Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-11 / 136. szám

»jimi|iii.Hj.»i»nimwnin'i Iiw gozda/ágpolitiko y munka , tcljc/itmcnyeh J m • pktOfi népe • 5 )986. június 11, Vannak még lehetőségek Évek óta folyamatosan és bővülő mérték­ben hazánk legnagyobb kereskedelmi part­nere a Szovjetunió. A nemzetközi árucsere­forgalmunkból mintegy 30 százalékban ré­szesedik, a rubelelszámolású forgalmunk pe­dig több mint felét bonyolítjuk a szovjet partnerekkel. Az export-import szerkezete az elmúlt másfél évtizedben többször módo­sult, alapjaiban is változott és szélesedett. Előtérbe kerültek a kölcsönösen előnyös munkamegosztáson és a hosszú távú gyárt­mányszakosításon, termelési együttműködé­sen alapuló termékcserék. A behozatalban a magyar gazdaság számára nélkülözhetetlen energiahordozók, alapanyagok és félkész ter­mékek, kisebb mértékben gépek és berende­zések a legfontosabbak, míg a kivitelünkben a mezőgazdasági, élelmiszeripari és ipari fo­gyasztási cikkek, gépek és berendezések a legnagyobb tételek. Annak ellenére, hogy az exportszállítások sok nehézséget és gondot okoztak az elmúlt évben is ‘a magyar terme­lőknek, a tervezettet túlteljesítve mintegy 10 százalékkal volt magasabb az árumennyiség értéke tavaly, mint 1984-ben. Bács-Kiskun megye vállalatainak és szö­vetkezeteinek ugyancsak meghatározó és leg­jelentősebb a szovjet export. Kiemelkedőek a mezőgazdasági és élelmiszeripari szállítmá­nyok, valamint a műszer- és gépipari terme­kek, illetve a cipő és ruházati cikkek. Fontos részt képviselt ebben az alkoholtartalmú ita­lok exportja, amelynek csökkenése miatt is újabb termékek ajánlatával és kínálatával je­lentkeznek a mezőgazdasági üzemek. Ennek keretében vethető fel az üdítőital-export, va­lamint a gabonaprogram belső szerkezetének módosítása is. Ez utóbbival a szovjet gabonatermesztési törekvésék elősegítéséhez járulhatnánk hozzá úgy (például a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat részvéte­lével, amely a Szovjetunióban (korábban már sikeresen bemutatkozott), ha az árugabona­termelés mellett gabona-szaporítóanyag elő­állítása kerülne előtérbe, olyan magas bioló­giai értékű és termőképességű búza-, kukori­ca-, tritikálé-vetőmag termesztése, amely a magyar kutatómunka eredménye, s a szov­jet partnereknek is érdekében állna felhasz­nálása. A szellemi, technológiai és biológiaialap- anyag-exportban még rejlenek fel nem ve­tett, eddig nem hasznosított tartalékok, ame­lyék valóban az ésszerű munkamegosztás ta­laján, a kölcsönös előnyök alapján szolgál­hatják a két ország dinamikus fejlődését, magasabb minőségi szintű kereskedelmét. Csabai István A MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁG TSZ-BEN MEGKEZDŐDÖTT Üdítőital-program a megyében A kertészeti ágazatban Bács-Kiskun megye szere­pe kiemelkedő. Talaj- és éghajlati adottságai első­sorban a szőlő-, valamint a gyü­mölcstermesztésre ad lehetősé­get. Meghatározóvá vált a ter­més friss és feldolgozott formá­jú értékesítése, több mezőgazda“- sági üzem árbevételében, és bizonyos térségekben a lakosság megélhetésének, a területeltartó képességnek alapja is. A jövede­lemtermelésben vezető szerepet kapott a bor, pezsgő és egyéb álkohóltái'tálrWú ital készítése, amelyből ma már túlkínálat ta­pasztalható a nemzetközi keres­kedelemben és csökkent az érté­kesítési lehetőség is. Az ültetvér\ykultúra fenntartá­sa és megújítása érdekében, a piaci kívánalmak figyelembevé­telével a megye vezető szakem­berei üdítőital-program kidol­gozásán, az ebben részt vevők le­hetőségeinek és érdekeinek ösz- szehangolásán dolgoznak. Prog­ramtervezetek már készültek, s remélhetően a végső döntés nem sokat késik és a munka rövide­sen megkezdődhet az illetéke­sek támogatásával. Az elmúlt évtized alatt a me­gye • üdítőital-termelése csak­nem hússzorosára nőtt és éven­te eléri a kétszázharrnincezer hektolitert. Ennek alapanyaga a szőlő és gyümölcs, de még né­hány zöldségféle is helyet kap a termékskálában. A mostani program többcélú: újuljon meg a fajtaösszetétel a piaci igények szerint, másrészt a szovjet piac­ra azonnal felhasználható sű­rítményt, szörpöt lehessen szál­lítani megfelelő választékban és mennyiségben. A programban ki­emelkedő fontosságú a megye mezőgazdasági üzemeinek közös érdekeltségű összefogása, ugyan­is ez biztosíthatja a szükséges alapanyag-mennyiséget, a hosz- szú távon is biztonságos termék­előállítást, ugyanakkor az együttműködésben gépgyártó be­kapcsolása is lényeges. Döntő fon­tosságú. hogy szőlőből és gyü­mölcsből öt-ötezer hektár telepí­tése történjen 1990-ig és kialakul- join a korszerű feldolgozóhát­tér. Szóba került már magyar— szovjet vegyesvállalat létesítésé­nek gondolata is a szállítás és értékesítés zökkenőmentesebbé tételére. E körben még halvá­nyak a vonalak, ezért új gondo­lat is felvethető: a szovjet part­ner részvételi lehetősége ,a hát­téripar kialakításában, a megye csomagolóanyag-gondjainak megoldásában, akár üveg-, cel­lulóz- vagy műanyag-alapanyagú flakon-, illetve dobozgyártás is számításba vehető. Hazai alap­anyagból készült szörpök, üdí­tők ilyen flakonokba töltve szál­líthatók a szovjet fogyasztókhoz és a harmadik piacra is. Minél később születik a helyes döntés a megyei kezdeményezé­sű programot illetően, annál na­gyobb a veszélye annak, hogy kisiklik kezünkből a remélt lehe­tőség, ugyanakkor a szovjet part­nerek rugalmassága és vállal­kozókészsége is segítheti a ter­vek gyors valóraváltását. A kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátság Tsz elnöke, dr. Kása Antal elmondta, hogy már az elmúlt években folytatták a gyü- mölcstelepitéseket, s az elkövet­kezendő tíz esztendőben ezer hektáron ültetnek csonthéjas gyümölcsfajokat. A telepítések célja kettős: frissen értékesíthe­tő (ugyanakkor jól tárolható) gyü­mölcskínálatot akarják bővíteni, valamint olyan fajtákat telepíte­nek, amelyek beltartalmi sajátos­ságai következtében az üdítőital­gyártáshoz a legjobb alapanyagot adják. Véleménye szerint a me­gye mezőgazdaságának és feldol­gozóiparának összefogásával olyan üdítőital-program valósít­ható meg, amelynek eredményét — termékmennyiségét és -válasz­tékát — a szovjet árucsere-for­galomban érdemes megkülönböz­tetett figyelemmel kísérni. Alkoholmentes bor Sokan mondják a jó üdítő­italokról is, hogy édes, magas a kalóriatartalma, kevésbé oldja a szomjat vagy éppen az íze nem megnyerő. Főként azok, akik a kultúráit borfo­gyasztás hívei és jó ételek el­fogyasztása után egy pohárral szívesen innának. Csakhogy az alkoholtartalma visszakozásra készteti, mert például jármű­vet vezetnek, vagy éppen or­vosi tanácsra tartózkodnak a legkisebb alkohoimennyiségtől is, így a bort sem isszák. Szá­mukra jó hír. hogy rövidesen forgalomba kerül a szőlőből készülő alkoholmentes bor. Mégpedig magyar szabadalom alapján. A világon már három eljárást dolgoztak ki ilyen italféle gyártására, de úgy tű­nik, ez a negyedik fölülmúlja majd a többit. A KECSKEMÉTVIN emberei fele részben a Bor­gazdaságok Kísérleti Labora­tóriuma harminc, a kiskunfél­egyházi Április 4. Gépipari Művek 20 százalékban részese a bor technológiai és gyártás- technikai kidolgozásának. Az ital megtartja a bor ízét, za- matát. aromakészletét. az egészségre is kedvező hatású vitamint és egyéb alkotóele­meit — viszont nincs benne alkohol. Az új eljárásnak e nagy előnyein túl még az is fontos velejárója, hogy olcsóbb gyártást tesz lehetővé — ke­vésbé beruházásigényes, mint a nyugat-európai technológiák. Főként az NSZK-ban és az amerikai kontinensen terjed erőteljesen az alkoholmentes bor fogyasztása és a gyártók elsősorban ezekre a piacokra szánják a bemutatott kiváló terméket. És a szovjet piac? A SZO- JGZPODOIMPOBT képviselői is megkóstolták már egy kecskeméti látogatásuk alkal­mával és elismerték Jó minő­ségét, üdítő hatását — viszont az üzletkötés még várat ma­gára. . • o.--; * '/ 'v * §§1 / Pezsgőgyártás szovjet recepttel A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát jelentős szőlőtermelő gazdaság. Az utóbbi években komoly integrációt épített ki a kör­nyező községekkel. Ültetvényeinek területe (a nem termő területtel együtt) megközelíti az ötezer, hektárt, amelyről kedvező években akár félmillió tonnányi szőlőt szüretelnek. A kombinát az átgondolt fejlesztési eredmé­nyeként megteremtette az egyensúlyt a ter­melés és a feldolgozás között. Hatáskörébe öt borászati üzem tartozik. Pezsgőgyártását 1972-ben kezdte meg, az első időszakban tankpezsgő formájában. A legnagyobb mennyiséget 1984—85-ben készítették. Ekkor a ter­melésük elérte az évi ti zen hétmillió palackot. A jelentős mennyiségi fejlődés mellett a hosszúhe­gyiek egyre nagyobb gondot fordítottak és fordí­tanak ma is a minőség javítására. A piacok meg­tartása ezt. megköveteli. Bevezették a különleges erjedésű — és a mustból készített pezsgőik gyártá­sát. A szakemberek azonban ezeknél is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az új gyártási eljárás megvásárlásának. A mezőgazdasági kombinát — Magyarországon kizárólagos gyártási joggal — 1984-ben megvette a moszkvai Bandrovszkij pro­fesszor sajátos eljárását. A találmány neve: „folya­matos szovjet pezsgőgyártás”. Az elmúlt években megkapták a részletes műszaki terveket. Ezek alap­ján megrendelték és elkészítették a szükséges be­rendezéseket, majd beépítették a hildi borászati üzemen belüli új üzemrészbe. A technológia sze­relését a napokban fejezték be, s megindulhatott a próbaüzem. A jövő hónap elején pedig már.meg­jelenik az első végtermék is. Azt követően négy hektoliter, évente három és fél-négymillió palaok pezsgőt készíthetnek. Idén elsősorban a hazai piaccal szeretnék meg­ismertetni új terméküket, de később, ismerve a szovjet pezsgők népszerűségét és kiváló minősé­gét, külföldön is sikerre számíthatnak a hosszú­hegyiek. Néhány napja Kunbaján új üdítőital-gyártó üze­met indítottak be. Érsekcsanádon pedig jelenleg épül egy hasonló létesítményük, ahol szőlő-, gyü­mölcs- és zöldségalapanyagú üdítőket gyártanak. Ha a két üzem beindul, évente húszmillió doboz­nyit kínálhatnak eladásra. Terveik szerint a hazai fogyasztók mellett e termékeiket is felajánlják a szovjet partnereknek. G. B. Az MMG Automatika Mű­vek kecskeméti vezérléstech­nikai gyára tíz esztendővel ez­előtt kezdte kiépíteni export­kapcsolatait a Szovjetunióval. A gyümölcsöző együttműködés eredményeként ma már nyolc­százötven millió forintos éves árbevételük több mint hetven százalékát teszik ki a baráti országba történő szállítások. Az előzmények még a hatvanas évekre nyúllnak vissza* amikor a budapesti (központi gyár olajipari berendezésekkel jelent meg a pia­con. A kecskeméti üzem nem sokkal alakulása után bekapcso­lódott ebbe a munkába. Először csupán részegységek — a vezérlő szekrények „fiókegységeinek” — készítésére vállalkozhatott a me­gyeszékhelyi kollektíva. Két év­vel később azonban már komp­lett berendezéseket is gyártottak. Ezek a szerkezetek az olajipari technológiák automatikus folya­matirányítói, melyek eleinte relés kivitelben készültök. Jelentős elő­relépés volt, mikor egy fejlesztés eredményeként néhány éve áttér­tek. a korszerű mikrasizámíitógépes rendszerek és szabadért progra­mozható vezérlők beépítésére. A fejlesztésit egy erős tervező­apparátus hajtotta! végre a gyár­ban, amely fokozatosan alakult ki a hetvenes évek második felében. Feladatúk nagyon változatos, mert minden folyamatirányító egyedi megrendelés alapján ké­szül. A negyvenfős mérnökgár­dának valamennyi esetben más­más tervet kell készítenie, mert a különböző olajipari állomások eltérő körülmények között dol­goznak. A magasabb műszaki színvonal azonban nemcsak a gyár műszaki gárdájától, hanem a dolgozóktól is nagyobb odafi­gyelést, kvalifikáltabb munkát követelt. Ma már évente har­mincöt—negyven folyamatirányító automatikai szállítanak a szovjet olajipari beruházásokhoz. Az MMG — ismerve a beruházások nagyságát — még sokáig számít­hat a piacra. Ám a technika fej­lődése új feladatokat ró a gyár szakembereire. Egyeztetve a szov­jet olajipari szakemberekkel, fi­gyelembe véve a változó igénye­ket. szüntelenül tovább kell fej­leszteniük a berendezéseket. Szintén az olajiparban, (ponto­sabban az olajbányászatban) al­kalmazzák az úgynevezett „gáz­liftet”, amelyhez két éve a1 kecs­keméti-MMG is készít részegysé­geket. Űj lehetőség még az export- szállítások bővítésére,, hegy újab­ban a szovjet vegyipar is komo­lyan érdeklődik a folyamatirányí­tó autoimatilká’k iránt. Az MMG Automatika Művek kecskeméti vezérléstechnikai gyá­rának másik jelentős Szov jetunió­ba irányuló kiviteli cikke a Lada- műszerfai, melynek készítését 1978-ban kezdték meg. Az országos járműipari programba kapcsolód­va akkor még csak üzemanyag- szín t mérőket és hűtővíz-hőmérő­ket készítettek. A kellő tapaszta­Autóműszerfaltól a vezérlő automatikáig • A Lada- kilométer. órák szere­lését haté­konyan se­gíti a négy éve üzembe állított Boscb- Bakony sza­lag. « Felvéte­lünkön fo­lyékony- gázszivtaty- tyű-állo- más vezér­lése látha­tó. Az elő­térben olyan be­rendezés végszére- lésén dol­goznak, amelyet e cikk megje­lenésekor vesz át a szovjet ve­vő. latok megszerzését követően, két év múlva indulhatott a- komplett Zsiguli -műszerfalak sorozatgyár­tása. Idén a -hagyományos,»szögle­tes műszerfalból már százhúsz­ezer darab kerül kiszállításra. A másik az úgynevezett kerekházas változathoz, amelyet a tászaalpári gyáregységben szerelnek komplet­té, évente kilencvenezer darab ki­lométerórát készítenek. A kecskeméti gyár szakemberei ezít a terméket is tovább kívánják fejleszteni. Ebben az évben még a hagyományos műszerfalak ke­rülnek le a) szalagokról, de jövő­re már áfádnak az újakra. A fejlesztési muinikán az MMG mérnökei a szovjet partnerrel kö­zösén dolgoznak. Gaál Béla FOLYAMATOS FEJLESZTÉSEKKEL SZÉNSAVAS, ROSTOS ÉS SZŰRT Széles körű a Márka­kínálat Első volt az országban a ÍCeaskemétvtin, ahol hazai alapanyagból és technológia szerint kezdték el a szénsa­vas üdítőital-gyártást és ki­fejlesztették a közkedvelt Márka-családot. Keresztes József, a Kecskemétvin bo­rászati főmérnöke emlékezte­tett arra, hogy immár egy évtizede, hogy — iicencmeg- állapodás alapján — Cseh­szlovákiába. is exportálnak sűrítményeket (ezeket sző­lőből, almából és ribizliből készítik), alhol ezekből ugyan­csak Márka néven hoznak forgalomba üdítőitalokat. Az elmúlt öt esztendőben rostos és szűrt gyümölcsle­vek, úgynevezett nektárok és szörpök gyártása is előtérbe került. A hazai fogyasztók már megkedvelték a szőlő, alma, meggy stb. gyümölcsök­ből készült italokat, amely ­nek szélesebb körű exportjá­ra ugyancsak lehetőséget lát­nak. A sűrítményexport megfelelő áruellemtételezés esieitén kölcsönös előnyt jelent­het például itöbb szovjet vál­lalatnak is, ahol a töltőgép- sorok kapacitáskihasználásá­ban, az üdítőital-választék bővítésében egyaránt haszon­nal járna.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents