Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-18 / 142. szám

1986. június 18. 0 PETŐFI NÉPE » 5 TUDOMÁNY • TECHNIKA [ A VILÁGHÓDÍTÓ MŰANYAG Újdonságok Lajosmizséről Képzeljenek el egy kétméteres lapos dobot. Fémből másfél má­zsa lenne. Ráadásul a borzasz­tóan drága titánból, hogy állja a savakat, vegyszereket. 40 wat­tos motor forgatná ... Ez viszont, a lajosmizsei Bé­ke Szakszövetkezet műanyag­üzemében: üvegszállal erősített poliészter. A súlya a fémének negyede sincs. A szilárdsága is kisebb, hisz könnyebb lévén, a gyors forgás alatt gyengébb sza- kífóerőnek lesz kitéve. És a ki­sebb súlyhoz egyharmada motor­teljesítmény is elég. Különben titánból legalább egymillió forint ez az alkatrész. Műanyagból szá­zadrésze, ötvenede!... Még nem tudni pontosan, mert mintada­rab. Az ÉLMSZOLG Fejlesztő Vállalat megrendelésére készült. Ennél többet nem mondhatunk, mert szabadalmaztatás alatt áll. Számunkra amúgy is csak pél­da, hogy mire képes a műanyag. Példája nem annyira a csúcs­technikának, hanem inkább an­nak, hogy milyen gyorsan ter­jednek ma, és milyen széles kör­ben alkalmazhatók az újdonsá­gok. Feltéve, ha megvan hozzá a kellő vállalkozószellem és ru­galmasság. Abból, amit Mucha József, a műanyagüzem vezetője elsorol, csak a legjellemzőbbeket említ­jük meg: tavaly ősszel tűz ütött ki a Debreceni Gördülőcsapágy Művek egyik csarnokában. Le­égett a világító tető. Ide jöttek gyors segítségért, s három nap múlva már gyártották az üveg­szálas poliészter kupolákat. Más: jó a hírünk a műholdas távközlésben. Nemrégiben új an­tennával álltak élő a tervezők. De hol lehetne pontosan és a le­hető leggyorsabban elkészíte­ni?... A parabolatükör formáját adó műanyag alap gyártását vé- giilis Lajosmizse vállalta. Pest­ről hozták a sablont és a speciá­lis műanyagot, meg a technoló­giai előírást (ezeket hasonló ese­buszok hátsó fala is it.t készül. Egy darabban. A pontosság szin­tén alapvető követelmény, mert a műanyag nem hajlik úgy, mint a fém, legfeljebb feszül. A meg­rendelő mindenesetre elégedett, a rendelés folyamatos. • ♦ ♦ 0 A nagy munkadarabok nemrég még kizárólag „laminálással” ké­szültek. Ecsettel vitték lel réte­gekben a sablonra az anyagot. Jobbra: a pneumatikus szórógép (a gyúlékony gázok miatt villany- motor itt nem dolgozhat) viszont együtt hordja fel a felületre a négy komponensből álló bevona­tot, beleszecskázva egyúttal az erősítő üvegszálat is. így készül­nek akkora munkadarabok, mint az Ikarusz teljes hátsó fala. 0 Lenn: egyszerűbb a tömegter­melés technikája: a fröccsöntés. Az orvosságosüvegek néhány grammos zárófedelétől magneto­fon-alkatrészeken át a különleges alakú, vödör méretű edényekig bármit elkészítenek ezek .a gépek. Itt még a máshonnan vásárolt selejtet is felhasználják: apróra darálva hozzákeverik az alap­anyaghoz. tekiben többnyire a megrendelő adja). Hamarosan elkészült a 20 darabos első széria (a vékony tü­körfelületet másutt vitték fel rá fémszórással), azóta már üze­melnek ezek az antennák. Megint más: egyes Ikarusz RÖVIDEN • RÖVIDEN Tízszer kevesebb áramot fo­gyaszt az az új fényforrás, amit Lvov műszaki egyetemén fed - desztettek ki, A spirál huzalt fémréteg helyettesíti.*Ez sokkul! könnyebben, olcsóbban gyártha­tó. Egyébként ugyanolyan, mint a közönséges izzó, de az élet­tartama is 15-ször hosszabb lesz, mint. a réginek. . * Alaszka egyik darabkája majdnem 400 miCilió éve még Ausztráliához tartozott. Azóta átúszott a C endes-óceánon, és Perunál északnak fordult. Száz­millió éve Ütközött az amerikai kontinensnek. A kőzetek mág- mességére és a kövületekre ala­pozzák ezt a megái Napi tűst a kutatók. * Melegszik a Föld. A jövő szá­zad közepén, legalább egy fokkal, de lehet, hogy öl tel lesz mele­gebb a légkör, főként a szén­dioxid feldúsuíása miatt. Ma 25-ször több a széndioxid a le­vegőben, mint két évszázada, a nagy erdőirtások és az iparosí­tás miiáM. De más gázoknak is szerepük, van a ífe írnélegedés- ben. A szprékben és a hűtőgé­pekben használt klórozott fluor- fzénihidrogénsk kis mennyiség­ben is csapdába ejtik az infra­vörös sugárzást, így a meleg nem távozhat az űrbe, * \ Kanadai .kutatók 12 millió ba­res nyomásit hoztak létre a má­sodperc töredékéig, lézersugár­ral. ailumíniumfölián. Az égés helye robbanásszerűen elgőzöl- gött, és másodpercenként 20 ki­lométeres lökéshullám futott vé­giig a fóliában. Egy magyar humanista Négy és fél évszázad távolá­ból csupa kérdőjel Zsámboky Já­nos élete. Még a neve is csak la­tinul maradt fenn mindenütt azonosan: Sambucusnak írta. Ma­gyarul Sámbéki, Sambuky, Sám- boky olvasható a levelei végén. A róla szóló terjedelmes iroda­lomban még több változat sze­repel. Alább a kutatások újabb eredményeire- támaszkodunk. Nagy egyéniség volt. Minden érdekli, a test jóléte csakúgy, mint a szellem örömei. Reneszánsz je­lenség, ha nem is a korszak nagy alkotói közül való. Sok minden­nel foglalkozott, mégis elsősor­ban filológusként ismerjük: az irodalom, a szép gondolat -szerel­mesének, gyűjtőjének és lanka­datlan szorgalmú gondozójának. Családja valószínűleg Zsám- bókról menekült a török elől Nagyszombatba. Zsámboky János itt született 1531. június 1-jén. 11 éves korától Bécsben nevel­kedett, s ettől fogva 22 éven át bejárta Európát. Már a követ­kező esztendőben Lipcsében ta­nul, s 14 éves, amikor Witten­berg egyetemén jegyzik be a ne­vét. ingólstadtban már görög szerzőket fordít latinra és ma­ga is versel. Stras&burgban, Pá­rizsban vidám, zabolátlan diák, de már gyűjti első műveinek nyersanyagát. 21 évesen hazajön öröksége rendezése végett. Ed­dig jól, mondhatni nagylábon élt, de már ekkor sokat költött kódexekre, ősnyomtatványokra, érmekre. Oláh Miklós esztergo­mi érselk felfigyelt rá, s az ő segítségével jutott ki Páduába. Itt kezdett orvostudománnyal foglalkozni. Alighanem prakti­kus okokból, mert az orvostudo­mányt már akkor is „hasznot hajtó tudománynak” tekintették. Nem nagyon törte magát, dokto­ri diploma helyett valószínűleg csak „licenciátusit” (oktatásra jo­gosítást) szerzett. De amikor Né­metalföldről 1564-ben visszatér Bécsbe, hamarosan „címzetes ud­vari orvos” lesz. Nem az uralko­dó orvosa, de a cím tekintélyt ad és jövedelmező a praxisban. Jel­lemző, hogy „udvari történész­ként” is kapott némi fizetést és közreműködött az udvari könyv­tár gyarapításában. Halálakor, 1584-ben akkoriban roppant méretűnek számító, 3000 kötetes gyűjteményt hagyott hát­ra. Életének két bécsi évtizede feszített munkában telt. Nagy érdeme klasszikus görög és latin szerzők sajtó alá rendezése. Ma­napság is használt forrásmű az ókori és középkori tudósok álta­la kiadott arcképgyűjteménye. Híresek voltak Magyarország­ról, Erdélyről szóló földrajzi le­írásai. A térképeket nem maga készítette, de ő adta ki, s több gyűjteményben másak is átvet­ték. Jellemző, hogy a berajzolt képekkel gazzdaságföldrajzi is­mereteket is közöl (hol, milyen állatokat tenyésztenek, mit bá­nyásznak). A Magyar Orvostörténelmi Tár­saság 1980-ban Zsámboky-am- lékérmet alapított, amivel az or­vostörténelem és a művelődés- történet művelőit tüntetik ki. (Lambrecht Miklós: Zsámboky János c. tanulmánya alapján. Megjelent az „Évfordulóink a műszaki és természettudomá­nyokban” c.. MTESZ-kiad- ványban.) A kis üzem (32 millió volt ta­valy a termelési érték) mindig gyorsan reagál a piac igényeire és hajlandó egyedi darabokat is gyártani. Ennek köszönheti sikereit, jó hírét. Kutatóintéze­teknek. híradástechnikai válla­latoknak, vegyiüzemeknek, gyógyszergyáraknak, téeszeknek dolgoznak. Rugalmasságukkal hiányt pótolnak az ipar által üre­sen hagyott területeken. De spe­ciális esetekben egy nagyüzem­nél is többre képesek. Kincs a paradicsomszárban Tomatinnak hívják azt a szert, amit a paradicsom szárából vonnak ki, s már jó ideje hasz­nálják gombaölő , tulajdonságai miatt. A Szabolcs-Szatmár me­gyei Kelet-Magyarország című lapban olvastuk, hogy újabban sikerrel helyettesítik vele a kor. tizont, amely a gyulladásos fo­lyamatok hasznos gyógyszere, ám kellemetlen mellékhatásai vannak. Kiderült, hogy a toma- tin káros hatások nélkül gyógyít. Még nem tisztázott minden élettani folyamat, például, hogy a tomatin a mellékvese közve­títésével hat-e, vagy a mellék­vese éppenséggel gátolja a hatá­sát? De az állatkísérletek tanú­sága szerint az ödémát (vize- nyőt) erősen csökkenti, a szö­vetburjánzást fékezi, s igen ha­tásosan alkalmazták hashártya- gyulladás ellen. Nem mérgező, vagy jóval kevésbé az, mint a kortizon, amely súlycsökkenést, beteges fogyást okoz. A toma- tint egyébként sikerrel alkal­mazzák egyes allergiás tünetek ellen is. — m r— Júniusban történt 75 éve, 1911-ben fejezték be a tihanyi móló építését. Ez volt a Balaton északi felének első kőből készült kikötője. • » Ugyancsak 1911-ben alapítot­ták a Hunnia Filmgyárat, amely az eílső filmgyár volit Magyaror­szágon. * Kétszáz éve már, azaz 1786- ban rendelte el a Helytartóta­nács, hogy azokban a városok­ban, ahol rajziskóla van, az iparosok (kézműves mesterek) legalább egy esztendeig tanít­tassák rajzra inasaikat. * 75 éve adták át a forgalom­nak a szolnoki közúti hidat. A Tisza-híd próbalterhejlését 1911. június 21—23. között végezték. A TELEPÍTÉSTŐL AZ ÉRTÉKESÍTÉSIG Az erdőgazdaság és a szövetkezetek kapcsolata A Kiskunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság sokoldalú kap­csolatot alakított ki a megyei mezőgazdasági szövetkezetekkel és más, erdősítéssel foglalkozó in­tézményekkel. Az erdészetek két­oldalú szerződést kötnek a gaz­dálkodó szervekkel külön-külön a telepítésre, ápolásra, kiterme­lésre és értékesítésre. Ezeket a gazdaság kecskeméti központjá­ban hagyják jóvá. A feltételek meghatározásánál a szerződő fe­lek kölcsönös előnyökre töreked­nek. — A központi láttamozásra csak azért van szükség, hogy az árak, a szolgáltatási díjak a rendel­kezéseknek megfelelően alakul­janak, az értékesítési szerződé­sek az exportterveket ne keresz­tezzék — tájékoztat dr. Barányi László, a Kefag igazgatója. Ügy tűnik, hogy ezeknek a megállapodásoknak egyre na­gyobb a jelentőségük, hiszen a megye szövetkezetei a gyenge termőképességű területeken, a kiselejtezett szőlők, gyümölcsö­sök, valamint a talajvédő gye­pek helyén részben erdőt szeret­nének telepíteni. A szakembe­rek szerint a következő évtize­dekben a megyében még leg­alább 50 ezer hektár terület fá­sítására. van lehetőség. A mező- gazdasági üzemek nincsenek fel­készülve az erdőgazdálkodásra. Kevés a szakemberük és az esz­közük. Ebből következik, hogy örömmel veszik az erdőgazdaság segítségét. — Erdészeteink az idén csak­nem ezer hektár fásítására kö­töttek megállapodást. Minden munkát a mi szakembereink vé­geznek. a telepítéstől kezdve az ápolásig, az erdészet gépeivel. A kezdetben telepített erdők ma már kitermelésre várnak, ebhez is segítséget kérnek tőlünk. Ed­dig több mint 9 ezer köbméter vágására szerződtek erdésze­teink. ennek nagyobb része cel­0 Szállításra előkészített papírfa. lulóznyáras. A faanyagot — amennyiben a gazdaságnak nincs rá szüksége — átvesszük. Az ed­digi kötések szerint 5675 köbmé­ter fa értékesítését határozták el üzletfeleink — közli az igazgató. El is adnak a közös gazdasá­goknak feldolgozott faanyagot. Csaknem 400 ezer szőlőkarót, je­lentős mennyiségű támot, rön­köt, valamint tűzifát. A jánoshalmi termelőszövet­kezetek telepítenek az erdőgaz­daság közreműködésével leg­több erdőt ebben az esztendőben. A három közös gazdaság csak­nem 260 hektár fásítására kötött megállapodást a Kefaggal. Bátyai József, a Petőfi Ter­melőszövetkezet. elnöke: — Nemcsak a nagyközségben, hanem a szomszédos települése­ken. Kunfehértón, Borotán is az eddiginél nagyobb mérték­ben hasznosítják erdőkkel a gyenge homokterületeket. Fon­tos. hogy a" termőhelynek meg­felelő fajtákat telepítsenek. Eb­ben is sok segítséget kapunk az erdőgazdaságtól. Jelenleg a ki­termelésben támogatnak ben­nünket. Termelőszövetkezetünk több mint 500 hektár erdőt ke­zel, amelynek nagyobb része cellulóznyár és fenyő. Az utóbbi években nagyobb az érdeklődés az :il ic iránt, előnyösen hasz­nálható szerszámfának, a bútor­iparban és tüzelésre. A követke­ző esztendőkben újabb 500 hek­táron telepítünk erdőt a Kefag közreműködésével. Frendl József erdészeti ága­zatvezető hozzáteszi: — Gondunk, hogy tanyai la­kosságunk egy része a szemetet az erdőbe hordja. Mezőőreink el­lenőrzik ugyan az erdők tiszta­ságát, de nem mindig sikerül fü- löncsípni a vétkeseket. Ha meg­találják az elkövetőket, a tanács bírságot szab ki rájuk. Az erdők védelme hozzátartozik környe­zetünk védelméhez. Az erdészeti ágazatvezető azt. is elmondja, hogy a jövőben az erdészeti hulladékok, ágfák ener­gia seempontból is számításba jöhetnek. Megkezdődtek a kísér­letek nálunk is úgynevezett ener­giaerdők telepítésére. Kereskedő Sándor TILTÁS HELYETT SZAKSZERŰSÉG Vegyszerhasználat a földeken Az ember, amikor a természetben előforduló élő­lényeket élelmének biztosítása céljából elkezdte tudatosan hasznosítani, beavatkozott abba a folya­matba, amit Darwin az élőlények létért való har­cának nevezett. Az élelmiszerszerzésnek tudatossá és rendszeressé válásával az ember megkezdte ter­melő tevékenységét. Ezzel együtt a termelés során a spontán természeti viszonyok megváltoztatásá­val egy végtelennek tűnő küzdelembe is belekez­dett. Ember és természet E küzdelem során a saját érdekeinek megfelelő élőlényeknek mindenkor a legkedvezőbb körülmé­nyeket igyekezett kialakítani vagy .megteremteni a természet nyers erőivel szemben. Emiatt az ember és a természet erői között összeütközés jött létre, ami már évezredek óta folyik. Különösen élessé vált ez akkor, amikor az ember ebbe a küzdelem­be izomerején, az igaerőn, a .gépeken és villamos­ságon kívül bevetette a vegyszereket is, és a vegy­iparban előállított kémiai anyagok felhasználása tömegméretűvé vált. Az embert termelési tevékenységével kapcsolat­ban talán egyetlen területen sem érte annyi és olyan bírálat vagy vád, mint a mezőgazdasági ke- mizálást az 1962. évet követően. Ebben az évben jelent meg R. Carson Néma tavasz című könyve, amelyben — elsősorban a DDT használatával kap­csolatiján — a legsúlyosabb bírálatokkal illette a mezőgazdaság kemizálását az élő környezet pusz­títása miatt. Azóta több mint két évtized eltelt, számos szakcikk és könyv jelent meg e témában, nálunk Magyarországon is, amelyek védik, vagy támogatják Carson állításait. A vita még ma is tart. Árfelhajtó piaci fogás ? Néhány évvel ezelőtt jelentek meg a nyugat-eu­rópai országok piacán azok a növényi eredetű élel­miszerek, elsősorban friss gyümölcsök és zöldség­félék, amelyeket a termelők állítólag mindenféle vegyi eredetű anyag felhasználása nélkül, csak a természetes módszerekkel állítottak elő. Akikor so­kan azt hitték, hogy a közeljövőben már csak ez a módszer terjedhet el, azonban hamar kiderült, hogy valami hiba van a számításban, mert az így termelt áruk minősége és mennyisége is messze elmarad a megszokott ízű és küllemű zöldség- és gyümölcs- félék mögött. Jó reklám és piaci fogás volt csu­pán, hiszen ezekért a termékekért az átlagos árak­nak többszörösét kérték el, az üzletemberek. Nem is érte el a legtöbb nyugat-európai államban az így forgalmazott termékek aránya a fél százalékot sem. Kétségtelen, hogy a kemikáliák, elsősorban a nö­vényvédő szerek veszélyesek lehetnek a felhaszná­lóra és a fogyasztóra, valamint a környezetre egy­aránt, Különösen veszélyforrásokká válnak akkor, ha helytelenül és szakszerűtlenül használják fel. A jelenleg érvényben levő jogszabályok szakmai elő­írások és utasítások a mezőgazdasági nagyüzemek­ben többé-kevésbé biztosítják a szakszerűséget, azonban itt is vannak hiányosságok: az igen kor­szerű és széles növényvédőszer-választék' mellett elavult a növényvédő géppark, sok a felesleges per­metezés. Sok az úgynevezett elsodródási kár, amely elsősorban a mezőgazdasági repülőgépek és heli­kopterek fegyelmezetlen munkájából adódik. A kistermelők jobban vigyázzanak Különösén nagy környezeti veszélyforrást jelent a kistermelők növényvédelmi tevékenysége. Az a kistermelő, aki olyan gyomirtószert kér a szakem­bertől, amivel a 60 szögöles kiskertjében minden gyomot elpusztít, aki ag.vonpermetezi kertjét — még a szomszédjáét is, az nemcsak szakszerűtlen, hanem felelőtlen és közömbös is, közvetlen kör­nyezetét teszi tönkre. Elsősorban ezen a területen van helye a bioker­tészkedésnek, a mérsékelt peszticidhasználatnak a mechanikai és agrotechnikai védekezési módoknak. Sajnos ezt bizonyítják a termőhelyen, piacokon és felvásárlóhelyeken vett hatósági miijták vizsgála­tai is. Addig, míg a nagyüzemekben vett minták­nak 1 százaléka sem éri el a megengedett szer- maradék-értéket, a kistermelőké ennek többszörö­sét meghaladja. Ezen a területen az egyébként eddig is igen in­tenzív szaktanácsadó, ismeretterjesztő munkára lesi szükség, bizonyos esetekben a szankcionálási le­hetőségekkel is bátrabban kell élni az illetékesek­nek. A gyulai környezetvédelmi kongresszus állásfog­lalása is meghatározza a tennivalókat: „Nem a nö­vényvédő szerek és műtrágyák használatát kell be­tiltani, hanem a gazdálkodási fegyelem, technoló­giai korszerűsítés és a társadalmi összefogás esz­közeivel kell megoldani az agrotechnikai fejlődés révén felvetődött új problémákat.” Bodor László a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnöke | A MŰSZAKI KÖNYVKIADÓ KÍNÁLATA DIÁKOKNAK Csupa játék ZX Spectrumra A Műszaki Könyvkiadó soro­zatnyitó kötete — mely a Neu­mann János Számítástechnikai Társulat támogatásával készült — nyolc középiskolás fiú és diáklány munkája; a hazánk­ban legelterjedtebb számítógép­re írott játékprogramjaikat te­szik közkinccsé. A ZX Spectrum személyi számítógépre írott ti­zenhét programlistát olyan kö­zépiskolások készítették, akik már megismerkedtek a mikro­számítógépek programozásával, s a BASIC-nyelwel, és saját ötleteiket próbálták átültetni, sok fantáziával, a számítógép nyelvére. A diákok többsége egy-egy '‘programmal szerepel a kötetben. Kovács Zoltán és Mé­száros Péter két-kót, Dárday Zoltán négy, Radácsy Tivadar hat programmal. A tizenhét program közül kettő készült 16 K-s gépre, a többi 58 K-s gépre íródott. Az ismertetett programok előtt a megoldandó probléma ' szerepel, ezt követi a lista, majd néhány jó tanács, kritikai» észrevétel a szerkesztők részéről, ‘amelyet az Utószóban összefoglalva általá­nos tanácsként is megfogalmaz­nak a programozók; azokat is segítve ezzefl, akik más prog- namnyelvvel, más géppel pró­bálkoznak. A kis füzet feltehetően sok örömet szerez azoknak is, akik csak a játék kedvéért próbálják meg a programlistákat alkal­mazni, de bátorságot meríthet­nek belőle azok is, akik önál­lóan szeretnének megpróbálkoz­ni a programkészítéssel. A Műszaki Kiadó a sorozat következő kötetének a HT— 1080Z, illetve a Commodore-ra írt programok megjelentetését tervezi. K. M. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents