Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-29 / 125. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE- . ' ’ ’) v*.:j ; A* MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAP JA xlí. évi. 125. szám Ára: 1,80 Ft 1986. május 29. csütörtök Megnyílt a Mongol Népi Forradalmi Párt kongresszusa ULÁNBÁTOR Ulánbátorban szerdán megnyílt a Mongol Népi Forradalmi Tárt XIX. kongresszusa. A kongresszus résztvevői megvitatják a központi bizottság beszá­molóját. amelyet Ozsanvbin Batmönhnek, a párt KB főtitkárának előadói beszéde tartalmaz. A küldöttek ezenkívül megvitatják az 1986—90-re szóló gazdasági és társadalmi fejlesztés fő irányait, meg. választják a párt vezető szerveit. A kongresszus munkájában több mint 10 külföldi kommunista és munkáspárt, illletve forradalmi-demokratikus és nemzeti-felszabaöi.. tási mozgalom képviselői vesznek részt. DZSAMBIN BATMÖNH BESZÁMOLÓJA A Mongol Népi Forradalmi Párt XIX. kongresszusát meg­előző, a XVIII, kongresszus óta eltelt időszakban a mongol nép határozottan haladt előre a szo­cializmus útján, sikeresen teljesí­tette az ötéves terv feladatait, s ezáltal újabb jelentős lépést tett a szocializmus anyagi-műszaki bázisának megteremtésében — mondotta előadói beszédében Dzsambin Batmönh, az MNFP KB főtitkára. Külpolitikai kérdésekről szói- (Folytatás a 2. oldalon.) HATÁRSZEMLE UTÁN Teljes erővel öntöznek • A szabadszállási Lenin Tsz-ben forognak a szórófejek a zöidbor- sótáblán. A hét elején a megye valamennyi mezőgazdasági üzemé­ben határszemlén voltak a vezetők. Ami kevéske nedvesség a télről megmaradt, hamar felszántotta a szokatlanul meleg tavasz. Tikkadoztak a növények, porzott a határ. A szombat éjjeli csapadék — ahol hullott — valóban aranyat ért. Ezt a vizet a néhol már szőkülő kalászosok is hasznosítani tud­ták. Nem is beszélve az ettől erőre kapó kapásnövényekről. A kukoricák — ahogy a mezőgazdászok mondják — az eső hatására valósággal szemmel láthatóan növekednek, erősöd­nek. A megye mezőgazdasági nagy­üzemeiben hozzávetőlegesen 26 ezer hektárt tudnak öntözni. Már ebben a szezonban jó szolgálatot tesznek azok az osztrák Bauer- berendezések, amelyekből 49-et rendelt 12 gazdaság. A legutolsó hazánkba érkező gépek szomba­ton állnak munkába. Ezek a nagy teljesítményű berendezé­sek csökkentik az öntözés magas munkaerő-szükségletét. A hidrá- sokhoz — víznyerőhelyekhez — és a táblák méretéhez szükséges egyedi adaptációt a Szolnoki AG- ROBER Vállalat szakemberei vé­gezték. Teljes erővel dolgoznak a víz­kivétel! művek a Tiszán. Itt ket­tő van. A Homokhátságon, ahol természetes felszíni víznyerőhely alig található, csőkutakból öntö­zik a szomjas földeket. A Duna- völgyi főcsatorna a tassi, szalk- szentmártoni, szabadszállási és fülöpszállási gazdaságokat látja el vízzel. A szabadszállási Lenin Termelőszövetkezetben, ahogy Horváth Sándor főagronómus el­mondta, május 15-én kezdték meg a zöldborsó öntözését. Né­hány napja már mesterséges csa­padékhoz juttatják a palántázott paprikát is. Eddig kétszáz hektár talaj kapott mintegy 30 millimé­teres csapadéknak megfelelő mes­• A városföldi Dózsa Tsz veze­tői hétfőn határszemlén győződ­hettek meg a szombati, néhol 82 milliméteres eső jótékony ha­tásáról. Fenyvesi Jenő elnök el­mondta: a hatszáz hektáros ku­koricánál létkérdés volt, időben kap-e csapadékot. (Folytatás a 2. oldalon,) '4-, ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS A településfejlesztési versenyben negyedszer is első Bács-Kiskun Horváth István adta át a serleget Tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyeháza nagytermében ülést tartott Bács-Kiskun Megye Tanácsa. Az ülést dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke nyitotta meg, köszöntötte a testület tagjait, a megye megjelent országggyűlési képviselőit. Üdvözölte Horváth Ist­vánt, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát. Romány Pált, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, és Spiiák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettest. Majd, miután megállapította, hogy az ülés határozatképes, javaslatot tett annak napirendjére a következők szerint: — Tájékoztató a vb két tanácsülés közötti tevékenységéről. Jelentés az 1985. évi költségvetés és fejlesztésialap-gazdálkodás végrehajtásáról. —- Beszámoló a lakosság kereskedelmi ellátásának helyzetéről és a javításával kapcsolatos feladatokról. — A VI, ötéves tervidőszaki, és as 1985. évi településfejlesztési verseny értékelése. — Különfélék, — interpellációk. A testület az ülés napirend­jére tett javaslatot elfogadta, s megkezdte az érdemi munkát. Az első napirendi pontban szereplő tájékoztatót a. tanács tudomásul vette, majd a második napiren­di pont előadója, Kőtörő Miklós, a megyei tanács vb pénzügyi osz­tályvezetője fűzött szóbeli kiegé­szítést az írásban előterjesztett beszámolóhoz. A téma ismerte­tésére lapunk egy későbbi szá­mában visszatérünk. A lakosság kereskedelmi ellá­tásának helyzetéről és a javítás­sal kapcsolatos feladatokról ké­szült beszámolóhoz dr. P. Kovács István, a megyei tanács vb ke­reskedelmi osztályvezetője mon­dott kiegészítőt, vitaindítót, (Ezt lapunk 3. oldalán ismertetjük a hozzá kapcsolódó felszólalások­kal együtt.) Az ülés további részében To­kai László, a megyei tanács te­lepülésfejlesztési és környezet- védelmi bizottságának elnöke ismertette a VI. ötéves tervidő­szaki és az 1885. évi település- fejlesztési verseny eredményét. Elmondta, hogy a megye múlt évi terület- és településfejlesz­tési célkitűzései nem valósulhat­tak volna meg a lakosság, a gaz­dálkodó és a társadalmi szervek 1 milliárd 680 millió forint érté­kű társadalmi munkája nélkül. Ez az érték minden korábbi év teljesítményét meghaladja. Bács- Kiskun minden lakosára ebből az összegből fejenként 2997 forint értékű társadalmi munka jut. A társadalmi munka értékelésére országosan is sor került. A következetes munka eredménye Horváth István, a Központi Bi­zottság titkára kért szót ezután. Bejelentette, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a tár­sadalmi munka 1985. évi orszá­gos eredményeinek értékelése alapján megállapította, hogy az első helyezést Bács-Kiskun me­gye érte el, s ezzel negyedik al­kalommal is elnyerte a Hazafias Népfront Országos Tanácsának serlegét. — örömmel tettem eleget an­nak a megbízatásnak, hogy ezt a jó hírt én jelentsem be a me­gyei tanács ülésén, az ismerős környezetben, ismerős emberek között, mert évekig ebben a vá­rosban, ebben a megyében dol­goztam. öröm ez számomra azért is, mert az ilyen eredményekre nemcsak az itt élő' itt munkál­kodó és alkotó emberek, hanem az egész ország büszke lehet •— mondotta a Központi Bizottság titkára, majd arról szólt, hogy a tanácsülésen gyakorta esett szó gondokról, nehézségekről, meg­oldásra váró feladatokról. — Most azonban itt van az eredmény, a következetes és szor­galmas munka megérdemelt gyü­mölcse. Az egész ország, a me­gye, de az egyes ember számára is nagyon fontos, hogy realisták, bizakodóak, s ugyanakkor szán­dékaink, céljaink megvalósítá­sában következetesek legyünk. Egyre gyakrabban szólunk az emberi teljesítményről, de na­gyon fontos, hogy ne csak beszél­jünk róla, hanem olyan körül­ményeket teremtsünk, amelyek elősegítik a jobb munkát, a na­gyobb teljesítményt, a célokkal történő azonosulást. Bács-Kiskun megyében tapasztalni lehet, hogy ilyen törekvések jegyében dol­goznak, s érnek el figyelemre méltó eredményeket — mondot­ta Horváth István, aki felszóla­lása végén a Központi Bizottság, a kormány és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa nevében elismerését fejezte ki Bács-Kis­kun megye vezetőinek és lakos­ságának, majd további hasonlóan eredményes munkát kívánva át­adta a serleget dr. Gajdócsi Ist­vánnak, a megyei tanács elnö­kének, és Farkas Józsefnek, a nép­front megyei titkárának. A me­gye vezetősége és lakossága ne­vében dr. Gajdócsi István mon­dott köszönetét. A megyei tanács elnöke ezután átadta az 1985. évi megyei tele­pülésfejlesztési verseny jutal­mait. A helyezések sorrendje a következő: Városok között első ß Horváth István átadja az országos első helyezésért járó serleget. Kiskunhalas, második Kecske­mét. Nagyközségek: első Kerek­egyháza, második Jánoshalma, harmadik Hajós. Községek 2500 lakos felett: első Pálmonostora, második Jászszentlászló, harma­dik Hercegszántó. Községek 2500 lakos alatt: első Borota, máso­dik Bocsa, harmadik Csátalja. Az 1981—85. évi ötéves időszak összevont megyei településfej­lesztési versenyében az alábbi sorrend alakult ki. Városok: el­ső Kecskemét, második Kiskun­halas, harmadik Baja. Nagyköz­ségek: első Kerekegyháza, má­sodik Jánoshalma, harmadik Ha­jós. Községek 2500 lakos fölött: első Jászszentlászló, második Hercegszántó, harmadik Pálmo­nostora. Községek 2500 lakos alatt: első Apostag, második Bo­csa, harmadik Csátalja. A megyei tanács határozata szerint az 1985-ben végzett ki­emelkedő szervező és társadalmi munkáért 61 személynek és kol­lektívának ítélték oda a Telepü­lésfejlesztésért emlékérmet és oklevelet. Az 1981—85 közötti idő­szakban végzett hasonló tevé­kenységért pedig 95 személy, il­letve kollektíva kapta meg a Te­lepülésfejlesztésért elnevezésű emlékérmet és oklevelet. Ugyancsak a tegnapi tanács­ülésen került sor „Az év lakóhá­za ’85” díj átadására. A bíráló bizottság javaslata alapján a végrehajtó bizottság az alábbi döntést hozta: „Az év lakóháza ’85” díjat a Kecskemét, Csáky utca 10. számú lakóépület alko­tóinak: Farkas Gábor és öveges László építészeknek és Szántó Árpád építtetőnek adományoz­ta. Dicséretben és pénzjutalom­ban részesült továbbá a Kecske­mét, Liszt Ferenc utca 27. szá­mú társasház alkotógárdája: a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat, a Bácsépszer és a Bács- ber Lakásépítő Közösség. A megyei tanács ülése az elő­ző ülésen elhangzott interpellá­ciókra adott válaszokkal folyta­tódott. A válaszokat az interpel­lálok és a testület elfogadta. Az ülés bejelentésekkel ért véget. A BELSŐ TARTALÉKOK FELTÁRÁSÁVAL Kiváló a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat Tudós orvosok Kiskunhalason A nőgyógyászati beavatkozások sajátos, korszakonként más és más megítélés alá eső fajtájáról, a császármetszésről ta­nácskoztak tegnap Kiskunhalason, a Magyar Nőorvos Tár­saság Dél-magyarországi Szakcsoportjának tagjai, valamint az ország más részeiből érkezett meghívottak. A tudományos ülés mintegy másfél száz vendégét a rendez­vény megtartására felkért intéz­mény vezetősége, dolgozói nevé­ben dr. Makay László, a Sem­melweis Kórház—Rendelőintézet igazgató főorvosa köszöntötte. Dr. Babar Mária tanácstitkár a helyi pártbizottság és tanács nevében üdvözölte a résztvevőket. Dr. Sas Mihály professzor, a SZOTE női klinikájának igazgatója megnyitójában a témáról szólva elmondta: a császármetszés kö­rül a harmincas évek óta — ami­kor is általánosan elfogadott or­vosi gyakorlattá vált — rend­szeresen fel-fellángolnak a vi­ták. Maga az Egészségügyi Világ- szervezet is foglalkozott vele a közelmúltban, mégpedig az utób­bi években világszerte észlelhető terjedése, „népszerűsége” miatt. Ennek veszélyeire emlékezte­tett — egyebek között — vitain­dítójában dr. Herczeg János, a szegedi női klinika egyetemi ad­junktusa. Előadásában hangsú­lyozta; a császármetszések gya­koribbá válásának egyik oka az hogy a fejlett vizsgálati módsze­rekkel sem állapítható meg min­dig biztosan, komplikációrnen- tes szülés várható-e, ezért az or­vosok esetenként inkább „elébe mennek” a bajnak, mintsem mu­lasztással vádolhassák magukat. Dr. Nagy Tamás megyei szülész szakfelügyelő főorvos számolt be a jelenlévő szakembereknek a császármetszések Bács-Kiskun megyei tapasztalatairól, az így szülő nők fokozottabb veszélyez­tetettségéről, amit az utóbbi tíz évben gyűjtött adatokkal tá­masztott alá. Dr. Jakubecz Sán­dor Békés megyéből az ilyenkor gyakran. fellévő szövődmények kezelési lehetőségeiről beszélt. A Csongrád megyei dr. Bódis La­jos professzor több évtizedes ta­pasztalatai alapján érzékeltette a császármetszések orvosi elbírá­lásának változásait. Dr. Pohánka Ödön Szolnok megyéből arról számolt be, hogy — a megye négy, műtővel ellátott szülészeti osztályán rögzített adatok szerint — a megelőző négy év erőteljes növekedése után 1985 óta csök­kent a császármetszések száma. A témához tízegynéhány hoz­zászóló fűzött észrevételt, egé­szítette ki az elhangzottakat sa­ját kórháza gyakorlati eredmé­nyeivel, az ezekből levont követ­keztetésekkel. Valamennyien megegyeztek abban, hogy a csá­szármetszések száma egyik vizs­gált megyében sem haladja meg az átlagos hazai mértéket, ami a szülészek felelősségteljes, meg­alapozott döntéseinek, s az egyre korszerűbb terhességvizsgálatok­nak is köszönhető. Sz. K. Javítsd a minőséget, duplázd meg a nyereséget. Ilyen egysze­rű a receptje a Kiváló Vállalat cím elnyerésének. A Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat ta­valy 47 millió forint nyereséget ér.t el, a megelőző évi 22 millió után. Termékeik minőségét az Állategészségügyi és Élelmiszer­ellenőrző Állomások által kidol­gozott 20 pontos minősítési rend­szerben 15,91-ről 16,04-re javí­tották, ami szokatlanul nagy elő­relépés. Bár a vállalat a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium felügyelete alá tar­tozik, tegnap délután a művelő­dési központban tartott ünnep­ségen — a tárcaközi kapcsolato­kat ápolva —, dr. Kapolyi Lász­ló ipari miniszter adta át részük­re a megtisztelő címet igazoló oklevelet. Az eseményen jelen volt Sza- kolczai Pál, a megyei pártbizott­ság titkára, Andrási István, a MÉM főosztályvezető-helyettese és Pratsch Vilmos, az Élelmi- szeripari Dolgozók Szakszerve­zetének osztályvezetője. Ünnepi köszöntőjében Körösi András, a vállalat igazgatója utalt az el­múlt év eredményeire. A sikere­ket elsősorban a belső tartalékok feltárásával érték el, hiszen a közelmúltban jelentős termelés- bővítő beruházás nem volt. öt- százharminchatmilliós árbevé­telükből 370 millió forint a ter­melési érték, a különbözet a ke­reskedelmi tevékenységből adó­dik. A költségek csökkentése mellett hatékony ösztönzőrend­szert dolgoztak ki, s igen nagy jelentőséget tulajdonítanak az üzemi demokráciának. A vállalat, amellett, hogy ele­get tett a környék kenyér- és péksütemény-ellátására vonat­kozó alapkötelezettségének, egy sor új édesipari termék beveze­tésével növelte jövedelmezősé­gét. A karamellával és kakaóval bevont pattogatott kukoricát pél­dául az Egyesült Államokba ex­portálják. Hozzászólásában dr. Kapolyi László a korszerű h'oni mezőgaz­daság és élelmiszer-feldolgozás valamint az ipar közös gyöke­reiről beszélt. Az ipari tárca ugyanis egyik fő feladatának te­kinti, hogy az országnak jelen­tős exportot hozó társágazatot korszerű gépekkel és berendezé- rekkel lássa el. A két miniszté­rium közös feladata a biotechno­lógia hazai fejlesztése, amelyre az élelmiszer-feldolgozó ipar és Bács-Kiskun megye különösen alkalmas területnek látszik. Az ünnepség végén Tamáska János áruforgalmi főosztályve­zető. Fekete István igazgatási osztályvezető és Horváth Frigyes- né üzemvezető Kiváló Munkáért miniszteri, 38 dolgozó pedig Vál­lalati Kiváló Dolgozó kitüntetés­ben részesült. B. F. I. • A megyei tanács elnöke megnyitja az ülést.

Next

/
Thumbnails
Contents