Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-20 / 117. szám
iQzdo/QQpolitikQ y munkoy tcljc/itmcnyck «> PETŐFI NEPE « 5 1986. május 20. ■ mBL Éppen egy évtizede, hogy 1976 tavaszán az MSZMP Politikai Bizottságának állás- foglalása után megkezdődött hazánkban az agráripari egyesülések szervezése. Az agrártermelésben ez egy olyan sajátos társulási formát jelent, amelyben a kölcsönös érdekeltségre, az együttműködésekben rejlő előnyökre alapozva az adott térség termelőerőinek összehangolt fejlesztését, a gazdasági növekedés qieggyor- sítását, a térség mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésének komplex fejlesztését, a gazdálkodás indokolatlan különbségeinek mérséklését tűzte ki célul. Sajátos irányítási rendszerét a testületi szervek, illetve a közös szervezet munkaapparátusa alkotja. Legfőbb szerve az egyesülés tanácsa, amely a részt vevő gazdaságok törvényes képviselőiből áll. A tulajdonosi belső ellenőrzést az ellenőrző bizottság látja el. Az elnökség operatív irányító testület, amely az egyesülés tanácsának ülései között végzi munkáját. Az igazgatóság és a hozzá kapcsolódó termelő-, szolgáltató- egységek, az érvényben lévő jogszabályok, alapító okirat, a testületi döntések, a belső szabályzatok rendelkezései szerint végzik operatív feladataikat. Emellett az igazgatóság taggazdasági körben, illetve a külső szervekkel koordinárük is korszerűsödött. A megalakult négy agráripari egyesülést 68 gazdálkodó szervezet alkotja, közülük 48 mezőgazdasági szövetkezet, öt állami gazdaság, négy közös vállalat, Agráripari egyesülések . ciós egyeztető feladatokat is ellát. A szervezőmunka és az állami intézkedések eredményeként az országban négy agráripari egyesülés alakult. Elsőként 1976. június 1-től a Hajdúsági Agráripari Egyesülés kezdte meg működését, majd 1977. január 1-től a Békéscsaba és Környéke, a Kalocsakör- nyéki és a Szigetközi Agráripari Egyesülés. Létrehozásuk óta jelentős, de differenciált gazdasági, társadalmi fejlődés jellemzi az egyesüléseket. A feladatok, a megvalósítás eszközrendszere és módszerei több ízben módosultak. Erre alapvetően a belső és külső gazdasági feltétel- és követelményrendszerből adódó változások hatottak. Ezzel egyidejűleg szervezeti rendsze9 élelmiszer-ipari vállalat, kettő pedig kereskedelmi vállalat. A párt- és állami irányítás központi ágazati, illetve területi szervezetei többszőr értékelték munkájukat. A legtöbb szervezeti, és ezzel összhangban termelési és gazdálkodási változás a Kalocsakör- nyéki Agráripari Egyesülésnél történt. Ennek ellenére a KAGE továbbra is a legkisebb méretű, míg a közös szervezete egyike a legnagyobbaknak. Az 1977-es alakuláskor hét téesz, egy állami gazdaság és a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalat volt tagja a KAGE-nek. Azóta az utóbbi az egyesülés gyára lett, s az eltelt időszakban még négy szövetkezet és egy közös vállalat csatlakozott a KAGE-hoz. „A feltételeket meg kell teremtenünk” Gyógyuló gyermekbetegségek Egy tanácskozáson így fogalmazott a Kalocsakörnyéki Agráripari Egyesülés vezetője: a tejüzemünk még gyermekbetegségeivel küszködik. Pedig kát évvel ezelőtt, az induláskor, egy átlagosnál jobban tervezett, határidőre elkészült tejüzemet adtak át. A folyamatos munka során azonban komoly gondok jelentkeztek a technológia megvalósításában, a kiszolgáló létesítmények működésében. A korszerűbb termékszerkezet kialakítása, a rentábilis termelés megkövetelte, hogy rekonstrukcióba kezdjenek. Ezt a múlt év nyarán az üzem tmfe-csoport ja elvégezte. Mindez 9 millió forintba került. A technika hiányosságai mellett a fluktuáció jelentett — és jelent még ma is — gondot. • Csapágyra lenne szükségünk — mondja Kirscher Ferenc gépszerelő. 0 Kákonyi Józsefné a kakaó mérsékletét ellenőrzi. hőCsőkké sokk enő veszteség A tejüzem igazgatója, Décsi Lajos ma már kissé derűlátóbb: — Indulásunk óta az idén van először esélyünk arra, hogy minimális veszteséggel zárjunk. A kezdés évében ugyanis mínusz 30 milliót mutatott a mérlegünk, tavaly sikerült lefaragni 10 millió forintra. Számításaink szerint az idén még mindig veszteséget „hozunk”, de ez már elviselhetőbb mértékű lesz. Sokszor elhangzik manapság, hogy a piac bővítésével, a minőség javításával, a kapacitás jobb kihasználásával, a körültekintőbb munka- szervezéssel lehet eredményeket elérni. Hogy ezekkel élhessünk, először a feltételeket kell megteremtenünk. Technikával, szakgárdával, a termeléshez szükséges anyagokkal, kiszolgáló eszközökkel. Ha nem is hiánytalanul és jobbíthatatlanul, de ma már ezek rendelkezésünkre állnak. Az üzemcsarnokban kattognak a gépek. Egyik a tejfölt, másik a joghurtot adagolja a műanyag poharakba. — Ezt a cseh tejcsomagoló gépet teljesen átalakítottuk — mutatja az igazgató. — A nejlon- zacskó hegesztése most már, mondjuk, megfelelő. A gyártási selejt 1,5 százalékra csökkent, egy évvel ezelőtt még ennek a duplája volt. A hatalmas fémkádakban csomagolásra vár a túró. A terem végében egy fiatalember ügyeskedik az egyik szerkezeten. — Ez a túrócsomagoló gép. A vágókését kell beállítanom — mondja Kirschner Ferenc gépszerelő, géplakatos. — Sok a gondunk az alkatrésszel. Csapágyra tenne szükségünk, sokfélére, de ebből krónikus a hiány. Új termékek A tekergőző csövek útját követve az egyik helyiségben édes illat csap meg. Kákonyi Józsefné kakaót készít: — A tizenkét órás műszak alatt 10—15 ezer liter tejterméket gyártok, attól függően, mi a napi feladatom. Mindent meg kell kóstolni, a kakaót, a tejfölt, a joghurtot, a habtejszínt. Ezeken a korszerű gépeken könnyebb a munkám, mint a régi tejüzemben volt. Igaz, nagyobb figyelmet igényelnek, de kisebb a fizikai megterhelés. Az üzembe beérkező tej sorsáról, a felvásárlás, feldolgozás, piackeresés és -találás kérdéseiről Bécsi Lajos így beszél: — Évente 40—50 millió liter tejet tudnánk feldolgozni. Tavaly 28,6 millió litert vásároltunk fel, az idén 27,6 millióra számíthatunk. Az elmúlt két év alatt alakítottunk a termékszerekezetün- kön, ma már a piaci igényeknek megfelelőbb a kínálatunk. Már specialitásainkkal is jelentkeztünk a boltokban: gyümölcsös joghurttal, habtejszínnel, gomo- lyasajttal. A fájó pontunk: a tejfölös túró. Egyszerűen érthetetlen, miért annyira van szükség belőle, amennyit a gépsorunk negyed kapacitással gyártani képes. Állítólag — a megrendelések szerint — ennyi a vásárlók igénye. Eközben kollégáim és jómagam gyakran halljuk: hol kapható a tejfölös túró? Egyszóval a kereskedelem és a gyártó együttműködésén van javítanivaló. Havonta 2800 kilométer Az üzem e pillanatban talán lengcsendesebb szobája a sofőrpihenő. Bgy nagy csomó papírral a kezében most érkezik Hepp László, az egyik IFA termoszteherautó pilótája. Az utolsó szavakat hallva, közbeszól. — Az igazi ütközőpont mi vagyunk az üzem és a boltok között. Ha valami baj van, nekünk mondják el az üzletvezetők. Vannak kurrens, keresett cikkek, O Nincs reklamációnk — állítja Koprivácz Lászlóné. (Gaál Béla felvételei) • Most kezdődik a papírmunka — Hepp László a volán mellett. amikből egyszerűen nem tudunk eleget szállítani, sűrített tej, kávétejszín, tartós tej mindig több kellene. De ezek nem a mi termékeink, csak annyit adhatunk, amennyit más üzemektől kapunk. Hajnali háromkor indultam, rakodtam, beszéltem a bolti eladókkal. Most már elmúlt dél. Havonta átlagban 2800 kilométert „futunk”. Számlázás korszerűen Az igazgató ezt a gondolatot folytatja: — A tejipar sajátossága, hogy a munkaidőt a termelés határozza meg. Azt még tudják a dolgozóink, mikor kezdődik a műszak, de hogy mikor fejeződik be . . . Talán ennek is következménye a nagy munkaerőmozgás, amit az érdekeltség javításával szeretnénk mérsékelni. A termelő üzemrészből hosszú folyosón jutunk az irodáig, ahol a korszerű ügyvitelre láthatunk példát: — Ez a büszkeségünk, a TAP— 34-es számítógép — „mutatja be" a zöld betűket villogtató szerkezetet az igazgató. — Igaz, hogy büszkék vagyunk rá, csak nehezen szoktuk meg — mosolyog a gép mellől Koprivácz Lászlóné. — Nekünk kellett ki-’ találni, hogyan lehet „áttenni” a gépre a megrendelés, számlázás, forgalmazás adatait. De nagyon jó érzés, hogy szép, tiszta, köny- nyen egyeztethető kimutatásokat kapunk. A legfontosabb pedig: reklamációnk nincs. Gál Eszter A cselekvés középpontjában az érdekeltség és minőség Az elmúlt esztendővel a KAGE megalakulása óta a legeredményesebb évet zárta. Ha meggondoljuk, hogy az egyesülés legfőbb terméke a fűszerpaprika, amiből egy évvel ezelőtt nem volt kiegyensúlyozott a hazai ellátás, máris előbújik némi ellentmondás... De, van más termék és széles a tevékenységi kör. ami a válasznak egy része lehet. Azonban ne vágjunk elébe a helyzetértékelésnek, amiről dr. Lakatos Lajossal, a KAGE igazgatójával beszélgettünk. A FÖLFELÉ VEZETŐ ÚTON Milyen volt tehát a múlt év? — Ahhoz, hogy tárgyilagosan értékelni lehessen a tavalyi eredményünket, elmondom, hogy 1984-ben 25,5 millió forint nyereséget értünk el. Az 1985-ös esztendő- kiemelkedő sikert hozott: nyereségünk 102 millió forint lett. Ezen belül a legjelentősebb, hogy a paprika- és konzervgyárunk 112, az agrokémiai telepünk 2,4 millió nyereséget hozott, de eredményrontó tevékenységünk is volt, legnagyobb a tejüzem 10 millió forintos vesztesége. — Nem hallgathatom el, hogy még 1981-ben is az alacsony hatékonyságú egyesülések közé sorolták az országban a KAGE-t. Minek tulajdonítható a jelentős javulás? — Az érdekeltség jobb lett, és a minőségi termékelőállítás került a cselekvés középpontjába, valamint jelentős változások történtek a munkafegyelemben, ugyanakkor a fejlesztéseink is kedvezően hatottak. Kétségtelen: a döntő, fordulatot jelentő esemény az volt, hogy 1983-tól a paprika- és konzervgyár önálló vállalati jellege megszűnt, „beolvadt” az egyesülésbe, és azóta a KAGE gyáraként működik. — így miért jobb? — Egyetlen szervezetben történik az alapanyagtermelés és -feldolgozás, így a minél magasabb értékű végtermék-előállítás vált az egyesülés taggazdaságainak elsődleges céljává és feladatává. A minőséggel, a nyersanyag és félkész termékek átvételi árával kapcsolatos viták megszűntek, de egyéb kedvezőtlen tényezők is elmaradtak. Jelentősen javult a hatékonyság. A paprika- és konzervgyár 1980—81- ben 271 millió forint veszteséget „szedett össze”, a KAGE keretében üzemeltetve viszont négy év alatt 320 millió forint nyereséget ért el! S hozzáteszem: mindezt úgy, hogy növelni tudtuk az alapanyagok átvételi árát, s más konzervgyárakhoz képest is többet fizetünk érte, ugyanakkor megköveteljük a kifogástalan minőséget. Ez utóbbinak következménye, hogy tavaly a szovjet megrendelőknek sem volt minőségi kifogásuk a savanyúságfélékkel kapcsolatban. — És a fűszerpaprika minősége? — Kitűnő. A tavalyi minősége kiemelekedik a korábbi évek sorából, amihez a gondos termesztésen és feldolgozáson kívül hozzájárult a kellemes hőmérsékletű száraz őszi időjárás. így 5,6 kilogramm nyers termékből készült) egy kilogramm őrlemény, amihez máskor hat kilogramm kell. A szokásoshoz képest mintegy kétharmad mennyiségű fűtőolajat használtunk a szárításhoz, és a piaci kereslet is megvolt termékeinkre. Mindez együttesen hozzájárult a jó eredményekhez. Mi volt az oka az egy évvel ezelőtti hiánynak? Az egyéb, szántóföldön termeszthető hagyományos kertészeti növények (például almapaprika) és drogalapanyagok (majoránna stb.) nagyobb jövedelmet hozott, és kiszorult a termőterületről a fűszer- paprika. Most is kitűnt: a jövedelmezőségi viszonyok hatnak a termesztésre, egyik évről a másikra tudnak váltani az üzemek és a háztáji termelők. Több tényező együttesen változtatta meg a helyzetet. Lecsökkent az illő- és drognövények iránti kereslet, a fűszerpaprika forgalmi adója 27-ről tizenegy százalékra mérséklődött, ami a gyártás jövedelmezőségét növelte, és az elért nyereségünkből, a költségmegtakarításból lehetővé Vált, hogy a nyersanyag felvásárlási árát növeljük. A termelési kedv jelentősen javult, a jó minőségre való törekvés változatlanul elsődleges. Így azt mondhatom: hiány, ellátási gond nem lesz, és a nemzetközi kereskedelemben is visszaszereztük, illetve megerősítettük pozíciónkat. Ügy tudom, hogy a KAGE a tavalyi teljesítményével elérte a hajdúsági egyesülés gazdálkodási és termelési színvonalát. A további fejlődésre is megvannak a lehetőségek? — Az említett összehasonlítás a minisztériumi értékelésből' derült ki, aminek örültünk, és fontosnak tartjuk az előrelépést, ezt a hetedik ötéves tervidőszak tennivalói között is rögzítettük. Egyebek között 270 millió forintot költünk fejlesztésekre, s a vertikum teljesebbé és eredményesebbé tétele érdekében munkálkodunk, bővítjük termékeink körét is. Nagy feladat a tejüzemünk jövedelmezővé tétele. A szolgáltatás is tovább szélesedik, például fo- lyékonyműtrágya-előállítással, amivel a taggazda- ságainikat kiszolgáljuk, a Binder szárítóik konszignációs raktára mellett még öntözőgépalkatrész-rak- tár is létesül. Dolgozóink jövedelmi helyzetét tovább akarjuk javítani, de hangsúlyozom, csak teljesítményarányos bérnövelésről lehet szó a későbbiekben is. Szeretnénk elérni, hogy megfelelő létszámú, miinőségitermék-előállításra törekvő dolgozói kollektíva alakuljon ki az egyesülés valamennyi üzemében, munkahelyén. Elindultunk egy fölfelé vezető úton, s lehetőséget látunk arra, hogy termelésünk 15—20 százalékkal növekedjen, nyereségünket stabilizáljuk, és az évi nyereségrátánk folyamatosan megközelítse a tíz százalékot. Csabai István Főidényben nincs pihenő Az ország legjobbjai között tartják számon Műtrágyák, növényvédő szerek nélküli az intenzív növénytermelést ma már aligha lehetne elképzelni. Az is köztudott, hogy a keresett vegyszerek, műtrágyák beszerzése nem éppen egyszerű, sőt, tárolásuk sem oldható meg könnyen, hiszen veszíthetnek értékükből. Éppen ezért határozott úgy 1978-ban a KAGE tanácsa, hogy egy agrokémiai telepet létesítenek. Kalocsa északi mezsgyéjén béreltek is erre a célra az Iszk- ra Termelőszövetkezettől egy öt- hektáros területeit. Az építési munkák hamar elkezdődtek és 1980 második félévétől az egyik tárház már üzemelt is. Jelenleg kettő áll. Ezekben összesen 18 ezer tonna műtrágyát tudnak tárolni. Az egyik legnagyobb munka, a tavaszi fejírágyázás időszakában beszélgettem Markella Istvánnal, az üzem vezetőjével, aki elmondta, hogy azon a napon 20 szerelvény — traktorvontatta, vagy önjáró műtrágyaszóró, pótkocsis teherautó — fordult meg többször is. Évente 50 ezer tonnányi műtrágyát adnak át a KAGE taggazdaságainak és az 1982- ben létrejött agrokémiai társulás további hat tagjának A műtrágya mellett növényvédő szerek forgalmazásával is foglalkoznak. 1986-,ban például 380 tonnát juttatnak el partnereikhez Mindez, ahogy a műtrágya is, a Kecskeméti Agroker Vállalat tulajdona, a partnereknek csak a szállítás után kell fizetni. Ennek előnyéről aligha kell beszélni. Mást is megtudtam Markella Istvántól, amikor a telep munkájával ismertetett és az egyik targoncás után szólt: — Áldj csak meg, Ferikém! — Rögtön, főnök, csak még lerakom ezeket a zsákokat — mondta, s elkanyarodott jó csomó zsák ammóniumnitráttal. Visszatérve bemutatkozott: Balázs F erenc. — Harminchétén dolgoznak ilyenkor — magyarázta az üzemvezető. — Ha nagy a hajtás, mindenki itt serénykedik a kiszolgálásnál. Feri például művezető és most targoncán ül. Csak én tartom a frontot az irodában. — Áprilisban, augusztusban és szeptemberben 9 órát dolgozunk — folytatja Balázs Ferenc. — Ilyenkor nincs se vasárnap, se ünnep. Ha a földeken dolgoznak, nekünk ki kell őket szolgálni. A többi időszak csendesebb — elné• A nagy tárházban a műtrágya biztonságban várja a felhasználás időpontját. *-*&* • Markella István: — A legtöbb bajunk a növényvédő szerek megrendelésével van, hiszen azt a felhasználás előtt legalább egy évvel le kell adni. zést kért., de sietnie kellett újabb zsákokkal, mert az egyik bátyai traktor már ismét a depóhoz kanyarodott. Az irodába visszatérve szóba került a fejlődés, a jövő útja, 1987-től már folyékony nitrogént is szeretnének a taggazdaságok igénye szerint „tartani”. De ugyanilyen program az új. korszerű, a környezetet kímélő növényvédő szerek felkutatása, használatának elterjesztése. Ezért is szoros kapcsolatban állnak a japán Sumitomo kereskedőházzal. az NSZK-beli Hoechst, a svájci Ciba-Geigy, a francia Rhöne- Poulonc és az angol Uniroyal céggel. Rendszeresen szerveznek bemutatókat, s nagyüzemi kísérleteket is. S hogy mindezt nem is akárhogyan csinálják, bizonyítja a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Műszaki Intézetének felmérése, miszerint a KAGE Agrokémiai Telepe megalakulása óta az ország 60 hasonló létesítménye közül állandóan az elsők között van. Cz. P. ] J
