Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-05 / 104. szám

1986. május 5. PETŐFI NÉPE » 3 A BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉÉRT Uzemegészségügyi szolgálat a kiskunsági erdészetben # Hallásvizsgálat. (Tóth Sándor felvételei) # Dr. Nagy István munkatársaival, Samu Péterné üzemi szakápolónövel és Papp-Vid Izabella labor- asszisztenssel a vizsgálati eredményeket összegzi. Az erdészetben dolgozók egészségének legnagyobb ellenségei: a zaj, a vibrációs ártalom, a klimatikus ha­tások, hiszen egész évben a szabadban dolgoznak. Mind­ez fizikailag erősen leterheli a szervezetüket. Ezért is fontos a megelőzés, amelyben döntő szerepük van a rendszeres orvosi vizsgálatoknak. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság létrehozta az üzemegészség­ügyi szolgálatot, rendelőt létesített, ezzel megteremtette a feltételeit a rendszeres orvosi ellenőrzésnek. Dr. Nagy István főállású üzemi szakorvos: — Tavaly 1630 dolgozót vizs­gáltunk meg. valamennyien az erdőki termelésnél tevékenykedtek. A zajártalom csökkentésére védő­eszközt kell viselni. Sajnos, nem mindenki 'tartja be a szabályokat és az ellenőrzés sem mindig meg­felelő. Az erdőkitermelésnél álta­lában a sisakba építették be a zajártalom ellen védő fültokot, amelynek használata nem a leg­kényelmesebb. Az egészségügyi előírások szerint a Styihl fűrésszel -Csals-..Qápii..-kó! órát lehetne dob gozni. a hűtést ba, amely a vibrációs ártalom okozta érkárosodások kimutatásá­ra szolgál. A bőr hőmérsékletét hűtés előtt megmérik; 10 percig 14 fokos vízben történik a hűtés. eZt követően 5 percenként mérik — fél órán át — a kéz u Íjainak bőrhőfokát. A hőmérsékleti érté­keket grafikonon ábrázolják. Dr. Nagy István megmutat né­hány grafikont. A négyzetgyök alakú a legjobb, ez azt mutatja, hogy a lehűtött bőrfelületeken gyorsan visszatér az eredeti hő­mérséklet. A normálistól eltérő esetekben korlátozzák a Styhl fű­rész használatát. Megfelelő be­rendezésük van a vibrációs árta­lom okozta 'idegkárosodások ki­mutatására is. A diagnosztikai helyiségben ezenkívül EKG-t, légzésfunkció- és 'hallásvizsgála­tokat is tudnak végezni. A labo­ratórium széleskörű vér- és vize- létvízsgáilatrá alkalmas. — A vizsgálatokhoz elegendő műszerünk van. Múlt év január 1-től kezdtük az üzemorvosi ren­delést., de már az előző év no­vemberében Papp-Vid Izabella laborasszisztens és Samu Péterné üzemi szakápolónő járták az or­szágot és egymás után szerezték be a szükséges műszereket. En­nek a lelkes, törekvő munkának köszönhető, hogy bármelyik üzem büszke lehetne ilyen felszerelés­re — tájékoztat, az üzemi szakor­vos. majd így folytatja: — A legfőbb cél, hogy megelőz­zük a dolgozók! egészségének kár rosodását, ezért folyamatosan tör­ténnek a vizsgálatok. Már eleve nerrf javasoljuk azoknak a felvé­telét. akiket a vizsgálat alapján nem tartunk alkalmasnak motor- fűrészkezelői munkára — tájé­koztat dr. Nagy István. Beszélgetünk a gondokról is. A legfőbbek egyike, hogy nagy a terület. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csaknem az országhatárig terjed. Ahol le­hetőség van, ott helyszíni orvosi rendelést szerveznek. Ideális az volna, ha sikerülne beszerezni egy mozgó orvosi rendelőt. Ily módon nem kellene a dolgozók­nak naigy távolságra utazniuk a vizsgálatok miatt. Egy általános szűrési vizsgálat sokáig tart, egy délelőtt legfeljebb 8—10 ember egészségét tudják ellenőrizni. Végezetül érdemes megemlíteni, hogy az üzemegészségügyi vizsgá­latok haszna a termelésben is je­lentkezik, csökken a táppénzes napok száma, zökkenőmentesebb a termelőmunka, A gazdaság ta­valyi jó eredményeihez az üzem- egészségügyi szolgálat is hozzájá­rult. Kereskedő Sándor Munkakultúra és érdekvédelem A vállalat jövőjét és sok család sorsát be­folyásoló döntés előtt áll az egyik kecskemé­ti nagyüzem. A várt külföldi megrendelések elmaradása miatt kevesebben is győznék a munkát. Csökken a teljesítmény, csökken a kereset, félő, hogy jobban fizető vállalathoz mennek a legjobb szakmunkások. Valamit tenni kell(ene)! De mit? A gaz­dasági vezetők szerint létszámcsökkentéssel védhetők ki a kedvezőtlen külpiaci helyzet káros következményei. Az intézkedéstől a munkaintenzitás javulását is várják. A szak- szervezeti bizottság sem zárja ki a — nálunk szokatlan — kényszerintézkedés lehetőségét, szükségességét, de pillanatnyilag a munka­erő megtartását a gazdálkodási mutatóknál is fontosabbnak érzi. Jól emlékeznek azok­ra az évekre* amikor a fél gyárkaput meg­töltötték a munkásfelvételi hirdetések, ami­kor szakemberhiány miatt alig-alig tudták betartani a szállítási határidőket. Várakozó álláspontra helyezkedtek, bíznak a piac élén­külésében, a termékeik iránti érdeklődés nö­vekedésében. Az állásfoglalás kötelességé Bárhogy alakulnak a körülmények, bár­milyen döntést hoznak, bármiként alakul a vállalati magatartás: állást kell foglalni a dolgozók közvetlen érdekképviseletére hiva­tott testületnek. Ha rossz elhatározást szor­galmaz. vagy fogad el a szakszervezet: előbb- uíóbb saját bőrén érzékeli a helytelen döntés következményeit. Miért nem képviselte táv- íatosabban, bátrabban, okosabban érdekein­ket — bírálják majd keményen, szigorúan a vállalat dolgozói. Nincs mód a felelősség át­hárítására. Az élet minden területén előd ázha táti a nők az ügyeket, a dolgokat, az adott termelési színvonalat lényegesen javító, a korparancs­hoz igazító valóságos változások. A dolgozók töimegszervezete szembekerül­ne saját hagyományaival, eredeti céljaival, társadalmunkban megillető szerepével, ha bárhol — országosan, vagy egy üzemben, hi­vatalban — kitérne történelmi feladatai elől. Bocsánat a sajnos elkoptatott nagy szava­kért, de vegyük végre tudomásul: nemzedé­künk, hazánk helyzetét hosszabb távra meg­határozó időket élünk. Kicsit leegyszerűsít­ve: ha most lemaradunk a gazdálkodás kor­szerűsítésének a vonatáról, aligha remélhet­jük, hogy a ki tudja mikor adódó következő­vel utolérhetjük, megközelíthetjük az előt­tünk járókat. Ahogyan a postakocsit felvál­totta a gőzmozdony, a gépkocsi, majd a vil­lanymozdony, úgy követel helyet világunk­ban az automatika, a számítástechnika. Kö­vetkezésképpen: a postakocsis kényelmessé­gével, ismereteivel, tempójában nem hasz­nálhatók ki az autók előnyei, a tegnapi ru­tinnal nem boldogulunk az új gépekkel, szer­kezetekkel. Elsajátítani az újat Az élelmes postakocsisok, konflistulajdo- nosok megtanulták az új technikát, meg­szokták a gyorsaságot, az új szabályokat. Boldog büszkeséggel írható: a századfordu­ló, a századelő legkiválóbb hazai szakszerve­zeti vezetői az új elsajátítására ösztönözték a szakegyletek tagjait, megkövetelték, hogy munkájukkal bizonyítsák az új osztály érté­keit, kényszerítsék a tőkéseket, a tulajdono­sokat értékteremtő munkájuk anyagi és er­kölcsi elismerésére. Noha hetven—kilencven esztendeje Kecskeméten a tagság túlnyomó része a kisiparban, a kiskereskedelemben dolgozott, a munkásság helyi vezetői éles harcokat vívtak nagyüzemek létesítéséért, a gépesítésért, bár tudván-tudták: elvtársaik, száktársaik egy csoportja nehezen illeszked­ne a megnagyobbodó követelményekhez, rosz- szabbodna sorsa. A mai szakszervezeti vezetők túlnyomó többsége is tisztában van azzal, hogy társa­dalmi fejlődésünk megújulásának, .verseny­ben maradásunknak legfőbb feltétele a mun­ka minőségének javítása. A formalitás ellen A szakszervezeti munkában is! „A minősé­gért, a hatékonyságért, a takarékosságért, .fe­gyelemért, a felelőtlenség ellen folytatott mindennapos harcunk ezért egyben a saját munkánkban meglevő formalitás, maradi- ság, bürokratizmus ellenti küzdelem is”, nyi­latkozta nemrégiben a SZOT egyik titkára. Munkámból adódóan rendszeresen olva­som a szakszervezetek megyei tanácsának havi tájékoztatóját. Érdekes információkat, ösztönző gondolatokat szerzek a kiadvány­ból. De nagyon szomorú volnék, ha a mun­kahelyi élet kérdései csak annyira foglalkoz­tatnák a szakszervezeti tagságot, mint ez a jelentésekből sejthető. Másokkal együtt szívesen olvasnánk töb­bet a munkakultúra javítását, a szakértelem megbecsülését, az irányítók és az irányítás tudásának, tájékozottságának lényegi jobbí­tását sürgető, követelő, kiharcoló tömegszer­vezeti akciókról, vitákról, kezdeményezések­ről. Hatékonyabb jelenlét Szó volt róla: az eddig szokottnál szerte­ágazóbb, emberek százainak életszínvonalát közvetlenül érintő kérdésekben kell helyes magatartást kialakítani, állást foglalni a szakszervezeti testületeknek, szervekndk. Megérthető, hogy sokáig harcoltak az öltö­zők bővítéséért, csinosításáért egyik megye­székhelyi nagyüzemünkben tömegszervezeti aktivisták. Zsúfoltak, kényelmetlenek a meg­levők. A pénz pedig egy új gépsorhoz kell. Ha nem veszik meg most, elébük kerülhet­nek a külföldi versenytársak, és előfordul­hat, hogy néhány év múlva a meglevő öltö­ző is tágasnak bizonyulna, mert az export csökkenése miatt jó néhányan munka nélkül maradnak. Másutt a munkavédelmi felada­tokat mindenek elé helyező szakszervezeti javaslat került első helyre a megvalósítás sorrendjében. Csak ezzel a szemlélettel, csak a mostani­nál lényegesen hatékonyabb szakszervezeti jelenléttel érhető el, hogy hazánkban a mun­ka majd mindenki számára — a költő szép szavaival szólván — „az Éleit anyja”, ,,a Szép­ség és a Szabadság nővére” legyen. Heltai Nándor CSÜTÖRTÖK ESTE ÉS SZOMBATON Szolgáltatók ügyeletben Május 1-től érvényes az a minisztertanácsi ren­delet, amely meghatározza: a szolgáltatók nyitva­tartási idejüket úgy állapítsák meg, hogy azzal igazodjanak a lakosok szükségleteihez, és tegyék tehetővé számukra a szolgáltatások munkaidőn kí­vüli igénybevételét. — Milyen változást várhatunk ettől a rendelet­től Bács-Kisikun megyében? Kolozsi R. Gyula, Kecskemét Város Tanácsa ipa­ri osztályának vezetője arról tájékoztatta lapun­kat, hogy — mint minden településen — a megye- székhelyen is a helyi sajátosságok figyelembevéte­lével állapítják meg az új nyitvatartási rendet. Számítanak az itt dolgozó ezerkétszázötven kisipa­rosra is annak érdekében, hegy rugalmasabb al­kalmazkodással segítsék a munkafegyelem erősíté­sét, hozzájárulva a népgazdaság különböző terü­letein a hiányzások csökkentéséhez. Mivel Kecske­méten csütörtök a megszökött bevásárlónap, az áruházakhoz és a nagyobb boltokhoz hasonlóan, a hét negyedik munkanapján a szolgáltatóknak is nyitva kell tartaniuk műhelyeiket, üzleteiket. Fon­tos része a' rendeletnek a szombati munkavégzés­ről szóló utasítás. Ezen a napon 13 óráig terjed a szolgáltatók nyitvatartása, igazodva a .megnöveke­dett szabadszombati kereslethez. A rendelet lehe­tőséget ad arra, hogy az egyszemélyes kisipari mű­helyek tulajdonosai a szombati munkavégzésért szabad napot kapjanak. A módosított munkarenddel kapcsolatban az ipa­ri osztály javaslatot kért a helyi népfrontbizott­ságtól, tájékoztatta a Kisiparosok Országos Szer­vezetének Kecskeméti Csoportját és a vonzáskör­zet községének vezetőit. Annak érdekében, hogy a rendelet minél hatékonyabban segíthesse a már említett célok megvalósítását, a tanács ipari osz­tálya kéri a kisiparosokat: jelezzék, hogyan kíván­nak eleget tenni a változtatásnak. Megkérdeztük Vágó Ivánt, a megyei tanács ipa­ri osztályvezetőjét is. Véleménye szerint az új myitvatartásra való áttérés érdekében igen fontos a tanácsok és szolgáltatók jó együttműködése. Fel­hívta a figyelmet, hogy a kereskedelmi mellett most már szolgáltatói ellátással is bővülő csütör­töki munkanap nem zárja ki annak a lehetőségét: kivételesen, például egy fényképész — házasság- kötések alkalmával nyújtott szolgáltatásaival — akár péntek este 20 óráig is dolgozhasson. Azon­ban alapvető a csütörtöki és a szombati szolgál­tatásoknak — a népgazdaság és a dolgozók érde­keivel összhangban álló — munkaidőn kívüli ál­talánossá válása. K—1 BÚZACSÍRÁS PÜSPÖKKENYÉR ÉS TORTAKARIKA A Rákóczi Sütő- és Édes­ipari Szövet­kezet, amely öt év alatt csaknem teljesen kicserélte édesipari termékválasztékát, az idén 15- féle új terméket készít. Az édesipari termékeket, keksz- és ostyaféléket, va­lamint finompékárut gyártó szövetkezet az idén egész sor régi kedvelt termék előállítását újítja fel. Az egészségesebb táplálkozás követelményeinek megfe­lelően korszerű újdonságokkal is je­lentkezik. Üjra gyártja a korábban Diana cu­korka néven ismert és közkedvelt édes­séget. A karamella és a medvecukor egykor a kedvelt édességek közé tarto­zott; a kakaós és tejes karamella mel­let készítenek kávés ízesítésűt is, a medvecukorból pedig szájízesítő tab­lettákat kínálnak. Évtizedekkel ezelőtt a gyerekek kedvence volt világszerte az Angliában honos mocsári növény gyökeréből nyert úgynevezett marsh­mallow, amit citrom és málna ízesítés­sel hoznak forgalomba. Sokan keresik a nagyüzemi gyártási technológiával készült süteményeknél finomabb, ám a cukrász-kisiparosok termékeinél ol­csóbb teasüteményeket; az igénynek eleget téve a szövetkezet újfajta édes házi teasüteményeket gyárt. Az egészséges táplálkozás szempont­jait figyelembe véve búzacsírás és kor­pás pvjspökkenyeret, valamint kakaós tortakarikát készítenek. Ezekben 18— 20 százalék arányban van a táplálko- zás-élettanilag jó hatású búzacsíra, és korpa, amelyek különböző vitamino­kat tartalmaznak és magas a rosttar­talmuk. A szövetkezet, ha a kereske­delem megrendeli, az eddiginél több cukrot nem tartalmazó, vitaminokban gazdag termék, kekszféle gyártására is felkészült. FELHÍVÁS A NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ ÉPÍTMÉNYEK ADÓBEVALLÁSÁRA A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az 1985. évi 23. számú törvény- erejű rendeletével 1986. január 1-i ha­tállyal szabályozta a nem lakás céljá­ra szolgáló építmények adóját. A tör­vényerejű rendelet végrehajtása érde­kében a Bács-Kiskun Megyei Tanács 12 1986. számú határozatával intézke­dett az új adójogszabály hatálya alá tartozó építmények tulajdonosainak adóbevallási kötelezettségéről. E szerint a megye területén lévő adó­köteles építmények tulajdonosai vagy haszonélvezői 1986. június 30-ig kötele­sek adóbevallást adni az építmény fek­vése szerint illetékes elsőfokú hatóság­nak. A nem lakás céljára szolgáló épít­mények adóztatása torán első fokú adóhatóság a községi, nagyközségi ta­nács egységes szakigazgatási szerve, valamint a városi tanács pénzügyi szak- igazgatási szerve. Az adókötelezettség kiterjed az üdü­lőre, az üdülőhöz tartozó gépkocsitáro­lóra, valamint az egyéb adóköteles épít­ményekre. Ez utóbbiak közé tartoznak például a vízijármű-tárolók, az ipari, szolgáltató, kereskedelmi, gyógyászati rendeltetésű építmények, helyiségek, a műtermek stb. Az adóbevallást a tulajdonosnak, ha­szonélvezet esetén a haszonélvezőnek kell benyújtania. A tulajdonoshoz ha­sonlóan adóbevallásra kötelezett — a lakásszövetkezet kivételével — az épü­let létrehozására, fenntartására alakult szövetkezet tagja is, a szövetkezet tu­lajdonát képező üdülő, műhely, üzlet után, ha arra a tagnak állandó hasz­nálati joga van. Ugyancsak adókötele­zettség terheli a belföldi társaságokat és társulatokat is a tulajdonukat képe­ző adóköteles építmények után. Az építmény fekvése szerinti adóha­tóság a rendelkezésre álló nyilvántar­tások alapján megküldi a bevallás­nyomtatványt az adózónak. Ha az adó­bevallásra kötelezett építménytulajdo­nos ilyen nyomtatványt lakcímén bár­milyen okból nem kap, azt bármely el­ső fokú tanácsi adóhatóságnál beszerez­heti. Az adóbevallást segíti a hozzá mellékelt kitöltési tájékoztató. Az adó­bevallással kapcsolatban felvetődő ér­telmezési kérdésekre a tanácsi appará­tus készségesen ad felvilágosítást. A kitöltött és aláírt bevallási ívet az ingatlan fekvése szerinti illetékes adó­hatósághoz kell eljuttatni. Bács-Kiskun Megyei Tanács Pénzügyi Osztálya SZÁMVETÉS 1800 TAGCSOPORTBAN Országos értekezletére készül az MSZBT Novemberben tartja VUI. Orszá­gos Értekezletét a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság. A barátsági mozgalom kiemelkedő állomását Jelentő rendezvényen az országos elnökség, valamint a több mint 1800 tagcsoport a magyar és a szovjet nép barátságának elmélyí­tése érdekében végzett tevékeny­ségének elmúlt öt éves tapaszta­latait összegzik, s körvonalazzák a következő évek programját. Az MSZBT Országos Elnöksége közelmúltban megtartott ülésén született meg a döntés a konfe­rencia összehívásáról; amelyen a baráti társaság sokszínű és hasz­nos munkájáról adhatnak majd számot a küldöttek. Az MSZBT vezetői az MTI munkatársának elmondták : az utóbbi évek ta­pasztalatai is jelzik, hogy a moz­galom rendezvényei egyre több lehetőséget kínálnak arna, hogy a magyar nép megismerhesse a Szovjetunió országépitő munká­ját, a szovjet emberek életét, s eredményesen hozzájárulnak a két nép barátsága elmélyítéséhez, együttműködésének fejlesztéséhez. Az idén a mozgalom fórumain különösen nagy figyelmet fordíta­nak a Szovjetunió Kommunista Pántja újjiászerkesztett program­jának megismertetésére, valamint annak hiteles bemutatására, hogy a szovjet nép miként vesz részt a kitűzött célok megvalósításá­ban, amelynek nyomán jelentős fejlődés várható a társadalmi és gazdasági1 életben. A barátsági mozgalom tovább­fejlesztésében nagy szerepet ját­szik az MSZBT propagandamun­kája: a 'társaság sajátos eszközei­vel népszerűsíti azt a tevékeny­séget, amelyet a Szovjetunió és a szocialista közösség országai fej­tenek ki a béke megóvása, a szo­cialista világ rendszei- biztonsága, a fegyverkezési verseny megállí­tása érdekében. A kulturális munka tartalma­sabbá tételéről tanúskodnak a magyar és a szovjet nép kulturá­lis hagyományait bemutató ren­dezvények. A jövőben is számos fórumot szerveznek Magyarország és a Szovjetunió együttműködésében, a kapcsola­tok fejlesztésében kiemelkedő fontosságú az orosz nyelv isme­rete. Mind többen ismerik fel ha­zánkban is ennek szükségességét. Az MSZiBT mellett működő Gor­kij Nyelviskola és az Orosz- nyelv- és Irodalomtanárok Ma­gyarországi Társasága az eddigi­nél is nagyobb erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy mind töb­ben sajátítsák el magas színvona­lon az orosz nyelvet. Hagyománnyá vált már a me­gyék és a városok között kiala­kult testvérkapcsolat További fejlődéséhez, a testvéri üzemi-im- tézményi kapcsolatok fejlesztésé­hez is segítséget nyújt a baráti társaság, tehetőséget teremtve a hasznos tapasztalatcserére, vala­mint az együttműködés teljesebb kibontakoztatására. A testvérmoz- galiom eredményességét jelzi, hegy Azerbajdzsánban, Grúziá­ban, Moldáviában és az Ukrán Köztársaságban rendszeresen megszervezik a hazánk társadal­mi, gazdasági, tudományos, mű­szaki, kulturális fejlődését bemu­tató rendezvénysorozatot. Jelentős állomásához érkezett az országos értekezletet előkészí­tő munka: a tagcsoportok elnök­ségei a napokban országszerte ér­tékelték az elmúlt öt évben vég­zett tevékenységüket; az arany- koszorús plakettel kitüntetett tag­csoportok elnökségei megválaszt tották küldötteiket az országos értekezletre. Szeptember 1. és ok­tóber 15. között tartják meg a megyei és budapesti kerületi tag­csoportok ügyvezető elnöki érte­kezletét, s megválasztják a kon­ferencia küldötteit, valamint az ú j Országos Elnökség megyei, ke­rületi tagjait. A baráti társaság legfelső fóruma november 22-éa ül össze. I 9 Sütőipari újdonságok

Next

/
Thumbnails
Contents