nándor, az üze­mi RlSZ-bizottság titkára kö­szöntötte Kádár Jánost, aki tájé­koztatót hallgatott meg a kohá­szati vállalat tevékenységéről. A 3500 dolgozót foglalkoztató üze­met 120 évvel ezelőtt alapította a rimamurányi részvénytársaság. Évi termelési értékük ma már megközelíti a négy és fél mil­liárd forintot. A műhelyeikből kikerülő szalagacélok, huzalok, szegek, kovácsolt és sajtolt ter­mékek, raktári állványszerke­(Folytatás a 2. oldalon.) AZ EGYIKNEK MEGÉRI, A MÁSIKNAK NEM? Öntöznek a Duna-tájon Tasstól Dusnokig, Dunaegyházától Lajosmizséig majd negyedmillió hektáron folytat aktív vízgazdálkodást a dunavecsei székhelyű Duna. menti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat. A szolgáltató közös­ségnek 43 szervezet adta össze alaptőkéjét: 34 termelőszövetkezet, 5 szakszövetkezet, egy erdő- és három állami gazdaság. A terület adott­ságai miatt csupán 5782 hektár öntözhető. 1986-ra tizenkét nagyüzem kért csapadékpótlást a közös gazdaságtól. Két termelőszövetkezet — gazdasági megfontolásból — felmonda a korábbi megálla'podást. Máj urban hét szövetkezet kezdte hasznosítani a csatorná­kat. 876 hektáron több mint 411 ezer köbméter vizet használtak fel a vízigényes kultúrákra. Jú­liusban az esőzések miatt csök­kent a kiiocsolt mennyiség. Az első igazi aszályos hónap a jú­lius. A már-már reménytelenül száraz időjárás ellensúlyozásá­ra 'mindenfelé beindították a szivattyúkat. A vízműtárs.ulat önfözSkapaoitásának 70 száza­lékát használta ki. Az arány jól muita-tja: vannak nagyüzemek, amelyek még a legnagyobb szá­razság ideién sem éltek a — ko­rábban állami támogatással meg­teremtett — lehetőségekkel. Továbbra is kiemelkedően nagy az érdeklődés az egészségügyi pályák iránt: az általános orvo­si és a fogorvosi karokon pél­dául ezúttal 100—110 volt a pont­határ, így itt az idén is jellem­ző, hogy a rendelkezésre álló he­lyekre még a legjobb eredményt élérteik között is válogatni kel­lett. A SOTE általános orvosi karának 290 helyére például 495 megfelelt pályázó jutott az idén. A korábbi évekhez hasonlóan magas a tudományegyetemeken tanulni kívánók száma: átlago­san 2.7-szeres volt a túljelentke­zés. Az ELTE bölcsészkarán pél­dául 100-on felül alakult ki a ponthatár. A szakok között — 104—106 ponttal — kiugróan magas volt a pszichológiára, a nyelvszakok közül a franciára és a németre, valamint a magyar szakon felvételizőik felkészült­sége. örvendetes, hogy folyama­tosan nő a tanár- és tanítókép­ző főiskolákra jelentkezők szá­ma, a felvételi keretszám bőví­tése egyébként elsősorban ezeket az intézményeket érintette. A pedagógusképző főiskolák nap­pali tagozatain átlagosan 80—90 között, levelező tagozatain 70—80 volt a ponthatár. A természet- és műszaki tu­dományok iránt a tavalyihoz ké­pest mindenütt nőtt az érdeklő­dés, de a túljelentkezési arány még mindig az átlagos alatt van. A természettudományi karokon 85—105 közötti ponthatár ala­kult ki: a legmagasabb a kémiá­val, a biológiával, valamint a ma­tematikával párosított szakterü­Apostag, Szalkszentmárton és Dunaszentbenedek határában minden lehetőség meglenne a szárazság enyhítésére, de a me- zőgazdák úgy látták: nem érde­mes használni a rendszereket. Az ég ad, vagy nem ad. Jó szeren­cse segíts. Pedig ördöngős szám­tan ez. Hogy lehet az? Egyes gaz­daságoknak a búza öntözése is megéri, míg akadnak olyan gaz­dálkodók, amelyek a vízigényes paprikától is sajnálják az éltető nedűt. — ylut-e minden igénylőnek elegendő öntözővíz? — kérdez­tem Kiss Istvántól, a gazdálkodó szervezet főmérnökétől. — Szerencsések vagyunk. Ha leteken. A műszaki felsőoktatás­ban továbbra is az építész-, illet­ve a villamosmérnöki szakterü­leten volt a legnagyobb a pont­határ, változatlanul a legalacso­nyabb a kohászati szakokra je­lentkezőknél, bár a pályázók szá­ma itt bizonyos emelkedést mu­tat. Jellemző azonban, hogy sem nappali, sem esti tagozaton nem alakult ki 70 alatti ponthatár. Az átlaghoz képest növeked­tek a ponthatárok a gazdasági jellegű egyetemeken és főisko­lákon is: a Marx Károly Köz­gazda s ágtudomány i Egyete men például 100, a Külkereskedelmi Főiskolán 103 volt. A felvételi bizottságok min­denhol az elért pontszámok alap­ján hozták meg döntésüket, a ki­alakult ponthatárt meghaladó eredményű diákoknál viszonyt figyelembe vették a jelölt ráter­mettségét, a szakterülettel kap­csolatos munkakörben eltöltött idejét, valamint azt, ha a diák felkészülését hátrányos helyze­te -nehezítette. A fellebbezéseket, illetve a továbbtanulással kapcsolatos esetleges kérelmeket a felsőokta­tási intézményekhez legkésőbb július 31-ig kell eljuttatni. Az.ok az elutasított hallgatók, akik ma­gas pontszámot értek el, ugyan­csak július 31-ig adhatják be át­irányítási 'kérelmüket azon in­tézményekbe. ahol a felvételi fel­tételek és .tárgyak a vizsgájuk­kal megegyezők voltaik. A döntés­ről c jelöltek augusztus 18-a után kapnak értesítést. az ég elapad is, csatornáinkba« bőven van utánpótlás. Készle­teinket a több hetes kánikula sem apasztotta el annyira, hogy valakinek is nemet mondanánk. A fő forrása: a kiskunsági ön­töző főcsatorna. A megfelelő víz- szintet minden mellékcsatornán tartani tudtuk. Bővizű a fűzvöl­gyi, a Szelidi-tavi és a sákori csa­tornarendszer. — Bírták-e a terhelést az ön­tözőművek? — Idén még nem volt .műsza­ki problémánk. A társgazdasá­gokkal egyébként is folyamato­san fejlesztjük a vízkivétel! mű­vek műszaki színvonalát. Ré­céién egy, Hartán két korszerű öntözőtelepünk működik. Az úgynevezett Bauer-prog.ram ke­retében a solti Kossuth Tsz sa­ját fejlesztésbe fogott. Nagy tel­jesítményű öntözőgépeik üze­melnek a dunavecsei határban is. Brigádjainknak ilyenkor a karbantartás a feladatuk. Folya­matosan ellenőrzik a zsilipeket, tisztítják a csatornákat. Mindent elkövetünk, hogy az öntözhető területre időben eljusson az élte­tő. gazdagító víz. F. P. J. HASSZÁN—PERESZ MEGBESZÉLÉS Eredmények nélkül A két fél közötti vélemény- eltérések miatt kézzelfogha­tó eredmények nélkül zárult II. Hasszán marokkói uralko­dó és Simon Peresz izraeli mi­niszterelnök kétnapos marok­kói tárgyalássorozata. Peresz csütörtökön a kora reggeli órákban visszaérkezett Iz­raelbe. A marokkói király szerda esti 45 perces rádió- és tévé- nyilatkozatában már megvon­ta az eszrgecserék mérlegét. Az uralkodó rámutatott, hogy a megbeszéléseken nem sike­rült közvetlen előrehaladást elérni a közel-keleti béke ügyében, mert Peresz tovább­ra is elutasítja az arab álla­mok két alapvető követelé­sét: a Palesztinái Felszabadi- tási Szervezet elismerését és a megszállt arab területekről történő izraeli kivonulást. A király elutasította a je­lenlegi megbeszélések, illetve a Camp David-i egyezmény közötti párhuzamot, s elmond­ta : Marokkó elvetett egy olyan washingtoni ajánlatot, amely a találkozónak az Egye­sült Államokban történő meg­tartására vonatkozott. Hasz- szán egyébként beszédében közölte, hogy a tárgyaláson el­hangzottakról tájékoztatni fog­ja az arab államokat. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet szerdán hivatalosan kérte az Arab Ligától egy csúcsértekezlet sürgős össze­hívását, míg libanoni' haladó pártok és a síita Amal mozga­lom vezetői péntekre általá­nos sztrájkra szólították fel az ország lakosságát, tiltako­zásul a találkozó miatt. Wa­shingtonban viszont üdvözöl­ték a marokkói—izraeli meg­beszélések tényét. MAGASABB FELKÉSZÜLTSÉG — KÉT ÉS FÉLSZERES TÚLJELENTKEZÉS Egyetemi-főiskolai felvételek Fellebbezési határidő: július 31. Lezajlottak a felvételi vizsgák, aiz egyetemek, a főiskolák a napok­ban értesítik a jelölteket a felvételi bizottság döntéséről. A Művelő­dési Minisztériumban összesítették a vizsgák eredményeit, a felsőok­tatás ezzel kapcsolatos számadatait. Ezútta'i mintegy 42 ezren jelentkeztek a hazai felsőoktatási intéz­mények nappali tagozataira: ezeken 16 700 elsőéves hallgatónak jut hely. Az elmúlt évekhez képest 2900-zal többen kívánnak továbbta­nulni, a növekedés aránya megegyezik a*z érettségizők számának 7,5 százalékos emelkedésével. Az egyetemeken és a főiskolákon átlago­san 2,52-szeres a túljelentkezés; a ponthatárok emelkedtek, s ez a je­löltek magasabb felkészültségét is jelzi.

Next

/
Thumbnails
Contents