Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-05 / 131. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XU. évf. 131. szám Ára! 1,80 Ft 1986. június 5. csütörtök • Vu Hszüe-cslen magyarországi tartózkodása során tegnap Lajosmi- asére látogatott, ahol egyebek között megtekintette Szigeti Józsefnek, az Almavirág Szakszövetkezet tagjának háztáji gazdaságát. A képen halról a kínai külügyminiszter. (Strafszer András felvétele) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja szerdán a Központi Bizottság székházában szívélyes, elvtársi légkörű találkozón fogadta Vu Hszüe-csient, a Kínai Kommunis. ta Párt Politikai Bizottságának tagját, államtanácsost, a Kínai Nép- köztársaság külügyminiszterét. A megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország szocialista építőmunkájáról, véleményt cseréltek a nemzetközi élet néhány időszerű kérdéséről és méltatták a magyar—kínai kapcsolatoknak az elmúlt években bekövetkezett fejlődését. Vu Hszüe-csien átadta a kínai párt /és kormány vezetőinek Kádár Jánoshoz intézett baráti üdvözletét, amelyet az MSZMP főtitkára vi- szonzott. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ugyancsak szerdán szívélyes, baráti légkörű találkozón fogadta a kínai külügyminisztert. A találkozón jelen volt Iván László, hazánk pekingi nagykövete, valamint Zhu Ankang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. Vu Hszüe-csien hivatalos, baráti látogatása befejeztével szerdán elutazott Budapestről. A kínai külügyminisztert vendéglátója, Várkonyi Péter külügyminiszter búcsúztatta. Jelen volt Iván László, valamint Zhu Ankang. KÁDÁR JÁNOS ÉS LÁZÁR GYÖRGY FOGADTA VU HSZÜE-CSIENT A kínai külügyminiszter látogatása megyénkben Tegnap délután a Vu Hszüe- csien vezette kínai delegáció megyénkén átutazva Lajosmi- zsére látogatott. A lajosmizsei Almavirág Szakszövetkezet központjában Romány Pál, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a vendégeket, A találkozón (Folytatás a 2. oldalon.) GORBACSOV ÜZENETE AZ ENSZ FŐTITKÁRÁHOZ A nemzetközi együttműködés fontossága az atomenergia békés felhasználásában NEW YORK Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Javier Perez de Cuéllar ENSZ-főtitkárhoz intézett üzenetében hangsúlyozta: a Szovjetunió bármikor ikész megállapodást kötni az Egyesült Államokkal a nukleáris robbantások beszüntetéséről. A szovjet vezető üzenetét Jurij Dutoinyin, aí Szovjetunió eddigi ENSZ-nagykövete keddi ibúcsúlá- togatásán adta át Pérez de Ouél- laroak, aki az üzenetet rendkívül fontosnaik minősítette. A világszervezetben röviddel Dubmyin, és Perez de Cuéllar találkozója után nem hivatalos fordításban közreadták az üzenetet. Az üzenet emlékeztet a szovjet leszerelési javaslatokra és hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államoknak bőségesen elég idő áll rendelkezésére, hogy csatlakozzon a nukleáris kísérleti robbantásokra egyoldalúan meghirdetett szovjet moratóriumhoz. Mihail Gorbacsov azt is sürgette, hogy mihamarabb dolgozzanak ki nemzetközi rendszert az atomerőművek biztonságos működteté- séh£k szavatolására, és ezt foglalják nemzetközileg kötelező érvényű dokumentumokba. A biztonsági intézkedések bevezetésében működjenek közre olyan, már meglévő nemzetközi fórumok, mint az Egészségügyi Világszervezet, az ENSZ környezetvédelmi programjának szervezete és a “ Meteorológiai Világszervezet — javasolta a szovjet vezető. Az üzenet felszólítja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget, hogy hangolja össze az ezzel kapcsolatos munkálatokat. Gorbacsov üzenete arra is kitér, hogy a világ kormányainak össze kell fogniuk a „nukleáris terrorizmus” megelőzése érdekében, és közösen kell kidolgozniuk a megfelelő Intézkedésekét. Emlékeztet arra, hogy eddig 42 olyan esetet jegyeztek fel, amikor nyugati országokban működő atomerőművek ellen szabotázsakciót követtek el. Gorbacsov üzenetében hangsúlyozza, hogy a csernobili atomerőműben bekövetkezett katasztrófa tanulságai az egész emberiség számára fontosak. Végezetül az üzenét rámutat: mind :a leszereléshez, mind pedig az atomenergia békés felhasználása biztonságossá tételéhez széles körű nemzetközi együttműködésre, a világ államai — különösen a nukleáris 'hatalmak —, valamint a nemzetközi szervezetek és a közvélemény széles körű együttműködésére van szükség. SPÁRGAEXPORT A kecskeméti Zöldért-kirendeUségen több tucatnyi osztályba sorolják a Bugac, Tompa és Kelebiar környékén termett spárgát. A Hunga- rofruct Külkereskedelmi Vállalat vasárnaptól hetente két vagonban indítja útnak NSZK-ba ezt a homoki csemegét. Ezenkívül Ausztriába is szállítanak az ízletes növényből. Fölüdült a határ BŐVÜL A FAJTAVÁLASZTÉK Durumbúza Kecskemétről A korszerűbb táplálkozásban szerepet kaptak a durumbúzából gyártott termékek is. A nagy fehérjetartalmú gabonából készült tésztafélék gyúrásához nem használnak tojást —' így sokkal hosszabb ideig eltarthatok —, színük ennek ellenére vetekszik a hagyományos tésztákéval. Hazánkban a köztermesztésben három szegedi durumbúzafajta szerepel. A sok ilyen gabonát felhasználó államoktőt — Franciaországtól, Olaszországtól — ezzel a választékkal elmaradunk. Ügy lehet ugyanis a tésztákat változatosabbá tenni, ha a lisztet több fajtából őrlik. ® A tenyészkertben Tréfás Antalné a durumbúzát vizsgálja. (Pásztor Zoltán felvétele) A hazai fajtaválaszték bővülése várható a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat G abon anemesítési Cső pont j ának eredményétől, a RT—Gyöngy elnevezésű új durumbúzától. Igaz, a csoport munkatársai a tritikólé nemesítésével foglalkoznak, de miután ennek egyik szülője lehet a durumbúza, -szinte a kényszerűség diktálta, hogy ezt is vizsgálják. A szelekció során alakult ki a KT—Gyöngy, amelyet két éve jelentettek be a minősítő intézetnek. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy acélos termőképessége nagyobb, mint a szegedi fajtáké, és ami még ennél is fontosabb, a tenmésbiztomága jobb. A öurumbúzák jól illeszthetők a gabonatermesztő gazdaságok növényteirmesatésil sorába, hiszen korábba vetést igényelnek, hogy a felet megerősödve várhassák. A betakarítás ideje ugyan a hagyományos búzákéval esik egybe, de különösebb gcínöot nem okoz, hiszen e növények szára szilárd, nem dől meg, magja sem pereg. Az igazi gondot nem ás a termesztés okozza, hanem az, hogy például a megyében nincs az őrléséhez szükséges, speciális berendezésű malom. A szállítás így je- > lentősen növelné a Bács-Kiskun- •ban megtermelt durumbúza költségeit. Pedig e gobanaféle — ha közepes talajadottságokon termesztik — kitűnik szárazságtűrő képességével, ami az elmúlt évek aszályát figyelembevéve, előnyös szempont lehetne. A kutatók próbálkozásai nem fejeződtek be. A tenyészkertben most is 'található egy-két olyan törzs, vagy kombináció, amely további kísérletek, vizsgálatok után a közeljövőben országos fajtakísérleti bejelentésre vár. G. E. Az utóbbi napok kiadós esőzéseitől felüdült a határ. A csapadék átáztatta a talaj felső, úgynevezett termőrétegét, a lehűlés pedig lassúbbá tette, gyakorlatilag normalizálta a növények fejlődését. A korábbi hetek nyárias időjárása ugyanis túlzottan felgyorsította a biológiai folyamatokat. Országszerte kedvezőbbé váltak a terméskilátások, kiváltképpen jól jött az eső a búzának és a kapásoknak. Gondot okoz azonban, hogy a csapadék rendkívül szeszélyes eloszlásban hullott, s emiatt sok helyütt további esőre várnak, illetve annak hiányában öntözniük kell a földeket. Egyes növények — elsősorban az őszi árpa, valamint a tavasszal vetett árpa és a zab — állapotán viszont már nem sokat tud változtatni a számukra késve érkezett eső: már nem javítja számottevően a vidékenként változó, de összességében nem jó terméskilátásaikat. A Duna—Tisza közén — Bács- Kiskun megyében — főleg a kalászosokban tett kárt a szárazság. A szakemberek becslése szerint az őszi árpa terméscsökkenése körülbelül 10 százalékos. Háromszázötven hektáron ki is kellett szántani a hőségben szinte fel- perzselődött gabonát. A búzák jobban viselték a szárazságot, a kalászuk azonban ezen a vidéken is kisebb az átlagosnál, és a szemképződésük sem a legjobb. A tavaszi vetésű növények többsége számára viszont éppen a legjobbkor érkezett a csapadék, kiváltképpen sokat ígér a legnagyobb területet elfoglaló és legértékesebb takarmánynövényünk, a kukorica. Az Országos Vízügyi Hivatal illetékes szakembere a Balaton állapotáról nyilatkozott a televízióban, A Hét legutóbbi műsorában. S hogy szemléltesse a víz javuló minőségét, kimert egy kancsónyit a tóból. Teletöltötte a poharát és az egészet megitta. Nem kíván sok magyarázatot, mi tette hatásossá a jelenetet. Jóízűen kortyolni egy tó vizét — korunk embere számára szinte elképzelhetetlen. Megváltozott a környezethez való viszonyunk. A naiv bizalom, hogy a természet regenerálódó képessége korlátlan, megrendült. Ugyan kinek jutna eszébe, hogy szomját a Duna, vagy akármelyik más folyó tisztí- tatlan vizével oltsa? Néha még a szép, egészséges gyümölcsöt Hs gyanakodva méregetjük, mielőtt megennénk. Ki tudja, mikor és mivel permetezték? Körülvesz bennünket a sokféle — szembeötlő vagy rejtett — környezetkárosító hatás, s lassan rá kell jönnünk: a tiszta víz és levegő — létezésüket korábban természetesnek vettük — egV- re ritkább és értékesebb. Vegyük példának a levegőt. A mérések egyértelműen tanúsítják, hogy Bács-Kiskun megye településeinek egy részében, főként a városokban magas a levegő porszennyezettsége. Emellett terheli még a levegőt az ipari üzemek füstje és növekvő mértékben a közlekedés. Ismerjük az okokat — természeti adottságok, burkolatlan, rosszul karbantartott utak, az építési területek rendezetlensége —, s tudjuk a védekezés módját is. Fásítás, parkosítás, a közterületek gondozása, a füstQáz-ki- bocsátás mérséklése. S vajon mindenütt megteszik-e a szükséges intézkedéseket, melyek javíthatnának a helyzeten? Gyakran épp ilyesmire nem jut elég pénz és idő. A környezetünk érdekében tett apró helyi lépések összefüggnek az országos — s mi- vel a környezetszennyezés nem tiszteli a határokat — a nemzetközi tennivalókkal. A Duna—Tisza közén a termőtalaj védelme, a csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztése, a háztartási szemét és a különleges hulladékok megnyugtató elhelyezése a napirenden levő feladatok között szerepel. Mindez összhangban van a VII. ötéves terv országosan kiemelt programjaival. A három legfontosabb cél: a levegőszennyezés csökkentése, a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása, és a vízbázis védelme. Ha pedig távolabbra, határainkon túlra tekintünk, láthatjuk, hogy hamarosan életbelép az európai országok megállapodása a levegő kéndioxid-tartalmának csökkentéséről. így kívánják közös fellépéssel mérsékelni a savas esőket. Ma, a környezetvédelmi világnapon sok helyen felteszik az emberek a kérdést: hogyan lehetne környezetünk állapotának romlását megállítani? Az idei világnap jelszava: béke és környezetvédelem. Csak nemzetközi méretű együttműködéssel tudjuk a földet, ,-vizet, levegőt visszaédesgetni magunkhoz. Elérni, hogy ne legyen meghökkentő mutatvány, ha valaki jóízűen kortyol mondjuk a Bataton vizéből. Lovas Dániel MÉRLEGEN AZ ELMÚLT ÖT ESZTENDŐ Tanácskoztak a megye népi ellenőrei „A szocialista törvényesség érvényesítése megköveteli a következetes, határozott és összehangolt ellenőrzést, s ennek részeként a népi ellenőrzés munkájának fejlesztését." így rögzítette a XIII. pártkongresszus határozata a társadalmi ellenőrzés kiemelkedő szerepét. A határozat végrehajtása a népi ellenőrzés valamennyi munkásától egységes cselekvést követeL Megfeleltek-e a megyei népi ellenőrök ennek az elvárásnak? Milyen terveket tartalmaz a következő időszak? Ezeknek a kérdéseknek a megtárgyalására ült össze tegnap Kecskeméten, a megyei tanács épületének földszinti nagytermében, a népi ellenőrök megyei tanácskozása. A megjelenteket — közöttük Szakali Józsefet, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, Romány Pált, az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottságának első titkárát, valamint a párt, állami és társadalmi élet más vezetőit — Tréfás Antal, a megyei NEB elnökhelyettese köszöntötte. Ezt követően Szvorény Jánosnak, a Bács-Kiskun Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolója hangzott el. A bevezetőben szó volt arról, hogy az elmúlt öt évben a népi ellenőrzés eredményesen dolgozott, részese volt az ország, a, megye előtt álló feladatok megoldásának. Majd néhány adatot sorolt fel. 1980 és 1985 között a megyei és területi NEB-ek 187 témakörrel foglalkoztak, amelyek ösz- szesen 388 téma- és célvizsgálatot jelentettek. Egy híján 1100 közérdekű bejelentés, 204 magánpanasz és 710 gyors intézkedéssel megoldható ügy került a népi ellenőrzéshez. A vizsgálatok során a népi ellenőrök 2726 termelőüzemben és intézményben jártak, több mint 20 ezer munkanapot fordítottak a munkára, amelyben 4600-an vettek részt. Majd így folytatta Szvoréhy János: — A népi ellenőrzés, mint általános hatáskörrel bíró ellenőrző szerv, nem különül el a társadalom egészétől, abba beépülve a folyamatok részeként végzi a munkáját. Vizsgálati programjaink és munkánk szorosan kapcsolódott a megye VI. ötéves tervéhez, annak megvalósítását szolgálta. így vizsgálati témáink közé tartozott az energiafelhasználással, a beruházási gyakorlattal, a lakásépítéssel és -felújítással, a zöldség-, gyümölcs- termelés, -forgalmazás kérdéseivel, az exporttermékek csomagolásával, a műtrágya és növényvédő szer hasznosulásával kapcsolatos valamennyi problémakör. Foglalkoztunk az egészségügyi integrációval, a dolgozók ügyeinek munkaidőn túli intézésével, a taniérem-, a közmű- ellátás helyzetével, valamint a környezetvédelemmel. A felsorolt témák számos eredményt és gondot hoztak a felszínre, amelyek terjesztése, illetve megoldása hozzásegített az elért megyei sikerekhez. Ugyanakkor a pozitív tapasztalatok mellett az is igaz, hogy a gazdálkodó egységek az ahyag- és energiatakarékosság terén még csak a kezdeti lépéseket tették meg. A megyei NEB elnöke ezután szólt a gazdálkodás irányítási rendszerében bekövetkezett változások hatásairól, majd a közérdekű bejelentésekről. Kiemelte, hogy erősödött a bejelentések kritikai éle, és a türelmetlenség az észlelt hibák, a várt intézkedések elmaradása láttán. Ezzel párhuzamosan nőtt a nehezen feltárható ügyeik száma. Kedvezőtlennek ítélhető meg az a tendencia, hogy a lakosság jelzései az ellenőrzési rendszer, egyre (Folytatás a 2. oldalor )
