Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-18 / 168. szám

1986. július 18. ® PETŐFI NÉPE © 3 <o\ • % MIT MUTAT A SZONDA? Veszélyesen közlekedünk Balesetmegelőzés — következetes rendőri fellépéssel A baleseti statisztika adatait igazolja a minden­napi tapasztalat: sokan közlekednek útjainkon köz­ös önveszélyesen. Mostanában több országos fóru­mon is elhangzott, hogy nem halasztható a határo­zott fellépés. Lapunkban legutóbb dr. Konkoly Csa­ba megyei főügyész-helyettes foglalt állást: a fe­gyelmezetlen, jogszabályokat semsnibevevő jármű­vezetőkkel szemben szigorúbb bírói felelősségrevo- násra van szükség. Ezúttal arról számolunk be, mit tehet, mit tesz a rendőrség a szabályszegések vissza­szorításáért, a közlekedési morál javításáért. Az ittas járművezetés visszaszorítását lapunk is fontos ügy­nek tekinti. Rövidesen új rovatot indítunk SZONDA címmel. Ebben ■»— a rendőrségtől kapott adatod alapján = rendszeresen közzétesszük azok nevét, akiket valamilyen fórum ittas vezeté­sért elmarasztal. Így a lakókörzetben is tudni fogják, kinek nincs jogosítványa, ki nem ülhet meghatározott ideig a volán mögé. Célunk ezzel is balesetek, egyéni tragédiák megelőzése, az uta­kon közlekedő emberek életének, testi épségének megóvása. Ittas vezetés Bács-Kiskun megye nemcsak a balesetek számát tekintve talál­ható az elsők között a statiszti­kában. Az átlagnál magasabb a súlyosabb kimenetelű esetek ará­nya is. Míg országosan száz balesetből tíz végződik halálos sérüléssel, a megyei átlag száz­ból tizenkettő. A leggyakoribb baleseti okok a gyorshajtás, az elsőbbségadás elmulasztása, a Szabálytalan kanyarodás, előzés. S ami mindezt sok esetben elő­idézi: az ittas vezetés. Az ittas járművezetők tábora népes és sokszínű. Van, aki csak néhány pohár bort, sört enged meg magának vezetés előtt vagy közben. Mások az eszméletlen ré­szegség határán is gátlás nélkül gépkocsiba, motorra, kerékpárra ülnek. Akár igy, akár úgy, nem csupán saját testi épségüket koc­káztatják. Veszélyeztetik a többi — vétlen — közlekedőt is. Mekkora veszélyt jelent ez va­lójában? A megye útjain évente átlagosan 1100—1300 közúti bal­eset történik. A vétkesek 20—23 százalékáról a vizsgálat során ki­derül, hogy előzőleg alkoholt fo­gyasztottak. De ez csak a jég­hegy csúcsa. Az ittas vezetők száma jóval nagyobb. ötből egy pozitív Dr. Gergely Sándor rendőr őr­nagy, a megyei rendőr-főkajpi- tányság közlekedési alosztály- vezetője sok éves tapasztalat alapján mondja: — A legóvatosabb becslés sze­rint is évente legalább negyed* millió alkalommal vezetnek it­tasan járművet a megyében. — Milyen gyakran alkalmaz­zák a szondát? — A rendőri ellenőrzések el­sődleges célja, hogy kiszűrjük a szabályokat megsértő járműveze­tőket a forgalomból. A megye rendőri állománya évente 13—15 ezer alkoholszondás vizsgálatot végez. A tesztek 20 százaléka, tehát minden ötödik pozitív! Ha­sonlít az arány a baleseti sta­tisztikához. Azt is mondhatnám tehát, hogy minden vizsgálattal egy-egy balesetet előzünk meg. — Mi történik, ha jelez a szon­da? — Ekkor a rendőr feljelentést tesz. Ennek alapján rendőrségi szabálysértési eljárás, súlyosabb esetben bírósági eljárás indul. Átfogó program Az ittas vezetés, és a többi, gyakran előforduló közlekedési szabályszegés visszaszorítására átfogó programot dolgoztak ki a megyei rendőr-főkapitányságon. Helyet kaptak ebben a megelő­zést szolgáló ellenőrzések, a szé­les körű propaganda és indokolt esetben fokozottan élnek a fele- lősségrevonás eszközével is. Az eddigi gyakorlatot áttekintve ugyanis kiderült, hogy a sza­bálysértési eljárások során közel sem használták ki a jogszabá­lyok adta lehetőségeket. Dr. Ples- kó Imre r. alezredes, az igazga­tásrendészeti osztály vezetője pél­dát is mond: — Szabálysértés miatt két hó­naptól egy évig terjedő időre vonható be a jogosítvány. A ki­szabott büntetés általában a kö­zepéitekhez, hat hónaphoz köze­lített. Bőven van tehát tartalék, hogy jogszabálymódosítás nél­kül emeljük a büntetési tétele­ket — az idézett esetben az egy­éves felső háláihoz közelítsünk. Ezért döntött úgy megyei veze­tésünk, hogy szigorítjuk intézke­déseinket. —* A járművezetőket a jogosít­vány akár átmeneti, bevonása érinti a legsúlyosabban. Mi a Bács-Kiskun megyei gyakorlat? — Ha a megyében bárhol tet­ten érnek egy gépjárművezetőt ittas vezetés közben, az intéz­kedő rendőr nem alkalmazhat helyszíni bírságolást. Minden esetben köteles feljelenteni az illetőt, és azonnal elvenni a ve­zetői engedélyét. — Akinek bevonják a jogosít­ványát, többnyire igyekszik min­den követ megmozgatni, hogy minél előbb visszakapja. — Valóban nehezedik egy bi­zonyos társadalmi nyomás min­den szintű vezetőnkre, az őrspa- rancsnoktól a főkapitányig. Épp ezért szigorú garanciákat dol­goztunk ki a jogosítványok ke­zelésére. Attól kezdve, hogy a rendőr megteszi a szabálysértési feljelentést, iktatókönyvet, ok­iratokat kellene átírni, hogy no induljon meg a szabálysértési el­járás. A vérvétel objektivitását is belső jogszabályok biztosítják. A mai technika mellett már az olyan próbálkozásokat is ki tud­juk szűrni, mint a baleset utáni „ráivás”, amivel a vétkes ittas­ságát próbálja leplezni. Adottak a lehetőségek a visszaeső sza­bálysértők nyilvántartására is. A többség érdekében A rendőrség egyre gyakrabban vonultatja fel a korszerű tech­nika eszközeit is a szabálysértők kiszűrésére. Az autósok tapasz­taihat jáik, hogy időnként a szom­szédos megyék közlekedési rend­őrei is mérnek, igazoltatnak Bács-Kiskun útjain. — Évek óta kialakult gyakor­lat, hogy áprilisban, júliusban és októberben közlekedésbiztonsági hónapot tartunk. Ilyenkor a szomszédos megyék rendőri erői­vel együttműködve fokozott el­lenőrzéseket végzünk, ámíní est most és az év hátralevő részé­ben is tapasztalhatják az utakon. Nyáron az üdülőterületek kör­nyékére, októberben, a szüreti időszakban pedig a szőlőtermelő vidékekre figyelünk oda a legjob­ban. Ellenőrzéseim!:, intézkedé­seink a szabályosan közlekedők, a többség érdekét szolgálják. De ezek „csak” rendőri eszközök. Nem nélkülözhetjük a széles kö­rű társadalmi segítséget. Csak közös összefogással érhetjük el, hogy javuljon a közlekedési mo­rál, ne tekintsék bocsánatos bűn­nek, ha valaki a szabályokat megszegve közlekedik gépkocsin, motoron, vagy akár kerékpárral. TL/stfm SS&nM A CIGÁNYSÁG helyzete — AHOGY A TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG TITKÁRA LATJA Kölcsönös szemléletváltozásra van szükség A héten megyénk több településére, így Kiskunhalasra, Kecelre és Jánoshalmára látogatott dr. Kozák Istvánná, a Minisztertanács Taná­csi Hivatala mellett működő, a cigányság helyzetével foglalkozó tár­caközi bizottság titkára. Kiskunhalasi tartózkodásakor érdeklődtünk tőle tapasztalatairól. — Milyen benyomásokat szer­zett? — A kiskunhalasi tanács el­nöke tájékoztatott a városukban élő mintegy 1800 cigány élet- és munkakörülményeiről, de szemé­lyesen is szereztem új ismerete­ket a baromfifeldolgozó válla­latnál, a cigányiskolában, csa­ládoknál és az állami gazdaság­ban is. Legutóbb öt esztendővel ezelőtt jártam Kiskunhalason, s örömmel mondhatom: azóta je­lentős előrelépés történt itt is, ugyanúgy, mint egész Bács-Kis­kun megyében. Ennek ellenére korántsem rózsás ä helyzet, hi­szen az ezt megelőző két évti­zedben e területeken a cigány­lakosság az országos' átlagnál is kevésbé illeszkedett be a népes­ség egészébe, nagyon alacsony szociális, kulturális körülmények között élt. —- Miben látja az előrelépést? — A meglevő problémák meg­szüntetésének egyik legfontosabb eszköze az iskola. Kulcskérdés­nek tartom a cigányok- elmara­dottságának felszámolásában azt, hogy ugyanúgy elvégezzék gye­rekeik legalább az általános is­kola nyolc osztályát, mint mások. Nos, az utóbbi időben Bács-Kis- kunban is számos cigányiskola létesült, sőt az óvodás korúak hatvan százalékát beíratják e gyermekintézményibe. — A megoldás útja tehát a kü­lön óvoda, iskola, valamint a ci­gányok egyhelyen élése és fog­lalkoztatása? — Az a cél, hogy végül is a cigánygyerekek ugyanabba az is­kolába járjanak, mint mások, s erre is vannak már jó példák. De ennek elterjedéséhez min­denképpen további szemléletvál­tozásra van szükség, mégpedig kölcsönösen. Kiskunhalason is már több iskolába járnak a ci­gány kisdiákok, s nemcsak egyetlen telepen élnek, hanem a város több részén. Sőt, a baromfi­feldolgozó vállalatnál, s az álla­mi gazdaságban is azt tapasztal­tam, hogy több foglalkoztatási helyen együtt és jól dolgoznak másokkal a cigányok. Egyrészt tehát a hátrányos helyzetben le­vőknek kell mindent megten­niük felemelkedésük érdekében, másrészt pedig a nem cigány la­kosság szemléletének is változ­nia kellene: mindenütt fogadják be a rendesen, tisztességesen élő cigányokat, félretéve az .előítéle­teket. — Kiknek van a legnagyobb szerepük a cigányság beilleszke­désében? — Elsősorban az érdekeltek­nek, hiszen ők maguk tehetnek a legtöbbet saját felemelkedé­sükért. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy megalakult a magyar- országi cigányok kulturális szö­vetsége, amely remélhetőleg Bács- Kiskun megyében is létrehozza helyi csoportjait. Sokat tesznek, s tehetnek a tanácsok, a műve­lődési házak, segítve például a cigány klub-mozgalmat is. Ezen kívül említést érdemel, hogy az országban egyelőre mintegy két­százötven olyan, cigánysegítő ak­tivista dolgozik, aki azokat a családokat patronálja, akiknél a legnagyobb mérvű az elmaradott­ság, s szinte igényük sincs még a jobb életkörülményekre. E mozgalomnak egyelőre csak a kezdeténél tartunk, de tudomá­som szerint a megyei tanács tá­mogatásával Kiskunhalason is tervezik ilyen családsegítők mun­kába állítását. — Megyénkben jelenleg mint­egy tízezer cigány él. Remélhe­tő-e az eddigieknél gyorsabb fel­zárkózásuk az élet- és munkakö­rülményekben? — Bízom benne, hogy igen. Vegyük észre jobban a jó példá­kat, s a már említett szemlélet- változásoknak minél hamarabb meg kellene történniük. Azt azon­ban semmiképjoen sem szabad el­felejtenünk: képletesen szólva az elöl haladókat úgy kell utol- érniünk a lemaradottaiknak, hogy egyelőre éppen ők, a hátul levők tudnak a legnehezebben me­netelni. Vitaszek Zoltán Államigazgatási és Igazságügyi Ifjúsági Napok Idén ősszel — immár hatodik alkalommal — rendezik meg az Államigazgatási és Igazságügyi Ifjúsági Napokat. Ennek során októberben és novemberben ki­lenc témában szerveznek szak­mai-tudományos tanácskozáso­kat 35 éven aluli szakemberek részére az ország különböző pont­jain. Tata ad otthont a tanácsi in­tézmények irányításának prob­lémáival foglalkozó konferen­ciának. A tanácsi szervek ellen­őrző munkájának időszerű kérdé­seit Veszprémben elemzik a fia­tal tanácsi dolgozók. A bűncse­lekmények felderítésének, bizo­nyításának nehézségei és az eze­ket hátráltató tényezők — A nyo­mozás hiányosságai és az ítélke­zés tükrében címmel Budapesten rendeznek szimpóziumot. A Sze­geden tervezett tanácskozás és témája a személyi körülmények felderítése és értékelése a bün­tetőeljárás egyes szakaszaiban, Pilisszentkereszten pedig a kis­vállalkozási formák gyakorlati, polgári és büntetőjogi problé­máit vitatják meg a fiatal jogá­szok. Elsősorban polgári és állam- igazgatási jogi szakembereket várnak Egerbe, ahol a harmadik személyért fennálló kártérítési felelősséggel foglalkoznak. Diákok nyári munkán a kereskedelemben és a vendéglátásban A belkereskedelmi és a vendéglátó vállalatok a nyári szünidőben becslések szerint csaknem ötezer diákot tudnának foglalkoztatni. A Belkereskedelmi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint egyes helyeken, például a Balaton környékén a diákok munkája nélkül szinte működésképtelenek lennének a vállalatok. A tapasztalatok vi­szont azt mutatják, hogy évről évre csökken a szünidejüket töltő diákok érdeklődése a kereskedelem iránt, elsősorban a nehéz mun­kakörülmények, a fizikai megterhelés, valamint a kora reggeltől ké­ső estig tartó, illétve váltakozó műszakok miatt. A jelentkezők szá­ma idén is csak mintegy fele annak, mint amennyit a vállalatok ige- . nyelnének, szeretnének. Budapesten a Fővárosi Pályaválasztási Intézet szervezi, illetve tartja nyilván a diákok nyári munkalehetőségeit. Mint elmondották, az élelmiszer-, az iparcikk-kereskedelmi, valamint a vendéglátó vál­lalatok mintegy 3500 diáknak ajánlanak nyári munkalehetőséget. Há­rom hétnél kevesebb időre nem lehet jelentkezni, s ennyit szállal a dolgozó diákok körülbelül 40 százaléka. A többiek négy—hat hétig * dolgoznak, ennél tovább nem is lehet, mert a Művelődési Minisztéri­um előírásai szerint a diákoknak nyaranta legalább egy hónapot pihenniük kell. Ugyancsak szigorú előírás, hogy az a tanuló, aki nem töltötte be 14. életévét, nem vállalhat munkát. Bár tanulók szép számmal jelentkeztek a fővárosi üzletekbe kisegítő eladónak, szinte valamennyi vállalatnál van még munkavállalási lehetőség. Az üdülőkörzetek kereskedelmi vállalatai közül a Balaton Fűszert a Budapesti Műszaki Egyetemmel kötött szerződést, s az idén is 150 hallgató segíti a nyári szezonban a dolgozók munkáját. Sokan kö­zülük évről évre visszatérnek, s igy jutnak hozzá ahhoz a biztos ke­resethez, amellyel a nyár egy részét ugyancsak, a Balatonnál, de már pihenéssel tölthetik. A KAPOSKER a KISZ Központi Bizottságával állapodott meg egy Baüaton-parti tábor létesítésében: kéthetes tur­nusokban 100—150 diákot, elsősorban kereskedelmi szakmunkásta­nulókat szállásolnak el. AZ OLVASÓ MEGMAGYARÁZZA... • ' ' . ■ Árfejtő kísérlet kovászos uborkára A napokban megjeleni cikkünkben megírtuk: értetlenül áll­tunk ama tény előtt, vajon hogyan kerülhet 112 forintba az öt­literes üvegben elkészíteti kovászos uborka. Tóth József, Kecs­kemét, Lóverseny utcai olvasónk nem sajnálta az idői, s pa­pírt, ceruzái fogott, számolt, majd az alábbi levelei küldte: „A kovászcsuborka-rcjtély ügyében az alábbiakra jutottam: (Ft) 2,4 kg uborka (ára: 7,— F.t/kg) egy marék só 16,80 1,35 3 — 0,60 9 — 1,— 31,75 1 szelet száraz kenyér 1 darab ötliteres üveg Az üveg lezárására szolgáló papír, madzag Felhasznált alapanyag összesen Munkadíj: Az eltétel (egyszerű szakmunka kategóriában) 0,5 óra Az üveg hat napi ki- és berakása a napra, átlag 5 perccel 0,5 óra (segédmunka-elszámolással) Mivel Mari néni a Szolnokihegyben lakik, busszal közelítette meg az ABC-t, ahol eladta a kovászos uborkát. Ez a helyi viszonyokat néz­ve egy órát vett Igénybe, s a betanított munka kategóriába esik Bér összesen: Mivel SZTK-járulékot ezért nem fizet, ezt a költ­séget megtakarítja számunkra, a vásárlóknak. Szállítási költség felmerül 2 darab helyi busz- jegy formájában Költségek összesen: 20 százalékos termelői haszon&ulcesal a haszon Termelői ár: Ennyiért veszi át a bolt Mari nénitől a kovászos uborkát, és ehhez teszi a saját hasznát, a 20 szá­zalékos kereskedelmi haszonkulccsal Az így kialakult értékesítési ár De mivel négy fillért nem tudnak visszaadni a boltban, így lett: 112,— Lásd a megtakarításokat — így még mindig olcsóbb szá­munkra, tehát tiszta szerencse, hogy Mari néni piacra dobta kovászos uborkáját.” Megjegyzésünk: a számoszlopot összeadtuk, pontos... (v. t.) 12,­8r 18,— 38,— 8,— 77,75 15,55 93,30 18,66 111,93 Vegyesváílalaii klub alakul a Kamara közreműködésével A Magyar Kereskedelmi Ka­mara szeptemberben vegyesvál­lalati klubot hoz létre. Megalakítása azért vált szük­ségessé, mert már mintegy 60 ve­gyesvállalat működik Magyar- országon, de érdekvédelmi szer­vezetül: még nincs. A vegyesvál­lalatok ugyanis — mivel tulaj­donosaik egy része külföldi cég — nem lehetnek tagjai a Magyar Kereskedelmi * Kamarának, az alapszabály értelmében. Így ön­álló, klubformában működő ér­dekvédelmi szervezet alakul, amelyet a Kamara kooperációs tagozata szervez meg. Az érdek­lődés már most nagy, és a szer­vezők arra számítanak, hogy a Magyarországon működő vegyes­vállalatok döntő többsége tagja •lesz a klubnak. Az új szervezőt fórumot bizto­sít a vegyesvállalatok szakembe­reinek, hogy kifejthessél: véle­ményüket, hasznos eszmecseréi folytathassanak a minisztériu­mok, irányító szervek képviselői­vel. Arra is lehetőséget teremt, hogy a vegyesváílalaii vezetők rendszeresen találkozzanak egy­mással. A klub különböző kiad­ványokkal is segíti a tagok mun­káját, az első már elkészült: a vegyesvállalatok magyarországi alapításáról szóló jogszabályt, s annak kiegészítését ismerteti. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents