Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-18 / 142. szám

1986. június 18. • PETŐFI NÉPE 0 3 NAGYON VÁRTÁK, SZÉP ÉS KORSZERŰ LETT OLCSÓBB LAKÁSÉPÍTÉSI FORMA KA T KERESNEK Új egészségház Orgoványon Hétvégére készül a nyári hő­ségben Orgovány. Az előző napi esőtől üdén zöldell a főtéri park. A mellékutcák kátyúiból még nem szippantotta föl az össze­gyűlt vizet a magasba kapasz­kodott nap. Gyérül az utcai for­galom, záráshoz készülődnek az üzletek, a tanácsházán két elő­adó beszélget békésen, két fia­talember a moziműsort nézegeti a művelődés házánál, diákgyere­kek fagylaltot nyalogatnak rá­érősen az utolsó tanítási nap örö­mére. A kultúra modern hajlékával átellenes, mozgalmas tetőzetű, gazdag formavilágé új épületbe jönnek-mennek az emberek. Üj bútorokat raknak le egy kiste­herautóról. Táskákban hordják a kartotékokat a régi rendelőkből. Egy középkorú hölgy a bejárat előtti virágokat rendezgeti. Sohasem szerettem a lelken­dező embereket, de most azt kell látnom, azt kell írnom, hogy szí­vesen, jókedvűen dolgoznak Or­govány kétségtelenül egyik leg­szebb épületében a takarítóasz- szonyok, rakodók. Kovács Ferencné élenjár a munkában. — Néhány napja sokkal töb­ben voltunk — mondja a védő­nő. — A társadalom minden ré­tegéből segítettek. Kiket említ­sek? A cipészek Balaton brigád­ját? A két szövetkezet asszonyait, .lányait? Mint hajdanán a fonó­ban, olyan vidáman ment a mun­ka. Ragyogni kell az átadásra egy ilyen gyönyörű épületnek. Tudom, voltak nóhányan, akik kezdetben fanyalogva nézegették az itt kicsit szokatlan épületet. Az első látogatás után azonban ők lettek az új egészségház leg­lelkesebb hívei. Elégedett dr. Vörös Lídia fe­lülvizsgáló főorvos, éppen most ment el — tudatja dr. Csarnay János és dr. Csollák ' Lajos, a község két orvosa, akik a jó gaz­da felelősségével irányítják, el­lenőrzik, segítik a berendezke­dést. Eddig is jó híre volt mun­kájuknak, főleg a megelőzésben, a felvilágosításban jeleskedtek. Áldozatkész munkájuknak is köszönhető, hogy minden illeté­kes fórumon támogatták az egész­ségház építésének tervét. — Községünk önálló TIT-cso­portja rendszeresen tartott elő­adásokat. Ennek is tulajdonítha­tó, hogy a legtöbben idejében jönnek orvoshoz, amikor még könnyebb a gyógyítás. A súlyo­sabb betegségen átesett vagy eset­leg utókezelésre szoruló gyógyul- takat időnként visszahívjuk fe­lülvizsgálatra. Jönnek örömmel. Mindketten régóta a faluban élünk, ismerjük az itt élők gond­jait, lakáskörülményeit, munka­helyét — jegyzem dr. Csarnay János vezető körzeti orvos sza­vait. A gyermekgyógyász szakor­vost, dr. Csollák Lajost arról kérdezem: várhatóan megfelel céljainak az új épület? — összehasonlíthatatlanul ked­vezőtlenebb körülmények kö­zött dolgoztunk kollégámmal. Mindkét rendelőt alapozatlan, családi házban alakították ki. Szűk volt a váró, sötétek a szo­bák, nyirkosak a falaik. Ennek tökéletes a nappali és esti vilá­gítása. Nem kell a rendelőhelyi­ségben várakoztatni a netán kór­házi ápolásra, sürgős beavatko­zásra váró beteget a mentő ér­kezéséig. Jutott külön helyiség a laboratóriumnak, a fertőző be­tegeknek. Kényelmes, tágas a váró, talán egy picivel nagyobb is a szükségesnél. Persze, a ta­vaszi tömeges megbetegedésekkor talán még ez is kicsi lesz. Kollégája veszi át a szót: — Évente mintegy 30 ezerszer kérdezzük: mi a panasza a ked­ves betegnek. Előfordulhat, hogy néha várakozni is kell. Köny- nyebben telik az idő az ilyen tá­gas helyiségben. Igazán hálásak vagyunk a kiváló épületért, ezért nem szívesen mondanék bíráló megjegyzéseket. Igaz, nem is vol­na mit, mert úgy tapasztalom: eléggé átgondolt a terv, jó a ki­vitelezés. Talán az orvosi, a be­tegellátási részt nagyobbítottam volna a tanácsadó rész rovására. Dr. Csollák Lajos: — Természetesen nagyra érté­keljük a szintén letelepedett vé­dőnők munkáját, hiszen sok függ hozzáértésüktől, lelkiismeretes­ségüktől olyan korban, amikor az emberek egyre inkább befo­lyásolhatják saját egészségüket. Kollégámhoz csatlakozva köszö­nöm az egészségügy iránt a me­gyei és a községi tanácstól meg­A NÖVEKEDÉS ÖRÖKLÖTT ÉS KÖRNYEZETI TÉNYEZŐI Nemzetközi humánbiológiai szimpózium Nemzetközi humánbiológiai szimpóziumot rendez az Eötvös Lorántd Tudományegyetem em­bertani tanszéke június 23—26. között Pécsett az akadémiai bi­zottság székházában. A negyedik ilyen jellegű tanácskozáson 14 or­szágból 60 szakember vesz részt. A szimpózium fő témája a növe­kedési standardok, vagyis azok az adatsorok, amelyek egy-egy or­szág vagy földrajzi régió gyerme­keinek növekedését, testi fejlődé­sét jellemzik. A gyermekek növe­kedési, érési folyamata ugyanis öröklött, és környezeti tényezők hatására alakul, e hatások azon­ban' Földünk különböző területein és különböző időkben mások és mások. A növekedési mutatók te­hát időről időre ugyancsak vál­toznak. A pécsi konferencián beszámo­lók hangzanak el többek között a legújabb kubai, csehszlovákiai, jugoszláviai, portugál, olasz, in­diai növekedési standardokról. A főreferátumban ismertetik az első hazai növekedési stardardokat, amelyeket a rendező tanszék mun­katársai dolgoztak ki az 1982 és 1985 között végzett országos rep­rezentatív növekedésvizsgálatuk eredményei alapján. E felmérés során 41 ezer gyermeket, Magyar- ország 3—18 éves ifjúságának 1,5 százalékát vizsgálták. A szimpóziumon: 50 előadás hangzik el, beszámolnak többek között a különböző környezeti té­nyezőknek, a városi és a falusi környezetnek, az életmódnak, a táplálkozásnak, a testnevelésnek és a sportnak a növekedésire gya­korolt hatásáról. Több előadó szól a leányok éréséről, a testösszeté­tel (izom-, zsírarány) és testal­kat kérdéseiről, az elhízott gyermekek növekedési problémái­ról, az értelmi fogyatékos gyerme­kek növekedéséről. Tájékoztatnak a növekedésvizsgálaitok számos gyermekgyógyászati klinikai vo­natkozásáról 'is. A szimiDÓzium teljes anyagát az Anthropológiai közlemények ez évi kötetében je­lentetik meg. • • SIKUVEG­VÁSÁR A 126. sz. solti telepünkön 30%-OS ENGEDMÉNNYEL síküveg-vásárt rendezünk, amíg a készlet tart. A minőségi engedményes síküveget rekesztételben értékesítjük, vastagsága 2 és 3 mm. Most érdemes vásárolni az Alföldi Tüzép Vállalat solti telepén. 1378- *• >1*1 nyilvánult ügyszeretetét és a la­kosság megható támogatását. Csaknem félmillió forintba ke­rült volna a környezetrendezés. A Sallai és az Egyetértés szövet­kezet dolgozói társadalmi mun­kában egyengették el a földhá- nyásokat, csinosították az udvart, az előteret. Egy fillért sem kér­tek, pedig nagy munkagépekkel vonultak föl. — Nyilván a jónál is van jobb. Mi kellene a még hatékonyabb kihasználáshoz, a még korsze­rűbb gyógyító-, megelőző mun­kához? — Előbb-utóbb bizonyára ka­punk még egy CB-rádiót. Nagy­szerűen bevált, mert a postai se­gélyszolgálat olykor akaddzik. Volt úgy, hogy Izsákra kellett át­menni egy telefonálás miatt. Ar­ról nem is beszélve: súlyos eset­ben az orvos nem hagyhatja ott betegét. Elkelne még egy-két műszer, ezekre volna pénz, csak egyelőre nem kaphatók. Sok mun­káid ő-vés ztes éget megtakaríthat- nánk — például —, ha itt is el­végezhetnénk vércukorsztot- vizsgálatot. Kecskemétre visszatérve, új­ságírói szerencsém összehozott öveges Lászlóval, Kecskemét fő­építészével, az orgoványi egész­ségház tervezőjével. Átadtam az elismeréseket, tolmácsoltam a többnyire dicsérő megállapítá­sokat. Nem hallgattam el: néhá- nyan túl díszesnek érzik az egész­ségházat. — Ma, mert még kicsit szo­katlan. Tudatosan választottam ezt a formát, mert kicsit sze­retne az átellenes modern mű­velődési ház ellenpólusa lenni, a nagy tetőterű falusi építkezé­seket felidézni. Azt szeretném, ha az épület enyhítené, felolda­ná azt a nyomasztó érzést, ami a beteg vagy betegséget gyanító emberek közérzetét rongálja. Ezért világos, tágas az előtér, ezért szeretném hinni, hogy ott­honos hangulatot áraszt a belső tér. Az egészségügyi célokat szol­gáló helyiségeken kívül a hasz­nosított tetőtérben 3 lakást is ki­alakítottunk. Bízom benne: min­den orgoványi megszereti a fa­lu központjában méltán elhelye­zett egészségházat. Heltai Nándor A lakáshoz jutás, az otthonteremtés a legfőbb, s olykor csak nehezen elérhető cél az ember szá­mára. A párt-, az állami és a tömegszervezetek, s maguk a szorongatott helyzetben levők is egyre több használható, kivitelezhető ötletet, módszert találnak ki és alkalmaznak. Mindezt azért, hogy a családok olcsóbban, hamarabb teremthessenek otthont maguknak. Dr. Molnár Gáborral, a me­gyei pártbizottság tagjával a Kalocsai Városi Kór­ház rtőgyógyász szakorvosával erről beszélgettünk. — Kalocsa vezetői régóta arra törekszenek, hogy a lakáshelyzeten javítsanak — mondotta. — A többszintes és a családiházas formák mellett, úgy vélem, a KISZ találta meg az egyik legkedvezőbb lakásépítési formát. Ez érthető, hiszen a fiatalok lakáshoz juttatása talán a legnagyobb gondunk. A városban régi hagyományai vannak a KlSZ-la'kás- építést segítő tevékenységnek. Több mint tíz évvel ezelőtt létrejött a KISZ Petőfi Lakásépítő és -Fenn­tartó Szövetkezete, amelynek az a célja, hogy a szövetkezeti tagok összefogással, személyes közre­működéssel, anyagi hozzájárulással gondoskodja­nak az épületek felépítéséről és fenntartásáról. A megalakulással egyidőben létrehoztak egy épület- karbantartó egységet. A szövetkezet „non-profit”, vagyis nem nyereségre törő jelleggel dolgozik, ezért árai a legkedvezőbbek valamennyi építési forma közül. A garzontól a 130 négyzetméter alapterületű lakásig, sokféle típust épít. 1985—86-ban 72 otthont alakítottak ki. amelyek négyzetméterének ára 8—11 ezer forint között volt. A kedvező árakhoz hozzá­járult a társadalmi összefogás is. Az építési szán­dékot bejelentők — anyagi helyzetüktől függően — a legmagasabb szociálpolitikai kedvezményt kapják. — A szövetkezet valamennyi tagja fiatal házas vagy pályakezdő, akik saját fizikai erejükkel is részt vesznek otthonaik létrehozásában. A hitelt az OTP adja, elismeri az 50 ezer forint értékű saját munkát, beszámítja az előtakarékosságot. Ehhez hozzájön a munkahelyi támogatás, így már 30—50 ezer forint készpénzzel is hozzá lehet kezdeni az építkezéshez, garzonlakás esetében pedig még eny- nyire sincs szükség. — A múlt évben a KISZ városi bizottsága véd- nökségi megállapodást kötött a szövetkezettel, amelyben vállalta, hogy megismerteti a fiatalokkal a lakásszövetkezet nyújtotta lehetőségeket, részt vesz a lakásépítési alapok egyeztetésében, munká- brigádokat szervez a kivitelezéshez. A sajtó, a té­vé, a rádió gyakran tudósított e kalocsai tervekről. A szövetkezet eredményes és példamutató munká­jáért két íziben is megkapta már az ÉVM, a SZÖ- VOSZ és a KPV'DSZ elismerő oklevelét. A vállal­kozás sikeres, ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt évben éppen Kalocsán adták át a kétszázötvenez­redik szövetkezeti lakást. — Egy svéd cég az egyik ház tetejét kísérletkép­pen napelemekkel fedte be, s a kollektorok 12 ott­hon állandó melegvíz-szükségletét fedezik, télen is. A lakások még olcsóbbá tételére a KISZ városi és megyei bizottsága — a KISZ KB-val közösen — lakásépítő tábort szervez Agárdon, ahol nyolc héten át 45 szakmunkástanuló dolgozik. A város vezetői is keresik az olcsóbb lehetőségeket, mert bebizonyosodott, hogy a többszintes, telepszerű la­MIVEL VÉDEKEZ(Z)ÜNK? • A kalocsai KISZ-lakótelep egyik épületének te­tejére hőtárolólemezeket húznak fel. kások iránt, a magas árak miatt csökkent a keres­let. Emellett — sajnos — nem mindenütt egyfor­ma a vállalati hozzájárulás mértéke sem — A vállalati és intézményi lakásépítési hozzá­járulás közötti különbség igen nagy. A költségve­tésből gazdálkodó intézmények szerény lehetősé­gekkel rendelkeznek. Kalocsán a kórházban 839-en dolgozunk, központi keretiből az elmúlt évben 112 ezer forintot kaptunk lakásépítési hozzájárulásra. Ehhez az összeghez a kórház kigazdálkodott 88 ezer forintot. Ez átlagosan egyötöde a termelő vál­lalatok által nyújtott lakásépítési hozzájárulás­nak. Kalocsai példát hoztam, de úgy gondolom, hogy ez máshol is így van. Nem ez az alapvető ok, de ez is hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok nem szíve­sen helyezkednek el az egészségügyi pályán, mert a kezdeti nehéz években egy jó vállalat hatható­sabb támogatást tud nyújtani — hallottuk dr. Mol­nár Gábortól. Kalocsán bebizonyosodott’— ezt több mint egy évtized eredményei támasztják alá —, hogy érde­mes keresni a lakásépítés, az otthonteremtés ol­csóbb és gyorsabb módszereit. Gémes Gábor Tűzre, vízre vigyázzatok! I. A címbeli intelem nem mai találmány. A középkor, vagy talán még régebb óta figyelmeztet mindenkit, hogy óvja, védje értékeit a természet erőinek pusztításai­tól. Bár az egykori lámpagyújtogató esti .^könyörgése” soha nem vesztett időszerű­ségéből, fénye mintha meg-megkopott vol­na. Volt időszak, amikor azt hittük, hogy a korszerű anyagok, a fejlett technika al­kalmazása könnyít az intelem szorításán. Nem történt, nem történhetett így. S bi­zony sokszor, sokszorosan megfizettük a tanulópénzt. Mostanában mintha a sors is gyakrabban gondoskodna arról, hogy többet foglalkozzunk a tüzek megelőzésé­vel. Mi a helyzet Bács-Kiskun megyében? Mennyire érezhetjük biztonságban érté­keinket ? A megyei tűzoltóparancsnokság tájé­koztatója alapján készült írásunk ezekre a kérdésekre keresi a választ. Kedvezőtlen tendenciák A megye tűzvédelmét hat állami (ebből öit készenléti szolgálattal rendelkező), száz- egy önkéntes és száznegyvennégy vállala­ti tűzoltóság látja el. összlétszámúk meg­haladja az ötezer főt. Viszont a tűzoltóság munkáját ennél jóval többen támogatják. Szerencsére közreműködnek a vállalatok, szövetkezetek, intézmények és a lakosság jelentős rétegei is. Ám felhőtlen optimiz­musra mégsincs okunk. A jelenlegi tűz­védelmi helyzet nem rosszabb és nem jobb, mint az országos átlag, ide a kedve-- zőtlen tendenciák már feltűntek a látha­táron. A tűzvédelmi helyzetet alapvetően be­folyásolja a népgazdaság helyzete, teher­bíró képessége, az energia- és az anyag­gazdálkodás, az ésszerű takarékossággal járó feladatok, valamint a beruházások, felújítások lelassulása. Különösen ez utób­biak hatása érezhető jelentősebben, mi­vel a gépek, a technológiai berendezések, s az épületek elöregedésével a tűzbizton­ság is romlik, amivel együtt nő a veszély- helyzet. A megye általános tűzvédelmére kihat, hogy az ipari vállalatok fejlődési üteme csökkent, egyre több a korszerűt­len, amortizálódott gép. Fokozza a gon­dot a mind több termék előállítására való törekvés és a munkaidőn túli gmk-s mű­szakok bevezetése, amelyek következté­ben gyakran elmarad a géppark tervsze­rű megelőző karbantartása. A szövetke­zeti iparban egyre több a kisszövetkezet, ahol nem a termelés biztonságát tekintik elsődlegesnek. Általánosan tapasztalható szinte min­denütt az alap- és a nyersanyagok terv­szerűtlen szállítása, a késztermékek zsú­folódása a raktárakban. A tűzvédelmi szervezetek tevékenységében egyes helye­ken az ésszerűséget a formalizmus váltja föl, amire biztonságot alapítani nem le­het. A mezőgazdasági üzemek tűzvédelmi helyzete ellentmondásos. A korábbi évek­ben a gáz, de főleg a tüzelőolaj rohamos elterjedése volt a jellemző, napjainkban pedig a szárítóberendezések egy részét nem is üzemeltetik. Ha mégis, akkor a fű­tésükre inkább fát, szenet vagy szalmát használnak. Ezeknek a fűtőanyagoknak az eltüzelése természetesen nem lenne baj, ám az égetőberendezések üzemeltetési kö­rülményei már korántsem megnyugtatóak. A megye mezőgazdasága általános tűzvé­delmi helyzetének megítélésénél feltétle­nül számolni kell még az időjárás meg­határozó szerepével. Nem hagyható figyel­men kívül az évek óta tartó szárazság, az alacsony talajvízszint. De az sem, hogy a tanyai kutak nagy része kiszáradt, így tűz­oltásra nem használható. Segély hí vás gy őrs a bhan A közlekedés és a hírközlés területén a tapasztalatok szerencsére kedvezőbbek. Az elmúlt időszakban jelentős mértékben nőtt a gépi kapcsolású telefonközpontok száma, egyre több települést kötnek a táv­hívóhálózatba, így könnyebb, gyorsabb a segélykérés. A községek jelentős részében működik már a szinte kizárólag segélyhí­vásra igénybe vehető telefon, ami a kése­delem nélküli tűzjelzést teszi lehetővé. Jelentős tűzvédelmi fejlődés tapasztal­ható az egészségügyi létesítményekben, főleg a kórházakban. Az oktatási intézmé­nyekben viszont szükségmegoldásokat kö­vetel az „égető” tanteremhiány. A lakóházak tűzvédelmi helyzete egyál­talán nem megnyugtató. Esetenként ag­gasztó állapotok tapasztalhatók a kisegítő háztáji gazdaságokban. Általános, hogy házilagos kivitelezésű megoldásokat al­kalmaznak, s a villamos vezetékek elhe­lyezésénél teljesen figyelmen kívül hagy­ják av tűzvédelmi előírásokat. Ennek az állapotnak törvényszerű következménye, hogy növekszik a tűzesetek száma és a tűzkár nagysága. 1984 ugyan a lakóházi tűzvédelem jegyében telt el, de most úgy tűnik, hogy a széles körű propaganda érezhető hatás nélkül maradt. összességében Bács-Kiskun megye tűz­védelmi helyzete még elfogadhatónak mi­nősíthető. Ám az a megjegyzés is ide kí­vánkozik, hogy az egyre növekvő számú objektív veszélyforrás mellett romlik az állampolgári fegyelem. Tuza Béla (Folytatjuk.), A szovjctuniúbcH Szimferopol, a fran­ciaországi Areucil után a finnországi Hy- vinkää-vei' is testvérvárosi szerződést kö­tött Kecskemét. Az erről szóló dokumen­tumot Hyvinkää-ben nemrég írták alá a vezetők: finn részről Osmo Anttila és Juo- ni Aaltonen, magyar részről pedig dr. Me­ző Mihály, a városi tanács elnöke és Sza- tókiné dr. Kiss Katalin, a városi pártbi­zottság titkára. A Hyvinkää (melyet magyarul Hüvinké- r.ek ejtjük, a szó eleji „h” hangsúlyozá­sa nélkül) küldöttsége már tavaly, a VII. Magyar—Finn Kulturális Hét rendezvény­sorozata alkalmából járt „háztiiznézőben” Kecskeméten. Most dr. Mező Mihály és Szalókiné dr. Kiss Katalin négynapos lá­togatással viszonozta a vizitet. Programjuk alkalmai adott arra, hogy megismerkedje­nek a 38 ezer lakosú Hyvinkää-vcl, ahol következetesen megvalósították jelszavu­kat: a házak ne nőjenek a fák fölé. Jár­tak az egészségügyi és kulturális központ­ban, a város könyvtárában, egy óvodában, és két nagyvállalatnál. A testvérvárosi egyezmény szerint Kecs­kemét és Hyvinkää — a finn és a ma­gyar nép rokoni és baráti kapcsolatainak további erősítése érdekében — töreked­nek egymás városainak megismerésére, a tapasztalatok kicserélésére. A városok kultúráját cserekiállitásokon mutatják be. elősegítik lakosaik — különösen a fiata­lok — kölcsönös látogatását; továbbá pe­dig sajtó, fényképek, filmek és egyéb kommunikációs eszközök segítségével in­formálják egymást. Hamarosan Kecskemétre érkezik az el­ső finn küldöttség, amely már a testvér- városi szerződés keretében ismerkedik a várossal: a tervek szerint augusztusban negyvenen látogatnak Magyarországra, és szó van egy 17 tagú delegációról is. In­formációnk szerint a Magyar—Finn Kul­turális Egyesület szintén szervez kirándu­lást Hyvinkää-be. A finnek egyébként rendkívül komolyan veszik a testvérváro­si kapcsolatot. Amikor például Hyvin­kää-ben dr. Mező Mihályék a Finn—Ma­gyar Baráti Társaság vezetőségénél — az elnöke egy szabómester — töltöttek egy estét, jóleső meglepetéssel tapasztalták, hogy vendéglátóik közül sokan tanulnak és sokan értenek, sőt, beszélnek is magya­rul. ' B. J, A kalocsai KISZ-es példa KECSKEMÉT — HYYINKÄÄ Testvérvárosi szerződés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents