Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-23 / 172. szám

k* «r» fn Előrejelzés az ország területére ms IJOJAKAS estig: A középső valamint a keleti országrészben Is csökken a felhőzet, Keleten eleinte még szórványos ssfi, zivatar várható. Általában or­szágszerte túlnyomóan napos, száraz Idő less. Késő délutántól nyu­gat felöl azonban újabb felhösödés kezdődik. Az északnyugati, nyu­gati szél időnként megélénkül. A várható legmagasabb nappali hő- mérséklet szerdán 2«-2S fok kőiOU alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kereskedelmi utak tengelyében Növekvő forgalom a bajai közraktárban Baja városa — megfelelő földrajzi elhelyezkedése miatt —, kedve­ző lehetőségeket kínál az áruszállító konténereknek vasútról közútra, vagy viziútra és viszont történő átrakásához. Ez a körülmény tükrö­ződik a Közraktározási Vállalatnak a Duna-parton létesített közrak­tára növekvő forgalmában is, ahol a fekete-tengeri kikötőkből, a Földközi-tengerről és a Közel-Keletről Európába irányított konténe­rek cserélhetnek szállítóesziközt, s ugyanez a lehetőség megvan az ellenkező előjelű áruforgalom számára is. Szalai Ottó közraktárvezető-helyettes elmondta, hogy míg 1985-ben 119 ezer tornya szállítmány ki- és berakását végezték el, az idei év el­ső négy hónapjában az áruforgalom mór meghaladta a 64 ezer tonnát. A vízen szállított áruk részesedése 28-ról 37 százalékra nőtt, s a ta­valyi 154 után 1986 jelzett időszakában 84 uszály fordult meg a bajai darupályák alatt. A növekvő vízi forgalom nyomán a vállalat azt tervezi, hogy a közraktárat kikötővé fejleszti, vagyis az itt elhaladó hajóvontákat olyan szolgáltatásokkal is az áru ki- és berakására ösztönzi, mint pél­dául az üzemanyagfelvétel, vagy a kisebb javítások elvégzésére lehe­tőséget adó hosszabb itt-tartózkodás. A dolgozók alapvető ellátásának tekinthető a munkahelyi előfize­téses étkeztetés és az élelmiszer­értékesítés. A munkaidő jobb ki­használásában is közrejátszik a foglalkoztatottak termelésközeli vendéglátása és büféárukkal va­ló kiszolgálása. A Kiskunsági Vendéglátó Vál­lalat évi forgalmának 42 száza­lékát adja — 240 millió forint értékben a diák-, üzemi étkez­tetés és a munkahelyi kereske­delem. Hétköznaponként 160 vállalat, tsz, szakszövetkezet, egyesület, konzerv-, hűtő-, ba­romfiipari, autójavító üzem és egyéb intézmény dolgozóinak 13 ezer adag ételt készítenek. Leg­többen — tízezren — kecskemé­ti és kiskunfélegyházi étkezők. A megyeszékhelyen 11 üzemi kony­hában főznek ebédet. Ezek kö­zül a Dutépé a legnagyobb for­galmú, 1700—2000 adaggal. Az építőipari vállalat fonyódi üdü­lői konyhája szintén a vendég­látókhoz tartozik. Az általuk ké­szített ebéddel naponta ötszáz- hatszáz személyt szolgálnak ki, Bács-Kiskunból érkező nyaraló­kon kívül Somogy és Zala me­gyei építőmunkásokat is. Har- tán és Izsákon ugyancsak részt vesz a közétkeztetésben a Kis­kunsági Vendéglátó Vállalat. A kecskeméti Akadémia étte­remben három és fél ezer előfi­zetőnek — köztük kétezer gyer­meknek főznek ebédet. A hely­belieken felül innét látnak el négyszáz lajosmizsei előfizetőt is. A Béke, az Almavirág, a Kos­suth Tsz, az Agroszer kirendelt­sége, a Vízgépészeti és a Vízku­tató Vállalat, valamint a tanács és az OTF-fiók dolgozóinak gép­kocsival szállítják át az ebédet a nagyközségbe. Dr. Csőszt Tibor, a Kiskunsági Vendéglátó Vállalat kereskedel­mi igazgatóhelyettese elmondot­ta, hogy an üzemi konyhák bér­A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó Enrique lg- lesias, az Uruguayi Keleti Köz­társaság külügyminisztere ked­den délelőtt a kétoldalú gazda­sági és kereskedelmi kapcsolatok kérdéseiről tárgyalt Veress Pé­ter külkereskedelmi miniszter­rel. A megbeszélésen kifejezték szándékukat a gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dés bővítésére. A tárgyalások befejeztével a miniszterek aláírták a magyar— uruguayi vegyes bizottság meg­alakításáról szóló okmányt. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke kedden délután a Parlamentben fogadta Enrique Iglesiast. A szívélyes lég­körű találkozón érintették a nem­zetközi élet és a magyar—uru­guayi kapcsolatok néhány idősze­rű kérdését. Hangsúlyozták a különböző társadalmi rendszerű államok közötti párbeszéd fon­tosságát, s kifejezésre juttatták a két ország érdekeltségét az együttműködés bővítésében. A találkozón részt vett Várkonyi Péter külügyminiszter, jelen volt Gualberto Talantas, az Uruguayi Keleti Köztársaság budapesti nagykövete. Az uruguayi külügyminiszter ezt követően látogatást tett a Világgazdasági Kutatóintézetben. SZÁZHATVAN MUNKAHELY TIZENHÁROMEZER DOLGOZÓJÁNAK Üzemi étkeztetés Trautmann Rezső fogadta Iglesiast 4-V - |g|||| AZ MSZMF BACS-KÍSKUN KEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf 172. szám Áli” 1,8G Ft 1986. július 23. szerda ÖT ÉV ALATT 220 MILLIÓ FORINT Űjabb tájvédelmi körzetek ŐSZI ELŐZETES Nyelvtanfolyamok kicsiknek és nagyoknak A Naponta hársmszáz&n vásárol- nak a Rádiótechnikai Vállalat ti.. szafkécskei gyárának üzletében. Az üzemi boltot több mint egy évtizede nyitották meg a nőket foglalkoztató gyárban. (Tóth Sán­dor felvétele) leti díja tavaly óta emelkedett. Nem csekély az energia- és a bérköltség sem. Az ebédadagon­ként felszámítható 29 százalék ha­szon (átlagosan 4 forint) a költ­(Folytatás a 2. oldalon.) A természetvédelem helyze­téről, gondjairól, s jövőbeni ter­veiről tartottak sajtótájékozta­tót tegnap az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hiva­talban. Elmondták: jelenleg az ország­ban csaknem 140 helyen több mint 484 ezer hektárt tesznek ki a nemzeti parkok, tájvédelmi kör­zetek, természetvédelmi terüle­tek. Fenntartásukra az elmúlt öt éviben 96 millió forintot költöt­tek. A védett területek több mint felét erdő borítja, ezek megóvá­sára azonban az elmúlt időszak­ban nem sokat költöttek. A leg­több pénzt a földtani értékek megóvására, környezetük 'ki­építésére fordították, s mindösz- sze a költségek 2,7 százaléka ju­tott a fauna védelmére. A hetedik ötéves terv időszar­kában százezer hektárral kíván­ják növelni a védetté nyilvání­tott területeket. Az elképzelések szerint a tájvédelmi körzetek szá­ma 14-gyei, a 100 hektárnál na­gyobb természetvédelmi terü­letek száma pedig 21-gyei nő. Tervezik több védett terület bő­vítését is, valamint számos, 100 hektárnál kisebb körzet védetté nyilvánítását. Ez utóbbi főként azért fontos, mert több veszélyez­tetett növényfaj ma már csak kis területen él. Az OKTH az elkö­vetkező öt évben célul tűzte iki több kihalófélben levő állat- és növényfaj védetté nyilvánítá­sát is. A természetvédelmi elképze­lések megvalósítására a jelen­legi ötéves terv időszakában 220 millió forintot irányoztak elő. A pénzt elsősorban mocsarak, lápok •helyreállítására, nyílt vízterü­letek kialakítására, a vízimada­(Folytatás a 2. oldalon.) Jóllehet, még a nyár közepén nemigen gondol senki sem a ta­nulásra, tervezgetni azonban le­het. A közművelődési intézmé­nyek némelyike már hirdeti, a többi a közeljövőben adja tudtá­ra az érdeklődőknek, milyen nyelvtanfolyamokat kínál a kö­vetkező tanévre. A Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat kecskeméti városi szervezete 1986/87-re is meghir­deti a Gépipari és Automatizá­lási Műszaki Főiskolán jól be­vált hétvégi intenzív nyelvtanfo­lyamát, angol, német és francia nyelvből kezdő, álkezdő, 'közép­haladó és haladó fokon. Vala­mennyi csoportnak szerveznek videós órákat, a haladó hallgató­kat pedig videoprogramokkal készítik föl az állami nyelvvizs­gára. Ezzel egyidőben félintenzív kurzus is indul, erre azonban csak középiskolások jelentkez­hetnek. Valamennyi nyelvből felvételi tesztvizsga lesz — a leg­megfelelőbb csoportbeosztás ér­dekében —, mindkét félév végén pedig írásbeli és szóbeli vizsgán mérhetik le tudásukat a hallga­tók. Azoknak, akik ennél lassúbb ütemben akarnak tanulni, a ha­gyományos nyelvtanfolyamokat ajánlja a TIT. Az idén négy év­folyamon orosz, lengyel, cseh, an­gol, német, olasz, francia és spa­nyol nyelven szerveznek kurzu­sokat. A tanulmányi idő heti két alkalommal két óra. A csoportok egységes tematika szerint ha­ladnak, a TIT által kiadott tan­könyvek és hanganyagok segít­ségével. A kecskeméti Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthoniban már harmadik éve gyűlik össze ősszel a német társalgási kör törzsközönsége. A résztvevők leg­alább középfokon beszélnek né­metül, a sikeres összejöveteleket vetélkedőikkel, dia- és filmvetí­tésekkel, előadásokkal színesí­tik. Az idén is, csakúgy mint . eddig, meghirdetik az angol tár­salgási klubot is. Általános isko­lás kezdő nyelvtanulóknak an­gol és német kurzust szerveznek heti egyszer két órában. Ugyancsak a nyolctól tizenöt éves korosztálynak szervez an­gol és német tanfolyamot az Er­dei Ferenc Művelődési Központ kezdő, közép és haladó fokon. Októberben indul itt az angol és német nyelvi óvoda, amire kö­zépső és nagycsoportos gyerekek jelentkezését várják. A megyeszékhelyen kívül a TIT szervezésében három vá­rosban, Kiskunhalason, Baján és Kiskunfélegyházán lesz orosz, angol és német tanfolyam kezr- dö és középhaladó hallgatóiknak*. H. K. E, „Nem értem”, morfondíro­zott ismerősöm. „Azt mond­tad, hogy szakszervezeti ta­nácskozáson voltál és most hallom: a szabályozók és a vállalati gazdálkodás kölcsön­hatásáról tárgyalt az SZMT elnöksége. Annyi saját gond­ja, tennivalója volna a tö­megszervezeteknek, miért fog­lalkozik legfeljebb áttétele­sen mozgalmi ügyekkel" Szerencsére mind ritkább az ilyen téves okoskodás. Aligha érti a szakszerveze­tek társadalmi felelősségét, szerepét, aki — hogyan is mondjam — csupán a mozgal­mi élet belső, gyakorlatias, praktikus kérdéseiben vár a tagságtól, az irányító testü­letektől állásfoglalást, javas­latokat, beleszólást. Nyilvánvaló: az értekezle­teken a szakszervezeti mun­ka olyan fontos területei is napirendre kerülnek, mint az oktatás, a munkahelyi demok­rácia, a bizalmitestületek tevékenysége, a kedvezmé­nyes üdültetés, a munkavéde­lem, a szakmaközi bizottsá­gok tapasztalatai. A valódi érdekvédelem többet kíván! „Mindenhez van közöm”, ir­ta a kétkeziek nevében Ben­jámin László. Következés­képpen mindenhez van közük a hatalom részesének, a szak- szervezeteknek. Baj volna, ha ezt a jogot, ezt a kötelessé­get elvitatnák a nagymúltú szervezettől. Hibáznának, ha felmentenék vagy kirekesz- tenék a dolgozók egész társa­dalmunkat átfogó tömörülé­sét legfontosabb érdekvédel­mi feladatának közvetlen be­folyásolásától, a termelés nö­veléséből, életminőségünk ja­vításából. Rontaná helyzetünket és a kibontakozás esélyeit, ha a szakszervezet nem használ­tul ki minden lehetséges fó­rumot, alkalmat az ország gazdasági és erkölcsi erejé­nek, tartásának erősítésére, a dinamikusabb cselekvést lassító, gátló akadályok cél­tudatosabb és következetesebb elhárítására. Újra és újra meg kell vizs­gálni: érződnek-e a megvál­tozott (vagy mostanában föl­ismert) körülmények, a sür­gető tennivalók a Bács-Kis­kun megyei szakszervezeti tes­tületi üléseken. örvendetes változások biz­tató jeleiről számolhatok be, de még találkozhatunk me­gyei tanácsüléseken és vál­lalati szakszervezeti bizottsá­gi üléseken olyan felszólalók­kal, akik a szót csak a lényeg elfedésére, a cselekvő akarat lefojtására használják. Tetteket parancsoló, a részt­vevőket több, jobb munkára ösztönző, a lényeget feltáró vélemények, javaslatok egy­re jobb aránya javítja a szak- szervezeti tanácskozások ha­tékonyságát, közvetve-közvet- lenül életünk színvonalát. Ha a valóságban is sikerül érvé­nyesiteni, amiket — például — a közelmúltban szervezett, a felsőoktatásról, a megye új ötéves tervéről, az ifjúságpo­litikáról tanácskozó üléseken határoztak, akkor a szakszer­vezetek valóban jól ‘szolgál­ják a közérdeket, szocialista politikánkat. De csak akkor! „Késztessük gondolkodásra az embereket” hangoztatta a SZOT kongresszusi határoza­tainak teljesítésére készített feladatterv és a szakszerveze­ti oktatás új programjának megvitatására június végén összehívott megyei szakszer­vezeti tanácsülésen Terbe De­zső, a megyei pártbizottság titkára. Akkor mondható el, hogy a szakszervezet — Baján vagy Kecskeméten, kisüzemben vagy nagyvállalatnál, falusi közösségben vagy hivatali alaP* szervezetben — valóban meg­tárgyalta a napirendre került ügyet, ha az előterjesztés, a vita, a jobbítás szándéka, a felelősségtudat a résztvevők többségét alkotó gondolko­dásra, cselekvésre késztette. Hdtai Nándor ®:i SZOVJET—NYUGATNÉMET KÖZÖS KÖZLEMÉNY Középpontban a leszerelési kérdések A kelet—nyugati párbeszéd, a háború ás béke kérdései, a nem­zetközi helyzet időszerű problé­mái, valamint a kétoldalú kap­csolatok fejlesztésének lehető­ségei álltak Eduard Sevardnadze és Hans-Dietrich Genscher tár­gyalásainak homlokterében — hangsúlyozza a július 21—22-én Moszkvában megtartott szov­jet—nyugatnémet tárgyalásokról kedden kiadott közlemény. A külügyminiszteri tárgyalá­sokon Sevardnadze részletesen kifejtette tárgyalópartnerének a szovjet békekezdeményezések lé­nyegét, a biztonság kérdéseiben képviselt álláspontot. A szovjet külügyminiszter újólag megerő­sítette, hogy országa nem veszi jénéven az NSZK részvételét az SDI programjának megvalósí­tásában. Sevardnadze kiemelte, hogy a bonni kormány sokat tehetne egyebek között a nukleáris kí­sérletek beszüntetéséért, a szov­jet moratórium biztosította le­hetőséget kihasználva. A szovjet külügyminiszter kijelentette: amennyiben az NSZK-ból vagy más nyugat-európai országiból kivonják az amerikai rakétákat, természetesen a Szovjetunió is megfelelő válaszintézkedéseket tesz. Genscher egyetértett abban, hagy lényegi előrelépésre van szükség a leszerelés területén. Az új szovjet javaslatokat érdeklő­déssel fogadták nyugaton — hangsúlyozta, s utalt arra, hogy kormánya elkötelezte magát a konstruktív párbeszéd, a béke mellett. A két külügyminiszter amellett foglalt állást, hogy: mielőbb, lehe­tőleg még az idén be kell fejez­ni a vegyi fegyvereket betiltó konvenció előkészítését. A nem nukleáris fegyverzet kérdésé­ben Sevardnadze külön, felhívta Genscher figyelmét a Varsói Szer­ződés legutóbbi Budapestről keltezett felhívására. Az NSZK és a Szovjetunió kölcsönösen érdekelt kétoldalú kapcsolatainak bővítésében — jelentette ki keddi moszkvai saj­tókonferenciáján Hans-Dietrioh . Genscher, nyugatnémet alkan- cellár és külügyminiszter. El­(Folytatás a 2. oldalon.) Nakaszone ismét miniszterelnök TOKIÖ A japán parlament kedden ismét Nakaszone Jaszuhirőt választotta meg az ország mi­niszterelnökévé. A törvény- hozás alsó-, illetve felsőházá­ban külön-külön tartott sza­vazás során Nakaszonét a kon­zervatív Liberális Demokra­ta Párt számára kedvező par­lamenti erőviszonyokból fa­kadóan nagy többséggel vá­lasztották újjá. A miniszterel­nök újraválasztására a jú­lius elején tartott parlamenti választások nyomán — az al­kotmányos előírásoknak meg­felelően — került sor. Nakaszone Jaszuhiro át­alakította kormányát. A hu­szonegy fős kabinetben — a kabinetfőtitkári, azaz kor­mányszóvivői tisztség kivé­telével — valamennyi tárca gazdát cserélt. Ennek ellenére nem valószínű, hogy a közeli jövőben bármilyen változás lenne a Nakaszone által eddig folytatott kül- és belpolitiká­ban. A kormányfő 'kedd esti nyilatkozatában a korábbi célkitűzéseket ismételve a folyamatosságot hangoztatta. A kormányban és az LDP vezetőségében végrehajtott változtatások megfigyelők szerint arra utalnak, hogy Na­kaszone Jaszuhiro jelentő­sen megszilárdította pozíció­ját saját pártján belül, s nagy esélye van arra, hogy man­dátumának októberi lejárta után is hivatalban maradjon, noha az LDP alapszabályzata tiltja a harmadszori újrajelö- lést. Valószínűnek tűnik, hogy pártelnöki és automati­kusan velejáró kormányfői megbízatását — az alapsza­bályzat módosítása nélkül — meghosszabbítják. A kérdés egyelőre az, hogy milyen hosz- szú időtartamra.

Next

/
Thumbnails
Contents