Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-09 / 134. szám
ns7esarafceB3ECTT3*5aB gu/Uc uügpolit iko ^ munko y Uijc/itmcn«jeh / A TÖVÁLL bravúrja S FETÖFZ NÉPE © 5 1986. június 9. HA ÖSSZEFOGNAK KICSIK ÉS NAGYOK Termékváltás — munkamegosztással Annak ellenére, hogy állandóan foglalkozunk vele, a különböző ráfizetéses tevékenységek aránya növekszik, csökkenés helyett. Sokféle oka van ennek. Előfordul átmeneti, vagy t&'rtós visszaesés a munkában. De sokkal inkább jellemző, hogy a növekvő követelményekkel nem tartanak lépést az üzemek. A tempót diktálja a szigorodó gazdasági szabályozás, a dotációk és a közvetett támogatások elapadása, a külpiaci verseny fokozódása. A korszerű, a jól szervezett üzem is lépésváltásra, megújulásra kényszerül. Ha a terméke mégis veszteségessé válik, nem lehet ,a?t egyszerűen „kidobni a hajóból”. Az úgynevezett termékváltást megnehezíti, hogy a régi ráfizetéses árura, szolgáltatásra is szükség van a hazai ellátásban vagy a deviza- szerzésben. Veszteségből nyereség Szerencsés esetben az adott helyen veszteséges tevékenység másutt nyereséges lehet. A jól működő kisvállalkozások több területen a nagyüzemek versenytársaivá. esetenként pedig segítőtársaivá váltak. A háztájinak, a vállalati és a nem vállalati gazdasági munkaközösségeknek, szerződéses üzleteknek, a kisiparosoknak, kiskereskedőknek hasznát láthatják a fogyasztók, de hasznát láthatják a szocialista üzemek is amennyiben e kisszervezetek kiegészítik, rugalmasabbá, hatékonyabbá teszik működésüket. Az együttműködés, az ésszerű munkamegosztás sokszínű, kölcsönösen hasznos formái kialakultak. Közülük az egyik a veszteséges tevékenység átcsoportosítása és jövedelmezővé tétele. Nem elszigetelt egyedi esetekkel van dolgunk. A szerződéses üzletek, vendéglátó egységek az üzemeltetési forma módosításával a veszteségből nyereséget varázsoltak. Némely üzlet persze így is csődbe kerül, de annak árát nem a bérbe adó vállalat, hanem a vállalkozó fizeti meg. Megemlíthetjük továbbá, hogy a zöldség— gyümölcs-termelés jórészt kiszorult a nagyüzemekből. A kertészeti áru mintegy hatvan százalékát, a kézimunka»igényes, nehezen gépesíthető zöldség- és gyümölcsfélék csaknem teljes egészét a háztáji gazdaságokban, a zártkertekben, a hétvégi telkeken termelik meg. A különféle javító szolgáltatásokat pedig a szövetkezetek. a tanácsi vállalatok helyett mindinkább a kisiparosok (szép számmal másodállásban), no meg persze a fusizók, a kontárok Végzi k. Vállalkozó kerestetik A veszteséges munkák átcsoportosítása. jövedelmezővé tétele gyakran spontán folyamat eredménye. s így az ellátás nem mindig elég biztonságos és kielégítő színvonalú. Az egyik évben például jó a termés és akadozik valamelyik zöldség- vagy gyümölcs- féle felvásárlása, a következő esztendőben csaknem biztosra vehető a hiány. A szolgáltatások piacát — különösen a falvakban — a kielégítetlen igények széles köre jellemzi. Mindez óhatatlanul felerősíti az idegenkedést a termékváltással és a kistermeléssel szemben. „Baj van a szabályozással! Miért nem teszik a szocialista üzemeket érdekeltté az alapvető szükségletek kielégítésében ?” Napjainkban is találkozhatunk ilyen megjegyzéssel és kérdéssel. Ám ezek a régi beidegződések, kialakult reflexek a mai körülmények között nem megalapozottak. Az érdekeltség fokozása anyagi eszközöket igényel. Vagy az államkassza terhére támogatják. kedvezményezik az üzemet, vagy a lakosság rovására emelik az árakat. Egyik út sem járható. A termelés spontán átrendezéseinek káros hatásait más módon kell felszámolni, vagy legalább korlátozni. Ügy, hogy a hatékonyság ne csupán a vállalat szintjén, hanem a népgazdaság egészében javuljon. Az inflációs folyamat mérséklése is csak ezáltal lehetséges. A kézimunka-igényes kertészeti kultúrák esetében például célszerű a kistermelést — a háztáji állattenyésztéshez hasonlóan — a szocialista nagyüzemekben integrálni. Az ellátás kiegyensúlyozottsága, biztonsága egyebek közt az áruátvétel és felvásárlási ár garantálásával megoldható. (De tartósan nem mondhatunk le a tömegesen fogyasztott zöldségfélék —■ paradicsom, paprika, uborka — gépesített, olcsó nagyüzemi tömegtermeléséről.) Nem visszalépés Más módszereket kíván a lakossági szolgáltatások fejlesztése. MIRE JÓ A TALPMASSZÍROZÁS ? Szolgáltatók új ötlete A Kecskeméti Fodrász Szövetkezet helyi szolgáltatóházának bejárati ajtaján bizonyára sokan észrevették már azt a szerény kis táblát, ami arról tudósít, hogy a lábmasszírozást mely időpontokban lehet igénybe venni. Akinek fel is tűnt, hogy ilyen jellegű szolgáltatás nem volt korábban ebben a házban, az sem biztos, hogy pontosan tudja, mire jó az, amit a szövetkezet újabban kínál. Mindazok, akik hisznek benne, a talpmasszírozást természetes gyógymódnak tekintik. Szívesen hivatkoznak külföldi példákra. Számos országban ugyanis az egészségügyi kultúra szerves részét képezi ez a (gyógy) módszer, a Szovjetunióban külön kutatóintézet foglalkozik vele, a klinikai gyakorlatban már régóta alkalmazzák. Hazánkban hivatalosan nem ismerik el gyógymódnak. Ártalmasnak ugyan az orvosok sem tartják, attól viszont mindenkit óva intenek, hogy beteg (például trombózisos) lábon alkalmazzák, vagy hogy orvosi gyógykezelést helyettesítsenek vele. Mégis, mire jó a lábmasszírozás? Különösen manapság, hogy ritkán járunk mezítláb, s hogy divatos lábbelink általában szűk, kényelmetlen, egyre nagyobb jelentősége van a „lábkarbantartásnak”. A masszírozás pihenteti, felfrissíti a lábat, ugyanakkor aki e terápiára vállalkozik, akarva, akaratlanul is kikapcsolódásra kényszeríti önmagát: legalább arra a félórára, amíg a lábát „kezelik.” Mindent összevetve: ennek az egyre népszerűbb módszernek — orvosok véleménye szerint — a betegségmegelőzésben lehet jelentősége. A Kecskeméti Fodrász Szövetkezet az e szolgáltatás iránti érdeklődést tekintve nem volt híjával a tapasztalatnak. Szabad- szállási szolgáltatóházunkban Major Etelka — Etelka néniként ismerik —, már évek óta maszszírozta a rábízott lábakat. Tagadhatatlan, hogy vendégei nem a pihenés-kikapcsolódás szándékával, hanem a gyógyítás reményében keresik fel. Az igény több, mint amennyit egyetlen ember ki tud elégíteni, s most hogy Sallai Sándorné személyében a talpmasszírozásra újabb vállalkozó akadt, a szövetkezet Kecskeméten is létrehozta ezt a szolgáltatását. — Annak a Pesten szervezett tanfolyamnak, amit elvégeztem, csupa hozzám hasonló résztvevője volt — mondta Sallainé. — Olyanok, akik már tapasztalat birtokában vállalkoztak a tanulásra. Az előadásokat többnyire orvosok tartották. Mire alapozzák elméletüket e módszer hívei? Arra a tényre, hogy az emberi test belső szerveinek „lenyomata” megtalálható a talpon, illetve a lábfejen. A lenyomatok, azaz a reflexzónák, ref- lexpomtok masszírozása, simo- gatása tapasztalataink szerint gyógyító hatással van a belső szervekre. A szövetkezet természetesen nem gyógyító céllal hozza létre talpmasszírozó szolgáltatását. Mindenesetre alig hogy beindult, gyorsan híre ment a városban, sőt, azon túl is. Szinte a nyitás második napjától az a helyzet alakult ki, hogy Sallainé munkaidejének minden félórája foglalt, napokkal előre. Nem érdemes előzetes bejelentés nélkül felkeresni. Almási Márta Elsősorban a kisiparosok számára szükséges vonzóvá tennünk ezt a tevékenységet, főként az első esztendőkben kölcsönökkel és adókedvezményekkel. De ösztönözni lehet és kell valamennyi kisvállalkozást — a kisszövetkezeteket, a (vállalati) gazdasági munkaközösségeket — a lakossági szolgáltatások végzésére. A tanácsok feladata a szakemberek utánpótlásáról való gondoskodás. Főleg a hiányszakmákban — a ruha- és cipőjavításban — fontos a kellő létszám beiskolázása. Az átrendeződési folyamatban, az ésszerű munkamegosztásban döntő szerepe van a kisszervezeteknek. köztük az egyéni, a családi vállalkozásoknak. Az egyszerű, rugalmas munkaszervezetek alacsony ráfordításokkal dolgoznak, s más módon nem hasznosítható erőforrásokat mozgósítanak, kapcsolnak be a gazdaság vérkeringésébe. Aligha lehet politikai aggodalommal nézni és visszalépésnek tekinteni egy-egy meghatározott társadalmi szükséglet rugalmasabb, olcsóbb kielégítését csak azért, mert a termelő vagy a szolgáltató nem állami vállalat vagy szövetkezet. A szocializmus ügyének egyértelműen használ a hatékonyan működő háztáji, vgmk vagy kisiparos,, és árt a fegyelmezetlen, a hanyag, illetve egyszerűen csak ráfizetéses munka, akármilyen szektorban is végezzék. A kisvállalkozások kiegészítő, besegítő szerepe bármilyen hasznos, hatóköre mégis korlátozott. A különböző kisszervezetek hozzájárulhatnak a szocialista gazdaság rugalmasabb, jövedelmezőbb működéséhez, de nem pótolhatják a nagy- és középüzemek határozott korszerűsítési, megújulási, termékváltási lépéseit. Elsősorban a- változatlanul uralkodó és meghatározó súlyú szocialista szektor eredményes munkája révén válhat versenyképessé a magyar gazdaság, s számolható fel a nem gazdaságos tevékenységek garmada. Vadhajtások nélkül Van tennivaló a kisszervezetek házatáján is. Az egyéni és a szűk csoportérdek túlhajtott érvényesülésének olykor a vállalat, a népgazdaság látja kárát. Gondoljunk azckna a vgmk-kra, amelyek kizárólag csak a túlórák eltüntetését s a bérszabályozás fellazítását szolgálják. A legnagyobb kánt azzal okozzák, hogy a különmunka indokolatlan felértékelésével leminősítik a főmunkaidő teljesítményét, fellazítják fegyelmét. Gazdasági és erkölcsi kárt okoz minden ügyeskedés, visszaélés. Haszonbérbe adnak például tsz- földet, mondván, hogy nagyüzemiilleg nem hasznosítható, mégis a szövetkezet szárat, vet és arait, a hasznot pedig a bérlő zsebeli be. Újabban előfordul, hogy veszteségesnek minősítenek egy-egy állattartó részleget, szerződésbe adják az istállót, a jószágot magánszemélynek, akii meggazdagodik rajta. A vadhajtások lenye- sésével, az ügyeskedések megszüntetésével fel számolhatók a kisszervezetekkel szembeni előítéletek. Csak etikus, a közösség javát szolgáló módszerek lehetnek gazdaságilag is hasznosak. Kovács József Szabadalom Veszprémből A kecskeméti TOVÁLL kicsi, alig száz főt foglalkoztató vállalat. Ám, mint 1985-ös mutatóik bizonyítják: eredményesen, jól dolgoznak. Az elmúlt esztendőben ötvenmilliós árbevétel mellett hét és fél millió forintos nyereséget könyvelhettek el. E jó munka elismeréseként kapta meg a kollektíva a közelmúltban a mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter dicsérő oklevelét. Pár nappal később kerestük fel Ócsai Imrét, a TÖVÁLL (teljes nevén: Termelőszövetkezetek Vegyesipari és Szolgáltató Közös Vállalata) igazgatóját. Bonyhádi kapcsolat — Két szövetkezet, a helvéciai Petőfi Tsz és a jakabszállási Népfront Szakszövetkezet alapította vállalatunkat 1969-ben — ismertette a cég múltját Ócsai Imre —, a mezőgazdasági gépjavítás és az építőipari tevékenység volt a profilunk. Embereink szétszórtan, a két tsz különböző színeiben dolgoztak. Hetvennégyben tudtuk megépíteni központi telepünket. Ezzel egyidőben profil- tisztítást hajtottunk végre. A gazdaságtalan építőipari tevékenységet fokozatosan felszámoltuk, a lakatosüzem viszont egyre nagyobb szerepet kapott, majd megalakult a műszerészrészlegünk. E két üzem összmunkájának eredményeként megkezdtük az úgynevezett ELWA panelrendszerű szárító- és beégető szekrények és kemencék gyártását. Az alagutak és kemencék keresettek voltak a piacon, tehát a döntés helyesnek bizonyult. Ám a nyolcvanas évek elejére a nehezedő gazdasági helyzet következtében ezek iránt is csökkent az érdeklődés. Űj piacok, új lehetőségek után kellett néznünk. A nyolcvannégyes év az útkeresés jegyében telt el. Ekkor hozták létre a fémtömegcikk-gyártó üzemet, ahol láncszemeket és antennaalkatrészeket készítenek, többnyire igen olcsón beszerzett, használt gépeken. Az elmúlt évben már hatmillió forint árbevételt hoztak ezek a termékek. — Hasonló gyártmányokat készít a Bonyhádi Vasipari Szövetkezet is — folytatta az események felidézését az igazgató — így kerültünk velük kapcsolatba. Rajtuk keresztül pedig a budapesti tervezőirodájukkal, amelynek tevékenysége két éve veszteségessé vált. Ekkor én felvetettem: átvesszük őket. A bonyhádiak örömmel belementek, s tavaly szeptembertől már nekünk dolgozott az iroda. Új érdekeltségi rendszert vezettünk be és egy tapasztalt vállalkozóval kibővítettük a „csapatot”. Az eredmény nem maradt el: az iroda az elmúlt év utolsó négy hónapját 76 ezer forint nyereséggel zárta, és azóta is sikeresen ténykedik. A fővárosban vannak, mégis szorosan hozzánk tartoznak. Ezt jól példázza, hogy a debreceni Mezőgépnek rekordidő alatt elvégzett munkánk terveit milyen kitűnően elkészítették. Megnyert fogadás — Ez a feladat valóban megmutatta, mit tud a mi kis kollektívánk — mondta nem kis büsz- kességgel Ócsai Imre. — A huszonhat méter hosszú szárítóalagút tervezését a múlt év őszén kezdtük meg, s a gyártást követően január 27-én indult az üzembe helyezés. Mi vállaltuk, hogy 10 nap leforgása alatt összeszereljük a berendezést a régi helyén. így csak ennyi idő esik ki nekik a termelésből. Nem nagyon hittek nekünk. A debreceniek főtechnológusa, aki bízott a mi szerelőgárdánkban, fogadott a főmérnökével, hogy képesek leszünk elvégezni a feladatot a vállalt határidőre. A főtechnológus nyerte meg a fogadást, de mi is nyertünk: további komoly, tizenötmilliós megrendelést a Mezőgéptől. Ráadásul az ilyen teljesítménynek máshová is eljut a híre. A hallottak után megkérem az igazgatót, nézzük meg az üzemeket. Csarnokra várva A műszerészek alaposan kinőtték mostani helyüket. A munkaasztaloknál egymás mellett dolgozóknak összeér a könyökük. Minden szabad helyet betöltenek a félkész alumínium kapcsolószekrények. Az egész helységben csupa fiatal. Szente László például harmincéves, ő' a műszerészüzemet alapító négyes egyik tagja: 9 Készül a gáz-iníra alagút. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat és a „PXJSZTA- TOURIST” Idegenforgalmi Hivatal pályázatot hirdet az ez év nyarán, Kecskeméten a városközpontban (Batthyány utca 5—7. sz. alatt) megnyíló, 8 szobás fogadóból, kisvendéglőből, szaunából álló, patinás épületben elhelyezett vendéglátó egysége elnevezésére A név utaljon arra, hogy az egység fő profilja, specialitása a baromfiból, szárnyasokból készült ételek lesznek. A NYERTES ELNEVEZÉS BEKÜLDŐJÉNEK DIJA: 10 000 FT. Ha több személy is beküldte a zsűri által elfogadott nevet, a díj megosztva kerül kifizetésre. Egy pályázó több elnevezéssel is pályázhat. Jeligés pályázatokat is elfogadunk. Beküldési határidő a* hirdetés megjelenését követő 10. nap. A pályázatokat az alábbi címre kérjük megküldeni: Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, Kecskemét, Ceglédi út 7—11. A borítékon kérjük feltüntetni: „Vendégfogadó". 446 — A szárítószekrények és alagutak vezérlésének beszereléséhez szükség volt a műszeré9 Szente László a műszerészüzem egyik alapítója. szekre. Ezért jött létre hetvennyolcban ez az üzem. Először az asztalosoktól választottunk le egy kis sarkot, s ott dolgoztunk. Akkor csak négyen voltunk. Majd egyre több lett a feladat. Most húszán vagyunk és már ez a hely is szűk. Láthatja, nem épp a legrózsásabbak itt a körülmények — mondta, majd az udvar végében álló rozzant, lapos épület felé mutatva hozzátette: — Jövőre lebontjuk a nyitott raktárrészt, és a helyére új üzem épül. Akkor végre megfelelő környezetben dolgozhatunk. Ideje már, hiszen egyre komolyabb feladatok várnak ránk. Most a kemencék vezérléstechnikai szerelése mellett a paksi atomerőműnek gyártunk különböző kapcsolótáblákat. A lakatosok nem panaszkodhatnak szűk helyre, rossz munkakörülményekre. A jól felszerelt, tágas csarnokban még az összeszerelt hatalmas gáz-infra alagút is eltörpül. — Eleinte nem volt ilyen jó a mi helyzetünk sem — mesélte Harkai Gergely vasszerkezeti lakatos. — Emlékszem, hetvenkilenc elején, mikor idejöttem, még nem volt kész ez a műhely. Mínusz tíz fokban is ment a munka. A vas szinte sütött a hidegtől a kesztyűn keresztül is. Le kellett állni a hegesztéssel, mert elrepedt a varrat. Aztán elmúlták a nehéz idők. Kész lett a csarnokunk, s egyre komolyabb munkába fogtunk. Eleinte csak oszlopokat és csarnok-vasszer- kezeteket gyártottunk, majd hozzákezdünk az alagutak készítéséhez. Ez nagyobb odafigyelést, szakértelmet követel. 9 A beszélgetés végeztével Ócsai Imre igazgatóval a vállalat udvarán sétáltunk a kellemes napsütésben. Ápolt, rendezett a terület, szemet gyönyörködtető rózsalugasokkal és fenyőfákkal. Ügy tűnik, a dolgozók valóban magukénak érzik ezt a parányi gyárat. — Kicsik vagyunk, de egyre nagyobbak a feladataink — mondta Ócsai Imre. — Jelenleg épp a cseh Tatra cég festőüzeméhez készülő szárítóalagút tervein dolgozik fővárosi irodánk. A napokban kaptuk meg a gyártási jogát a Veszprémi Vegyipari Egyetem egyik szolgálati szabadalmának. A tejüzemek melléktermékeit lehet majd e berend ezések kel közömbösí ten i. Várható, hogy hamarosan több megrendelés is befut, az ország legkülönbözőbb részeiről. Ga*l Béla GONDOLKODÓ ATOMOK Ötödik generációs számítógépek Egy négyzetméternyi felületen 10 millió alkatrészt tartalmazó mikroáramkörök képezik maid az új szovjet számítógép „agyának” legfontosabb elemeit. Ilyen — már az ötödik generációhoz tartozó — számítógép létrehozásán dolgoznak a szovjet (tudományos akadémia leningrádi tudományos-műszaki egyesülésének szakemberei. „Gyakorlatilag a tervezés és az összeszerelés atomszántű technológiájának kifejlesztése a feladat — mondta Makszim Alekszand- rov, az egyesülés vezérigazgatója, a tudományos műszergyártás elismert szovjet szakembere. — Másodpercenkénti 10 milliárdos műveleti sebességet akarunk elérni.” Az eljövendő szuperszámítógép egyidejű és párhuzamos adatfeldolgozást biztosít, ugyanakkor alkalmas lesz képi és beszédinformáció érzékelésére. Az ember így közvetlen beszédkapcsolatba kerül a géppel. Az ehhez szükséges szótárak összeállítása már folyamatban van. Az új generációs számítógépek létrehozása soránl a fő gondot Makezim Alékszaradrov a „gondolkodó atomok” — a nagy műveleti sebességű elemekhez szükséges új anyagok megtalálásában látja. Az „intelligens gépek” létrehozásának reális határidejeként a professzor a 90-es évek elejét jelölte meg.
