Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-04 / 130. szám
% PETŐFI NÉFK <£ $ S$86» jsfctttiiíí *FOLYÉKONY MŰTRÁGYA VÁROSFÖLDRŐL EGY ÜZEM - EGY ISKOLA TÖBB SERTÉS, BAROMFI Korszerűbb növénytáplálás Városföldön, az állami nfnlol/ítAff írOllol/l/Ol gazdaság gépudvara mö- uiitliHVlIUll UCUClilivI gött magasodik egy csúcsos faszerkezet. Szuszpenziós műtrágya-üzem épül itt, a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat taggazdaságainak összefogásával. Ott jártunkkor Festő Zoltán, a Ferro vesz kisszövetkezet brigádve- zetője munkatársaival a tárház hullámpalázását fejezte be. — Mi is ez az építkezés tulajdonképpen? — kérdeztem Kiss Istvántól, az IKR korzetvezető- JétóL — Tíz mezőgazdasági üzem társult: az IKR gesztorságával » korszerűbb, (biológiailag magasabb értékű szuszpenziósműtrá- gya-üzem létrehozására. A múlt év tavaszán megkezdett építkezés a tervek szerint halad, igazán összehangolt a kivitelezői munka, az üzembehelyezés július elejére várható. A bábolnai referenciaüzem jnjntájárav technológiai változtatás nélkül készül el Városföldem a telep. Az ide futó iparvágány korszerűsítésével a környezetvédelmi előírásoknak is a legmesszebbmenőkig megfelel majd. Zárt térbe érkezik a feldolgozandó alapanyag, ugyanúgy helyezkedik el a behordószalag, és természetesen — ízmi mindennek eredménye kell, hogy legyen — a kirakodási veszteség minimálisra csökken. — Mit jelent a környéken dolgozó gazdaságoknak ez a folyé- konyműtrágya-üzem? — A számítógépes adatfeldolgozás alapján, a táblaszintre kidolgozott tápanyagszükséglet ismeretében, a kéllő mennyiségben és összetételben gyártja le ■taggazdaságoknak az üzem a műtrágyát. Nem elhanyagolható szempont, hogy a gazdaságok így nem kényszerülnek készletezésre. A teljes termelés 50 ezer hektár ellátását biztosítja majd. A második negyedéves munkához, az indulásihoz, már betároltunk 2500 tonna alapanyagot. Ügy tervezzük, hogy az őszi fel- használáshoz már 20—25 ezer tonna szuszpenziót gyártanak. A mezőgazdasági üzemek ennek tudatában készítették el műtrágyázás! terveiket. Az üzem kapacitásának jobb kihasználása érdekében nemcsak a taggazda- s ágóktól fogadnak megrendelést, olyanokét is várják, ahol a fel- használás feltételei adottak. ♦ — A óévekre aondol? — Igen, a taggazdaságoknak az IKR biztosította a speciális gépek beszerzésének lehetőségét. Az elkövetkezendő két év növénytermesztési, fejlesztési terveiben kiemelt helyen szerepel a korszerűbb növényvédő géppark kialakítása. Addig is Bz őszi alapműtrágyázáshoz a meglevő növényvédő gépeket igyekszünk egységcsomagokkal és a szervizszolgálat munkatársainak segítségével átalakítani. A kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezet az üzemet létrehozó társulás egyik tagja. Fő- agronómusa. Csitári Tibor sokat vár az innen kikerülő „termék” felhasználásától: — Termelőszövetkezetünknek nincs tapasztalata a folyékony műtrágya használatában. De mindenképpen javulást várunk az eddigiekhez képesít. Például a szilárd műtrágyának a felhasználás helyére érkezése az egyik legbizonytalanabb tényezőnk volt. A tárolási veszteség — különösen az ömlesztett műtrágyák esetében — „sokat elvitt” tőlünk. Remélhetően ezek a gondjaink megoldódnak a folyékony műtrágyával. Mintegy 2000 hektárra tervezzük kijuttatni, zömében az őszi kalászosokra, valamint a silóra és a kukoricára, napraforgóra. Gondjaink is vannak. A gazdaság anyagi helyzete nem engedi, hogy most gépesítsünk. ezért tartok tőle, hogy a kezdetekben nem lesz akkora nagyságrendű felhasználásunk, mint szeretnénk. Szintén a társulás taggazdasága a városföldi Dózsa Termelőszövetkezet. ahol Labancz Antal termelési főmérnök várt bennünket : — Termelőszövetkezetünket évék óta sújtotta az aszály. Ez pedig döntő szempont volt, amikor a folyékony műtrágya fel- használása meMtett döntöttünk. Hasznosulása biztonságosabb még a csapadékszegény időszakban is. Gyakran előfordult nálunk a szilárd műtrágyával, hogy a kiszólás után még hosz- szú ideig csak hevert a földön, feltáródás nélkül. Így azután nem sokat gondolkodtunk, amikor megnéztük a referenciaüzemet: társultunk. A helyzetünk bizonyos fokig szerencsésnek mondható, hiszen a meglevő gépparkunk egységcsomagokkal alkalmassá tehető a szuszpenzió kiszórására. Gyakorlatilag a gazdaság egész szántóterületén — 3600 hektáron —, valamint az 500 hektár táblás!tott legelőnkön is ezt szeretnénk használni. Gál Eszter VILÁGGAZDASÁG Csődtörvények nyugati módra Amikor a Chrysler amerikai óriáskonszern nyeresége meredeken zuhant, és élesen vetődött föl a kérdés, mi legyen a vezető gépkocsigyártó vállalat sorsa, a társaságot a kormány nem hagyta magára: hosszas viták után, de jelentős támogatással segítette a céget ismét talpraállni, és tette ezzel lehetővé, hogy néhány éven belül a Chrysler ismét nyereséges legyen. Ez a tengerentúli eljárás a minta másutt is napjainkban, amikor a már évek óta tartó konjunkturális fellendülés ellenére Nyugat-Európában is egyre több társaság jut a fizetésképtelenség közelébe. Az NSZK-ban például a csődbe jutott cégek száma rekordmagasságba emelkedett az elmúlt évben, 19 ezer vállalat került „kalapács alá”, 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Csak rövid időre Természetesen a cégek többsége nem Chrysler-méretű társaság, a gazdasági bizonytalanságnak főként a kisebb és közepes méretű vállalati körben, az épftőiparban, a kereskedelemben estek sokan áldozatul. Más kérdés, hogy számos nyugat-európai országban főleg ennek a vállalati körnek az állapotán múlik a gazdaság egészének helyzete, a munkanélküliség 1 csökkentésének, vagy a vásárlóerő növelésének lehetősége. Számos országban, az NSZK- ban, Angliában, Franciaországban napirenden van a csődtörvények korszerűsítése, másképp kívánják megítélni a bajba jutott vállalatokat. Az NSZK-ban végzett vizsgálatok feltárták, hogy a csődbíróságok elé került cégek vagyona még a perköltségek fedezésére sem volt elegendő, nemhogy a hitelezők követeléseinek kielégítésére. Egy-egy vállalat kiesése így másokat is magával rántott, ami szélesebb körben tette bizonytalanná a gazdálkodási légkört. A tervezett változtatások szerint a fizetésképtelen vállalatok magánadósságait állami eszközökből egyenlítenék ki, és ezzel lényegében haladékot adnának a vállalatoknak az adósságok törlesztésére. Nem arról van szó, hogy az állam átvállalja a veszteséget. Hitelt csak átmenetileg ad, és csak arra, hogy a vállalat megmenekülhessen a csődtől, talpraállhasson. Nincs pardon Két szempont játszik döntő szerepet ebben a szemléletváltozásban. Egyrészt az, hogy a mai gazdálkodási körülmények között a vállalkozási kockázat hihetetlen mértékben megnőtt, így a csőd szinte „mindennapos” jelenséggé vált, másrészt az, hogy a munkanélküliség a legtöbb nyugati országban a legfőbb megoldatlan gazdasági gond maradt. Szakértők szerint az Egyesült Államok szanálási gyakorlata gyorsabban reagált ezekre a változó körülményekre, Nyugat- Európában — mint mondják — a csődtörvények még mindig az elavult büntetőjogi szemléletet tükrözik. A fizetésképtelen vállalatok az esetek legnagyobb részében nem kapnak semmilyen haladékot, még egy utolsó lehetőséget sem. Ha nem tartoznak a nagyobb méretű vállalatok körébe, amelynek sorsáért minden országban aggódnak, a bukás elkerülhetetlen, sőt a fizetésképtelen vállalkozók teljes egzisztenciális fenyegetettségbe kerülnek. Franciaországban például büntetőjogi eljárás vár rájuk, hasonlóképp Olaszországban is, ahol olyan „polgári jogoktól” fosztják meg a bukott vezetőt, mint a szavazati jog, vagy a bankszámlanyitás lehetősége. A csődtörvények tervezett módosítása a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fizetésképtelen cégek élére a bíróság az üzleti gyakorlathoz, a vállalat pénzügyi és kereskedelmi ügyeihez értő szanálási gondnokot nevezzen ki, aki elsősorban a cég talpraállí- tásán munkálkodik, nem pedig olyan jogászokat, akik elsődleges feladatuknak a vállalatfelszámolást és a pénzükért sorba álló hitelezők kielégítését tekintik. Szigorúan büntetik Más kérdés, hogy a csődtörvények súlypontjainak eltolódása nem jelent felmentést az alkalmazkodni képtelen vállalatok számára, mindössze a kockázatok következményeit akarja némileg enyhíteni. Az NSZK-ban végzett kutatások feltárták ugyanis, hogy a rossz üzletmenetért döntően a vállalatvezetés hibái okolhatók, vagyis elvben a felfokozott versenyben, a magasabb követelmények mellett is mód van a sikeres gazdálkodásra. A felmérésből kiderült, hogy a sikertelen vállalkozásokat többek között a megalapozatlan tervezés, a piac változásának figyelmen kívül hagyása, vagy a túl lassú vállalati reagálás, a veszteségek késői tudatosítása okozza. Mindezek olyan vállalat- vezetői ballépések, \ amelyeket a körvonalazandó új csődtörvények is szigorúan büntetnek majd. Marton János Gyümölcsöző beruházások Mélykúton A mélykúti Lenin Termelőszövetkezet a megye egyik dinamikusan fejlődő közös gazdasága. Az 1985 évi eredményei alapján elnyerte a mezőgazdasági es élelmezés ügyi miniszter dicsérő oklevelét. Az országos versenyben már hatodszor kapott elismerést. Ha jogelőd kitüntetéseit is figyelembe veszik, akkor tizenkétszer érdemelte ki az országos kitüntetést. f / * Mennyit ér egy Commodore? Az cxrgoványi Sallai Termelőszövetkezet elnöke szerint az övék több millió forintot. Mióta ugyanis 1983-hgn munkába állt a Commodore 64-es, alaposan megváltozott körülötte a gazdálkodás, tervezés megszokott rendje. Mi mindenre volt hatással a kis számítógép? Üzemanyag-megtakarítással mutatkozott be. Egyetlen év alatt 15 százalékkal csökkent a szövetkezet erőgépeinek üzemanyag-felhasználása. Az ok: szorosabbá vált a bizonylati fegyelem, s a géD néhány napon belül kimutatta á műszaki hibákból eredő túlfogyasztást. Belépett a számításttechnika a bér- gazdálkodás területére is, majd pedig Máthé Miklós üzemgazdász, a számítógép kezelője kidolgozott egy értékelő programot, mely havonta pontosan kimutatja az. egyes ágazatok gazdálkodási eredményét A naprakész bémyilvántartás és forgóeszköz- készlet-számítás, a gazdaság pillanatnyi helyzetének ismerete kemény forintokban kamatozik — ezt napjainkra már a szövetkezet egész tagsága megértette. Évek óta nincs veszteséges ágazat a Sallai Tsz-ben. írásunk aktualitását mégsem a szövetkezet gazdálkodásában elért eredményei adják, hanem egy felajánlás, mely szintén a számítógéphez kötődik. Két hónappal dzeilőtt különböző társadalmi szervezetek közös felhívással fordultak a megye vállalataihoz, szövetkezeteihez, intézményeihez. Lényege, hogy az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom hagyományaira alapozva nyújtsanak segítséget a számitógépes oktatás feltételeinek megteremtéséhez. A felhívást, melynek nyomán sok településen megmozdultak a termelő kollektívák, olvasták a Sallai Tsz-ben is. A pártalap- szervezet kezdeményezésére ösz- szedugták a fejüket a szakszervezet, a KISZ, a munkaverseny- bizottság képviselői Ügy döntöttek. ha a tagság is egyetért, segítenek számítógépet vásárolni a helybeli általános iskolának. A tagok hozzáállása a szervezőket yis meglepte. Nemcsak azok támogatták egyhangúan a javaslatot, akiknek gyermekei most járnak az iskolába, hanem az idősebbek is, szinte kivétel nélkül, mondván, az egész község érdeke, hogy a fiatalok lépést tartsanak a technika fejlődésével. A szövetkezet tagjai személyenként 150 forintot ajánlottak fel, és a községen belül felhívással fordultak a többi termelőüzemhez is. Az Egyetértés Szakszövetkezet, a Balaton Cipőipari Szövetkezet üzemegysége már jelezte, hogy csatlakozik az akcióhoz, s jelentkezett a pedagógus pártalapszervezet is. Ha a községi tanácsnál nyitott számlán elegendő pénz gyűlik össze, két kis számítógépet tudnak venni a hozzájuk tartozó felszereléssel, s ősszel megkezdhetik az orgoványi gyerekek a számítástechnika alapjainak elsajátí- t ás áit. A Sallai Termelőszövetkezet vezetősége rendszeresen a Commodore 64-es képernyője előtt kezdi üléseit. A vezetőségi tagok végignézik a legfrissebb adatokat a szövetkezet gazdálkodásáról. Ebben a 'közösségben felismerték, hogy a számítógép, ha okosan használják, nagyobb hasznot hajt, többet ér, mini amit megvásárlásakor ki kell fizetni érte. Ezért is csatlakoztak az elsők között az üzem — egy iskola” mozgalomhoz. L. D. Korányi György elnök: — Az elmúlt öt esztendőben mintegy 2’00 millió forintot ruháztunk be termelés fej lesztés re A földgáz bevezetése több mint 20 millió forintba került. Nem volt ilyen látványos program — holott kétszer annyit költöttünk rá —, a tárolóterek bővítése. Műtrágyaraktárat, valamint két, összesen 12 ezer tonna befogadó képességű magtárat építettünk. Jelentős kezdeményezésük a folyékony műtrágyázást technológia meghonosítása, a keverőtelep építése. Évente 30 ezer hektár korszerű talajerő pótlását teszik ezzel lehetővé. Megtudom az elnöktől, hogy sokat áldoztak az állattenyésztés fejlesztésére. A VI. ültéves terv időszakában 38 százalékkal emelkedett a hústermelés. A 2. számú sertéstelep 20 milliós férőhely- bővítő rekonstrukciója eredményes volt. Befejezése után a telep az előző évhez viszonyítva tavaly 19 százalékkal több hízót bocsátott ki. Tovább javult a vágási minőség és a takarmány- felhasználás aránya. — Jelenleg az 1. számú telep és a takarmánykeverő rekonst- íukciót valósítjuk meg. Említésit érdemel, hogy pecsenye- esi rke-tteny észtésünk tavalyi eredményéi alapján az agárdi takarmányozási rendszer által meghirdetett termelési versenyben 160 taggazdaság közül másodszor kerültünk az első helyre. A telep dolgozóinak mindegyikére több mint egymillió forint árbevétel jut — közli az e^nök. A .tagság igényeinek megfelelően a Bácshús Közös Vállalattal együttműködve, a háztáji ágazat részére a közösben jól bevált svéd lapály tenyészanya- gának kihelyezését Is megkezdik. • A talajerő-utánpótlásban segítséget kapnak a MÉM repülőgépes szolgálatától. Képünkön a kalászosok utolsó fejtrágyázását végzik a levegőből. Ettől az akciótól az várják, hogy a háztájiban hizlalt sertés minősége elérje a nagyüzemi állományét. Az ösztönzés érdekében a háztájiból átadott I. és II. osztályú hízók után 1987-től kezdve további 150 forint felárat juttatnak a gazdáknak, A termelést jól segítik a szolgáltató ágazatok, például a gépeik. Itt is az üzemeltetési költségek csökkentését elősegítő ösztönzőket vezettek be. — A termelőszövetkezet tavalyi gazdálkodásának eredményeit Vizsgálva ímeg^lLapíthatjuk, hogy fennállásunk óta legmagasabb bruttó jövedelemről adhatunk számot’, árbevételünk első ízben haladta meg a félmii- diárd forintot, s ez 7 százalékkal magasabb az előirányzottnál. A kísérleti nagyüzemi keresetszabályozás alkalmazásának eredményeképpen három év alatt mintegy 30 százalékos bérfejlesztést értünk el. Igaz, ennek feltétele az volt, hogy 22 millió keresetadót fizessünk be. Ez évtől, figyelembe véve a termelői- szövetkezet teherbíróképességét, más módszerre térünk át, a brut- < tó jövedelemszabályozási rendszerre, amelynek keretében évente 6—8 százalékos bérfejlesztést tudunk elérni —, magyarázza. A közös gazdaság minden ágazatában megkövetelik a jó minőségű, pontos munkát. Minden tag anyagilag érdekelt abban, hogy az idei tervek megvalósuljanak. Kereskedő Sándor 1 Új műhely— javításra A lajosmizsei Agroszer Vállalat profiljába tartozik a magyar és japán kis ker- • titraktorok, munkagépek javítása. Eddig erre nem volt megfelelő külön műhelyük, és így elegendő kapacitásuk sem a szükséges javításokra. Az idén elkészül egy új kétszintes épület, ahol kényelmes, korszerű műhelyekben meglesz a lehetőség minden javítási igény gyors és pontos kielégítésére. (Pásztor Zoltán felvétele)
