Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-12 / 137. szám
QQzdQ/ÓQpoiitikQ y muiikci y tdjc/ílmcnijck f' ** PETŐFI NÉPE 1986 .június 12., FŐBIZALMI A KISMOTORBAN Megbecsüli a közösség LELTÁRHIÁNYOK ÉS -TÖBBLETEK Ha .jellemezhetjük azzal az emberi élet sikeres voltát, hogy a munkahelyen — a nagyobb — és a családban — a kisebb közösségben — egyaránt rendben mennek a dolgai, akkor nem kétséges, hogy Keszi Géza- a Kismotor- és Gépgyár 5. számú bajai gyárának dolgozója sikeres ember. A műszakiaknál immár több mint egy évtizede tölti be a szak- szervezeti főbizalmi tisztét, és elnöke a Kismotor négy gyárának 2600 dolgozóját képviselő vállalati szakszervezeti tanácsnak. Egyébként is felelős poszton áll, az üzemfenntartási osztály vezetője. Most a szakszervezeti főbizal-, mit kérdezem: — Mi késztette a szakszervezeti munkára, és miben látja ennek lényegét? — Hadd szóljak néhány szót az előzményekről. Az életem — most vagyok negyvenesztendős — hasonlít sok-sok ezer munkás- kársam 'pályájához, aki falusi gyéreikként indult. Csávoilyon jártaim iskolába, majd továbbtanultam. A villa mosenergia-ipari technikumot végeztem el Budapesten, utána pedig első munkahelyemre. Bajára kerültem, a DÉMÁSZ-hoz. Nemsokára a Kismotorba jöttem dolgozná, és azóta, idestova húsz éve itt vágyóik. Elektroműszerészként kezdtem, majd egy év múlva energetikust, később energiagazdálkodási csoportvezetői beosztást kaptam. — Mikor kapcsolódott be a szakszervezeti munkába? — Rövidesen a segélyezési bizottság tagjává választottak, néhány évvel később, 1975-ben pedig főbizalmi lettem a műszaki dolgozóknál. Most már a harmadik ciklusban végzem ezt a munkáit: ugyanekkor lettem a vállalati szakszervezeti bizottság elnöke. — Miben tud segíteni a dolgozóknak a szakszervezeti főbizalmi? Ki fizet a nagyvonalúságért? ® Keszi Géza — jobbról — megbeszél egy munkát Párducz Lajos brigádvezetővel. — A műszakiak érdekképviselete a feladatom. Hat íbdzalmitár- sam segítségéve] százhuszonöt főnyi kollektíva ügyében emelek szót. Jól tudom, hogy milyen fontos a műszakiak megbecsülése, milyen sok múlik az ő munkájukon. Közöttük vannak a technológusok, a programozók, akik figyelemmel kísérik, hogy mit gyártunk, de azt is, hogy mit kell gyártanunk. Itt vannak azok is. akik a folyamatos termelésért felelősek, akik gondoskodnak a hibák elhárításáról. Hogy jó minőségű terméket, gyártsunk, amely az egyre élesebb versenyben megállja a helyét a nemzetközi piacon is. Munkatársaim bizalommal fordulnak hozzám, de elmondják véleményüket a nagy nyilvánosság előtt is. Ennek eredményeként több olyan intézkedés született az utóbbi években, amely előrelépést jelent a munka megbecsülésében, Ütőképes, a f diadalaihoz felnőtt szakembergárdáit sikerült kialakítani. olyan kollektívát, amely magáénak érzi a közösség ügyét. A kiemelkedő teljesítményt nagyobb bérrel ismertük el. így a műszakiak is több alkalommal kaptak jelentős emelést. Igyekeztünk a lakásproblémák megoldáA magyar mezőgazdaság fejlődése a VI. ötéves tervidőszakban A mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelentősége a magyar népgazdaságban az elmúlt öt év során jelentősen növekedett. A bruttó termelés 27 százalékát, a teljes export egynegyedét (a nem rubelelszámolású export egyharma- dát) ez az ágazat produkálta. A növénytermesztés legfontosabb ága, a gabonatermesztés a kedvezőtlen időjárás ellenére emelte hozamát. A növekvő hazai és külföldi kereslethez igazodva a napraforgó termelése 42 százalékkal emelkedett 1981— 1985 között. A vágóállat-termelés az 1985-ben bekövetkezett megtorpanás ellenére elérte az egy lakosra jutó 155 kg-ot. Növekedett a tejtermelés is, az egy tehénre jutó hozam 3600 kg-ról 4400 kg-ra emelkedett, de az állami gazdaságok tehenenkénti évi tejtermelése már megközelítette az 5400 kg-ot. Az egyenletes áruellátás eredményeként a lakossági fogyasztás élelmiszerből négy százalékkal emelkedett 1980 óta. A hazai fogyasztás növekedése mellett sikerült az élelmiszerexportot öt év alatt 34 százalékkal emelni. Az ágazat a figyelemre méltó eredményeit kedvezőtlen gazdasági körülmények között produkálta. A világpiaci árváltozások a magyar gazdaságnak több mint egymilliárd dollár veszteségét okoztak öt év alatt. Mintegy 10 százalékkal kevesebb jutott a mezőgazdasági beruházásokra, mint az előző öt év során. Kedvezőtlen volt az időjárás is. Három éven át aszály sújtotta az ország jelentős részét, 1985 telén pedig az erős fagy miatt mintegy 50 ezer hektár szőlő károsodott, vagy pusztult ki. m sában is segítséget ínyújtani: minden évben két-, két és fél millió forint kamatmentes kölcsönt adtunk. A hatodik ötéves terv időszakában nyolcvanhetem, tíz év alatt pedig száZhatvanheten kaptak 15 évre szóló hitelt. — Van-e a főbizalminak szerepe a béremelési keret felosztásában? — Inkább úgy mondanám, hogy a szakszervezeti bizottságnak van. amellyel a vállalat vezetése minden esetben megtárgyalja a tervezett béremelést. Az idén is több változtatás történt a szakszervezeti bizottság javaslatára: a szakmunkások május 1- jétől a tervezett 100 forint helyett 150-et, a művezetők pedig 150 helyett 200 forintot kaptak. Ez átlagot jelent, tehát van. aki több, van, aki kevesebb béremelésiben részesült. — Sokat dolgozik a közösségért. Megbecsülik-e, szeretik-e a munkatársai? — Azt hiszem: igerí. Különösen akkor tapasztaltam ezt, amikor az elmúlt évben súlyos baleset ért. Rengetegen meglátogattak a kórházban, Együttérzésük segített túljutni a nehéz napokon. A vállalat vezetősége is elismeri a munkámat: háromszor voltam „Kiváló Dolgozó", egyszer pedig vezérigazgatói dicséretben részesültem. Igaz, hogy ezeket a termelő munkáért kaptam, de a szakszervezetiért is miniden évben megjutalmaztak, és birtokosa vagyok a SZOT Dicsérő Oklevelének. Gál Zoltán MOZGÓSÍT A NA K, SEGÍTENE K Pártcsoportok Fajszon A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett íajszi Kék Duna Termelőszövetkezet egyik tagjával, a növénytermesztésben dolgozó Nagy Istvánnál, a megyei pártbizottság tagjával, nemrégiben a pártcsoportok munkájáról beszélgettünk. — Mi úgy gondoljuk — mondta Nagy István —, hogy a pártcsoportok fontossága nem hangsúlyozható eléggé, ha a pártalapszervezetek életéről, a pártmunka eredményes végzéséről esik szó. Ezeknek a kis szervezeti egységeknek a mindennapi munkájában öltenek testet a felsőbb pártszervek határozatai, közreműködésükkel valósulnak meg a gyakorlatban az alapszervezet döntései. A közös gazdaságban a hatvanöt tagú alapszervezetben öt pártcsoport működik, a munkahelyi szervezeti felépítéshez igazodóan. Jónak tartják ezt a tagozódást, hiszen egy-egy politikai döntés, gazdaságpolitikai elhatározás akkor kap a megvalósítás során valóságos tartalmat, ha adott helyen a kommunisták és a termelő közösség minden tagja pontosan ismeri tennivalóit. — A feladatok ilyen jellegű „lebontására” a párt- csoportok a legalkalmasabbak. Termelőszövetkezetünkben a kiváló gazdálkodási eredmények eléréséhez a pártcsoportok léte, tevékenysége is nagyban hozzájárult. Fontos a szerepük a célok meghatározásában, a mozgósításban és természetesen a munkában is, amelyben élen járnak. Az eredményesség javítása érdekében a jobb megoldások, az új eljárások és elgondolások gyakorlati alkalmazására törekszenek. A községpolitikai feladatok elvégzésében sem nélkülözhető a pártcsoportok segítsége. Reális javaslatokat tesznek, a közösség igényeit megfelelően rangsorolják. Az óvoda felújítása, a járdák, utak, az orvosi rendelők építése elképzelhetetlen lett volna a pártcsoportok által felajánlott és elvégzett társadalmi munka nélkül. — A kis kommunista közösségek jelentős szerepet töltenek be a taggyűlési határozatok, döntések előkészítésében, a végrehajtásban, tehát nélkülözhetetlenek a pártdemokráoia érvényesítésében. Meggyőződésem, hogy tevékenységükkel a párt vezetőszerepét juttatják érvényre. Gyakran hallani olyan véleményeket, hogy a pártcsoportmunka előtérbe kerülése érdektelenné teszi a taggyűléseket, nincs hozzászólás, nincs vita. Saját gyakorlatunk azt igazolja, hogy ez az aggodalom alaptalan. Az alapszervezeti taggyűlés munkája mindig érdemi. Igaz, hogy az adott téma aprólékos boncolgatása legtöbb esetben a pártcsoport-megbeszéléseken történik, de ez nem baj. A kommunisták felkészültségét, .tájékozottságát növelik ezek a viták, s jól informálják az alapszervezet vezetőségét is. Mindez azt eredményezi, hogy a taggyűléseken mód van a megalapozott, véleménynyilvánításra, az érdemi részvételre. A Nagy István által elmondottak alapján megállapítható: mindenütt fontos a pártcsoportok munkájának elemzése, tevékenységük fejlesztése, a velük való foglalkozás. Gémes Gábor Milyen a bizonylata fegyelem? Formailag nagy a rend. A könyvelésben, a kasszában fii'llórre stimmeli a végeredmény. Taintalimilag már nem mindig tapasztalható ilyen precizitás. Legutóbb a népi ellenőrök a leltározást vizsgálták 182 gazdálkodó egységnél. A 1 apa,« tál átok ellentmondóak. A vizsgált egységeik 70 százalékánál van ugyan leltározási szabályzat, de 7—16 éve változatlan tormában, s így több tételle már elavult. A megszűnt trösztök, nagyvállalatok önállósult egységei például nem igazították saját adottságaikhoz a központilag kialakított szabályokat. Kiderült a vizsgálat során továbbá', hogy az előirt nyomtatványok helyett gyakran használnak — engedély nélkül — attól eltérő, házilag készített bizonylatokat. A leltározás,; bizonylatokat pontatlanul, hiányosan, olykor grafitceruzával töltötték ki. Az esetleges javításokat, átírásokat a leltár- lelelősök aláírásukkal nem hitelesítették. A vizsgált egységek 85 százalékánál a leltárfelvétel eseményeit jegyzőkönyvileg nem, vagy hiányosan rögzítették. Holott az anyagi felelősség érvényesítésének ez a legfőbb bizonylata. Jóváírás vagy elsimítás ? Amíg a kasszában, a kettős könyvelésben a forintnyi többletet vagy hiányt nemritkán több órás hibakeresés, oknyomozás követi, addig a leltározás nyomán mutatkozó tíz- és száz.ezer forintos eltéréseket már gyakorta nagyvonalúan tudomásul veszik. Az adminisztráció számszakitag legyen precíz, a tényleges anyagi értékeket azonban a raktárban, a műhelyben, az üzletben, úgy látszik, már nem védik, óvják hasonló gondossággal. Bizonyos veszteségeket (áruromlás, elpárolgás, mérési pontatlanság. elhullás stb. miatt) a normák engedélyeznek. A statisztikailag kimutatott normán felüli hiányok 1984-ben elérték az 1.7 milliárd forintot. Ki és milyen mértékben felel ezért? És a hasonló nagyságrendű többletekért, amelyek többnyire a vevők, a megrendelők megkárosításából származnak? Vizsgálják-e, megismerik-e a kiváltó okokat? Néhány helyen a belső ellenőrök valamennyi lényeges eltérést kivizsgálták, az előidéző okokat is többnyire feltárták. De sajnos nem ez a jellemző. A 182 egységnél tapasztalt leltári eltéréseknek összesen még a tíz százalékát sem vizsgálják, az előidéző okoknak pedig mindössze hét százalékát tárták fel. Egyszerűbb felemelni a megengedett veszteségnormát és utólag nyomban eltűnik a frissen kimutatott leltárhiány. Így tűnt el a. tapasztalt leittáirhiány — a hiányikulesok automatikus növelésével — a népi ellenőrök által megvizsgált egységek 40 százalékánál. A többi esetiben pedig — néhány kivételitől eltekintve — a raktáros és más felelős személy magyarázatát, feltételezését elfogadták, s a hiányt gyakorlatilag „jóváírták”. Kétes kompenzálások A ..jóváírás" egyik sajátos módja az úgynevezett kompenzálás. amikor a hiányok és a többletek értékkülönbözetét (egyenlegét) jelzik csupán, mint leltáreltérést. Holott a társadalmi tulajdon megkárosításával keletkező hiányok, valamint a vásárlók vagy, a rendelők megrövidítéséből származó többletek „kompenzálása” nem éppen megengedhető aktus. Jellemző egyébként, hogy a vállalati nyereséget növelő leltári többletek okait, felelőseit akkori sem firtatják, amikor forrásai nyilvánvalóan kétesek. A személyes felelősség érvényesítése enyhén szólva nem jellemző, persze nem is köny- nyű feladat. A norma feletti leltárhiánynak a kereskedelemben 9, a mezőgazdaságban és a/ élelmiszeriparban 2,8 százalékát térítették meg az anyagilag felelős dolgozók. A kártérítések nagyobb arányú kiszabását több körülmény is megakadályozta. Kiderült, hogy a norma feletti hiányok 37 százalékánál megoldatlan volt az eszközök biztonságos tárolása és őrzése. 18 százalékánál pedig hiányoztak a szükséges jogi feltételek. (Nem íratták például alá a felelősségvállalási nyilatkozatot.) További 40 százaléknál viszont a vállalati munkaügyi döntőbizottságok érvénytelenítették a kártérítési határozatokat. Ezért a vizsgált vállalatok egy részénél eleve anyagi következménnyel nem járó, könnyebben érvényesíthető felelősségre vonásokat alkalmaztak. Az utóbbi három év alatt a belkereskedelemben 266 hálózati egységvezetőt váltottak le ismétlődő leltárhiányok miatt — fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül. Közülük 43 más egységben ugyancsak vezetői megbízást kapott. Fegyelmi eljárás nyomán 463 figyelmeztetés, 63 megrovás, és 54 elbocsátás vált jogerőssé.. Szigorúbb szabályozás A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban ugyancsak. három esztendő alatt 113 figyelmeztetésre. 21 megrovásra, 7 szigorú megrovásra. 133 esetben prémiummegvonásra került sor leltárhiány miatt Mindössze három felelős- dolgozót zártak ki a szövetkezetből. illetve bocsátottak el. A Minisztertanács március 13-i ülésén a vizsgálati jelentést. megtárgyalta, a népi ellenőrök javaslatait elfogadta, így korszerűsítik a raktári dolgozók leltári felelősségéről szóló kormányrendeletet. Egyértelműbben és szigorúbban szabályozzák a vezetői felelősség érvényesítését, az úgynevezett .kompenzálás lehetőségét. s a kollektív szerződés keretébe utalt bizonyos pontokat. Végül elejét kívánják venni annak, hogy a fogyasztók megkárosításából nagyobb összegű leltártöbbletek keletkezhessenek. K. J. A Pamir pásztorai 100 kilométer az autóúton Horogtól keletre. Űjabb 2 kilométerrel emelkedünk a tengerszint fölé. Eljutunk a rekkeno nyári hőségből a hóviharok földjére, földünk egyik legmagasabb lakott területére, egy fantasztikus szépségű tájira. A Kojtezek hágó után (4272 méter) tárul szemünk ele a keleti Pamir. A hegyi- lakóik csaík Pamínnak nevezik, míg a . nyugati rész neve Badahsan. A Pamírban a levegő ritka és száraz. Az évi csapadék nem több 100 milliméternél. Télen, erős szélben, a hőmérséklet —50 C-fok állá süllyed. De nemritkán még nyáron sem emelkedik a hőmérő higanyszália 0 fok fölé. Az út a magashegyi platón visz, szinte menekül az egyhangú homok- és kőomladékoktói. Sehol egy fa, sehol egy bokor. Ezért különösen váratlan és ■örvendetes, amikor meglátjuk Alicsur falu fehér falú házikóit a „Szovjetunió 60 éve” szovhoz központi telepét. Körülbelüli 4 ezer méterre vagyunk a tenger- szint felett. A hegyi folyó mentén több mint 200 ház álil. Van itt iskola, könyvtár, klub, orvosi rendelő, üzletek. A falu szélén központi televíziós antenna. A faluban több mint ezren élnek. Többségük kirgiz. Míg a vidék kietlen, az emberek itt rendkívül jóságosak, vendégszeretőek. A Panviban éilő kirgizek nemzedékeken át állattenyésztéssel foglalkoztak. Ósdik évszázadokon át vándoroltak birka-, kecske-, és az egzotikus jak- nyái-aikkal. Ez utóbbi' állatok 3 ezer méter alatt nem élnek meg. * : © Jakok a Pamir hegyeiben. A szovhoz nyája 4,5 ezer jakot számlál, (ez egyhar- mada Kelet-Parnír jak- állománvának). Nagyon igénytelenek, egész évben a szabadban vannak, a táplálékot még télen is a hó alól szerzik. Ezért a jaktenyésztés. a Pamírban rendkívül kifizetődő. A szovhozban állatnemesí- téssel is foglalkoznak. A fiatal tenyészállatokat eladják Tádzsikisztán. Kirgizia. Azerbajdzsán jakte- nyésztő gazdaságainak. Az állatállományt nyájakra osztották. Egy nyájban körülbelül 100 állat van. amelyekre két-három pásztor, rendszerint ég.v család tagjai, vigyáznak. A legjobb legelők 4 ezer méterrel a tengerszint felett vannak. A pásztorok váltják egymást, de még így is több hónapig távol élnek a falutól. A gyerekek rendszerint a szovhoz óvodájában, vagy bentlakásos iskolájában vannak. A pásztorokat, időnként mozgó könyvtár és mozi is felkeresi. Szükség esetén rádión hívhatnak orvost. — Apám, nagyapám, dédapám, mind pásztorok voltak — meséli Oszmán Atabajev, a szovhoz 52 éves igazgatója, miközben megkínál az ízletes jak- tejjel. (Zsírtartalma 7, tejcukor tartalma 5 százalék) — Alicsurt 9 évvel ezelőtt kezdtük építeni: a szovhoz 320 dolgozója számára ez volt az egyhelyben élő életmód kezdete. Ma már mindenkinek van saját háza, kis háztájival. Az egyik szov- hozbrigád a kirgizek számára szokatlan dologgal, árpatermesztéssel foglalkozik. Különösen örvendetes. hogy gyermekeink új életet folytatnak. Ali- csurban egy családban átlag ct gyermek van. Nekem 11. Egyik lányom a szovhoz iskolájában tanít, a másik Lenin- r.búdban, Tádzsikisztán második legnagyobb városában tanul a pedagógiai főiskolán. Legidősebb fiam Kujbisevben tanul, filológus lesz. másik fiam zootechnikusnak készül .. . Elmennek a gyerekek, tudást szereznek, és visz- szatérnek a szülőföldre. A Pamir zord, de mi szeretjük. és úgy véljük, hogy nincs szebb hely, mint a szülőföld.
