Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-06 / 132. szám
/ ■■ OIIW1MU* VALLÄLAT \ CF9m° Közíiletek, építkezők figyelmébe! A Szirma kecskeméti Építők boltja minden igényt kielégítő választékkal várja kedves vásárlóit. Kecskemét. Matkói út lő. Hétköznapok a Bácsalmási Állami Gazdaságban KISKUNHALASON ÉS A MEGYÉBEN IS A Skála-Coop vállalkozásai Tíz éve, hogy a nyilvánosság elé lépteit a Skála-Coop, amely mára Magyarország legnagyobb kereskedelmi szervezetévé fejlődött, és amely a kereskedőházi jogosítvány birtokában ezután még jelentősebb szerepet kíván játszani a lakosság áruellátásában, kiterjesztve hatását a megyék szövetkezeti szaíküzlateire és a fogyasztási cikkek termeltetésére. Mielőtt a vásárlókat közvetlenül érintő tervezett lépéseit ismertetnénk, érdemes egy röpke pillantást vetni a már megtett útra, mert az jól mutatja, hogy milyen dinamikus fejlődést pro- dukálihat egy korszerűen vezetett cég. 1976-ban csupán egyetlen budapesti áruházat jelentett a Skála név, de már a következő évben törekszik a kereskedőházi jellegre: 1976-ban megvásárolja az U'NITAS gazdasági társaság tőketöbbségét és átveszi annak irányítását. Az UNITAS ugyanis nem csupán értékesítéssel, hanem termeléssel is foglalkozik: kötő- ipari fonalakat dolgoz fel, újrahasznosít textilipari hulladékokat, és a készárut saját bolthálózatában forgalmazza. gos önkiszolgáló nagykéreskedel- mi bázisraktár-lhálózát, és a Skála-Coop átvesz két működő, önálló nagykereskedelmi vállalatot. És ugyanakkor egy újabb ipari tevékenységbe fog: építőipari vállalkozásba -társul. A Skála-Bau lakó- és középületek építésére, műemlékek felújítására, gépsorok szerelésére vállalkozik; fennállása alatt nemcsak itthon, hanem az NSZK-ban, Ausztriában, Irakban és Algériában is közreműködik különféle objekíupiok kivitelezésében. A Kiskunhalasi Kötöttárugyárat 1983-ban vette meg a Skála- Coop, és abból TEXCOOP néven kötöipari és kereskedelmi leány- vállalatot alapított. A TEXCOOP évi 2 millió darab kötöttárut állít elő, nagyrészt exportra, főként szovjet és amerikai megrendelésre. 1983-ban a Skála-Coop megkapja az önálló külkereskedelmi jogot áruházi árucserére, aminek eredményével — a külföldi, főként szövetkezeti áruházak áruival — ma is sűrűn találkozik a vásárló a hazai Skála-áruházakban. nyitását. Szintén tavaly nyerte el a kereskedőházi jogosítványt. Ennek birtokában főként ipari ■termelő' és külkereskedelmi tevékenységét szándékozik fejleszteni. Minit látható, a Skála-Coop olyan szervezetté vált, amely a közismert kiskereskedelmi tevékenység mellett jelentős nagykereskedelmi funkciót is ellát, önállóan cserél árut külföldi áruházaikkal!, szerepet szerzett magának a kötöttárugyártásban, a hulladékhasznosításban, a fonalfeldolgozásban, a software-kereskede- lemben, a nemzeti kereskedelemben, sőt a bankszakmában is. Ha van magyar vállalat, amelyről elmondható, hogy sok lábon áll, úgy mindenekelőtt a Skála- Coop az. Kereskedőházi jogosítvány Méreteire jellemző, hogy árbevétele meghaladja a 25,6 milliárd forintot, tagvállalatainak árbevétele pedig a 188 milliárdot. Dolgozóinak létszáma megközelíti, a nyolcezret, az egy alkalmazottra jutó nyeresége pedig a 105 ezer forintot, A vállalati eszközök értéke 11,6 milliárd forint, saját vagyona 2,6 milliárd. Múlt évi eredménye 829 millió volt. Bár a Skála-Coop tevékenysége igen szerteágazó, és élvén a kereskedőházi jogosítvánnyal a jövőben főként ipari és külkereskedelmi aktivitását kívánja fokozni, a hazai lakosságot közvetlenül érintő kiskereskedelmi profilját Is fejleszti. Amíg 1979-ben szövetkezeti áruházakat integrált, ügy most arra készül;, hogy hasonló integrációba vonjon szövetkezeti szaküzleteket — műszaki, ruházati és élelmiszerboltokat — miáltal ezek a kiskereskedelmi egységek közös reklámmal léphetnek a vásárlók elé és árubeszerzési lehetőségeik is javulnak, vagyis kínálatuk is vonzóbbá válhat. Hogy pontosan hány szövetkezeti szaküzlet, abc-áruház csatlakozik az integrációhoz, arról még most folynak a tárgyalások, de az bizonyosnak lá|szik. hogy az integráció országos méretű lesz. Gát Zsuzsa 68 áruház A Skála-Coop tulajdoniképpen csak 1979-ben jön létre, amikor a Skála egyesült a szövetkezeti nagykereskedelemmel, a SZÖV- ÁRU-val; ennek a lépésnek a velejárója a Skála-Coop név felvétele. Ugyanebben az esztendőben a cég 38 szövetkezeti áruház integrálásával létrehozza azt az áruházi láncot, amely a további rohamos fejlődés eredményeként ma már 68 szövetkezeti áruházát tömörít. iA következő, az 1980-as évben a Skála-Coop a nagykereskedelmi területi raktárak szerelését kezdi meg, majd 1981-ben — tőketársak bevonásával — megalapítja az S-modelit. Ezt követi a Skála Prizma barkács- és szabadidő-áruház megnyitása; a speciális profil — 1982-ben — szintén az újdonság erejével hat. A kulisszák mögötti, a vásárlók számára nem látható, de fontos lépés, hogy még ebben az éviben kiépül az orszáSok lábon áll Még eseménydúsabb a cég életében az 1984-es év, amikor megnyitja az ország élső autós diszkontáruházát, a Skála Sztrádát Tatabánya közelében; a Skála Metró Áruházát a budapesti Marx téren, kibocsátja az első lakossági Skála-kötvényt, létrehozza az Ezertechnik Gazdasági Társaságot barkácsgépek, szerszámok nagykereskedelmi értékesítésére; reklám-propaganda főosztálya „full service" ügynökségi jogot szerez, azaz reklámszolgáltatásait külső cégeknek is felajánlhatja; a Skála-Coop két további vegyes vállalatot hoz létre. Tavaly a sörgyártásba is bekapcsolódott a Skála-Coop: létrehozta a HBH—Skála Bajor—Magyar Sörfőzde Előállító és Forgalmazó K'fit-t, és megnyitotta a Kaltenberg Bajor Királyi Sörözőt Budapesten. Ugyanakkor részvények vásárlása révén társtulajdonosává vált a Novotrade Rt-nék és 'az Általános Vállalkozási Bank Rt- nek, majd átveszi a Budapesti Zöldért Vállalat vagyonát és irá• Fúrótornyok a Kaszpi-tenge- ren. lis talapzatán végzett kutatások és kitermelés terén vezető helyet foglalnák el. A világon elsőként itt helyeztek üzembe 60 évvel ezelőtt tengeri kőolajkitermelő teliepeket. Az Azerbajdzsánban kitermelt kőolaj kétharmadát és a földgáz több mint 90 százalékát ma a tengeri kutak termelése adja. A tengerszint alatti 4—115 méteres mélységben több mint ezer fúrószigett épült, amelyeket mintegy 300 kilométernyi füg- gőhídrendszer kapcsol egybe. Bízvást állítható: ritka kitüntetésgyűjtemény birtokosa at Bácsalmási Állami Gazdaság. Tavalyi munkájukért tizedszer nyerték el a Kiváló Vállalat ki. tüntetést. Sőt, idén vehették át a Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Vállalata elismerő díszoklevelet. Hogy .a bácskai nagygazdaságban folyó tevékenység hatékonyságát országos mérce szerint mér. bessük, jó tudni: hazánk 125 állami gazdasága közül 1985-ben az előkelő harmadik helyet érdemelték ki. A tizedik Kiváló Válladat cím talán egyfajta jubileumnak is felfogható, így érdemes több évre visszatekintve értékelni az Itt folyó munkát, az idáig vezető — esetleg máshol is hasznosítható, ■ötleteket adó — utat. • Már készül a délutáni etetéshez az ab. rak—szilázs-ke- verék. • Sendula Tibor: — Sokat tettünk azért, hogy a térség legjobban fizető állami vállalata legyen. • Lukács Péter, termelésied! nológ Ui osztályvezető, a mikro- parcellás gabonakísérletct ellenőrzi. Gépkocsival a kunbajai pusztán a szárító felé igyekszünk. A hátsó ülésen beszélgetünk Sendula Tiborral, a gazdaság igazgatójával. — Tavaly még elharaptuk volna a nyelvünket ilyen sebességnél,- Átvettük ezt az utat, s rendbehoztuk. Épül az új szerelőműhelyünk — mutat a város határában a földtúrásokból itt-ott elöhúvó betonalapra, — Ebből a kis házból irányítják a háztáji sertés nevelést. Éppen most jubiláltunk.- Tíz év alatt összesen ■kétszázezer hízót adtak le a vállalkozók. Nyolcszáz családdal állunk kapcsolatban. Nálunk a hiz- lalási kedv sosem stagnált. Kár, hogy korábban nem szóltam, mert a .malomipar tápboltja előtt mentünk el. Az asszonyka meg ült a pult előtt egy széken. Dolga alig. Hiába, a mi termelőink in- .kább tőlünk veszik a tápot. Többek között olyan rendelkezést is hoztunk, ha a megadott időre nincs ott a szállítmány, akkor nem kell fuvardíjat fizetni. Első alkalommal most fordult elő, hogy a legjobb sertéshizlalóinknak, Győri Jánosnak és a kéle- biai Paprika Lászlónak vállalati kitüntetést adtunk, pedig nem is állami gazdasági dolgozók. — Álljunk csak itt meg — szól a gépkocsivezetőnek, aki a szárító portájához kanyarodik. A drótfonatot itt leeresztették, mert Így egyszerűbb a teherautóknak a harmadik, éppen most épülő 600 vagpnos gabonatárolóhoz hordani a szerelési anyagot. Az alu- mindum. tetejű épületben már a belső munkálatoknál tartanak. A Radnóti Miklós gépszerelő szocialista brigádot keressük. — A fogadógarat környékén vannak — igazít útba egy he- gesztőapparátot szerelő dolgozó. Meg is találjuk őket. Nem éppen szakmunkát végeznek. Festik, ellenőrzik, beállítják a szárító fogadórészét. Június 10-én kezdődik itt az aratás. A vállalat többszörös kiváló brigádjából csak nyolcán vannak itt, a többiek szanaszét dolgoznak. Míg az alkalmi csoportkép kedvéért a verejtékező testre ing kerül, az igazgató mutatja az egyik zsúfolásig megrakott tárolót. így én is fogalmat alkothatok: mekkora tömeg 6 ezer tonna gabona, ezer hektár jó föld termése. — Építkeznek most mindenütt. Ügy tűnik, nagy a rendetlenség, de ne ebből ítéljen — mondja Sendula Tibor. — Mi ennek örülünk, mert az a fejlődés jele. A hatodik ötéves tervidőszak alatt a korábbi öt esztendőhöz képesít 1,7-szeresére nőtt termelésünk értéke. Ugyanebben az összehasonlításban a vállalati nyereség a korábbi majdnem két és félszerese lett. Ehhez hozzátartozik lesztésekről beszélgetünk. A rendszeres és nem kis anyagi áldozatot igénylő bér- és jövedelemfejlesztési intézkedésekkel — tavaly 6 százalék adómentes mellett, 2 százalék többlet-bérfejlesztést „vásároltak" — sikerült a környék legjobban fizető állami vállalatává válni. Az éves bérszínvonal 67 ezer forint. Szociálpolitikai fejlesztésekre az utóbbi esztendőben 12—14 millió forint körüli összeget fordítottak. Czauner Péter Azerbajdzsán legnagyobb új beruházása a Baku közelében épülő gyár, amely a mélytengeri (200 méteres tengerszint alatti) kőolaj- és földgázfúrásokhoz szükséges mesterséges acélszigetek előállítását végzi majd. A 20 ezer tonna súlyú, és helyen emelet magas fúrótornyok a tengerfenékhez, rögzítődnek. A mesterséges szigeten a fúró- berendezéseken kívül helikopter-leszállópálya, lakóhelyiségek és raktárak találhatók. Egyetlen ilyen acólszigetről huszonnégy kút fúrható. Az azerbajdzsán kőolajbányászok a Szovjetunió kantirientá© A tehenészeti telep adminisztratív munkájában nagy segítséget jelent a május óta itt dolgozó számítógép. Kollár Mihály- né a tenyésztési adatok feldolgozását végad. az is, hogy ugyanekkor 2,«-szeresére nőtt a költségvetési elvonás, A beszélgetést ismét gépkocsiba ülve folytatjuk, útban • tompái tehenészet felé. Tulajdonképpen négy lábon állunk: gabona — hús — tej — vetőmag. Az köztudott; hogy Bácsalmás fő növénye a napraforgó. Termelési rendszerünk is jól dolgozott: tavaly a BNR partnergazdaságai hektáronként 2.2 tonnás átlagtermést' értek el, szemben az országos 2 tonnát megközelítő átlaggal. Vetőmag- exportunk értéke 76 millió forint volt. Míg másutt válságba jutott a sertéshizlalás, mi 43 százalékkal növeltük. A három évvel ezelőtti jelentős földgázberuházási összeg azóta a költségmegtakarítások révén megtérült. A tompái ezer férőhelyes tehenészet rekonstrukciója, amely tavaly fejeződött be, 30 millió forintba került. Ezzel a kort, illetve a nagyobb állami támogatást megelőztük, így nem élvezhetjük. De sebaj, mire a többieké kész lesz, a miénk már régen nyereséget termel. A tehenészet bejáratánál is betonkeverő állja el az utat. Itt is folyik az építkezés. A portán hamar előkerül a fehér köpeny, és kézmosás, ,,talpfürdő'' után szabad az út. Először az itatásos borjakat nézzük meg. Külön „ketrecekben" hűsölnek. Aligha lehetne őket előcsalogatni a rékkenő hőségben. De már csörög js a lajtkocsi, A szomjazó fekete fe- , jek hamar előbújnak. Zömmel másfélhónaposak, és 160-an vannak. — Csak a pihenő állatokat látjuk, mert az etetés háromkor lesz, a fejés még később. De ne menjünk el anélkül, hogy ne érezzük az istállószagot. Csend, tisztaság és idilli béke. A kinti meleg után hűvösnek tűnik az istálló. Az építkezést, is láthatom közelről. A hátsó, új teherporta betonozása folyik. Odébb egy silómaró bontja a délutáni etetéshez szükséges ele- séget. Az irodában működés közben mutatják az egyhónapos Commodore 64-es számitógépet. Éppen, egy tenyésztési programot futtatnak. A központi irodából visszaérve. a szociális és bérpolitikai fejSZÍNVONAL Ajtózárak az újonnan épüLt lukasok bejárati ajtajain ... Be lehet zárai, ki lehet nyitni. Első este már becsengetnek: jön a magánvállalkozó a biztonsági zárral. Természetes, tegye föl. Aztán a hírek, a kékfény: ma már ez sem elég. Külföldről hoz az ■ember ördöglakatot, sípoló, vagy ugató szerkezetet, amíg a lakásfoszstogatók azt is ki nem ismerik. A házgyárak, és az alvállalkozók változatlanul megelégednek a klasz- szikus megoldással: a lakás legyen zárható. A magyar gyártmányú konyhai légelszivóhoz (egyébként kiváló szerkezet) egy évig jár a jámbor vásárló aktív szén után, mert arra semmi utalás nincsen a műszaki leírásban, hol szerezhető be, az áruház eladóját a vásárlói kérdés teljesen hidegen hagyja, ö csak elad. Mikor aztán végre van aktív szén, jön a pótmegoldás. Másak már kitapasztalták: tüli- zsákot kell varrni hozzá, s abba tenni az aktív szenet. De erről egy szó sincs a prospektusban. Gyanúm, hogy a készülékkel kereskedünk is. Kibékíthetetlen ellentét dühöng a fali dugaszotok (konnektorok) és a panelos lakások falai között. Sehogy sem akarnak békésen egymás mellett élni. A konnektor krokodiilfogai nem hajlandók a betonba kapaszkodni, a panelok erre a célra rendszeresített kerek üregei viszont néma utálattal kiköpik magukból a dobozt a legkisebb mozdulatra is. A lalkó természetesen tudja már, iha még nem, akkor megtanulja, hogy készülékei banándugóját ne a zsinórnál lógva húzza ki, mert a konnektor akkor is kijön a falból, ha csak a banándugó- val végzi el ezt a műveletet. Rájön, hogy egyik kezével a faliba nyomja a konnektort, a másikkal pedig kihúzza azt a fránya csatlakozást. Előbb, utóbb megy mindenkinek, hiszen a technikai forradalom idejét éljük, s így annak magunk is részeseivé válunk. A minap a televízióban megnyugvással láttam, hogy a fentebb leírt probléma nem lehet egyedi eset, hanem százezreket foglalkozz tat. Bizonyára azt az újítót is, aki kitalált egy elmés szerkezetet, amely a két- vagy háromágú csatlakozásra helyezve, a kikapcsoláskor az elektromos falidobozt visszanyomja a falba, (na, most gyere ki!) és a banándugót vita nélkül kiemeli belőle. Az iélmés műanyagszerkezet néhány forintért máris kaphatói Egyébként ugytapo.tt, ahol a konnektorokat árusítják. Fellélegeztem. Egy ember sokunk nevében gondolkodott, s megtalálta a megoldást. A házgyárak azóta is szorgalmasan gyártják a kerek betonlyukakat, másutt gyártják szorgalmasan a konnektorokat. Dicséretükre legyen mondva, különböző színekben, földelve és földelés nélkül. Gyártunk tehát valami korszerűtlent, nyilván egy elavult szabványnak megfelelőt, s nem veszünk róla tudomást, hagy az alkalmazás feltételei megváltoztak. Nemcsak ajtózárakról, elektromos szerelvényekről van itt szó. Van ollyan gyo- núm, hogy ezekkel a termékekkel kereskedünk is. így tehát szállítjuk a bosszúságot ás. Nekem mégis van egy álmom: hátha rákényszerülünk. hogy a dolgokat egyszer megoldjuk, de akkor rendesen és célszerűen. Könyörgöm, legalább a KGST- és világszínvonal közötti ... Benkő Károly Elsők között az országban AZERBAJDZSÁN Épülő acélszigetek flIIIilStSlÉ®« 1320
