Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-21 / 118. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: gyakran lesz erősen felhős az ég. Elszórtan várható eső, zápor és zivatar. A vál­tozó Irányú szél időnként megélénkül. Reggel, lóként a Dunán­túlon ködre is számítani kell. A hőmérséklet napközben 22 és 21 fokig emelkedik. K VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AI MSZMP BÁC8-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA "" " * ■■■■ .............. i ........ XL I. évf. 118. szám Ára: 1,80 Ft 1986. május 21. szerda ' edden kétnapos látogatásra Bács-Kiskunba érkezett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendéget a kalocsai városi párt- bizottság székházában Romány Pál, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Miskolczi János városi első titkár fogadta. Havasi Ferenc tájékoztatót hallgatott meg a megye gazdasági eredményeiről, gondjairól, a fej­lesztési elképzelésekről, az első negyedév mérlegé­ről, teljesítményéről, a foglalkoztatottság helyzeté­ről, a lakosság részvételéről a társadalmi-gazdasági célkitűzések megvalósításában. Romány Pál szólt a pártszervezetek életéről, majd tájékoztatta a Köz­ponti Bizottság titkárát az MSZMP XIII. kongreszg szus.a és a megyei pártértekezlet határozatainak időarányos teljesítéséről. Ezt követően Miskolczi János mutatta be a vendégnek a törté­nél mi nevezetességekben bővel­kedő várost. A kalocsai városi pártbizottság első titkára a Duna1 ■menti település történetéről, örökkön megújuló népművészeté­ről, iparáról, s külföldön, is híres ■terméke, a fűszerpaprika terme­léséről tájékoztatta Havasi Fe­rencet. Kiemelte, hogy az elmúlt évtizedek ada’tlt jelentősen válto­zott a város arculata, foglalkoz­tatási struktúrája. A munkalehe­tőségek széles skálája biztosítja a megélhetést az iit.t dolgozóknak. A munka’nelyek eredményessége. ' ■L>-------­Havasi FerMc látogatása LOSONCZI PÁL HELSINKIBEN Magyar—finn tárgyalások Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, Mauno Koi- vistónak. a Finn Köztársaság el­nökének meghívására kedden hivatalos baráti látogatásra Finnországba érkezett. Az elnöki különrepülőgépet a finn légtér­ben vadászgépek kísérték. A ma­gyar államfőt Helsinki Vantaa — magyar és finn zászlókkal fel­díszített — repülőterén ünnepé­lyesen fogadták. Mauno Koivis- to és felesége üdvözölte Losonczi Pált és feleségét. A finn köztár­sasági elnök virágcsokrot nyúj­tott át Losonczi Pálnénak. A ze­nekar eljátszotta a magyar és a finn himnuszt. Az Elnöki Tanács elnökének társaságában érkezett Helsinki­be a hivatalos kíséret tagjaként Bányász Rezső államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, Kovács László külügyminiszter-helyettes és Me­legíti Tibor külkereskedelmi mi­niszterhelyettes. Hargita Árpád, helsinki magyar nagykövet a helyszínen csatlakozott a kísé­rethez. A fogadásinál finn részről meg­jelent Erkki Pystynen, a parla- . ment elnöke, Kalevi Sorsa mi­niszterelnök, Paavo Väyrynen ■külügyminiszter, Jermu Laine, külkereskedelmi miniszter, Esko Ollila, pénzügyminiszter, Pekka Vennämo második pénzügymi­niszter, Kai • Körte igazságügyi kancellár, Ake Vihtol külügyi ál­lamtitkár és Arto Mansala, Finn­ország budapesti nagykövete. Kora délután az elnöki palotá­ban megkezdődtek a magyar— finn hivatalos tárgyalások. Élőbb Losonczi Pál és Mauno Koivis- to a finn államfő dolgozószobá­jában négyszemközti megbeszé­lt Eszmecsere a kalocsai párt. bizottságon. <Tóth Sándor felvétele) a lakásépítés stabilizálta Kalocsa népességét. Bár itt a legmaga­sabb az iparban foglalkoztatot­tak aránya, az egy foglalkozta­tottra jutó állóetezközérlfcék Ka­locsán a legalacsonyabb a me­gyében — mondta a városi .part- bizottság első titkára. Ezt követően a várost és térsé­gét érintő fejlesztési elgondolá­sokról beszélt íMfekolczá János. Kiemelte, hogy a VÍ. ötéves terv­ben 20 település kapcsolódott be a vezetékes földgázszolgáltatás­ba. Ennek továbbépítése 32 me­zőgazdasági és ipari üzemnek, 6 községnek, a városnak és intéz­ményeinek biztosítaná a hasznos energiaellátást. A megbeszélés résztvevői, hangsúlyozták: Kalo­csa és .térségének telefonhelvzete a megyei átlagosnál is elmara­dottabb. A folyamatos hírközlés hiánya a várost teljesen elzárja a po-sliahiiiwajíalolk szolgálati, idejé­nek .befejezése után. Sürgető fel­adat ennek megoldása, hisz e hiány 'igazgatási, gazdasági hát­rányt is jeleníthet. A városi párt­bizottság első. 'tikltára végül a Duna melléki idegenforgalom to­vábbiej lesztéséről, a szállodai fé­rőhelyek növeléséről vázolta az elképzeléseket. A tájékoztatón részt veitlt Szalóki István, a Ka­locsai Városi Tanács elnöke és Tóth Antal országgyűlés«, képvi­selő. Havasi Ferenc é- kísérete ezt követően a Kaloesakörnvéki Ag­ráripari Egyesülés Paprika- es Konzervgyárába látogatott. Itt Hegedűs Lajos, a KAGE elnöke és dr. Lakatos Lajos igazgató tá­jékoztatták a vendégeket.. Elöl­járóban elmondták hogy a hazai fűszerpaprika 54 százalékát Ká­kicsán és környéken termelik. Az első írások az itteni fűszer­paprika-termesztésről1 1729-ből származnak. A termelésbe vont jelenlegi új fajták a .kor igényei­hez alkalmazkodnak, bő termő- képességűek,, festékanyag-tartal­muk kiemelkedő. A fűszerpapri­ka kutatásában és előállításában (Folytatás a 2 oldalon.) KÖZLEMÉNY az MSZMP tiács-Kiskun Megyei Bizottságának 1986. május 20-ai üléséről f> Losonczi Pált Mauno Koivistu finn elnök és felesége köszönti a helsinki repülőtéren. A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes- Kiskun Megyei Bizottsága 1986, május 20-án Romány Pálnak, az MSZMP Központi Bi zottsága tagjának, a megyei pártbizottság el­ső titkárának elnökletévei ülést tartott. A pártbizottság ülésén a testület tagjai mellett részt vettek a megyei pártbizottság osztály- vezetői, a városi, a városi jogú és a közvetle­nül irányított nagyközségi pártbizottságok el­ső titkárai, illetve titkárai, a megyei tanács tisztségviselői, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, a megyei pénzintézetek vezetői, a kecskeméti városi pártbizottság titkárai, valamint a me­gyeszékhely tanácsának elnöke. lést tartott, amely szívélyes és baráti légkörű volt. Később a palota Sárga-termé­ben tárgyalóasztalhoz ültek a delegációk. A magyar tárgyaló­csoport vezetője Losonczi Pál volti tagjai pedig Bányász Rezső, Kovács László, Melega Tibor, Hargita Árpád, Cresznáryk Pál, a Külügyminisztérium főosztály- vezetője és Petróczi Sándor, a Külügyminisztérium főelőadója. A finn tárgyalócsoportot Mauno Koivisto vezette, s ennek tagjai voltak: Paavo Väyrynen, Ake Vihtol. Arto Mansala, Seppo Pietinen, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, Erkki Müentakanen, a külügymi­nisztérium osztályvezetője, jaak- ko Kalela, az elnöki hivatal fő­nöke, Charles Murto, szocialista országokkal foglalkozó külügy- minisztériumi osztály vezetője és Juhani Väänänen, a külügymi­nisztérium politikai osztályának csoportvezetője. A tárgyalásokon mindkét el­nök méltatta a magyar és a finn nép hagyományos baráti kapcso­latainak sokoldalú, kedvező fej- '(Folytatás a 2. oldalon.) , A testület Terbe Dezső megyéi titkár előterjesztésében megvi­tatta és elfogadta a pártcsopor­toknak a párttagság körében, a határozatok végrehajtásában, a tagság kommunista nevelésében betöltött szerepéről szóló jelen­tést. Bács-iKis,ku.n megye pártalap- szervezeteinek 7? százalékában működik pártcsoport, összesen 2521. Tevékenységük — a tag­gyűlés és a vezetőség funkció­jának elsődlegessége mellett — meghatározó jelentőségű az alap­szervezeti munka színvonala szempontjából. Ezáltal a párt po­litikája megyei alakításában és megvalósításában is jelentős sze­repet töltenek be. A testület megállapította, hogy a pártcsoportok szerepe az utób­bi években . erősödött. Döntő többségük a szervezeti szabály­zatnak megfelelően, eredménye­sen dolgozik. Mozgósítják tagjai­kat a felsőbb pártszervek és a saját alapszervezetük határoza­taiból adódó helyi feladatok vég­rehajtására. Erre azáltal képesek, hogy a párt megbízatások döntő többségének meghatározása és ér­tékelése ezen a szinten történik. A megbízatások eredményesen járulnak hozzá gazdaság- és tár­sadalompolitikai céljaink meg­valósításához. Fontos szerepet játszanak a taggyűlések, az ott hozott határo­zatok, döntések előkészítésében, s így a pártdemoki'ácia érvénye­sülésének. a kétirányú informá­ciócsere kialakulásának i.s nél­(Folytatás a 3. oldalon) T R! DM ÉN Ví i IRDK I ÉN B Á < SB< >k()D()\ A megye legjobb hús- és tejtermelői Immár tizenhatodik alkalommal került sor tegnap délelőtt a mező- ga'zdasági nagyüzemek és kistermelők tejtermelési versenyének me­gyei eredményhirdetésére. Ezúttal a bácsbokodi Aranykalász Tsz adott otthont a díjátadási ünnepségnek és az ezt követő tanácskozás­nak. A PAPÍRIPARI VÁLLALAT KISKUNHALASI GYÁRÁBAN Nyereségesen termelnek, fogékonyak az újra A múlt évhez hasonlóan, az idén 411 millió fo­rint árbevételért és mintegy 111 millió forint nye­reségért dolgoznak a Papíripari Vállalat Kiskun- halasi Gyárában, miközben létszámuk tovább csök­keni, A 14 évvel ezelőtti nyolcszázöt helyett négy­százhetvenöt fővel termelnek, A kevesebb létszám mégsem jelent visszafejlődést a gyárban. Bizonyít­ja ezt az a mindennapos tapasztalat, hogy megyénk e városának papíripari árui csomagolóanyagként igen elterjedtek az élelmiszer-, az édesiparban és a háztartási vegyiáruk forgalmazásában. A gyártók figyelemre méltó erőfeszítést tesznek azért, hogy termékeik piacképességét megőrizzék. A nyomdai dobozüzem termelésének 30—40 száza­lékát exportálják a Szovjetunióba — a két ország közti választékcsere keretében évente 200 millió gyógyszerdobozt. E külpiaci értékesítés 13 éve tart, s azóta ötszörösére növekedett. A gazdaságosság és a hatékonyság előremutató a kiskunhalasi kollektíva munkájában. A textil­ipar részére jövedelmezően készülő papírcsövekhez hasonlóan szeretnék, ha a papírhengerek felhasz­nálása is elfogadott módszerré válna a hazai épí­tőiparban. Az NDK-ban már közismertek és a gya­korlatban beváltak a kí- vül-belül alumíniumfóliá­val burkolt szellőzőcsö­vek. A Szekszárdi Állami Építőipari Vállalatnál tar­tott papírhengeres minta­betonozás azt a tapaszta­latot hozta, hogy ilyen módon könnyebb födém építhető, oszlopok beto­nozását is egyszerűbben és kevesebb 'költséggel végez­hetik. Ennek alapján szak- véleményt kértek az Épí­téstudományi Intézettől a Baki Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője előadásában átfogó képet adott a megye szarvasmarha-tenyész­tésének helyzetéről. Hangsú­lyozta, hogy világszerte jellem­ző az élelmiszer-fogyasztás szer­kezetének változása, és az állati eredetű tápJálékok iránti igény megnövékedése. A belföldi piac zavartalan ellátása, valamint a piacképes, exportálható árualap bővítése egyaránt megköveteli a szarvasmarha-állomány fej­lesztését, és az össztermelésen belüli arányának növelését. A mennyiség mellett megha­tározóvá vált a jó minőség, a gazdaságosság és a jövedelmező­ség hármas követelménye. Egyéb­ként országosan a mezőgazdaság bruttó termelési értékének mint­egy 51,3 százalékát az állatte­nyésztési ágazatok állították elő. A szarvasmarha-tenyésztésben is megkezdődött a szakosodás. Me-' gyénkben három típus honoso­dott meg: a tej-, a hús- és a ket­tős hasznosítású fajta. A nagy­üzemekben tartják az állomány 78,3 százalékát. A tejtermelés hozama az 1980. évi 3721 liter­ről 4307 literre enfblkedett, ami 11,6 százalékos növekedést je­lent. A húst hasznosító tehénállo­mány ugyancsak nőtt az elmúlt tervidőszak alatt. A Bács-Kiskun Megyei Állatforgalmi és Húsipa­ri Vállalat 1985-ben 150 húshasz­nú vemhes üsző beállításával nyújtott segítséget a gazdaságok­nak. A háztáji gazdaságokban az utóbbi öt évben csökkent az ál­lomány, annak ellenére, hogy az előbb említett vállalat nagyon sok magyartarka vemhes üszőt helyezett ki, például az elmúlt esztendőben 168 darabot. A kis­termelők támogatására a háztá­jiból 6800 darab borjút vásárolt fel 1985-ben a Dél-alföldi Állat­tenyésztési Vállalat. A megyei versenybe.benevezett nagyüzemek és kistermelők ada­tait az elmúlt év törzskönyveiből és tejszállítási jegyzékeiből állí­tották össze. A nagyüzemek kö­zül 20 a tejtermelési, 5 pedig a hústermelési versenybe neve­zett be, a kistermelők közül ösz- szesen- kilencvenen pályáztak. Az értékelő bizottság a nagyüzeme­ket mind felterjesztette az or­szágos versenyre, a kistermelők közül pedig az első tizenegyet. Az országos értékelésen a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kom­binát két. díjat is nyert, a kis- (Folytatás a 2. oldalon.) ® Deák Sándorné pa- pirdob-zárórészeket présel. papírcsövek és -hengerek építőipari felhasználásá­ról. Mint Bállá Károly fő­mérnök elmondta: nyomó- és 'húzószilárdságot, zsu­gorodást, duzzadást és azt is figyelembe véve, hogy a ,papírzsaluk mennyire csavarállók, szegezhető«, vagy ragaszthatok, újabb ismereteket szereznek ezek­nek a tulajdonságairól. Az új iránt fogékony kiskunhalasi termelőik az, idén ismét tanújelét ad­ják, hogy a piacon nem akarnak lemaradni. Száz­ezer, 5—30 literes papírdo­bot készítenek a Taurus részére. Zsákkal kibélel­ve, ezekbe az edényekbe diszperziós, ragasztót töl­tenek, de az ipar más te­rületein: vetőmagvak, vegy­szerek, műtrágya és gyü­mölcssűrítmény töltésére is megfelelők. A következő évektől pap írhordókat is gyártanak, hogy a -hazai gyógyszeriparnak ne kell­jen ilyen tárolóedényeket importálni. K—1 Folytatódik a telepítés Tanácskozás az erdőgazdálkodásról Az üzemi erdőgazdálkodás volt a témája annak a 'tanácskozásnak, amelyre tegnap dél­előtt a megyei tanács, a mezőgazdasági Szö­vetkezetek területi szövetségei, a Kecskeméti Erdőfelügyelőség és az Országos Erdészeti Egyesület kecskeméti csoportja szervezésében került sor a Kiskunsági Mezőgazdasági Sző-* vetkezetek Házában. Legutóbb két évvel ez­előtt találkoztak hasonló rendezvényen az üzemek és az erdőgazdálkodásban illetékes szervek szákemberei, azóta sok új információ gyülemlett fel az egyik oldalon, több kérdés á másikon. Ezért is kísérte nagy .érdeklődés — ami a résztvevők számában is megnyílva «ult a tegnapi rendezvényt. Ám a figye­lem fokozódásához minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy a korábbiaknál nagyobb, nehezebb feladatok várnak a jövőben az er­dőgazdálkodásban az üzemekre Megyénkben az 1950-es évektől a termőföl­dek hasznosítása érdekében nagyarányú erdő­telepítési program valósult meg. Az erdőte­rület megduplázódott, a telepítés es az erdő­felújítás napjainkig 100 ezer hektárra növe­kedett. Viszont az a tény, hogy erdőt a me­zőgazdasági művelés alól kivont (mert gaz­daságosan nem hasznosítható) területeken le­het telepíteni, leszűkítette á fafajták körét, ami kedvezőtlenül hat a gazdaságosságra.« Bács-Kiskumban még mintegy 51 ezer hektár olyan gyenge minőségű terület van, amelynek ésszerű hasznosítása erdőtelepítéssel valósít­ható meg Ebből a VII. ötéves tervidőszakban 11 ezer hektárt kell betelepíteni, s a feladat túlnyomó részét éppen úgy mint eddig, to­vábbra is a mezőgazdasági szövetkezetek vál­lalják. Ehhez természetesen célcsoportos támoga­tást kapnak, amelynek mértéke növekedett az elmúlt esztendőben Szigorodtak viszont a tá­mogatós elnyerésének feltételei. E változás célja, hogy megalapozottabb, átgondoltabb, reálisabb tervek készüljenek, ennek követ­keztében minőségileg javuljon az üzemiekben az erdőgazdálkodás. A. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents