Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-19 / 116. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1986. május 19. Támogatások a katasztrófa károsultjainak Számos szovjet dolgozó és kol­lektíva ajánlotta fel fizetése vagy prémiuma, valamint megtakarí­tott pénze egy részét abba a pénzalapba, amelyből a csernobi­li katasztrófa károsultjait támo­gatják. Mint a TASZSZ hírügynökség beszámol róla, a Szovjetunió leg- különbözőhb részeiből érkeznék megajánlások: vannak, akik egy­napi bérüket utalják át, más kollektívák természetbeni támo­Ma Moszkvába repül Felipe Gonzalez spanyol kormányfő, hogy ötnapos hivatalos látogatás keretében a legfelső szintű szov­jet vezetés tagjaival találkozzon. Nem túlzás, ha azt állítjuk, kői- ■csönösen nagy reményeket fűz­nek e megbeszélésekhez a vendé­gek és a házigazdák. A Szovjetunió és Spanyolor. szag kapcsolatai meglehetősen tekervényesen alakultak a törté­nelem utolsó évtizedei alatt. A mostani, szocialista párti spanyol kormány vezetője már hatalom­ra kerülése előtt is hangoztatta, hogy javítani szeretné a Kelet- Európával korábban kialakított — meglehetősen szerény nagy. ságrendü — kapcsolatokat. Ennek természetesen vannak politikai és gazdasági okai is. Egyrészt a Gonzalez-kormánynak fontos, hogy ellensúlyt képezzen az Ibériai-félszigeten jelenlevő amerikai befolyással szemben; másrészt most, a NATO-referen- dum után lényeges, hogy a csaló­dott választóknak legyen mit fel­mutatni. A gazdasági Icapcsola. tok pedig valósággal létfontossá­gúak a spanyol gazdaság számá­ra. Az itteni ipar ugyanis aligha állhatja a fejlettebb technológiá. gatást, élelmiszer- és árukülde­ményeket juttatnak el Ukrajnába. Volgográd számos üzemében „A Csernobilt támogató alapnak dolgozunk” felirat olvasható, több szibériai üzemben munkás- gyűléseket hívtak össze, ahol az alap részére való felajánlásról határoztak. Másutt rendkívüli szombati és vasárnapi műszakot tartanak, az ez alatt legyártott termékeket a károsult terület la­kosságának ajánlják fel. val rendelkező nyugat-európai konkurencia, vagy az olcsó mun. ka er övei operáló dél.ázsiai or­szágok által támasztott versenyt, ha nem tud részesedni a szocia­lista országok, s .főként a Szovjet­unió gazdaságfejlesztési prog­ramjaiból. A Szovjetunió is komoly elvá­rásokat hangoztat Madriddal szemben. Moszkva számára az lenne az ideális, ha a kialakult helyzetben Gonzalez meg tudná őrizni a spanyol külpolitikai ön­állóságot, s a NATO-tagság da­cára sem hódolna be Washing, ton követeléseinek. Erre utaló jelként lehet fölfogni egyébként azt a tényt, hogy Spanyolország nem járult hozzá a Libia ellen induló amerikai repülőgépek át­haladásához területei fölött, vagy az, hogy Gonzalez személyesen is elitélte az agressziót. Hasonló né­zeteket vallanak Madridban és Moszkvában a közép-amerikai válságról és néhány más kérdés­ről is. Ez jó alapja lehet a továbbié. pésnek — még akkor is, ha két eltérő társadalmi berendezkedésű és más.más katonai szövetségi rendszerhez tartozó országról van, szó. H. G. Losonczi Pál Finnországba látogat Finn lapok Magyarországról A magyar—finn kapcsolatok újabb jelentős állomása lesz Lo­sonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének rövidesen sorra kerü­lő finnországi hivatalos baráti látogatása. Erről számolnak be a hétvégi finn lapok, amelyek köz­ük, hogy az Elnöki Tanács elnö­ke, aki 1971-ben már tett látoga­tást Finnországban, ezúttal May- no Koivistónaik, a Finn Köztár­saság elnökének meghívására is­merkedik majd az ország életé­vel. A lapok írásai szerint a kü­szöbön álló magyar—finn állam­fői megbeszélésen áttekintik a két ország között meglevő együtt­működés továbbfejlesztésének lehetőségeit és tárgyalnak a köl­csönös érdeklődésre számot tar­tó nemzetközi kérdésekről is. A közeli látogatás tényét első­nek a televízió és a rádió, majd a lapok jelentettek be. A Kan­san Vutiset, a Suomen Sosiali- demakraatti és a Tamperéi Aamulehíi vezető helyen ismer­tette az elnöki kancellária közle­ményét. Ezzel egyidőben több cikk ismerteti hazánk életét. A Hufvudstadsbladet, a főváros svéd nyelvű napilapja, megkezd­te Gadd Sture cikksorozatának közlését. A lap külpolitikai ro­vatvezetője több napot töltött hazánkban és első cikkeiben be­nyomásait összegezve megállapít­ja : alapvetően jól megy Ma­gyarországnak. a jólét növekszik, majd tárgyilagosan hozzáteszi, természetesen a magyaroknak is vannak gazdasági gondjaik. A gazdasági irányítási rend. szerrel kapcsolatban megjegyzi, a magyar vállalatok most arra törekednek, hogy még nagyobb nyereséget érjenek el, és ezek­nek a vállalatoknak nagy elő­nyük, hogy maguk dönthetnek a nyereségek felhasználásáról'. A kulturális kapcsolatok terü­letén kibontakozott hagyományos együttműködés újabb példájaként adják hírül a hétvégi lapok, hogy Kai Otto Donner tudós, a finn tudományos akadémia volt el­nöke magas magyar elismerésben részesült. Merénylet az Interpol ellen Minden rendőri erőt készült­ségbe helyeztek szombaton az Interpol központja ellen intézett vakmerő támadás után. Ez volt két nap alatt már a második súlyos merénylet Franciaország­ban: az egyiket a Korzikai Nem­zeti Felszahadítási Front, a má- ' sikat az Action Directe hajtotta végre. Franciaország két legerő­sebb terrorista szervezete ezzel adott csattanós választ az új kormány belügyminiszterének fogadkozására, hogy véget vet a terrorizmusnak. Pénteken este tíz óra után egy gépkocsin érkezett két vagy há­rom' merénylő az Interpol szék­haza elé, amely Párizs egyik nyu­gati elővárosában, St. Cloud-ban van. Szemtanúk szerint az egyik álarcos merénylő géppisztolyt húzott elő és egy hosszú soro­zattal végigpásztázta a többeme­letes homlokzatot. .Lőtt a kapu­ban posztoló őrre is, de csak a karján sebesítette meg. Társa •ezalatt elhelyezte a kapunál a magukkal hozott pokolgépet. A merénylők ezután elhajtottak, a heves robbanás pedig bezúzta az Interpol és a környező házak ablakait és megrongált egy gép­kocsit. A keletkezett tüzet gyor­san eloltották. A merénylet helyén az Action Directe „forradalmi üzenetét” találták több röplapon, amely­ben a szervezet kilátásba helye­zi, hogy folytatja támadásait „az imperialista burzsoázia po­litikai, gazdasági és katonai köz­pontjai ellen”. Az Action Directe idén már hallatott magáról, amikor egy kis csoportja március 15-én meg­próbálta lelőni Guy Branát, a vállalkozók országos szövetségé­nek alelnökét, de csak sofőrjét sebesítette meg. Az Action Directe 197S-ben jelentkezett először, s azóta év­ről évre több merényletet kö­vet el, tavaly 16-ot. Meggyilkol­ta egyebek között René Audran tábornokot, aki a francia fegyverexport egyik miniszté­riumi felügyelője volt. A Chirac- kormány áprilisban több átfésü­lő razziát rendelt el egyes nagy­városokban, és Lyonban sikerült is felgöngyölíteniük az Action Directe egyik sejtjét. A Brana- merénylet után megtalálták a szervezet egyik fegyverraktárát és 2,5 millió frank rablóit pén­zét. ( Előző nap Korzikán tíz év óta első gyilkos merényletét hajtotta végrfe a Korzikai Nemzeti Felsza- badítási Front. Charles Pasqua belügyminiszter személyesen uta­zott a helyszínre, és totális há­borút ígért a terroristák ellen. Az Action Directe vakmerő tá­madása az Interpol-székház ellen megmutatta, mekkora feladat lesz ez az 56 milliós országban. Befejeződött a horvát pártkongresszus A Horvát Kommunista Szö­vetség (HKSZ) X. kongresszusa Zágrábban vasárnap befejezte háromnapos tanácskozását, ame­lyen mintegy 750 küldött össze­gezte a köztársaság szocialista építőmunkájának 1982 óta elért eredményeit, s határozatiban rög­zítette a soron levő feladatokat. Elfogadták a HKSZ új szervezeti szabályzatát. A kongresszus résztvevői a párt minden vezető szervébe több küldöttet javasoltak, mint amennyit megválasztottak. A nyílt listákra titkosan szavaztak. A 97 tagú Központi Bizottság tag­jainak töhb mint háromnegye­de új. A Központi Bizottság elnöki tisztségére Nikola Lapovot és Sztanko Sztojcsev.icset, titkári posztjára pedig Mladen Zsuivelat és Drago Dimitrovicsot jelölték. A KB zárt ülésén titkos szava­zással Sztanko Sztojcsevet vá­lasztotta meg elnökévé, Drago Dimitrovicsot pedig titkárává. Pillantás a hétre Tavaszi csúcsforgalom zaj- ' lik a világpolitikában. Renge­teg fontos eseményt jeleznek előre a hírügynökségek, s re­méljük, hogy nemcsak szá­mukat tekintve lesznek je­lentősek ezek a tárgyalások, találkozók, konferenciák. HÉTFŐ; Bécs Vendége lesz Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter. A konzer­vatív nézeteiről ismert politi­kus valószínűleg megpróbál­ja majd védelmi kiadásainak növelésére bírni az aktív sem­legesség! politikát folytató Ausztriát. KEDD: Szovjet—amerikai konzultációt tartanak Közép- Amerikáról. A nagyhatalmak közötti érintkezésnek fontos új csatornái lehetnek a regio­nális kérdésekről folytatott hasonló tanácskozások. A fe­lek álláspontjai természete­sen homlokegyenest ellen- kezőek, de már maga a kon­zultáció létrejötte is haladást jelent az előző állapothoz ké­pest. SZERDA: Általános par­lamenti választásokat ren­deznek Hollandiában. A kor­mánykoalíció, mely a szavazó­polgárok többségének aka­rata ellenére egyezett bele az amerikai rakéták telepítésé­be, most könnyen kiszorulhat a hatalomból, s helyét átvehe­ti a liberális ellenzék. CSÜTÖRTÖK: A NATO európai tagjai hadügymi­nisztereinek ülése után Brüsz- szelben megkezdődik a had­ügyi tervezőbizottság soros ülése. Az európai NATO-or- szágokra jelentős nyomás ne­hezedik amerikai részről fegy­verkezési kiadásaik további növelése érdekében, ám Wa­shington pozícióinak nem használt, hogy Reagan elnök éppen most veszített csatát „hazai pályán” ugyanebben a kérdésben. PÉNTEK: Több mint egy évtized után első ízben láto­gat brit parlamenti küldött­ség a Szovjetunióba. A két or­szág kapcsolatai Mihail Gor­bacsov látogatása után javulni látszottak, ám az azóta eltelt időben ismét erősödtek a ne­gatív tendenciák. SZOMBAT: Esqulpulasra, a guatemalai kisvárosra figyel a világ: hosszú előkészítés után végre itt találkozik öt kö­zép-amerikai ország államfő­je, hogy megegyezésre jusson a térség problémáinak meg­oldását illetően. A Contadora- csoport közvetítésével létre­jött fórum sokak szerint az utolsó esély a válság békés rendezésére. VASÁRNAP: Stockholmban befejeződik az európai biza­lom- és blztonságerősítő ér­tekezlet tizedik ülésszaka. Elő­re nem lehet megjósolni az eddigi munka eredményét, ám világszerte komoly reménye­ket és elvárásokat hangoz­tatnak a svéd fővárosban zaj­ló tárgyalásokkal kapcsolat­ban. Magyar tiltakozás a Közös Piacnál (Folytatás az 1. oldalról.) dasági érdekek ezekben az országokban a legerő­sebbek. Olaszország exportjában a zöldségféleségek, értéke megközelíti a személygépkocsik exportjának az értékét. Dánia — ugyancsak köztudottan •— nagy hústermelő és húsexportőr. A francia mezőgazdasá­gi -érdekekről pedig — azt hiszem — nem is ér­demes külön beszélni. Tény az is, hogy a közös piaci termelők elég so­kan szenvedtek el veszteségeket. — Ezeknek a veszteségeknek az egyik oka az, hogy a tömegtájékoztató eszközök egyrészt felkor­bácsolták a közvélemény hangulatát. Elég erős tar­tózkodás tapasztalható ma a nyugat-európai orszá­gokban a zöldségfogyasztással szemben. Ugyanak­kor a szükségesnél talán szigorúbb követelmények is szerepet játszhatnak, mert például Kanadában elkoboztak szennyezett olasz zöldségféleségeket. Ha már Kanadánál tartunk — hogyan reagált az embargóra az Európán kívüli világ? — Európán kívül a fejlett országokban sehol nem vezettek be importtilalmat, azonban minden­honnan jelezték, hogy az Európából — és nemcsak Kelet-Európából — származó élelmiszer-félesége­ket a határon szigorú vizsgálatnak fogják alávet­ni. A fejlődő országokban a Közös Piac példája elő­ször hatolt: néhány fejlődő ország bevezetett im­portkorlátozásokat. Pénteken este azonban már az összesített információink szerint, egyetlenegy fej­lődő országban sem volt érvényben globális im­porttilalom — ezek az országok is berendezkedtek az áruféleségek mérésére. Ezek szerint azok a fejlődő országok például, amelyek a magyar élelmiszer-ipari termékek fontos vásárlói, azok semmilyen korlátozással nem élnek most már? — Most már semmilyen globális, abszolút korlá­tozással nem élnek. És az is nagyon lényeges, hogy ezek felé az országok felé a tranzitútvonalaink is szabadok. Amikor mi megtudtuk, értesültünk a Közös Piac miniszteri tanácsának a döntéséről: hogyan reagál­tunk erre? — Elhatároztuk, hogy írásbeli tiltakozást nyúj­tunk be az Európai Gazdasági Közösség tagorszá­gainak a kormányaihoz, valamint az Európai Gaz­dasági Közösséghez. Ez az írásbeli tiltakozás meg­történt. Ez milyen erős diplomáciai lépés? — A diplomácia nyelvén ez egy erős tiltakozás. Válaszintézkedést még nem jelent, ez megfontolás tárgyát képezi. Jelenti viszont azt, hogy ebben a jegyzékben mi felsoroljuk azokat az indokainkat, amiéit ezt az intézkedést — és most majdnemhogy idézem — önkényesnek, megalapozatlannak és in­dokolatlanul diszkriminatívnak tartjuk. Mit jelentenek ezek a kitételek? — önkényes lépés ez azért, mert bár látszólag objektívnek tűnik az az indoklás, hogy a Csernobil­től 1000 kilométeres körzetet tekinti az Európai Gazdasági Közösség szennyezett területnek, ez a látszólag objektív mérce azonban tudományosan nem megalapozott, és a mérések nem támasztják alá. Ezen a körön belül vannak területek, amelyek egyes időszakokban csak részben, és sokkal kevés­bé voltak szennyezettek, mint a körön kívül. Nem kerülheti el az ember figyelmét az, hogy az 1000 kilométer Csernobiltől a csehszlovák—osztrák—ma­gyar határ találkozásáig terjed. Azonos helyzetben lévő országokat azonos módon kellene kezelni. Már­pedig például Ausztriára — ahol időnként, és most már hosszabb ideje, miként ezt az osztrák újságok is publikálták —, sokkal magasabb volt a szennye­zettség szintje, mint Magyarországon — ezek az in­tézkedések nem vonatkoznak. Mi lehet a válasz egy ilyen tiltakozásra? Tehát a diplomáciai csatornákon hogyan folytatódhat to­vább ez a „mérkőzés”? — Mi nagyon reméljük, hogy ez a mérkőzés nem a diplomáciai csatornákon fog tovább folytatódni. A bizottság javaslatában szerepel, hogy május 20- án felülvizsgálják az intézkedéseket. A május 20-i felülvizsgálat eredményezheti azt, hogy az általunk kifogásolt intézkedéseken lazítanak, vagy eltörlik, és egyébként is május 31-e pillanatnyilag a korlá­tozások határideje. Valószínűnek tartom, hogy má­jus 31-e után ki tudunk alakítani egy olyan együtt­működést az Európai Gazdasági Közösség tagor­szágaival, amelynek a segítségével az exportunk újra megindulhat. A Közös Piac országain kívül tettünk-e másból hivatalos lépéseket? — Minden ország irányában hivatalosan eljár­tunk olyan módon és annak mértékében, ami meg­felelt a velünk szemben bejelentett, és a gyakor­latban alkalmazott intézkedéseknek. Természetesen mi az együttműködést kezdettől fogva minden part­nerünknek felajánlottuk: nem kifogásoljuk az el- ellenőrző méréseket, kívánság szerint szállítmá­nyainkat ellátjuk az illetékes magyar hatóságok ál­tal végzett ellenőrzést, és annak adatait tartalmazó hivatalos tanúsítvánnyal — fejeződik be a nyilat­kozat. Szocialista fejlődésünk pótolhatatlan erőforrása Munkásőr parancsnokok tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) helyeken, és aktívan' részt vállaltak a társadalmi munkában is. A kongresszusi és a felszaba­dulási munkaversenyben 857 ezer óra önként vállalt munkát tel­jesítettek. Az utóbbi esztendőik­ben tovább erősödött a testület­ben szolgálatot teljesítők közéle­ti aktivitása, felkészültsége is — hangsúlyozta Borbély Sándor. — Ma már mintegy 25 ezer mun­kásőr tölt be különböző párt-, állami, illetve társadalmi tisztsé­geket. E megnövekedett közéleti tevékenységükkel összhangban a munkásőröknek a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordíta­niuk az állampolgári fegyelem erősítésére, a közrend megszi­lárdítására. Ez megköveteli, hogy a testület tagjai hathatósan lépjenek fel a rendetlenség, a szervezetlenség, a munkahelyi fegyelmezetlenség, illetve a tör­vényszegés minden megnyilvá­nulási formája ellen. A testület összetétele jól tük­rözi társadalmunk szerkezetét. A személyi állomány 73 százalé­ka ipari, illetve mezőgazdasági dolgozó, s csaknem 18 százaléka szellemi foglalkozású. Az utóbbi ■hat évben az állomány mintegy fele cserélődött ki, s különösen örvendetes, hogy mind több fia­tal lép a munkásőrség soraiba — hangsúlyozta beszédében a mun­kásőrség országos parancsnoka. A tanácskozáson felszólalt Grósz Károly. Elöljáróban az MSZMP Központi Bizottsága ne­vében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, s átadta Kádár Já­nos főtitkár üdvözletét a mun­kásőrség teljes személyi állomá­nyának részére. Az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja ezután a testület munkáját értékelve eLmondta: a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetése nagyra becsüli azt az áldozatkész helytállást, amelyet a testület tagjai tanúsítanak a mindennapi termelőmunkában, politikai közéletünkben, illetve a szolgálati feladatok teljesité- sében. Tevékenységük rendsze­rünk szilárdságának, szocialista fejlődésünknek pótolhatatlan erőforrása — mondta Grósz Ká­roly, majd a munkásőrség meg­alakulásának történelmi körül­ményeit idézte fel. A legutóbbi országos parancs­noki értekezlet óta eltelt három évben a munkásőrség jelentős fejlődésen menit át. Az akkor ki­jelölt céloknak megfelelően ki­alakultak a feladatok színvona­las teljesítését szolgáló hatékony módszerek, s megindult a testü­let .megújulásának folyamata. Az MSZMP Központi Bizott­ságának értékelése szerint a sze­mélyi állomány politikailag szi­lárd, elkötelezett, fegyelmezett. Ez a testület tevékenységének a legfontosabb politikai jellemző­je­A jövőben a pártszervek és -szervezetek még fokozottabb fi­gyelmet szentelnek a munkásőr- egységek életének, különös te­kintettel az egyes emberekkel való törődésre,'hiszen a testület ereje, arculata is az egyes embe­rek jellemétől, tudatosságától függ — hangsúlyozta Grósz Ká­roly. Az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja ezután időszerű politikai és gazdasági kérdések­ről, a társadalmunk előtt álló legfontosabb feladatokról tájé­koztatta a tanácskozás résztve­vőit. Az értekezlet vasárnap a mun­kásőr parancsnokok hozzászólá­saival folytatódott. A tanácsko­záson részt veltit Petrovszki Ist­ván, az MSZMiP Központi Bi­zottsága párt- és tömegszerveze­tek osztályának vezetője is. A felszólaló ötvenöt munkásőr - parancsnok beszámolt egysége tevékenységéről, a szolgálati, a kiképzési feladatok ellátásáról, a munkásőröknek szűkebb pát­riájuk politikai, gazdasági és társadalmi életében betöltött szerepéről. Egyöntetűen hang­súlyozták: a testület megújulá­si folyamaton megy át, s ez le­hetővé teszi, hogy még sikere­sebben oldják meg feladataikat. A munkásőrség egyik fontos feladatának tekinti a fiatalok szocialista szellemű nevelését — hangoztatták a felszólalók. A tes­tületnek az ország különböző pontjain működő egységei sokat tesznek ennek érdekében: több- helyütt működnek úttörő- és if­jú gárda munkásőr alegységek; osztályfőnöki órák keretében is­mertetik meg a fiatalokkal a munkásmozgalom történetét, a munkásőrség feladatait, szere­pét, s a tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy az ifjúság érdek­lődik a közelmúlt történelme iránt. Vitaösszefoglalójában Borbély Sándor országos parancsnok hangsúlyozta: a tanácskozás is­mételten bizonyította a munkás- őrök eszmei egységét, elkötele­zettségét a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája mellett, valamint a testület fejlődését, megújulását. A munkásőröknek a jövőben is egyik legfontosabb kötelessé­gük — mondotta —, hogy példa­mutatóan dolgozzanak munka­helyeiken, személyesen is járul­janak hozzá vállalataik gazda­sági eredményeihez, vegyenek részt a fejlődést gátló akadályok felszámolásában. Rámutatott, hogy a testület a KISZ Központi Bizottságával és a Magyar Úttörők Szövetsége el­nökségével együttműködve to­vábbra is tevékenyen részt vesz az ifjúság nevelésében — han­gozhatta a vitazárójában az or­szágos parancsnok. összefoglaló a sugárszint- mérések eredményeiről A csernobili reaktorbaleset után Magyarországon a mérő­állomások az április 30-ára vir­radó éjjel jelezték a sugárzási szint és a légköri radioaktivitás csekély mértékű emelkedését. A radioaktív anyagok mennyisége hazánk légterében a május 1-jé- röl 2-ára virradó éjjel érte el a legmagasabb értéket. A gamma dózisteljesítmény maximuma az ország területének északi-észak­nyugati sávjában ekkor 400—430 nano gray óra volt, ami meg sem közelíti azt a szintet, amely ve­szélyt jelenthet az emberi szerve­zetre. Az ország nagyobb részében a mérések mindenütt lényege­sen alacsonyabb értékeket jelez­tek. Az ezt követő napok mérései már folyamatos csökkenést mu­tattak, majd a május 8—9-i eső­zéseket követően a levegő radio- aktívanyag-tartalma az ország egész területén gyakorlatilag visszaállt a reaktorbalesetet meg­előző természetes szintre. A földfelszínre kiülepedett és kimosódott radioaktiv anyagok az érintett területeken a felszíni vi­zek, a talaj és a növényzet radio­aktivitásának kismértékű, át­meneti emelkedését idézték elő, de az semmilyen veszélyt nem jelentett a lakosság egészségére. Folyóvizeink és tavaink — igy a Balaton is — fürdésre és spor­tolásra mindvégig alkalmasak voltak. A szakemberek által fo­kozott óvatosságból javasolt — csak a tejipar által forgalmazott tej fogyasztására, és a nagy le­velű zöldségfélék alapos lemo­sására vonatkozó — tanácsokon túlmenő, a lakosságot közvetle­nül érintő intézkedésekre nem volt szükség. Az ivóvíz, valamint a kereske­delmi forgalomba kerülő min­den élelmiszer minőségét rend­szeresen és folyamatosan ellen­őrizték, fogyasztásuk minden idő­szakban teljesen biztonságos volt. A radioaktivitás szintjének emelkedésével nem kell számol­ni. A jelenlegi szint napok óta gyakorlatilag megfelel a reaktor- baleset előtti állapotnak, számos radioaktív elem mennyisége a kimutatható érték alá esett. Ezért a mérési eredményekről a napi tájékoztatás, a továbbiakban szükségtelenné válik. Az országos mérő- és ellenőrző rendszer készenléti fokában nincs változás, az továbbra is fo­lyamatosan figyelemmel kíséri a környezeti sugárzási viszonyok és a radioaktivitási szintek ala­kulását, különösen azokon a te­rületeken, amelyek a lakosságot bármilyen vonatkozásban érint­hetik. (MTI) ) I NAPI KOMMENTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents