Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-23 / 146. szám

• PETŐFI NÉPE • 1986. június 23. Limában tanácskozik a Szocialista Internacionálé események sorokban NICOSIA Szabadon bocsátottak két cip­rusi diákot Libanoniban. A két fiatal szombaton a libanoni had­sereg egyik helikopterén vissza is érkezett Ciprusra. MADRID Spanyolországban vasárnap parlamenti választásokat tartot­tak. A politikai tét: képes lesz-e a jelenleg kormányon levő Spa­nyol Sz.ociiaila.sta Munkáspárt megőrizni a parlamentben ab­szolút többségét. Limában pénteken megkezdő­dött a Szocialista Internacionálé XVII, kongresszusa. A négyna­pos tanácskozáson Nyugat-Euró­pa, Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika szociáldemokrata, szocialis­ta és liberális pántjainak mint­egy 700 küldötte vesz részt. Megalakítása óta a Szocialista Internacionálé először tartja kongresszusát Latin-Ameriká- ban. Ennek megfelelően a biz­tonságpolitikai problémák és le­szerelési kérdések mellett a kongresszuson részletesen foglal­koznak majd a ilatin-amerikai országok adósságaival, a fejlődő országok gazdasági helyzetével, az új világgazdasági rend kiiala­kításával összefüggő kérdések­kel. A vendéglátó Peru nevében Alan Garcia elnök üdvözölte a résztvevőket, majd Willy Brandt nyitotta meg a kongresszust. Be­szédében a Szocialista Interna- cionálé elnöke részletesen foglal­kozott á nemzetközi helyzettel, és egyebek 'közölt állást foglalt a nukleáris robbantások betiltá­sa mellett. Ingvar Garlsson svéd minisz­terelnök után — aki már két hete bejelentette, hogy nem vesz részt a kongresszuson —. Gro Harlem Brundtland norvég, és Betitino Craxi olasz kormányfő is közölte, hogy nem utaznak el Shultz ázsiai körúton Limába. Az utóbbi két politikus távolmaradását a Peruban a na­pokban lezajlott véres kimene­telű böntönlázadássail, míg Carlsson döntését Palme, néhai svéd kormányfő meggyilkolásá­val hozzák összefüggésbe a hír- ügynökségek. A perui fővárosban életibe lép­tetett rendkívül szigorú bizton­sági intézkedéseik ellenére a kongresszus megnyitásával egy- i dobén két pokolgép robbant nem messze a tanácskozásnak helyet adó konferenciaközponttól. Az egyik robbanás következté­ben a merénylő életét veszítette, s mindkét helyen jelentős anya­gi károk keletkeztek. Kohl a szovjet—NSZK viszonyról Helmut Kohl kancellár meg­ítélése szteriot a szovjet—nyu­gatnémet kapcsoltátok a rendsze­res diplomáciai érintkezés és az ésszerűség keretei között fejlőd­nek. A Das Südfunk-Intpi'vievv című stuttgarti rádióműsorban hangoztatta, az NSZK érdekelt a szovjet—nyugatnémet tárgya­lásokban. Ezt annak kapcsán mondta, hogy Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter á szov­jet kormány meghívásának ele­get léve. feltehetőleg még július­ban Moszkvába látogat. — A Szovjetunió számunkra a legfontosabb, legnagyobb part­nerünk Közép- és Kelet-Euró­pábán. Ennek a kapcsolattartás­nak alapja az érvényes szerző­dések kölcsönös megtartása — jelenítette kii. A kancellár szerint jól fejlőd­nek a két német állam kapcso­latai is. Ennek egyik bizonyíté­kaként említette az NDK-ból ér­kező látogatók számának növe­kedését. Azt. mondta, hogy vál­tozatlanul érvényes Erich Ho- neckernek, az NSZEP KB főtit­kárának, az NDK államtanácsa elnökének NSZK-beli látogatás­ra szóló meghívása. Új Líbia-ellenes szankciók Az amerikai pénzügyminiszté­rium új Líbia-ellenes szankció­kat jelentett be. A jövőben ame­rikai vállalatok nem szállíthat­nak olajfúró és -feldolgozó be­rendezéseket, alkatrészeiket azok­nak a külföldi vállalatoknak, amelyek e berendezéseket Líbiá­ba szállítják tovább. Az amerikai pénzügyminiszté­rium illetékesei szerint a pén­teken bejelentett újabb intézke­déssel a Reagan-kormányzat meg akarja-, akadályozni, hogy az amerikai vállalatok kijátsszák a rendelkezéseket, és közvetítőkön keresztüli adják eil áruikat Lí­biának, Healey Dél-Afrikába látogat Korábbi elutasító döntésüket megváltoztatva a dél-afrikai ha­tóságok pénteken hozzájárultak ahhoz, hogy Denis Healey, az el­lenzéki Munkáspárt külügyi szó­vivője Dél-Afrikába látogasson. Healey azon brit politikusok kö­zé tartozik, akik elcsen bírálják a Thatcher-kormányzatot, amiért nem hajlandó szankciókat élet­be léptetni a fajüldöző pretoriai rezsim ellen.­A brit politikust a dél-afrikai egyházak tanácsának főtitkára hívta meg az országba, hogy meg­beszéléseket folytasson az apart­heid-rendszer ellen küzdő akti­vistákkal. Healey szeretne talál­kozni Nelson Mandelával, az apartheid-ellenes mozgalom be­börtönzött vezetőjével is. Desmond Tutu Nobgl-díjas anglikán püspök pénteken Fok­városba érkezett, hogy közvetí­teni próbáljon a város feketék lakta részei feletti ellenőrzésekért vívott küzdelemben egymással szembenálló felek között, Tutu a rhúlt héten felszólította a har­colókat: hagyják abba a küzdel­met, amely már eddig is 70 ezer embert tett hajléktalanná. Az úgynevezett Elnöki Tanács pénteken Pretoriában jóváhagy­ta azt a törvényt, amelynek ér­telmében a hivatalosan is „za­vargások sújtotta területeknek” minősített részekben gyakorla­tilag korlátlan hatalmat biztosít a rendőri erőknek. Hongkongba, egyhetes ázsiai kőrútjának első állomáshelyére érkezett; szombaton George Shultz, amerikai külügyminisz­ter. A washingtoni diplomácia vezetője Hongkongiból Manilába utazik, s oda vezető útját a ter­vék szerint megszakítja Szinga­púrban és Bruneiben. Pillantás a hétre A csillagászati nyár bekö­szöntővel — no meg a hőség­gel, az általános szabadságo­lásokkal — lassan eljön a so­kat emlegetett külpolitikái uborkaszezon is. Bár a hír- ügynökségek kínálatán ez még nem érződik: minden napra jut előrejelzés. HÉTFŐ: Az ASEÁN tagálla­mai Japán és az Egyesült Ál­lamok részvételével külügy­miniszteri értekezletet tar­tanak Manilában. A Fülöp- szigetek fővárosában a délke­let-ázsiai térség helyzetéről lesz szó, különös tekintettel az indokínai félsziget körüli nemzetközi párbeszédre. KEDD: A marokkói Casa­blancában ülést tartanak az Arab Liga külügyminiszterei. A tanácskozáson megtárgyal­ják az iraki—iráni háború befejezésének lehetőségeit és az arab országok katonai-po­litikai és gazdasági együtt­működésének perspektíváját. SZERDA: Belgrádiban meg­kezdődik a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének XIII. Kongresszusa. Déli szomszé­daink nincsenek rózsás gaz­dasági helyzetben, s számos gazdasági probléma is sú­lyosbodott az előző hasonló fórum óta. Ezért fokozott fi­gyelem kíséri a mostani mér­legkészítést, a feladatok kije­lölését. CSÜTÖRTÖK: Az előzetes el­képzelések szerint befejező­dik a genfi szovjet—amerikai tárgyalások ötödik fordulója. Az atom- és ürfegyverekről folytatott megbeszéléseken a Szovjetunió új, nagy jelentő­ségű javaslatokat terjesztett elő, de a részletek a tárgya­lások bizalmas jellege miatt még nem ismeretesek. PÉNTEK: Befejeződik a Kö­zös Piac kétnaposra terve­zett csúcsértekezlete Hágá­ban. Az EGK vezető politiku­sai elsősorban gazdasági kér­désekkel foglalkoznak majd, de nyilván megtárgyalják majd a szocialista országok legújabb leszerelési és együtt­működési javaslatait is. SZOMBAT: Szaúd-Arábia fő­városában, Riadban kerül sor az Öbölmenti Együttmű­ködés Tanácsa külügyminisz­teri értekezletére. Az elhúzó­dó és egyre hevesebbé váló iraki—iráni háború kérdé­sein túl a közeljövő politikai és gazdasági kilátásai is szá­mos problémát vetnek föl. VASÁRNAP: Varsóban meg­kezdi munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. Kongresszusa. Ez lesz a leg­magasabb szintű pártfórum első tanácskozása a rendkí­vüli állapot bevezetése utáni időszakban. Az utóbbi hóna­pokban kétségtelenül tovább gyorsul a konszolidáció Len­gyelországban, s így minden feltétel adott az események higgadt értékeléséhez, a meg­lévő problémák megoldásá­hoz vezető út megválasztásá­hoz. A Kereskedelmi Kamara közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) kormány jól átgondolt és a köz­vélemény által is elfogadott prog­rammal rendelkezik, a XIII. pártkongresszus határozatának, és a VII. ötéves tervnek az elő­készítésében az ország szí ne-ja­va részt vett. Gondot okoz viszont, hogy a tavalyi és az idei első félév telje­sítményei elmaradtak a várako­zástól. Munkánk fogyatékossá­gai és az újabb kedvezőtlen nem­zetközi gazdasági fejlemények miatt meglehetősen nehéz kö­rülmények között kezdődött a VII. ötéves terv megvalósítása. Felvetődik a kérdés: a jelenlegi' helyzetben nem túl sok-e a gaz­dasági prioritás, lehet-e ezeket egyszerre érvényesíteni? Vajon nem jött-e el az ideje egy újabb akcióprogram kidolgozásának? Választási lehetőségünk viszony­lag szűk. Adósságszolgálati kö­telezettségünknek pontosan ele­get kell tennünk, s ehhez min­denképpen teljesíteni kell a VII. ötéves tervben előirányzott fel­adatokat. — Eleget kell tennünk a terv­ben megfogalmazott életszínvo­nal-célkitűzéseknek is, mert csak így tartható fenn társadal­munk politikai konszenzusa. amely alapja az MSZMP harminc éve tartó eredményes politiká­jának — jelentette ki Havasi Fe­renc. — Ezt az egységet már ne­hezebb viszonyok között is sike­rült fenntartani. Az azonban igaz, hogy nem elég áldozatvállalás­ra, bizalomra, megértésre felszó­lítani az embereket. Ha egy bizo­nyos idő után nem tapasztalják a helyzet szerény javulását sem, akkor ezzel szavunk hitelét koc­káztatjuk. Ez a tét, amelynek fi­gyelembevételével kell megvála­szolni a kérdéseket: módosítsuk-e terveinket, céljainkat — vagy a gyakorlatunkat javítsuk. Felvetődik a kérdés — foly­tatta ezután —, hogy a magyar gazdaságban adott-e a lehetőség az évi 3 százalékos növekedés-. re? A válasz egyértelmű: igen. Ehihez azonban fel kell tárni a kormányzati munkáiban, az irá­nyítási rendszerben rejlő továb­bi lehetőségeket, javítani a vállalatok gazdálkodását, job­ban kell hasznosítani a tudomá­nyos, szellemi potenciálunkat, a vezetőik és a dolgozók öntevé­keny kezdeményezéseit. Befejezésül Havasi Ferenc tol­mácsolta a közgyűlésnek Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárá­nak üdvözletét és jókívánságait a Kamara további sikeres mun­kájához. Segítsenek a problémák megoldásában A vitában felszólalt Marjai Jó­zsef. A kormány nevében üdvö­zölte a Kamara közgyűlésének résztvevőit. Elmondotta: a kor­mányzat határozott szándéka, hogy a gazdaságirányítási rend­szer fejlesztésével tovább növe­kedjen a Kamara szerepe, lehető­sége a gazdasági folyamiatok for­málásában. Fontos, hogy új stá­tusza révén minőségileg új ala­pokra helyeződjön a Kamara munkája, kapcsolata a kormány­zattal. Minőségileg fejlődött, tar­talmában gazdagodott, szerve­zetében erősödött a Kamara ér­dekvédelmi, -egyeztető tevé­kenysége. Nagyon fontos az ér­dekképviselet tartalmának he­lyes értelmezése. Ez ugyanis nem az egyedi vállalati érdekek kép­viseletét, egyedi előnyök kijárá­sát, hanem a vállalatok összes­ségének. végeredményben a gaz­daság egészének képviseletét je­lenti. A kormányzat nagyra ér­tékeli, hogy a Kamara állásfog­lalásaiban meghatározó a kriti­kai szemlélet. Fontos azonban az is, hogy a továbbiakban ne csak azt fogalmazzák meg, ami rossz, hanem nyújtsanak segítséget a lehetséges megoldások, alter­natívák kidolgozásához. A miniszterelnök-helyettes a továbbiakban azokról a kormány­zati intézkedésekről szólt, ame­lyeknek célja a szelektivitás erő­sítése, a szerkezetátalakítás gyor­sítása. Elmondotta, hogy az ex­portösztönző pályázati rendszer része a kongresszusi határozat, a VII. ötéves terv teljesítését szol­gáló programnak. Eddig 237 pá­lyázat érkezett az elbíráló szer­vekhez. s 191 pályázatot értékel­tek. Az esetek többségében két héten belül megtörtént a pályá­zatok elbírálása. A pályázatot be­nyújtó vállalatok többsége új ka­pacitások kiépítésével bővíti ex­portját. A beruházások 80—85 százaléka olyan fejlesztés, amely­nek keretében korszerűsítik, a gépparkot, emelik a termelés technikai, technológiai színvo­nalát. A miniszterelnök-helyettes hoz­zászólásában kiemelte: szüksé­ges a vállalatokon belüli szerke­zet fejlesztése, átalakítása, a vállalati források szelektív fel- használása. A struktúra átala­kításának serkentő eleme, és egy­úttal fontos eszköze a nemzetkö­zi folyamatokba való erőtelje­sebb, szerves bekapcsolódás. Közös erőfeszítéssel meg kell szüntetni azt a jelenséget, hogy a vállalatok egy része kényszerű, lehetőleg elkerülendő tevékeny­ségnek tekintse az exportot. Hasonló a helyzet a hatékony foglalkoztatás területén is. En­nek megoldása sem csupán kor­mányzati feladat. Befejezésül elmondotta, hogy a közgyűlésen megfogalmazott javaslatokat, észrevételeket a kormányzat tanulmányozni fog­ja, s mindent elkövetnek annak érdekében, hogv azokat a lehető legjobban hasznosítsák. A vita befejezése után a köz­gyűlés elfogadta a Magyar Ke­reskedelmi Kamara módosított alapszabályát, majd határoza­tot hozott a következő öt eszten­dőre szóló feladatairól, munká­jának továbbfejlesztéséről. Ezután a közgyűlés megválasz­totta a Magyar Kereskedelmi^Ka­mara elnökségét, és felügyelő bi­zottságát. A Kamara elnöke is­mét Beck Tamás, főtitkára Lö- rincze Péter lett. — Még hogy nekem hány feleségem van? — Dőil hátra kacagva török kísérőm a repü­lőtérről Ankarába vezető útvonalon a kocsi­ban. — Képzelje, ezt kérdezte tőlem az ame­rikai! És én hiába magyaráztam, hogy már hatvan éve tilos Törökországban a többne- jűség, sőt mi több a fővárosban tevék sincse­nek, csak akkor akarta elhinni, amikor be­értünk a városba. ‘ . . És a város valóban európai. Széles sugár­utak szelik keresztül-kasul egymást, beton­ból, acélból, üve.gből készült felhőkarcolók suhannak el mellettünk. Az utakon a török ipar büszkeségei: a Fiat és Renault lícencek alapján gyártott gépkocsik... Nem elavult típusokról van szó, hanem olyanokról, ame­lyek közvetlenül követik a 1 nyugat-európai mintáikat. Az utcáikon pezseg az élet, pedig Ankara, a török főváros, nem tartozik a szó szoros értelemben a mediterrán térséghez. Az anatóliai fennsík közepén ezer méter maga­9 Két kontinenst köt össze a Boszporuszon átívelő kecses híd. san fekszik, kitéve a kontinentális éghajlat viszontagságainak. De a földközi-tengeri tem­peramentumról nem is beszélhetünk, mégis a törökök életkedve mindenütt megnyilvá­nul. Fütyörészve emelik például a nehéz só­deres zsákokat — magyar szemmel nézve pillanatok alatt építve fel egy lakóházat. Építkezés pedig Törökországban sóik van. Különösen jellemző ez az elmúlt három évre, amikor az Európa keleti felén lévő ál­lam — még a nemzeltközi bankembereket is meglepve — fantasztikusnak mondható 5,5 százalékos gazdasági növekedést ért el. Az utca szemlélőjének is feltűnik az elegáns ki­rakat, a luxus étterem, de még a szegényebb negyedekben Is meglévő olyan étkezési lehe­tőség, amely jószerivel mindenki számára hozzáférhető. A nyugodt környezet már évek óta tart és szinte felejteti a múltat, ami nem is olyan rég volt. 1980 előtt úgy tűnt, hogy Törökor­szágot a terrorizmus rákja marja szét. Az utcák a szélsőséges szervezetek egy.másközti leszámolásának színhelyei voltak, már-már kormányépületek ellen intéztek támadást. A polgárháboyú kísártete lebegett Törökország felett, amikor 1980. szeptember 12-én a had­sereg közbelépett, átvette a hatalmat, de egyúttal szigorú menetrendet hirdetett meg: az anarchikus állapotok megszüntetését, majd a polgári demokráciához való visszatérést. A folyamat szinte a hatalomátvétel percétől megkezdődött: 1982-ben új alkotmányt fo­gadtak el, egyidejűleg köztársaságíelnök-vá- lasztás volit, amikor is Kenan Evrent tették meg a legmagasabb közjogi méltóságra. Ezt követően 1983-ban parlamenti választásokat tartottak, amelyeken a Haza Pártja szerezte meg a legtöbb mandátumot. .Ez a politikai tömörülés nevezhette ki a miniszterelnököt is Turgut özal személyé­ben. Az ő gazdaságpolitikája sikereket hozott Törökországnak annak ellenére, hogy az el­lenzéki tömörülések hevesen bírálják. Jólle­het Ankara tagja a NATO-nak, ez a kapcso­lat azonban nem problémamentes. Az ismert török—görög ellentétek mellett más kérdé­sekben is több esetben hangoztatta különvé­leményét, legutoljára a Líbia elleni támadá­sok kapcsán. Kenan Evren köztársasági elnök magyar- országi látogatása azért is jelentős, mert ilyen minőségben török politikus még nem látogatott hazánkba. A két ország gazdasá­gi viszonya reményre ad okot és bízhatunk benne, hogy a jövőben megélénkülnek a már eddig is meglevő sokszínű — politikai, gazda­sági, kulturális — kapcsolatok. Az elmúlt időszakban jól fejlődött a magyar—török ke­reskedelem, hiszen a két .ország gazdasága jól kiegészíti egymást. Ennek látványos jele, hogy egyes török nagyvárosokban a tömegközle­kedés jelentős részét ma már magyar Ika­rusz buszok bonyolítják le. A két ország kö­zött sok olyan megállapodás van, amelyek elősegíthetik a két állam együttműködését annak ellenére, hogy társadalmi berendez­kedésünk különböző. E politika jegyében fo­gadjuk Magyarországon. Ken/ain Evrent, a tö­rök köztársasági elnököt. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT ® Az SZKP KB üdvözlete a szocialista pártok perui kongresszusához A nemzeti biztonságok megszilárdításához a kölcsönös biztonság megteremtésén át vezet az út. Ezért a Szovjetunió felhívással fordul minden, a béke iránt valóban aggódó kormányhoz, párthoz, társadal­mi szervezethez és mozgalomhoz, hogy az általános nemzetközi biz­tonság rendszerének létrehozása érdekében cselekedjék hangoztat­ja az SZKP Központi Bizottsága a Szocialista Internacionálé perui XVII. kongresszusához intézett üdvözletében, amelyet vasárnap hoz­tak nyilvánosságra Moszkvában. Az üzenet hangsúlyozza: az SZKP mint az egyik atomnagyhatalom vezető pártja — tudatában van tör­ténelmi felelősségének, s külpolitikája kulcskérdésének tekinti a fegy­verkezési hajsza megfékezését, a béke megőrzését. Készek vagyunk arra, hogy cselekvőén felkutassunk bármilyen, mégoly kicsiny^ eselyt is, és éljünk a lehetőséggel a háborús veszély leküzdése érdekében. © Labdarúgó vb Argentína—Angiin 2—1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents