Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-09 / 134. szám

1986. június 9. «9 PETŐFI NÉPE ® 3 A megyei tanács legutóbbi, május 28-án tartott ülésén a többi között megtárgyalta és elfogadta azt a jelentést, amely az 1985. évi költségvetés és fejlesztésialap-gazdálkodás vég­rehajtásáról és a VI. ötéves tervi feladatok megvalósításáról készült. Az erről szóló írásos előterjesztéshez az ülésen Kő­törő Miklós, a megyei tanács vb pénzügyi osztályvezetője fű­zött szóbeli kiegészítést, amelyet az alábbiakban ismertetünk. Bács-Kiskun megye VI. ötéves tervében megfogalmazott leg­fontosabb feladatok a számított­nál több nehézséggel, kedvezőt­lenebb feltételek között, de a várakozásnál jobban teljesültek. A gazdaság az országos átlag körül fejlődött, termelőalapjai bővültek, korszerűsödtek. A la­kosság életkörülményei — némi­leg a kívántnál is differenciál­tabban — javultak. Javuló életkörülmények Tanácsaink eredményes VI. ötéves tervet zártak, sikeresen elértük a terv valamennyi ki­emelt célkitűzését: Az alapellá­tást nyújtó intézmények műkö­dését az anyagi eszközök racioná­lis és hatékony felhasználásával biztosítottuk. Javultak a lakás­hoz jutás feltételei, jobb és na­gyobb lakások épültek, a terve­zettnél nagyobb mértékben nőtt a lakásállomány. A tanulólét­szám erőteljes növekedése mel­lett is kedvezőbbé váltak az ál­talános iskolás korú gyermekek oktatási feltételei, a tervezett tan­termek másfélszeresét építettük meg. Az alapvető egészségügyi ellátás színvonalának emelését segítette az intézmények kiszol­gáló egységeinek gyarapodása, konyhák, mosodák építése, vala­mint új orvosi körzetek szerve­zése. A nehezedő gazdálkodási kö­rülmények mellett is több, a la­kosság életkörülményeit javító terven felüli fejlesztésre került sor. Ezek közül kiemelkedik a 689 kilométer hosszú gázvezeték, 110 kilométer belterületi út építé­se, valamint az, hogy — az or­szágban elsők között — a terv­időszak végére minden önálló te­lepülés rendelkezik a közműve­sített vízellátás alaplétesítmé­nyé Vél. A VI. ötéves tervben megfogal­mazott célokhoz rendelt forrá­sok, különösen az állami támo­gatás csökkentése, más oldalról a kiemelt társadalmi-gazdasági programok teljesítése egyes nem kiemelt feladatok megvalósítá­sát hátráltatták: a szociális el­látás némi javulása mellett el­maradtunk az otthonok építésé­ben; a víztermelés és a szenny­víztisztítás közötti olló tovább nyílt, a megye környezetvédelmi helyzete romlott. Megyénk VI. ötéves tervének sikeres teljesítésében, a lakos­ság életkörülményeinek javításá­ban a vállalatok és szövetkezetek anyagi támogatása mellett nél­külözhetetlen szerepet játszott a társadalmi munka, a helyi gazdál­kodó szervezetek és a lakosság önkéntes anyagi hozzájárulása. Erősödött és szélesebb körűvé vált a külön tanácsi eszközökkel is támogatott helyi kezdeménye­zés, a takarékosság, a saját bevé­telekben való érdekeltség, újabb bevételi források feltárása. Különösen a tervidőszak má­sodik felében tapasztaltuk, hogy 10—20 éve épített létesítménye­ink közül mind többet kellett át-, vagy újjáépíteni a korábbi hibás tervezés vagy kivitelezés miatt. Jövőnk szempontjából megnyug­tató, hogy ezzel egyidőben, főleg a tanácsi építőipari vállalatok munkájában, erősödött a szer­ződéses feltételek korrekt teljesí­tésének igénye, megmutatkoz­tak a minőségi törekvések első eredményei. Lakossági hozzájárulás ötéves tervünk végrehajtásá­ra kidolgozott cselekvési prog­ramunk előírta, hogy két terüle­ti szerepkörrel rendelkező nagy­községet az ellátottság megfele­lő javításával várossá kell szer­vezni. Ez megtörtént: Bácsalmás, Tiszakécske teljesítette a köve­telményeket. A középtávú ter­vünkben foglalt célok megvaló­sítását a 23,3 milliárd forint be­vételi előirányzatunk 4,4 milli­árd forintos, 19 százalékos túl­teljesítése lehetővé tette. E több­letből az időközben végrehajtott áremelések és az előírt többlet­feladatok kiadásainak részbeni ellensúlyozására biztosított 1,2 milliárd forint államitámogatás- növekmény mellett a lakosság áíltail út-, víz-, gázvezeltók-építés- re, tanyavillamosításra vállalt 1 milliárd forint önkéntes befize­tés a meghatározó. A gazdálkodás változó feltéte­leihez nehezebben alkalmazkodó vállalatok befizetései a tervtől némileg elmaradtak. Intézmé­nyeink növekvő bevételei jó­részt a szolgáltatásaikért fize­tett térítési díjakból, a rendez­vények árainak emelkedéséből származtak, s ez — bár a költsé­gek növekedése csak részben lett áthárítva — az időszak folyamán 700 millió foriinlt többletbevételt eredményezett. Ugyanakkor a bevételeinknek mintegy 7 százalékát kitevő la­kossági adó- és illetékbefizetés a különféle — egészében a terhe­ket csökkentő — központi intéz­kedések hatására eredeti elő­irányzatunkhoz képest csak 86 százalékra teljesült. Az adók, il­letékek- mérséklése az adózott tevékenységek bővülését, az ár­emelkedések következtében egyébként is magasabb értékű ingatlanok nagyobb forgalmát eredményezték, s így az ala­csonyabb kulcsok ellenére is nőtt bevételünk. Meg kell említeni az adózási morált is. Tapasztalataink sze­rint a kisjövedelműek — még akkor is, ha valamilyen ok miatt ez nem könnyű számukra — idő­ben és általában maradéktalanul eleget tesznek kötelezettségük­nek. Ugyanakkor a magas jö­vedelműek közül mind többen titkolják el jövedelmük eseten­ként nagy részét. Meglévő, igen hézagos adójogi szabályozásunk változása, saját munkánk javítá­sa, adópolitikánk módosítása során el kell érnünk a jövedelem­mel arányos közteherviselést, az eltitkolt jövedelmeket feltárva intézkedéseinkkel bizonyítani, hogy az adócsalást nem tekint­jük bocsánatos bűnnek, netán dicsérendő magyaros virtusnak. A helyi tanácsok által támoga­tott lakossági , kezdeményezések, önkéntes tehervállalások, az üzemi támogatások hatására a 6,3 milliárd forint tervezett fej­lesztési kiadásokat 1,7 milliárd forinttal, 26 százalékkal teljesí­tettük túl. Működési kiadások Az intézmények működési ki­adásaira a tervezett 16,4 milliárd forinton felül 2,5 milliárd forint­tal, 15 százalékkal több ráfordí­tásra volt lehetőségünk. E nö­vekmény a fejlesztések során lét­rehozott új intézmények működé­si feltételeinek biztosítása mel­lett az elöregedett épületeink legszükségesebb felújítását, va­lamint a bérlakások terven felü­li korszerűsítését segítette elő. Költségvetési kiadásaink 37 százalékát, 10 milliárd forintot a művelődési, ezen belül is főleg az oktatási intézmények műkö­désére és fejlesztésére fordítot­tunk. Az egészségügyi ellátás és fejlesztés 6 milliárd forintba, ki­adásaink 22 százalékába került. Lakásépítésre, területelőkészítés­re, a lakáshoz jutás feltételeinek javítására 2,2 milliárd forintot, fejlesztési saját eszközeink mint­egy harmadát, teljes költségveté­sünk 6 százalékát költöttük. Más összehasonlításban annyit, mint a lakosság adó- és illetékbefize­tése. ötéves tervünk egyik jelentős eredménye a lakáshoz jutás fel­tételeinek terven felüli javítása. Állami támogatással és a lakos­sági erőforrások fokozott bevo­násával alig kevesebb, mint 20 ezer lakás épült fel. Felújítottak és korszerűsítettek több mint 2400, a többszörösére emelt térí­tési díjak ellenében leadtak 1070 bérlakást, míg a jobban meggon­dolt, s így szűkebb körű szaná­lások miatt 1400-zal kevesebb la­kás szűnt meg. Mindezek hatásá­ra a tervidőszakban összesen több mint 25 000 család lakás- helyzete javult. 1984. évben kez­dődött az önálló lakással nem rendelkező két- és többgyerme­kes családok, valamint a fiatal házasok lakáshoz jutási feltéte­leit javító új, 3 éves programunk. Eddigi sikere alapján várható, hogy az igényjogosult 3000 család közül 2500 e program keretében jut lakáshoz. Egészségügy, oktatás A megye lakosságának egész­ségügyi ellátása a tervidőszak­ban tovább javult. Az anya- és gyermekvédelem, a terhesgondo­zás minőségének javítása ered­ményeként a koraszülöttség 9,5 százalékról 8,5-re, a csecsemőha­landóság 23 ezrelékről 19,7-re, a fejlődési rendellenességgel szü­letettek 5 százalékos aránya 3,9 százalékra csökkent. Városaink­ban teljes körűvé vált a gyer­mekorvosi ellátás. A betegellá­tást 32 új orvosi körzet kialakí­tása, a kecskeméti 39, a kun- szentmiklósi 5 munkahelyes szakorvosi rendelőintézet, a kis­kunhalasi tibc-gondozó belépése is segítette. 1986-ban — a nem várt többletmunkákhoz, s az idő­közben változott szakmai elkép­zelésekhez képest nem nagy ké­séssel — befejeződik az Izsáki úti megyei kórház rekonstruk­ciója, s ezzel a tervidőszak végén még szünetelő 200 ágy is bekap­csolható a gyógyító munkába. A szociális ellátás fejlesztése területén lelkiismeretünket ter­helő adósságként tartjuk szá­mon, hogy a szociális otthoni he­lyek száma csak 1888, mert majd­nem 1500-an várnak beutalásra. Helyzetüket súlyosbítja, hogy a tervezett fejlesztésnek alig egy- harmada — mindössze 145 — va­lósult meg. A várakozási idő kü­lönösen a szellemileg sérültek és környezetük számára elviselhe­tetlenül hosszú, s így ennek csök­kentésére irányuló feladataink a legnagyobbak. Megyénk szinte valamennyi településén tevékenykedő, össze­sen 530 házi gondozónő 2800— 2900 rászoruló életét könnyíti meg. 13 településen a' tanyai idős­korúak gondozásához már gép­kocsival is rendelkeznek. VI. ötéves tervünk feladatai között elsődleges volt az általá­nos iskolai oktatás fejlesztése. Az iskolák számának további csökkenése mellett a tanulók szá­ma 6600 fővel nőtt, s ez indokol­ta a tervezett 306 helyett 406 tanterem építését. Párhuzamo­san 15 százalékkal nőtt a peda­gógusok létszáma, s jelenleg 4390-en oktatnak 67 500 általá­nos iskolást. A középiskolai oktatáson belül fokozatos arányeltolódás követ­kezett be a szakközépiskolai kép­zés javára, a 20 ezer tanuló fele szakmunkásképző intézetbe jár. Míg a művelődési otthonok és a könyvtárak tevékenységét bizonytalan útkeresés mellett a stagnálás, a múzeumi hálózatot dinamikus fejlődés jellemezte. A megye gazdálkodó szerveze­tei, így a tanácsi gazdaság is ál­landóan változó szabályozórend­szerben, egyre nehezedő feltéte­lek között egészében sikeresen teljesítették, egyes kiemelt terü­leteken túl is teljesítették a VI. ötéves terv előirányzatait. Ez olyan eredmény, melyet csak mozgósító célok kitűzésével, kö­zös erőfeszítéssel tudtunk elér­ni. Sikereink, némely esetben le­maradásaink tanulságait hasz­nosítjuk. Eredményeink megala­pozzák további törekvéseinket, melyek a VII. ötéves tervben vannak megfogalmazva. tervben végzett munkája elismeréseként 1986-ban is kiérdemelt. A csapat jelenlegi 17 fős táborából tizen több mint egy évtizede a vállalat dolgozói. Az 1968-as alakulásuk után négy évvel ér­ték el először az aranykoszorús címet, me­lyet azóta minden évben megkaptak. A vál­lalat kiváló brigádja címet kilenc alkalom­mal nyerték el eddig. A nagy októberi szo­cialista forradalom 60. évfordulója tisztele­tére tett vállalásaik teljesítésének értékelé­se alapján 1977-ben Lenin Emlékplakettet kaptak. Termelési terveiket rendszeresen teljesí­tették, sőt jelentős megtakarítást értek el, ami alapján megbízóik mintegy 36—40 la­kással többet tudtak megépíteni. Az új munkamódszerek bevezetésében min­dig élenjártak, elsők között működtek közre fővállalkozásban a bajai Sugovica Hotel lét­rehozásában. Társfővállalkozóként építették meg a bajai kórház mosodáját, valamint az ugyancsak bajai diákélelmezési konyhát. A komplex nevelési központok megyei szintű elterjesztésében élenjártak, így segítségük­kel megvalósult, illetve részben elkészült a keceli, a bajai nevelési központ, a kiskumha- 'asi éjs a kunszentmiklósi általános művelődési központ. A lebonyolításukban megvalósuló munkáknál különös figyelmet fordítanak az energiamegtakarításra. Az új hőtechnikai szabvány fokozatainak hatálybalépése előtt is megkövetelték tervezőiktől a megfelelő, minél nagyobb hőszigetelés megtervezését, a kivitelezőktől pedig a szakszerű beépítést. A brigád elsőként csatlakozott a kongresz- szusi és felszabadulási munkaverseny felhí­vásához és megtette külön vállalását. Ennek eredményeként túlteljesítették a tervezett tanteremátadásokat, 1984-ben 34 helyett 50-et építettek meg a megyében. A Tassi Szociális Otthon befejezését külön koordinációval se­gítették, a jánoshalmi cigánytelep felszámo­lásához pedig lakásépítésben működtek köz­re. T. B. Kiváló brigád a Bácsbernél 0 A remek időben jó műsorok, bemutatók szóra­koztatták az építő- és építőanyag-ipar dolgozóit és családtagjaikat Kecskeméten, a Csalánosi parkerdő­ben. pénteken, a Bácsber kecskeméti székhá­zéban adta át Hering Károly, az Építő-, Fa- és Epítőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének képviselője. Ugyanebből az alkalomból az építésügyi és városfej­lesztési miniszter Kiváló Munkáért ki­tüntetésben részesítette Sőreg Dénest, a Bácsber műszaki igazgatóhelyettesét. Az erről szóló oklevelet Gaborják József, a Bács-Kiskun Megyei Tanács tervosztá­lyának vezetője nyújtotta át. Az építőipar tevékenységében kiemelkedő szerepe van a beruházó, lebonyolító tevé­kenységet végző szervezeteknek, így a 'Bács- Kiskun Megyei Beruházási Vállalatnak is. A műszakilag és gazdaságilag megalapozott tervek elkészíttetése, a legalkalmasabb kivi­telező szervezet kiválasztása, megvalósítása közbeni munkaszervezés és szakszerű ellen­őrzés rendkívül sokrétű feladatot jelent a szakma dolgozóinak. Az Ybl Miklós szocialista brigád a Bács- Kiskun Megyei Beruházási Vállalat komplex műszaki brigádja, feladatuk a nagyöbb-ki- sehb városokban, nagyközségekben és egyéb településeken a beruházások megvalósíttatá­sa. E tevékenységi körbe tartozik az építtetők­kel való feladategyeztetés, az igények és a lehetőségek összehangolásával. A beruházási programok, kiviteli tervek elkészíttetése, ki­vitelezésbe adása — gyakran versenytárgya- lát útján —, a kivitelezői ajánlatok felülvizs­gálata és a megvalósítás időtartama alatt a vállalkozók koordinálása. Az Ybl Miklós szocialista brigád először 1981-ben nyerte el a Szakma (ágazat) Kivá­ló Brigádja kitüntetést, melyet a VI. ötéves Hagyományosan június első szombatján rende­zik meg hazánkban az építők napját. Az iparág­ban dolgozók munkája nyomán új üzemépületek­kel, utakkal, lakóházakkal, középületekkel gyara­podott Bács-Kiskun megye az elmúlt években is. A vállalkozási szellem előretört az építőiparban, s a versenyben voltak akik kevésbé, s olyanok, akik igen jól helytálltaik. Nap mint nap minősítik mun­kájukat az új lakásokba költözők, s azok is, akik várják, hogy elkészüljön leendő családi otthonuk. S miiközben a párt XIII. kongresszusának határo­zata szerint a lakásépítés továbbra is kiemelt fela­datuk, valamennyi építkezésen legfontosabb a költ­ségek növekedésének mérséklése, a határidők be­tartása és a minőségi munka előtérbe állítása. Amikor a hét végén Kiskunhalason, Baján, Ka­locsán, Kecskeméten az építő munka képviselőit ünnepeltük, az is eszünkbe jutott, hogy Bács-Kis- kun megyében húszezer lakás felépítése vár rájuk 1990-ig. 0 Látványos volt a Szigma Karate SE bemutatója. © A Dutép Vállalat építi Kecskeméten a Bács-Kis­kun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Válla­lat központját. • Megérte benevezni a) játékokba. a versenyekbe. A győztesek díjakban is részesültek. (Méhesi Éva felvételei) Az építők napja alkalmából az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisztérium a Szakma (ágazat) Kiváló Brigádja kitün­tetést adományozta a Bács-Kiskun Me­gyei Beruházási Vállalat Ybl Miklós szocialista brigádjának. Az elismerést © A gyerekek tudományos ismeret­terjesztő folyóirata, a Süni felelős szerkesztője Udvari Gábor érdekes vetélkedőt vezetett. \ • Aradi Miklós üzemmérnök (balról) és Kár­páti János mérnök-közgazdász a bajai német nemzetiségi nevelési központ versenykiírási tervdokumentációját tanulmányozz». Mind­ketten az Ybl Miklós szocialista brigád tagjai. Építők juniálisa Eredményeink megalapozzák Videóin Íz A VI. ötéves terv teljesítéséről CIV Y CSCllI JVCl Bács-Kiskunban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents