Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-12 / 137. szám

QQzdQ/ÓQpoiitikQ y muiikci y tdjc/ílmcnijck f' ** PETŐFI NÉPE 1986 .június 12., FŐBIZALMI A KISMOTORBAN Megbecsüli a közösség LELTÁRHIÁNYOK ÉS -TÖBBLETEK Ha .jellemezhetjük azzal az em­beri élet sikeres voltát, hogy a munkahelyen — a nagyobb — és a családban — a kisebb közös­ségben — egyaránt rendben men­nek a dolgai, akkor nem kétsé­ges, hogy Keszi Géza- a Kismo­tor- és Gépgyár 5. számú bajai gyárának dolgozója sikeres em­ber. A műszakiaknál immár több mint egy évtizede tölti be a szak- szervezeti főbizalmi tisztét, és el­nöke a Kismotor négy gyárának 2600 dolgozóját képviselő vállala­ti szakszervezeti tanácsnak. Egyébként is felelős poszton áll, az üzemfenntartási osztály veze­tője. Most a szakszervezeti főbizal-, mit kérdezem: — Mi késztette a szakszerveze­ti munkára, és miben látja ennek lényegét? — Hadd szóljak néhány szót az előzményekről. Az életem — most vagyok negyvenesztendős — hasonlít sok-sok ezer munkás- kársam 'pályájához, aki falusi gyé­reikként indult. Csávoilyon jártaim iskolába, majd továbbtanultam. A villa mosenergia-ipari techniku­mot végeztem el Budapesten, utá­na pedig első munkahelyemre. Bajára kerültem, a DÉMÁSZ-hoz. Nemsokára a Kismotorba jöttem dolgozná, és azóta, idestova húsz éve itt vágyóik. Elektroműszerész­ként kezdtem, majd egy év múl­va energetikust, később energia­gazdálkodási csoportvezetői be­osztást kaptam. — Mikor kapcsolódott be a szakszervezeti munkába? — Rövidesen a segélyezési bi­zottság tagjává választottak, né­hány évvel később, 1975-ben pe­dig főbizalmi lettem a műszaki dolgozóknál. Most már a harma­dik ciklusban végzem ezt a mun­káit: ugyanekkor lettem a válla­lati szakszervezeti bizottság el­nöke. — Miben tud segíteni a dolgo­zóknak a szakszervezeti főbizal­mi? Ki fizet a nagyvonalúságért? ® Keszi Géza — jobbról — megbeszél egy munkát Párducz Lajos brigádvezetővel. — A műszakiak érdekképvise­lete a feladatom. Hat íbdzalmitár- sam segítségéve] százhuszonöt fő­nyi kollektíva ügyében emelek szót. Jól tudom, hogy milyen fon­tos a műszakiak megbecsülése, milyen sok múlik az ő munkáju­kon. Közöttük vannak a techno­lógusok, a programozók, akik fi­gyelemmel kísérik, hogy mit gyár­tunk, de azt is, hogy mit kell gyártanunk. Itt vannak azok is. akik a folyamatos termelésért fe­lelősek, akik gondoskodnak a hi­bák elhárításáról. Hogy jó minő­ségű terméket, gyártsunk, amely az egyre élesebb versenyben megállja a helyét a nemzetközi piacon is. Munkatársaim bizalommal for­dulnak hozzám, de elmondják vé­leményüket a nagy nyilvánosság előtt is. Ennek eredményeként több olyan intézkedés született az utóbbi években, amely előrelépést jelent a munka megbecsülésében, Ütőképes, a f diadalaihoz felnőtt szakembergárdáit sikerült kiala­kítani. olyan kollektívát, amely magáénak érzi a közösség ügyét. A kiemelkedő teljesítményt na­gyobb bérrel ismertük el. így a műszakiak is több alkalommal kaptak jelentős emelést. Igyekez­tünk a lakásproblémák megoldá­A magyar mezőgazdaság fejlődése a VI. ötéves tervidőszakban A mezőgazdaság és az élel­miszeripar jelentősége a ma­gyar népgazdaságban az el­múlt öt év során jelentősen növekedett. A bruttó termelés 27 százalékát, a teljes export egynegyedét (a nem rubelel­számolású export egyharma- dát) ez az ágazat produkálta. A növénytermesztés legfon­tosabb ága, a gabonatermesz­tés a kedvezőtlen időjárás el­lenére emelte hozamát. A növekvő hazai és külföl­di kereslethez igazodva a napraforgó termelése 42 szá­zalékkal emelkedett 1981— 1985 között. A vágóállat-ter­melés az 1985-ben bekövetke­zett megtorpanás ellenére el­érte az egy lakosra jutó 155 kg-ot. Növekedett a tejterme­lés is, az egy tehénre jutó ho­zam 3600 kg-ról 4400 kg-ra emelkedett, de az állami gaz­daságok tehenenkénti évi tej­termelése már megközelítette az 5400 kg-ot. Az egyenletes áruellátás eredményeként a lakossági fo­gyasztás élelmiszerből négy százalékkal emelkedett 1980 óta. A hazai fogyasztás növe­kedése mellett sikerült az élel­miszerexportot öt év alatt 34 százalékkal emelni. Az ágazat a figyelemre méltó eredmé­nyeit kedvezőtlen gazdasági körülmények között produkál­ta. A világpiaci árváltozások a magyar gazdaságnak több mint egymilliárd dollár vesz­teségét okoztak öt év alatt. Mintegy 10 százalékkal ke­vesebb jutott a mezőgazdasá­gi beruházásokra, mint az előző öt év során. Kedvezőtlen volt az időjá­rás is. Három éven át aszály sújtotta az ország jelentős ré­szét, 1985 telén pedig az erős fagy miatt mintegy 50 ezer hektár szőlő károsodott, vagy pusztult ki. m sában is segítséget ínyújtani: min­den évben két-, két és fél millió forint kamatmentes kölcsönt ad­tunk. A hatodik ötéves terv idő­szakában nyolcvanhetem, tíz év alatt pedig száZhatvanheten kap­tak 15 évre szóló hitelt. — Van-e a főbizalminak szere­pe a béremelési keret felosztásá­ban? — Inkább úgy mondanám, hogy a szakszervezeti bizottság­nak van. amellyel a vállalat ve­zetése minden esetben megtár­gyalja a tervezett béremelést. Az idén is több változtatás történt a szakszervezeti bizottság javas­latára: a szakmunkások május 1- jétől a tervezett 100 forint helyett 150-et, a művezetők pedig 150 helyett 200 forintot kaptak. Ez átlagot jelent, tehát van. aki több, van, aki kevesebb béreme­lésiben részesült. — Sokat dolgozik a közösségért. Megbecsülik-e, szeretik-e a mun­katársai? — Azt hiszem: igerí. Különösen akkor tapasztaltam ezt, amikor az elmúlt évben súlyos baleset ért. Rengetegen meglátogattak a kór­házban, Együttérzésük segített túljutni a nehéz napokon. A vál­lalat vezetősége is elismeri a munkámat: háromszor voltam „Kiváló Dolgozó", egyszer pedig vezérigazgatói dicséretben része­sültem. Igaz, hogy ezeket a ter­melő munkáért kaptam, de a szakszervezetiért is miniden évben megjutalmaztak, és birtokosa va­gyok a SZOT Dicsérő Oklevelé­nek. Gál Zoltán MOZGÓSÍT A NA K, SEGÍTENE K Pártcsoportok Fajszon A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitünte­tett íajszi Kék Duna Termelőszövetkezet egyik tagjával, a növénytermesztésben dolgozó Nagy Ist­vánnál, a megyei pártbizottság tagjával, nemrégi­ben a pártcsoportok munkájáról beszélgettünk. — Mi úgy gondoljuk — mondta Nagy István —, hogy a pártcsoportok fontossága nem hangsúlyoz­ható eléggé, ha a pártalapszervezetek életéről, a pártmunka eredményes végzéséről esik szó. Ezek­nek a kis szervezeti egységeknek a mindennapi munkájában öltenek testet a felsőbb pártszervek határozatai, közreműködésükkel valósulnak meg a gyakorlatban az alapszervezet döntései. A közös gazdaságban a hatvanöt tagú alapszer­vezetben öt pártcsoport működik, a munkahelyi szervezeti felépítéshez igazodóan. Jónak tartják ezt a tagozódást, hiszen egy-egy politikai döntés, gaz­daságpolitikai elhatározás akkor kap a megvalósí­tás során valóságos tartalmat, ha adott helyen a kommunisták és a termelő közösség minden tag­ja pontosan ismeri tennivalóit. — A feladatok ilyen jellegű „lebontására” a párt- csoportok a legalkalmasabbak. Termelőszövetke­zetünkben a kiváló gazdálkodási eredmények el­éréséhez a pártcsoportok léte, tevékenysége is nagy­ban hozzájárult. Fontos a szerepük a célok megha­tározásában, a mozgósításban és természetesen a munkában is, amelyben élen járnak. Az eredmé­nyesség javítása érdekében a jobb megoldások, az új eljárások és elgondolások gyakorlati alkalmazá­sára törekszenek. A községpolitikai feladatok el­végzésében sem nélkülözhető a pártcsoportok se­gítsége. Reális javaslatokat tesznek, a közösség igé­nyeit megfelelően rangsorolják. Az óvoda felújí­tása, a járdák, utak, az orvosi rendelők építése el­képzelhetetlen lett volna a pártcsoportok által fel­ajánlott és elvégzett társadalmi munka nélkül. — A kis kommunista közösségek jelentős szere­pet töltenek be a taggyűlési határozatok, dönté­sek előkészítésében, a végrehajtásban, tehát nélkü­lözhetetlenek a pártdemokráoia érvényesítésében. Meggyőződésem, hogy tevékenységükkel a párt ve­zetőszerepét juttatják érvényre. Gyakran hallani olyan véleményeket, hogy a pártcsoportmunka elő­térbe kerülése érdektelenné teszi a taggyűléseket, nincs hozzászólás, nincs vita. Saját gyakorlatunk azt igazolja, hogy ez az aggodalom alaptalan. Az alapszervezeti taggyűlés munkája mindig érdemi. Igaz, hogy az adott téma aprólékos boncolgatása legtöbb esetben a pártcsoport-megbeszéléseken történik, de ez nem baj. A kommunisták felké­szültségét, .tájékozottságát növelik ezek a viták, s jól informálják az alapszervezet vezetőségét is. Mindez azt eredményezi, hogy a taggyűléseken mód van a megalapozott, véleménynyilvánításra, az érdemi részvételre. A Nagy István által elmondottak alapján meg­állapítható: mindenütt fontos a pártcsoportok mun­kájának elemzése, tevékenységük fejlesztése, a ve­lük való foglalkozás. Gémes Gábor Milyen a bizonylata fegye­lem? Formailag nagy a rend. A könyvelésben, a kasszában fii'llórre stimmeli a végered­mény. Taintalimilag már nem mindig tapasztalható ilyen pre­cizitás. Legutóbb a népi ellen­őrök a leltározást vizsgálták 182 gazdálkodó egységnél. A 1 apa,« tál átok ellentmondóak. A vizsgált egységeik 70 száza­lékánál van ugyan leltározási szabályzat, de 7—16 éve vál­tozatlan tormában, s így több tételle már elavult. A meg­szűnt trösztök, nagyvállalatok önállósult egységei például nem igazították saját adottsá­gaikhoz a központilag kialakí­tott szabályokat. Kiderült a vizsgálat során továbbá', hogy az előirt nyom­tatványok helyett gyakran használnak — engedély nélkül — attól eltérő, házilag készí­tett bizonylatokat. A leltáro­zás,; bizonylatokat pontatlanul, hiányosan, olykor grafitceruzá­val töltötték ki. Az esetleges javításokat, átírásokat a leltár- lelelősök aláírásukkal nem hi­telesítették. A vizsgált egysé­gek 85 százalékánál a leltár­felvétel eseményeit jegyző­könyvileg nem, vagy hiányo­san rögzítették. Holott az anyagi felelősség érvényesíté­sének ez a legfőbb bizonylata. Jóváírás vagy elsimítás ? Amíg a kasszában, a kettős könyvelésben a forintnyi több­letet vagy hiányt nemritkán több órás hibakeresés, oknyo­mozás követi, addig a leltáro­zás nyomán mutatkozó tíz- és száz.ezer forintos eltéréseket már gyakorta nagyvonalúan tudomásul veszik. Az admi­nisztráció számszakitag legyen precíz, a tényleges anyagi ér­tékeket azonban a raktárban, a műhelyben, az üzletben, úgy látszik, már nem védik, óvják hasonló gondossággal. Bizo­nyos veszteségeket (áruromlás, elpárolgás, mérési pontatlan­ság. elhullás stb. miatt) a nor­mák engedélyeznek. A statisz­tikailag kimutatott normán fe­lüli hiányok 1984-ben elérték az 1.7 milliárd forintot. Ki és milyen mértékben felel ezért? És a hasonló nagyságrendű többletekért, amelyek többnyi­re a vevők, a megrendelők megkárosításából származnak? Vizsgálják-e, megismerik-e a kiváltó okokat? Néhány helyen a belső ellen­őrök valamennyi lényeges el­térést kivizsgálták, az előidéző okokat is többnyire feltárták. De sajnos nem ez a jellemző. A 182 egységnél tapasztalt lel­tári eltéréseknek összesen még a tíz százalékát sem vizsgál­ják, az előidéző okoknak pedig mindössze hét százalékát tár­ták fel. Egyszerűbb felemelni a megengedett veszteségnor­mát és utólag nyomban eltűnik a frissen kimutatott leltárhi­ány. Így tűnt el a. tapasztalt leittáirhiány — a hiányikulesok automatikus növelésével — a népi ellenőrök által megvizs­gált egységek 40 százalékánál. A többi esetiben pedig — né­hány kivételitől eltekintve — a raktáros és más felelős sze­mély magyarázatát, feltétele­zését elfogadták, s a hiányt gyakorlatilag „jóváírták”. Kétes kompenzálások A ..jóváírás" egyik sajátos módja az úgynevezett kompen­zálás. amikor a hiányok és a többletek értékkülönbözetét (egyenlegét) jelzik csupán, mint leltáreltérést. Holott a társadalmi tulajdon megkáro­sításával keletkező hiányok, valamint a vásárlók vagy, a rendelők megrövidítéséből származó többletek „kompen­zálása” nem éppen megenged­hető aktus. Jellemző egyéb­ként, hogy a vállalati nyeresé­get növelő leltári többletek okait, felelőseit akkori sem fir­tatják, amikor forrásai nyil­vánvalóan kétesek. A személyes felelősség érvé­nyesítése enyhén szólva nem jellemző, persze nem is köny- nyű feladat. A norma feletti leltárhiánynak a kereskede­lemben 9, a mezőgazdaságban és a/ élelmiszeriparban 2,8 százalékát térítették meg az anyagilag felelős dolgozók. A kártérítések nagyobb arányú kiszabását több körülmény is megakadályozta. Kiderült, hogy a norma feletti hiányok 37 százalékánál megoldatlan volt az eszközök biztonságos tárolása és őrzése. 18 százalé­kánál pedig hiányoztak a szükséges jogi feltételek. (Nem íratták például alá a felelős­ségvállalási nyilatkozatot.) To­vábbi 40 százaléknál viszont a vállalati munkaügyi döntő­bizottságok érvénytelenítették a kártérítési határozatokat. Ezért a vizsgált vállalatok egy részénél eleve anyagi kö­vetkezménnyel nem járó, könnyebben érvényesíthető fe­lelősségre vonásokat alkalmaz­tak. Az utóbbi három év alatt a belkereskedelemben 266 há­lózati egységvezetőt váltottak le ismétlődő leltárhiányok miatt — fegyelmi eljárás le­folytatása nélkül. Közülük 43 más egységben ugyancsak ve­zetői megbízást kapott. Fegyel­mi eljárás nyomán 463 figyel­meztetés, 63 megrovás, és 54 elbocsátás vált jogerőssé.. Szigorúbb szabályozás A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban ugyancsak. három esztendő alatt 113 fi­gyelmeztetésre. 21 megrovásra, 7 szigorú megrovásra. 133 eset­ben prémiummegvonásra ke­rült sor leltárhiány miatt Mindössze három felelős- dol­gozót zártak ki a szövetkezet­ből. illetve bocsátottak el. A Minisztertanács március 13-i ülésén a vizsgálati jelen­tést. megtárgyalta, a népi el­lenőrök javaslatait elfogadta, így korszerűsítik a raktári dolgozók leltári felelősségéről szóló kormányrendeletet. Egy­értelműbben és szigorúbban szabályozzák a vezetői felelős­ség érvényesítését, az úgyne­vezett .kompenzálás lehetősé­gét. s a kollektív szerződés ke­retébe utalt bizonyos ponto­kat. Végül elejét kívánják venni annak, hogy a fogyasz­tók megkárosításából nagyobb összegű leltártöbbletek kelet­kezhessenek. K. J. A Pamir pásztorai 100 kilométer az autó­úton Horogtól keletre. Űjabb 2 kilométerrel emelkedünk a tengerszint fölé. Eljutunk a rekkeno nyári hőségből a hóviha­rok földjére, földünk egyik legmagasabb lakott területére, egy fantaszti­kus szépségű tájira. A Kojtezek hágó után (4272 méter) tárul szemünk ele a keleti Pamir. A hegyi- lakóik csaík Pamínnak ne­vezik, míg a . nyugati rész neve Badahsan. A Pamírban a levegő ritka és száraz. Az évi csapadék nem több 100 milliméternél. Télen, erős szélben, a hőmérséklet —50 C-fok állá süllyed. De nemritkán még nyáron sem emelkedik a hőmérő higanyszália 0 fok fölé. Az út a magashegyi platón visz, szinte mene­kül az egyhangú homok- és kőomladékoktói. Sehol egy fa, sehol egy bokor. Ezért különösen váratlan és ■örvendetes, amikor meglátjuk Alicsur falu fe­hér falú házikóit a „Szov­jetunió 60 éve” szovhoz központi telepét. Körülbelüli 4 ezer mé­terre vagyunk a tenger- szint felett. A hegyi folyó mentén több mint 200 ház álil. Van itt iskola, könyv­tár, klub, orvosi rendelő, üzletek. A falu szélén központi televíziós anten­na. A faluban több mint ezren élnek. Többségük kirgiz. Míg a vidék kietlen, az emberek itt rendkívül jó­ságosak, vendégszeretőek. A Panviban éilő kirgizek nemzedékeken át állatte­nyésztéssel foglalkoztak. Ósdik évszázadokon át vándoroltak birka-, kecs­ke-, és az egzotikus jak- nyái-aikkal. Ez utóbbi' ál­latok 3 ezer méter alatt nem élnek meg. * : © Jakok a Pamir hegyeiben. A szovhoz nyája 4,5 ezer jakot számlál, (ez egyhar- mada Kelet-Parnír jak- állománvának). Nagyon igénytelenek, egész évben a szabadban vannak, a táplálékot még télen is a hó alól szerzik. Ezért a jaktenyésztés. a Pamírban rendkívül kifizetődő. A szovhozban állatnemesí- téssel is foglalkoznak. A fiatal tenyészállatokat el­adják Tádzsikisztán. Kir­gizia. Azerbajdzsán jakte- nyésztő gazdaságainak. Az állatállományt nyá­jakra osztották. Egy nyáj­ban körülbelül 100 állat van. amelyekre két-három pásztor, rendszerint ég.v család tagjai, vigyáznak. A legjobb legelők 4 ezer méterrel a tengerszint fe­lett vannak. A pásztorok váltják egymást, de még így is több hónapig távol élnek a falutól. A gyere­kek rendszerint a szovhoz óvodájában, vagy bentla­kásos iskolájában vannak. A pásztorokat, időnként mozgó könyvtár és mozi is felkeresi. Szükség esetén rádión hívhatnak orvost. — Apám, nagyapám, dédapám, mind pásztorok voltak — meséli Oszmán Atabajev, a szovhoz 52 éves igazgatója, miközben megkínál az ízletes jak- tejjel. (Zsírtartalma 7, tej­cukor tartalma 5 százalék) — Alicsurt 9 évvel ez­előtt kezdtük építeni: a szovhoz 320 dolgozója számára ez volt az egy­helyben élő életmód kez­dete. Ma már mindenki­nek van saját háza, kis háztájival. Az egyik szov- hozbrigád a kirgizek szá­mára szokatlan dologgal, árpatermesztéssel foglal­kozik. Különösen örvende­tes. hogy gyermekeink új életet folytatnak. Ali- csurban egy család­ban átlag ct gyermek van. Nekem 11. Egyik lá­nyom a szovhoz iskolájá­ban tanít, a másik Lenin- r.búdban, Tádzsikisztán második legnagyobb vá­rosában tanul a pedagó­giai főiskolán. Legidősebb fiam Kujbisevben tanul, filológus lesz. másik fiam zootechnikusnak készül .. . Elmennek a gyerekek, tu­dást szereznek, és visz- szatérnek a szülőföldre. A Pamir zord, de mi szeret­jük. és úgy véljük, hogy nincs szebb hely, mint a szülőföld.

Next

/
Thumbnails
Contents