Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-15 / 165. szám
QQzdQ/QQpolititoj munka y telje/ítmcmjek • PETŐFI Nf.PE •» 5 1986. .it'llí(is 15. MA ADJÁK ÁT A FOLYÉKONYMÜTRÁGYA-ÜZEMET Olcsóbb, jobb — ha értenek hozzá Százmilliós beruházás Városföldön (Folytatás az 1. oldalról.) — Mekkora ez az ötvenezer tonnás kapacitás? — Hatvanezer hekitárt 'láthatunk el. Ez nagyjából harminc kilométeres körzet. De ha egy-két gazdaság összefog és 50—100 köb. méteres közbülső tárolókat építenek, akkor gazdaságosan szállítható a szuszpenizáó távolabbra is. Számoltunk ezzel, társaságunk ugyanis nyitott, ide mindenki beléphet utólag is. És nem vitatható, hogy ez a jövő, ha követni akarjuk a fejlettebb országokat. — Mekkora költséa eav Gazdaságnak, ha át akar térni a folyékony műtrágya használatára? — A jelenlegi növényvédő berendezéseiket nehézség nélkül átalakíthatják. Ugyanakkor viszont nem kell műtrágyaraktárt építeniük, ami a legtöbb helyen tovább nem odázható beruházás volna. Nem kell a műtrágyát sem megvenniük hónapokkal a felhasználás előlit, nem romlik a minősége, s nem fekszik hónapokig benne a termelőüzem pénze. Vagyis a közvetett kö'lségek csökkennek, íéhát haszna jelentős, nem is említve az eljárás nyújtotta agrotechnikai előnyöket. A helyszínen Tóth Lajos üzemvezető magyarázza el a gyártást: — Iparvágányon érkezik a tízezer tonnás tárházba! az alapanyag. Zárt technológia szerint ürítjük a vagonokat, amely gépesített, tiszta, ártalmatlan munka. A komponensek Innen az őrlőbe kerülnek, majd mindegyik külön tranzit tárolóba, ahonnan automata mérlegen át a recept szerinti mennyiség jut minden komponensből a szükséges vízzel együtt a reaktorokba. Kettő van, a folyamatos termelés érdekében. Nagy keverőberendezések, tíz köbméteresek 20-30 perc alatt készítik el a szusz penziót. A reaktorokból a nyolc tárolótartályba már megszűrve kerül a folyadék. Fontos, hogy nyomelemeket is be tudnak vinni a szuszpenzióba, /ÍZ ÖRÖKMOZGÓNAK ADMINISZTRÁCIÓ A NEVE II. Okos ember nem néz a hegesztőlángba Nem szükséges ékesszólóan bizonygatni: az energiával takarékoskodni kell. Hatékony spórolás nagyüzemi méretekben szakember nélkül nyilvánvalóan elképzelhetetlen (?). Ezért a lehető legtermészetesebb az a hatályban levő jogszabály, amely előírja függetlenített energetikus alkalmazását minden olyan üzemben, ahol évente 10 millió forintnál többet költenek szénre, gázra, olajra, benzinre (azaz energiahordozóra). Tíznek egy • A keverőberendezések a szerelés utolsó fázisában. minit amilyen pl. a cink. összesen 28 receptet használnak. A különféle alapanyagokból a kívánt ösz- szetételben ennyiféle folyékony műtrágyából válogathatnak a gazdaságok szakemberei. — Megvan-e a fogadókészség erre a jóval bonyolultabb eljárásra a gazdaságokban, szakmunkásig bezárólag? — Az IKR szaktanácsadó hálózatot foglalkoztat, akik rendszeres talajmintavétellel, laboratóriumi analízisetekkel segítik a gazdaságokat az új technológia előnyeinek kiaknázásában. Annyi azonban bizonyos, hogy hiába jobb, korszerűbb ez az eljárás, ha nincs meg hozzá a kellő felkészültség és legfőképpen a szuszpenzió kijuttatásakor a szigorú technológiai fegyelem. Hosszan sorolhatnánk, de jellemzésül elég a bevezetőben idézett meghatározás végére utalni: a szilárd anyagrészecskék hosszabb-rövidebb idő múltán leülepednek! A tartály aljára. A folyékony műtrágyát, ha már elvitték az üzemből, nem lehet a jövő héten felhasználni! Mester László © A szilárd halmazállapotú műtrágyából a növények számára könnyen felvehető folyékony lesz. ;ü Mármost akii azt hiszi, hogy a rendelkezés megszületése előtt a gazdasági egységek nem fordítottak kellő figyelmet az energiatakarékosságra, az nagyot téved. A Szakmán Petőfi Termelő- szövetkezet például egyike volt ann'ak a tíz cégnek, amely közösen alkalmazott (bátyai gesztorsággal) elektromos kérdésekben jártas energetikust. Az illető, — név szerint Szamolai József — felülvizsgálta a villany- számlákat,, tanácsokat adott, s emellett elvégezte az évinitésvé- delmi vizsgálatokat is. A tíz szerződött tsz közösen fizette Szamolai Józsefet — a szakmá- riaknak például évi 27 000 forintjukba került Sz. J. munkája (prémiummal együtt). Hiányossága volt az energiatakarékosságnak, hogy egyes- egyedül a villamos energiával való spórolásra alkalmaztak szakembert, ám ezt is megoldották: az ágazatvezetőket tették érdekeltté a minél nagyobb megtakarításban. Aki olcsóbban termel. többet keres — ezt ösztönös ösztönzésnek is hívhatjuk. Tudományos alapon mindez persze sokkal hatékonyabb — különösen, hogy rendelet is ..van rá"j ezért, aztán Szakmaron munkába állítottak egy igazi, saját energetikust: a jogszabály ezt írta elő nekik, A takarékosságnak ára van — Mennyivel csökkent azóta az energiaszámlájuk? — ez itt a kérdés. Farkas Lajos tsz-elnök és Tóth Imre 'főkönyvelő kész a válasz- szal: — Semmivel. Fajlagos mutatóink ugyanazok, mint voltak. — És a költségeik? — Az energetikus fizetése a közterhekkel együtt évi 150 ez. rünkbe kerül. — Tehát az energiatakarékosságnak ára van. — Plusz még adja hozzá az évi 27 ezret, amit Szamosainak továbbra is fizetünk, szaktanács- adásért. — Nem egészen értem ... — Pedig világos mint a nap, hogy egy ember nem érthet mindegyik energiafajtához, ezért nekünk továbbra is kell valaki, aki a villamos dolgainkat intézi. —• Az az energetikus, akit muszáj volt felvenniük, nem tudná elvégezni ezt a munkát? — örülünk, hogy találtunk eg.y embert, tudniillik épp egy hónapja mondott föl a korábbi energetikusunk. A baromfitelepen gázüzemre térünk át, és ő ezt már nem vállalta. ti Szakmar. Az elnök és a főkönyvelő. Két nap nem elég egy pesti te- lefonra. Sok vagy kevés? A szakmári Petőfi Termelőszövetkezet dolgozóinak száma 280 (alkalmazottjuk alig van), és 130 a nyugdíjasuk. Területük 2000 hektár, az átlagos aranykoronaérték 13,5, a szántóé 17.3 — » leggyöngébb a Duna mentén. A mezőgazdasági alaptevékenységet a búza-, a kukorica- és napraforgótermesztés jelenti; van „li- bászat és csirkészet”, továbbá halászat, a műszaki háttér átalánydíjas (teherautók képében álil rendelkezésükre, kiegészítő üzemágukban, az 50—60 emberrel dolgozó vasöntödében évi 60 millió, a hőszigetelő-gyártó üzemrészben 30 emberrel 10—12 millió az árbevételük, de egy pénzügyi szakember talán más adatpárból tudja a legtöbbet róluk’ 168 millió forint tavalyi nettó árbevételükre 8 millió eredmény (nyereség) jutott. 280 dolgozójukból hatvanan tartoznak nem fizikai állományba, ezen belül az ügyviteli-ügyintézői kategória létszáma harminc. — önmagunkhoz képest sok, a körülöttünk levőkhöz képest talán kevés is — minősíti az. elnök. ■— Bizonyos létszámnál már a helyettesítésre is kell gondolnunk — teszi hozzá a főkönyvelő. — Külön van például telexéi telefonkezelőnk, irattárosunk, aki iktat is, továbbá egy kézbesítő. sokszorosító föladatokat is ellátó gépírónőnk — magyarázza az elnök. — Képzelje el, ha Pestre akarunk telefonálni, harmadik napon még mindig megkérdezi a központos, kérjük-e a számot, mert 'két nap alatt nem mindig sikerül behozni — festi alá a telefonközpontos szükség ességé ről szóló érveket a főkönyvelő. — Már akkor megbolondulunk, ha a három közül egy van szabadságon — árulja el az elnök. mire a főkönyvelő rábólint: — Sajnos, azonban az is előfordul. hogy egy emberre marad a munka. — Akkor van az — folytatja a tsz első embere —, hogy magam pötyögök a telexen. Az elnök aranygyűrűje Az ember erre első hallásra vállat von: és akkor mi van, nem esik le az aranygyűrű még egy elnök ujjáról sem, ha maga te- lexezik, de végső soron az a baj, hogy csak a vállunkat vonogat- juk. ha emberek nem azt csinálják, ami a feladatuk. Az elnök akkor tölti a közösség hasznára az idejét, ha vezeti a termelőszövetkezetét, a telexet pedig az kezeli, akinek az a dolga. Nem jó, ha mindenbe, ami van. belenyugszunk, a világot mindig is az elégedetlenek vitték előre — csak, itt, Szak- máron. ugyan mi. változik, ha a tsz-elnök begurul, mert egyszerűbb beautózni Kalocsára, mint kivárni ezt az átkozott telefont. Begurulhat a téeszélnök, de jobban teszi, ha helyette nyugtatót szed: minek rongálja olyasmivel az egészségét, amiben tehetetlen? — Tehát a telexest nehéz pótolni. De vajon a különböző főnökök nyugodtan mehetnek-e szabadságra? **( — Hááát — sóhajt az elnök — mehetni mehetnek. De hogy nyűgöd tan-e? Szavaiból leszűröm a kis termelőszövetkezetek nyilván általánosítható tapasztalatát: minden fordítva van, mint másutt, ahol a hiányzót a helyettese pótolja. Itt a főnök válik helyettessé, és csupán ez a tény is válasz a kérdésre: sokan vannak-e nem közvetlenül termelő beosztásban, vagy épp kevesen. Tizenöt éve hat dolgozóra egy nem fizikai ál- lománvú jutott, most négy és félre jut egy. Farkas Lajos nem örül ennek, — Az elmúlt évben csökkentettük vagy öttel az alkalmazotti állományt, ám közben az volt a „fentről” érkező sugallat, hogy inkább növelnünk kellene. Mi jön „föntről”? — „Fentről” nem az jön, hogy csökkenjen? — Elvben persze hogy az jön. A gyakorlatban viszont már meg sem tudom számolni, hányszor tanácsolták: alkalmazzak önálló személyzetist. Minek? De azt is megkérdezem, kell-e külön munkavédelmis? Az okos ember nem néz bele a hegesztőlángba, mert begyullad a szeme, a butának hiába gyullad, be, mégis belenéz. Mi értelme van negyedévente jelentgstni. hány teherautónk van — miközben kiváló országos nyilvántartás létezik, amelyik a rendszám alapján percek alatt megmond mindent bármelyik járműről? Miért az én téeszem költségén kell statisztikust fizetni, aki olyan adatokat gyűjt és továbbít másoknak, amikre nekem nines nagy szükségem, de jó néhányat közülük ráadásul nem is szívesen adok ki, mert egyedül rám tartozik. Úgy látom —fejezi be összegzését az. elnök —, hogy egy-egv hatóság, országos szerv addig küzd a maga elismertetéséért. míg el nem éri; utána pozícióba teszi ^ a maga embereit, elkezd velük levelezni, és elindul az az ügymenet., ami azontúl olyan, mint az örökmozgó: magának ad munkát. A kevesebb IFA is sok Szakmáron, a Petőfi Termelő- szövetkezetben — legáltalánosabb- tapasztalatként ezt szűrtem le — a közvetlen anyagi érdekeltség erejében hisznek. A közös gazdaság az év elejéig 10 teherautót üzemeltetett, örökké kevés volt a tíz, de volt egy olyan érzésük, hogy mégis sok. különösen, hogy a 10 sofőr mellett 6 rakodót is fizetniük kellett (egy pesti úton a rakodók megkeresték a 300 forintot). Gondoltak egv nagyot, és átalánydíjas szerződésbe adták az IFÁ-kat, úgy számolgatva, hogy egy kocsi havonta körülbelül 80 ezret termel. „Befizettek a kasz— szába elsején negyvenezret, a többi a tiétek, de álljátok belőle az üzemanyagot és a javíttatást" — mondták a sofőröknek. A sofőrök laposakat pislogtak, nem értették, mi ebben nekik az üzlet. Ma a szakmáriaknak 7 IFA-juk van. de úgy érzik, túl sok, mert a fuvarra mindig akad' jelentkező. A rakodók száma 6-ról 1-re csappant. Korábban a sofőr mellé két rakodó ült Pest- * re mehet, ott az egyik fölmászott a platóra, és beleakasztotta az emelő horgába az öntvényt, a másik pedig a földön kiakasztotta — most a sofőr egyedül megy. A múltban, ha az IFA be- dcg'ött. a sofőr elküldte a rakodót a legközelebb: faluba, telefonáljon Szakmarra szerelőért — most a sofőr megnézi, meg tudja-e javítani a szekeret, ha nem, maga szerez szerelőt. Jó az áta- lányrendszer a tsz-nek, jó a sofőröknek (két és félszeresét keresik a régi fizetésüknek), és nincs is olyan, akinek rossz lenne. Ha egy kisebb téeszben ekkora lehetőségek vannak — mekkorák a tartalékok az országban? Következik: Józan ésszel — dz gúzsba kötött kézzel? Ballal József 1 tivitáselmélet egyik fontos igazolásául szolgáltak. (Einstein hivatkozik is Eötvös Loránd munkásságára). Az Eötvös-inga, egy másik, hamarabb gyakorlati hasznot hozó irányba is termékenyítőén hatott, mivel meghatározható vele a földfelszín alatti kőzetek sűrűsége. Eötvös-féle ingával fedezték fel Texas és Venezuela kőolajmezőit, Magyarországon pedig a zalai olajlelőhelyeket. Kiemelkedő fizikusok sora vallotta — s közvetve vallja a mai napig is — magát Eötvös-tanít- ványnak. És nem csupán fizikusok. Ö alapította ugyanis a tekintélyes — ma is működő — Eötvös-kollégiumot, amely nagyhatású tanárok, tudósok, művészek sorát adta Magyarországnak és a világnak. Eötvös Loránd kortársa, Puskás Tivadar (1844—1893) ízig-vé- rig „gyakorlati” ember volt. Iskoláit Becsben végezte. 1877-ben került az akkori idők legsikeresebb technikai műhelyébe, Edison mellé. Néhány évig munkatársa volt, majd európai ügyeinek képviselője lett. Miután 1892—93-ban két osztrák szabadalmat kapott találmányára, a telefon-újságra, 1893 elején a világon először Budapesten kezdte meg működését a telefon-hírmondó, amely a rádió ősének tekinthető. Puskás Tivadar tisztán látta találmánya jelentőségét, azt, hogy a hírek folyamatos és minden eddiginél gyorsabb, széles körűbb terjesztése forradalmasítja a tömegkommunikációt. Mint Eötvös-kollégista, az Eöt- vös-tanítványok tanítványa lépett a fizikuspályára az 1900-ban született Bay Zoltán is. „A fizikához engem Eötvös Loránd neve vonzott” — mondotta egy itthoni nyilatkozatában a ma az Egyesült Államokban élő tudós. A harmincas évek végétől világraszóló eredményeinek tekintélyes részét egy nagyszerű tudományos műhelyben, tudósi közösségben érte el, az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában, abban a gyárban, amelyet akkoriban a tudomány és a gyakorlat kapcsolatát távlatokban is látni képes Aschner Lipót irányított. Bay és munkatársai egy eredetileg hadi célokkal induló munka eredményeként holdradar-berendezést szerkesztettek, mellyel 1946 januárjában mérni tudták a kibocsátott jeleknek a Holdról való visszaverődését. A jelösszegzés eljárása, amelyet e munka során vezettek be Bay Zoltán és munkatársai, ma is alapját képezi a csillagászati radarkisérleteknek. 1938-ban Aschner anyagi támogatásával és Bay vezetésével alakult meg a Budapesti Műegyetem atomfizika tanszéke, amely újabb fizikusnemzedékek kitűnő iskolájává vált. Bay profösz- szor díszelnöke a „Magyarok a világ tudományos és technikai haladásáért” címmel augusztusban megrendezendő budapesti konferenciának, amelyen előadást is tart. Az Egyesült Izzó laboratóriumaiban az élenjáró technika meghonosításán elsőrangú mérnöki, tudósi gárda dolgozott. Bródy Imre (1891—1945) elméleti fizikusként indult, s a termodinamika területén elmélyített tudását alkalmazva hozta létre a nagy élettartamú kripton-izzót, s dolgozta ki ehhez a kripton gáz ol-* csó, nagyüzemi előállításának módját. Itt, az Egyesült Izzó laboratóriumában dolgozott egy ideig Setényi Pál professzor is, aki egy, a xeroxhoz hasonló sokszorosító eljárást dolgozott ki, emellett mint elméleti fizikus is nemzetközi szaktekintély volt. Winter Jenő (1898—1971) nevéhez egy sor igen jelentős, elektroncsövekre vonatkozó találmány fűződik. Szigeti György, Budincsevics Andor, Czuknr Károly ugyancsak az Egyesült Izzó neves tudósai, feltalálói közé tartoztak; a felvezetés, a jeltovábbítás, az elektro technika különböző probléma' köreivel foglalkoztak. Mint az eddigiekből is kitetszik, hogy közeledünk korunkhoz, mindennapos eszközeink között is egyre több olyan jelenik meg, válik nélkülözhetetlenné, amelyben magasfokú tudományos teljesítmény ölt testet. Az újabb és újabb eszközök újabb és újabb igényeket szülnek, melyek megint csak újdonságokat követelnek. Ugyancsak sokszor megállapíthatjuk, hogy egy-egy újdonság, találmány megjelenésének már hamarabb is meg lett volna az „elvi” lehetősége, „tudásfedezete”, ám hiányzott a „kipattanását" előidéző környezet. Ha úgy tetszik, a „híradástechnika” körébe sorolható Bíró László — a 86 éves korában Argentínában elhunyt Jose Ladislao Bíró — találmánya, a golyóstoll is. S bár nem kellett hozzá a fizikai forradalom egyetlen vívmánya sem — nem véletlen, hogy éppen a huszadik század dereka táján született meg, olyan korban, amikor egy gyors, tartós, s a tömegek számára hozzáférhető íróeszköz igénye egyáltalán megfogalmazódhatott. Bíró László kísérletei Magyarországon kezdődtek, Franciaországban folytatódtak és Argentínában teljesedtek ki. A szabadalmat 1948-ban vásárolta meg tőle a Parker cég. Érdekesek, s a korra jellemzőek Bíró egyéb találmányai, szabadalmai is: mechanikus automata sebességváltó, egy, a bakelittel versenyre kelő műanyag, gőzerővel hajtott „ős-mosógép". Halála előtt egy új urániumdúsító eljáráson dolgozott. A sikeres feltaláló és vállalkozó típusa a névrokon, Biró Vilmos (1870—1950) és fia, Bír ó Pál is. Idehaza tán kevéssé ism érték , holott az élet- és vagyonvé'deler n egy igen fontos területét fcjjles z- tették, fejlesztik. Bíró Vilrr 10s számos, egyre hatékonyabb . t űz- oltókészüléket. tűzoltó szei rt dolgozott ki a század elejétől : a Negyvenes évekig, ű konstruál ta. meg a világ első porral oltó tűzoltókocsiját, amelyet egy 19Í 19-es párizsi szakkiállításon is 1 »emutat- tak, s mellyel korábban a Szép- művészeti Múzeumban keletkezett tüzet fékezték meg Fia, Bíró Pál Párizsban tanult ,, s itt _ t ökéletesítve apja élt :épzeléseit — feltalált egy kitűnő oltóport. A tűzoltópor és a tűzol .tókészülékek önálló gyártásához . a háború utáni években kezdett hozzá. B. I.
