Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-17 / 167. szám

QQzdQ/QQpoíitikQ^munko y telje/»t«ftemj« íri^-ir“!l-~' -'•' irív^’. ~ü$*-r-< ’ -. ^-—*sm-**.*-m u*». ■. ^ . ■» ■jmjurr.-xa m FE rőFI NÉPE *’ 1986. július ?T TERVEK, PÁLYAÍVEK A gépek nem állhatnak AZ ÖRÖKMOZGÓNAK ADMINISZTRÁCIÓ A NEVE IV. Lehet tíz százalékkal kevesebb? A kecskemétiek olajmalomnak ismerik a Ceglédi úton álló épü­letet, pedig már régen nem az olajütés a feladatuk az ott dolgo­zóknak. A Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat tmk-üzeme rendezkedett be ide. A lakatosrészleg műveze­tőjéért, Dunai Imréért az egyik műhelybe „szalajtottak” érkezé­semkor. — Ezen a telepen javítjuk a vállalat összes malmának, keve­rőüzemének gépeit, illetve az úgy­nevezett mozgó brigádunk hétfő­től péntekig egyfolytában járja a megyét. Állandó kapcsolatunk van valamennyi egységünkkel, a köz­ponttal, hogy adott esetben azon­nal indulhassunk a segítséggel. A nagy karbantartási munkák szintén a feladataink közé tartoz­nak. Egy a lényeg: meghibásodás, javítási késedelem miatt ne áll­jon sehol sem üzem. A saját munkánkat pedig úgy könnyíti ük, ahogy tudjuk. Mindig adódik va­lami ötlet, amit fel tudunk hasz­nálni. — Sok újítás kidolgozásában vett részt? — Nemcsak újításokról van szó, hanem apróbb-nagyobb vál­toztatásokról, amelyeket gyakran kényszerűségből hajtunk végre. A részleg nem túlzottan gépesített, állandó gondunk volt a különféle csövek hajlítása. Ehhez alkalmas eszközt a megyében nem lehet találni. Gondolkoztunk, tervez­tünk. legyártottuk, most is ezzel dolgozunk. Sőt. más vállalatnak is végzünk vele bérmunkát. Olyan eset nem fordulhat elő, hogy va- valami előtt megáll a tudomá­nyunk. A kenyér kell, ehhez pe­dig a lisztet meg kell őrölni. A gépeknek téhát inem lehet állniuk. Nemrégen a kalocsai malom át­alakításánál a hajtóműház kikép­zésénél töprengtünk sokat. A fő­mérnökünkkel megbeszéltük az elképzeléseinkéit, a végén szinte teljesen ránkbízta a dolgot. Meg­csináltuk. Azóta sem volt ott fennakadás. — Valamennyi berendezést ismeri a megyében? — Természetesen. Volt rá időm, hogy megismerjem őket. 1955 óta dolgozom a vállalatnál. Annak idején én voltam az egyetlen la­katos. Amolyan mindenhova mozdítható ember, hiszen hegesz­teni is tudok. Eltelt hét év. és csoport-, majd művezető lettem. A munkám nagy része a tmk üzemhez köt, de többször előfor­dul, ha vidéki javításhoz indu­lunk, nekem is mennem kell. Ez egy kicsit szerencsém, hiszen örökmozgón aik tartom tnagam, nem nagyon bírok sokáig egy helyien maradni, — Egyedül kezdett, most pe­dig egy részleget vezet. _— A iakatosrészleg megszerve­zése teljes egészében az én fel­Amikor túlhizott adminisztratív állományról hal­lok, nemcsak a legpiszlicsárébb ügyben is akkurá­tusán 30 napos határidőt tartó hivatalokra gondolok. Látom magam előtt a vállalati irodaházakat is, ahol a reggel kávéfőzéssel, a délelőtt a tévéműsor megtárgyalásával, a délután pedig az esti randevú esélyeinek latolgatásával (is) telik, mert a munka­időbe — és a munkába — ez is belefér. Aki volt már semmitmondó, semmit el nem döntő értekezleten, amit persze utóbb „munkamegbeszélés” követett csoportszinten is, az tudja, hogy mit gondoljon az efféle cégek általános költségeinek vizsgálatakor: az árakban a főosztályvezető új széke is benne szere­pel, ám hogy szükség v.an-e egyáltalán főosztályra, az már nem tárgya a költségelemzésnek. • Dunai Imre művezető (Pásztor Zoltán felvétele) adatom volt, és az ma is. Kiala­kult egy nagyon jó, összetartó kis társaság. Az itt dolgozók harma­da itörzsgárdatag, a fiatalokat pe­dig, igyekszünk a „saját képünk­re” formálni. Amikkel mi dolgo­zunk, speciális eszközök, berende­zések, csak nálunk lehet megta­nulni a javításukat. Havonta ér­tékeljük az egész csoport munká­ját, és meghatározzuk, ki mennyi alapbéren felüli mozgóbérben ré­szesülhet, Ezt a módszert az év elején vezettük be, egy évet kap­tunk arra, hogy megtudjuk, meny­nyire felel meg. Persze, ezen fe­lül is megpróbáljuk a dolgozóin­kat ehhez a munkahelyhez kötni, segíteni a lakáshozjuitáshoz, a gyerekek óvodai, bölcsődei elhe­lyezésót. — Csak mint munkahelyi vezető tud ezekben a dolgok­ban segíteni? — A szakszervezeti bizottság­nak tagja vagyok és a pártcso- portbizailimi feladatát is ellátom. Szinte mindenről tudok, ami az üzemben, illetve a dolgozókkal történik. Azt mondják, szókimon­dó vagyok. Arra persze mindig ügyetek, hogy ha valami baj van, azt az „elkövetőjével” szemtől szembe rendezzem. — Néhány év van még a nyugdíjig, gondol már most rá? — Sókat. Előre kíváncsi va­gyok, hogyan tudok átállni. Ifit miniden szinte hozzám nőtt. A munkán kívül is. Az összes virá­got, amit ifit lát én ültettem. A szociális létesítményed nketi — szemrevételezésre érdemesek mel­lesleg — közöseim szépítjük. Néz­ze csak meg az ebédlőt, egy eh­hez hasonló nagyságú üzemben kevés ilyen szépet láthat. Végtére is: a munkahelyemen érzem olyan jól magam, miint otthon, így az­tán az sem kizárt, hogy kikapcso­lódásként visszajárok majd dol­S°ZnÍ‘ Gál Eszter A zárlat nem segít é Hogyne lenne tehát üdítő a hír: akad nagyvállalat, ahol gya­korlatilag egyik napról a másik­ra drasztikusan csökkentették az irodisták számát. A Bajai Finomposztó Vállalat­ról van szó. Az alapadatok: 2210 a létszám, 1 milliárd forint a termelési ér­ték, 10 millió forint a nyereség (a könnyűiparban ez a hihetetle­nül alacsony nyereségarány túr lajdonképpen még jónak * is mondható). Baján működik a vállalati központ, konfekcióüzem termel Bácsalmáson és Vaskúton, fonoda Dunafalván, kézimunka- üzem Hercegszántón, bedolgozó- részleg Madarason. Tavaly a vál­lalati keresetszint 69 ezer 400 fo­rint volt — majdnem kereken 25 ezer forinttal több, mint az 1980- as bérszínvonal. A 2210 dolgozó közül január 1- én 426 volt — jobb szó híján írom így — irodista. Július elsején viszont az ad­minisztratív állomány létszáma már 45-tel (arányát tekintve te­hát több mint 10 százalékkal!) csökkent. Teleky Zoltánná személyzeti igazgató nem lát ebben semmi titkolnivalót. — Sokak szerint a legkézen­fekvőbb megoldás az egyszerű létszámstop — ám a gyakorlat­ban nemegyszer bebizonyoso­dott, hogy az adminisztráció el­len lehetetlen sikerrel harcolni adminisztratív eszközökkel. Arról nem is beszélve, hogy a felvételi zárlat bevezetése kizárja a minő­ségi cserét. Szükségtelen mértékben nőtt — Tehát mit tettek? Válasz helyett megkapom a százötven példányiban sokszoro­sított 4. számú igazgatói rendel­kezést. „A jelenlegi gazdasági helyzet­ben a szabályozók változását kö­vetve egyik elsőrendű feladatunk a gazdaságosság növelése, ami­nek jelentős tényezője az, hogy a ® A sze­mélyzeti igazgató. A több mun­káért, több pénzt .adnak .a Finom­posztónál. költségeket, ráfordításokat csök­kentsük. Ezt olyan megoldások­kal kell elérnünk, amelyek elő­segítik a szervezettebb, hatéko­nyabb munkavégzést. Az elmúlt öt éviben jelentősen növekedett a kifizetett bértömeg, ez azon­ban nem állt megfelelő arányban a termelés mennyiségének, haté­konyságának emelkedésével. En­nek egyik oka az, hogy szükség­telen mértékben megnövekedett az alkalmazotti állományban dolgozók száma annak ellenére, hogy töibb intézkedést is tettünk ennek a folyamatnak a megaka­dályozására.” Ez a tizenegy gépelt sor csak a bevezetése Horváth Máté rendel­kezésének. Első olvasásra akár­milyen hivatalos közleménnyel összetéveszthető: ki tudna vála­szolni arra, vajon hány vállalat­ról lőhetne leírni ugyanezt? „Mindezekre tekintettel — folytatódik a szöveg — az idei évtől kezdődően olyan ösztönzé­si rendszert kívánunk bevezetni az alkalmazotti állományban dol­gozók számának csökkentésére, ami a vezetőket és a dolgozókat is egyaránt érdekeltté teszi ab­ban, hogy a létszámtartalékokat feltárják és intézkedéseket te­gyenek a munka racionálisabb megszervezése, a dolgozók ké­pességének é.s szakképzettségének optimális kibontakoztatása, a munkaidő hatékonyabb kihasz­nálása érdekében”. Pótlás helyett fizetség A következőkben, pontokba szedve, a megoldást rendszerezi a rendelkezés. A lényeg: a vál­lalattól kilépő nem fizikai állo­mányú dolgozó alapbérének 66 TALÁLMÁNYOK (8.) a televíziós vevőkészüléket, ame­lyen már Nipkow-tárcsát és fényreléként ködfénylámpát al­kalmazott. Egy telehonbemutató- ról és a távolbalátás technikai részleteiről így számolt be Ke­mény Károly a Rádióamatőr cí­mű lap 1930 júniusi számában: „Mivel nem mindenkinek áll módjában eme igazán élvezetes előadáson részt venni, a napila­pok tudósításából pedig inkább csak azt lehet megtudni, hogy milyen harcot provokált ez vagy amaz a hozzá nem értő, vagy ál­lítólag hozzáértő egyén a véle­ményével, ezúton pótolom a te­lekor technikai ismertetését. A telehor lelke, vagy jobban mondva lelkei a következő há­rom alkatrész: egy korong, a pho- tooella vagy seléncella és végül a legnagyszerűbb, a phonokerék vagy hangkerék. A feltalálónak legzseniálisabb ötlete ugyanis a phonokerék, melynek segítségével a sinchro- nizmust tökéletesen oldotta meg. A phonokerék nem más, mint egy kerek f émdoboz, mely töltve van higannyal és melynek kerü­letén lágy szegmensek vannak elhelyezve. Különböző fényin­tenzitásoknak megfelelő hangbe­nyomás szabályozza a phonoke- reket, az pedig. egy tárcsa egy­idejű forgását. A tárcsa egy 40 centiméter átmérőjű fémko­rong, amelynek kerületén közel csigavonalban apró négyszögle­tes lufcacskákból álló lyuiksorozat van. A közvetített kéo annyi sáv­ra oszlik, ahány lyukacska van a korongon.” S hogy milyen volt a távolba­látó által továbbított kép minő­sége? Erről a következőket írja a Rádióamatőr: „Valószínűleg mindenki látott már olyan reklámként használt képecsikét, melynél egy kis pa- Pírnyelvecskét mozgatunk, akkor a kép mosolyog, ásít vagy eszik, Tihanyi Kálmán sfib. Körülbelül így néz ki a te­lehor által közvetített mozgókép is. A kép különben sárgás színű, levelezőlap nagyságú, de az ala­kok jól kivehetők, felismerhetők rajta.” Ezután újabb fáradságos esz­tendők következtek: Mihály Dé­nes a telehor tökéletesítésére for­dította minden energiáját. Ennek volt köszönhető, hogy 1933-ban már egy olyan készülékkel ruk­kolhatott elő, amely tükörkoszo­rús és ködfénylámpás elrendezé­sű volt. Ezután E. H. Traub fizi­kussal dolgozott tovább, s az együttműködés gyümölcsét 1935- ben mutatták be. Ez egy forgó- tükrös, kiskapacitású Kerr-cellá- val, mint fényrelével működő te­levíziós vevőkészülék volt, amely­nek segítségével a 240 soros ké­peiket 2,5x3 méteresekre lehetett kivetíteni. Mihály Dénesnek nemcsak munkássága volt küzdelmes, ha­nem egész életútja is. Nemcsak a korabeli hitetlenkedőkkel kel­Ootámofk C PíWr lett örökösen harcba szállnia, de magánéletében sem volt hoz­zá túl kegyes a sors. Berlinben nősült meg, felesége is magyar volt. Gyermekük nem született. A hitleri uralom idején — üldö­zöttek rejtegetése miatt — inter­nálták. Az internálótáborból megrokkanva, súlyos betegen szabadult. Életének utolsó évei­ben, betegen is dolgozott; egy si­ketnéma ábécé kialakításán fá­radozott berlini laboratóriumá­ban. * * * Ha már a televízió történeté­nek igen fontos, magyar vonat­kozású eseményeiről szóltunk, említést kell tennünk Tihanyi Kálmán (1897—1949) fizikus és Goldmark C. Péter (1906—) mér­nök munkásságáról is. Tihanyi Kálmán a húszas évek végén a külföldi feltalálókkal egyidejűleg (Zworykin), de tőlük függetlenül szabadalmaztatta a televíziós készülékeknél haszná­latos elektronikus képfelvevő ké­százalékát az illetékes terület el­sőszámú vezetője, az igazgató és az igazgatóhelyettesek kapják meg fölhasználásra (azóta szer­vezeti változás történt, az igaz­gatóból vezérigazgató, a helyet­teseiből igazgatók lettek). Ezt a bizonyos összeget bármely ösz­tönzési célra fölhasználhatják — kivéve az alapbéremelést. Föl­vehetnek ugyan új embert, de csak megfelelő szakképzettség­gel (legkevesebb középiskolai bi­zonyítvánnyal). Például ha el­megy két 3000 forintos fizetésű dolgozó, akkor van 4000 forint egy új emberre. — Amióta életbe lépett az új rendszer, egymillió forintunk képződött a leírtak szerint — mondja Teleky Zoltánná. — Ezt úgy értsem, hogy a meg­maradt irodistáknak plusz egy­milliót kifizettek, aminek fejé­ben elvégezték a távozottak mun­káját is? — Úgy értse, mert pontosan ez történt. — De miért mentek el az em­berek? Meg ne haragudjon a kér­désért, de mindenki föltenné en­nek hallatán: kiutálták a fölösle­geseket? — Őszintén megmondom, ma­gam is féltem ettől, és a dolgo­zók is. Valójában mégsem ez következett be. Ami történt, az csak a szokásos mozgás; mindig akad valaki, aki kap egy jobb ajánlatot a lakásához közelebb, esetleg nagyobb fizetésért — gópírónőre, bérelszámolóra nagy szükség van. — Volt rá példa, hogy inkább mégis fölvettek valakit, mert a maradék nem győzte a munkát? — Volt bizony, például a bér­elszámolók kollektívája úgy dön­tött, hogy inkább vegyenek fel új embert, mert annyi a feladat, hogy nem bírnak el vele.. — Ha a maradék győzi, mér mindig van egy fogas kérdé minek alapján osztják ki azt bizonyos 66 sziízalékot. Hogyan csinálták? — Az én saját munkaterülete­men azt az elvet követem: i\ a pénz, aki elvégzi a távozol! feladatát. Ez igazságos, nem? Havi 500—1000 forint — Mennyivel, keres töb r, amióta kevesebben vannak? A kérdésre Púlkerti Istvá" ■>.<• felel: — Havi 500, de van, mákos 1000 forinttal is. Telekyné hozz áteszi: — Az oktatás i előadónk ment a cégtől, nem töltöttük Kg a helyét, a munkáját föloszlőt­tük, ebből részel például Pál ker­ti né is. — No, nemcsak a pénzem több, a munkám is — folytatja P il- kertiné. — Munkaidő után is ro­hangálnom kell. De, végül is, megéri, értelmét látom. A fór jem fizetése 460(1 forint, van 1 i 17 és egy 10 év SS gyerekünk ha a páromnak nem lenne < 1 i . lékállása, nem is tudnám, 1 ■ <y jönnénk ki ennyii pénzből. ül­tem tehát, hogy a több munká­ért több pénz is jár. A finomposztósok mód." kétszer-ikettő egyszerűségű: vés ebben több munkát is geznek, ha megfizetik. L;' közvetlen anyagi érdé, ■ nemcsak az IFA teherautók so­főrjeit készteti a Szakmán p tőfi Termelőszövetkezetbeu e , tékonyabb munkára, ham , nagyvállalat irodíistáit is. Még nincs vége — Ott van és volt a f.zemiUil' előtt a vállalati gazdasá gi -1111 kaközösségdk példája — ír ' o érdékes módon n em hit ív 1 / közvetett létszám. Váll'akku szakban a művezető nnel: 1 gédművezetőre is szülésé mesterre, segédmesterre. , Mii­kor a vgm-műszak kezdődik. h;\ hiányzik egy fonó, azonnal n a helyére a segédrnűvezek, ván, mert megéri neki, n .... v esebbet keresne, ha ner a gép — ezt Tslekyné; jegy — Tudja ugye, hogy még egy megválaszt >latlar dés. — Melyik? — Eddig az törté :nt, he lamivel több mint 10 s: kai csökkentették az i számát. Ez azt jelemti, h pen annyian vannak, c.i in kellenek? A személyzeti igazgató ve ingatja a fejét. — Ezt nem mondta sei- 1 ... ­akció — a csökkentés — tód ik. Következik: A munka rr. j. sem tett tönkre. Ballal Hogyan áll meg a repülőgép? Mihály Din«( szüléket, az ikonoszkopot. Tiha­nyi volt az első, aki 1928-as né­met szabadalmában, majd ennek alapján 1929-es angol szabadal­máiban az ikonoszkópnál a tolda­lékcsövet alkalmazta. Ez tette le­hetővé a kópoldalon való letapo­gatást, ami a korszerű ikonoszkóp alapfeltétele. Goldmark C. Péter, az ameri­kai Columbia Broadcasting Sys­tem aleinöke pedig a színes te­levízió feltalálója. Hosszas kísér­letek után 1940 augusztusában mutatta be találmányát virágok és tengeri jelenetek színes moz­góképeinek átvitelével. Ugyan­csak az ő nevéhez fűződik a mik­robarázdás hanglemezfelvétel (longplaying microgroove re­cording system) feltalálása (1948) is. Az automatikus hanglemezvál­tó feltalálása óta ez utóbbit tart­ja a szakirodalom a hanglemez- ipar legforradalmibb vívmányá­nak. A. E. A mai korsze­rű utas- és te­herszállító repü­lőgépeken ke­rékféket és su­gárféket alkal­maznak, egyes esetekben fék­ernyőket. A sugárfék a toló­erővel ellenté­tes irányban éb­redő erőt hasz­nosítja. A meg­valósítás módja egyszerű: a föl­det érés után te­relőlemezekkel megfordítják a hajtómű gázsu­garának az irá­nyát, fokozatosan lezárják a íúvócsö- vet, s kinyitják a hajtómű oldalán levő „ablakokat”. így a gázsugár reakcióereje nem gyorsítja, hanem las­sítja — fékezi — a gépet! Am a sugárfékes és fékernyős re­pülőgépeken sem nélkülözhetik a ke­rékféket. Leszálláskor a 150—200 ton­nás, 250—300 kilométeres óránkénti sebességgel guruló gép mozgási ener­giáját kell a fékeknek viszonylag rö­vid idő alatt elemészteniük, s köz­ben több száz Celsius-fokra meleg­szenek fel. A nagy és nehéz utas- és teherszállító repülőgépeken 4—12 fékezhető kerék van, általában a fő­futóművekben. Valójában ennél ke­vesebb kerék fékezésével Is bizton­ságosan megállhat a gép; így aztán még akkor sincs semmi baj a féke­zéssel, ha netán egy-két kerékkö­i fj peny kidurran (ez annak megtörténhet, hogy a re abroncsait 150—400 le- és után kicserélik, ami csak egy küométer lefutásának felel . nagyhatású tárcsás fékeket c-u. gátló berendezés egészíti ki. kor lép működésbe, ha a kei csúszik. Ilyenkor a féknyom. Időre megszűnik. Amikor azt.: rék megint gördül, Ismét mú fék. A megoldás révén a kerék dig a megcsúszás határán mari ., így a fékhatás a lehető legnagyo’v A repülőgépek kerékfékeinek :>■ sítőképességére Jellemző, hogy földön akkor is álló helyzetben tr. ják a gépet, amikor annak a haji művel a legnagyobb erővel dől; nak (a felszállópályán való éli.;.. , lást megelőző pillanatokban). MEGKEZDTÜK minden típusú személygépkocsi-utánfutd és lakókocsi műszaki vizsgáztatását EGYES Űj SZOLGÁLTATÁSAINK: — műszaki vizsgáztatás 3 nap alatt, — komplett futómű-diagnosztika, — alvázvédelem garanciával, — gumiabroncs-eladás és -szerelés, — autórádió-beszerelés. KISKUNFÉLEGYHÁZI AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT, az E5 ÖS út mellett. Tel.: 76 61 160. Y. j • II u A Képünkön: jói láthatjuk, hogy milyen masszív és bonyolult élel­mekből áll egy repiilő- gépfutómű fékberende­zése, ame­lyet hidrau­likus mun­kahengerek hoznak mű­ködésbe, (KS)

Next

/
Thumbnails
Contents