Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-23 / 120. szám

1986. május 23. • PETŐFI NÉPE » 3 LAJOSMIZSE ÚTJAI iiímgi mi ■ ■■ Kilépni az osztályteremből Beszélgetés Rudolf Hundt professzorral a természetvédelmi nevelésről Jó irányba fejlődik a nagyközség Lajosmizsén tartotta legutóbbi, kihelyezett ülé­sét a párt megyei végrehajtó bizottsága. Az ilyen események egy kicsit mindig túl is mutatnak ön- magukon: mód van bepillantani egy-egy település, vállalat, szövetkezet vagy intézmény életébe köze­lebbről. Szinte kínálta magát a lehetőség helyszí­ni tapasztalatszerzésre: első napirendi pontként je­lentés került az asztalra a közvetlen megyei irá­nyítású nagyközségi pártbizottság településfejlesztést irányító és ellenőrző tevékenységéről. A dossziékon előre odakészíteít kis füzet feküdt. Érdemi változás Nem sokat kellett várni a he­lyenként szenvedélyessé váló vi­tára. A végrehajtó bizottság tag­jaiként hozzászólt az előterjesz­téshez a volt járási vezető párt­munkás és a jelenlegi ország- gyűlési képviselő is — jelezve, hogy milyen életközeli problé­mafelvetésekre kellett megtalál­ni a válaszokat, míg megszület­hetett a tanácskozás tanulsága­it levonó elnöki összegzés. Elöljáróban érdemes megis­merkedni a vitaindító jelentés főbb gondolataival.'Íme, a köz­vetlen előzmények: a kétlépcsős közigazgatás megteremtésének részeként Lajosmizse 1984. janu­ár 1-jétől közvetlen megyei irá­nyítású nagyközség lett. A ható­sági ügyek intézésében mindez érdemi változást jelentett, növe­kedett a községi tanács gazdasá­gi önállósága, jelentős mérték­ben bővült a pénzeszközök fe­letti rendelkezési jog. A nagy­községi pártbizottság felkészült a változásra, s vaz új körülmé­nyekhez, feladatokhoz igazítot­ta munkamódszerét. Újabb változást jelentett a település szerkezetében Felső- lajos társközséggé nyilvánítása 1986. január 1-jével. Felmérik, hogy milyen intézkedések szük­ségesek az elöljáróság megerősí­tésére, a lakossági ügyintézés ja­vítására, újabb közösségi léte­sítmények létrehozására. A település szerkezetét, jelle­gét és eddigi fejlődését egyaránt érzékelteti, hogy Lajosmizse — a lakosság számát, a közigazga­tási területet és néhány gazdasá­gi mutatóját figyelembe véve — Bács-Kiskun megye egyik leg­nagyobb községe. Területe — Felsőlajóssal együtt — 17 607 hektár, lakóinak száma 12 770. Csaknem 1600 tanyában él a la­kosság 40 százaléka. Az elha­gyott tanyák egy részét a váro­sokból kiköltözők vették meg, il­letve a helyi agrárértelmiség, ipari dolgozók használják pihe­nésre, termelésre. Az épületek többségét már villamosították, jelenleg is nagyütemű a kor­szerűsítés. Azzal kell számolni, hogy a tanyavilág sckáig fenn­marad. Közelebb a városi szinthez A nagyközség mezőgazdasági termőhelyi adottsága kedvezőt­len, ugyanakkor Kecskemét és Budapest közelsége, a jó közle­kedési és szállítási lehetőség kedvezően hatott a változásokra, a lakosság életkörülményeinek alakulására. Az elmúlt évtizedek­ben teljessé vált a munkaképes lakosság foglalkoztatottsága. A munkaerő-elvándorlás megállt, azonos az eljáró és idejáró dol­gozók száma. Lajosmizse még az 1960-as évek elején is kifejezet­ten mezőgazdasági jellegű köz­ség volt, ma viszont a megye legjobban iparosított települései közé tartozik: 11 állami és szö­vetkezeti ipari üzem dolgozik. Közöttük a Vízgépészeti Válla­lat és az Agroszer Közös Vál­lalat országos hatáskörű köz­pontjai is Lajosmizsén működ­nek. Az iparban foglalkoztatot­taik létszáma meghaladja a két­ezret. A település magasabb színvo­nalú (városiasodó) ellátásának feltételeit az 1970-es évek máso­dik felében kezdték megteremte­ni. Csupán címszavakat említve, ide tartozik a jó jvóvízellátás, elkészült a szennyvíztisztító-te­lep, bevezették a földgázt. Kor­szerű gyermekintézmények épül­tek, javultak a közművelődés és sportolás lehetőségei. Nagyüte­mű lakásépítési program való­sult meg, igényes községközpont alakul ki. Tovább javultak az egészségügyi ellátás személyi feltételei is. A szülőotthon — az előterjesztők minősítése szerint — magas szín­vonalon látja el több községre kiterjedő feladatkörét. Az idős- korúakról történő gondoskodást segíti a 160 személyes szociális otthon, az öregek napközi ott­hona és a 15 főállású, illetve tiszteletdíjas gondozónő. Jelen­leg Felsőfajosnak is van óvodá­ja, víz- és földgázhálózata, or­vosi rendelője és elegendő építé­si telke. Gond viszont, hogy a terven felüli beruházások miatt nem ké­szült el a strandfürdő, leállt a sporttelep építése, el kellett ha­lasztani a szolgáltatóház építé­sét. A földgázhálózat lefekteté­sekor megrongálódtak az utcák, A kiadványt a lajosmizse! tanács jelentette meg 500 példányban, s a nagyközség májusi programjait, eseményeit tartalmazza. A szerkesztés helyet adott a mozi, könyvtár, művelődési ház, tanyaklub elő­adásai és foglalkozásai mellett a tanács hirdetései­nek, különböző közösségi érvényű felhívásoknak. Jó példája ez a helyi tájékoztatás kezdeményezé­seinek. A folytatás annál jobbnak ígérkezik, minél több, a község lakóit érintő konkrétumot, mozgósí­tó erejű információt tudnak sokszorosítani színvo­nalasan. Zárónapjához érkezett a Nem­zetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) kelet- és északnyugat­európai nevelési albizottságainak közös tanácskozása. Rudolf Hundt professzor a Német De­mokratikus Köztársaságból ér­kezett a kecskeméti konferenciá­ra. A nagymúltú helle-wittenber- gi Martin Luther Egyetem taná­rát a Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi oktatási központjában tett látogatás után kértük meg, beszéljen munkájáról és a ná­lunk szerzett tapasztalatokról: — Biológus vagyok, a szűkebb kutatási területem pedig a bioló­giaoktatás módszertana. Egy olyan kutatócsoportot vezetek, amelyik az általános iskolai kör­nyezet- és természetismereti tan­anyaggal és a tanárképzéssel foglalkozik. Oktatási programo­kat készítünk a tanításhoz, vala­mint a tanárok szakmai tovább­képzéséhez, tankönyveket és szemléltetőeszközöket, filmeket, iskolatelevíziós műsorokat dol­gozunk ki. — A mostani konferencia fő témája a nemzeti parkok és más védett területek szerepe a kör­nyezet- és természetvédelmi ne­velésben. Milyen hatékony ez az oktatási forma? — Nagyon fontosnak és idő­szerűnek tartom a napirendre tűzött témát. Ha eredményt aka­runk elérni, ki kell lépnünk az osztálytermekből, lehetőséget ad­ni tanulóinknak, hogy a maga valóságában ismerjék meg a nö­vény- és állatvilágot, az emberi beavatkozás hatását a természet­re. Végig kell vezetni őket az élő­világ jelenségein. A fiatalok így közel kerülnek a természethez, kialakul bennük a kötődés fák­hoz, madarakhoz, megismert tá­jakhoz. Ez a hazaszeretetnek is fontos építőeleme. Az élővilág megismerésén keresztül rá tud­juk irányítani tanulóink figyel­mét a humánus értékekre is. — Hogyan valósítják meg mindezt a gyakorlatban? — A leendő biológiatanárokat hasonló módszerrel oktatjuk, mint ahogy majd ők fogják sa­ját tanítványaikat. Arra törek­szünk, hogy hallgatóink az elő­adások mellett minél több gya­korlati ismeretet szerezzenek. Eredeti formájukban tanulmá­nyozzák a különböző állat- és növénytársulásokat, melyek leg­jobban a védett területeken fi­gyelhetők meg. — A környezet- és természet- védelem mekkora hangsúlyt kap a képzésben? — Hallgatóink többféle tevé­kenységcsoport közül választ­hatnak tanulmányaik során. Al­kalmuk nyílik, hogy vizsgálják a környezet, a levegő, a víz meg- terheltségét, esetleges szennye­ződését, kutassák a természetet károsító hatásokat. Megismerik a környezetvédelmi intézkedé­seket és maguk is bekapcsolód­hatnak a konkrét természetvé­delmi tevékenységbe. — Milyen tapasztalatokat visz magával a konferenciáról? — A bizottsági ülésen minden küldöttség beszámolt a hazájában folyó természetvédelmi munka legújabb eredményeiről. A most kezdődő plenáris üléseken pedig biztosan sok aktuális kérdésről esik majd szó. Jó néhány kuta­tási eredményt, tapasztalatot feljegyeztem, amit otthon hasz­nosítani tudok munkám során. A legfrissebb benyomásról, a ma délutáni programról pedig , azt mondhatom: amit láttunk, a leg­jobb példa, hogyan kell az isko­lás korosztállyal megismertetni az élővilágot. Az elmúlt év őszén Moszkvában részt vettem a fia­talok biológiai olimpiájának dön­tőjén. Az első díjat nyert csapat ott hasonló módszert alkalma­zott, mint amit önök ma a nem­zeti parkban bemutattak. Tet­szett, hogy a gyerekek önállóan végezték a méréseket, megfigye­léseket. Miközben a különböző fajokat azonosították, felfedezték az állat- és növénytársulásokat, a különböző élőlények egymásra­utaltságát, a rejtett összefüggé­seket. Élményszerűen találkoztak a természettel, s egyúttal azt is megértették, mit és miért kell a nemzeti parkokban megvéde­nünk .. Lovas Diniéi ti Úja»bb tantermekkel bővül az iskola. A társadalmi munka folytatá­sát egyezteti helyszíni megbeszélésén Sípos Ottó igazgató és két he­lyettese: Zsikla Béláné és Zsiér Sándor. járdák, parkok, s ezek helyreál­lítására jelenleg sincs fedezet. Akad tehát sokféle teendő. Eb­ből adódik az a közösségi igény, hoigy ki-ki legjobb tehetsége sze­rint járuljon hozzá községe épü­léséhez, gyarapodásához és szé­püléséhez. Tény, hegy Lajosmizse már jó ideje nem „arc nélküli falu". Olyan összkomfortos községgé vált, ahol ki-ki megtalálhatja életcélját, és méltó arra, hogy hogy mind több értelmiségi is otthonra leljen benne magának és családjának. Szép számmal vannak olyan kezdeményezések — mint például a tanyaklub vagy más társadalmi és tömeg­szervezeti mozgalmak — ame­lyek folytatásra, kiteljesedésre érdemesek. Tehát, a jövő! Erről így szól a jelentés: Lajosmizse társadalmi szerkezetében lényeges változás nem várható, de a városi szint­hez közeledő alapszolgáltatások meggyorsítják az ismert folya­matokat, tovább fog erősödni a népességmegtartó képesség. Mi­közben a kedvező helyen levő tanyák villamosítása és felújítá­sa folytatódik, tovább csökken a lakott tanyák száma. Ezért in­dokolt, hogy a további külterü­leti részek kapjanak építkezési lehetőséget. A bizonyítás példái Az új tanácsi támogatási, el­osztási rendszer a korábbinál kedvezőbb, de a feladatok meg­oldásának csak egy részét fede­zi, ezért a társadalmi munka szervezésére, a koordinált pénz­eszközökre a korábbinál is na­gyobb szükség van. A község ve­zetése élt a pályázati lehetősé­gekkel: céltámogatást kért la­kásépítésre, a közoktatás fej­lesztésére, útépítésre, a telefon- hálózat fejlesztésére és a tanya- villamosításra. A telefonközpont építéséhez például jelentős segít­séget adnak az állami szervek (20 millió forint), 12 millió fo­rintot viszont saját forrásból kell előteremteni 1988-ig. Az eddigi erőfeszítések elle­nére sem oldódott meg a tante­remhiány. Jelenleg a megyei ta­nács 1,5 millió forintos támoga­tásával és társadalmi munkával építenek két tantermet. Kiemelt feladat az új egészségház meg­építése 1989-ig. Feladat van bőven. A tenni- aka-rás sem hiányzik, sőt! Talán ezért is fordult elő, hogy a párt megyei végrehajtó bizottsága épp itt tartotta kihelyezett ülését. A következtetések egyszerre vol­tak általánosíthatók és a' helyi körülményekre érvényesek. Va­lamennyit felsorolni is nehéz len­ne. Biztos, hogy a településfej­lesztési hozzájárulás megszava­zása is fontos politikai tanulsá­gokat hozott felszínre, amelyek­kel számolni kell, hogy tovább növekedhessen az állampolgárok hozzájárulása a jó közösségi el­határozások megvalósításához. Az önállósággal együtt növeke­dett a felelősség, s nagyon fon­tos, hogy ez a legjobb .módsze­re^ kiválasztását eredményezze. Lajosmizse és vonzáskörzeté­nek községei — Ladánybene, Felsőlajos — bizonyítanak. Iga­zolják, hogy érettek az önállóbb, az országépítésből rájuk eső cse­lekvésre — legyen szó idegenfor­galmi fejlesztésekről, utak és járdák építéséről, vagy épp is­kolabővítésről. _ Az E5-ÖS főút­vonal két oldalán, országos rit­musú lüktetésben olyan nagy­község éli mindennapi életét, amelynek egyre határozottabb arcéle, profilja van és lesz. H. F. Táplálkozástudományi konferencia Az egészségügyi hónap záró- rendezvényeikénit a korszerű táplálkozás követelményeiről, lehetőségeiről, népszerűsítésé­ről tanácskoztak Kalocsiám. A konferencia résztvevői — or­vosok, egészségügyi szakdolgo­zók, az élelmiszeripar, a ke­reskedelem és a vendéglátás helyi képviselői, vaillamlinf más érdeklődők — elsőként dr. Ri­gó János professzor, az Orszá­gos Dietetikaii Intézet igazga­tója előadását hallgatták meg. aki étkezési szokásainkat táp­lálkozástudományi szempont­ból elemezte. Az általános ta- pasztallatokat — túl sokat eszünk, egyoldalúan, táplálko­zunk, ami a mozgásszegény életmóddal párosulva a szív- és érrendszeri betegségek első számú ini'ziikófakltora — meg­erősítette dr, Matényi Magdol­na, a Bács-Kiskun Megyei Köjál osztályvezetője is az élelmezés- és táplólkozásegész- ségügy megyei helyzetétől tar­tott előadásában. Étkezési kultúránk javulása — hangzott el — csak akkor várható, ha az emberek tud­ják, mit és hogyan kell fo­gyasztaniuk, ha meg akarják őrizni jó kondíciójukat. A kor­szerű táplálkozás népszerűsí­téséinek feladatairól dr. Kato­na Edit, az Országos Egészség­nevelési Intézőt munkatársa beszélt. Jelentős szerepe van az ét­kezési szokások alakításában a kereskedelemnek és a ven­déglátóiparnak is. Tamás Sán­dor, a Bács-Kiskun Megyei Szövetkezetek Gasztronómiai Társaságának elnöke ez utób­biak növekvő együttműködési ■készségéről számolt be: egyre több helyen kínálnak odyan termékeket, amelyek megfelel­nek az egészséges táplálkozás követelményeinek, illetve ki­mondottan azt szolgálták. Az előadásokat vita követte, majd dr. Bruncsák András belgyógyász főorvos, az ülés elnöke összegezte a tanácsko­záson elhangzottakat. Hangsú­lyozta, hogy az egészségügy ál­tal kezdeményezett széles körű 'betegségmegelőzési program — amelynek fontos része táplál­kozáskultúránk megreformálá­sa is — csak úgy valósulhat meg, ha az állampolgárok életmódját befolyásolni tudó intézmények, szervezetek mindegyike megtesz ezért minden tőle telhetőt. Sa. K. SZABADIDÖKÖZPOiST Avatás a gyermeknapon Víziváros — írtuk korábban megjelent cikkünkben a kecskeméti széchenyivárosi szabadidőközpontról. Meg azt is írtuk — idézve a ne­ves építész véleményét —: az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vál­lalat vállalkozása Közép-Európa egyik legjelentősebb természetátala­kítása. S persze a természet javára. No, meg az emberére! Hiszen ki gondol már azzal, hegy egykor, nam is túl régen, liibamevelő árasztotta a nem ép­pen kedvező illatot ott, ahol ma száz hektárnyi erdő adja a friss levegőt — az egész városnak. Negyven hektár a park, harminc­öt hektárnyi a meglévő vízfelü­let. Akadálytalanul siklik végig a tekintet száz métereken keresztiül, jóllehet épül a majdan hatvan méter magas, alapkörénél 126 mé­ter sugarú kilátódomb, amelynek tetejére víztározó kerül. Látvány­nak is szép ez az együttes, hát még hogy használni is lehet,, hi­szen. az embert szolgálja, azért készült, készül ilyen formában. • Ugyanis záportározót, kétezer köbméter napi kapacitással locso- lási tehetőséget másként ds tud­tak volna teremteni. Így együtt, egységben azonban gazdaságosabb minden funkció. Például a vi­szonylag olcsó belépők mellett sem lesz veszteséges az alaptevé­kenységnek számító fürdőágazat. Az elmúlt nyáron — bár még nem voilit készen az első ütem — kinyitott a saabadidőpark. A hi­vatalos nyitás idén május 1-jén megtörtént, de az ünnepélyes avatás, amelyen a város lakossá­ga, elsősorban a fiatalok, birto­kukba veszik a vízi birodalmat — május 25-ón vasárnap, a gyer­meknapon lesz. Gyarapodás egy esztendő alatt Mi történt az elmúlt egy év alatt, amikor is a munka folyta­tódott? Erről! beszél Benkó Zoltán igazgató: — Elkészült az üzemviteli épü­let, komplett férfi—női öltözők­kel. A vendéglátó egységek szá­ma is gyarapodott a borgazdasá­gi kombinát óriás hordójával. A főszezon derekára megnyílik a hangulatos vízpartd körbüfé, és ezzel egybeépítve egy hármas)— nyolcas formájú, százhúsz méter hosszú vízicsúszda. Üj bejáratot nyitottunk — a buszmegállóhoz közel —. előtte egy kis csobogó található és parkolóhely kétszáz gépkocsi számára. Működik a nagy szökőkút, s a legkisebbek kedvelt játéka lehet a papírhajó- úsztató csatorna. Két kis butik is megnyílt a ikét bejáratnál, ahol füindőkellékefcitől a dohányáruig sok miniden kapható. Fejlesztettük a zöldövezeteit, megnyílt a félszigetet körülölelő piihenősétány, elhelyeztünk új ivókutalkat és száz kerti padot. A mólóöltöző és a presszó vár­hatóan jövőre készül éli sí ebben az ötéves tervben, — az anyagiak függvényében — át akarjuk adni a százszemélyes turistahotelt, a piinceborozót és a halászcsárdát is. A kettes tó földműnk áilaitai is folynak, s még az idén húsz mé­terrel magasodik a domb is. Tanitottuk magunkat az ígére­tünkhöz, s nem emeltük a belé­pőjegyek árát sem. Várjuk! a vendégeket, elsősorban Kecskemét város pihenésre vágyó lakosságát. Ami persze nem jelenti azt,, hogy ne fogadnánk szívesen a megye és az ország más részéből érke­zőket, valamint a külföldi turis­tákat. Ami az üzemelési tapasztalato­kat illeti; az idén már a tóra szervezett vízkivétel« műből lo­csolunk — egyhanmad költséggel, s ezzel értékes ivóvizet takarí­tunk meg, ami mérsékli a tize­dik emeleten lakók gondjait is csúcsfogyasztásnál. Mi lesz vasárnap ? A vasárnapi programról Szaló- ki József nét, a kecskerríéti váro­si pártbizottság titkárát kérdez­zük: — A gyermeknap politikai programját a jubileumi úttörő- és kisdobosavatás jelenti — kap­csolódva a Magyar Úttörők Szö­vetsége megalakulásának 40. év­fordulójához. A városi ünnepsé­gen a szövetség alapító tagjai fo­gadják úttörővé a több mint hét­száz kisiskolást. Ezzel szeretnénk újra éleszteni egy régebbi gya­korlatot, a városi ünnepségekét, s ehhez kitűnő környezet ez a szabadidőközpont, amelyik a kecskemétieknek, s főként a fia­taloknak épült. Egyúttal ez az al­kalom lesz a létesítmény hiva­talos átadása is. Ezért tehát egész napos, tartal­mas programot ajánlunk — gyer­mekeknek és a velük érkező fel­nőtteknek is. Felállítunk két színpadot, az egyiken a kecske­méti gyermekszínház meséket ad elő, a másikon az általános is­kolai kulturális seregszemlék legjobb produkciói láthatók. Lesz sportbemutató — karate, birkó­zás, sárkányrepülés, vitorlázás, ügyességi kerékpárverseny — és sok-sok játékos vetélkedő a ki­csik papírcsónak-versenyétől a lábteniszig. Kivonulnak portéká­ikkal a népi iparművészek is. Gond os k odún k har apn i va 1 ór ól is, ám ezúttal Inni mindenki csak üdítőt ihat! A vízmű vállalat — amelynek dolgozói, sportolói a szervezés­ben, lebonyolításban is közre­működnek — erre a napra bir­tokunkba adja a létesítményt. A gyerekek ingyen mehetnek be, a felnőttek tíz forintért, s az ösz- szes bevételt a városi úttörőel­nökség kapja meg a rendezvény céljaira. Egyébként mindvégig arra törekedtünk, hogy a saját gy érékéi n kkel, szakköreinkkel, intézményeinkkel állítsunk ösz- sze változatos programot. Még­is nagyon jól jön ez a támogatás, miként a Bácsépszer, a Centrum Áruház, az Épszisz, az IKTV és a félegyházi katonai alakulat se­gítsége. Vasárnap a 14-es autóbusz tíz­percenként közlekedik, s ugyan­azzal a jeggyel délelőtt és dél­után is be lehet menni a sza­badidőközpontba. Ezután már csak az kell, hogy süssön a napi Varasa Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents