Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-17 / 167. szám

8 ® PETŐFI NÉPE • 1986. július 11. ■ • - ;r. ­események sorokban SEVARDNADZE SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA A párbeszéd biztató távlatai • Eduard Sevardnadze szovjet (balról) és Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter fontos megállapodásokat irt alá Londonban. sa nélkül” — hangoztatta. (Folytatás az 1. oldalról.) atomfegyvertárral rendelkező ha­talom, s jelentős katonai erőket tart fenn az európai szárazföl- dön. Fontos és egyenjogú part­nernek tekintjük hát, amelynek közreműködése nélkül nehéz gyö­keres megoldást találni a fegy­verkorlátozásra, a fegyverze­tek csökkentésére — mondta. Sevardnadze — amint kifej­tette — londoni megbeszélésein igyekezett megvilágítani a biz­tonságról vallott szovjet felfo­gást. Ez abból az alapelviből in­dul ki, hogy a háború veszélyét egyedül politikai eszközökkel le­het elhárítani. „Mi úgy látjuk, hogy a nemzetközi biztonság át­fogó rendszere csakis oly módon működhet, hogy növekvő mér­tékben támaszkodik a politikai, gazdasági és emberi tényezőkre, párosulva az erőszakról való tel­jes lemondással, az atom-, vegyi- és űrfegyverek betiltásával és megsemmisítésével” — hangoz- tatta A szovjet külügyminiszter utalt arra, hogy mutatkoztak a megbeszéléseken nézetkülönbsé­gek is, ám — mondta — ezeket egyik fél sem dramatizálta. Ki­emelte, hogy a brit fél realizmus­ról, a problémák ésszerű megkö­zelítéséről tett bizonyságot. Nyug­tázta, hogy a brit korihány fon­tosnak tartja a SALT—I. és a SALT—II. szerződést, valamint a rakétaelhárító rendszerekről szó­ló megállapodást, s hogy állás­pontja szerint a megkötött szov­jet—amerikai szerződéseket tisz­teletben kell tartani. Kiemelte, hogy az angol kormány különös fontosságot tulajdonít az ABM- szerződés szigorú betartásának, amivel a szovjet kormány telje­sen egyetért. A brit kormány felfogása sze­rint a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői közötti újabb találkozónak érdemi megállapo­dásokra, gyakorlati eredmények­re kell vezetnie — mondta Se­vardnadze, aki szerint a tárgyaló felek egyetértettek: közös erő­feszítéseket kell tenni, hogy a működő fórumokon — Stock­holmban, Genf ben, Bécsben — megállapodásokra vezető egyet­értés alakuljon ki az európai bi­zalomerősítő intézkedések, a ve­gyi fegyverek átfogó és általá­nos tilalma, a közép-európai had­erőcsökkentés és a helsinki fo­lyamatot erősítő egyéb lépések tekintetében. Sevardnadze különös jelentő­séget tulajdonított annak a ve­szélynek, hogy a fegyverkezési versenyt kiterjesztik a világűr­re. „Könnyű a válasz, mi kedve­zőbb, ha eltüntetik az atom- és más tömegpusztító fegyvereket a föld színéről, vagy ha ilyen fegy­vereket telepítenek a világűrbe, ami felmérhetetlen következmé­nyekkel járna az emberiségre, a környezetre, miközben az atom­fegyverek száma is növekedne. Nem lehet komolyan beszállni a hadászati támadó fegyverek csök­kentéséről az űrfegyverek gyár­tásának és telepítésének betiltá­Utalva arra, hogy a brit kor­mány nagy fontosságot tulajdonít a fegyverkorlátozási megál­lapodások betartása ellenőrzé­sének, Sevardnadze kitért az űr­fegyverek ellenőrzésére is: „A Szovjetunió mindeddig semmit sem hallott amerikai partnerei­től arról, miként lehet az úgyne­vezett védelmi fegyvereket el­lenőrizni, és mi különbözteti meg ezeket a támadó fegyverektől. Vajon mi a biztosíték arra, hogy az űreszközökön elhelyezett fegy­vereket nem használják fel el­ső csapásmérésre, és vajon kész-e az Egyesült Államok az ű-rfegy- verek esetében is a helyszíni el­lenőrzésre, tehát a világűrben?” — vetette fel. * * * Hivatalos látogatását befejezve szerdán elutazott Londonból Edu­ard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter. Eluta­zása előtt a szovjet külügyminisz­ter megbeszélést folytatott Sir Geoffrey Howe brit külügymi­niszterrel. Miért rosszkedvűek Reagan beszédírói? TOKIO _______________________ Japán hamarosan csatlakozik az Egyesült Államok űrfegyverkezé­si programjához. Tokiói kormány- források szerdai közlése szerint a Nakaszone-kabinet várhatóan a közeljövőben — valószínűleg kora őszig — bejelenti végleges dönté­sét, ami a washingtoni „csillag- háborús" program megvalósításá­ban történő állami és magán -szintű japán részvétel lesz. Ko­rábban hivatalosan azt szellőztet­ték Tokióban, hogy Japán állami szinten nem csatlakozik a prog­ramhoz. MOSZKVA_____________________ N '-ikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke szerdán a moszkvai Kremlben fogadta Ebi- tu Ukive sorhajókapitányt, a ni­gériai fegyveres erők vezérkari főnökét, a fegyveres erők irányí­tó tanácsának tagját. A nigériai politikus a szovjet kormány meg­hívására kedden érkezett kor­mányküldöttség élén a szovjet fővárosba. AMMAN______________________ Jo rdánia nem hajlandó külön­békét kötni Izraellel, átfogó ren­dezésre van szükség a Közel-Ke­leten — jelentette ki Husszein jordániai uralkodó kedden Am- manban egy újságíróknak adott ebéden. Miközben szólt arról, hogy miért záratta be a legna­gyobb palesztin szervezet, az El Fatah jordániai irodáit, leszögez­te, hogy továbbra is a Palesztina! Felszabadító,si Szervezetet tekinti a Palesztinái arab nép egyetlen törvényes képviselőjének.1 ROMA ____________________ H oszni Mubarak egyiptomi el­nök szerdán néhány órás villám- látogatást tett Rómában, négy országot érintő nyugat-európai kőrútjának első állomásán. Mu­barak egyórás megbeszélést foly­tatott Bettino Craxi ügyvezető minisztereinökkei és tárgyalt ma­gasrangú olasz pénzügyi kor­mánytisztviselőkkel is. Ezután Francesco Cossiga köztársasági elnökkel találkozott. Az egyipto­mi elnök délután Rómából to­vábbutazott Párizsba. MANILA______________________ Egy amerikai misszionárius és 10 Fülöp-szigeteki apáca elrablói a hatóságokkal történt tárgyalá­sok nyomán jelezték, hogy készek minden váltságdíj nélkül elenged­ni foglyaikat Corazon Aquino asszony, a Fülöp-szigetek köz­társaság elnöke kedden elutasí­totta az emberrablók eredeti kö­vetelését, a 100 ezer amerikai dol­lárnak megfelelő összeg kifizeté­sét. valamint azt, hogy autonómi­át biztosítson az ország déli te­rületei számára. Az elnökasszony korábban a hadsereg bevetését helyezte kilá­tásba, hogy — amint az általa ki­adott közlemény hangsúlyozta — „egyszer s mindenkorra rendez­zék a Fülöp-szigetek déli részén a muzulmán lázadók problémá­ját”. Ronald Reagan beszédírói rosszkedvűek. Nemrég még hatan dolgoztak Patrick Joseph Buchan- mafc, az elnök kommunikációs igazgatójának felügyelete alatt egy ablak nélküli, buinikerszeírű irodáiban a Fehér Ház alagsorá­ban. Ma — mint arról az Econo­mist című angol hetilap washing­toni tudósítója beszámolt — csak négyen vannak. Az egyiket. Báni Ily Elliattoft, a beszédírók fő­nökét Reagan májusban menesz­tette. Margaret Noonan pedig, aki a Challenger asztronaiutáiiit ma­gasztaló híres elnöki beszédet iirita, sértődötten távozott, mert iniam őt nevezték ki a faesizédírók új főnökének. A tehetséges újság­írónő most könyvet akar inni, s e könyv megjelenését némi aggo­dalommal várják a Fehér Ház­ban, hiszen Margaret Noanian sok rejtegetett kulisszatitkát tárhat a nyilvánosság elé. Miért távolították el váratlanul Bently ELliattot a beszédírók fő­nöki tisztéből? Erről sok plety­ka kering washingtoni politikai körökben. Buchanan nemrég még így jellemezte 'kedvenc beosztott­ját: ,,Elliott a Reagan-forradalom zöldsapkása.” Mint emlékezetes. a „zöldsapkások” kegyetlenségük­ről voltak hírheditek a vietnami háborúban. Azt jelenti-e tehát a „beszédíró-zöldsapkás” kiebruda- lása, hogy az elnök enyhébb han­got kíván megütni ezentúl? Van­nak rá jelek, így Reagannak a legutóbbi szovjet javaslatokra reagáló beszéde. Másrészt viszont Elliott utódjának a harminc éves Anthony Rossi Dolan-t nevelték ki. Dalán — még Elliott beosz­tottjaként — írta azt a beszédet, amelyben Reagan „a gonosz bi­rodalmának” nevezte a Szovjet­uniót. Igaz, ez régebben volt, jó­val Gorbacsov és Reagan genfi találkozója előtt A legvalószínűbb, mint e sorok írójának Budapesten járt'', tájéko­zott washingtoni ismerősei mond­ták, hogy a személycserében ben­ne van Donald Regannak, az elnök nagyhatalmú „főhadsegéd­jének” a keze. A Fehér Ház gárdájának főnö­ke azonban láthatólag nem elég­szik meg azzal, hogy saját jelölt­jét neveztette ki a beszédírók ve­zetőjének. Továbbra is megpró­bálja átíratni a szövegeket. Rea­gan „szerkesztői” — mondják a beszédírók — éppen azokat a poé­nokat húzzák ki a szövegekből, amelyek tapsot fakaszthatnának, s emlékezetesek maradhatnának. Regan nyilvánvalóan védeni igyekszik Reagant attól, hogy ki­nevessék: inkább legyen unalmas a beszéd, mint. olyan, amely az Egyesült Államok elnökiét politi­kailag képzetlennek tünteti fel a világ szemében. Maga az elnök arra hivatkozik, hogy a beszédeiknél fontosabbak a személyes találkozók, tárgyalá­sok. Példának legtöbbször a Gor- bacsowal folytatott genfi négy- szemközti beszélgetést hozza fel. Bizonyára sok igazság van ebben is. De az, hogy az Egyesült Álla­mok elnökének szájából mi hang­zik el nyilvánosan, nem közömbös a világpolitika alakulásának szempontjából. S ezért a Fehér Ház irodájában zajló Regan—Bu­chanan párharc még hozhat ér­dekes fordulatokat. Polgár Dénes Távrepülő­világcsúcs WASHINGTON Világcsúcsot állított föl egy különleges kiképzésű magánrepülőgép az Egye­sült Államokban: üzem- anyag-feltöltés nélkül csak­nem húszezer kilométeres légiutat tett meg zárt pá­lyán, valamivel több mint négy és fél nap alatt. A Voyager (Utazó) nevű repülőgép rendkívül köny- nyű anyagból készült, szár­nyának fesztávolsága igen nagy. A gépet két légcsa­var emeli magasba, egyik elöl, másik hátul, az üzem­anyag-felhasználás csök­kentése érdekében a leve­gőben csak a hátsó, toló légcsavar működik általá­ban, így a sebesség vi­szonylag igen alacsony, mindössze 160 kilométer körül van óránként. A gép belső tere szinte teljes egé­szében üzemanyagtartály: a kéttagú személyzet igen kényelmetlen helyet ka­pott csupán. S míg az egyik a gépet vezeti, a másiknak csak szűk fekvőhely jut. A Voyagert a kísérleti repülésen, amelyet Kalifor­nia államban zárt pályán hajtottak végre, két pilóta vezette. A különleges gép­pel a két pilóta szeptem­berben leszállás nélkül föld körüli útra akar indulni. Jelenlegi teljesítményük máris megdöntötte a mo­torosgépek üzemanyag­utánpótlás nélküli időtar­tamcsúcsát. CSEHSZLOVÁKIA Óvodák és iskolák a természetben Csehszlovákiában rendkívül nagy gondot fordíta­nak a gyermekek egészségének megóvására, testi fejlődésére, arra, hogy’ a jövő generációja minél fejlettebb legyen. Ezt a célt szolgálják, sok egyéb mellett, a mintegy 40 éve létrehozott, úgynevezett természetiskolák és -óvodák. Az óvodás és általá­nos iskolás gyerekek a tanítási év alatt 14—21 na­pot üdülőközpontokban töltenek. A szokásos taní­tás mellett naponta 5—6 órát a szabadban tartóz­kodnak. Az általános iskolások általában évente egyszer utaznak a természetiskolába, az erősen ipa­rosított vidékeken élő gyermekek kétszer. A ter­mészetiskolában részt vevő gyermekek száma az utolsó öt évben megháromszorozódott: 1985-ben 330 ezer volt a résztvevők száma. Ezek közül 70 ezer volt az óvodás. 1990-re 450 ezer gyermek részvéte­lére számítanak. A természetiskolák számára az üzemek szakszer­vezetei biztosítják az üdülőket, és több mint hetven üdülő közvetlenül a tanácsok igazgatása alatt áll. A szülőknek csak egy jelképes összeget, a tényleges költségek 10 százalékát kell kifizetniük, a külön­bözeted mintegy 600 millió koronát az állam fe­dezi. Az utolsó öt' év orvosi és pedagógiai vizsgálatai azt mutatják, hogy a gyermekek számára a novem­bertől áprilisig terjedő időszak a legmegfelelőbb. Az iskolaév Csehszlovákiában csakúgy, mint ná­lunk, szeptembertől.júniusig tart. A természetisko­lák jótékony hatása a visszatéréstől számított egy— három hónapig érvényesül. A tanítást hozzáigazít­ják a természetiskola igényeihez. Didaktikus játé­kokon, versenyeken, vitákon., honismereti kirándu­lásokon keresztül folyik az oktatás. A tanulók önál­lóbban dolgosnak tankönyveikből. Vladimira Vsetecková (ORBIS—KS) • A prágai VII. kerületi általános Iskola tanulói a „Spoje” üzem hegyi üdülőjében. (Fotó: CTK—KS) A magyar kormány jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) li katonai szolgálat teljesítésének lehetőségét. A hatályos jogszabályok — a Magyar Népköztársaság politi­kai, társadalmi, gazdasági és biz­tonsági érdekeivel összhangban — minden magyar állampolgár részére (akire kizáró rendelkezé­sek nem vonatkoznak) lehetővé teszik a külföldre utazást. Ezen jog fokozott érvényesülését mu­tatja, hogy évről évre .csökken a száma az elutasított kiutazási ké­relmeknek: 1970-ben 0,96, 1983- ban 0,45 százalék volt, az összes benyújtott kérelemhez viszonyít­va. Ugyancsak lehetőség van magyar állampolgárok külföldi letelepedésére; évente mintegy kétezren nyújtanak be ilyen ké­relmet, s ezek 90—95 százalékát teljesítik (főképpen családegye­sítés, házasság vagy más, mél­tánylást érdemlő körülmény ese­tében). Hasonló szabályok vonat­koznak külföldi állampolgárok magyarországi letelepedésének engedélyezésére. A Magyar Nép- köztársaságban jelenleg mintegy 22 ezer idetelepedett külföldi él; jogi helyzetük — politikai jo­gok közé tartozó választójog ki­vételével — a magyar állampol­gárokéval azonos vagy ahhoz igen közel álló. Az Alkotmány bizitosítja az állampolgárok személyi szabad­ságát és sérthetetlenségét, a le­véltitok és a magánlakás tiszte­letben tartását. A Polgári Tör­vénykönyv a személyhez fűződő jogok védelme körében az embe­ri méltóság megsértését is tilt­ja. A Büntető Törvénykönyv pe­dig bűncselekménynek minősíti az egyezségokmányban is tiltó módon szereplő olyain cselekmé­nyeket, mint a magánlaksértés, a magánbirtok, a levéltitok meg­sértése, a rágalmazás, a becsület- sértés és a kegyeletsértés. Az Alkotmány rögzíti a lelki- ismereti szabadságot és a vallás szabad gyakorlásának jogát, az egyházak működésének lehető­ségeit pedig törvények és más jogszabályok, valamint az állam és az egyházak közötti megálla­podások szabályozzák. Kiemelkedő fontosságú alkot­mányos tétel, hogy a Magyar Népköztársaságban a szocializ­mus, a nép érdekeinek megfele­lően biztosítják a szólásszabad­ságot, a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot. A Magyar Népköztársaság — az Alkotmányban is deklaráltan — védi a házasság és a család in­tézményét, a Családjogi Törvény pedig mindezeken túlmenően le­szögezi a házastársak egyenjogú­ságát a családi életben. Ami a nemzetiségieket illeti: a Magyar Népköztársaság terüle­tén élő minden nemzetiségi szá­mára biztosítja az egyenjogúsá­got, az anyanyelv használatát, az anyanyeíven való oktatást, sa­ját kultúrája megőrzését és ápo­lását. önálló társadalmi, érdek- képviseleti szervként működnek a különböző — délszláv, német, szlovák, román — nemzetiségi szövetségek. Jogfejlődésünk kiemelkedő eredményéként szerepelt a Géni­ben megtárgyalt jelentésben, hogy a magyar Országgyűlés 1983-ban új törvényt alkotott az országgyűlési képviselők és a ta­nácstagok választásáról. A 18 ország szakértőiből állő Emberi Jogi Bizottság egyértel­műen elismeréssel fogadta a ma­gyar jelentést. (MTI) Az energiagazdálkodás feladatai Az energiagazdálkodással kap­csolatos kutatás-fejlieszitési cé­lokról szerdán sajtótájékoztatót tartott Papp Isitván, az Energia­gazdálkodási Intézet vezérigaz­gatója. Egyebek között elmondta, hogy a VII. ötéves tervidőszakban is minden eszközzel segítik a ha­gyományos energiaf orrások hasz­nosításának fokozását, az ehhez szükséges új módszerek és eljá­rások élterjesztését, új energia- források felfedezését, az ener­giafelhasználás mérséklését, a műszaki-technikai eszkö­zök korszerűsítését. Ezek a kutatás-fejlesztési feladatok szorosan kapcsolódnak az öt­éves terv gazdaságfejlesztési el­képzeléseihez. A program öt súlyponti területre koncentráló­dik, amelyeket that fejlesztési alprogram egészít ki. Ezek kere­tében egyebek között eljáráso­kat dolgoznak ki a szénnemesí­tésre, a feketeszén, a barnaszén és a lignit dúsítására, valamint új technológiai eljárásokat ve­zetnek be a villamos energia ész­szerűbb felhasználására, a me­ző- és erdőgazdaságban keletke­ző melléktermékek hasznosításá­ra és a geotermikus, a nap- és a szélenergia felhasználására.. Tervbe vették a hulladékhő hasznosítását is, valamint a ház­tartási és kommunális villamos­és hőtechnikai készülékeik, tüze­léstechnikai eszközök korszerű­sítését. Papp István arról is szólt,. hogy az energiagazdálkodással) kapcsolatos kutatás-fejlesztési program már az elmúlt tervidő­szakban is jelentős eredménye­ket hozott 1981 és 1985 között a kutatási eredmények hasznosítá­sa révén csaknem 1,1 millió ton­na nyersolajnak megfelelő szén- hidrogént takarított meg a nép­gazdaság, 30 milliárd forint ér­tékű energetikai készüléket és berendezést állítottak elő az üzemek. Űj épüleithálózati be­rendezéseket és fűtésszabályozó- irat fejlesztettek ki, sorozatban kezdték gyártani a hőhasznasi- tó kazánokat, kondenzvíz-auto- matiikákat, és kialakították az alacsony hőmérsékletű füstgáz­hasznosítókat is. Széles körben élterjedtek az új fényforrások, amelyek fényhasznosítása ötszö­röse a hagyományosnak. Kiala­kították az ipari kemencék fo- I lyamatirányítását, - megkezdték az energiatakarékos háztartási gé­pek — például bojlerek és hű­tőszekrények — sorozatgyártását. Megszűnt a cirkogejzerek és etázskazándk hiánya. A kutatá- si-fejlesztési eredményeknek is nagy részük van abban, hogy a termelő vállalatok fajlagos ener­giaigényessége öt év alatt 13—14 [ százalékkal csökkent. Körkép az aratásról (Folytatás az 1. oldalról.) szerint Bács-Kiskunban jó ütem­ben halad a kalászosok betaka­rítása. A búzának 70 százaléka, mintegy 80 ezer hektár termése, már a tárolókban van. Szárítani nem kell. ugyanis víztartalma 14—15 százalék közötti. A mi­nősége is jó, a tavalyit fölül­múlja, a mérések szerint az át­lagos sikértartalom 27—32 szá­zalék. A mezőgazdasági üzemek terve szerint az őszi búza kom- bájnolását a hét végére befeje­zik. A rozs vetésterületének 15 szá­zalékáról gyűjtötték be a ter­mést, a tavaszi árpa harmadát takarították be, a zab aratása a hét végén kezdődik. Folyamatos a szalma betaka­rítása, a learatott területek fe­léről már összegyűjtötték. Mintegy 9 ezer hektáron tör­tént másodvetés az elmúlt na­pokban. Zöldségnövényetoet 1400 hektáron termesztenek, a többi területen takarmánynövények magja került a talajba. Ülést tartott a megyei tanács vb (Folytatás az 1. oldalról.) fogalmazta, hogy az erdősítés ma a környezetvédelem szem­pontjából is óriási jelentőségű — a klimatikus viszonyok javítása elképzelhetetlen a települések körüli erdősávok, belterületi fa­sorok, ligetek kialakítása nélkül, A hosszú távú tervekben, mint amilyen ez a koncepció, elsősor­ban a tendenciákat kell meg­szabni. Hogyan kell kiépíteni a mezőgazdasági véderdők rend­szerét a gazdaságok bevonásá­val, a jóléti erdőket helyi össze­fogással. Ki kell jelölni a meg­felelő területeket, kiválasztani az alkalmas fajtákat, megoldani a csemetetermelést. A telepítésnél pedig érvényesíteni szükséges a megye sajátosságait a központi döntéseknél. Ugyancsak fontos leszögezni, hogy éppen a kiter­melhető jelentős famennyiség — elsősorban fenyőből —, vala­mint a nagy szállítási távolsá­gok teszik indokolttá egy cellu­lózüzem létesítését a megyében, s meg kell találni az energiater­melésben is hasznosítható hulla­dék-feldolgozási lehetőségeket is. A testület ezután megtárgyalta a lakossági szolgáltatásokkal kapcsolatos, tanácsülés elé kerülő előterjesztésit, majd egyéb ügyek­ben döntött. Határozott a hasz­nálaton kívüli külterületi tanyai iskolákról, megállapította, me­lyeket kell megőrizni, s melye­ket lehet nyilvános árverésen ér­tékesíteni. A Kecskemét-miklós- telepi iskolában tanyai iskola- múzeumot rendeznek be. V. T.

Next

/
Thumbnails
Contents