Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-23 / 172. szám
iQzdQ/ÓQpoliükQ y munko yldjc/ílmcnijck PETŐFI NÉPE • » 1986. július 23. JOBB MINŐSÉG, JOBB EREDMÉNYEK Ösztönző bérezés a félegyházi szövetkezetben ENERGIAGAZDÁLKODÁS Az 1973-as olajárrobbanás után az energiagazdálkodást racionalizáló programokat dolgoztak ki világszerte, és új energiaforrásokhoz fordultak a szakemberek. Ez volt az egyetlen lehetséges megoldás. Mi, magyarok is így tettünk: a tudománypolitikai bizottság öt évvel ezelőtti határozatával kezdetét vette az energiagazdálkodás középtávú kutatási-fejlesztési feladatainak megvalósítása. A fő cél a kőolaj-felhasználás csökkentése, a hazai lehetőségek jobb kihasználása volt. Ez magával hozta az ipari háttér korszerűsödését, exportképes termékek, módszerek, eljárások kidolgozását és bevezetését. A program eredményeiről és az új kutatásfejlesztési elképzelésekről tájékoztatott Papp István programmegbízott, az Energiagazdálkodási Intézet vezérigazgatója. A megtakarítás: 1,2 millió tonna olaj • A fűződében új, korszerű gépekkel, berendezésekkel dolgoznak. Már a téli csizmákat készítik. (Gaál Béla (elvétele) A múlt év tavaszán alakult kisszövetkezetté a női szandált, papucsot, csizmát gyártó Kiskunfélegyházi Cipőipari Szövetkezet. Azóta bebizonyosodott: helyesen döntöttek. Minden „bejött”, amire számítottak. Múlt évi eredményeik lehetővé tették, hogy a dupla részjegy alapján is fizethettek osztalékot. Az új gazdálkodása formában egyszerűbb az ügyintézés, kevesebb az adminisztráció, a nem termelő munka. Mivel a dolgozók a gazdálkodásiban is érdekeltek, jelentős mértékben, húsz százalékkal csökkent a rezsi. A tagok közvetlen anyagi érdekeltségének rendszere a kisszövetkezetekben sajátságos. A havi járandóság tulajdonképpen csiak előleg: ha rosszul dolgoznak. kevesebb a bevétel, az évközben! túlfizetést vissza keli adná. Ha viszont jól oldják meg feladataikat, jövedelmük az egyéni teljesítménynek, illetve a részjegynek megfelelő értékű. A szövetkezetre nézve nincs szankciója a magas jövedelem-színvonalnak. Szükség is van az ösztönző bérezésre, hiszen ez az egyik alapja annak, hagy a szövetkezet (képes rugalmasan alkalmazkodni a piac igényeihez. Mivel inkább kínálat van most már, mint kereslet, a megrendelő válogat. Nem ritka, hogy a száznál is több modellből csak néhány tucatnyi nyeri meg a tetszésüket. Szigorúan ragaszkodnak a szerződésben rögzített határidőkhöz ás. Ha a termelő akár csak két napot késik a szállítással, a kereskedelmi cég nem veszi át a terméket. A félegyházi szövetkezet sikeresen alkalmazkodik a kemény feltételekhez. Ám nemcsak az ösztönző bérezési rendszernek, hanem annak köszönhetően, hogy emellett a munka feltételeit is megteremtették. Korábban gondot okozott, hogy az aljarész- üzem kapacitása nagyobb volt; mint a tűzödéé. Ezért másokra hízták azt a munkát, amit maguk nem győztek. A bérmunka azonban növelt® a termelés költségeit, Olykor a szállítási határidő betartása is bizonytalanná vált mások elkésett munkája miatt. Mindezt gépek vásárlásával sikerült kiküszöbölniük. A tűizöde kapacitása jelentős mértékben növekedett ezáltal, a termelés üteme egyenletesebbé vált, illetve szükség szerint 'könnyebben alkalmazkodnak a megrendelő — Olykor feszített tempót követelő — igényeihez. Ugyanakkor sokat javult a termékek minősége. Az új gépekkel, az azoknak megfelelő új technológiával divatos fazonú lábbelit tudnak készíteni. Modelljeiket maguk fejlesztik ki. A szövetkezet 120 ezer pár női szandált készített ez év első felében, ennek 90 százalékát új modell alapján. Június közepén kezdték el a megrendelt 35 ezer pár csizma gyártását, ebből mindössze 3 ezer pár készül tavalyi modell szerint. A lábbelik árát viszont nem növeli a szövetkezet. pedig termékeinek minősége nem marad el az importkiváltó kategóriába tartozóikétól. Erre az esztendőre 70 millió forintos árbevételt és 13 millió forint nyereséget terveztek. Az első hat hónapban ennek megfejelő eredményt értek el. A dolgozók jó közérzetéhez hozzájárul az ds, hogy a szövetkezet gondot fordít a munkahelyi környezet javítására. A közelmúltban vehették birtokukba az új, 150 személyes korszerű üzemi étkezőt. Almás! Márta •fi* » Egymillió — a sóért Kutatás-fejlesztési programról lévén szó, természetes, hogy végleges mérleget nem lehet készíteni, hiszen elkerülhetetlen, hogy egy-egy — a VI. ötéves tervidőszakban kidolgozott — eljárás, elképzelés csupán ezekben az esztendőkben hozza meg gyümölcsét. Ezzel is magyarázható, hogy az első, az A/l jelű energiagazdálkodási programnak egyenes folytatása lesz az idei esztendőben megkezdett G/4-es feladatsorozat. Persze, azért látni lehet, mire is jutott az A/l-es. Olajegyenértékben számolva 1,2 millió tonna energiahordozót sikerült megtakarítani az elmúlt tervidőszakban. A továbblépés a népgazdaság valamennyi területén érzékelhetővé vált. Ezek közül néhány példa: sikerült gazdaságosabb táv- hővezeték-fektetési és hővédelmi eljárást kidolgozni. Megszületett a kimerülőben lévő kutak további üzemeltetését elősegítő módszer. Közhelyszámba menő kijelentés: termálvizekben gazdag ország vagyunk, de lehetőségeinket nem használjuk ki. Nos, a szakemberek kidolgoztak egy új eljárást, melynek segítségével a termálvízből kinyerhető a só. Amint megtudtuk: a sárvári termálvíz alaposan megmozgatta a szakembereket, több technikai újítással sikerült a tervet megvalósítani. Jól járt vele a népgazdaság, hiszen a Német Szövetségi Köztársaság eddig egymillió márkáért vásárolt sót Sárvárról. Üj berendezéseket fejlesztettek ki a VI. ötéves tervidőszakban a mező- és az erdőgazdasági termékek és hulladékok eltüzelésére. Közülük többet sorozatban is legyártottak. Példaként a nap- raforgóhéj tüzelésére alkalmas Köztudottan a vaskohászat az egyik legenergiaigényesebb ágazat. Egy újonnan bevezetett technológiával ezután már kevesebb energia kell a melegen hengerelt termékek alakításához. A közlekedésben új diagnosztikai berendezések kifejlesztésével, a korábbitól eltérő karbantartási technológiák bevezetésével és elektronikus gyújtások alkalmazásával tudták csökkenteni a fogyasztást. Sorolhatnánk tovább a kifejlesztett és bevezetett új eljárásokat, berendezéseket, módszereket, de talán már az eddigiekből is kitűnik: eredményesen zárult az A/l-es program. A VI. ötéves tervidőszakban nyolcmilliárd forint értékű energiatakarékos berendezést hoztak forgalomba, amelyeknek egy részét exportálták. A termelési szektorban megközelítőleg 14 százalékkal csökkent az energiaigény. Az egyértelmű siker a szellemi befektetésen túl azzal is magyarázható, hogy a teljes innovációs folyamat egy kézben volt, az A/l-es feladatokat összehangolA környezetkímélő, hulladék- hasznosító megoldások mellett a hazai lehetőségek gazdaságos kihasználását, az energiaszerkezet további átalakítását tűzi ki célul az 1990-ben záruló program. Ügy, hogy eközben az energiagazdálkodás javításához szükséges közgazdasági és irányítási módszereit is fejleszti. A teljesség igénye nélkül néhány elképzelés. Ismeretes, hogy milyen komoly környezeti károkat okoz a széntüzelés. Csökkentésén dolgozik majd az egyik munkacsoport. Ha csupán tíz kazánt említhetjük, mert ma már a növényolaj-ipar szinte kizárólag napraforgóhéjjal tüzel. ták az energiagazdálkodás racionalizálásának kormányprogramjával, ugyanakkor a megvalósításban részt vevők valós önállóságot kaptak. A munkálatokat programiroda fogta össze. Az év elején indult, immár a G/4-es jelű, második program is bíztató kibontakozást ígér. Egyrészt azért, mert vannak már innovációs tapasztalatok, másrészt azért, mert bizonyos fejlesztések a sorrakerülő években éreztetik igazán hatásukat. Továbbra is a programiroda lesz a gesztor. Papp István tájékoztatása szerint: újabb tartalékok felszínre hozását segíti majd az elmélyülő nemzetközi együttműködés. Nem titkolt cél: a hatékonyan működő energiagazdálkodási program továbbfejlesztve és új feladatokkal kiegészítve töretlenül folytatódjék tovább. Arra kell törekedni, hogy a VII. ötéves tervidőszakban az energia- szükséglet évi növekedése ne haladja meg az átlagos egy százalékot. Tehát az energiaigény további csökkentését szabja feladatul a program. vagy húsz százalékos mérséklődést tudnának elérni, máris több tízmillió dollárral javulhatna devizamérlegünk. A geotermikus energia hasznosítását szorgalmazó elképzelés több részterületen világszínvonalú megoldásokkal számol. > Becslések alapján a melléktermékek energetikai hasznosításának továbbfejlesztésével csaknem másfél millió tonna olajegyenértékű energiahordozó lenne felszabadítható. H. T. VILÁGGAZDASÁG ' " * í - SÍI ifi Bii 111 WM 98 I Köznapi gondok Délkelet-Ázsiában Sikeres program Környezetkímélő széntüzelés Véget ért a már hagyományosnak mondható látványos gazdasági növekedés Szingapúron. Illuzórikus a dél-koreai 7 százalékos gazdasági célkitűzés. Megrendült az üzleti bizalom az export meredek esése következtében Tajvanon. Ilyen borúlátó összefoglalókat adnak az újabb gazdasági elemzések a hetvenes évek „sikerországairól”, a gyorsan fejlődő délkelet-ázsiai országokról. A hetvenes évek második felében valamennyi felsorolt ország még kétszámjegyű gazdasági expanziót élt át, napjainkra azonban kifulladt a fellendülés, a térség országai ugyancsak „köznapi” gazdasági gondokkal küszködnek. Valamennyien a hazai fejlesztések visszafogására, a fogyasztás mérséklésére kényszerültek, amikor a tőkés világ recessziója kezdte éreztetni hatását. Lassú növekedés Meredeken zuhant a malaysiai gumi iránti kereslet, Thaiföld sem tudott annyi rizst, cukrot értékesíteni, mint korábban. Az Ázsiai Fejlesztési Bank mindezért elsősorban a fejlett tőkés országokat, mint a délkelet-ázsiai termékek legfőbb vásárlóit hibáztatja. Az ipari országok gazdasági tevékenységének lanyhulásával együtt ugyanis visszaesett a termékek iránti kereslet — és nemcsak a mezőgazdasági terményeké, de az Iparcikkeké is. Márpedig a gyorsan fejlődők a harmadik világ országaihoz képest főként azzal tettek szert előnyre, hogy az olcsó és a viszonylag képzett munkásgárdára, a kiépült infrastruktúrára támaszkodva futtatták fel a késztermékkivitelt. Thaiföld exportjában például 50 százalékos arányt közelít meg a késztermékek részaránya, a thaföldi textíliák, vegyicikkek komoly konkurenciát jelentenek a legfejlettebb országok piacain. Dél-Korea a világ egyik legkorszerűbbnek számító ácélkohászatával rendelkezik és az ország emellett a világ hajó- piacából is 20 százalékos részesedést szakított ki magának. Az országok többségében növekedett a külkereskedelmi deficit, csökkent ugyan a behozatal is, de ennél még gyorsabban esett vissza a kivitel. A gépek, a nyersanyagok importjának visszafogására kényszerültek, ami azzal járt, hogy nekik is meg kellett barátkozniok a „lassú” növekedés gondolatával. A fordulat érzékeltetéséül: 1984-ben Hongkongban még 9,3, Dél-Koreában 7,9, Szingapúrban 8,2, Tajvanon 9,1 százalékos volt a nemzeti termék felfutása, egy évre rá a fejlődési tempó mindenütt a felére csökkent, de Szingapúrban vagy Hongkongon még meredekebb volt a visszaesés, alig 1 százalékos mértékben bővült a bruttó nemzeti termék. Ipari átalakítások Az ország helyzetének változása több egyszerű gazdasági ténynél, gazdaságpolitikai jelentősége van annak, hogy a fejlődő világ mintegy 35 iparosodó országa képes-e a lépéstartásra, vagy legalábbis arra, hogy a fejlett országokhoz képesti korszakos lemaradásából valamennyit ledolgozzon. A kormányok rendre szanálási intézkedésekre kényszerültek az elmúlt években, annak érdekében, hogy viszonylag hamar túljussanak a szűk esztendőkön. Sorra értékelték le valutáikat, kedvezőbb helyzetbe hozva ezzel az exportőröket, drágították az import olaj áremelkedésével párhuzamosan a hazai értékesítésű nyersolaj és más nyersanyag, termelőeszköz árát. A legtöbb országhan stagnált a fogyasztási színvonal, leállt a tartós fogyasztási cikkek eladásának korábban megszokott folyamatos emelkedése. A bank múlt évről szóló jelentése azonban már arról is beszámol, hogy a gazdasági szigor három éve után tavaly már jelentkeztek az első eredmények, mert lelassult az infláció és a kedvezőbb export- pozícióba jutott vállalkozók is kezdték visszanyerni derűlátásukat. Igaz, ehhez be kellett következnie a világgazdaság újabb fordulatának, főként az olajár drasztikus zuhanásának és annak, hogy javult az importőr országok fizetési helyzete. Nem múltak el persze nyomtalanul az elmúlt évek, a szakértők fontos tanulsága, hogy egymagában a konjunkturális fordulatoktól még a gyorsan fejlődők sem remélhetnek előrelépést. Üjabb nagyszabású szerkezeti váltásra van szükség, ami az egyedüli remény lehet arra, hogy a gyorsabb növekedés évei visz- szatérjenek. Az új stratégia már nem egyszerűen a késztermékkivitel dinamikus bővítését, exportját célozza meg, hanem a legfejlettebb iparágak meghonosítását. Japán mintára Thaiföld például a legkorszerűbb elektronikai iparokat akarja meghonosítani, akárcsak Dél- Korea, amely a biotechnológiával, a számítástechnikával, a hírközlési és távközlési technikával próbálkozik. Állami támogatás Számos dilemmával jár természetesen az átállás a munka- igényes, hagyományos iparágakról, hiszen a devizabevételek nagy része ezen iparágak termékeinek eladásából származik, de a gazdaságok függőségét mindenképpen csökkenteni akarják a perspektívátlannak tartott szektorokból. A módszer az, hogy a hagyományos konjunkturális eszközök mellett a kormány ki adások jelentős részét az új iparágak kifejlesztésére összpontosítják, és főképp ezekre a területekre igyekeznek terelni a külföldi befektetőket is. Igaz, hogy a mai fejlesztési lehetőségek szerényebbek, de ezeket a „sikerévekhez” hasonló módszerrel, még hatékonyabban igyekeznek felhasználni, a rugalmas vállalati akciókat hitelezik meg a pénzösszegekből. Az újabb szerkezeti váltás sikere természetesen nagymértékben függ a külső feltételektől, vagyis attól, hogy a legfőbb kereskedelmi partnereik nem állítanak-e majd kereskedelmi sorompókat az iparosodó fejlődő országok legkorszerűbb elektronikai vagy távközlési gyártmányai elé, ahogyan ezt tették a textíliák, kohászati termékek esetében. Marton János Sárkány repülök a mezőgazdaságban Mezőgazdasági határszemlékre, kisebb parcellák vegyszeres permetezésére és egyéb apró, de fontos munkára alkalmazható sárkányrepülőgépet fejlesztettek ki Hódmezővásárhelyen, a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál. A növényvédelemben kiegészítő szerepet játszó motoros sárkányrepülőgépet Köröstarcsán, a Petőfi Tsz-bcn mutatták be a szakembereknek. A képen: start előtti pillanatok.
