Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-19 / 143. szám

I QQzdQ/QQpolitikQ * munko j teljc/ítmcnifch / PETŐFI NÉPE *f 5 1986. júniu.i 19. Vízerőmű a Jangcén A világ eddigi legnagyobb vízerőművének felépítését ter­vezik Kínában. A Három Szur­doknak nevezett létesítmény Kína energiaszegény közép­ső és keleti tartományait lát­ná el árammal, és megakadá­lyozná a már évtizedek éta megismétlődő, esetenként több tízezer áldozatot követe­lő árvizeket. A Csangcsiang (Jangce) folyőn építendő duz­zasztógát az előzetes tervek szerint 20 milliárd dollárba ke­rülne, s mintegy 300 ezer em­ber dolgozna a létesítményen. Ezen a monumentális beruhá­záson 73 millió köbméter föl­det mozgatnak meg, s 23 mil­lió köbméter betont öntenek ki. A pekingi kormány az épít­kezéshez külföldi segítséget is szeretne Igénybe venni. Az amerikai Bechtel építőipari cég már Jelezte, hogy szívesen részt vesz a beruházásban. A beruházás miatt nagy az aggodalom a kínai közgazdá­szok és politikusok körében. Egyfelől a beruházás fel­emészti a kínai népgazdaság devizakészletét, másfelől a Jangce folyó partvidékén te­lepülések szerkezetét változ­tatja meg. Az illetékesek sze­rint több száz gyárat és több százezer embert kell kitelepí­teni a folyóvölgyből. Például Vangcsiang város 150 ezer la­kosából 50 ezret kell kitelepí­teni és 114 gyárat 8 kilomé­terrel odébbhelyezni. Nehéz felmérni, hogy a be­ruházás végül is milyen ha­tással lesz a környezetre, de az illetékesek hangsúlyozták hogy mindem elkövetnek a beruházásból származó kör- nyezeti károk korlátozására. ÖSZTÖNZŐ BÉREZÉSI RENDSZER A GYORSTISZTÍTÓKNÁL ALKOTO MŰSZAKIAK Kevesebben — többet Mivel gazdálkodásuk szempontjából a régi út járhatatlannak bizo­nyult, a nagy múltú Kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetke­zet — a Ruvesz — tevékenységi körönként szétválva a múlt év tava­szán négy kisszövetkezetté alakult. így jött létre a Kecskeméti Gyors- tisztító Kisszövetkezet 1985. áprilisban. Elnöke Sibalin István — ko­rábban a Ruvesz vezetője volt —, azzal kezdte a munkát, hogy meg­beszélésre hívta össze munkatársait. Azt már valamennyien tudták, hogy miért volt szükség a „válásra" —, ennek ismeretében döntöttek a gyökeres változást hozó lépésről —, azt sem kellett bizonygatni, hogy a kisszövetkezeti formában milyen biztató perspektíva áll előt­tük. Ezen az első megbeszélésen arról volt szó, hogy ki mit, mennyit vállal a közös munkából. dolgozzanak egymással: ennek megfelelően osztottuk be a mű­szakot, csoportosítottuk három szalonunkban a „munkaerőt”. — Végül, de egyáltalán nem utolsósorban — folytatja az el­nök —. a feltételrendszerbe tar­tozik a fejlesztés. Nagjyon ügye­lünk arra, hogy az elhasználódott gépek, berendezések pótlására, újak vásárlására, a korszerűsí­tésre elegendő pénz maradjon Több munka — több jövedelem Harmincnyolcán alapították a szövetkezetét, közülük hárman alkották a „kisegítő stábot” — egy fűtő és két karbantartó —, négyen vállalták az irányító-, szervező-, adminisztrációs mun­kát — a főkönyvelő, könyvelő, művezető, elnök —, s a ter­melői létszám harmincegy volt. — Azon az első beszélgeté­sen azt kellett eldöntenünk, ve­gyünk-e még fel dolgozókat, vagy ellátjuk feladatunkat, ahányan vagyunk — mondja Sibalin Ist­ván. — A kollektíva úgy dön­tött, inkább vállalja a több mun­kát a több jövedelemért. Időköz­ben öttel kevesebben lettünk — ketten máshová mentek dolgoz­ni, hárman nyugdíjba vonultak —, de csak két személyt vettünk fel helyettük, így a múlt évet záró közgyűlésünkön ismét napi­rendre került a kérdés: pótol­juk-e a kiesett létszámot? A vá­lasz az volt: inkább még többet dolgozunk. — A szövetkezetünkre érvé­nyes szabályozórendszer lehe­tővé teszi, hogy dolgozóink az ál­taluk megtermelt érték szerint részesüljenek a közös jövedelem­ből. Ugyanazokkal a teljesítmény­normákkal dolgozunk, mint ko­rábban, a hagyományos, nagy szövetkezetekben, de most olya­nok a munkafeltételek, hogy a régi normákkal nagyobb jöve­delmet tudunk elérni. — Dolgozóink nincsenek rá­kényszerülve arra, hogy szabad idejükben túlmunkát vállalja­nak. A fő munkaidőben ugyanis EDDIG ISMERETLEN TARTALÉKOK A TALAJBAN Csaknem másfél évtize­des tudományos kapcsolat ala­kult ki a Kertészeti Egyetem Sző­lészeti és Borászati Kutató Inté­zete, valamint az NSZK-beli gies- seni egyetem között. A magyar és a német kutatók kidolgozták a szőlőtermesztésben az elektro- utrafiftrációs módszert, amelyet röviden EUF-nalk neveznek. Lé­nyege. hogy elektromos árammal irányított- vizes szűrést alkalmaz­nak a talaj tápanyagtartalmának vizsgálatára. Abból indulnak ki. hogy a növény a szükséges táp­anyaghoz víz útján jut. így meg tudják állapítani, mennyit vehet tel a készletből és azt is, hogy mennyi a tartalék a talajban, te­hát a tápanyagfelvétel dinamiz­musát is meghatározzák. Az ed­digi módszerekkel kémiai úton határozták meg a táparnyagkészle- tet, de a mérésekből nem derült ki, milyen ütemben veheti fel azt a növény. A közelmúltban Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házá­ban ismertették az új eljárást a szőlőtermesztőiknek. Az összejö­vetelen dr. Kannád Mengel pro­fesszor, a gi essem! egyetem agro­kémiai intézetének igazgatója is­mertette az új kutatási eredmé­nyeiket, amelyek a növények táp­anyag-utánpótlását a környezet­védelem figyelembevételével old­ják meg. Dr. Németh Kálmán a talaj tápanyagellátásának és egészséges művelésének legújabb módszereit alkalmazó munkakö­zösség tevékenységét ismertette. Foglalkozott a magyarországi szőlőtermesztési tapasztalatokkal, amelyet a több mint tízéves kö­zös kutató munkával sípereztek. Dr. Németh Kálmánnal a kö­zelmúltban beszélgettem az EUF- módszer jelentőségéről. Megtudtam tőle, hogy a kecs­keméti intézet kutatóival végzett közös kísérletek máris eredmény- nyel jártaik. Egerben és a mátra­aljai szőlőkben a telepítés előtt, az EUF-vizsgálat -alapján megha­tározzák a talaj tápanyagkészle­tét. Az új módszerrel végzett táp­anyag-adagolás eddigi tapasztala­tai rendkívül kedvezőek. A ter­méshozam évente hektáronként másfél tonnával több, mint a ha­gyományos módszerrel vizsgált te­rületeken, magasabb a mustfok, jobb a tőkekondíció, kevesebb a Az EUF haszna ♦ Dr* Németh Kálmán: — Az új talajvizsgálati módszer számos előnye mellett környezetvédelmi szempontból is figyelemre méltó. pusztulás, nagyobb a növénv faigy- ellenállóképessége. Igen érdekes, hogy egyes ültetvényeken 6—10 évig sem kellett műtrágyázni, mert a telepítés előtt annyi mű­trágyát adtak, hogy a talajban elegendő legyen a tartalékanyag. A kutató hozzátette még, hogy az említett adatok agyagos talaj­ra érvényesek. A homokos tala­jokon csak az utóbbi időben kezd­ték e módszert kipróbálni az in­tézetben, valamint á keceli Sző­lőfürt Szakszövetkezetben. Németh Kálmán hangsúlyozta: az EUF-módszer környezetvédelmi szempontból is nagy jelentőségű, alkalmazásával kizárják a mű­trágyák túladagolását Ez utóbbi ugyanis azért veszélyes, mert az eső belemossa a talajvízbe a vegy­szereket, növekedhet az ivóvíz nitráttartalma, ami káros az em­beri szervezetre. Ez a legdöntőbb érv amellett, hogy a módszer mindenütt általánossá váljon. A magyar és a német kutatók ezért dolgozták ki az új technológiát, amelyet továbbítottak a MÉM-nek országos bevezetésre javasolva. Kereskedő Sándor kellő intenzitással dolgoznak, gyakorlatilag: sokat és jól. Az asszonyok például naponta több mázsa textíliát mozgatnak meg, talpon vannak a műszak elejétől a végéig. Ahhoz, amit vállaltak, nem elég a szorgalom, kitartás: ügyesnek, gyorsnak is kell len­niük. A feltételek — Konkrétan: melyek azok a feltételek, tényezők, amelyek megléte szövetkezetükben a ma­gas jövedelem elérését lehetővé teszik? — Egyrészt a kis létszám. Meg­termeljük ugyanazt az értéket, mint ha többen lennénk, a jö­vedelmen viszont kevesebben osztozunk. Másrészt a minőségi munka — beleértve a határidő betartásától kezdve az udvarias kiszolgálásig mindent, amivel a megrendelők igényeit kielégít­hetjük. Így tudjuk a megrende­lést, azaz a bevételt növelni. Foly­tatva a sort: karbantartóink biz­tosítják a termelés folytonossá­gát. azonnal megjavítják a hibás gépet, hogy a munkát ne hátrál­tassák. Nagyon fontos, hogy egy- egy kollektíva tagjai szívesen Ér közben csak előleg — Milyen a dolgozók érdekelt­ségi rendszere? — Személyi jövedelem-előle­get fizetünk év közben, mérleg­zárás után pedig jövedelem­kiegészítést. — Az előbbi a fizetés, az utób­bi a nyereség? — Igen, de nem egészen úgy funkcionálnak, mint a hagyomá­nyos szervezetben működő egy­ségeknél. Például a veszteséget saját zsebünkből kellene fizet­nünk, hiszen a havi „járandó­ság" előleg volt. A személyi jö­vedelem-kiegészítést, azaz a nye­reséget pedig a „személyi közre­működés”. vagyis a végzett mun­ka, valamint a befizetett rész­jegy alapján osztjuk el. — Csak egyetlen példa arra, mi mindent lehet elérni a meg­felelő ösztönzéssel: volt rá eset, hogy a városnak abban a részé­ben, ahol a szövetkezet egyik szalonja van, kimaradt a víz­szolgáltatás. Előre tudva ezt, a szabadnapos dolgozók — telje­sen önként — előre elvégezték a határidős munkát. Pedig az ob­jektív akadályra hivatkozva kér­hették volna a megrendelők el­nézését. Csakhogy ezt a saját zse­bük bánta volna. Almási Márta • Felvételünk a kecskeméti Petőfi utcai gyorstisztító szalonban Mak­iári Lajosnét. Mónus Lászlónét és Fábián Istvánt örökítette meg vegytisztítás és mosás közben. (Gaál Béla felvétele) Új hütöház Csongrád megyében Az ellátás javítására a TSZKER nemcsak a bolthálózatot korsze­rűsíti, növeli a rendelkezésre ál­ló hűtőteret, hanem segít part­nereinek abban is, hogy javítsák az áru előkészítésének feltétele­it. Exportnövelő hitelpályázat megnyerése révén a Csongrád megyei Bakson — a meglevő gesztenyefeldolgozó-üzem mel­lett —, régebbi épületben, 700 tonna kapacitású hűtőházat ala­kítanak ki. Az 50 millió forin­tos költséggel létesített hűtő­üzemben elsősorban broccolit, zöld spárgát és más zöldségfé­léket tartósítanak majd mély­hűtéssel. A létesítmény átadását ez év októberére tervezik, tel­V A Szolnok Megyei Tanács építőipari Vállalata (SZOT£V) felsőfokú szakirányú végzettséggel kezdő és gyakorlattal rendelkező „A” kategóriájú STATIKUS ÉS ÉPÍTÉSZ-TERVEZÖKET ALKALMAZ Munkabér kezdőknek: 4500—6000,— Ft-ig -f- havi mozgóbér Munkabér gyakorlattal rendelkezőknek: 6000—9000,— Ft-ig + havi mozgóbér Ideiglenes lakást biztosítunk, letelepedését elősegítjük. Jelentkezni lehet pályázat útján vagy személyesen Papp István szem. és okt. osztályvezetőnél (Szolnok, József Atti­la u. 36. sz. Tel.: 56/17-050). 1340 jes kapacitással a jövő nyár ele­jétől dolgozik majd. A TSZKER a jövőben — gé­pek és eszközök bérbeadásával — az eddiginél nagyobb mér­tékben segíti a nagyüzemek és a kistermelők munkáját. Az idén például mintegy 1200 tonna ex­portminőségű hagyma termelé­sére kötöttek szerződést a köve- gyi Béke Termelőszövetkezettel. A TSZKER a kövegyi hagymá­ból legalább 900—1000 tonna ex­portot tervez, és ezért az áru előkészítésének gyorsítására, a minőség óvására a közös gazda­ságban hagymamanipuláló gép- sort állít fel. A nagy teljesítmé­nyű berendezéssel biztonságo­san feldolgozhatják a termést. 4» Kolek Károly, a Mezőgép kecskeméti törzsgyárának energetikusa gázégő beállítása közben. „A korlátozások idején figyeltek fel ránk...” Mérnökök, üzemmmérnökök sokféle áillást ibetoJunetnek. Le­hetnek például! energetikusok, bár a szakemberek nagy része iciegenkiediK ettől a beosztástól. A sok aprólékos nyilvántartás es hatósági egyeztetés miatt af­féle műszaki hivatalnokoknak tartják az energiagazdálkodás lelet ősét. A kecskeméti Mezo- géo Vállalat törzsgyárában Ko­lek Károly Játju el ezt a felada­tot, s bár az adminisztrációt ő is sokallja, nem tartja magát hiva­talnoknak, mert mindennapos tevékenységében megtalálja a műszaki alkotó munka szépsé­geit. A fiatalember a tatabányai gépészeti szakközépiskolából ke­rült a Gépipari és Automatizá­lási Műszaki Főiskola gyantás­technológia szakának hallgatói közé. 1977 óta dolgozik első munkahetlyén, a Mezőgépnél. V olt normatechnológus, diszpé­cser, majd a sorkatonai szolgá­lat után energetikus lett. Azóta elvégzett több itaníolyamot, kü­lönösen a fűtéssel kapcsolatos ismereteit bővítette. Megszeret­te ezt a foglalkozást. Az utóbbi időben megbízóit főenergetikus­ként az egész vállalat energia­gazdálkodását ‘felügyeli. Ez nem kis dolog. A 63 millió forintos energiaköltség ha csak 5 száza­lékkal növekszik, több mint há­rommillióval csökken a vállalat nyeresége. Az energetikus mun­kájának első számú fokmérője tehát az energiaköltség, de mi- ved ezt a jól megkötött szerző­désekkel is ügyesen 'lehet alakí­tani, népgazdasági oldalról a fo­gyasztásnak természetes mérték- egységben mért csökkenése az igazi haszon. Kolek Károly erről is beszámolhat. A kecskeméti törzsgyár 1985-ben még több mint 62 ezer gigajoule energiát használt fel, az idei fogyasztás azonban álig haladja majd meg a 6U ezer gugajoule-it. A megtakarításban nagy sze­lepe van Kolek Karoly ötleteinek. Hálom nagyobb és több kisebb javaslata nyomán kiérdemelte a „Kiváló Újító” címet. Legjelen­tősebb „alkotása” az a kazánát­alakítás, amely 'lehetővé tette, hogy olajtüzelésről gázra állja­nak át. Ez a törzsgyárnak éven­te 600 ezer forint megtakarí­tást jelent. Mivel egyébként is nagy szakértőjévé vált a kazá­noknak, valamint az olaj- és gázégőknek, a vállalat mentesül annak a 300 ezer forintnak az évenkénti kifizetésétől, amit a felülvizsgálatért adna ki. Ezt Kolek Károly és munkatárs;n végzik. A szakma presztízséről így vall: — Valaha a Vállalatok azt várták az energetikustól, hogy a szükséges villamos energia, olaj. gáz, szén és egyéb üzem­anyag a munkához a szükséges mennyiségben rendelkezésre áll­jon. A költség nem számított. Az olajárak emelkedése változ­tatott valamit a helyzeten, de az. igazi áttörést az 1984.85-ös tél éttérgiakorlatozásai hozták meg. Előtérbe került az energetikusok munkája, s ez ma már meglát­szik a fizetéseken is. Az én alapbérem 8500 forint havonta, amihez még hozzájön a pré­mium. és az újításokért kapott pénz. A vállalatnál az energeti­kusok prémiuma egyelőre a ter­melési eredményektől függ. ami­ben talán rövidesen változás lesz. hiszen sokkal inkább ösz­tönzi a jó munkát, ha a többlet- kereset az energiaköltségen áll, vagy bukik. Bálái F. István MÁRIS NAGY AZ ÉRDEKLÖpÉS Előkészületek az őszi BNY-re Máris nagy az érdeklődés az őszi Budapesti Nemzetközi Vá­sár, a fogyasztási javak szakvá­sára iránt. Sorra érkeznek a je­lentkezések, s várhatóan min­den eddiginél gazdagabb áruvá­lasztékot láthatnak a három hó­nap múlva nyíló BNV-n a láto­gatók. A Hungexpo vásárszerve­zői mintegy negyven ország rész­vételére számítanak, s a koráb­binál 1 nagyobb a hazai vállala­tok érdeklődése is. Számos kiállító már biztosí­totta helyét a BNV-n. A KGST- országok közül Bulgária, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Kuba, az NDK és a Szovjetunió jelezte részvételét. A korábbiaknál lé­nyegesen nagyobb területet fog­laltak le a kínai kiállítók; a Kí­nai Népköztársaság több mint másfélszeresére növelte kollektív bemutatójának területét. A vá­sár szervezői a szocialista or­szágok kérésének helyt adva, el­ső alkalommal lehetőséget biz­tosítanak arra, hogy nemzeti be­mutatóikon termékeiket egy hely­re csoportosítva népszerűsítsék, függetlenül azok árucsoportbeli besorolásától. Az őszi BNV-n rendszeresen részt vevő tőkés országok közül eddig Ausztria, Belgium, Ciprus, Franciaország, Nagy-Britannia és Svájc kiállítói jelentkeztek. Hosszú idő után először jönnek el indonéz és egyiptomi vállala­tok, először vesz részt nemzeti bemutatóval Olaszország. Az 54 árucsoportból a legna­gyobb érdeklődés várhatóan a textilruházati termékek bemu­tatóját kíséri, a legtöbb hazai és külföldi vállalat itt mutatja be újdonságait. Számszerűen ezt kö­veti a bútor-, a kozmetikai és a háztartásvegyipar. Az őszi vásá­ron ismét helyet kap az élelmi­szer, itt elsősorban a magyar és a többi szocialista országból ér­kezett kiállítók részvétele jelen­tős. J Az Izsáki Állanti Gazdaság részes meggy szedés! hirdet SZEDÉS HELYE: 'Izsáki Állami Gazdaság I. kerület. Kosztka-telep, KISZ-tábor mellett. JELENTKEZNI LEHET: személyesen és az alábbi telefonszámokon: Kecskemét 20-220 56 mellék vagy Izsák 26. SZEDÉS IDŐPONTJA: 1986. június 16—22. (Érdi bőtermő) 1986. június 26—30. (Pándi) 1380

Next

/
Thumbnails
Contents