Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-16 / 114. szám
I QQzdQ/QQpolitikci y munko y Icljc/itmcnyck • PETŐFI NEPE • 5 1986. május 16. MIÉRT HALOGATJA A GYÁRTÁST A REANAL? Devizát érő találmány Egy vizsgálat két forintba kerül Dr. Faragó Ferenc vegyészmérnök, a megyei Hollós József Kórház—Rendelőintézet központi laboratóriumának főmunkatársa nyugtalan ember, mindig valami újon töri a fejét. Mint mondja, nem számolta ugyan össze, de legalább 50 újítása van, ezenkívül két találmánya. A kórház a budapesti Reanal Finomvegyszergyárral több kutatási megállapodást kötött, amelyben jelenős szerepet tölt be a laboratórium. Dr. Faragó Ferenc elmondja: • Dr. Faragó Ferenc az egészségügyi újítók és feltalálók dél-magyarországi kiállításán ismertette a találmányt. — A szerződések alapján a finomvegyszergyárral jó kapcsolatot alakítottunk ki, megállapodtunk különböző kutatási programokban. Tevékenységünk a gyár fejlesztési főosztályával igen eredményes. A többi között kidolgoztunk — dr. Jancsó Tamás osztályvezető főorvossal és dr. Brun- csák András belgyógyász főorvossal — egy olyan vegyszerkollekciót, amely alkalmas a vér zsírtar tál m ána k meghat ár ozására. A későbbiekben megtudom, hogy a finomvegyszergyár megbízta 1982-ben a laboratóriumot a vércukor-, a koleszterin- és a húgysav-meghatározó eljárás kidolgozásával. A kutatás olyan eredménnyel járt, hogy találmány született, vagyis sikerült egy olyan módszert kidolgozni, amellyel mind a három anyag meghatározása könnyen és gyorsan elvégezhető. A szabadalom hazánkon kívül több szocialista és tőkés országban védelmet kapott. — A gyár a találmány alapján elkészítette a vércukor mérésére szolgáló vegvszerkol lekció első szériáját. Megjegyzem, eddig ezt a vizsgálatot külföldről, Svájcból behozott reagensekkel végeztük Kecskeméten is. Most már saját s zabada 1 m u n ka t alkalmaz zuk. Sajnos azonban csak mi. mert nem sikerült elterjeszteni a módszert. illetve nem tudjuk, hogy a .gyár mikor kezdi meg a nagytömegű gyártást, amely elősegíti, hogy ne kelljen importálnunk a szükséges vegyszereket, hanem exportálni is tudnánk — tájékoztat a láboratórium főmunkatársa. Említést, érdemel, hogy az elmúlt esztendő szeptemberében részt vettek a találmánnyal az egészségügyi újítók és feltalálók dél-magyarországi kiállításán és fórumán, amelyet Kecskeméten rendeztek, s ahol első díjat nyertek. Szükséges megjegyezni, hogy dr. Faragó Ferencen kívül részt vett a kutatásban dr. Jancsó Tamás is, valamint Daróczi Iván, a finomvegyszergyár fejlesztési főosztályvezetője és dr. Zajka Gabriella munkatárs. Szamunkra teljesen érthetetlen a Reanal halogató taktikája, amikor a párt gazdaságpolitikája kimondja: ami nyugati importot lehet, hazai termékkel kell helyettesíteni, mégpedig nem holnap, hanem ma! Az exportot pedig növelni kell, jól megfontolt érdekeink alapján. A szóban forgó találmány mindkettőre lehetőséget kínál. S mit tesz erre a Reanal? Semmit... Talán akad valahol egy szerv, amely lépésre bírja. Kereskedő Sándor — örültünk, a sikernek — mondja dr. Faragó Ferenc —, és abban reménykedtünk, hogy találmányunk gyorsan elterjed, annál is inkább, mert évente hazánkban ötmillió vércukorvizsgá- latot végeznek. A mi találmányunk lehetővé teszi, hogy egy vizsgálat csupán két forintba kerüljön, s ami a legfontosabb, nem kelj érte devizát kiadni. Az eljárás előnyeit meg is írtuk a Magyar Labordiagnosztikai Társaság lapjában tavaly, a 12. évfolyam első. és az idén, a 13. évfolyam szintén első számában. Ez utóbbi cikkben azt is bizonyítottuk, hogy az eljárás nagy teljesítményű automata analizátorokra is alkalmazható. Dr. Faragó Ferenc elmondja: eddig nem történt megegyezés a gyártásra vonatkozóan. Felmerül a kérdés, hogy mi lesz a találmány további sorsa? Erre kértünk volna választ a Reanal Fi- nomvegvszergyár illetékeseitől, sajnos, többszöri próbálkozás után sem sikerült kapcsolatot teremteni velük . . . KÖNYVESPOLC Magyarországon ma több mint másfélmillió telektulajdonos van; sajnálatos módon sokuk szemében a növényvédelem egyenlő a permetezéssel, po-. rozással. Bár a vegyszerek használata nem ikerülhető el, nemkívánatos hatásuk jól megválasztott agrotechnikával, a biológiai védekezés- módok betartásával jelentősen csökkenthető. A kötet szerzői megpróbálták a növényvédelmi ismereteket úgy csokorba szedni, hogy teljes biztonsággal, hatékonyan tudják alkalmazni azok is, akik semmilyen növényvédelmi előképzettséggel, gyakorlattal nem rendelkeznek. A könyv tartalmazza a kár- és kórtünetek általános jellemzését, az integrált — környezetkímélő — növény- védelem eszközeit, módszereit, majd részletesen ismerteti a hazánkban termesztett fontosabb kertészeti növények védelmét. Igen ötletesen, 180 oldalon táblá- zatokban, naptárszerűen mutatják be az egyes növények növényvédelmi technológiáját, a károsítókat. Megismerkedhetünk a könyvből a kisüzem korszerű tápanyag-utánpótlásával, a vényvédelem és a tápanyagutánpótlás alkalmazástechnikájával, az óvó rendszabályokkal. Gazdag illusztráció, a részleteket is feldolgozó címjegyzék és -mutatók teszik teljessé a kötetet. A kiskerttulajdonosok, kertbarátok számára készült ismeretterjesztő kiadvány a magyar szakirodalom e témában eddig publikált talán legsikerültebb ké- zikönjn/e. Megjelentetése a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat közreműködésével a Mezőit. M. Levéltelen borsó Angliában új, • levéltelen borsót tenyésztettek ki. Levél helyett levélkacsot — kapaszkodószervvé módosult levelet — fejleszt. Egyébként vadon is megtalálható a borsónak olyan rokona — a levéltelen lednek —, amelyen csak levélkacsok nőnek. E levéltelen változatban a borsúhüvelyre nagyobb szerep hárul a magoknak tápanyagokkal való ellátásában és védelmében, mint a leveles növények borsó- hüvelyére. Valószínű, hogy akárcsak a levelek, a borsóhüvely is megköti a széndioxidot, és az ezt követő fotószintézis során megtermelődnek a magok fejlődéséhez szükséges anyagok. Az angol kutatók kísérletébe bevont kétfajta levéltelen borsó az első évben kétszer akkora termést hozott, mint a rendes, a másodikban azonban ádázénál jóval kevesebbet. Most ennek az igadozásnak az okait kutatják. Azt már megállapították: ha a növényt — például szárazság vagy a hőmérséklet hirtelen megváltozása miatt — stressz éri, az úgy védekezik, 'hogy feláldozza a hüvelyben lévő magjait. A szélre kevésbé érzékeny borsó kiválóan alkalmas volna arra, hogy olyan — meredek vagy nagy szélnek kitett — terepen termesszék, ahol már növény í nem él meg, vagy csak nagyon csekély termést hoz. 1 Építőipar és minőség Ha az építési folyamat minden résztvevője (anyaggyártók, kivitelezők, műszaki ellenőrök) a helyzet magaslatán állna, kifogynának örökzöld témáikból a vicclapok. A kissé túlzó fogalmazás alapja az a jogos társadalmi igény, hogy az árak emelkedésével azonosan növekedjék az építmények minőségi színvonala is. A közvélemény rendkívül érzékeny minden hibára, főleg, ha az a szeme előtt történik. Az építőipar pedig ilyen ágazat. Í Igazságtalanság volna azonban, ha általában az építőipart emlegetnénk, hiszen rajtuk kívül még számtalan résztvevője van egy-egy építménynek. Együttműködésük minden esetben látványos: új utak, kórházak, színházak, ipari üzemek magasodnak a városokban, és ezek kivitelezésével, minőségi színvonalával általában elégedettek Ls az emberek. Ügy tűnik, mintha létezne egy, kizárólag közintézmények példás kivitelezésére specializálódott szervezet, meg egy másik, a .lakásépítők felelőtlen társasága. Ip! Éli A beköltözők közérzete mm mm®m Hs Mert a legtöbb kritika már évek óta ezeket a szervezeteket éri, s valljuk be, nem alaptalanul. És nemcsak az állami építőipart, hanem a szövetkezeteket, a kisvállalkozókat, akik egy-egy rossz munkával, felelőtlenséggel nemcsak a beköltözők közérzetét teszik rosszá, hanem rontják társaik jó hírnevét is. Egy jól sikerült ház sokak munkáját dicséri — a rosszul kivitelezetten is sokan hagyják rajta kezük nyomát. Végigtekintve az építési folyamat láncolatát, a tervezők felelősségét .kell először hangsúlyozni. Természetesen nem statisztikai, szakmai kérdésekben kell konzultálniuk a megrendelőkkel, hanem a lakás funkcionális kialakításáról, esztétikai megjelenéséről keli kikérniük a véleményüket úgy, hogy közben tudásuk legjavát, szakmájuk értékét is közvetíteni tudják. Ezen túl ismerniük kell az érvényes jogszabályokat, rendeleteket, mert ha ezek ellenére épül a ház, a leendő tulajdonost bünteti meg a tanács. A tanácsi szakigazgatási szerveknek is óriási a felelősségük abban, milyenek az építmények. Ez azonban inkább elv, mint gyakorlat, mert a tanácsoknál kevés a jó szakember, sokszor csak a hibás építkezés tényét tudjuk megállapítani, és építészeti bírsággal sújtani azokat, akik vagy a szabályoktól térnek el, vagy pedig az eredeti tervtől. Korszerű anyagok A hagyományos építőanyagoknak volt egy jó tulajdonságuk: mindenki ismerte azokat. A szakembereken kívül a laikusok is tudják, hogyan kell bánni a fával, a kővel. Ez ma már egyre kevésbé moíjd- ható el a korszerű anyagokról, szerkezetekről, amelyek nemcsak nagyobb használati értéket képviselnek — s emiatt drágábbak is —, hanem sok veszélyt jelentenek mások számára, akik alapvető tulajdonságaik ismerete nélkül vágnak bele az építkezésbe. A helytelen tárolás, a gondatlan szállítás, az át nem gondolt felhalmozás miatti gyakori mozgatás nem tesz jót a gázbetonnak, a védőfóliával borított ablaknak, az ásványgyapotnak. Különösen akkor sérülékenyek ezek, ha már a termelés során is vétettek a minőségi előírások ellen. A kivitelezők is gyakran megsértik a technológiai fegyelmet. Vágy azért, mert nem ismerik, vagy pedig gyorsítani akarják a munkát. E kettőnek a következménye az az elgondolkoztató adat, hogy a magánlakás-építkezések 30 százalékánál súlyos állékonysági problémákat találtak a műszaki ellenőrök. Szigorú műszaki ellenőrzés A műszaki ellenőrzés rendkívül fontos az építkezés teljes folyamatában. Nemcsak a végén, amikor azt kell megállapítani, hogy mitől rossz a ház, hanem az egyes munkafázisoknál is. A műszaki ellenőrzés mostantól még komolyabban kell venni, mert a közelmúltban napvilágot látott épí ;yi rendeletek jelentősen megnövelték szerepét. A hatósági jogkört kapott Építésügyi Minőségellenőrzési intézet kitilthatja az épít ,51 a hibás anyagot, szerkezetet, leállíttathatja a szabálytalan munkavégzést,' s tetejébe még megbírságolhatja a hibát elkövetőket: állami vállalatokat és magánosokat egyaránt. A tervezési jogosultság korszerűsítése pedig azt a célt szolgálja, hogy az építészek szakmai képzettségűiknek megfelelő feladatot vállaljanak, s ne csak terveket készítsenek, hanem a kivitelezéskor is őrködjenek a műszaki, minőségi előírásokon. Ez a két rendelkezés arra hivatott, hogy lehetőleg már az építkezés megkezdése előtt kiszűrje az esetleges hibaforrásokat, és intézményes módon védje az, építtetők érdekeit. Végtére is, a lakás jó vagy rossz minősége nemcsak a beköltözést követően hat ki a közérzetünkre, hanem később is. Még évtizedek múltán is befolyásolhatja, hogy érezzük magunkat az otthonunkban. Szikora Katalin ÍtaBiis®§»iii§«güi**iii:i jj I 1 m Időjárási szélsőségek Kecskeméten Kézzel fogták a nyulakat--. 1444 45. Tél igen hideg, havas volt. 1662/63-iban ... el következvén az nagy Tél, az emberek marhá- jok el hadván a Pusztát velem együtt. 1677. A kemény tél miatt kákagyökéren tengődött a lakosság, sok ember éhen halt. 1709. ... a töbhi között minekutána ez a nagy hidegség Vizke- reszt napján (január 6.) estve felé kezdődött, úgy annyira elterjedt, hogy a miatt az égi madaraik, hollók, varjak, csókák és apró madarak a fáknál fagyva hullottak. ... A hideg a szőlőknek és a Dió fáknak igen ártott. 1740. A télnek hideg volta miatt, mely épen Mindszent havának (október) elein kezdődött, pünkösd havának (május) közepén alig a tavaszt éreztük. A honnan lett marhadöglés és a gabonának szüksége. 1751-ben a nagy hóban az Alföldön kézzel fogták a nyulakat. a farkasok az istállókra támadtak. 1773/74 telén a szilajménesnél 54 ló pusztult el a hófúvásban. 1780. CXlyan erős tél, hogy még márczius végén se láttatott csira. 1788/89-ben a hideg miatt igen sóik ember megfagyott, s a farkasokkal nem bírtak. 1795-ben a hó terhe alatt a fák úgy letörtek, hogy csak a törzsiük maradt meg, a farkasok a hóból ki sem tudtak szabadulni. 1795. Oly szigorú tél volt ,mi- némüre a krónikák sem emlékeznek. A hó egy singnyi (1 sing = 62,2 cm) vastagságra nevekedett, a fák ennek terhe alatt lenyomattak. A farkasok felakadtak a havon, sok emiatt éhenihalit, vagy tagjait elvesztette. Tartott 14 hétig. 1825. Egész Deczember végéig ollyan jó idő járt, hogy lehetett őszit vetni. 1829/30. év tele Kecskemét gyümölcstermelésére hozott nagy csapást, mely olyan szigorú volt, hogy majdnem az összes gyümölcsfák kifagytak. 1829. December. A múlt No. vember 16-dik napján kezdődőt: .hatalmas tél az egész Deczem- berben tartott igen nagy hidegekkel. Különös nagy hidegek voltak Dec. 4, 8, 9. és 27. A hónap végén pedig olyan szörnyű havak estek, hogy nagyobbra senfd sem emlékezett. 1838. Január 14-én a hó el kezdett esni és 7 napig folytatta ügy annyira, hogy a hó magassága fél ölnél (1 bécsi öl — 192 cm) magasabb volt, a mely miatt az utasok- több napokig sehová sem mehettek. Az 1838-iki tél oly későn eresztett ki, hogy oka lett a Duna nagy áradásának. Az 1840—41. év tele nagyon havas és hideg volt, de utána igen szép és bő nyár következett. Az 1848 49-i kegyetlen tél szabadságharcunk I történetéből ismeretes. , 1863_ik Évbe Deczember hó 13-án Délbe olly szél fújt, hogy sok háznak tetejét majd tisztára lerontotta, az emlékezetes Lucái szél. 1865. február. Ebben a hónapban sok hó esett és tartás volt. Nagy hó fergeteg az utakat járhatatlanná tette. A Mátyás napi (febr. 24.) förgetegben ölesnél nagyobb hófúvások voltaik. 1866. február enyhe és száraz volt. 1870. Deczember 3. Időjárásunk hirtelen megváltozott, Nov. 30 és Decz. 1-én éjjel egy-egy keveset fagyott, Decz 1-én pedig havazott. Decz. 2-án éjjel pedig annyira megfagyott, hogy a legterheltebb kocsikat is megbírja. Decz. 17-én a hó elolvadt, a fagy kiengedett, most ismét uszunk a sántenger- ben és a feneketlen kátyúkban. 1870-ben karácsonykor kihajtottak a bokrok és virágzott az ibolya. Az 1871 72-iki tél bár már karácsonykor nálunk 20 fok körül járt a hőmérő higanya a nulla alatt, csak középszerű télnek mondható. 1872-ben deczember végén virágzottak a mezei növények és aggodalmat költött sc\\. >n, mikép tesz a nyári szükségletre megkívánható jég mennyisége. A város néhány Waggon jeget a közegészség érdekében Csehországból hozatott drága pénzen. 1874. A nagy szárazsággal kínlódó télben, mely a télvizet nem érdemelte, nagy örömmel fogadták a gazdák a február 6-iki és márczius 12_iki kis havat is. 1876. Január első felében a vasúti közlekedést megakasztot» ták a hófúvások. 9-én 18 1.2 fok. hideg volt reggel 7 órakor. 1876-ban Kecskeméten január hónapban egy -Ízben 23 fokos hideg volt, de1 február 16-án túl már nem fagyott, az árvizek utána sok vidéket tettek tönkre. (Folytatjuk) az Április GÉPIPARI MÜVEK felvételre keres gyakorlattal és szakvizsgával rendelkező vállalati jogtanácsost, vezető jogtanácsosi munkakörbe. A vállalat „A” kategóriás. RpPA7R6 * az 5/1983. (XI. 12.) ME. számú uta&itás 4. sz. melléklete szerint. Besorolás vezető II. A munkakör premizált. Lakásmegoldást szUkség szerint biztosítani tudunk. Jelentkezéseket: írásban — önéletrajz, a szakmai tevékenység leírásával és a fizetési igény megjelölésével — kérjük eljuttatni a hirdetés megjelenését követő tíz napon belül a válladat személyzeti és oktatási osztályára. Cím: Április 4. Gépipari Művek Kiskunfélegyháza. Csanyi út 2. 1073 i _______^ I
