Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-18 / 168. szám
1986. július 18. • PETŐFI NÉPE ® 5 ] TUDOMÁNY • TECHNIKA [ AZ ÖRÖKMOZGÓNAK ADMINISZTRÁCIÓ A NEVE (V.) Ki vagyunk téve az időjárásnak • Tizenhat tartály, tizenhat műszer — a kontroli- növények vízellátásának bázisa. Fekete László, az obszervatórium vezetője beállítja a napi kezdőszintet. • Balra: Kádár Ferenc talajmintát vesz, Boronkay Józsefné a feljegyzéseket vezeti. Naponta közöljük a hírrovatban a kecskeméti és a bajai agrometeorológiai jelentést: középhőmérséklet, az előző napi maximum és minimum, mennyi a sokéves átlag, a napsütéses órák száma, csapadék, légnyomás, süllyed-e vagy emelkedik ... * * * Háztáji méretű, 90 négyzetméteres paceliák. Mindegyiknek a közepén „kádak” vannak. Négy négyzetméteres tartályok. Azokból annyi vizet kap a növény, amennyire szüksége van, s csak mérni kell: mennyit „ivott”. Annyi az ideális vízfelvétele! A mérés és a kádak vízzel való ellátása egy föld alá süllyesztett műszeriházból történik. Az Országos Meteorológiai Szolgálat kecskeméti agrometeorológiai obszervatóriumában 16 ilyen parcella van. Mindegyikben más növény, főleg zöldségfélék. A tenyésziidő alatt mindvégig — amíg csak be nem állnak a fagyok — mérnek. A napi időjárás legapróbb változását is követi a növények viselkedése. Nemcsak a nedvességfelvétel változik, hanem a növekedés, a virágzás, a termés alakulása, még a növény színe is. A veszélyeztetettség szintén az idő függvénye: a gombabetegségek megjelenése, a permetezés iránti igény. /Vagy a permetezés lehetősége változik a hőmérséklettel, a páratartalommal, a széllel... Rendszeresen mérik a „kádakat” körülvevő talaj állapotát is. Akár az olaj kutatóik, lefúrnak és talajmintákat vesznek. Kézi erővel csinálják. Tíz centiméterenként haladnak lefelé egészen egyméteres mélységig. Értékes adatok tízezrei gyűlnek kora tavasztól késő ősziig. Megbízható támpontot adnának a gyakorlatnak, a termelők számára. Télviz idején nekiülnek majd a kutatók. s aprólékosan kiértékelik, A jövő számára dolgoznak, alapöt szolgáltatva az akkori döntésekhez. Erről meg van győződve Fekete László, az obszervatórium matematikus vezetője. Noha leginkább csak a szomszédos kutatóintézet tart számot a munkájukra. Épp a kutatóintézel egykori vezetője, Mészöly Gyula akadémikus sürgette az obszervatórium létrehozását 1959-ben. — Az utóbbi másfél évtizedben még rosszabbodott is a ■helyzet — mondja Fekete László —. ha tekintetbe veszem, hogy a kertészeti főiskolán heti tananyag volt az agrometeorológia, most meg négy óra egy félévben. Az is csak az elsősöknek, pedig ők nem láthatják annyira a hasznát, hiszen még a kertészetet sem tanulták meg. — Hogyan állunk az idén, annyi rossz év után? — Július 11-ig 279,9 milMmé- ter csapadék hullott, ami az 535 milliméteres itteni átlagnak szinte hajszálra időarányos része. Nem is volna baj, ha négy esztendei aszály után tavaly- nem lett volna már 500 milliméter az adósság. Csaknem egy egész évi mennyiség! így mesz- sza vagyunk az ideális állapottól, ami a talaj vízbefogadó-képességének 70 százaléka volna. A júniusi esők után is csak 100 milliméter a talaj felső egyméteres rétegében a víztartalom. Legalább kétszer ennyi kellene. * • • Öt agrometeorológiai obszervatórium van az országban. Az első a marton/vásári volt, azután a kecskeméti, s van Szarvason, Nyíregyházán és Zalaegerszegen is (a bajai nem obszervatórium, hanem szinoptikus észlelő _ és körzeti gyűjtőhely, rangjára nézve főállomás). Mindegyik obszervatóriumnak más a profilja, Szarvason például az öntözés időjárási körülményeivel foglalkoznak.- Nálunk a zöldség a „profil”. Az obszervatórium három tu- dománvos munkatársának beszámolási kötelezettsége van: taA HÓNAP PORTRÉJA Egy volt a nagy nemzedékből Fekete Mihály, a legendás hírű magyar matematikusgeneráció jeles tagja. Száz éve. 1886. július 19-én született Zenién. 1909-ben doktorált a budapesti Tudományegyetemen, majd egy évet töltött Göttingenben Edmund Landau mellett. Itthon Beke Manó tanársegéde lett az egyetemen, megismerkedett Fejér Lipóttal, és mindinkább a matematikai analízis problémái jelé jordult. Ilyen pályakezdés ellenére előmenetele megakadt, és másfél évtizeden át itthon mellőzik, kirekesztik a tudományból. A Nagymező utcai polgári iskolában tanít a háború éveiben. 1919-ben kinevezik ugyan gimnáziumi tanárnak, de a következő évben megfosztják állásától. és kitiltják az egyetemről is, ahol magántanárként díjazás nélkül előadásokat tart. Kizárják az Eötvös Loránd Társaságból is. Héjjas Iván szerint: „túl sok a kommunista barátja”. Ismerte és tanította Neumann Jánost. akivel később közös munkájuk jelent meg. A tudományos körökben a határokon túl is számon tartották. Itthon azonban éveken át a Phönix biztosítónál volt matematikus, mígnem 1925-től a Pesti Izraelita Hitközösség reálgimnáziumában taníthatott újra. 1928-ban két egyetemre is hívták: a litvániai Kovnóba és a ieruzsálemi Hebrew University- re. Már egy év múlva profesz- szora lett a Hebrew-nak, és kinevezték az egyetem matematikai intézetének vezetőjévé. 1935— 36-ban dékán, 1945-től 1948-ig rektor. 1955-ben, 69 évesen vonult nyugdíjba, ekkor megkapta az Egzakt Tudományok Izraeli Díját. Magyarországra 1937-ig többször hazalátogatott. Sokat utazott. Ismert és tisztelt résztvevője volt matematikai konferenciáknak. szemináriumoknak. Kiváló kutatási eredménye a függvénytanban a transfinit átmérő felfedezése és az abszolút szum- mabilitás elméleti alapjainak kidolgozása. íróasztala mellett érte a halál, 1957-ben, miközben egy Helsinkiben tartandó függvénytant konferenciára készült, mulmányokban, közleményekben, előadásokon összegzik tapasztalataikat. Feltétel, hogy új eredmény legyen a téma. Az idén az őszi fagyokról, a talajhőmérséklet alakulásáról és a talajpoten- ciálról (ami az optimális termőhely kiválasztásánál fontos) készülnek dolgozatok. * Fekete Lászlónak az imént említett optimizmusát alátámasztja, hogy másutt jobban számítanak már a meteorológiai szolgálat segítségére. Egy hétre szóló előrejelzéseket tudnak adni a szerződő gazdaságoknak a növényápoláshoz, a fertőzések elhárításához. Ezek úgynevezett célprognózisok. 80—85 százalékos gyakorisággal beválnak. * * * Nyíregyházán történt. Az egyik napon két vagon, a másikon négyszáz jött megrakodva a konzervgyárba a mezőgazdasági üzemekből. Így képtelenség folyamatosan termelni. Ma csak azzal a gazdasággal kötnek szerződést, amelyik vállalja, hogy azt, ott, és akkor vet, ahogyan előírják néki. A gyár kutatóintézetekkel és a meteorológiai szolgálattal karöltve kidolgozta az úgynevezett komplex integrált számítógépes irányítási rendszert, Ez eddig a legszorosabb együttműködése az agrometeorológiának a termeléssel. Azóta a hatvani és a békéscsabai konzervgyár is ezen a -módon dolgozik. * * * Kétszázöt éve, 1781. november elsején kezdődtek meg Magyar- országon, a budai egyetem csillagdájában a meteorológiai észlelések. Csak egy évvel korábban alakult az a 36 állomásból álló európai hálózat, amelynek Buda volt a legtávolabbi észlelőhelye. Több mint száz éve már annak is, hogy megalakult 1870- ben az országos meteorológiai intézet. Az igazi fejlődést azonban századunk utolsó harmada hozta meg a meteorológiai műholdakkal és a nagyteljesítményű számítógépek munkába állí- tásával. A legtöbb hasznot a népgazdaság ágazatai között a mezőgazdaság húzhatná ebből a fejlődésből. Megelőzve az ipart, az építőket, a közlekedést, az energia- és a vízgazdálkodást. De a mező- gazdaság még a végén van a sornak. M. L. Júliusban történt tó ixSmm 1.25 éve. 1861. július 31-én Hagyta Jóvá a Helytartótanács a Salgótarjáni Szent István Kőszénbánya Rt. alapítását. Ez volt a nógrádi nagyüzemi szénbányászat kezdete. Az alig kétezer lakosú salgó-Tarján 1-ett a központ, amely gyors fejlődésnek indult, különösen a Pest—Hatvan—Salgótarján—Losonc vasútvonal elkészültétől. * ?5 éve, íail. Július 19-én óriási szenzációt keltett Székely Mihály gépész- mérnök céltávrepülése a Bécs melletti Wiener Neustadtból Budapestre. Szinte napra két évvel azután, hogy Blériot átrepülte a La Manche-csatornát, ez figyelmet érdemlő teljesítmény volt. Székely kora reggeltől négy részletben tette meg az utat, és koromsötétben szállt le Rákosmezőn, valósággal az ünneplő tömeg karjaiba. Néhány nap múlva vissza is repülőgépen Indult, s akkor két napig tartott az út. • 1011 Júliusában alakult meg a Magyar királyi Ipari Kísérleti és Anyag- vizsgáló Intézet. * Székely Mihály teljesítményével ellentétben már semmiféle szenzációt nem keltett negyedszázada. 1961. július 27—30. között Vass Géza és utasa, Guy Davis újságíró 7.1 óra 5 perces Időtartamrepülése vitorlázógéppel Honoluluban. Ez a világ leghosz- szabb repülése motor nélkül, de a Nemzetközi Repülő Szövetség nem Ismeri el világrekordnak. Az Ilyen hosz- szú repülésekhez nem kell különösebb tudás, viszont veszélyt jelent az embertelen fáradtság, a szervezet kimerülése. Ezért már korábban törölték az időtartamrepüléseket a rekordlistáról, így az utolsó hivatalos világcsúcs csaknem húsz órával kevesebb Vass Géza teljesítményénél. A munka még senkit sem tett tönkre Röpke negyedszázad alatt csaknem egymillióval nőtt Magyarországon az adminisztratív állományúak létszáma, miközben az aktív keresők tábora több mint egymillióval megcsappant. Íróasztal-ország lettünk tehát? A kérdés legfeljebb frappáns, de nem érinti a mélyebb lényeget: mennyire hatékonyak a kiépült apparátusok, segítségére vannak-e a meghozandó döntésnek, képesek-e az elemzésre, vesznek-e le terhet a vezetés válláról. e Sendula Tibor, a tízszeresen kiváló Bácsalmási Állami Gazdaság igazgatója. CB- láncot kellett kiépíteniük. Eget célzó grafikonok Válaszért a Bácsalmási Állami Gazdaság igazgatóját, Sendula Tibort kerestem föl. Ő, mielőtt a tárgyra tértünk volna, karonfo- gott, és átikísért a tanácskozóterembe, ahol a falon egy csomó grafikon lógott. 1975: 339 millió forint az ösz- szes termelési érték, 1266 a létszám, 20 millió a nyereség. 1985: 806 millió forint az ösz- szes termelési érték, 1091 a létszám, 105 millió a nyereség. Az egy főre jutó vállalati eredmény ugyanebben az időben 15 800-ról 96 100 forintra nőtt. A dolgozók keresete megduplázódott (volt 33 661 Ft, lett 67 000). A nyereségrészesedés 1750-ről 7574 forintra nőtt. Van mit nézni a grafikonokon. No de milyen is lehetne egy tízszeres kiváló vállalat grafikonja, ha nem ilyen? A bácsalmásiak az ország állami gazdaságai közül hatodiknál „rosszabbak” soha nem voltak, kaptak már termelési nagydíjat, elnyerték a nemzetközi munkaverseny élenjáró vállalata címet. (Érdemes — csak úgy mellesleg — megjegyezni,' hogy valamikor a hatvanas években ezt a céget szanálni kellett.) Akik aratnak és akik ellenőriznek — Mennyire tud a döntések előkészítésében támaszkodni szakembereire? — Jó, kialakult, összeszokott szakgárdánk van. Legtöbbjük itt is kezdte: aki tehetséges, lehetőséget kap az előrelépésre. Eb- bőt az az előny is származik, hogy a saját nevelésű vezetők elkötelezették a cég iránt, melynek szemmel látható eredménye a gazdaság jelenlegi helyzete. Lelkiismeretesen, hivatásszerűen dolgoznak a jól képzett emberek — hatvanöt mérnökünk van — és ezzel talán már válaszoltam is a kérdésére: a gárda nélkül nem lennénk itt. Hozzá kell tennem még valamit, amit ugyan egy nyugati menedzsertől hallottam, de ránk is érvényes. Azt mondta: sikerük titka, hogy meg tudták magukat óvni attól a bűvölettől, hogy a feladatokkal arányosan a létszámot is növeljék. Ezt én is. aláírhatom, hiszen tény: ha két embert fölveszek, nem lesz dupla akkora a teljesítmény. — Éppen elegen vannak, vagy többen? — A létszámgrafikonokból kiolvasható, hogy nagyobb feladatot ma hatékonyabban kevesebb ember old meg. Gyakorlatilag azonban csak a fizikai dolgozók, száma csökkent, az ügyviteli alkalmazottaké ugyanannyi, mint volt, a kutatóké pedig nőtt, hiszen az egész napraforgó-rendszert saját magunk csináljuk. A fizikaiak számának apadása jó jel, mögötte technológiai korszerűsítés van: ma kevesebben, de gépekkel fölszerelve több , munkát végeznek, mint tíz éve. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek olyanok, akikre szerintem nincs szükség. Vannak, ám alkalmazásukat hatásági jogszabályok írják elő, amiket előbb végre kell hajtani, és csak utána lehet vitatni. Hadd jegyezzem meg mégis: elgondolkoztató, hogy, például nálunk 10—12 embér arat összesen, ám egy ellenőrzés résztvevői legalább kétszer annyian vannak... Ezzel azt is akarom mondani, hogy bár a gazdaságirányítás reformja során lényeges változások következtek be, nőtt a vállalati önállóság, de a reform például a hatósági szinten nem érződik. Ott — és itt — Létszámcsökkentést tartana indokoltnak? — Hadd válaszoljak úgy: az improduktív szféra nagy. A termelésnek konvenciók, elavult előírások szabnak gátat. Én bejártam a világot, és azt láttam, hogy például a farmok ipari háttere nem is hasonlítható a miénkhez. Nekik elég fölemelni a telefont, és megrendelni egy gépet. Nekünk egyrészt nem mindig jön vonal, másrészt olyan gép, ami kellene, sokszor nincs, ezért magunk vagyunk kénytelenek legyártani. Le is gyártjuk, nem akármilyen minőségben: a fejőkarusszelt saját embereink építették — és szerintem e korszerű gépnek szerepe van abban, hogy tehenészetünk ma is az egyik legnyereségesebb ágazata a gazdaságnak. Két év alatt 30 milliót invesztáltunk bele, most nekiláttunk az üszőtelep 12 milliós rekonstrukciójának is. De végső soron magunk végezzük az agrotechnikai kutatásokat is, minthogy készen nem kaptunk megbízható eredményeket. Iparszerű- en anélkül nem lehet sikerre számítani, tehát meg kellett oldanunk a problémát. — A vezető időnként nemcsak irányítani kényszerül, hanem reprezentálni is. ön hogyan oldja meg ezt a problémát? — Nem könnyen. A társadalmi funkcióimat igyekeztem racionalizálni — több volt, ahány ujj van a két kezemen —. és szétosztottam a helyetteseim között: a közgazdasági helyettesem ugyanúgy képviseli a céget, mint én. A városi pártbizottság végrehajtó bizottságának vagyok tagja — ez fontos pozíció, amire megfelelő időt szánok. Aztán persze vannak ügyek, amelyekben személyesen kell képviselnem a gazdaságot. Sokszor kell Budapestre menni, ez autóval oda- vissza már nyolcórás műszak. Van aztán olyan nap is, amikor 1öbb a meghívóval jelzett, úgynevezett fontos esemény,' ahány vezető a cégnél van ... Nem Mohamed megy a hegyhez — Ügy veszem ki a szavaiból, hogy nem szívleli az értekezleteket. — Vannak dolgok, amiket csak közös megbeszélésen lehet elintéző., ezek ellen egy szavam sincs. De mikor csak azért hívnak gyűlésre, mert ezzel ki lehet pipálni egy ügyet — hát azt nem szeretem. Bácsalmás földrajzi helyzete ráadásul még meg is nehezíti a jelenlétet, mindenhová hosszú az utazás, és úgy látszik, még mindig előfordul, hogy a hegyet viszik a Mohamedhez, azaz bennünket, távoli embereket rángatnak, ahelyett hogy az egy szem előadó tisztelne meg jövetelével sók hozzánk hasonló messzeségben élő céget, szakembert. Számolja ki, hogy mennyibe kerül csak elmenni valahová és visszajönni! — Telefonálni olcsóbb lenne, az biztos ... — Gyakorlatilag működésképtelenné váltunk, és azok lennénk a mai napig, ha nem építettünk volna ki egy külön vonalat Szegeddel, ezen a vonalon közvetlen tárcsázással bárkit hívhatunk, aki benne van a rendszerben. Ugyanilyen okok miatt építettük ki a CB-láncot is — mondhatni nagyon olcsón, alig egy millióért — 26 készülék az egész gazdaságot behálózza, megóvja az embert a fölösleges szaladgálástól, az egyes üzemek közvetlenül tájékozódhatnak a többiek gondjairól. A vezető alkothasson — Kétszer hívtam önt, mire sikerült megbeszélnünk ezt a találkozást. Nagyon elfoglalt? — Eléggé, de nem panaszkodom: aki sokat dolgozik, hosszú életű ember, és a munka még senkit sem tett tönkre. Föltéve, ha nem fölösleges, és értelmetlen dolgokra kell időt pazarolni. — Megfizetik? Elégedett? — Az anyagi elismerés a család számára fontos, ettől függ, mit tudok nyújtani nekik. Hadd mondjam azt: nincsenek igazi problémáim e tekintetben. A vezető elismerésének a fizetés azonban csak egyik része. A másik: alkothasson, bontakoztathassa ki, valósíthassa meg elképzeléseit — ezeknek a sikerétől függ aztán a megítélése. Én személy szerint elésedettnek mondhatom magam. Következik: Csak bizottságot ne! Ballal József Pályázat után — megvalósítás előtt Tavaly decemberben négy szervezet: a Magyar Posta, a Technová Ipari Innovációs Alap, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület, valamint a MTESZ Szakértői Irodája közösen pályázatot hirdetett A hazai távközlés fejlesztéséért címmel. A pályázat eredményhirdetésére nemrégen került sor a MTESZ Kossuth téri székházában. Mint azt dr. Valter Ferenc, a Magyar Posta elnökhelyettese, a bíráló bizottság elnöke a pályázatot értékelve elmondta, a kiírók elégedettek az eredménnyel, mivel a szóbanforgó nemes versengés elérte alapvető célját: segítette a magyar távközlés egyes területein a továbblépés lehetőségeinek megteremtését. Ugyanis az a 61 javaslat — ebből öt formai okok miatt nem felelt meg a kiírás feltételeinek —, amely a bírálók elé került, egy sor olyan újdonságot tartalmazott, ami szakmai szempontból is feltétlenül figyelemreméltó. Többek között volt olyan, amelyben kidolgozták a már meglevő, illetve építendő konténerközpontok kapacitásának megduplázását, hogy az adott terület telefonhálózatát újabb konténerközpont telepítése nélkül is meg lehessen majd oldani. De a hozzáértő műszaki szakemberek terveztek olyan berendezést is, amely korszerű eszközökkel oldja meg a posta díjelszámolási reklamációs gondjait. Nevezetesen: alkalmas a felefon-előfizetők által kezdeményezett hívások folyamatos regisztrálására, és reklamáció esetén a megfigyelés eredményét előfizetőnként külön lapon áttekinthetően csoportosítva megjeleníteni. Ezenkívül érkezett olyan megoldásra is javaslat, amely a szakértők körében jólismert, úgynevezett PCM-vonalkoncentrátort fejleszti tovább. A berendezés telepítése lehetővé tenné az előfizetői kábel többszörös kihasználását. Sőt, alkalmazásával meg lehetne oldani a viszonylag távoli települések bekapcsolását — mégpedig gazdaságosan — a hagyományos központok országos hálózatába. Emellett akadt a pályázatok között világviszonylatban is egyedülálló műszaki megoldás, mint például az az új elven működő lineáris mikrofon, amely a hagyományos szénmikrofonokat helyettesítheti a telefonkészülékekben úgy, hogy a szénmikrofonok főbb alkatrészeit is fel lehet használni előállításakor, és hazai alapanyagokból készíthető el. Előnye még, hogy a mechanikai hatásoknak jól ellenáll, és hangminősége jobb a szénmikrofonénál. Cs. S. \
