Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-14 / 139. szám

íu&*'p 4 REAGAN KONTRA KÉPVISELŐHÁZ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XH. évf. 139. szám Árai 1,80 Ft 1086. Június H. szombat A JÖVŐ HÉTEN BIZONYÍTVÁNYOSZTÁS Az amerikai törvényhozás is a SALT-U. mellett száll síkra Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága elfogadta azt a javas­latot, hogy a képviselők kérjék fel Reagan elnököt a SALT—II. szer­ződés rendelkezéseinek megtartáséira. A javaslat rövidesen a ház tel­jes ülése elé kerül, s várható, hogy a többség támogatja azt. A kép­viselőház ilyen határozata nem lenne kötelező érvényű az elnökre nézve, de Dante FasceJl, a bizottság elnöke Jelezte: ha Reagan nem lesz hajlandó a szerződés megtartására, akkor a törvényhozás más lépéseket is tehet, például megtagadhatja az anyagi eszközök folyó­sítását minden olyan fegyverkezési programtól, amely a SALT—II. megsértésével járna. Közben Washingtonban teljes a zavarodottság. Míg Reagan elnök szerdai sajtókonferenciáján megismételte ugyan, hogy nem tekinti többé kötelezőnek a korlátozásokat, azt mondta, hogy még nincs vég­leges döntés a további lépésekről, s egy kérdésre válaszolva még azt is lehetségesnek vélte, hogy az Egyesült Államok belül marad a ha­dászati fegyverek engedélyezett keretén, ha nem is tekinti érvényben levőinek a szerződést. Larry Speakes elnöki szóvivő csütörtöki sajtóértekezletén már ke­ményebb hangot ütött meg. és kijelentette, hogy „a SALT-szerződés halott”. E kijelentés hatását viszont néhány vezető fehér házi tiszt­ségviselő igyekezett szinte azonnal enyhíteni. Paul Wannke, az ismert leszerelési szakértő, aki annak idején az amerikai küldöttség vezetője volt a SALT-tárgyalásokon, felvetette: el kell dönteni, Reagan melyik kijelentése érvényes — a május 27-t arról, hogy az Egyesült Államok felmondja a szerződés megtartásá­ra vállalt kötelezettségét, vagy a Június 11-1 sajtókonferencián el­hangzott közlés, hogy esetleg megmarad annak keretei között. Wamke ismét figyelmeztetett: ha a kormányzat felrúgja a SALT-szerződést, akkor az egész leszerelési rendszerre mér csapást, s egyúttal kockáz­tatja az Egyesült Államok biztonságát is, mert a Szovjetuniónak megvannak az eszközei, hogy a SALT megsértésére megfelelően vá­laszoljon. v<; KÉP és HANG A rádió és a televízió műsora szombattól jövő vasárnapig. (5—6. oldal) • Kovács András alkotói sorozatában csütörtökön a Hi­deg napok című magyar fil­met láthatjuk 20.00 órakor. AHOL JÉG PUSZTÍTOTT: TABDI, CSENGŐD, PÁHI Metszenek, silóznak újra vetnek (3. oldal) Szabályozók és fejlesztés Félegyházi példa Az Április 4. Gépipari Művek erőteljesen fejlődött az utóbbi 5 évben is. Termelési értékűk évente több mint 9 százalékkal növekedett. Az átlagbérek is ugyanennyivel emelkedtek. Erre az évre az átlagkereset 7 száza­lékos Javítását irányozták elő. A kulturált környezet is hozzájá­rul a kiskunfélegyházi központú vállalat jó eredményeihez, dolgo­zói jó közérzetéhez. A termelés fejlesztését első­rendű érdekvédelmi feladatnak tekintő szakszervezetek Bács- Kiskun megyei elnöksége ezért határozta el, hogy a jó tapaszta­latok, módszerek alaposabb meg­ismerése és népszerűsítése érde­kében önálló napirendi pontként vitatja meg Szabó Lajos vezér- igazgató és Bárány László válla­lati szakszervezeti titkár tájé­koztatója alapján a vállalati bér­es jövedelmi viszonyok alakulá­sát, az 1986. évi szabályozómó­dosítás hatását a vállalati gaz­dálkodásra. Az Április 4. Gépipari Művek1 tanácstermében nyilvánvalóvá vált, hogy minden szempontból jól döntöttek az elnökségi ülés témájának és helyszínének meg­választásával. Nagyon élénk, tartalmas vita alakult ki az írásos tájékoztató­ról és a szóbeli kiegészítésről. Mint azt dr. Körös Gáspár, az SZMT vezető titkára mintegy összegezve elmondta: a kétség­telenül kemény, a jövedelem­képzést és a -felhasználást egy­aránt adóztató szabályozás első­sorban a fejlődő és fejlesztő vál­lalatok gondjait növeli, lehetősé­geit csökkenti, az Április 4. Gép­ipari Művek mégsem kénysze­rült távlati terveinek lényeges módosítására, a vállalati straté­giai célok föladására. (Folytatás a 2. oldalon.) A mozik nyári kínálata Eredményes öt hónapot tudhat maga mögött a Bács-Kis- kun Megyei Moziüzemi Vállalat: az idén eddig 1 millió 635 ezer látogatója volt a megye filmszínházainak, azaz ötven­ezerrel több, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. A vállalat alapos propaganda- és szervezőmunkáját dicséri, hogy a művészileg igényes filmek, illetve a magyar produk­ciók iránti érdeklődést növelni tudták. A legtöbb látogatót még mindig a szórakoztató jellegű alkotások vonzzák. A Kék villám című amerikai filmre például 64 ezren váltottak je­gyet Bács-Kiskunban az elmúlt hónapokban. Azonban a si­kerfilmek között tartják számon a forgalmazók a Jöjj és lásd! című szovjet, vagy a Szerelem első vérig című magyar alko­tást is. Nagy visszhangja volt megyénkben Sára Sándor Bá­bolnáról forgatott produkciójának. Gila Jánostól, a moziüzemi vállalat igazgatójától megtud­tuk, hogy eredményeikhez jócs­kán hozzájárultak rendezvényso­rozataik. Közülük is különösen nagy sikert hozott a Filmnapok falun, valamint az úttörőszövet­ség megalakulásának negyve­nedik ' évfordulója alkalmából szervezett, vetélkedőkkel egy­bekötött filmsorozat. A nyári hónapokban többnyi­re szórakoztató, vidám alkotások szerepelnek a mozik műsorain, a forgalmazók azonban változat­lanul ügyelnek arra, hogy min­den korosztály, réteg igényei sze­rint válogathasson. Bizonyára sok érdeklődőt vonzanak majd a hamarosan műsorra kerülő Föld­rengés (amerikai), A sárkány köz­belép (hongkongi) című kaland­filmek, vagy például az Egészsé­ges erotika (magyar), Zsaroló zsaruk (francia) című vígjátékok. Újdonság a Videomozi: július­tól Kecskeméten heti hét alka­lommal várja a nézőket, de Kis- kunmajsán, Hajóson és Jász- szentlászlón is elkezdődnek — a helyi művelődési házakkal együtt­működve a videobemutatók a nyári hónapokban, amelyeken a (Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdődött a vakáció NEGYVENHAT BAUER GÉP BÁCS-KISKUNNAK Bővülő öntözési rendszer a gazdaságokban Az elmúlt években csökkent az öntözött földek területe, miköz­ben a nemzetközi statisztikák sze­rint a termelők mind nagyobb mértékben alkalmazzák a hoza­mok fokozására a mesterséges vízutánpótlást. Hazánkban ta­valy kezdődött meg az öntözés fejlesztésének új programja, amelybe az osztrák Bauer-eéget vonták be. A nagy nemzetközi gyakorlattal rendelkező válla­lat öntözőtelepeket létesít az országban, ezek nemcsak a helyi vízutánpótlást oldják meg, hanem lehetővé teszik más üzemek szá­mára is a modern eljárás tanul­mányozását. zorciumot hoztak létre. A szer- ződésbsn 15 magyar vállalat, il­letve Intézmény — közöttük nyolc a gyártásban, öt pedig a felhasz­nálásban van érdekelve — álla­podott meg abban, hogy kölcsö­nös érdekeltséggel — igyekeznek gyorsítani az öntözött terület mi­előbbi bővítését. Az Agrober már újabb öntö­zőtelepek tervezésén dolgozik, és szaktanácsadásra is vállalko­zik, amit díjtalanul végez, hogy ez ne jelentsen többletkiadást a gyakran anyagi nehézségekkel küszködő* üzemeiknek. Az általános iskolások nagy örömére, tegnap reggel felkerült a táb­la sarkába rajzolt „akáció” elé az utolsó betű, a v is. Mától már a szünidőnek örülhetnek a diákok, bár & jövő héten néhány órát még az iskolában töltenek. Akkor rendezik ugyanis az ünnepélyes tanév­zárókat, bizonyítványosztással egybekötve. Bács-Kiskuh megyében 68 800 tanuló kapja kézhez az egész éves munkáját dicsérő, vagy szorgalmasabb tanulásra serkentő értesítőjét. Az elsősök teljesítményét a szokásokhoz híven nem jegyekkel, hanem szövegesein értékelik. A most végző 6966 nyolcadikos többsége nem mond végső búcsút az iskolapadnak, A vakáció után 82,4 százalékuk középfokú oktatási intézményben folytatja tanulmányait. Hogy szeptemberben hány első osztályos lesz, még nem lehet tudni. Annyi azonban bizonyos, néhány százzal kevesebben lesznek mint a tavalyiak. Képünkön a szabadszállási Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai, még iskolatáskával a hátukon. Közülük saltan vállalták, hogy a szóra, idő alatt otthon gondozzák a tanterem növényeit (Méhes! Éva felvétele) Soltról Kanadába Nagy munkában van az Cj Egység Ruházati Ipari Szövetkezet soltl telepének ötven dolgozója. A Pierre Deroche és a Panchetti cégek rendelésére, bérmun­kában, 8800 darab női és férfinadrágot varrnak kanadai exportra. A kis létszám ellenére Is tartani akarják a júniusi ég Júliusi szállítási határidőket. Képeinken: Joó Irén és Ráthonyl Sándor. (Straszer András felvételei) RKI>:c;i(;ÉNYKk SZERINT SZAKSZERVEZETI AJÁNLÁS Az Agrober két évvel ezelőtt öt megye területén 38 gaz­daságiban készítette elő a Bauer- féle öntözési program adap­tációs terveit, és az elmúlt évben — az összesítések sze­rint —, már 240 korszerű öntözőberendezés működött az országban. A gépeket az Agro- tek hozza forgalomba, a szerviz­és alkatrészellátást a KITE ter­melési rendszer vállalta. A ta­pasztalatok szerint a berende­zések kitűnően beváltak, műsza­ki hiba nélkül dolgoztak, így az idén nagyabb ütemben folytatják az öntözőberendezések telepí­tését. 1986-ban további 60 gaz­daság mintegy 12 ezer hektáron rendezkedik be a mesterséges víz­utánpótlásra, és így 25 ezer hek­tárra egészül ki a modern gépek­kel öntözött terület. (A megye gazdaságai 46 Bauer gépet ren­deltek erre az évre, s ezek nagy- része már megérkezett Szabad- szállásra, Városföldre, Tisza- kécskére, Hartára, Kalocsára és Dunavecsére.) Azok a magyar ás osztrák vál­lalatok, amelyek érdekeltek az itthoni öntözésfejlesztési prog­ram megvalósításában, tevé­kenyrégük összehangolására kon­Termékszerkezet és korszerűség • , Ha baj éri az embert, első- ‘ sorban — mondhatni reflex- szerűen — másban keresi an­nak az okát. A külső körül­ményekben: gyenge termés esetén a szárazságban, vagy éppen az ellenkezőjében, a túl sok csapadékban. A meg­bízhatatlanul működő ter­mék előállítója az alapanyag egyenetlen minőségére, a szál­lítások pontatlanságára, a munkaerőhiányra hivatkozik. Csakhogy meddig hivatkoz­hat — mondjuk — a mező­gazdász az elképesztően szél­sőséges időjárásra? Két-há- rom évig, legfeljebb; azt kö­vetően már maga is úgy ér­zi, indokai némileg sántíta­nak, jó esetben is csupán rész­ben adnak magyarázatot a ba­jokra. A magyarázat másik részét megtalálni alighanem való­ságos kínszenvedés, hiszen az saját mulasztásaink feltárá­sát követeli. Gazdálkodásunk irányítói megtették azt. Az utóbbi néhány évben elsősor­ban már nem a külső, hanem a belső ellentmondásokat jelö­lik meg gazdasági nehézsé­geink fő okaiként, önkriti­kus, mélyen átgondolt nyilat­kozatuk úgy hangzik: valóban nehezítik, időnként pedig meg is akadályozzák az üzletkö­téseket az adminisztratív in­tézkedések (kontingensek szű­kítése, magas védővámok), de a legnagyobb baj az, hogy a hazai termékek tekintélyes ré­sze más országok hasonló ter­mékeihez képest nem korsze­rű, nem igazán megbízható, és drága. Ha ily kendőzetlen nyílt­sággal feltárjuk a belső bajo­kat, akkor oldjuk is meg azo­kat. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű, mivel az elhatározá­sokon kívül pénz kell hozzá, nem is kevés. Általában véve a termékszerkezet korszerű­sítése nem csupán szervezési intézkedéseket, hanem beru­házásokat, technológiai vál­toztatásokat feltételez. Ezek gyakran oly sokba kerülnek, amennyi pénze nemhogy egy- egy vállalatnak, de még egy- egy szakágazatnak sincs. A jobbítási elképzelések drágán megvalósítható része a jelenlegi közgazdasági kör­nyezetben csak központi segít­séggel realizálható. E célt szol­gálják a Vll. ötéves tervidő­szakra meghirdetett, elfoga­dott központi fejlesztési prog­ramok, amelyek teljesülését kedveZményes hitelekkel, csök­kentett adókkal kívánja és tervezi elősegíteni a kormány­zat. A ráfordítást csökkentő, c technikai haladást elősegí­tő, és más, a társadalom egé­szét érintő cselekvési progra­mokra fenntartott százmii-, liárdok megfelelő részéhez e tervidőszakban pályázatok út­ján juthatnak a gazdálkodó szervezetek. Az általuk be­nyújtott pályázatok közül azok részesülnek a kedvezmé­nyes forrásokból, amelyek a lehető legkisebb ráfordítás árán a termékszerkezet lehe­tő legnagyobb fokú korszerű­sítését ígérik. Nem elég, ha az újonnan kifejlesztett ter­mék — például — olcsó lesz, az is feltétel, hogy ne paza­rolja az energiát, a hasonló eszközökhöz képest köny- nyebb legyen, és azoknál meg­bízhatóbban működjön, mi­közben folyamatos üzeméhez kevesebb karbantartásra van szükség, és így tovább Ám más dolog az elkép­zelés, és más annak a megva­lósítása. Az előző tervidősza­kokban tapasztalhattuk, elég sok központilag szorgalma zott program csak részben, vagy féloldalasán teljesült. Például: a bútoripari rekonst- Y rukció eredményeként ma már bőven van bútor Magyaror­szágon, csak éppen a kere­sett, a karcsú elemes szek­rénysorokból, egyedi dara­bokból van kevés. Aligha­nem azért, mert a rekonstruk­ciót inkább mennyiségi szem­lélettel készítették elő, és csak részben az igazi piacra tekin­tettel. Más esetekben nem az előkészítés hibádzott, hanem az érdekeltség. Nemcsak a pályázatok fel­tételeit. hanem az ösztönző­ket, az árrendszert, a vámpo­litikát is úgy kellene megha­tározni, hogy a tennivalók ne csupán a gyártásban, hanem a kereskedelemben és a fel- használásban is folyamato­san figyelembe veendő cselek­vési programot jelentsenek. Ez utóbbiakat elérő intézkedé­sek nagyrészt még váratnak magukra, a helyes központi elképzelések maradéktalan megvalósulása érdekében re­méljük, már nem sokáig. M. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents