Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-26 / 149. szám

■Bdr.TT.TJiHrf*in)=v.ví ■ gQzdQ/ógpoiiükQy munka , teljesítmények PETŐFI NEPE • 5 198«>. június 26. „Bdső kényszer az állandó fejtörés” 0 Széplaki Jenő: — Az új területek, új gondolatokat ébresztettek bennem. Idén tavasszal ünnepelte huszonötödik születésnapját a BRG Magnetofongyára. Az eltelt idő alatt hatalmas fej­lődésen ment keresztül a kecskeméti gyár. A növekvő feladatok mind nagyobb oda­figyelést, szakmai felkészült­séget igényeltek. Az új és még újabb termékek pedig szinte vonzották a probléma­érzékeny, megújulásra kész szakembereket. Széplaki Jenő meoosztályveze- tő-helyettes negyvenhat eszten­dős; szikár, fiatalos, huszonnégy éve került a megyeszékhelyi üzembe. Az eltelt idő alatt volt művezető ellenőr, javító műsze­rész, csoportvezető, művezető technológus. Mostani beosztásá­ban már egy évtizede dolgozik. — Csak hasznomra vált, hogy megismerhettem . ennyi helyet a gyárban — vélekedik Széplaki Jenő. — Az új területek mindig újabb gondolatokat ébresztettek bennem. Még a technológiai osz­tályon dolgoztam, amikor kigon­doltam az első mérőműszereket. Ezek akkor újdonságnak számí­tottak. Felgyorsították a mun­kát. A készülékek összes para­métereit rövid idő alatt lehe­tett velük ellenőrizni. Ennek eredményeként jelentősen javult termékeink megbízhatósága. A mérődobozok valóban ko­moly előrelépést jelentettek. Sok közülük olyannyira bevált, hogy még napjainkban is használják a gyárban. Ennél is nagyobb ér­demeket szerzett azonban Szép­laki Jenő a magnetofonmotorok élettartamának a megnövelésé­ben, minőségük javításában. Az osztályvezető-helyettes így em­lékezik a történtekre: — Tíz éve még Salgótarján­ban gyártották nekünk a moto­rokat. Nekem kellett átvenni, s minősíteni is. Régóta foglalkoz­tatott ez a feladat: kidolgoznia minősítés módját. Aztán kiötlöt- tem egy olyan oszcilloszkópos módszert, amellyel szinte „bele­láthattam” . a motorok belsejébe. Hetvennyolcban aztán ide ke­rült a motor gyártása is. A hi­bák, sajnos, nálunk is jelentkez­tek. Fölmerült a kérdés: hogyan lehetne kiküszöbölni őket? A válasz nagyon nehéznek bi­zonyult. Több éven keresztül hiába kereste a megoldást. De konokul, százszámra végezte a kísérleteket, bújta a szakköny­veket, törte a fejét. Talán még fiatalabban, élsportolóként ta­nulta meg, hogy csak kitartással lehet eredményt elérni. Végül Hevér Gyula művezetővel ki­munkálták a forgórész-kollektor csiszolásának technológiáját, amivel kiküszöböltek egy állan­dó hibaforrást. Később a kollek­tor horonyzárlatát is sikerült megszüntetniük. A motor tehát egyre jobb lett. — Persze nem mindig én ol­dottam meg minden problémát. amit észrevettem — mondja az újító. — Ha viszont észleltem va­lamit, ami nem úgy működött, ahogy kellett, kötelességemnek éreztem, hogy felhívjam rá a figyelmet. Az újítások során néha előfor­dult, hogy tévedett. Érte pár ku­darc is. Egy alkalommal például egy készülék lejátszó nyomatéka állandóságának tökéletesítésére akart kidolgozni technológiát. Ez a mai napig sem sikerült, pedig több ezer kísérletet végzett. — Nehezen viselem a kudar­cot — vallja magáról az agilis szakember, majd hozzáteszi: — Az újítónak nyitott szemmel kell járnia. Így látja a javítani, vál­toztatni valót. Belső kényszer ez az állandó fejtörés! Ha viszont beleássa magát az ember egy nagy munkába, érthető, ha ered­ményekkel szeretné igazolva lát­ni elgondolásai helyességét. Ez okozza az igazi sikerélményt. Gaál Béla TIZENKÉT ÓRÁS KONZERVGYÁRI MŰSZAKOK Kommunisták a gördülékeny munkáért A konzerv, az üdítőital elké­szítéséhez, a jobb, a több áru előállításához nem elég a terme­lőhelyről beszállítani a nyers­anyagot, azt fel is kell dolgozni. Ehhez azonban jól működő fel­dolgozóvonataik, üvegek, dobo­zok, zárógarnitúrák, targoncák, egyszóval olyan segédüzemek kellenek, amelyek megteremtik a feltételeit a -feldolgozásnak, ki­szolgálják a termelőüzemeket. A Kecskeméti Konzervgyár Il-es gyáregységében Bogdán Pál szál­lítási csoportvezető, a II. párt- alapszervezet titkára arról beszél, mi mindent tesznek a segítőüze­mek kommunistái, hogy a sze­zonban minden zökkenőmentes legyen. — Az alapszervezethez a tmk, a készáru- és a göngyölegraktár, valamint a szállítás tartozik. A 41 párttag, három pártcsoport­ban fejti ki gazdaságpolitikai, nevelő, mozgósító tevékenysé­gét. Ma tartunk taggyűlést, ahol az üzemfenntartási osztályveze­tő számol be a szezonra való fel­készülésről. Erről talán annyit: a tnik-solk nagyon lelkiismere­tesen dolgoztak, készítették fel a vonalakat. A kommunisták egy szóra, a pártonkívüliek közül töb­ben csak rábeszélésre vállalták a hétközi túlórázást, a reggel 6- tól este 6-ig tartó munkát, de szombat-vasárnap szívesen be­jöttek volna. Tudtuk, mire megy a „játék”, de a szezon a nya­kunkon volt, igyekezni kellett. A szállítási csoport dolgozói — csak a belső szállítást végzik, ha vagon vagy kamion érkezik, indulna el, legyen az késő dél­■jp|~ m' • Az elké­szült sza­mócadzsem angol ex­portra megy. A gázüzemű villás emelő­targoncá­hoz nehéz alkatrészt szerezni. gozókat. Először ez meglehetősen nagy zavart okozott, nem nagyon értették, miért kell ez, de a párt- alapszervezet kommunistái, egy­részt személyes példamutatással, másrészt meggyőző szavakkal megmagyarázták ennek szüksé­gességét. — Ma már nemcsak a raktár­ban segítenek, hanem a nyers­anyagfeldolgozó vonalaknál is. Nálunk szezonban rendkívül fon­tos a kommunisták hangulatot befolyásoló munkája, a termelé­si feladatok ellátásának segíté­se. Mondok néhány példát erre: Nagy Dezső lakatos nemcsak vál­lalta az állandó túlmunkát, ha­nem magával „ragadta” párton- kívüli társait is. Ugyanígy meg­említhetném Mészáros Károly lakatost és Virágh István eszter­gályost. Igazán példamutatóan dolgozik, s kommunistához ■ mél­tóan áll helyt Fück Tiborné cso­portvezető és Szijjártó Józsefné, akikre mindig lehet számítani. S a szállítási csoportnál, , ott lehet-e kiemelni valakit? A párt- alapszervezet titkára elmosolyo­dik. — A szállítás valóban kollek­tív munka, itt mindenkinek meg kell fogni a dolog végét. Igaz­ságtalan lennék, ha neveket so­rolnék fel, nálunk mindenki egy­formán jól, lelkiismeretesen dol­gozik ... A Kecskeméti Konzervgyárban szezon van: kemény, hosszan tar­tó, folyamatos munkát kíván az export, a belföldi dzsemek, be­főttek, gyümölcslevek elkészíté­se. Az ott dolgozók igyekeznek többet, jobbat termelni, mert ér­zik: a gyár eredményei az ő bol­dogulásukat is szolgálják. után vagy kora reggel, szó nél­kül munkába állnak, a túlórára senkit sem kell agitálni. Ez ta­lán annak köszönhető, hogy a pártszervezet kommunistái már korábban megértették az em­berekkel: a vagonállásért súlyos ezreket kell fizetni, s csak annak a partnernek ad a MÁV vasúti kocsit, amelyik jól rakodik. — A legnagyobb gondunk — folytatja a pártalapszervezet tit­kára — a villásemelőkhöz való alkatrész beszerzése. Gázmeg- hajtáisú csehszlovák és dízel­üzemű bolgár targoncákat hasz­nálunk. Minden lehetőséget meg­ragadunk, s ilyenkor jól jön a sze­mélyes kapcsolat, az ismeretség, mert külöhben leállnának ezek a gépek. A leállás pedig egyen­lő lenne a tragédiával. Szezon­ban mindig drukkolunk: csak még ezt a nyarat bírják ki! A készáruraktárban január­tól májusig tart a munka dan­dárja. Olyankor át kell csoporto­sítani, a „göngyölegből” a dol­• üdítőita­los üvegek érkeztek. Gémes Gábor „A népgazdaság hosszabb távú energia­igényeinek kielégítése érdekében hazánk részt vesz a KGST-országok közös ener­getikai beruházásaként megvalósuló Prog- ressz földgáz-távvezeték megépítésében”. EGY MONDAT A TERVTÖRVÉNYBŐL A Haladás gázvezeték Ma már szinte köztudott, hogy hazai kő­olaj- és földgázmezőinik közül a jelentőseb­bek termelésük lefelé szálló ágára kerültek, a kutatás a belátható jövőben legfeljebb ha §f e csökkenést tudja pótolni. Az évtized végé­re — az eddigi megállapodásokban rögzített szovjet földgázimporton felül — további be­hozatalira lesz szükségünk. A Szovjetunió a megfelelő készletekkel rendelkezik, új mezői azonban egyre távo­labb vannak Európától, ezért az import fel­tétele, hogy a kitermelés és a szállítás léte­sítményeinek megvalósításában az érdekelt országok közreműködjenek. Az ilyen együtt­működésnek az európai KGST-országok gya­korlatában már hagyományai vannak — em­lékezzünk esák az orenburgi Szövetség gáz­vezeték építésére. Gépeket szállítunk Most, ismét új neveket kell keresnünk a térképen. Jamburg messze az Uralon túl, az Ob torkolatvidékén fekvő észak-szibériai vá­ros, ahol a hetvenes évek végén fedezték fel azt az óriási készletekkel rendelkező földgáz­mezőt, amelynek kiaknázása csak most kez­dődik majd. Már a lelőhely feltárása is szo­katlanul nehéz körülmények között kezdő­dött meg 1982-ben. A Sarkkörön túli vidé­ken nemcsak irdatlan hideg van, hanem a hónapokig tartó sötétség is próbára tesz em­bert, gépet egyaránt. Itt, ilyen körülmények között kell százszámra mélyíteni a termelő fúrásokat, felépíteni a termelő- és gázelőké­szítő üzemek sorát, mintegy 15 ezer dolgozó számára egy új várost, s innen indul a ha­talmas, csaknem másfél méter átmérőjű gáz- távvezeték, hogy Szeröv és Bereznyiki között átszelve az Uralt, Izsevsz, Kazany, Jelec, Kurszk vidékét érintve. Ungvárig érkezzen ■majd. A négyezerhatszáz kilométernyi veze­ték építése során mintegy hárommillió ton­na csövet fektetnek le, s negyven nagy telje­sítményű. a gáz továbbításáról gondoskodó — úgynevezett nyomásfokozó — kompresz- szorállomást is létesítenek. A távvezeték építésében valamennyi érde­kelt szocialista ország részt vesz, a beruhá­zást közösen — a gázból való majdani része­sedés arányában finanszírozzák. Hazánk — a tavaly december végén aláírt szerződés ér­telmében — a távvezeték építésében közvet­lenül csak különböző hazai és import anya­gok, valamint berendezések kiszállításával vesz részt. Emellett szállítunk — szintén a részvétel fejében — különféle hazai gyár­tású árukat, főként energetikai gépeket. Az együttműködés keretében részt veszünk to­vábbá egy új kőolaj- és földgázmező fő tech­nológiai létesítményeinek felépítésében Ten­giz mellett, a Kaszpi-tengernél. Építőink Tengizben A tengizi építési-szerelési munkák fővál­lalkozója a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat, amely a Chemokomplex Külkeres­kedelmi Vállalattal együttműködve irányít­ja megannyi vállalat kinti munkáját. Az el­ső, még. kis létszámú szakembercsoport már a helyszínen van, hogy előkészítse a „tere­pet” a csúcsidőben majdan ott dolgozó, mint- #egy ötezer magyar szakembernök. Két na­gyobb szénhidrogén,ipari komplexumot épí­tenék, az elsőt 1988, a másodikat 1991 végén adják át. Itt sem lesz könnyű dolguk a magyar épí­tőknek: a környezet sivatagos, az időjárás szélsőséges. A két vállalat éppen ezért igyek­szik a legkörültekintőbben felkészülni: össz­komfortos lakókonténereket telepítenek, ha­zai vendéglátó vállalat „kihelyezett” részle­ge gondoskodik az ellátásról, sőt a szórako­zásról, zenéről, diszkóról, videofilmekről. A Magyar Posta, a szovjet posta közreműködé­sével hallhatóvá teszi a Kossuth Rádió mű­sorát, s tervezik, hogy lehetővé teszik időn­ként a magyar televízió vételét. Természetes, hogy a szélsőséges, szokatlan időjárás miatt korhatárhoz kötötték a kinti munkát. Fizikai munkára csak 50 év alattiak jelentkezhetnek, de a többiek sem lehetnek 55 évesnél idősebbék. Ám a keresetek is a mostoha feltételekhez igazodnak, átlagosan húszezer forint körüliek, amihez még a tel­jesítménytől függően, akár további ezrek jö­hetnek. Húsz. éven át Végül is mit eredményez számunkra ez az együttműködés? Az egyezmény értelmében a Haladás távvezetéken 1989-itől évente félmil- l.iárd köbméterrel növekvő mennyiségű föld­gázt kapunk a Szovjetuniótól a korábbiak­ban rögzítetteken felül. Egészen 1992-ig, ami­kortól ez a többlet évente kétmilliárd lesz. Az egyezmény 1989-től számítva húsz éven át marad érvényben. Ez, a konstrukció azt J.elenU. hogy a részt vevő országok, így Magyarország is, a beru­házáshoz való hozzgjár^l^áVAL mintegy hi­telt nyújt. A Szovjetunió ezt a hitelt és ka­matait gázzal törleszti, természetesen a min_- denkori érvényes gázárnak njegfelelően. Ha a visszafizetés befejeződik. • a Szovjetunió húsz év lejártáig továbbra is szállít jamburgi gazt, ezért áruk szállításával kell majd fi­zetnünk. Trömböczky Péter | TANULJUNK EGYMÁSTÓL Borpalackozó Gyöngyöslarjánban NSZK-beli cég magyar kapcsolatai FOLYÉKONY MŰTRÁGYA . FELHASZNÁLÁSA HOZ Mérőműszer a mezőgazdaságnak Mérőműszer sorozatgyártását kezdték meg a Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalatnál; a saját fejlesztésű, mikroszámítógéppel ellátott műszer kimutatja a fo­lyékony műtrágya pontos össze­tételét, minőségi jellemzőit. Al­kalmazásával gazdaságosabbá te­hetik a műtrágyafelhasználást. A VASKUT-nál, ahol 25 esz­tendeje foglalkoznak az úgyne­vezett reakcióhő mérésén alapu­ló anyagvizsgáló készülékek fej­lesztésével, öt éve kezdték meg a mezőgazdasági anyagok — ta­karmányok, műtrágyák — elem­zésére alkalmas berendezések ki­alakítását. A mérési elv azon alapul, hogy minden elemnek — ha'egy másikkal egyesül — van' egy csakis rá jellemző reakció­hője, amelyet észlelve a műszer „következtet” az adott anyag je­lenlétére, illetve mennyiségére. A készülékhez csatolt mikroszá­mítógép automatikusan elvégzi a számításokat és mintegy ,6—8 perc alatt közli az egyes anya- goik százalékos arányát. Koráb­ban az ilyen vizsgálat napokig is eltartott. A műszer mezőgazdasági al­kalmazása azt követően vált kü­lönösen fontossá, hogy mind több gazdaságban oldott állapotban juttatják ki a műtrágyát. A táp­anyag permetezéssel kerül a ta­lajba, e módszer egyenletesebb elosztást biztosít, a felhasználás azonban csak akkor gazdaságos, ha az oldat a kívánt arányban tartalmazza a szükséges ható­anyagokat. A mérőműszer segít­ségével a szakemberek a növé­nyek egyedi igénye szerint ál­líthatják elő a kívánt keveréket. Az új készülék prototípusával szerzett kedvező tapasztalatok alapján kezdték meg a sorozata gyártást. A műszer felhasználá­sával nő a terméshozam és je­lentős anyagmegtakarítás érhe­tő el. Hasznosságát mutatja, hogy ára 3—4 hónap alatt megtérül. A közelmúltban átadták ren­deltetésének Gyöngyöstarjánbin (Heves megye) a Gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Termelőszövet­kezet új borpalackozóját. Ezt ma az ország egyik legkorszerűbb ilyen létesítményeként tartják jizámon. Egy műszakban négy­ezer hétdecis üvegbe töltenek a modern gépek segítségével kivá­ló minőségű patai, tarjáni és szűcsi borokat. Az átadást kö­vetően találkoztunk Hermann Cronsederrel, a palackozó gépsort gyártó Krones AG igazgató-elnö­kével, akivel magyarországi kap­csolatairól beszélgettünk. Az ősz hajú, rendkívül hatá­rozott műszaki szakembernek öt­ven szabadalmát tartják nyil­ván ma a Német Szövetségi Köz­társaságban. Irányításával mű­ködik az NSZK egyik legnagyobb élelmiszeripari gépgyára. — Bajorországban, Regensburg- tól alig tíz kilométerre van a gyá­runk — mondta az igazgató. — Háromezer embert foglalkozta­tunk, az üzemet 1951-ben én ala­pítottam, és az elmúlt három és fél évtizedben különböző konzerv­ipari, címkéző- és palackozógé­pek gyártását alakítottuk ki. Gyártmányaink közül ma is a címkézőgépek állnak a közép­pontban, miután ezekből ellát­juk a világ különböző részeiből ilyen iránt érdeklődők 70—80 szá­zalékát. Az Egyesült Államoktól Japánig tizenhat leányvállalatunk működik. Most például, hogy a legújabbról beszéljek, Kínában szeretnénk ilyet létrehozni, erre vonatkozóan folytatunk tárgya­lásokat. — Milyen kapcsolatuk van Magyarországgal ? — Már jó néhány évre tekint vissza az együttműködésünk kü­lönböző vállalatokkal. Például a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdasággal, a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombináttal, a Borsodi Sörgyárral vagy a Kecs­keméti Konzervgyárral. Ezekben különböző gépeink működnek, amelyeket tőlünk szereztek be. Balatonvilágoson pedig olyan raktárát hoztunk létre, ahonnan az összes pótalkatrészt biztosít­juk magyar partnereinknek. — A Gyöngyöstarjánban fel­szerelt palackozójuk új vál­lalkozás volt. — Valóban, a szövetkezettel és a közvetítő Komplex Külkeres­kedelmi Vállalattal folytatott tár­gyalások alapján először készí­■ tettünk ilyen teljesítményű bor- palackozó gépsort. Ezt egyébként mintaüzemnek is ajánljuk a ma­gyar partnerek figyelmébe, ugyan­is szeretnénk további magyar vállalatoknak is gyártani, illetve szállítani ilyeneket. — Van már érdeklődő? — Bíztunk abban, hogy Gyön- gyöstarjánban kedvező tapaszta­latokat szereznek gépeinkről, így ennek tudatában kezdünk tár­gyalást szállításról például a Kiskunhalasi Állami Gazdaság­gal, valamint a Hungarovin Bor- gazdasági Kombináttal. Egyéb­ként a Kőbányai Sörgyárban is vannak gépeink, korszerű palac­kozó automaták. Ezek közül a legnagyobbat, 110 ezer palack sör töltésére alkalmas gépsort Olaszországban helyezték üzem­be. Tervezzük azt is. hogy Ma­gyarországról szerelőket hívunk gyárunkba tanulni, az ismeretek gyors elsajátítására. Ez is hozzá­járulhat kapcsolataink elmélyí­téséhez. Ott voltunk a nemrég zárult Budapesti Nemzetközi Vá­sáron is. ahol elsősorban boros- és sörösüvegeket címkéző auto­matáinkat mutaitltuk be. siker­rel. Visszatérők vagyunk már a magyar fővárosban évről évre ' megrendezett nemzetközi sereg­szemlén. Most viszont Stuttgart­ban, a négyévenként sorra kerü­lő nemzetközi borkiállításon ve­szünk részt és folyhatunk üzleti tárgyalásokat. Szeretnénk az él­vonalban maradni és ezért min­dent meg is teszünk. Mentusz Károly ALKOTÓ MŰSZAKIAK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents