Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-19 / 143. szám
1986. június 19. PETŐFI NÉPE • 3 NYÁRON HIDEGET, TÉLEN MELEGET ŐRIZ Az energia is napról napra értékesebb lesz, érdemes vele jól gazdálkodni. Az épületek hőszigetelésének mértékét — ez év január 1-jétől — új, a régebbinél szigorúbb szabvány határozza meg. Építési engedélyt csak olyan építmény létesítésére adnak ki, amely eleget tesz a hőszigetelési előírásoknak. A vaskúti Bácska Mezőgazdasági Termelőszövetkezet olyan hőszigetelő vakolatot állít elő, amely kiválóan alkalmas családi és társasházakra, valamint egyéb épületekre. A korszerű száraz- vakolat-rendszerről Bagóczki Csanád műszaki igazgató tájékoztatott. A Vaskúti Bácska Mgtsz által gyártott „Hőstop" elnevezésű szánazvakolat-rendszer magyar szabadalom. Feltalálója dr. Weiss György, a Budapesti Lakásépítési Szövetkezet nyugalmazott főmérnöke. Miután ez a társulás elsősorban lakások építésével foglalkozik, a vakolat előállítására gyártót kerestek, és így jött létre a vaskúti tsz-nél egy melléküzemág, amely az idén mintegy kétezer köbméter hőszigetelő vakolatot állít elő. Ez a mennyiség körülbelül 150 családi ház hőszigeteléséhez elegendő. A Hőstop szánazvakolat-rendszer három részből áll: a hőszigetelő, a kiegyenlítő-víztaszító és a színezőrétegből. A három réteg együttes vastagsága a megyében leggyakrabban használt építőanyagokra: 38 cm-es falvastagság esetén tömör, égetett agyagtéglára 6 cm, B 30-as kézi falazóblokknál 30 cm-es falvastagsághoz szintén 6 cm, míg a Poro- ton kézi falazóblokk (ebből két fajta van) beépítése esetén 30 cm-es falvastagsághoz 2,5—3 cm. Az előbbiekből azonnal látható, hogy az olcsóbb építési anyag, például a tégla felhasználásakor a szigetelés költsége növekedik, ha ellenben drágábbat vásárolunk (például falazóblokkot), akkor a szárazvakolat vastagsága, és ezzel a költsége csökken. Bagóczki Csanád a továbbiakban még kitért arra, hogy a Hőstop szárazvakolat nemcsak télen őrzi a fűtés melegét, hanem a kánikulában is szigeteld a lakóteret a hőségtől. E tulajdonsága miatt használták fel — többek között — a bajai víztorony tetejének a bevonására, hiszen fontos, hogy nyáron az ivóvíz kellemes, hűvös maradjon. Azt hihetnénk, hogy — miután a szabvány előírásának is segít eleget tenni — a Hőstop száraz- vakolat kelendő a megyében. Korántsem, hiszen az előállított mennyiség alig egyötöde marad itt. Győrött, Szombathelyen és az ország más, távoli tájain fogy el a vaskútiak produktumának nagyobbik • A bajai társasházra géppel hordják fel a stop-ot. Hórésze. Az idei BNV után még a pestvidéki tüzép rendelt belőle, de megyénkből egyetlen tüzép sem jelentkezett. Ide talán Győrből, vagy Szombathelyről szállítják a hőszigetelő szárazhabarcsot. Kár, mert a műszaki leírást alaposan áttanulmányozva a sok jó tulajdonság mellett eggyel biztosan nem találkoztam: azzal, hogy a szállítás, levegőváltozás különösen jót tenne neki. Gál Zoltán Hőszigetelő vakolatot gyárt a vaskúti tsz TÖBB ÜDÍTŐITAL BÁCSSZŐLÖSRÖL A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát bácsszől- lősii leány vállalata gyártja évek óta a közkedvelt Traubi.szódát és a nemrégen -bevezetett Alföld üdítőital-családot. Néhány hete elkészült, és már működik az úi palackozóüzem, amely az új NDK gépekkel képes két műszakban 180—200 ezer kétdecis palack töltésére. A gazdaság nemcsak a mennyiséget szeretné növelni, (az építés miatt kiesett több hónap ellenére szeretnének a tervezettnél többet, mintegy 30 millió palackot gyártani), de a választékot is bővíti, öt új ízt ismertetnek meg a vevőkkel. MIVEL VÉDEKEZ(Z)ÜNK? Javul a tűzoltás műszaki háttere II. A pártcsoport megvitatta A pártesoportok helyéről és szerepéről az MSZMP Szervezeti Szabályzata a következőket mondja: „Az alapszervezetekben — létszámtól függően — pártcsoportokat kell létrehozni. A pártesoportok rendszeresen értékelik tagjaik munkáját, magatartását, a pártmegbízatások teljesítését. A pártcsoportok munkáját a csoport ülésén megválasztott és a taggyűlés által megerősített bizalmiak irányítják.” A XIII. kongresszust megelőző vezetőség- és küldöttválasztó taggyűléseket követő bi- zalmiválasztásak tapasztalatai, a megválasztott bizalmiak összetétele igazolja, hogy a pártalapszervezeitek döntő többségükben felismerték a pártesoportok munkájának jelentőségét. Fontos szerepet töltenek be a párthatározatok megismertetésében, végrehajtásában, a pártmegbízatások kialakításában és ellenőrzésében, a kommunista nevelőmunkában, a párttagok tájékoztatásában, a párt utánpótlásának nevelésében, a taggyűlések előkészítésében, az alkotó politikai légkör megteremtésében... A helyi tennivalókért Sokszor felmerül, hogy a pártcsoportok milyen kérdésekkel hogyan foglalkozzanak. Általános elvként megfogalmazható: tevékenységük arra irányuljon, hogy a párttagok megismerjék a határozatokból adódó konkrét helyi tennivalókat és vegyenek részt azok megvalósításában. Rendszeresen értékeljék, ismerjék el a végzett munkát és bírálják a mulasztókat. A jól működő pártcsoportok egyre több — a párttagok érdeklődési körét is figyelembe vevő — a termelőmunkával, egy-egy konkrét akcióval összefüggő pártmegbízatást adnak. Lényeges ez az iparban, mezőgazdaságban levő társadalmi és tömegszervezetékben dolgozó kommunistáknál, mert ezzel is érvényesítik a pártirányítást, az adott szervezetben a párt politikai céljainak elérését. A pártmegbízatások vállalásának és teljesítésének tapasztalatai — az eredmények mellett — egy rokonszenvesnek nem mondható jelenségre is felhívják a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy viszonylag kevés az időszakos pártmegbízatással rendelkezők száma. Ahol erre szükség és lehetőség lenne, ott is sok helyen tartózkodnak egy-egy pártmegbízatástól. J I« f ff f Több dicsérő szó Az időszakos pártmegbízatások teljesítését az esetek többségében értékelik a pártesoportok. A tapasztalatok szerint a megbízatás teljesítéséért, a jó munkáért egyre több dicsérő szó hangzik el, de a mulasztások esetén a pártcsoport könnyen elfogadja a ki- magyarázkodást. A pártesoportok életének, munkájának fontos mozzanata a taggyűléseket megelőző tevékenység. A tapasztalatok szerint az éves beszámoló taggyűlésekre való felkészülés élénkíti fel a legjobban a pártcsoportok életét. Az alapszervezetek politikai tevékenységének alapvető mércéje — amelyről a taggyűlésnek számot kell adnia —, hogy a személyre szóló pártmegbízatásokat a párttagok hogyan és milyen színvonalon teljesítettek. A tapasztalatok összegzését a pártesoportok bevonásával célszerű elvégezni. Helyesnek bizonyult az. a gyakorlat, hogy egy- egy időszak munkáját értékelő pártcsoport- össze jövetelen az alapszervezeti vezetőség valamely tagja részt vesz, aki elmondja a vezetőség előzetes véleményét, tapasztalatát a párttagok munkájáról és a pártcsoport éves tevékenységéről, egyben továbbítja a pártcsoport észrevételeit, javaslatait a vezetőség beszámolójához. Az így előkészített taggyűlés legtöbb esetben aktív, mozgósító, sok javaslatot, kritikai észrevételt gerjesztve zajlik le Nem kellően tisztázott A pártegység szempontjából is jélentősége van a pártcsoportokon belül folytatott eszmecserének akár ideológiai, akár gazdaság- politikai kérdésekről van szó. Ebben a vonatkozásban az eszmecserén túl jelentősége van annak is, hogy a párttag kifejtheti véleményét a nagyobb közösségek előtt, a taggyűlésen. Ezzel összefüggésben szükséges felhívni a figyelmet egy eléggé elterjedt, helytelen szemléletre. Tapasztaljuk, hogy több helyen a pártcsoport-értekezletek aktivitásának a taggyűléseken már nyoma sincs. Ennek Okát részben abban látjuk, hogy nem kellően tisztázott a párttagok és a vezetőségek előtt a pártcsoport- értekez 1 et és a taggyűlés azonos célokat szolgáló, de különböző funkciója. Nevezetesen az, hogy a pártcsoportokban a kisebb közösség dolgairól, személy szerint valamennyi tagjának munkájáról kell szót' váltani, a taggyűlésen pedig az egész alapszervezet tevékenységéről, a vezetőség munkájáról, a működési területen jelentkező politikai, gazdasági, ideológiai kérdésekről lehet és kell véleményt monda*- ni, állást foglalni, határozatot hozni. Fontos' szerepet töltenek be a pártcsoportok a párt utánpótlásának nevelésében, a tagfelvételi munkában. A pártcsoportok tagjai ismerik legközelebbről a környezetükben dolgozó embereket és természetesen a fiatalokat. Az alapszervezeti vezetőségek rendszeresen igényeljék a pántcsoportok véleményét, javaslatait a gazdálkodás, a vezetés, a munkahelyi légkör, esetenként még a káderkiválasztás kérdéseiben is. Ezekre az észrevételekre, jelzésekre, bíráló megjegyzésekre térjenek vissza, ment csak ez tenemtheti meg az alapot a pártcsoportmunka komolyságához, aktivitásához. Czank János, az MSZMP KB munkatársa Díszkút az egri várban Üj alkotással gazdagodott az egri vár: Pusztai Ágoston szobrász- művész díszkútja ékesíti történelmi emlékünk környezetét. Az állami tűzoltóság egyre nagyobb figyelmet fordít a megyében a szakhatásági munka javítására. Növeli a tűzvédelmi ellenőrzések számát, s mind gyakrabban él a szankcionálás lehetőségével. Jelentős minőségi javulást értek már el eddig a bajai és a kalocsai parancsnokságokon, valamint Kiskőrösön és Kecskeméten. Figyelmetlen vezetők, beruházók Talán a gazdálkodó szervek vezetői tudják a legjobban, hogy a tűzvédelmi szabályok be nem tartása miatt szabálysértési eljárás kezdeményezésére vagy helyszíni bírság kiszabására van lehetőség. Sajnos, a szabálysértési hatóságok nem mindenütt élnek megfelelően a törvény adta jogokkal, s az ügyek többségének az elbírálásakor nem érvényesülnek megfelelően a bírságpolitikai elvek. Például az esetek 70—80 százalékában tárgyalás mellőzésével döntenek, s a kiszabott pénzbírság összege messze alatta marad az elkövetett cselekmény súlyának. A tűzmegelőzési munkában az említett szakhatósági tevékenység igen jelentős helyet foglal el. Az elmúlt öt évben a megyei parancsnokság 4289 állásfoglalást adott ki, 3092 használatbavételi engedélyezési eljáráson vett részt, és őket 1930 esetben keresték meg a tervezők. Ám a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nem elégszer. A tervezők és beruházók egy része vagy nem ismeri, vagy figyelmen kívül hagyja az előírásokat. Még .szembetűnőbb a probléma, ha a használatbavételi engedélyezési eljárásokat említjük. Ezek több mint felében csak valamilyen feltétel(ek) kikötésével, mintegy 8 százalékban pedig egyáltalán nem lehetett hozzájárulni az engedélyek kiadásához. Mégpedig azért, mert a vonatkozó előírásokat a tervezés vagy a kivitelezés során nem tartották be. Cél: a megelőzés A megyei tűzoltó-parancsnokság munkáját legutóbb tavaly májusban értékelte a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Akkor megállapították, hogy a tűzoltás és a készenléti szolgálat ellátása megfelel az átlagosnak. Ugyanakkor a tűzoltás technikai feltételei nem érik el a kívánt szintet. Az ülés óta lényeges változások történtek. Kiskunhalason például megkezdődött az új tűzoltólaktanya felépítése. Folyamatban van a kecskeméti és a megyei parancsnokság épületének a felújítása. Tavaly decemberben négy IFA és három Skoda típusú gépjárművet vásárolhattak, s az idén tavasszal ezekhez egy újabb Skoda tűzoltóautó érkezett. A Kalocsai Városi Tanács kezdeményezésére a működési területükön levő gazdasági egységek egymillió forintot ajánlottak fel egy gépezetes tolólétra megvételéhez. Ugyancsak előrevivő lépés volt az az együttműködési megállapodás, amelyfet a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke és a Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnokságának vezetője írt alá 1986 elején. Ez az okmány lényegében a hetedik ötéves tervi fejlesztési lehetőségeket tartalmazza. A technikai felszereltség fokozása mellett elengedhetetlen a tűzvédelmi propagandamunka. A széles körű társadalmi alapokon nyugvó, célirányos nevelés, a tulajdonosi tudat erősítése a nagy kárral járó tűzesetek megelőzéséhez nélkülözhetetlen. Nagyobb figyelmet kell fordítani a dolgozók tűzvédelmi oktatására, vizsgáztatására, a tűzvédelmi szervezetek tagjainak képzésére, a vállalatoknál tartandó ellenőrzésekre, számonkérésekre. Az eddigieknél szigorúbban és következetesebben szükséges élni a szankcionálási lehetőségekkel, s a feltárt hibákért, hiányosságokért felelős személyek ellen határozottabban kell fellépni. A feladatokait hosszasan lehetne még sorolni. De úgy véljük, ezéket az újság közreműködése nélkül is megismerhetik az illetékesek. Viszont ahhoz, hogy ezek ne maradjanak „papírkövetelmények”, a tűzvédelemmel együttműködő vállalatok, szövetkezetek, önkéntes tűzoltók még hatékonyabb és szervezettebb fellépésére van szükség. Természetesen a lakosság szerepe is óriási ebben a mindannyiunkat érintő - munkában. Hiszen az emberek azok, akik látják, hol vannak a hibák, hiányosságok, s hol lehetnie segíteni rajtuk. Addig, amíg nem késő, amíg nem lobban fel a láng. Tuza Béla * Adalék a névtelen levél természetrajzához A névtelen levél olyan, mint a hazánkban oly elterjedt kiskocsi — sok energiát fogyaszt, nagy a füstje, de ha távolabbi céljai vannak az embernek, jobb, ha nem veszi igénybe. A névtelen levelekből közéletünk szükségletei olyannyira ki vannak elégítve, hogy több se kell. A minap én is kaptam egyet, mely magán viseli e műfaj legjellegzetesebb vonását, ugyanis azt, hogy nem tudni, miért nem irta alá a szerző. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint például a népi ellenőrzéshez beérkező névtelen leveleknek csaknem mindegyike közérdekű — és igaz — bejelentést tartalmaz. Az aláírás mégis hiányzik. Miért? Béla király jegyzője, Anonymus évszázadokon átívelő, bár nem túl haladó hagyományt teremtett tehát, amely mostanában nem a megcsalt férjek „jószándékú’’ felvilágosításában, hanem társadalmunk meglévő ellentmondásainak felderítésében futja ki leajobb formáját. S itt valóban jószándékról van szó, a névtelenség teljesen indokolatlan, azt hiszem, nem is a megtorlástól való félelem, hanem talán az „ügyektől” való irtózás, a — csak ne kerüljek bele semmibe — elv magyarázza az aláíratlan levélpapírt. Visszatérve a konkrét esethez, a hozzám címzett levelet egy nyugdíjas írta, akit fölháborított egy, a közelmúltban megjelent tizsoros írásom, amiben egy ételbár — szerintem — minősíthetetlen szolgáltatásait, munkáját vettem célba. Mint mondja, nem jártam el gerincesen, meri nem vet- terh figyelembe, hogy ott milyen sokat dolgoznak, milyen elfogadhatóak az árak és miért nem szóltam a vezetőnek, ha valami nem tetszik. A levélíró jobban tette volna, ha aláírja két oldalban összefoglalt véleményét, leközöltük volna. Hiszen csupán annyiról van szó, hogy nem értünk egyet. Ha valaki más véleményen van, mint az újságírók, és ennek hangot is ad, ez sokkal érdekesebb, hasznosabb, mint a nem is olyan régen alkalmazott gyakorlat, mely szerint levelezők sokasága biztosította támogatásáról az újságok hasábjain a hivatalos véleményt, (Nem beszélve arról, hogy az én véleményem körülbelül annyira hivatalos, mint mondjuk azé a szurkolóé, aki szemüveget követel a bírónak, pedig az nemrég volt a szemorvosnál, és zsebében a negatív lelet.) Azt írja ugyanis a tisztelt névtelen, hogy ne háborodjak fel azon, ha hideg a hamburger, mert az ott kiszolgálók, a személyzet sokat dolgozik, becsúszik a hiba. Lehet. Szóvátenni viszont kötelező, természetesnek fölfogni — a sok munkára való hivatkozással — bűn. Képzelje el, hogy az orvos elfelejti bevarrni a műtőit hasát, mert már reggel óta bent van és több mint tíz órát dolgozott, vagy a rendőr nem bilincseli meg a gyilkost, mert elfáradt a hosszú szolgálatban Sőt mi, újságírók sem hivatkozhatunk arra, hogy azért nem egyeztetjük az alanyt az állítmánnyal, mert már a negyedik cikket írjuk, s az ilyenkor előfordul. Ügy érzem, nem követtem el jogtalanságot, amikor — több vendéggel beszélve — egybehangzó álláspontoknak adtam hangot az újságban. Visszatérve a konkrét esetről az általános tanulságokra, úgy vélem, hogy a demokrácia tulajdonságaihoz is érdekes és fontos adalékokkal szolgál a névtelen levél. A demokrácia elvi alapja a mások véleményének tiszteletben tartása, a jog a saját nézet kifejtéséhez, és e kettő ütköztetésének olyan megoldása, amely a legtöbb eredményre vezet. Az elhallgatás, névtelen vádaskodás, vagy a partvonalról bekiabált bírálatok nem használnak semmilyen ügynek. Végül azt szeretném megjegyezni, hogy a fent szóba került levél írója azzal indokolta névtelenségét, hogy én sem írtam alá a cikket, csak kezdőbetűkkel. így ő is megmarad x. y-nak. A magyar újságírásban a kezdetektől bevett szokás egyes írásoknak a szerző neve kezdőbetűivel való jelzése. A szerkesztőségben bárki felvilágosítással szolgál arról, ki áll egy-egy betű mögött. A H. Z. például azt jelenti, hogy: Hámori Zoltán
