Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-15 / 113. szám
^wammmmmaasiaaiu^BOnMva■«sasu ^ — QQzdQ/QQpolitikQ v munko %Icjjc/ílmcnyck j • PETŐFI NÉPE @ 5 1986. május 15. ^ BLEVISZ-MÓDSZER Hl / Többirányú tevékenység Hasznos munkaerőmozgás Árbevételük nagysága szempontjából lehetne ugyan rangsorolni a BLÉV1SZ ágazatait, ha viszont a nyereséget tekintve tennénk ugyanezt, a lista minden évben másként alakulna. Hiszen éppen ez az alapvető rendeltetése a szövetkezet „több lábon állásának”: ha az egyik tevékenységük valamilyen okból kevésbé eredményes, a másik pótolja. Tavaly a legnyereségesebb volt — Az még nem fordult elő, hogy egyik sem sikerült — mondja Szabó Lajos, aki társadalmi megbízatásként párttitkára a szövetkezeinek, és az anyag- és áruforgalmi osztály vezetője. — Kifelé ez talán úgy látszik, hogy az egyik ágazat jobb, különb a másiknál, a belső értékítélet azonban nem tesz különbséget az ágazatok között. Építőiparunk például a saját beruházásaink kivitelezője, ha a szövetkezetünknek dolgozik, természetesen nem hoz nyereséget. legközelebb akkor lesz ilyen, amikor a közelmúltban vásárolt — a jelenlegi központi telepünk mellett levő és annál nagyobb — telken elkezdjük az építkezésit. Egyébként ez is az egyik példája a magunkra vállalt fejlesztési kényszernek: termelési célkitűzéseink megvalósításához meg kell teremtenünk a megfelelő körülményeket, a feltételeket. Tavaly a gépipari ágazatuk volt a legnyereségesebb, ebben az esztendőben viszont éppen ettől nem várnak, nem várhatnak nyereséget. Termékei a benzin- motoros öntözőszivattyűk, asztali és oszlopos fúrógépek, légbeszívó éfe légtelenítő szelepek (ez utóbbiak saját fejlesztésű gyártmányok) voltak korábban, a Medicorral kooperációban műtőasztalok alsó részét, felszereléseit készítették. Biztos bevételt, jó nyereséget hoztak és hoznak ezek a cikkek, a szivattyúk, a légbeszívó és légtelenítő szelepek eev része tőkés és szocialista exportra kerüli. A szelepek például KGST-szakosított termékek, amelyeket NDK—magyar kooperációban, e-ak a BLÉVISZ gyárt. Megújulva startolhatnak Mégis, az eredmények növelése érdekében a piaci igényekhez alkalmazkodva tavaly elkezdték az ágazat termelési szerkezetének korszerűsítését. — A fúrógépeket vezérgyárt- mánn,yá léptettük elő — tájékoztat Szabó Lajos —, a tavalyihoz képest csaknem megduplázzuk a termelésüket. Az alapgépet többcélúvá alakítottuk át. Emellett továbbra is dolgozunk a Medicor megrendelésére. Másik új termékünkkel a BNV-n lépünk Termékváltás a gépipari ágazatban m V Kenyeres András a szövetkezet által rógép egyik példányán dolgozik. kifejlesztett pneumatikus fúelőször a nyilvánosság ©lé. Ez a vaku umadapteres fejőgép, amit magyar találmány alapján fejlesztettünk ki. A termelésiszerkezet-iváltás, az ú j termékek gyártására való áttérés, valamint az elkezdett műszaki fejlesztés az idén visszafogja ugyan a termelést azonban az elkövetkező években ily módon megújulva startolhatnak. Megtérül a befektetés, „bejön” a kimaradt termelési érték, nyereség. Meggyőződésünk, hogy jó minőségű, korszerű terméket ennek megfelelő színvonalú technikával lehet előállítani: ezzel együtt a termelési költségek csökkenését, mindezek következtében a nyereség növekedését várják a műszaki fejlesztéstől. Kapun belül és kívül A műszaki fejlesztés azonban csak az egyik feltétele céljaink elérésének. Megteremtése kemény forintokba kerül, valahogy mégis egyszerűbb az összes többinél. Pontosabban mindannál, ami végső soron nem a szövetkezet — mind a négy ágazat - dolgozóinak szándékán, képességén múlik. Ahogyan Vértesy László főépítés vezető és Szabó Lajos párttikár elmondják: általában nincs garancia arra, hogy a jó elgondolásaik, helyes döntéseik megvalósulása nem hiúsul meg rajtuk kívülálló, sokszor apróságnak tűnő okok miatt, mint például alkatrész- vagy anyaghiány, vagy mert mások nem teljesítették! azt, amin a szövetkezet feladatának megoldása múlik. \ — Hiába tervezünk, szervezünk meg előre mindent gondosam — mondja a főépítésvezető —, sosem tudjuk, hogy másnap mire ébredünk, milyen újabb akadályt kell lefcüzdenünk. Ketrecek a baromfiiparnak A Kecskeméti Alföld Szákszövetkezet vasipari részlege a különböző esztergályos munkákon és színesfémöntvényeken kívül évente készít a baromfiiparnak szállítóketreceket. Az idén tizenöt szerelvény gyártására kaptak megrendelést. (Pásztor Zoltán felvétele) De legalább „kapun belül” sikerült meghonosiianiak a termelésben, gazdálkodásban leghatékonyabb ^módszereket. Ezek alapja, hogy soha nem általános, hanem konkrét — és az előzőnél mindig -nehezebb — célt tűznek ki maguk elé: ezt nevezik a szövetkezetiek fejlesztési kényszernek. Érdemes ennek következményein elgondolkodni. Attól a dolgozóitól lehet fegyelmezett, jó munkái elvárni, akinek mindennap (csak a nyomaték kedvéért: mindennap) megvan az egyértelműen meghatározott feladata. A vezető dolga: — konkrét feladata! —. hogy ennek feltételei t megteremtse: kezdve, a kalapácstól a piaci lehetőségekig. -Mindez végső soron a szövetkezet és dolgozóinak anyagi gyarapodását garantálja, ha úgy tetszik, az ösztönző bérezés fedezetét. Ami De- d-ig a „'humánus agresszivitásként” említett módszerüket illeti: a számonkérést ellenőrzést és egyáltalán. mindazt magában foglalja, aminek segítségével a dolgozók képességének legjavát a felszínre lehet -hozni. Almád Márta kV Alig tíz esztendeje még nem volt kérdés, hogy mikor és mennyire hasznos a munkaerőmozgás? Csakis káros — -következésképpen büntetendő — mozgást ismertünk, bár gyaníthattuk volna, hogy a piaci követelményekhez rugalmasan alkalmazkodó termék- szerkezet merev munkaerő-állománnyal gyakorlatilag elképzelhetetlen. És mégis: számunkra akkoriban a 20—30 évps törzs gárdatagság volt az ideál; az egy és ugyanazon a munkahelyen megöregedett szákit tekintette követendő példaképnek minden valamirevaló vezércikkíró. A rendeletalkotók pedig ritkán tapasztalható találékonysággal ötlötték ki a munkaerőpiac mozgását nehezítő adminisztratív szabályokat. Makacs tévhit A munkaerőpiac persze már akkor is öntörvényű mozgásvilágát élte, s a vándormadárnak titulált munkavállaló a saját érdekeit érvényesíttetve cserélgette a munkahelyeit. S ez volt a baj, ez volt az igazán káros. Hogy tudniillik a mozgást csillapítandó, nagy-nagy igyekezetünkben végképp megfeledkeztünk a mozgásirányok valamiféle tervszerű, a gazdaság mindenkori érdekeit szolgáló befolyásolásáról. S mert a munkavállalók szinte magukra hagyva tévelyegtek a munkahelyek között — többnyire néhány fil- lérnyi órabéremelés reményében — egészen a hetvenes évtized végéig makacsul tartotta magát a tévhit: nincs érdemleges különbség a káros és a spontán fluktuáció, valamint a gazdasági élet vérkeringéséhez nélkülözhetetlen mobilitás között. Ezért is volt kínos "meglepetés, hogy amikor — a nyolcvanas évtized elején — már elodázhatatlanná vált a termékszerkezet korszerűsítése, hirtelen kiderült, hogy ehhez gyakorta nemcsak a nélkülözhetetlen termelőberendezések, de még inkább a megfelelően képzett szakemberek is hiányoznak. Nem volt használható átképzési gyakorlatunk és intézményrendszerünk, hiányzott a megfelelő munkaközvetítői hálózat, s egyáltalán: felkészületlenek voltunk egy mobilabb munkaerőpiac kezelésére. Korszerűség és mobilitás Ráadásul: a mozdíthatatlan munkaerő-állománnyal kapcsolatos — és hadd kockáztassam meg: képmutató — elméletek lehetetlen helyzetbe hozták a vállalatok munkaügyi szakembereit is. Egyfelől szünet nélkül ostorozták őket, hogy nem képesek a racionális munkaerő-gazdálkodásra; hogy állandósult munkaerő-tartalékra törekszenek, másfelől viszont — nyíltan kimondva, vagy pedig hallgatólagosan — a vállalatokat tették felelőssé a foglalkoztatási biztonság garantálásáért. E hamis felfogás szerint a munkához való jog munkahelyhez való joggal vált egyértelművé, holott már akkor is csak az állam felelhetett volna a teljes foglalkoztatásért. Ilyen ellentmondásos helyzetben született végre a korszakos felismerés: nincs korszerű gazdaság mobil munkaerő-állomány nélkül. Nincs .termékszerkezet-váltás könnyen és célszerűen mozgatható munkavállalók nélkül. Egycsapásra lebontják a nagy gonddal felépített adminisztratív korlátokat, megteremtik a mobilitás eszköz- és intézményrendszerét, érvényüket vesztik a korábbi megbélyegzések, már nem kiátkoznivaló, negativ figura a munkahelyeket próbálgató pályakezdő, s anyagilag is támogatják a szakmai átképzést. Nagyot fordul a világ az ügyben is, hogy o korábban mindenkit számolatlanul magába szívó nagyipar hirtelen létszámleadó ágazattá vált, bizonyságául annak, hogy az ipar extenzív fejlesztésének egyszer s mindenkorra vége. S milyen érdekes; amit annak idején oly' sokan követeltek, hogy tudniillik a tervszerűbb irányítás eredményeként is mozduljon már végre a munkaerőpiac, az megint csak gondot okoz. Legfőképpen az ipari vezetőknek. Évek óta és egyre hangosabban panaszkodnak az ipari munkavállalók számának csökkenése miatt, s manapság már követelik e folyamat megállítását, sőt visszafordítását. Gyanakvóan kérdezik, hegy ugyan hová tűnik el a tőlük elvándorolt munkássereg, s mintha nem vennének tudomást a tényekről. Hogyan befolyásolható ? Először is: az ipari és az építőipari létszámveszteség jórészt nem a fluktuáció következménye, hanem bizony a tényleges veszteségé. A nyolcvanas évek elején drasztikusan csökkent az aktív keresők száma, mert majd' százezren vonultak nyugállományba, vagy haltak meg még a nyugdíj-korhatár előtt. A munkába lépő fiatalok pedig nem pótolhatták ezt a veszteséget. Ez persze nem vigasztalja a munkaerőhiány miatt aggódó ipari vezetőket, ám mégis gyanítható, hogy az ipar foglalkoztatási gondjai nem a mértéktelennek ítélhető spontán fluktuációra, még csak nem is a „gyanús” irányú elvándorlásra vezethetők vissza. Következésképpen az orvoslás lehetőségét sem kizárólag a szű- kebb értelemben A'ett gazdasági szabályozás eszköztárában -ken keresni — felelevenítve a „káros” mozgással kapcsolatos korábbi elméleteket, — hanem inkább és mindenekelőtt a súlyosbodó demográfiai, egészségügyi, oktatási és képzési bajokról van szó. Mindez persze előidézője és egyben következménye is a most már nyilvánvalóan egyre nyomasztóbb morális gondoknak is. A fő kérdés tehát nem az, hogy káros-e, vágj' hasznos a munkaerőmozgás, hanem inkább az, hogy milyen célok érdekében, és mi módon befolyásolhatók a mozgásirányok? ... Vértes Csaba i Ä DR. SZILÁGYI TIBOR-. Időjárási szélsőségek Kecskeméten Szeptemberi orgonavirágzás / 1 \1870. november 5. ... már V •/10 nap óta éjjel-nappal szüntelenül esik. Minden munka megakadt, a közlekedés nagy bajjal jár. Gazdáink -pedig aggódnak, hogy miikor végezhetik el a vetést. Járhatatlano-k az utak, csak András -nap .(november 30.) hozott egy kis fagyat, de utána ismét hétszámra nagy sár. 1871. November 23-án az akkor még uj építésű Beretvás vendéglő előtt a nagy-körösi utczán ló döglött bele a föiáza-tt agyagos sárba. 1872. November 24. Második termésű almákat, és .pedig vajselymes és törckbálint aimákat hoztak K. M. tanító ur szőllőjé- ből, Az almák tökéletesen' ki voltak fejlődve, szép pirosak és elég zamatosak. 1874. november 12. -Még mindig kaphátó a piaczu-n-kon görög dinnye. A hó esik, a szobában fűtöitit a. kályha, s a pdaczon szép vörösbélű dinnyét árulnak... 1878. Szeptember első hetében sok alma fa újra -virágzott 1878-iban oly bő termés volt, hogy a szőlősgazdák nem tudták eladni. 80 krajezár volt egy akó bor és 1 Ft a napszám. Ahány út volt a szőlő, annyi akó bor termett. Volt egy gazdának 3 hold (-1,7 hektár) szőlője és amikor beszállította a termést a kereskedőnek 80 krajczárjával, a szőlőtermelést költségen felül 6 forintja maradt. 1878. (Késő ősszel (novemberben) oly gyönyörű tavaszi idő. mint különösen, 15-én volt, nasv ritkaság. Felső kabát nélkül lehetett sétálni, s a nap oly meleg sugarakat árasztott, hogy az ember Déli-Olaszországban, vagy a Földközi tenger valamelyik görög szigetére varázsoltalak vélte magát... _ . 1881. októberben sok eső. úgy hogy 108 millimétert szedett ö&z- sze az ombrometer i(esőmérő). 1873-!ban -csak 23-at. 1874-ben 10- e-t, 1875-ben 56-ot, 1876-ban 29-e,t. 1878-ban 51-eí, 1879-ben 53-at. 1880-ban 57 millimétert. 1882. Szeptember végén sietni kellett a szürettel és kukoricza szedéssel! a sok esőnek miatta. 1882. október közepén volt másod virágzásé körtefa. November 4-éin ezrével nyílt a búzavirág az Izsáki temetőben, délben a legkönnyebb nyárt ruhát lehetett használni. November 12-én Szinn-yai Imre u-r nyíri földjén iévő kertjében másodterimésű mouscoiaf-körte terem. I4-én az első -hó esett le városunkban, utána tartós esőzés állott be. 1885. október közepén az orgona bokrok újra virágozni kezdtek. 1886. október végén az Úri hegyen másodtermésű vajalma ért meg, virágzása augusztus 10-én volt. November 16-án egy udvarban új virágzásé meggyfa látható. 1890. szeptember elején másodszor virágzott az akácz, naspolya, orgona. 1891. Szeptember elején nagy melegek, 7-én erős vihar, 10-én csak 5 fokos mérséklet, 26-án dér, fagy. 1891. október 28-án még 26 fokos meleg, 29-én már 4 fok hideg. (mínusz 4 fok), 1893. szeptember 17. Az esőte- len időjárás folytán óriási port ver fel a sok kocsi, úgy hogy lé- lekzetet is alig lehet venni az utczán. 1893. október 7-én 30 C fok meleg volt árnyékban. 1893. December. Az enyhe és hosszú ősz folyamán még a rózsafák, meggyfák stb. nem hullatták el leveleiket, sőt a rügyek kihajtottak s a cynodia lapon,i- can oly szép bimbók vannak, hogy pár napi szép napos idő kipabtantja azokat, (japánakác) 1894. szeptember 16. ... Nagy volt a panasz a -hőség ellen, s ime 2 hét óta annyira lehűlt a levegő, hogy tegnap reggel már csak 2.5 C fok volt s a külső részelven Dér ... 1894. november 13—16 között 16 fokos -melegek, 23-án hó. 1895. szeptember 29. Időjárásunk érdekes jelenséget mutatott fel a lefolyt héten. A múlt hétről átjött északi szél teljesen megszűnt, oly annyira, hogy a reggeli hőmérséklet folyton emelkedett egész a tegnapi napig, amikor 10 C -fok volt, holott még hétfőn reggel 2,5 C fok. sőt helv- lyel-közzel zérus mellett erős dér csípte meg a szőlőt. A déli és közvetlen délutáni hőmérséklet nem volt csekélyehb 33 foknál napon, ami eléggé mulatja éghajlatunk szeszélyes voltát, valamint azt is, hogy mily hirtelen hővál- tozásokat állnak ki azok, kik korán. kelnek. 1896. szeptember 7-én délután városunk határterületén vihar és jégeső dúlt ismét, a mely alkalommal a Csáktornyái dűlőben helylyel-közzel okozott károkat. 1898. szeptember 25. ... A -már 2 hónapja tartó szárazság letarolja teljesen ligeteinket s szőlős- kentjeink termését is kétségessé teszi. A talaj iteljesan kiégett s fiin-oim por úszik a levegőben s kellemetlenné teszi a városban a tartózkodást. 1899. szeptember 17. Időjárásunk eigész őszies jelleget öltött. Hűvös, hideg szél sávit a fák közt. s kellemetlen esőzések zavarják meg a szabadban tartózkodást. Különösen este és reggel hűvös a levegő, úgy, hogy szőlős gazdáink Is a több féle betegség és baj által megrongált szőlő teljes meg- érésében alig bíznak. Ha) az idő melegebbre. szárazabbra nem fordul, úgy rossz szüretünk lesz. (Folytatjuk) Felhívjuk vásárlóink figyelmét, hogy 2J.O százalékkal olcsóbban vásárolhatnak i LOMBTRÁ GYÁRAT ÉS TERMÉSFOKOZÓ KÉSZÍTMÉNYEKET, amíg a készlet tart. Kecskemét, Halasi út 29. Műtrágyaosztály 393 1
