Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-09 / 108. szám
1986 májas 9. «9 PETŐFI NEPE • 3 SAJÁT BRIGÁD, KISZ-ÉPtTŐTÁBOR Kalocsai lakásszövetkezet vállalkozásai ■. . m , , , , PÁRTMUNKÁS, SAJTOTUDÓSITÓ ■SÍS-í 'S' ' " N ■ Az ország 13 lakásszövetkezetében alkalmazzák a Nonprofit jellegű építkezést. Elsőnek a kalocsai Petőfi KISZ Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet kezdeményezte. Nem képeznek nyereséget, önköltségi áron számítják az építési költségeket’ így olcsóbb a lakásépítés. A lakóházakat befejezés előtt adják át az új tulajdonosoknak, az utolsó simítást. a végleges kialakítást rájuk bízzák. A 215 lakás fenntartásáról*gondoskodó szövetkezet az. utóbbi időben jó eredményeket ért el, több kezdeményezése figyelmet érdemel. Három ízben nyerte el a SZÖVOSZ elnökségének elismerő oklevelét, kiérdemelte az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a SZÖVOSZ és a KPVDSZ elismerését is. Huszár Mihály ügyvezető: — Az elmúlt évben huszonkét laká-t építettünk, 40 építését elkezdtük, továbbá 26 családi otthonét pedig előkészítettük. Az építkezéseken a. költségeket sikerült négyzetméterenként 9—10 ezer forintra csökkenteni. A munkákat saját brigád végzi, amelynek létszámát kisiparosokkal költött szerződés alapján tovább növelőtök az elmúlt évben. Ezzel elősegítettük a biztonságos, gyorsabb építkezésit. Számításunk szerint lakásomként 150 ezer forint megtakarítást értünk ©1. Az elmúlt évben az igazgatóság új kísérletekbe kezdett. Központi segítséggel magyar—svéd együttműködéssel, napelemekkel fűtött lakásokat épített. A kezdeménye• A napelemek a várinál jobban beváltak. A képen látható lakóháznál egyúttal a tetőt is helyettesítik. A 150 négyzetméter nap- kollektor 18 lakóház fűtését oldja meg. (Kiima Győző felvétele) Hetvenévesen is tevékenyen Jánoshalmán mindenki csak így ismeri: Józsi bácsi. Nem lehet ezen csodálkozni, hiszen itt született, itt él. Most hetven évesen is a községért, lakóiért rajong, s mint korábban, ma is megtesz mindent, ami erejéből telik. Lusztig József, egy szobafestő- és mázoló második fiaként 1916. május 11-én született. A „nagy jólétből” élete további részében neki csak annyi jutott, hogy elvégezhette a négy polgárit, s beállt apja mellé inasnak. zés jól sikerült, az eddigi eredmények — a napenergia hasznosítását illetően — a vártnál jobbak. A kísérleti lakótelepen egyelőre 18 családi Otthoniban alkalmazzák vízmelegítésre a napkollektorokat. — A városi KlSZ-bizottsággal költött együttműködési megállapodás alapján az idei nyáron KISZ- tábont szervezünk. Az előkészületeket már az ©limúlit évben megkezdtük, négy turnusban összesen kétszáz kőműves- és áe »tanuló jön hozzánk az ország minden részéből a nyári hónapokra. Szakemberek irányításával tizenkét garzon lakást építenek, amelyet szintén félkész állapotban adnak át a tulaj «kunosoknak. A fiatalok tehát ily modort segítenek lakásSzolgáltatóház Kiskőrösön Épül Kiskőrösön a kisiparosok szolgáltatóháza. Az új létesítményben 14 üzlet, műhely kap helyet, egyebek között lesz divatáru, zöldség-gyümölcskereskedés, autóalkatrész-árusitás és kulcsmásolás is. építési programunk megvalósításában. Ez fesz az első ilyen jellegű KISZ-tábor a miegyében — hangoztatja a szövetkezet ügyvezetője. Azt is elmondja, hogy központi intézkedésekre megszűnteik az eddigi hitelszerződést gátló tényezők, amely azt jeleníti, hogy a szövetkezet pénzt vehet fel az építkezésekhez, ha a szükség úgy kívánja. EzZal megteremtették a folyamatos munka feltételeit. Nagy segítséget kapnak a városi KISZ-szervezet fiataljaitól, akik részt vesznek az építkezésekben, segítenek a lakásprogram megvalósításában. Eddigi munkájuk elismerésit váltott ki mind a szövetkezeti tagok körében, mind pedig a városban. K. S. — Reggeltől estig létráztam, festettem, mázoltam, s amikor segéd lettem, akkor sem történt más, csak több lett a fizetésem, mert apám mellett maradtam, akkor is. Katonának 1939-ben hívtak be. Egy év múlva leszereltek, de nem engedtek haza, mert munkaszolgálatra osztottak be. Ekkor kezdődött életem kálváriája. Hódmezővásárhely, Orgovány, Szeged, ahol a keretlegények nem kíméltek bennünket. Évekig tartó szenvedések után, amikor már közeledtek a felszabadító szovjet csapjatok, átdobtak bennüket a Dunántúlra, majd a németek kezére adtaik. Ausztriában erődépítésen dolgoztunk, de a parancsnokunkról kiderült, hogy illegális kommunista ... Francz Reiner, a hitzendorfi malmos mentette meg a munka- szolgálatosok életét, mert velük szökött meg az erődépítéstől. Együtt bujkáltak, s Reiner malmában érték meg a felszabadulást. Hadirokkantként tért haza, kórházba került. Felgyógyulása után örömmel utazott Jánoshalmára, s boldogsága még nagyobb volt, mert szüleit életben találta. 1945. Ehhez az évhez életéÁLLÁSKÍNÁLAT VÉGZŐSÖKNEK Gyógyszerészek, gyógyszertárak Az idén végzett gyógyszerészek többsége mór elhelyezkedett — tájékoztatta dr. Harangi György, az egészségügyi minisztérium főosztályvezetője az MTI munkatársát. A 133 pályázó gyógyszerész közül 118-an találtak megfelelő munkahelyet, a vállalatok, gyógyszertári központok 315 állást hirdettek meg. Az iparban 29-en helyezkedtek el. Az adatok szerint gyakorlatilag korlátlanok az elhelyezkedést lehetőségek. Egy képzett, g\ ogyszerész munkát találhat patikában, gyógyszergyáriban, kutatóintézetben, külkereskedelmi vállalatnál egyaránt. Gondot jelent azonban, hogy a felkínált állásokra nem találnak elegendő jelentkezőt, kevés a gyógyszerész. Mint a főosztályvezető elmondta: 1981-ben 3688 gyógyszerész dolgozott a gyógyszertárakban, 1985-ben 3814. A patikusok száma tehát körülbelül 3 százalékkal emelkedett, a gyógyszertári forgatom .viszont 50 százalékkal növekedett. Jelenleg két egyetemein képeznek gyógyszerészeket, az évi 200— 200 hallgatónál többet azonban e két intézmény —a budapesti és a szegedi — nem képes felvenni. Ugyancsak gond, hogy nincs elegendő számú, megfelenek két jelentős eseménye kapcsolódik. Megnősült, s elsők között lépett be a Magyar Kommunista Pártba. — Nem váltam meg az ecsettől, a létrától, s 1950-ig édesapámmal dolgoztam, mint azelőtt. Azután jött a betegség, nem létrázhattam tovább, boltvezető lettem, s onnan mentem nyugdíjba 1976. május 11-én. Ha csupán ennyit tett volna Lusztig József, ez is bőven elegendő lenne egy emberi élet teljes kitöltéséhez. Társadalmi elkötelezettsége, az emberekért való tenniakarása azonban többre sarkallta. Még 1945-ben őt választották meg Jánoshalmán a hadirokkantak járási titkárának, később szervezte a Magyar Szabadságharcos Szövetséget, amelynek községi elnöke lett, s már csak felsorolásszerűen a többit: húsz évig volt a községi pártbizottság tagja, tíz évig járási pártbizottsági tag, majdnem másfél évtizedig alapszervezeti párttitkár, s még lehetne sorolni tovább a szerényebb, fontosabb funkciókat. — Két gyermekem van, négy unokám, a róluk való gondoskodás és a pártmunika tölti ki nyugdíjaséletem napjait... Végezetül — s ezt nézzék el az olvasók — személyes megjegyzés : e sorok írója éppen 29 évvel ezelőtt ismerkedett meg Lusztig Józseffel, aki akkor kezdett tudósításokat írni az újságba. A sokszori személyes találkozást aligha lehet felejteni, amelyet mindig követett egy-egy Jánoshalmáról szóló híradás. S még hetvenévesen is dolgozik, a Halasi Hírek szerkesztő bizottságának, tagja a lap megjelenése óta. Köszöntjük Lusztig Józsefet, a pártmunkást, a sajtótudósítót, a lokálpatriótát, s kívánunk hosszú, boldog életet. Gémes Gábor Statisztikai felmérés a családtervezésről lő alapképzettséggel rendelkező jelentkező sem. A gyógyszerészet kevéssé vonzó, az emberek többsége csak elárusító tevékenységként észleli ezt a munkát, s az anyagú megbecsülés sem jobb más diplomás szakmáikénál. Hazánkban jelenleg 1500 gyógyszertár működik, ebből több mint hétszáz az úgynevezett egyszemélyes patika. Ezekben a munkaidőinek csak egy részét tu diák kihaszná'mi, a nagyforgalmú gyógyszertárakban viszont nagy a túlterhelés, létszámgondokkal küzdenek. A helyzetet jiavítaná, ha egv gyógyszerész két szomszédos patikát látna el; [»Idául az egymáshoz igen közel levő településeken délelőtt az egyikben, délután a másikban, dolgozna. Természetesen ezt a helyi tanácsokkal együttműködve kell kialakítani, a tapasztalatok szerint azonban nem szívesen mondanak le egész nap nvitvatartó gyógyszertárakról. Az egészségügyi tárca — a jobbítandó a helyzetet — a tervidőszak végére növelni kívánja a képzésben részt vevők számát. Ily módon 20—40 hallgatóval több készülhet fel a gyógyszerészi hivatásra. A Központi {Statisztikai Hivatal — közösen fáz Egészségügyi /Minisztériummal —- májusban és júniusban országos reprezentatív adatfelvételt /végez a /családtervezéssel, szfiletésszabályozássai kapcsolatban. A védőnők mintegy tízezer 15—39 év közötti nőt keresnek fel, közülük négyezren — akik 1982-ben, Illetve 1983-ban kötöttek (házasságot — 'már részt vesznek abban a vizsgálatsorozatban, amely életútjukat csaknem 15 éve kíséri figyelemmel. További 6999 nőt családi állapotától függetlenül keresnek fel. és kérdeznek meg otthonukban az adatfelvételt végző védőnők. A felmérés alapvető célja, hogy megvizsgálják: a legutóbbi népesedéspolitikai intézkedések »hatására hogyan alakultak a (nők családtervezési elképzelései. A kérdőíves vizsgálat megkísérli feltárni, hogy a különféle ösztönző intézkedések hoztak-e eredményt a család- tervezésben. íA fiatal házasoknál mindezt a családalapítás körülményeivel, a lakáshelyzet alakulásával, a házasságok stabilitását befolyásoló tényezőkkel összhangban vizsgálják. Mivel a házasodási kedv az utóbbi időben visszaesett, s növekedett a házasságon kívüli szülések aránya, a hajadon és elvált nők jiázas- ságkötési, Illetve újraházaso- dásl szándékait, valamint házasságon kívüli együttélési indítékait, gyakorlatát is tudakolják ta védőnők. A válaszadás természetesen nem kötelező, miután azonban az adatszolgáltatóktól ka- ' patt információkat titkosan * kezelik, s ezek nem kerülnek nyilvánosságra, az eddigi tapasztalatok szerint a megkérdezettek készséggel válaszolnak. Nem utolsósorban az ö és gyermekeik, vagy leendő gyermekeik érdekeit is szolgálja, hogy a népesedéspolitikával foglalkozó szakemberek kellő képet kapjanak a szülőképes korú nők életmódjáról, gyermekvállalási szándékairól. Az adatfelvétel eredményeit a szakemberek a hosszú távú népesedéspolitikai határozat végrehajtásáról szóló, s eredményeinek első két évét értékelő múnisztertanási előterjesztéshez kívánják i nálni. A MÜKINCSRABLÁS a tettesek kézrekerítésével zárult Mi történt a gnieznói katedrálisban? Poznani testvérlapunk tudósítója írja 9 A hír villámgyorsan járta be Lengyelországot. A nemzeti kultúra felbecsülhetetlen értékű emlékét, Szent Adalbert erekly.etartóját ellopták a Poznantól 50 kilométerre fekvő gnieznói katedrálisból. Az elkövetés módja arra engedett következtetni, hogy a bűnözők nem műkincset akartak szerezni, csupán nemesfémet. Erőszakosan lefeszítették az ezüst sasok szárnyát, elvitték az ezüst angyalkákat, leszaggatták a szintén ezüstből készült domborművet, letörték a koporsóról Adalbert alakját, ami ugyancsak e nemes ércből készült. A műkincs története Szent Adalbert (lengyel nevén Wojciech) ereklyéje ugyanazt jelenti a lengyeleknek, amit Szent István koronája a magyaroknak. Adalbert prágai püspök 997-ben lépett lengyel földre, és Vitéz Bo- leszláv támogatásával hittérítésre vállalkozott a poroszok között. Nem adta azonban meg a tiszteletet egy pogány áldozati helynek, ezért vértanúhalált szenvedett. Küldetésének tragikus végét kihasználva, holttestét Vitéz Boleszláv kiváltotta a poroszoktól, és a gnieznói katedrálisban — Lengyelország első fővárosában helyezte el. Mikor II. Szilveszter pápa Adalbertét szentté nyilvánította, zarándoklatok indultak, Gnieznó kegyhely lett, nagy tisztelet övezte, akárcsak a püspök személyét. Az első ereklyetartót, ha hinni lehet Cosmas prágai krónikásnak, III. Ottó császár készíttette színaranyból és Vitéz Boleszláv egészíttette ki egy arany kereszttel. A sírt 1039-ben Bretislav cseh fejedelem rabolta ki, a kincsnek nyoma veszett. A következő, ezüstből készült síremlék a svédek zsákmánya lett a svéd—lengyel háború idején. A sírbolt mostani külseje 1662- ből származik, egy holland származású gdanski aranyműves, pe- ter van der Rennen alkotása, néhány részletét Hanz Paul Junge készítette. Több mint háromszáz éven át a sírt nem csorbították meg, a sok kataklizma, két világháború ellenére. A tragédia 1986. március 19-éről 20-ra virradó éjjel következett be. Betöréstől a lebukásig Ezen az éjszakán a tettesek a kifeszített vasrácson keresztül ( a rácsozat a XX. század elején készült), egy ablakon át másztak be a templom belsejébe, ahol néhány órát garázdálkodtak. Betörtek az egyik oldalkápolna szentségtartójába, és felnyitottak egy aprópénzes perselyt. Céljuk azonban szent Adalbert koporsója volt, leszedték róla a takarót, amivel a székesegyház tatarozása miatt fedték be, hozzáférkőztek a ,.műhöz”. Brutálisan leszaggatták az ezüst díszítéseket és eltűntek. A lopást Zénón Willa pap fedezte fel, közvetlenül a 7 órás mise előtt. Néhány perccel később talpon volt az egész ország rendőrsége. Működésbe léptek, hogy megakadályozzák a műkincs kilhurcolását az országból. Főként azokat a bűntanyákat félsülték át, ahol olyanok tartózkodtak, akiknek már volt közük templomi betöréshez. Röviddel ezután a bűnüldöző szervekhez bejelentés érkezett Gdanskból. Egy állampolgár mutatott egy garázst, ahol három fiatalember ezüstöt olvasztott. Az információ igazi telitalálat volt. Az ügyész elrendelte a 21 éves ikrek, Marek és Krzysztof Ma- jewski, és a náluk egy évvel idősebb barátjuk, Waldemar Bys- tizyoki letartóztatását. Hamarosan vizsgálati fogságba került a 33 éves Piotr Nowakowski is. Mind a négynek volt már összeütközése a törvénnyel. Piotr Nowakowski összesen 15 évet töltött börtönben, fiatal társai munkakerülők. Mindannyian a gyanúsítottak között voltak, a bejelentés csak meggyorsította az eljárást, ami már így is későinek bizonyult. Mire a nyomozók Gdanskba értek, a garázsban csak az ereklyetartó egyes részeit találták, a többit beolvasztották. Nem lehetett tudni, mit és mennyit, mert a letartóztatottak konökul hallgattak. Darabokban került elő A rendőrség, a betöréssel gyanúsítottak elfogása ellenére, lezárva tartotta Gniezno környékét, és széles körű keresést folytatott az egész országban. A vizsgálat egyik változata feltételezte ugyanis, hogy a tettesük nem bírták kivinni az egész ereklyetartót, minthogy az túl nagy és súlyos volt, továbbá a helyszínen nem tudták teljesen feldarabolni, tehát részben elrejtették. És valóban. Húsvét hétfőn a 15 éves Róbert Wituski és húga istentisztelet után elhagyták a ka- tedrálist. A közelben úgy tűnt, valami csillog a földben. A fiú közelebb ment, óvatosan elkaparta a homokot, meglátta az ezüstöt. Azonnal értesítette apját, az a papot és a rendőrséget. Nagy óvatosan kiemelték a tárgyat. Adalbert szörnyen megcsonkított korpusza volt. Ledarabolták karját, levágták a fejét. Az újságok ismét címlapon közölték a lelőhely fényképét. A feltárt, megtalált részleték viszont nem tették ki az egész elrabolt kincset. Fárasztó kihallgatások eredményeként, a megdönthetetlen bizonyítékok súlya alatt a bűnösök beszélni kezdtek, s megmutatták, hová rejtették a beolvasztott ezüstöt. A gdanski parkok egyikében ásták el. Ez lett a XVIII. századi aranyműves aprólékos munkájának sorsa. 300 évvel később az ereklyetartó ugyanott semmisült meg, ahol készült. Szomorú egyezés. A vizsgálat, amely nem egészen egy hónapig tartott, lépésről lépésre kiderítette a tengermenti banda tevékenységét. A barbár betörés kezdeményezője Piotr Nowakowski volt. Március elején ő és az ikrek terepszemlére mentek. Megállapodtak abban, hol jutnak majd be a templomba. Március 19-én az ikrek és Waldemar Bystrzycki Gdanskiból vonattal Gnieznóba utaztak. Már este volt. Az állomásról egyenesen a katedrálishoz indultak. Ott a bokrok között sötétkék melegítőbe öltöztek, és tornacipőt húztak. Krzysztof Ma- jewsiki az esőcsatornán felmászott az ablakhoz, majd fűrészelni kezdte a rácsot. Lassan haladt vele, ezért feszegetni próbálta. Sikerült. Hármasban bemásztak a templombelsőibe. A többit már tudjuk. Amint kijutottak a székesegyházból, elásták a szobrot. Ügy tervezték, később érte jönnek, ha elcsitul a lopás körüli lárma. A rendőrségi kordon meghiúsította szándékúkat. Helyreállítják az ereklyetartót Még mielőtt leleplezték volna a tetteseket, az egész ország területéről özönlöttek a felajánlások az ereklyetartó rekonstruálásához. Ígértek ezüstöt is. Az iparosok és műtárgy-restaurátorofk szinte azonnal készek voltak a munkára. A Kulturális és Művészeti Minisztérium, valamint maga az egyház különleges bizottságot hozott létre. Az eréklyetartó hű másolatának elkészítése nem jelenít nehézséget. Rendelkeznek fotogram-' metriai úton készült felvétellel. A térhatású képnek köszönhetően a szarkofág minden apró részlete újból megalkotható. Egyetlen gond a XVII. századihoz Jiasonló ezüst „fúvási” technikája. Talán a tudósok erre is találnak megoldást. A betörés tettesei várják a bírói ítéletet, a restaurátorok készülődnek a helyreállításra, Gniezno és az egész ország népe várja a napot, mikor az ereklyetartó ismét teljes pompájában tündököl. Az ügyiben talán csak a két bejelentő lehet elégedett. A 'gdanski lakos (kilétét nem hozták nyilvánosságra), aki mint nyomravezető, 500 ezer zloty 'jutalmat vehetett át, és Robert Wituski, aki a szobormaradvány megtalálásáért 20 ezer zlotyt kapott. Kazimierz Rrzezioki a Glos Wielkopolski munkatársa l