Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-08 / 107. szám

1986. május 8. «* PETŐFI NÉPE »I 1 SPORT - SPORT Európa Kupa súlyemelésben is Szekeres Tamás, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: A Karl-Marx-Stadt-i súly­emelő Európa-bajnokság verse­nyeinek szerdai nyitányát több hivatalos esemény megelőzte, így a kedden este megtartott el­ső sajtótájékoztató is. Andre Coret, az Európai Súly­emelő Szövetség francia elnöke elégedettségét fejezte ki. Elmond­ta, hogy az előkészületek min­den szempontból kifogástala­nok, s reméli, színvonalas Euró- pa-bajnokság következik. Vladan Mihajlovics, a szerve­zet jugoszláv főtitkára néhány, az EB-vel kapcsolatos adatot is­mertetett. Beszámolója szerint a kontinensviadalon 22 ország 121 sportolója szerepel, s a legnépe­sebb súlycsoport a 100 kilósoké lesz, ahol 17-en — köztük Bökíi és Hlavati — indulnak harcba az érmekért. A nézők az öt ver­senynap során számos világ- klasszis teljesítményét csodál­hatják, hiszen négy olimpiai, 16 világ- és 15 Európa-bajnok, va­lamint 10 v.ilágcsúcstartó áll rajthoz. A főtitkár ezt követően az Európai Súlyemelő Szövetség kedd délelőtti kongresszusának határozatait ismertette. — A felnőtt Európa-bajnok- ságnak 1987-ben a franciaorszá­gi Lievin, míg 1988-ban a walesi Cardiff ad otthont. Az ifjúsági VB—EB-t jövőre Belgrád, két év múlva Athén rendezheti. Tervbe vettek egy Európa— Ázsia viadalt is, amelyre talán már idén sor kerül. Végül szó esett egy érdekes újításról is. A kongresszus hatá­rozata szerint a jövőben meg­rendezik az Európa Kupát,.ame­lyen 4 fős csapatok mérik ösz- sze erejüket. A selejtezőt most az EB-n rendezik meg. Azok az or­szágok, amelyek nevezni kíván­nak, a verseny előtt megjelölik azt a négy sportolót, akiknek eredményét aztán figyelembe ve­szik az értékelésnél. A sorren­det az úgynevezett Sinclair-for- mula — a világcsúcsokhoz vi­szonyított teljesítmény — alap­ján állapítják meg. Szeptember­ben az állva maradt 12 váloga­tott csapat — amennyiben egyál­talán jelentkezik ennyi — négy később kijelölésre kerülő város­ban középdöntőt vív, majd a négy legjobb együttes december­ben a franciaországi Reimsban dönti el a Kupa sorsát. RÖVIDEN • RÖVIDEN X A megyei II. o. labdarúgó- bajnoxság déli csoportjában a 20. fordulóban játszott Katymár— Nagybaracska, 4—0-ra végződött labdarúgó-mérkőzés eredményét megsemmisítette és a 2 pontot Nagybaracska javára igazolta a labdarúgó-szövetség, mert a Katymár- csapatában Nagy István sárga lapok miatt jogosulatlanul szerepelt. X Május 20-tól 24-ig rendezik meg a VI. Tisza Kupa nemzetkö­zi női kosárlabdatorna csoport­mérkőzéseit és döntőit Szolnokon és Kecskeméten. A kecskeméti csoportban Csehszlovákia, Kana­da^ Szovjetunió és Magyarország B-válogatottja mérkőzik. A cso­portmérkőzések után az 5—8. he­lyezéseket is Kecskeméten döntik el. az 1—4. helyért pedig Szolno­kon mérkőznek. X Kispályás labdarúgótornát rendez a Bács-Kiskun Megyei MTSZ ifjúsági bizottsága a Kecs­kemét és környéke részére május 24—25-én a kecskeméti Hírős Tö­megsport Egyesület sporttelepén Nevezni lehet a Tudomány és Technika Háza portáján beszerez­hető csekk kitöltésével, május 20-ig. X Május egyik kiemelkedő sporteseménye lesz a 8-án kezdő­dő és 18-ig tartó 4. ökölvívó-vi­lágbajnokság. amelynek az ame­rikai földrészen a Nevada állam­beli Kenő ad otthont. A világ legjobb amatőr ökölvívói utoljá­ra négy évvel ezelőtt München­ben találkoztak, akkor 271 ke- ményöklü fiatal lépett szorítóba. ezúttal .35» résztvevőre számíta­nak a rendezők. A világbajnokság sorsolását kedden, magyar idő szerint éjfél­kor tartották meg. A műsor: május 8—14.: első fordulók és ne­gyeddöntők — 22.00 és hajnali 4.00 óra (magyar idő szerint);, május 15.: szünnap; május 16.: elődöntők — 22.00 és hajnali 4.00 óra: május 17.. 18.: 6—6 döntő — 21.00 óra. X Bii minghambsn ülésezett az Európai -Atlétikai Szövetség (EAA) tanácsa, amely nagy ver­senyek színhelyéről és időpontjá­ról is döntött. Magyar szempont­ból a legjelentősebb, hogy Buda­pest megkapta az 1988-as 1'edeU- pályás EB rendezési jógát. X A Real Madrid nyerte az UEFA Kupát. A visszavágón ked­den este 2—0-ra kikapott az FC Köln együttesétől, de az előző mérkőzésen 5—1-re nyert. így az összesítés alapján kupagyőztes lett. " X LefeaossfóJbkiMfc érkeztek a magyar labdarúgó-válogatott lienzi edzőtáborozásáról. Nyilasi, Törőcsi’k után Ha-nnich is megsé­rült, s valószínűleg egyik .sem lehet ott a világbajnokságon. X A héten megkezdik nemzet­közi szereplésüket a legjobb hazai motorcsónak-versenyzők. A dr. Kovács Ferenc szövetségi kapi­tány vezette válogatott már a hét végén rangos viadalon, a Béke és Barátság Kupán áll rajthoz az NDK-beli Bad Saarow-ban. A Berlintől mintegy 80 kilométerre fekvő városba kilenc magyar sportoló utazik. A névsor: S-500: Gyetvai Antal (Szegedi Építők Spartacus)' Szabó Aladár (Almásfüzitő), Horváth Attila (ESMTK); 0-350: Volentér László (Bajai Vízügy). Feil János (Szegedi Volán), Kormos György (ESMTK): 0-500: • Csepregi György (Vízügy). Ticska László (ESMTK), Ribizsár Mihály (Met- ripond). A kupáért négy kategóriában versenyeznek a válogatottak a siklóha.jók 250 kcm-es viadalán a magyarok nem indulnak. A cím­védő Szovjetunió mellett a tava­lyi 2. helyezett Magyarország, va­lamint a házigazda NDK és Bul­gária versenyfutása várható az aranyéremért. A Petőfi Népe totótanácsadója A totó 19, heti, május 10—11 -i szel­vényén svéd I. osztályú, valamint olasz B-osztályú mérkőzések találha­tók. 1. Brage—IFK Göteborg. Svéd I. osztály. A Göteborg jobban rajtolt a hazaiaknál, de az otthoni környezet előnyét figyelembe kell1 venni. Tippünk: 1, x. 2. Hammarby—Halmstad. Svéd 1. osztály. Mindkettő gyengén kezdte az új idényt. Tippünk: 1, x. 3. FF Malmö—öster. svéd I, osz­tály. A többszörös svéd bajnok ha­zai pályán lényegesen esélyesebb, mint a gyengén kezdő vendég. Tippünk: t. 4. FF Kalmar—Elfsborg. Svéd I. osztály. Az első meccsét (2—.1) elvesz­tette, a másodikat ugyanolyan arány­ban megnyerte a Kalmar együttese. A vendégek is hasonlóan szerepel­nek. Tippünk: 1.. 5. Orgryte—Djurgarden. svéd I. osz­tály. A vendégek újoncok az első osztályban, de biztatóan kezdtek. Az örgryte Is jól rajtolt. Tippünk: l. 6. Arezzo—Catanzaro. Olasz B-osz­tály. Az elmúlt heti győzelmükkel ja­vítottak kiesést gondjaikon. Tippünk: X, 1. 7. Bologna—Sambenedettese. Olasz B-osztály. Arezzói veresége után öt pont választja el a Bolognát a kieső- helytől. A vendégek helyzete még kedvezőtlenebb. Tippünk: x, l. 8. Brescia—Palermo. Olasz B-osz­tály. A Palermo 30 pontos, de ez kevés a biztos bentmaradáshoz. A Brescia számára csak az a fontos, hogy megtartsa 2. helyét és feljus­son az A-osztályba. Tippünk: l. 9. Catania—Cagliari. Olasz B-osz­tály. A forduló legsúlyosabb (0—4) vereségét a vendégek szenvedték el Catanzáróban, amellyel visszaestek a kiesőzónáiba. A Catania sem biztos bentmaradó még. Tippünk: 1, x. 10. Empoli—Genoa. Olasz B-osztály. Két olyan együttes mérkőzik Eropo- liban, amelyeknek nincsenek kiesé­si gondjaik. Tippünk; x, l. 11. Lazio—Perugia. Olasz B-osztály. Meglepetés a két együttes gyenge szereplése, a kiesés ellen kell har­colniuk. Tippünk: x, 1. 12. Monza—Cesena. Olasz B-osztály. A Cesena még próbálja a feljutás kiharcolását. A Monza sorsa, úgy tű­nik. megpecsételődött. Tippünk: x, 2, 1. 10. Lanerossi— Triestlna. Olasz B- osztály. A két jól szereplő együttes közül a Lanerossi a feljutásért, míg a vendégek a jobb helyezésén küzde­nek. Tippünk: x, 1. 14. Norrköping—AIK Stockholm. svéd I. osztály. Az első mérkőzésen otthonában vesztett az AIK együtte­se (2—5) a Malmö ellen, de a foly­tatás sem sikerült egészen a Brage ellen idegenben (0—0), így van Ja­vítanivalójuk. Tippünk: 1, 2. l Ax továbbl mérkőzésekre tippjelnk: D. I. EGY ÉVVEL A PÁRTÉRTEKEZLET UTÁN Testnevelés és sport Kalocsán Interjú Miskolc:,! Jánossal, u városi pártbizottság első titkárával ■ A Magyar Szocialista Mun­káspárt 1985. március 3-i Bács- Kiskun megyei pártértekezlete határozatot hozott a testnevelés és sportmozgalom legfontosabb tennivalóiról is. Az azóta eltelt időszak tapasztalatairól, a hatá­rozat megvalósításáról beszél­gettünk Miskolczi Jánossal, a kalocsai városi pártbizottság el­ső titkárával. — Hogyan értékeli a város és körzete sportját, egy évvel a párthatározat után? — kérdez­tük. — A sportmozgalom helyzeté­nek értékelésében fontos helyet foglal el az irányítás, a szerve­zeti helyzet és a személyi, tár­gyi feltételek alakulása — mond­ta. — Az egységes gondolkodás­ban jelentős szerepet játszott, hogy már 1980. július 1-től a sportfélügyelőség látta el a vá­ros és vonzáskörzete irányítá­sát. Az viszont hátrányosan érintette a sportot, hogy ebben az időszakban többször is válto­zott a sportfelügyelő személye. Ezért a jövőben a tanácsok és a sportfelügyelőség kapcsolatát tovább kell javítani. Rendszere­sebbé kell tenni a sportegyesü­leti elnökségek munkáját, kap­csolatát is. Pártbizottságunk úgy ítélte meg, hogy a városban és a térségx néhány községében — a bázisgazdaságok által támo­gatva — jó színvonalú a ver­seny- és tömegsport. A nagyköz­ségek között Solt, Dunapatáj, Harta szép eredményeket muta­tott fel a tömegsportban. A kis­települések aktivitása is figyel­met érdemel, különösen Homok­mégy és Szakmar ért el biztató sikereket. Aggasztó viszont, hogy például Foktőn, Géderlakon, Dunaszentbenedeken, Aposta- gon semmiféle sporttevékeny­ség nincs. Ezen változtatni kell. Nehezíti a helyzetet, hogy a köz­ségekben kevés a testnevelőta­nár. Kalocsán az általános és középiskolákban 75 százalékos a testnevelők . aránya. A községek­ben az általános iskolákban ez az arány csak az ötven százalék közelében van. Ez nagyon ke­vés, hiszen éppen az alsó tago­zatokban volna rájuk a legna­gyobb szükség. — Milyenek a sportolás felté­telei? — összességében; aduMfík- - az ifjúság sportolásának feltételei. Az utóbbi időszakban jó néhány «Miskolczi János: „Kalocsa min­dig is sportszerető város volt...” tornatermet átadtak, Hartán, Apostagon, Szakmaron, Solton. Miskén nagyméretű sportcsar­nok és szabadidő-központ épül sportpályáikkal, kondicionáló­teremmel. De Fajszon, Hajóson, esetleg másutt is megteremthe­tők a lehetőségek. Sokat várunk a kalocsai tanuszoda megépíté­sétől is, hiszen víz partján élünk és évente szedi áldozatait a Du­na, a Szelidi-tó, mert nincs megfelelő úszásoktatás, hiányoz­nak a feltételek. Amióta a bajai uszoda megépült, oda visszük a gyerekeket. A kalocsai uszoda 30—35 millió forintba kerül, melynek összegyűjtésében iga­zi térségi összefogás tapasztalha­tó, hiszen a tervezett összeg öt­ven százalékát átvállalták a gaz­daságok, a szocialista brigádok. Reméljük, hogy 1987-ben át is adjuk a tanuszodát. Távolabbi elképzelésünk, hogy a strandolás céljára egy 50 méteres nyitott medencét is építünk. Az 1960- as években Kalocsán komoly, úszóélet volt, ha megteremtőd­nek a feltételei, szeretnénk újra­éleszteni a hagyományokat. A vízisportok honosításában az evezősök már jó példával jár­nak, hiszen az elmúlt év­ben is komoly eredményeket ér­tek el. Tulajdonképpen Kalocsa mindig is sportszerető város volt, hiszen egykor élvonalbeli birkózószakosztály, jó színvona­lú tornasport volt. Most már *újra hallatnak magukról, meg­felelő nevelés folyik mindkét 'versért'yágbán. Mégis azt mon­dom: nem az a célunk, hogy NB I-es csapatokat alakítsunk ki. A mi kisvárosunknak csak­is az lehet a feladata, hogy élen járjon az utánpótlás-nevelésben. Ennek hasznát látják a megyei nagyegyesületek, s a magyar sport is. — Mi a véleménye a labdarú­gásról, hogyan határozná meg a kalocsai csapat feladatait? — A város sportszerető közön­sége azt várja, hogy a labdarú­gás is lépjen előbbre, hiszen még mindig ez a legnagyobb vonzerőt jelentő sportág. Ezért mi úgy is tartjuk számon, hogy politikai, hangulati tényező a labdarúgócsapat szereplése. Egy sikeres meccs hozhat a munká­ban örömöt, jókedvet, és letar­gikus állapotot is, ha tartósan rosszul játszik a csapat. Ha Mis­kén meg lehetett teremteni a te­rületi bajnokságban való sze­replés feltételeit, akkor Kalo­csán is meg kell találni a mód­ját. — Milyen a sport anyagi hát­tere, arányos-e a gazdaságok te­herviselése? — Az anyagi háttér rendkí­vül fontos. A versenysport mű­ködtetése megfelelő anyagi hát­tér nélkül nem lehetséges. S ehhez a tanácsok támogatása kevés. Erre felhívtuk a gazda­sági vezetők figyelmét is, akik segítik a sportot. Különösen jó oéldaként említhetem azt az összefogást, ami Kalocsa város sportjának támogatásában meg­nyilvánul. A községekben már nem ilyen egyértelmű a kép. Máskén, Hartán, Dusnokon igen kiemelkedő a támogatás, de jó példák vannak Homokmégyen, Szakmáron is. A többi község­ben pedig attól függ a támoga­tás mértéke, hogy milyen a gaz­dasági vezetők sport iránti von­zalma. Érdekes, hogy ahol ki­emelkedő a sport támogatása, ott a kultúrálódásra, a különbö­ző társadalmi szervezetek segí­tésére is többet fordítanak. A testnevelés és sport jelentősége nemcsak abban jut kifejezésre, hogy mozogjanak a fiatalok, idő­sebbek: jelentős szerepe van, s még nagyobb lehet egy-egy te­lepülés népesség-megtartásában is. Ehhez azonban helyben kell megteremteni a feltételeket — mondta Miskolczi János, a ka­locsai városi pártbizottság első titkára.’ A sportéletet szeretné megpezsdíteni 1983 októberé­ben Szűcs Lász­ló személyében új sportfelügye- lö került a Ka­locsai Városi Ta­nács Testneve­lési és sportfel­ügyelöáégének élére. — Matematika­fizika szakos ta­nár vagyok — mondta a sport- felügyelő. — Tíz évig főként test­nevelést tanítot­tam a solti ál­talános iskolá­ban. Közben vol- ,a™ ,eí™’ 4* Szűcs László: „Megpróbálom, Megismertem', hátha tudok segíteni.” megszerettem ’ a sportot, s amikor lehetőség nyílt, megpályáztam a sport- felugyelol állást. Ügy gondoltam, megpróbálom, hátha tudok segíteni. A sportot mikor, hogyan szerette meg? , “ Középiskolásként sakkoztam, fociztam, kosaraztam, kézilabdáztam, asztaliteniszeztem. Jó kis sportszerető tár­saság tagja voltam, segítettük egymást a tanulásban, a sportban egyaránt. Azután Debreceniben, az egyetemen Is a sportolást kedvelők társaságát kerestem. — Hogyan került Debrecenből Soltra? — A feleségemmel együtt Solton kaptunk állást. Az Is­kolában nem volt testnevelő tanár, ezért azzal a felté­tellel alkalmaztak, hogy a testnevelést is tanítom. Sportfelügyeidként mit szeretne megvalósítani? — A régi hagyományos sportágak közül az asztalite­nisz népszerűségét, rangját szeretnénk visszaállítani. Az­tán sakkban el tudnánk képzelni még egy megyei első osztályú csapatot a körzetből. Szeretnénk beindítani á kosárlabda-, a kézilabda-bajnokságot. Januárban már szerveztünk kosárlabdatornát, amelyre hét csapat jött össze. Ez Is azt jelzi, hogy van rá igény, csak fel kell ébreszteni. ■ Az a cél, hogy néhány további sportágban is összejöjjön annyi csapat, hogy körzeti bajnokságot tud­junk rendezni, szeretném mozgósítani a középiskoláso­kat is, hogy alakítsanak csapatokat, rendszeresen spor­toljanak. Fontosnak tartom, hogy a Falusi Dolgozók Spart aktád ja kapja vissza rangját. Nem vágyom sokra. A sportéletet szeretném egy kicsit megpezsdíteni. — Kalocsa iskolaváros, őt középfokú intéznéényével, öt általános iskolájával. Mit tehet, tesz a sportfelügyelü a diáksportért? — Néhány sportágban már sikerült középiskolás- bajnokságokat szervezni. Kiírunk bajinókságot az általá­nos iskolásoknak is atlétikában. Ez Jó felkészülés lesz a gyerekeknek az úttörőolimpiára. Az atlétikai sportág fon­tossága miatt éppen a közelmúltban alapítottuk meg a szövetséget, szervezett a sportágak irányítása teniszben, asztaliteniszben, sakkban és labdarúgásban is. Az álta­lános iskolásoknak asztalitenisz Suli Kupát rendeztünk. Szeretnénk elérni, hogy minden korosztály megtalálja a számára legjobban megfelelő sportolási lehetőséget — mondta Szűcs László, a kalocsai sportfelügyelő. Irta és fényképezte: Banczik István Hová lettek a társadalmi aktivisták és futballbírók? Vargaéz La­jos, a Kalocsai SE tömegsport- szakosztályá­nak titkára, a körzeti labda­rúgó-szövet­ség elnöke év­tizedek óta ak­tív labdarú­gó- játékve­zető is. — Mi okoz­za a legtöbb örömöt és gondot? — kér­deztük. — A labda­rúgás, hiszen a kispályás bajnokságban például hu­szonnyolc csapat neve­zett, s ezek három csoportban mérkőznek — mondta._— Na­gyon sokszor át kell ütemezni a mérkőzéseket, mert nem érnek rá a játékosok, az időpontokat egyeztetni kell. De szívesen segítek, ha rajtam mú)ilk. — A felnőtt körzeti bajnokságban hány csapatot foglalkoztat a szövetség? — Sajnos, csak hetet, pedig néhány évvel ezelőtt még huszonnégy csapat működött. Ezek közül nyolc magasabb osztályba került, a többi pedig visszalépett. Hogy miért? Megvonták tőlük az anyagi támogatást, de ennél sokkal nagyobb prob­léma, hogy nem volt olytfn sportvezető, aki szívén viselte volna a csapat sorsát. Szerencsére vannak pozitív példák is, sok lelkes társadalmi aktivista dolgozik, de még több kellene. — Játékvezetőként is éveket töltött a labdarú­gók között, milyen volt a pályafutása? — Sosem voltam problémás játékvezető; nem vertek meg, miattam nem kellett meccset újra­játszani, Igyekeztem mindig észrevétlen marad­ni, pedig az NB Ill-ban és a megyei bajnokságban is vezettem néhány rangadót. Ha szükség van rám, még mindig beugrók, szívesen fújom a sípot, de most már az utánpótláson a sor. Sajnos kevés a játékvezető, a jó bíró pedig olyan ritka, mint a fehér holló. — Ennek mi.az oka? — Ezt kutatjuk mi is, és szeretnénk megtalálni a megoldást. Az egykori futballistákat visszahívjuk a pályákra, hogy jó játékvezetőket képezzünk be­lőlük — mondta Vargacz Lajos. • Vargacz Lajos: „Az egykori futballistákat visszahívjuk a pá­lyákra.” Feladata az utánpótlás­nevelés Tízéves egyesület / O Kőszegi Ferenc: „Tizenegy szakosztályunkban hatszázan sportolnak.’' A Kalocsai SE az egyesületek közötti rangsorban 1985-ös ered­ményei alapján a 10, helyen vég­zett, 562 ponttal. — Hogyan értékeli a KSE teljesítményét? — kérdeztük Kő­szegi Ferencet, az egyesület el­nökét. — Tízéves folyamatos munka van mögöttünk — mondta. — A klub megalakulásakor, 1976-ban 5 szakosztályunk volt kétszáz igazolt versenyzővel, és 260 ezer forintos költségvetéssel. Jelen­leg 11 szakosztályunkban hatszá­zan sportolnak, a költségveté­sünk pedig eléri a 2,5 millió fo­rintot. Az egyesület megalakulá­sakor nem volt minősített ver­senyzőnk. 1981-től jöttek az ered­mények, először 5 olimpiai pon­tot, 1984-ben már 23-at gyűjtöt­ték sportolóink. Idén tizenhár­mat szereztünk, s ezúttal is az evezősök voltak a legeredménye­sebbek 9-cel, míg a birkózók 3-at mondhatnak magukénak. 1985- ben értünk el először *1,5 nem­zetközi pontot. Ez Szigeti Sán­dor nevéhez fűződik, aki az’ if­júsági evezős-világbajnokságon és az Ifjúsági Barátság Verse­nyen szerepelt, — Városi egyesület lévén, mi a KSE feladata? — A Kalocsai SE-nek után­pótlás-nevelő feladata van. Esze­rint 1985-ben is több tehetséges fiatalt adtunk a magyar sport­nak, elsősorban a megyének. Farkas Éva a Dutép NB I-es női röplabdacsapatához, Halász At­tila pedig a kecskeméti klub él­vonalbeli sakk-szakosztályához került, Kustár Sándor ifjúsági aranyjelvényes sakkozó a Va­sasba, Rácz Attila tornász pe­dig a Ferencvárosba igazolt. Ez egyúttal bizonyítja, hogy olyan munka folyik az egyesületben, amilyet elvárnak tőlünk. — A tíz évvel ezelőtti öt szak­osztályhoz további hat csatlako­zott. Milyen tervek alapján ala­kult nagyegyesületté a Kalocsai SE? — Ezekről nem mi döntöt­tünk, hanem valóban a sport­ágakat képviselő csoportok kí­vánsága alapján létesültek. Így alakult például nemrégen a táj­futó-szakosztály is. Nincs kizár­va az sem, hogy a még tömeg­sport-csoportban rendszeresen edző karatésok beadják szakosz­tály-alapítási igényüket. — Milyen követelményeket ál­lítottak a szakosztályok elé? — Elnökségünk 1986. január 1-től meghatározta a konkrét cé­lokat. Négy kategóriát állapított meg: Az elsőbe kerültek az eve­zősök, a birkózók és az NB II- ben szereplő női röplabdázók. Ezek a szakosztályok képviselik az egyesület élsportját. A máso­dik csoportba soroltuk a csel- gáncsozókat, a tornászokat, és az NB IlI-ba került asztalitenisze- zöket. Ezek a szakosztályok alap- és eredményességi támogatást kapnak. A harmadik csoportot az atlétikai, a sakk- és a tömeg­sport-szakosztály alkotja, ame­lyek csak alaptámogatást élvez­nek. A negyedikben tartjuk nyil­ván a labdarúgókat. — Mit tartalmaznak az idei, illetve a közeljövő tervei? — Az első csoport tagjaitól konkrét eredményeket, olimpiai, nemzetközi pontokat várunk. A többi csoport a szimtentartáshoz elegendő anyagi támogatást kap. Ez az elvárás, ha mégis kiemel­kedő eredményeket érnek el, ma­gasabb osztályba lépnek, nem zárkózunk el a korábbi célok módosításától. Alapvetően még­is az a KSE feladata, hogy spor­tolási feltételeket biztosítson a fiataloknak, s az, hogy akik út­törőként, serdülőként eljönnek az egyesületünkbe, azokkal meg­szerettessük a sportot — mond­ta Kőszegi Ferenc, a Kalocsai SE ügyvezető elnöke. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents